KÖZMEGHALLGATÁS A CSILIBEN

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

2011. szeptember 15.-én (csütörtök) 17-18 óra között, a
CSILI Művelődési Központ Vízvári termében
/1201 Budapest, Baross u 55./

KÖZMEGHALLGATÁST

tart.


 

Amikor egy probléma megoldódik magától:

Részlet a 2011. július 14-i jegyzőkönyvből:

ősz folyamán kérdezzék meg Pesterzsébet lakosait, hogy nekik mi a véleményük a „Budapest-programról”. Kéri, hogy vagy közmeghallgatást, vagy lakossági fórumot szervezzenek ebben az ügyben.

Lehet-e hitelesen képviselni a munkavállalókat Magyarországon?

Az Országos Választási Bizottság az LMP tizenhat népszavazási kezdeményezése közül tízet hagyott jóvá csütörtökön.

  1. “Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?”
  2. „Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?”
  3. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?”
  4. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?”
  5. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendes felmondást megindokolni?”
  6. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendkívüli felmondást megindokolni?”
  7. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehessen?”
  8. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő továbbra is legalább 30 nap legyen?”
  9. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?”
  10. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással továbbra is csak akkor szüntethesse meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi?”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mivé lesz az emberiség, ha oda az emberség?!

Közlemény


A Fővárosi Közgyűlés mai ülésen az alábbi megfontolások miatt lemondtam Hajléktalanügyi megbízotti pozíciómról.

 

Tarlós István felkérését a hajléktalanügyekkel foglalkozó biztosi pozícióra azért fogadtam el, mert lehetőséget jelentett a városvezetés szemléletmódjának, és a probléma kezelési módjának alakítására, valamint arra, hogy a legfelső szinten képviselhessem a hajléktalanokkal közvetlen kapcsolatban lévő, civil és szakmai szervezetek álláspontját. Ez különösen sürgőssé vált azután, hogy a főváros felbontotta a szerződéseket a hajléktalanellátó szervezetekkel, viszont nem volt kidolgozott elképzelése arról, mit is kellene tennie. A megbízotti feladat ellátására szakmai alapot az LMP és jómagam civil és szakmai szervezetekkel való kapcsolata és az LMP erős kompetenciája biztosított.

 

Javaslataim azonban nem kaptak megfelelő súlyt a hajléktalanokkal kapcsolatos munkában, ellenben a főváros vezetése az ellenvetéseim és a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére egy hajléktalanokat kriminalizáló rendeletet alkotott. Hogy a rendelet hibás volt, igazolta később az ombudsman is, aki annak visszavonására szólított fel. Tarlós István azonban a mai közgyűlésen közölte, hogy az ombudsman megállapítása csak egy vélemény, amivel nem ért egyet, és egyértelművé tette, hogy nem szándékozik visszavonni a rendeletet. Emellett a főpolgármester sajtónak adott nyilatkozataiban „hajléktalanbűnözésről” beszélt, amely kifejezés használata mélyen igazságtalan, mert nincstelenségük miatt egy egész embercsoportot bélyegez meg tekintet nélkül arra, hogy az egyes emberek követtek-e el bármit is. Örülünk annak, hogy a főpolgármester később úgy nyilatkozott, hogy nem tekint minden hajléktalant bűnözőnek. Ezzel együtt azonban a kifejezés használata súlyosan káros, mert már önmagában is erősíti a szegény emberekkel szembeni előítéleteket, és gyűlöletkeltő.

 

 A főváros hajléktalanokat kriminalizáló szemléletmódja, az ombudsmani vélemény cinikus elutasítása és Tarlós István legutóbbi, „hajléktalanbűnözésről” szóló nyilatkozata vállalhatatlan számomra, ezért lemondtam biztosi megbízásomról. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy feladom az elesett emberek képviseletét. A főváros által készített és júliusban elfogadott hajléktalan ellátási koncepcióban vannak előremutató intézkedési tervek. Ezek megvalósításában és a főváros további intézkedéseinek kialakításában továbbra is aktívan részt fogok venni és segítségemet felajánlom a városvezetésnek. Különösen fontosnak tartom például, hogy a fővárosi lakáspolitikában a szociális bérlakás-szektor jelentős hangsúlyt kapjon, és ezt bevonjuk a hajléktalanság problémájának felszámolásába. Ezen felül természetesen ezután is képviselni fogom ezeknek az embereknek az érdekeit, továbbra is szoros kapcsolatban maradok a hajléktalan emberekkel és a velük foglalkozó civil és szakmai szervezetekkel, és képviselem álláspontjukat a közgyűlésben.

 

Budapest, 2011. 08. 31.

 

Somfai Ágnes
LMP fővárosi frakció



A nagy erzsébeti lomi buli

Szeptember elején újra lomtalanítás a kerületben.

Sátorvárosok épülnek, szeméthalmok híznak, bűz és mocsok lepi el az utcát. Mióta év elején nyomtalanul eltűntek a kerületből a közterület-fenntartók még kevesebb esélyünk maradt hogy kellemetlenségek nélkül megússzuk a következő heteket.

A főváros vezetése a kerület országgyűlési képviselőivel közösen elsősorban a belvárosi "hajléktalan-problémát" tartja elsőrendű feladatának.

lmperzsebet.blog.hu/2011/06/16/a_xxi_szazad_fovarosi_nepjoleti_programja

Az emiatt megalkotott jogszabályok akár megoldást is nyújthatnának erre a problémára is – ha egy fikarcnyi akarat is lenne a városvezetésben -, de meggyőződésem hogy a hulladékkezelés nem rendészeti kérdés.

S van is rá megoldás, több nagyvárosban alkalmazzák is.

Íme:

www.humusz.hu/hirek/ooo-szeres-oeko-oszeres/2769

Néhány településen Magyarországon is:

napinyafi.blogspot.com/2011/06/lomtalanitas-egy-kicsit-maskepp.html

Térzene a Kosutiban

Vége a nyárnak – bármilyen forró napok várnak még a munkavállalókra ősszel -.
Ma délután a Pesterzsébeti Városháza előtt a Kosutiban még meghallgatható a nyári térzene program utolsó fellépője a Coda Nostra Big Band.
 
Addig is:
 

 

Az LMP álláspontja nem változott: Nem lehet rendezési tervekről zárt ülésen tárgyalni

A Lehet Más a Politika a részvételi demokrácia pártja, így még a parlamenti politizálásnál is fontosabbnak tartja a helyi önkormányzatok működésének megújítását.
 
Tavaly az önkormányzati választásokra készített ”Lehet Más Pesterzsébet” programunkban az alább célokat is megfogalmaztuk:
 
  • a gazdálkodás átlátható, egyszerű és könnyen betartható szabályok mentén, minden erzsébeti számára ellenőrizhető módon, nyíltan és hatékonyan folyik,
  • az önkormányzat az összes közérdekű információt időben nyilvánosságra hozza és el is juttatja az itt lakókhoz,
A 2011. július 14-i ülésen tárgyalta „Javaslat a TESCO-Global Zrt. kezdeményezésének megvitatására (TESCO-Global Zrt: Szentlőrinci úttól északra és az M5 autópályától nyugatra eső terület – hrsz.: 195025/7, és 195025/10)” napirendi pontot.
 
A testületi ülés meghívójában az előterjesztést nyilvános ülésen tárgyalandó napirendként hirdette meg. A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kérte, hogy zárt ülésen tárgyalja a testület. A napirendet a módosítással együtt a testület elfogadta.
 
A Lehet Más a Politika képviselőjeként szóvá tettem, hogy sem az előterjesztés, sem a bizottság által benyújtott módosító indítvány nem tartalmazott olyan információt, melynek nyilvánosságra kerülése az önkormányzat érdekeit sértené.
Fontos, szabályozandó és előre meghatározandó kérdés hogy a törvényben kissé slendriánul megfogalmazott lehetőséggel a testület miként és mikor élhet. A hivatkozott jogszabályhely ugyanis nem azt tartalmazza, hogy minden olyan ügyre, amikor az önkormányzat leül tárgyalni egy céggel, akkor mindig zárt ülést lehessen elrendelni.
A Lehet Más a Politika már tavaly ősszel törvénymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben, melyben kezdeményezte, vegyék ki az önkormányzati törvényből azt a részt, amely megengedi, hogy az önkormányzatok üzleti érdekre hivatkozva zárt üléseket rendelhessenek el.
Az LMP meggyőződése, hogy a korrupció elleni leghatékonyabb eszköz a teljes átláthatóság biztosítása a közhatalom működését illetően. Kiváltképp, ha közvagyonról, közpénzek felhasználásáról van szó.
 
Ha az önkormányzatok tisztán, átláthatóan működnek, és nincs mit titkolniuk, akkor zárt ülésekre sincs szükség.
 
Javaslatot tettem tehát hogy a napirendet a testület mégis nyílt napirendként tárgyalja. A többségi FIDESZ frakció vezetőjét meggyőztem igazamról, tekintettel arra, hogy mi sérti, s mi nem az önkormányzat érdekeit az mérlegelés kérdése.  Egy öt perces frakciószünet után a testület úgy döntött, hogy nyílt ülés keretében folytatja a napirend tárgyalását.

 
 
Sajnos a napirend vitájának jelentős része a zárt ülésen zajlott, ezért a napirenddel kapcsolatos véleményemet kevesen ismerhették meg.
         Mi történik valójában? Miért volt annak idején 17 %-os a beépítettség engedélyezése, miért lesz most 25 %? Nincs az előterjesztés mellett semmilyen anyag arra vonatkozóan, hogy ez milyen környezetkárosítással járna, milyen lehet a zajártalom azon a környéken, mi történhet ott, hol lesznek az építkezések? Semmi nincs a nyilvánosságra hozott rendezési tervben. Van egy javaslat, hogy fogadja el az önkormányzat azt, hogy a TESCO 25 %-ra növeli a beépítettséget, de hogy mi történik ott, arról szó nincs. A Mediterrán lakóparkban élőként örülök a felújításra kijelölt utak jegyzékének. Amennyiben egyszer olyan lesz az előterjesztés, hogy ehhez érdemben is hozzá lehet szólni, akkor elmondom majd, hogy ezzel párhuzamosan a forgalmat is próbáljuk majd átszervezni. A Téglagyár térnél jó volna egyirányúsítani a forgalmat, amikor a környező utcákban csinálják az aszfaltozást. Ez megkönnyítené a forgalmat. Elég nagy forgalom megy rá ugyanis két irányból a Téglagyár térre. Konkrét információk nélkül azonban felelős döntés nem hozható.

Panem et circenses.

2011. augusztus 19-én délelőtt hirdetményben értesítette a kerületben élőket Pesterzsébet Önkormányzata, hogy idén elmarad a tűzijáték.

Az idei szoros költségvetés a kerület intézményrendszerének fokozatos leépítését tartalmazta, Pesterzsébet kulturális és oktatási intézményeinek jelentős része elvesztette önállóságát, óvodák kidolgozott és évek óta alkalmazott nevelési programjai kerültek veszélybe (referencia óvoda esete a sánta kutyával), csökkentek a közmunkaprogram és a szociális támogatások keretei, épülnek le parkjaink, zöld felületeink.

Idén nincs a civil alapban egy fillér sem, takarékossági okokból megszűnt a testületi ülések nyilvánosságát biztosító TV közvetítés, a tördeléssel és a szerkesztéssel kapcsolatos költségcsökkentések miatt a Pesterzsébet Újság arculata egy kedves, színes diákönkormányzati lapra hasonlít, tartalmát valószínűleg lelkes „amatőrök” szerkesztik.

Mindezek indokolhatják, hogy az augusztus 20-i ünnepségek költségkeretét is érintik a változások.
 
Ami viszont nehezen magyarázható (s hasonló költségeket jelent):
 
         Újabb és újabb támogatások nyújtása a civil alapot megkerülve az alpolgármester ajánlása alapján.
 
A magát lokálpatriótának valló városvezetés a Polgármester támogatása mellett az elmúlt évtizedek alatt felépített intézményrendszert veri szét, rendezvényeit szürkíti és jelentékteleníti el, s miközben képtelen értékeink megóvására, aközben alkalmatlan az értékteremtésre is.
 
Mindezeken azonban nem kell kétségbeesni halandó választópolgároknak, Pesterzsébetért aggódó civileknek és lokálpatriótáknak.
 
Ugyan örvendezni talán nem érdemes, de bátran szembenézni a várható feladatokkal és készülni a változásokra igen.
 
Róma tündöklése és bukása bizonyítja, hogy bomló, foszladozó világrendje is akkor omlott össze, amikor hangossá és mindent elsöprővé vált a követelés:
Kenyeret és cirkuszt!
panem et circenses.
 
 

Lehet más a forgalomszabályozás!

A 2011. július 14-i testületi ülésen – tolmácsolva a Gubacsi lakótelepen lakók kérését – jeleztem, hogy a Téglagyár téren megnőtt az átmenő forgalom. Az elmúlt években mind a fitneszterembe érkező vendégek száma, mind a mellette található GPRS rendszereket forgalmazó cég vevőköre bővült. A téren keresztülhaladnak a Zöld Oviba és a Német Nemzetiségi Gimnáziumba igyekvők is.

Véleményem szerint érdemes volna meggondolni a tér egyirányúsítását. A környező utcákban a 119-es járat útvonalának átalakításakor ráadásul megváltoztatták a környező utcákban a forgalmi rendet – ami az adott tér forgalmát is befolyásolta – időszerű lenne újragondolni a lakótelepen a forgalom szabályozását.
 
A forgalomszabályozást biztosító eszközök összességét forgalomtechnikának hívjuk.  Az elmúlt évek európai gyakorlata ezt a kérdést onnan közelíti meg, hogy a forgalomtechnika nem tudomány, hanem jogalkalmazási és műszaki praktikum, és ízlés, felfogás kérdése is.
 
Ennek a megállapításnak is köszönhető, hogy számos településen, önkormányzatban alkalmazzák a közösségi tervezés eszközrendszerét a forgalom szabályozásakor is. Ideje elkezdeni Pesterzsébeten is.

 
Szóljunk bele közvetlen lakókörnyezetünk forgalmának szabályozásába!
 
 

Kíváncsi vagy merre nyaralt az önkormányzati képviselőd?

font-family:"Times New Roman","serif";mso-bidi-font-weight:bold”>egy közszolgálati lapban – teszem hozzá amely egyre kevesebb teret szentel a valóban fontos közösségi ügyeknek –  nincs helye az ilyen témáknak.

http://okopolmuhely.hu/nyari-egyetem-2011-4/