A hét elején egyetlen napra be kellett fűteni azon családi házakban, amelyekben kihívásokkal küzd a szigetelés. Így a fővárosi peremkerületek (15, 16, 18, 19, 20, 21, 23), szegényebb, szegregált zónáiban megjelent a mindent átható bűzszennyezés, a szeméttel fűtés szaga.
S akkor érkezett sokkoló hírként az is, hogy Magyarországon a légszennyezettségi helyzet még a kínainál és indiainál is rosszabb – áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. A jelentés szerint ez 1,8 elveszett egészséges évet jelent száz lakosra vetítve Magyarországon, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb, mint a kínai vagy indiai értékek.
Az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a tanulmánya szerint pedig Magyarországon 100 ezer lakosból 82 fő hunyt el a légszennyezettséggel összefüggő betegség következtében. Ezzel hazánk a nyolcadik legrosszabb ország a világon ebből a szempontból.
Persze gond egy szál sem, hiszen Pesterzsébeten nem is mérik a levegőminőséget. Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás!
A Párbeszéd pesterzsébeti képviselőjeként ezért javasoltam már a nyáron a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről. A döntésnek köszönhetően ez a része megindult a folyamatnak.
De mi az amit ismerünk pontos helyi mérések nélkül is?
Pesterzsébet nem rendelkezik jelentős ipari tevékenységgel, azonban erősen kitett a környező, jellemző légáramlási irányokba eső kerületekből érkező ipari légszennyezőknek. A főváros belsőbb részein kibocsátott légszennyezőanyagok a jellemző légáramlási viszonyoknak megfelelően ugyanis Pesterzsébet és Csepel irányába távozik. Emellett jelentős légszennyezőanyag-kibocsátó ágazat a helyi és átmenő közlekedés, továbbá allergén polleneket termelő növények jelenléte. valamint a helyi energiatermelés és a lakossági fűtés. A fűtési szezonban pedig a peremkerületekben a légszennyezésért ma már a lakossági fűtés a felelős leginkább, a lakások töredéke felel meg csupán az energiahatékonysági követelményeknek. Ez utóbbi az elmúlt években komoly légszennyezést okoz a festett fa és szeméttüzelés miatt. A távfűtéssel nem ellátott területeken, különösen a szegregálódó településrészekben általános probléma, hogy a téli időszakban a levegő tisztasága nem megfelelő. Gazdasági megfontolásokból tömeges a visszatérés a fával való tüzelésre, vagy más (akár szemét) szilárd anyagok tüzelésére, ami jelentősen rontja a levegő minőségét, fokozza a szmog kockázatát.
Nyilván a megoldás kulcsa a kormány kezében van, ők tehetnének legtöbbet a légszennyezés csökkentéséért. A kormány rezsiharca ugyanis éppen a vezetékes gázellátás vagy távfűtés nélküli ingatlanokban élőket és a szegényeket hagyta magára: ezekben a házakban és lakásokban fűtenek rossz hatásfokú berendezésekkel, itt égetnek el szemetet vagy bármit, ami elérhető, mert a tüzelő drága. Mindez már közvetlen életveszélyt, mérgezést is jelenthet. Az épületek energiahatékonysági felújítására kapott uniós támogatást a lakások és lakóházak korszerűsítésére kell fordítani, jól szigetelt, kis fűtés- és energiaigényű házakat és lakásokat kialakítani, amelyek sokkal olcsóbban fenntarthatók. Hosszú távon környezetkímélő technológiákkal lehet a vezetékes közművesítésből kimaradt, elszigetelt lakóhelyekre is megfizethető energiaforrásokat vinni.
Amint megjelennek a téli riasztó adatok, újra téma lesz a szmogriadó szigorítása, pedig ahogy Váradiné Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársam fogalmazott „nemcsak a szabályokon, hanem a légszennyezést okozó gyakorlaton is haladéktalanul változtatni kell a lakosság egészsége érdekében. Ha már itt van a szmog, akkor ugyanis nincs mit tenni, csak várni lehet, hogy elmúljon. Nem lehet előle elbújni, beszivárog a lakásba, iskolába, munkahelyre, kórházba, mindenhová és beteggé tesz.”
A szmog tehát nem fog elmúlni attól, hogy langyos libazsírral kenegetjük!
A kormányzati felelősség persze óriási, de a család- és szegényellenes Orbán-rendszer várhatóan idén sem fog megoldást keresni a problémára, megelégszik látszatintézkedésekkel. Mert ugye ilyen látszatintézkedés most is van:
Aki pedig lemarad az kimarad, a szociális érzékenységet biztosító pályázat utolsó mondata ugyanis így szól: A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztő!
Pedig a lakhatás alapvető állampolgári jog kellene legyen, s a lakhatáshoz hozzátartozik az otthonunk fűtése is.
Rövidtávon a helyi önkormányzatokra, civil közösségekre vár a feladat:
- közösségi szigetelési programok szervezése,
- a tisztított, jó minőségű „hulladék” fa eljuttatása a rászorultakhoz,
- adományprogramok,
- segítőszolgálatok kiépítése és működtetése.
Ha nem szeretnénk Pesterzsébeten az égetett szemét szagával kelni és feküdni, ha nem akarunk a fűtés hiánya miatt kihűlt embereket a lakóközösségünkben, ha fontos, hogy szomszédaink is emberhez méltó módon élhessenek akkor lépnünk kell az ügyben.
Az októberi bizottsági üléseken kezdeményezni fogom, hogy vizsgáljuk meg az Önkormányzat milyen lépéseket tehet meg a saját eszközeivel, mire biztosít lehetőséget a költségvetés, hol kell újrafoltozni a szociális védőhálót. Kihez jutott el az egyszeri a rezsicsökkentés áldozatainak nyújtott kárpótlás lehetősége, milyen módon reklámozzuk azt a rászorultak között.
A levegő tisztasága ugyanis közös ügyünk!

A
Völgyesi Krisztián képviselőtársam összefoglalta a Koncepció kiemelt céljait az elkövetkező 5 évre:


Orbán Viktor azt mondta Kötcsén, hogy a kórházak állapota rendben van.
A fejlesztésekkel azonban nem tartott lépést a közlekedés fejlesztése:


A nyáron azonban több panaszt is kaptunk:
A további fejlesztések ugyanis leálltak, és a mostani gyors és megállíthatatlan folyamatokra nincs válasza az Önkormányzatnak. Pedig szükséges újra gondolni a lakótelep közlekedését és átfogó terveket készíteni egy új szabályozáshoz. Egyszerre kell ugyanis megoldani a parkolási gondokat és közparkjaink, zöldfelületeink védelmét. Egyszerre kell csillapítani a forgalmat és biztosítani a kijutást a területről.
Somodi Klára











fotó: merce.hu
A wikipédia szerint Anonymus, vagy Bele Regis Notarius, az egyik magyar király jegyzője és krónikása (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne). Keveset tudunk róla; latinizált nevének kezdőbetűje mindenesetre P-vel kezdődik, mert magát csak „P. mester”-ként jelölte. Anonymus a magyar honfoglalás történetének legrészletesebb megírója, valamint tőle tudjuk a törzsfők neveit – de azokat a történészek nem tartják hitelesnek. Művének, a Gesta Hungarorumnak egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található.
Aki itt nem áll le, az megtalálhatja
De akkor miért csak egyetlen vagyonnyilatkozat van fent? A megoldás egyszerű: csak az érintett hozzájárulásával kerülhet fel, tehát négyük közül nyilván csak egyikük engedélyezte azt.
Az akkor benyújtott panaszomra közel egy hónappal később, de érdemi választ kaptam. Szerződés kötelezi a 35-ös járatot üzemeltető VT-ARRIVA Kft.-t arra, hogy elfogadható hőmérsékletet biztosítsanak az utazóknak.
Zárszóként pedig megosztom, a mai testületi ülésen elhangzott beszédem is:
Immár harmadszor tárgyalunk, egy rendeletmódosítást, amely a jogszerűség határát súrolva próbál meg egy lakhatási problémát egy évvel elodázni a valós megoldás helyett.
A mai napom arról szólt, hogy telefonokat kapkodok, cseten válaszolgatok barátaimnak, ismerőseimnek, az elmúlt 8-10 évben velem politizálóknak azon kérdéseire, hogy –