A múlt héten kezdtek aláírásgyűjtésbe a Pesterzsébeti lakótelepen élők, mert az egyik napról a másikra megjelentek a munkások egy területen és ledózerolták a rossz állapotban lévő dühöngőt, hogy parkosítsák a területet és egy kis közösségi teret alakítsanak ki padokkal a régi betonos sportpálya helyett.
A markolók és a munkások azonban nem kímélték a kerítés és az aljzat bontásakor a fák gyökérzetét, s annak rendje és módja szerint ki is szerették volna vágni. Amikor kimentem és lefényképeztem a látványt egyre biztosabbá vált, hogy számos fát sajnos ki kell majd vágni, mert menthetetlennek tűntek, gyökérzetük jelentős részét elvágták.
Sokan kérdezik miért gondolom úgy, hogy változásra van szükség Pesterzsébeten.
Hát az ilyen „siker” történetek miatt: ha hosszú éveken keresztül elhanyagoljuk a zöldfelületeink, ha tervezés és előkészítés nélkül vágunk bele, akkor egy parkosítás és közösségi tér kialakítása is fakivágásokat és jelentős lombkorona veszteséget jelenthet. Ha nem avatjuk be a közösségi terek funkcióinak rejtelmeibe és nem osztjuk meg terveket a lakókkal. Ha csak azzal szembesülnek, hogy bontanak és minden fára egy hatalmas vörös keresztet festenek, miközben barbár módra kaszabolják le az egyik fa ágát, akkor jogosan háborodnak fel és okkal kezdenek aláírásgyűjtésbe.
Tavalyelőtt megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben!
Tavaly októberben kihirdetésre került és november elsejétől hatályba is lépett „A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.
A Baross – Topánka utcai fák esetében kikértem a szakértői véleményt, amit most közzé is teszek. Kattintson ide a jelentésért!
A jelentés szerint a fent említett park építési terület, korábban sportpálya helyezkedett itt el. Jelentős földmunkák zajlanak, mellyel megváltozik a jelenlegi talajszint magassága. A talaj felső rétegének eltávolításával gyakorlatilag minden egyes vizsgált fa gyökérzete jelentősen károsodott, mely a fák egészségi állapotára hosszú távon kedvezőtlen hatással van, bizonyos esetekben a károsodás olyan mértékű, hogy a fa stabilitását is veszélyezteti. A vizsgált fák egy korábban elbontott kerítés mentén álltak, egy részük magoncként fejlődött ki. A fák nagy részénél a vaskerítés is súlyos károsodást okozott a gyökérnyak és a törzs magasságában.
A jelentést megerősítette az cikk elején írt állításomat: ha tervezés és előkészítés nélkül vágunk bele, akkor egy parkosítás és közösségi tér kialakítása is fakivágásokat és jelentős lombkorona veszteséget jelenthet. Hosszú távon szebbé, rendezettebbé válik az adott zöldfelület, s a fapótlás is szebb, formásabb lombkoronával ajándékozza meg az itt élőket, de néhány évig bizony nagyon hiányozni fog a most elvesző lombkorona mennyisége.
Amikor sikerült némi eredményt elérni a környezetének rendezésében, akadálymentesítésében (
Évtizedes, ciklusokon túlnyúló probléma, hogy a Dél-Pesti Szennyvíztisztító vizét át kell vezetni a nagy Duna-ágba s nem lenne szabad az RSD-be engedni. A tisztított víznek ugyanis mind szerves anyagtartalomra, foszforra, nitrogénre nézve jó a minősége, viszont a sótartalmát nem lehet gazdaságosan csökkenteni. S így a tisztított szennyvíz nem alkalmas álló vízbe történő bevezetésre. A kérdés csak az, hogy a tisztított vizet kell-e átvezetni vagy a teljes telepet érdemes áthelyezni.
Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy ha a záportározók megtelnek akkor tisztítatlanul ömlik az RSD-be a szennyvíz. Nem bírják ugyanis a záportározók a felhőszakadások csapadékvíz-mennyiségét. Nagyobb esők után-közben a tisztítómű 3600 m3-es záportározója nagyjából húsz perc alatt telik meg teljesen. Ez után a csapadékvízzel felhígult szennyvíz átbukik a záportározón, és egyenesen a Kis-Dunába folyik.
A fővárosban elsőként Pesterzsébet végre a sarkára állt: Pesterzsébet önkormányzatának környezetvédelmi és városfejlesztési bizottsága tegnap úgy döntött, hogy kivizsgáltatja az ügyet és kezdeményezi a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a Budapest Főváros Önkormányzatánál a mostani környezetszennyező állapot azonnali megszüntetését. 
Ennek ellenére minden tavaszi és nyári zápor után hatalmas tengerré válik az út, az autók beáznak, az aszfalt járhatatlanná válik. A problémát évek óta jelzik az itt lakók, de az út kezelője nem tett az ügyben semmit.
De nem ez az egyetlen része a Gubacsi lakótelepnek, ahol nem megoldott a vízelvezetés. Az elmúlt évtizedekben nem sikerült csak részlegesen megoldani a csapadékelvezetést a teljes lakótelepen, számos útszakasza válik szintén járhatatlanná esőzések után. 
S ha valaki tett azért, hogy a fentiek megvalósulhassanak az Jávor Bence volt, elkötelezett brüsszeli munkája mindannyiunk számára példát mutat és mindent meg kell tennünk, hogy folytathassa, amit öt éve megkezdett.
A forgalmi rend változása miatt a 119-es busz is módosított útvonalon jár május 7-én, kedden az első járatindulástól várhatóan május 13-án, hétfőn üzemzárásig. A 119-es busz terelve, a Csepeli átjáró helyett, mindkét irányban, a Helsinki úton át, a Meddőhányó utca érintésével közlekedik. Az autóbuszok egyik irányban sem érintik a Csepeli átjáró megállót, a Vízisport utca megálló helyett pedig a Teremszeg utcában állnak meg.