Organikus Káosz

2019.02.19.

Új lakáskorszerűsítési támogatások lesznek elérhetők Pesterzsébeten

Jó hír a tavaszi, kora nyári ingatlanfelújítások előtt, hogy idén kamatmentes hitelre lehet majd pályázni ehhez az önkormányzatnál.

Múlt hét csütörtöki testületi ülésén Pesterzsébet Önkormányzata ugyanis úgy döntött, hogy 2019-től új támogatásokat biztosít a kerületben:

közműfejlesztésre (víz-, illetve csatorna bevezetésére, valamint belső hálózatának kiépítésére)
illetve lakás- és családi ház korszerűsítésére, nyílászáró cserére, illetve homlokzat felújítására, szigetelésre (az épület homlokzatának felújítása – a vakolat javítása, festése – ideértve esetlegesen az ezekhez kapcsolódóan elvégzett, az épület hőszigetelésével kapcsolatos munkálatokra és az ingatlan komfortfokozatának növelése céljából; fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs; fűtéskorszerűsítés, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése).

Mindkét esetben egyösszegű kamatmentes kölcsönre lehet majd pályázni.

Közműfejlesztési támogatásra:

egyösszegű, visszatérítendő kamatmentes kölcsön 5 év futamidőre
felhasználható: házi ivóvízhálózat, házi szennyvízhálózat kivitelezéséhez
mértéke a beruházás összköltségének 50%-a de legfeljebb 300.000,- Ft
szociális rászorultsági szempontok: egyedülálló személy esetében a jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 550%-a (156.750,- Ft), család esetében az egy főre eső jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 440%-a (125.400,- Ft).

Korszerűsítés és homlokzatfelújítás támogatására:

egyösszegű, visszatérítendő kamatmentes kölcsön 10 év futamidőre
felhasználható: lakás- és családi ház korszerűsítésére, nyílászárócserére, homlokzatfelújításra, szigetelésére
mértéke a felújítás/beruházás tervezett összköltségének 20%-áig terjedhet, de legfeljebb 500.000,- Ft
szociális rászorultsági szempontok: egyedülálló személy esetében a jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 550%-a (156.750,- Ft), család esetében az egy főre eső jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 440%-a (125.400,- Ft).

A támogatás a mindenkori költségvetési előirányzat mértékéig nyújtható, ezért a 2019. évi költségvetésben erre a célra összesen 6.000.000,- Ft összegű előirányzat (közműfejlesztési támogatás céljára 2.000.000,- Ft, helyi támogatás céljára 4.000.000,- Ft) biztosításáról döntött a testület.

2019.02.17.

Beer Vilmos emlékét őrizheti egy utcanév Pesterzsébeten

Fontos, a helyi hagyományainkra építő döntést hozott Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete.

Városvédők, lokálpatrióták véleményére alapozva új utcanévként a Köves út melletti, a köztudatban „Kapitánypusztának” ismert területen Kapitánypuszta útként kívánja elnevezni az adott közterületet.

A „Kapitánypuszta” elnevezés Lovag Beer Vilmos kapitány postaszállítóhoz fűzhető, akinek birtoka Gubacspusztán volt és az 1900-as évek körül levél-csomag szállítPást végzett. Családi vállalkozásának internetes források szerint kb. 400 lova volt és igen sok különböző jármű, levél-csomag szállító postakocsi és egyéb jármű, több mint 300 alkalmazottal.

Az ő kapitányi titulusát vettük alapul döntésünk során.

Források: Pesterzsébeti érdekes és http://www.postamuzeum.hu

Határozat:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

a helyi hagyományokra tekintettel javasolja Budapest Főváros Közgyűlésének, hogy a (182660) helyrajzi számú, Pesterzsébet Önkormányzatának tulajdonában álló közterületnek a Kapitánypuszta út nevet adja,

felkéri a Polgármestert, hogy Budapest Főváros Főpolgármesterét értesítse a Képviselő testület döntéséről.

2019.02.14.

Összefogtak a Duna-part kutyásai

Összefogtak a Duna-part kutyásai és sikerrel jártak: Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete támogatta a kezdeményezésüket és a Gubacsi lakótelep szélén található „Vasútállomás” kutyafuttató bővítésére és vízcsap kiépítésére mai ülésén 3.500 e Ft-ot csoportosított át a most elfogadott 2019. évi költségvetésben.

Ez az összeg elegendő a kutyafuttató bővítésére (egy a kistermetű kutyáknak alkalmas hely kialakítása külön bejárattal) és vízcsap létesítésére (annak tervezésével és vízakna megépítésével).

A Pesterzsébeti Állatvédelmi Koncepció elfogadásával tavaly Pesterzsébet Önkormányzata vállalta, hogy elkötelezi magát a XXI. századi felelős állattartás népszerűsítése, annak feltételeinek megteremtése iránt. A kutyák póráz nélküli sétáltatására kizárólag az e célra kijelölt kutyafuttatón van lehetőségük az ebtartóknak. Az állatvédelmi koncepció kiemelten kezeli a kutyafuttatók esetében a kistestű és nagytestű kutyák futtatására kialakított területek elkülönítését és itatók telepítését minden kutyafuttató területére.

A Gubacsi lakótelep szélén található „Vasútállomás” kutyafuttató biztosítja a Gubacsi lakótelep, a Mediterrán lakópark és a Pesterzsébeti lakótelep Baross utcától Nyugatra eső területén élő kutyáknak a szabad, póráz nélküli mozgás lehetőségét.

A kutyafuttatóval azonban ez elmúlt években mostohaként bánt az önkormányzat, a tervek szerint ugyanis gyalogos-kerékpáros híd épült volna ide. Mivel a híd nem épül meg, a kutyafuttatót nem kell áthelyezni így annak bővítését, rendbe tételét sem lehet tovább húzni.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság 2018. október 9-i ülésén hozott határozatában az Önkormányzat 2018. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében szereplő, a környezetvédelemmel kapcsolatos céltartalék maradékát a „Vasútállomás” kutyafuttató fejlesztéséhez (a betonkerítéssel szemközti oldalon a terület bővítése, a kerítés áthelyezése és vízcsap telepítése) kívánta fordítani. A beérkezett árajánlatok szerint azonban az összeg nem fedezte volna a beruházást, így az nem valósult meg.

A kutyások azonban nem hagyták annyiban, petíciót fogalmaztak és aláírást gyűjtöttek, a mai testületi ülésre pedig be is vittem az összegyűjtött aláírásokat. A ma elfogadott 2019. évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványomat pedig ennek köszönhetően Szabados Ákos polgármester is támogatta és befogadta.

A K62 rovaton belül a Gubacsi ltp. „Vasútállomás” kutyafuttató bővítése és vízcsap kiépítése sorra 3.500 e Ft átcsoportosítását javaslom az általános tartalék terhére.

Reméljük tavasszal valóban el is készül a felújítás!

Köszönjük mindenkinek a támogatást!

2019.01.28.

Nem leszünk rabszolgák a hivatalban sem!

Pesterzsébeten a jegyző álláspontja szerint a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint a rabszolgatörvény – vagyis az Mt. 109.§ (2) bekezdése -, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását.

Üröm az örömben, hogy a kerület intézményeiben azonban sajnos közel 800 fő esetében alkalmazhatják.

Január 17-én döntött úgy a pesterzsébeti képviselőtestület, hogy nem tekinti eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért nem ért egyet a 2018. évi CXVI. törvényben megfogalmazott Munka Törvénykönyve módosításokkal, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

Emiatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasította az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.

A képviselőtestület azonban csak az önkormányzati cégek esetében élhetett ezen jogával. A Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei esetében nem.

Azért is tettem fel az ülésen a „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” napirend keretében kérdéseket a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) véleménye szerint ugyanis a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka).

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.

Dr. Demjanovich Orsolya jegyző írásban adott válasza részben ellentmondott a szakszervezet jogi állásfoglalásának, szerinte ugyanis a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ugyanis a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek (Kttv.) az Mt. már nem háttérjogszabálya.

Ennek köszönhetően azonban a pesterzsébeti polgármesteri hivatalban az Mt. fenti szabályait nem alkalmazzák a köztisztviselői jogviszonyban dolgozókra. Így a hivatalban csupán négy főt érinthetne a változás. A kapott válasz szerint 2 fő esetében egyáltalán nem merül fel rendkívüli munkaidő (túlóra) alkalmazása, a másik 2 fő esetében előfordul, de eddig náluk is messze alatta maradt éves szinten még a 250 munkaórának is.

A jegyző válasza szerint „kijelenthető tehát, hogy a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint az Mt. 109.§ (2) bekezdése, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását”.

Az Önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra azonban a jegyző véleménye szerint is irányadó lehet a rabszolgatörvény miatti módosítás, ez 780-790 főt érinthet.

Öröm az ürömben, hogy készült felmérés az elmúlt időszak rendkívüli munkavégzéseit illetően. A jegyző szerint az intézményvezetőkkel való egyeztetés alapján az a következtetés vonható le, hogy a megelőző években egyetlen intézménynél sem volt szükséges 250 órát meghaladó rendkívüli munkaidő alkalmazása, s ez a jövőben sem lesz indokolt, bár sajnos erre ígéretet nem kaptunk.

2019.01.18.

Pesterzsébet bojkottálja a rabszolgatörvényt

Bár a kerület polgármestere ellenállt, sőt pirruszi győzelmet is aratott a testületi ülés elején, tegnap Pesterzsébet még is csatlakozott a rabszolgatörvény elleni bojkotthoz. Sőt a képviselőtestület e döntésével példát is kíván mutatni, ezért felkéri a pesterzsébeti munkáltatókat, hogy ne alkalmazzák a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvény” néven ismertté vált új módosításait, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat, s ebben segítséget kell nyújtania az ellenzéki többségű önkormányzatoknak is azzal, hogy példát mutatnak, nem tekintik eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, s nem élnek vissza a rabszolgatörvény nyújtotta lehetőségekkel.

December 20-án az ellenzéki képviselők úgy döntöttek, hogy közösen lépnek fel Pesterzsébeten is: ellenzéki összefogás támogatta, hogy előterjesztés készüljön arról, hogy a kerület is csatlakozzon a rabszolgatörvény elleni bojkotthoz.

A karácsonyi szünetet követően hosszú egyeztetések zajlottak, hogy mindenki számára elfogadható, a pártpolitikát elkerülő, kerület vezetése által is elfogadható határozat szülessen. A kerület polgármestere azonban végül nem támogatta , hogy ne élhessen a jogszabály adta lehetőségekkel.

Ahogy várható volt a tegnapi testületi ülésre így meg is bomlott az egység, egy képviselő az utolsó percekben kihátrált az együttműködésből. A polgármester az ülés elején sikeresen meg is fúrta, hogy napirendre kerülhessen az előterjesztés.

A testületi ülés végén azonban nem hagyott nyugodni az ügy, interpellációt nyújtottam be a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.

A polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. (199) törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.

Az interpellációm elmondása után, ahhoz kapcsolódóan Nemes László alpolgármester kezdeményezésére, határozati javaslatot nyújtott be 8 képviselő (Csaszny Márton, Fekete Katalin, Mach Péter, Komoróczy László, Nemes László, Kovács Eszter, Nemesné Németh Judit és Nagy Lászlóné), s bár a testületi ülésről Szabados Ákos és az ügyben őt támogató Fidesz frakció kivonult, a testület nagy többséggel megszavazta. (Külön köszönöm Völgyesi Krisztián frakciótársamnak, hogy bár távol maradt a vitától, a végén támogatta a bojkottot.)

Határozat:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete:

1, Nem tekinti eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért nem ért egyet a 2018. évi CXVI. törvényben megfogalmazott Munka Törvénykönyve módosításokkal, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

2, A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasítja az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.

3, Döntésével példát kíván mutatni, ezért felkéri a pesterzsébeti munkáltatókat, hogy ne alkalmazzák a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvény” néven ismertté vált új módosításait, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

Határidő: azonnal

Felelős: Szabados Ákos polgármester

2019.01.06.

Pesterzsébet is fellép a bérrabszolgaság ellen

Martin Ostphoto

Decemberben a kormánypropaganda teljes gépezete azon dolgozott, hogy megcáfolja a szakszervezetek és az ellenzék állításait a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban. A kormánypárt médiamunkásai próbálták menteni a menthetetlent, de nem jártak sikerrel.

Most a munkáskövetelések képviselőit próbálják lejáratni, az országot a multinacionális cégeknek és saját oligarcháiknak kiszolgáltató kormányerők Sorosra mutogatnak, s azt állítják Soros-bérencek az ellenük aktívan fellépők, Soros fizeti a kiszolgáltatott munkavállalókat, a dolgozói szegénység ellen küzdőket, s az oktatásban erősödő szegregáció és esélyegyenlőtlenség ellen fellépőket.

De most sem jártak sikerrel: a társadalom elégedetlen többsége ma a szakszervezetek hatékony fellépésére és általános sztrájkra vár, ugyanis ma már nem csak a rabszolgatörvény eltörlése a cél, hanem hogy úgy módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit. Az is cél, hogy emeljék a minimálbért legalább két számjegyű mértékben, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit, és szabályozzák újra és biztosítsák a sztrájkjogot.

Az ellenzék szombaton, a Kossuth téren egységesnek bizonyult: nem hagyta magát megosztani, s közösen lépett fel tegnap is a rabszolgatörvény ellen. S közösen lép fel Pesterzsébeten is: ellenzéki összefogás támogatja, hogy a kerület is csatlakozzon a rabszolgatörvény elleni bojkotthoz!

Pesterzsébet alulírott képviselői is csatlakozunk a szegedi kezdeményezéshez és a soron következő testületi ülésen kezdeményezzük, hogy Pesterzsébet Önkormányzata ne alkalmazza a rabszolgatörvényben szereplő, a munkavállalókra nézve hátrányos módosításokat.

Célunk, hogy Pesterzsébet Önkormányzata mutasson példát a helyi vállalkozóknak, gazdasági szereplőknek. Mi ugyanis nem tekintjük eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért az önkormányzat tulajdonában lévő és működő cégeknél a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvény” néven ismertté vált módosítása által lehetővé tett változtatásokat – különösen a túlmunka-időkeret „önként vállalt túlmunkának” nevezett megemelését 400 órára és a túlóra tárgyéven túli kifizetését – nem kívánjuk alkalmazni.

Budapest, 2018. december 20.

Mach Péter Párbeszéd
Somodi Klára független
Csaszny Márton MSZP
Kovács Eszter MSZP
Komoróczy László MSZP
Nagy László Simonné MSZP
Fekete Katalin DK
Nemes László DK
Nemesné Németh Judit DK

2019.01.03.

Ön is betiltaná a lakossági tűzijátékot?

Újév napján Pesterzsébeten is hadrendbe sorakoztak a kutyatartók, s egy 2014-es petíció Pesterzsébetre történő adaptációjára gyűjtenek aláírásokat. Saját Facebook csoportot is alakítottak, ahol szervezik az ellenállást: azt követelik tiltsák be egész Pesterzsébeten a rakétázást.

Az indulatok érezhetően elszabadultak, és az eddig békésen egymás mellett élő kutyás és szülői közösségek is egymásnak estek az ügyben. Az indulatok persze részben érthetőek, számos településen kénytelenek ilyenkor ügyeletet tartani az állatvédő civil szervezetek (Pesterzsébeten is), az újév az elkóborolt állatok keresésével telik jónéhány kertes házban élő, kutyás családnál. Sokan félnek a hangoktól, fényektől. A sétáltatás pedig komoly szervezést igényel ilyenkor. Másrészt az indulatos, személyeskedő, egymás nemiszerveinek méretével érvelő viták nyilván nem vezetnek sehová.

Vajon valóban a tiltás a megoldás, vagy van más út is?

Petárdázni egész évben tilos, a legtöbb baleset és probléma azonban még most is ennek a tiltott eszköznek a használatából ered. Illegálisan vásárolt, rossz minőségű, ellenőrizhetetlen pirotechnikai eszközök lepik el pár napra a településeket. A tűzijátékok többségét a felhasználók ma már legálisan, ellenőrzött módon vásárolják, a zártabb lakóövezetekben, erősebb közösségekben ennek kezdett hagyománya is kialakulni, rendet raknak maguk után a családok és betartják a szabályokat. A nagyobb lakótelepeken, a belvárosban azonban évről évre romlik a helyzet, nő a zaj és légszennyezés, nő az illegális eszközök száma.

Több önkormányzat is szigorította az elmúlt években a tűzijátékokkal kapcsolatos szabályait.

Köztük is a leghíresebb Tata városa: a szilveszteri tűzijáték és petárdázás tiltásának köszönhetően hosszú idő után most először maradtak meg a vadludak a tatai Öreg-tavon. A tatai Öreg-tó Európa egyik legjelentősebb vadlúd gyülekezőhelye, ám a sok ezernyi madár többsége vagy mindegyike a szilveszteri tűzijátékok hatására hosszú évek óta elmenekült ezen az éjszakán, és sokszor hetekig is eltartott, mire visszamerészkedtek, de már jóval kisebb számban. Idén a helyi szabályozásnak köszönhetően a ludak nagy része, több mint tízezer madár itt maradt, amire évek óta nem volt példa. Öröm az ürömben, hogy Duna-parti futóként állíthatom Pesterzsébeten szerencsére eddig nem volt érezhető, hogy a tűzijáték miatt csökkent volna a vízimadarak populációja, pedig a szomszédos csepeli vízpartokon és egy Duna-parti szórakozóhelyen mindennapos a zajjal járó fényjáték.

A tiltást támogatók elsősorban a háziállatok és a természetben élő állatok védelmével, a talaj-, víz- és légszennyezéssel és azzal érvelnek, hogy a kisgyermekekre, idősekre veszélyt jelent az intenzív zaj és fényhatás.

A szabályozott körülmények között tűzijátékkal ünneplők pedig azzal, hogy mióta ellenőrzött körülmények között vásárolható, biztosított a biztonságos tárolása, kellő tájékoztatást kaphatnak a felhasználók, azóta jelentősen csökkent a balesetek száma. Számos kisgyermekes lakóközösség ilyenkor délután vagy kora este, forró teás, forraltboros, süteményes szilveszteri jószomszédi összejövetelt szervez, ők sértve érzik magukat, hogy a renitensek miatt most mindenki be akarja ezeket is tiltani.

Környezetvédőként számos érvet validnak érzek, s azt gondolom szigorúbb szabályozásra lenne szükség a sűrűn lakott övezetekben és a védett természeti értékeink közelében is. Attól viszont óvnám magunkat, hogy érvek és ellenérvek ütköztetésen nélkül kiöntsük a koszos vízzel a gyereket is.

A vadon élő madarak, az erdei vadak számára rettenetesen sokkolóak a petárdázás dörejei és a sorozatosan robbanó rakéták keltette felvillanások. Fejvesztve próbálnak menekülni az éjszakában – de nincsen hová, a robbanások több kilométerről is látszanak, hallatszanak. A teljes, amúgy létszám gondok miatt ellenőrizetlen tiltás hasznosságának azonban ellentmond, hogy nem csökken, hanem pont nő az évek óta tiltott petárdázás miatti balesetek száma, sőt használatuk sem csökkent a kerületben.

S nem lehet egy jogszabállyal kiváltani a felelős állattartás szerepét sem, azt, hogy figyelünk háziállatainkra, nem hagyjuk egyedül őket, biztos menedéket, otthont biztosítunk és segítjük leküzdeni félelmüket. A ridegen tartott, kertből soha ki nem engedett, a közvetlen környezetét nem is ismerő, gyakran megláncolt kutyák tartása ugyanis embertelen és cseppet sem cool, s bizony nem csak újévkor okoz problémát.

A fenti szavazástól függetlenül kezdeményezem, hogy a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság februárban vagy márciusban napirendre vegye a tűzijáték kerületi környezeti hatásait, annak helyi szabályozási lehetőségeit.

Meggyőződésem ugyanis, hogy a hasonló problémákra az a priori ismeretek birtokában közös, a felek érdekeit figyelembe vevő álláspont kialakítása és valós cselekvés nyújt megoldást.

A petíciót eredetileg 2014-ben a Csendes Többség elnevezésű közösség indította, ezt vették most át több kerületben, így Pesterzsébeten is:

Kérjük a xx.kerületben szilveszterkor meggondolatlanul engedélyezett rakétázás betiltását, indokaink a következők:
– az illuminált alkalmi, mindenféle előképzettség nélküli „pirotechnikusok” kezében a rakéták ön- és közveszélyesek!
– a hozzá nem értő használatkor a lakott területeken rendszeresen keletkeznek tűzesetek, melyek jelentős anyagi kárral és esetenként emberéletben esett kárral is járnak
– a tüzijáték rakéták hanghatása a csecsemőknek maradandó pszichés károsodást okoz
– a kisgyermekek szintén megijednek és nem tudnak pihenni
– az idős, beteg emberek halálra rémülnek
– a háziállatok a zaj és fényhatástól sokkot kaphatnak, az esetek jelentős részében ez azonnali pusztulásukkal is járhat (kisemlősök, egzotikus díszmadarak)
– a zaj és fényhatástól sokkos állatok kitörhetnek, elveszhetnek, balesetet okozhatnak, emberre támadhatnak
– a természetben élő állatok szintén sokkot kaphatnak, azonnal elpusztulhatnak, végső kimerülésig rohanhatnak, a pihenő madarak pihenő helyüket elhagyva, vakon repülve súlyosan, vagy halálosan sérülhetnek
– a fellőtt rakéták súlyos sérülést és pusztulást okozhatnak a vonuló madaraknak, illetve az éjszakai életmódot élő madaraknak
– a nagy mennyiségben kilőtt rakéták füstje hozzájárul a szmog kialakulásához, illetve a kialakult helyzet nagyságrendekkel történő romlásához, amely a lakosságnak súlyos egészségkárosodást okoz
– a rakétákból kilövéskor felszabaduló káros anyagok szennyezik a talajt és az élővizeket

2018.12.27.

Tarlóst a pesterzsébeti fák is zavarják!

Harmadára csökken a fák mennyisége és több, mint félévet csúszik (a strand elkészültéig) a parkolók átadása a Pesterzsébeti Jódós-sós Fürdőnél.

Ígéretem szerint az elkövetkező hónapokban többször is foglalkozom a pesterzsébeti „Várkert bazárként” átadott kampányfürdővel. A felmerülő kérdések közül eddig kettőre érkezett válasz – köszönet V. Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársamnak a segítségért -, s sajnos mindkettő több szomorúságot, mint örömöt okoz az itt élőknek.

De kezdem az egyetlen jó hírrel: a fővárosi önkormányzat elképzelése szerint újabb, és újabb területeket von majd be a próbaüzembe, majd remélhetőleg 2019 április 20-án el tudja kezdeni a teljes fürdő műszaki átadását. Ez szerintük jó esetben azt jelenti, hogy a teljes létesítményt 2019 nyár elején megnyitják a közönségnek. Ráadásul a jogerős engedély rögzíti, hogy a tervezett tevékenységhez szükséges parkolást telken belül kell biztosítani, ahhoz a közút területe nem vehető igénybe (persze sajnos ez azt is jelenti, hogy amíg „próbaüzemben” tartanak nyitva addig nem kötelesek megoldani a felmerülő közlekedési problémákat).

S akkor jöjjenek a kevésbé örömteliek:

Hatástanulmány készíttetése nem volt előírás, így nem is készült. Így érdemi vizsgálat nem foglalkozott sem a beruházás miatti közlekedési változásokkal, sem a terület beépítési növekedésének és a lombkorona csökkenésének hatásaival.

Bár hatástanulmány nem készült, de a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot mellékelni kellett az engedélykérelemhez. Bár a beruházó először ezt nem csatolta és a Járási Hivatal PE-06/KTF/23884-2/2017. számú végzésében ennek benyújtására hívta fel a Kérelmezőt, később 2017. június 26. napján mégis benyújtotta. (Amint megismerem a tartalmát beszámolok róla.)

Eldőlt: összességében harmadára csökken a fák és cserjék száma a nyáron átadásra kerülő Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő és Strand komplexumban.

A fakivágások kapcsán a Fővárosi Önkormányzat hivatalos válasza a 1268/2017. (VIII. 30.) Főv. Kgy. határozatra hivatkozik. Eszerint a közgyűlés úgy döntött, hogy gondoskodik arról, hogy 2025-ig a Fővárosi Önkormányzat által igazgatott közterületeken egyetlen kanadai nyárfa (populus x canadensis) se maradjon.

A területen 279 db fa, és cserje volt, nagy többségben kanadai nyárfa, melyből 227 db került kivágásra. A még meghagyott nyárfákat is az elkövetkező években ki kívánják vágni. A néhány darab nem kanadai nyárfát azért kellett eltávolítani, mert elöregedett, beteg egyedek voltak.

Válaszukban kiemelték, hogy a fővárosi önkormányzatnak, nincs tudomása arról, hogy a területen szeméttel, és sittel lettek volna fák betemetve. Akkor most mutatom:

Az építési engedély alapján a fapótlás 330 előnevelt fa telepítésével biztosítható. Ebből a területen csupán 95 db fa kerül elhelyezésre, a többi 235 db egyedet a kerület közterületein fog a beruházó elhelyezni.

Az ültetendő előnevelt, földlabdás fák törzsátmérője legalább 15-16 cm, a magasság legalább 220 cm, az öltetés legalább 1 m3 ültető közegben valósul meg.

A közterületre ültetetendő fák fasori fák lesznek, ültetéskor 1×1 m3 ültetőgödörrel, talajcserével, 3 db teli fa karóval és gégecső kihelyezésével, 1 év utógondozással. Ma levelet írtam a polgármesternek és a szerződésben nevesített Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató vezetőjének, hogy a fapótlásokat a fakivágásokkal súlyosan érintett Gubacsi lakótelepen kezdjék meg és próbálják a beépítettség növelés és zöldfelületirtás miatti károkat annak környezetében orvosolni.

A közterületre ültetett fák fajtái:

Gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera)

Gömbkőris (Fraxinus excelsior nana)

Gömbjuhar (Acer platanoides globosum)

Vérszilva (Prunus cerasifera woodii)

Ezüsthárs (Tilia tomentosa)

Díszkörte (Pyrus calleryana chanticleer)

A fák fajtái esetleg ezen fákkal hasonló adottságú változataik legyenek, amelyek jól bírják a fasori (erős környezeti káros hatások), homokos talajt. A főutak mentén a fasorokban található üres helyekre pótlásként, az ezüsthárs fákat pedig a lakótelepek parkjaiba pótoltatják. A pontos helyszínek egyeztetése érdekében a pótlás elvégzését közvetlenül megelőzően a beruházó a kapcsolatot a kerületi Szociális foglalkoztatóval fogja felvenni.

A parkolással kapcsolatos kérdésekre is érkeztek válaszok, mind a főváros, mind a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. részéről.

A legrosszabb hír, hogy a parkoló a strandrész átadásakor fog csak elkészülni. Ez a most átnézett engedélyek alapján azt is jelenti, hogy a strand átadásáig valójában a fürdő sem kerül átadásra, hiszen nem kaphat használatba vételi engedélyt, így jövő nyárig a fürdő biztos, hogy csak próbaüzemben fog működni. Viszont az engedélyben foglaltak szerint az átadáskor a parkolást a telken belül kell biztosítani, de sajnos csak akkor.

A Fővárosi Önkormányzat azt állítja jogszabály szerint a meglévő állapotban 495 db parkolóhely volt, az új igény 471 db, így az építkezés akár parkolóhely létesítés nélkül is engedélyezhető lett volna. Az építési engedély 11. oldala ennek némileg ellentmond, nem véletlen, hogy 98 db új parkolóhelyet létesítenek, a fürdő területén belül.

Egyelőre azonban sajnos így néz ki a parkolók helye:

Az útügyi szakhatósági hozzájárulásokat az alábbi feltétekkel kapta meg a beruházás:

A Budapest Közút Zrt. Forgalomtechnikai Igazgatóság 2017. június 26-án kelt, 46/5775-2/2017 iktató számú forgalomtechnikai kezelői hozzájárulásában szereplő előírásokat be kell tartani.
Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzatának Alpolgármestere 2017. július 7-én kelt, VF-19057/2017 ügyiratszámú közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulásában szereplő előírásokat be kell tartani.
A tervezett tevékenységhez szükséges parkolást telken belül kell biztosítani, ahhoz a közút területe nem vehető igénybe.
A létesítmény használatbavételének engedélyezési eljárásában a BFKH III. KH Útügyi Osztálytól ismét szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

2016-ban nem hagytuk teljesen tönkremenni a fürdő épületét: kérésemre a fenntartó megjavította a tetőt. Sikerült megmentenünk az enyészettől, most pedig azért küzdünk, hogy a gyógyulni vágyók és az itt élők számára egyaránt valódi értékké váljon ez az egyedülálló, patinás gyógyfürdő.

Januárban folytatjuk!

2018.12.18.

Pesterzsébeten épült az új Várkert bazár!

Patyomkin herceg tegnap ismét Pesterzsébeten járt. Öt éve már járt nálunk Grigorij Alekszandrovics Potyemkin herceg, akkor óvodát avatott. Tegnap újra eljött közénk és megnyitotta a vendégek előtt a főváros egyik legnagyobb dél-pesti beruházását, a Pesterzsébeti Jódos-sós fürdőt.

Pesterzsébeti lokálpatrióta képviselőként az elmúlt évek egyik legfontosabb fejlesztésének tartom a fürdőberuházást, így régóta várom, hogy elkészüljön, régi álmunk teljesül ezzel.

Csak sajnos nem most, ugyanis a mostani állapot méltatlan Pesterzsébethez, méltatlan Budapesthez.

A Soroksári-Duna bal partján 1932-ben fúrtak kutat, melynek során Budapesten egyedülálló típusú, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. Ez a fajta víz mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas, ráadásul a jód keringésjavító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, a bróm pedig idegnyugtató, stresszoldó hatásáról ismert. A létesítmény két saját, fúrt kúttal rendelkezett, az egyikből 43 fokos termálvíz, a másikból 15 fokos ásványvíz tört föl. Utóbbit fogyasztás céljából palackozva árusították is, a fürdőzéshez pedig két, Truman mozdonyról származó kazán segítségével melegítették fel. A török jellegű fürdőt 1936-ban építették, s 2005-ben zárt be.

Régi olvasóim emlékezhetnek rá, már többször foglalkoztam a fürdő felújításával. Tavasszal ugyanis immár harmadszor ígérte az éppen aktuális fideszes képviselő-jelölt kampányüzenetként, hogy újranyitja a fürdőt. Négyévente sajnos választási ígéretként mindig előkerült a felújítása, majd a választások után lekerült a napirendről, most azonban valóban megindult a fejlesztés.

Utoljára februárban foglalkoztam a fürdő beruházásával amikor a beruházó úgy készült fel a szokatlanul hideg, február végi időjárásra, hogy 2 méteres sitt, építési törmelékhalom alá temette a Duna-parti fákat.

A megnyitással egyidőben azonban tegnap este megbénult a Duna-part közlekedése is és az alsó Vízisport utca járhatatlanná vált az összevissza parkoló autók és a megnövekedett forgalom miatt. Folyamatos dudaszó, káromkodva 100 métereket tolató autók zaja zavarhatta a békés fürdőzőket és az itt lakókat egyaránt.

Ennek próbáltam utánajárni és megkeresni az ígéret szerinti 100 férőhelyes parkolót (az ötödik képet arról fotóztam) és a barbár módon kivágott fák pótlását, de sajnos nem jártam sikerrel, nyoma sincs ezeknek.

A FIDESZ tavaszi legnagyobb és egyetlen komolyan vehető kampányígérete az volt, hogy a fürdő idén átadásra kerül, jövő tavasszal, nyár elején pedig a mellette épülő strand is megnyit. Ezt az idei átadást azóta is havi rendszerességgel megismételték.

Tarlós István úgy látszik betartja amit ígér csak sok jó nem sül ki belőle: ugyanis valóban átadták, igaz csak próbaüzemként fogadják a vendégeket egy építési terület közepén, a tetőn közben dolgoznak, a fejük fölött daru dolgozik, se parkoló, sem gyalogos közlekedésre alkalmas megtisztított normális járda nincs és a zöldfelület helyreállítása, és a parkolók kialakítása is elmaradt.

A mostani Patyomkin-átadás méltatlan Pesterzsébethez, méltatlan Budapesthez!

Ráadásul nem elég, hogy a vendégek nehézkesen tudják megközelíteni a fürdőt és minősítehetetlen környezet fogadja őket, de az itt élők lakókörnyezetét is veszélyezteti, hogy így adták át az intézményt.

Tavaly mutatták be a képviselőtestület ülésén a fürdő látványterveit, beruházási ütemterveit. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk az adott tervek komoly beépítésnövekedést jelentenének, amely nem felel meg az adott terület szabályozásának, s nem érdeke a kerületnek a terület átsorolása. A parkolási gondokra sem sikerült akkor megoldást találniuk. A felmerült kérdésre: miként lesz megközelíthető autóval a fürdő, hiszen a régi lejáró már most is túlzsúfolt szintén nem érkezett megnyugtató válasz.

Akkor azt az ígéretet kaptam megismerhetjük a végleges terveket és az elkészült hatástanulmányokat is és választ kaphatunk a felmerült kérdésekre.

Mivel a Pesterzsébeti Önkormányzat végül nem ad(hat)ta ki a beruházáshoz kapcsolódó engedélyeket és műszaki terveket, a felmerült kérdésekre pedig nem tudott érdemi válaszokat adni, így az átadás utáni állapotokat látva a héten Váradiné Naszályi Márta Párbeszédes fővárosi képviselőtársammal folytatjuk az információgyűjtést.

Ismételten megpróbálunk válaszokat kapni a felmerült kérdésekre (parkolás, beépítettség, közlekedési problémák), azzal együtt, hogy pontosan hány fát vágtak ki a fürdő területén, mi lesz a szeméttel és sittel betemetett fák sorsa és miként kívánják pótolni a kivágottakat. A beruházás várható költségvetése már nettó 3,1 milliárd forint körül jár a kezdeti 2 után, mennyi lesz a vége? S mikor készül el és adják át valójában a fürdőt?

Pesterzsébet ugyanis többet érdemel üres ígéreteknél:

eredeti állapotában szeretnénk visszakapni a Duna-partunkat,
rendezett zöldfelületeket, elégséges mennyiségű parkolót, biztonságos gyalogos forgalmat biztosító járdákat akarunk!

A fürdőben decemberben 17-től 4 medence üzemel: két termálvizes medence, egy jódos-sós medence és egy súlyfürdő. A szaunavilágban egy finn szauna, egy kombinált, sós infraszauna és egy gőzkamra várja a vendégeket.

Hőfok

Mélység

Vízfelszín

Oktogon gyógymedence

36 ^oC

1 m

24,5 m2

Gyógymedence

38-40 ^oC

1 m

14,4 m2

Sós-jódos gyógymedence

36-38 ^oC

1 m

4 m2

Wellness medence

34-35 ^oC

1,5-2 m

9 m2

Cím: XX. kerület, Vízisport u. 2.
Nyitva tartás: minden nap 9-19 óra között

Ünnepi nyitva tartás:
december 24.: 9-14 óra
december 25.: ZÁRVA
december 26-30.: 9-19 óra
december 31.: 9-16 óra
január 1.: 10-19 óra

Árak:
Felnőtt napi belépőjegy: 1.900 Ft (hétköznap és hétvégén egyaránt)
Nyugdíjas napi belépőjegy: 1.500 Ft (hétköznap és hétvégén egyaránt)

2018.12.14.

Bérrabszolgaság – miben hazudik a FIDESZ?

Orbán maffiakormánya újabb fokozatba kapcsolt. Az erőszakszervezetek végzik a dolgukat: rendőri brutalitás, törvénytelen oszlatások, gumibot, könnygáz, az országgyűlési képviselők megregulázása. A kormánypárt médiamunkásai pedig próbálják menteni a menthetetlent. A kormánypropaganda teljes gépezete azon dolgozik, hogy megcáfolja a szakszervezetek és az ellenzék állításait a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban.

Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy cáfoljuk a kormánypárti hazugságokat, és pontos elemzését adjuk a most elfogadott változtatások káros hatásainak.

A VDSZ jogi elemzést készített a törvényjavaslatról, melyben paragrafusonként írja le a változtatás hatásait.

A kormánypárt hazugsággal és csúsztatással vádolja a bérrabszolgaság ellen küzdőket, pedig már megint ők teszik ezt, mondhatnánk úgy is, hogy a bagoly vádolja nagyfejűséggel a verebet. De a Párbeszéd inkább összeállított egy ezzel kapcsolatos anyagot, ajánlom mindenkinek figyelmébe.

Kormánypárti cáfolati kísérlet 1: Hamis ellenzéki állítás, hogy három évre csúszhat a túlórák kifizetése.

Valóság: Azok a dolgozók, akik munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret végén kapják meg a túlmunkájukért járó pénzüket. A munkaidőkeret időtartamának megnövelését akár 3 évre is lehetővé teszi a rabszolgatörvény, így nagyon is valós lehetőség a túlórapénz 3 éves csúszása.

Egyes kormánypártiak cinikusan azzal próbálnak hatni a dolgozókra, hogy ezzel ne törődjenek, ha ők maguk nem dolgoznak munkaidőkeretben. Arról sunyin hallgatnak, hogy a munkaidőkeretet a munkáltató jogosult egyoldalúan elrendelni, ehhez még csak munkaszerződést sem kell módosítani. Így a jövőben akár sokkal többeket is érinthet a munkaidőkeret, mint ma. Nem beszélve egyébként arról, hogy a dolgozók közötti szolidaritásnak csak a kormánypártiak szerint gátja az, ha egy hátrány nem egyformán érint minden dolgozót.

Másik kormánypárti érv, hogy a 3 évre növeléshez kollektív szerződés szükséges. Ez viszont nem elégséges garancia, mert van már épp elég rossz kollektív szerződés. Nem véletlen, hogy a munka törvénykönyve jelenleg is számos olyan elemet tartalmaz, amelytől kollektív szerződéssel (vagy üzemi megállapodással) sem lehet eltérni, vagy csak a munkavállaló javára lehet eltérni.

Kormánypárti cáfolati kísérlet 2: Ugyan már, a túlóra önként vállalható, különben is, munkaerőhiány van, ha a dolgozónak nem tetszik valami, majd elmegy máshova dolgozni.

Valóság: A 250 vagy kollektív szerződéssel 300 túlóra a törvény szerint továbbra is kötelező, ha a munkáltató elrendeli. Az elfogadott törvény betűi szerint az ezen felüli (150, illetve 100) túlóra lehet „önkéntes túlmunka”. Ez a valóságban aligha működik majd úgy, hogy a főnöknek bárki nemet mondhat, ha az „megkéri”. Még akkor sem, ha az egyes ágazatokban és területeken (de korántsem mindenhol) előforduló munkaerőhiány miatt valamivel jobb alkuhelyzetben van a munkavállaló. A kormány következetes munkavállalóellenes politikája következtében a dolgozók kiszolgáltatottságának átlagos mértéke ma is nagyobb, mint a válság előtt. Ez jól lekövethető a táppénzes statisztikákon: a válság kitörése után alig mert valaki táppénzre menni, mostanában már inkább mernek otthon maradni betegség esetén a dolgozók, de ez a „bátorság” még mindig sokkal kisebb mértékű, mint a válság előtt. Persze, jó lenne az hinni, hogy a válság hatására sokkal egészségesebbek lettek a dolgozók, s ez áll a számok mögött, ám sajnos aligha erről van szó.

Kormánypárti cáfolati kísérlet 3: Az unió ennél több túlórát is lehetővé tesz, nyugaton is ennyi a túlóra.

Az uniós irányelv azt írja elő, hogy a heti munkaidő nem lehet átlagban 48 óránál magasabb. Ebből kiszámítható, hogy 416 túlóra a felső határ – arról szó nincs, hogy ezt az unió előírná. Pusztán arról van szó, hogy ezzel még a kormány önmagában még nem ütközött bele ebbe az uniós irányelvbe. A hároméves munkaidőkerettel viszont annál inkább beleütközik. Különös érv egyébként ez attól a kormánytól, amely habzó szájjal brüsszelezik.

Hogy az irányelv ezt lehetővé teszi, abból nem következik, hogy a tagországoknak a felső határ közelébe kell nyújtózkodni: a spanyoloknál pl. 80, a franciáknál 220 extra óra dolgozható le.

fotó: atlatszo.hu