Kategória: Közélet

Amikor jó Pesterzsébetinek lenni: idén is örökbe fogadtak egy játszóteret és három kutyafuttatót a szülők és kutyások a kerületben. Joggal lehetünk büszkék: Pesterzsébeten vezettük be először a „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!” részvételi alapon működő projektet.

Eltelt egy újabb ciklus, ilyenkor illik beszámolni a munkánkról, számvetést készíteni. Kilenc éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért. Kilenc éve kezdtem politizálni, célul tűzve a helyi közösségek építését.

Büszke vagyok arra, hogy mára a Duna-part lakótelepei (a Mediterrán lakópark és a Gubacsi lakótelep) váltak a kerület legaktívabb lakóközösségeivé garázsvásárokkal, közösség által fenntartott játszóterekkel, Duna-part takarításokkal, faültetésekkel, közösségi virágoskerttel, közösségi tervezéssel indított közlekedés-fejlesztéssel, műanyagmentes pékséggel, futókörökkel…

Az egész kerületre nézve igazi sikerként azonban Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunkat tekintem, amely alapján immár harmadszor írta ki tavasszal a Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága a „Fogadd örökbe!” pályázatot.  Kezdeményezésünk lényege az volt, hogy a szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést. 

Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyásoknak módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

A lakossági pályázatok során a nyertes közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll. Az adott közösség kérésére -amennyiben azt részvételi módon megalkotja, és a fenntartó is elfogadja – a játszótér házirendjét is elhelyezi egy táblán. Így ösztönözve az örökbefogadó közösségeket arra, hogy a játszóteret, a futtatót és közvetlen környezetét is rendezetten tartsa.

A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra. A nagyobb rongálások (pl. kerítés megszaggatás) során többször tapasztalni, hogy bejelentés nem érkezik, így nem szerez róla tudomást a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató. Ha egy közösség magáénak érzi az örökbefogadott játszóteret vagy kutyafuttatót, bízhatunk abban, hogy a bejelentések is proaktívabban lehetnek, s hamarabb tudnak intézkedni az illetékesek.

Három nyertes pályázóhoz mentem el a héten megnézni holt tart a közösség.

A Gubacsi játszi közössége esetén a játékosság, a gyermekek bevonása, a festések kreativitása, az új aszfaltjátékok, a színes kertkompozíciók nyűgöztek le talán leginkább.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

• 
• 

A Kutyaszív kutyafuttatós közösség esetén a pontos tervezés, a használt eszközök újrahasznosítása, a színek kavalkádja, a biztonságra törekvés volt imponáló.

• 
• 
• 
• 

A Foxi Maxi csapata bámulatos szakértelemmel betonozott, ráadásul a pályázók munkájának köszönhetően végre van ivókút, az összefogásnak köszönhetően pedig rendezettebbé vált a futtató.

• 
• 
• 

 

Meggyőződésem, hogy a közösségek fejlesztése jó irány, cselekednünk kell, közösen Pesterzsébetért, mert változásra, megújulásra van szükség!

Közhely, hogy a fővárosban egy Észak-Déli tengely mentén döntik el a közösségi közlekedési fejlesztések irányát. A beruházások, közlekedési fejlesztések zöme ugyanis Északra irányul. Az indoklás pedig maga a 22-es csapdája: mivel többen használják Észak-Budapesten és Pest megyében a közösségi közlekedést, ezért ennek a fejlesztése az indokolt. S ez bizony így is marad, hiszen ott valós alternatívát nyújt a HÉV, a metró, a villamos, a vasút. A déli régióból viszont kétszer-háromszor gyorsabb autóval eljutni a belvárosba, mint közösségi közlekedéssel.

Amíg az 5-ös metró koncepcióját az északi oldal fejlesztésével reklámozzák, hagyva, hogy a déli oldalon a város szélén megálljon a HÉV, amíg telefonos appal csak a Szentendre irányába utazók tudnak jegyet vásárolni, a déli utasoknak pedig cokit mutat a MÁV, addig bizony az itt élők nem teszik le az autóikat. Amíg autóval Ráckevéről 55 perc bejutni a belvárosba, míg közösségi közlekedéssel kerek egy órával több, addig nincs versenytársa az autónak, s Dél-Pest továbbra is szmogban él.

A műanyagmentes július kihívása a mi fővárosi, kétgyermekes családunknak lehetetlen küldetésnek bizonyult, kulacsokat eddig is használtunk, a pékségbe, boltokba, piacra eddig is saját tasakokkal, szatyrokkal mentünk, de a papírzsebkendő, toalettpapír, biciklilámpa vásárlásánál viszonylag hamar feladtuk a csomagolásmentességet. Az autómentes augusztus egyszerűbbnek tűnt. Így a Magyar Kerékpárosklub felhívására, hogy augusztusban tegyük le az autót, örömmel ráugrottunk, bár ez nyaralás idején nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé.

Én mindenhová kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel járok, de egy az ország másik végén található, busszal-vonattal csak több átszállással megközelíthető triatlon vagy kenu verseny már sokkal nagyobb feladat. Úgyhogy közös megegyezéssel a versenyszezon zárásakor kezdtünk.

A nagybevásárlások így jópofa családi programmá alakultak, hiszen a fiúk kerékpáros segítsége is szükségessé vált a szállításhoz. Ez persze némileg több vásárlást jelent a fagylalt-csipsz-csoki bermuda háromszögben, cserében viszont egy komoly alkufolyamat végén saját kezűleg pakolhatják be a teljes kiőrlésű zsemléket a kosárba.

A strandolások, kirándulások hatalmas időelőnyt hoztak. A Velencei tavi heti rendszerességű kerékpártúránkra egy óra alatt elértünk vonattal, az autóval induló ismerőseink félóra múlva már Csepelen feladták és visszafordultak.

A posztom apropóját az adta, hogy a fiúkkal „ha már lúd legyen kövér” alapon belevágtunk a Csepel-szigeti bringakör teljesítménytúrába is. A túra során 39 ellenőrzőpontot kellett felkeresnünk, nagyjából 150 km letekerésével. Mivel nyaralunk és nem meghalni akarunk illetve a triatlonos családtagunk is jelezte, hogy az egy hónapos pihenő időszakában nem hajlandó 50 km-nél többet tekerni egy nap, több részletben teljesítjük. Kapóra is jött a ráckevei HÉV vonal, hiszen ennek segítségével bárhová eljutunk.

• 
• 
• 
• 

S bizony ez itt a bökkenő: az autómentes augusztus szervezői ugyanis azt remélik, hogy a kísérletben részt vevők a nyár adta lehetőségeket kihasználva olyan megoldásokat találnak a közlekedésre, amelyeket a későbbiekben a hétköznapi életükbe is beépíthetnek.

A most megtett csepeli kör viszont azt bizonyítja, hogy a Ráckevei HÉV ma nem alternatívája a gépkocsinak. 50 fokban több mint egy óra alatt megtenni 30 km-t és eljutni a Közvágóhídig, a város szélére, nem megoldás semmire. Munkába járásra alkalmatlan, iskolába járásra szintén.

Pedig lehet változást elérni: a „Vonattal a belvárosba!” kezdeményezésnek köszönhetően 2019 április 7-től az S25 Budapest — Kunszentmiklós-Tass között közlekedő zónázó járat végre betölti elővárosi vasúti funkcióját és a területen élő diákok, munkába járók kényelmesen és gyorsan eljuthatnak a belvárosba, így valódi alternatívájává vált a kötöttpályás közösségi közlekedés a környezetszennyező autónak.

Ezt az irányt kell folytatni!

El kell érni, hogy az M5 metró megépítéséig hosszú távon is megoldás nyújtson a mostani menetrend, az M5 metró beruházása pedig ne csak a fejekben és hangzatos szalagcímekben szerepeljen, hanem bele is vágjon végre a kormány és a főváros!

A múlt héten kezdtek aláírásgyűjtésbe a Pesterzsébeti lakótelepen élők, mert az egyik napról a másikra megjelentek a munkások egy területen és ledózerolták a rossz állapotban lévő dühöngőt, hogy parkosítsák a területet és egy kis közösségi teret alakítsanak ki padokkal a régi betonos sportpálya helyett.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A markolók és a munkások azonban nem kímélték a kerítés és az aljzat bontásakor a fák gyökérzetét, s annak rendje és módja szerint ki is szerették volna vágni. Amikor kimentem és lefényképeztem a látványt egyre biztosabbá vált, hogy számos fát sajnos ki kell majd vágni, mert menthetetlennek tűntek, gyökérzetük jelentős részét elvágták.

Sokan kérdezik miért gondolom úgy, hogy változásra van szükség Pesterzsébeten.

Hát az ilyen „siker” történetek miatt: ha hosszú éveken keresztül elhanyagoljuk a zöldfelületeink, ha tervezés és előkészítés nélkül vágunk bele, akkor egy parkosítás és közösségi tér kialakítása is fakivágásokat és jelentős lombkorona veszteséget jelenthet. Ha nem avatjuk be a közösségi terek funkcióinak rejtelmeibe és nem osztjuk meg terveket a lakókkal. Ha csak azzal szembesülnek, hogy bontanak és minden fára egy hatalmas vörös keresztet festenek, miközben barbár módra kaszabolják le az egyik fa ágát, akkor jogosan háborodnak fel és okkal kezdenek aláírásgyűjtésbe.

Tavalyelőtt megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben! 

Tavaly októberben kihirdetésre került és november elsejétől hatályba is lépett „A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.

Azóta fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.

A Baross – Topánka utcai fák esetében kikértem a szakértői véleményt, amit most közzé is teszek. Kattintson ide a jelentésért!

A jelentés szerint a fent említett park építési terület, korábban sportpálya helyezkedett itt el. Jelentős földmunkák zajlanak, mellyel megváltozik a jelenlegi talajszint magassága. A talaj felső rétegének eltávolításával gyakorlatilag minden egyes vizsgált fa gyökérzete jelentősen károsodott, mely a fák egészségi állapotára hosszú távon kedvezőtlen hatással van, bizonyos esetekben a károsodás olyan mértékű, hogy a fa stabilitását is veszélyezteti. A vizsgált fák egy korábban elbontott kerítés mentén álltak, egy részük magoncként fejlődött ki. A fák nagy részénél a vaskerítés is súlyos károsodást okozott a gyökérnyak és a törzs magasságában.

A jelentést megerősítette az cikk elején írt állításomat: ha tervezés és előkészítés nélkül vágunk bele, akkor egy parkosítás és közösségi tér kialakítása is fakivágásokat és jelentős lombkorona veszteséget jelenthet. Hosszú távon szebbé, rendezettebbé válik az adott zöldfelület, s a fapótlás is szebb, formásabb lombkoronával ajándékozza meg az itt élőket, de néhány évig bizony nagyon hiányozni fog a most elvesző lombkorona mennyisége.

 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

 

– Kilenc éve amikor először indultam el a választáson ezt a mottót választottam:  „Legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében.”

– Kilenc éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért. Kilenc éve kezdtem politizálni egy kormánypárti, de kiábrándult, a politikusokban, az önkormányzatban a „HATALOM”-ban csalódott lakóközösségben, ma ebben a lakóközösségben mindenki szabadon, elveinek, hitének megfelelő pártot, jelöltet választ. Ezért is tartom az egyedüli megoldásnak a helyi közösségek építését.

Döntöttem, elindulok a 2019-es önkormányzati választásokon és folytatom, amit elkezdtünk: 

• tovább dolgozunk egy átláthatóbban és szervezetebben, hatékonyabban működő hivatalért, a lakókat jobban bevonó, részvételibb döntéshozatali folyamatokért;
• megvédjük élő és épített környezetünket, fejlesztjük Pesterzsébetet, de nem csak a Duna-parton és a Kosutiban, mert a városközponttól távolabb is van élet;
• átalakítjuk a kerület támogatási rendszereit, kialakítunk egy olyan rendszert, amely újabb és újabb csoportoknak tud segítséget nyújtani lakhatási gondjaiknak kezelésére;
• megszervezzük lakóközösségeinket, de már nem csak a Duna-parton a Mediterrán-lakóparkban és a Gubacsi lakótelepen, hanem a Pesterzsébeti lakótelepen is!

De egyedül nem megy, kell egy csapat, csatlakozz hozzánk, tegyél a változásért!
Szólj be! Szólj bele a várospolitikába, vegyél részt a közös munkában!

Töltsd ki a kérdőívet és légy része a változásnak!

 

Változást Pesterzsébeten! Zöld fordulatot a Duna-parton!

Hat éve vágtunk bele, hogy elérjük: akadálymentesítsék a pesterzsébeti vasúti átjárót. Szerveztünk ide takarítást, egyeztetni próbáltunk arról, hogy kifesthessük, de hol Pesterzsébet Önkormányzata fúrta meg a kezdeményezésünk, hol a bürokrácia útvesztőiben akadt el a kezdeményezésünk. Most egy anyuka kezdeményezésére újra belevágnak az itt lakók.

Amikor sikerült némi eredményt elérni a környezetének rendezésében, akadálymentesítésében (akadálymentesített 119-es busz, zebra létesítése, kutyafuttató építése, térfigyelőkamerák ráállítása, kocsma lebontatása…) akkor a kormány hirtelen egymilliárd forintot vágott a kerülethez, hogy egy ezeréves hagymázos ötlet alapján építsen ide egy gyalogos-kerékpáros hidat, a hosszú éveken át tartó tervezések, egyeztetések eredménye az lett, hogy híd nem épült és a vasúti átjáró állapota, közbiztonsága pedig tovább romlott.

Most egy anyuka kezdeményezésére a Duna-parton élő kisgyermekes szülők egy csoportja unta meg a tétlenséget és petíciót fogalmazott meg, hogy végre komolyan vegye a főváros a kérést.

• 
• 
• 
• 
• 

Éveken át emelgettem én is a babakocsit a lépcsőkön, s cipelem ma is a kerékpárt, utazóbőröndöt fel és le, miközben beértek az elmúlt 9 évben folyamatosan benyújtott javaslataim és végre épül és szépül a Duna-part, a megközelítése babakocsival és kerekesszékkel szinte lehetetlen. Az aluljáró világítása, lépcsőinek rámpanélkülisége, büdös és balesetveszélyes padlózata és omladozó vakolata a kerület egyik legrendezetlenebb közterületé teszi a helyet. Nyilván érintett és elfogult vagyok a kérdésben, de a mostani állapot szerintem méltatlan Pesterzsébethez, a fővároshoz és a MÁV-hoz is.

Aki teheti, s egyetért a kezdeményezőkkel, kérem támogassa az aláírásgyűjtésüket, mert nem csak a belvárosban és Budán, de a peremkerületekben is joga van az itt élőknek a biztonságos, akadálymentesített közlekedésre!

Ide kattintva megteheti!

A Petíció szövege:

Tisztelt Pesterzsébeti Lakosok, Sportolók, Vonattal Közlekedők és Kerékpárosok!

 

Kérünk titeket, hogy aláírásotokkal támogassátok kezdeményezésünket, miszerint kérjük a döntéshozókat, hogy a pesterzsébeti vasúti átjárót:

– Akadálymentesítsék: babakocsival és kerekesszékkel is használhatóvá tegyék!

– Tegyék biztonságosabbá: megfelelő világítást hozzanak létre az átjáróban!

-Legyen lépcsőfeljárat a Helsinki út Medierrán lakóparki oldaláról is

 

Pesterzsébet vasúti megállója két oldalról is megközelíthető, de akadálymentesen sehonnan. Az aluljáró alulvilágítása, lépcsőinek rámpanélkülisége, büdös és balesetveszélyes padlózata és omladozó vakolata a kerület egyik legrendezetlenebb közterületé teszi a helyet. A vasúti átjárón babakocsival, kerekesszékkel lehetetlen átjutni, a világítás is nagyon gyér, megoldatlan. Pedig nagyon fontos közlekedési átjárója, összekötője, a most fejleszteni kívánt Duna-partnak, a Gubacsi lakótelepnek,  a Mediterrán lakóparknak és a Zodony utcai sportcentrumnak. A vasúttal közlekedők is ezen az aluljárón tudják megközelíteni Pesterzsébet városközpontját. Ezen kívül kérjük, hogy amennyiben van rá lehetőség épüljön akadálymentes lépcsőfeljáró a Helsinki út lakópark felőli oldalán is, hogy az ezen az oldalon található buszmegállót is el lehessen érni. 

 

Kérjük a döntéshozókat, hogy végre tegyék biztonságosan átjárhatóvá, használhatóvá a vasúti átjárót!

 

Amennyiben egyetért a kezdeményezésünkkel, kérjük, támogassa és írja alá a petíciónkat!

Az elmúlt napokban egyre többen keresnek meg telefonon, mailben, cseten és állítanak meg az utcán, a kerület baloldali támogatással mandátumot szerzett polgármestere ugyanis bejelentette, hogy tárgyalásokba kezdett a FIDESZ-szel, hogy „függetlenként” de az ő támogatásukat elfogadva induljon el októberben.

A pesterzsébeti coming out felborzolta a kedélyeket. A bejelentés ugyanis sokakat meglepett. Írhatnék erről hosszasan, hogy miért nem kellett volna ez meglepjen senkit, hogy Pesterzsébet polgármestere milyen vállalhatatlan döntéseket szavazott meg a fővárosban, de nem teszem.

Szabados Ákos 2014-ben egy nagyon nehéz ciklus után egyezett meg az ellenzéki pártokkal, akkor az ellenzék egységesen úgy döntött, hogy amit 2010 és 2014 között fideszes támogatással tönkretett (szociális ellátás és intézményrendszer leépítése, bérlakásrendszer meggyengítése, a környezetvédelem sóval behintése, az óvodai intézményrendszer meggyengítése, a furcsa menzaszerződés …) azt az Ő feladata lesz rendbe rakni, s ezt ebben a ciklusban közösen helyre is állítottuk. Idén pedig végre keresnünk kell egy olyan jelöltet, aki képes a helyreállításon és a romok eltakarításán túl Pesterzsébet megújulását is képviselni.

Mindenkinek csak ugyanazt tudom mondani-írni amit három hónapja is írtam, mert most is ezt gondolom, az őszi önkormányzati választásokon egyetlen cél vezérel: 

Tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel álljunk ki a kerületben és a fővárosban élők ügyeiért!

Ma, a szóbeli ígéretek után írásban is megérkezett a válasz a petíciónkban foglaltakra. Röviden: a kacsák maradhatnak, de remélhetőleg hamarosan már nem a Zodony utcai tóra járnak fürdeni.

Idén tavasszal kacsák lepték el Pesterzsébet egyik forgalmas közútját, a tavaszi és nyári zivatarok ugyanis akkora tavakat alakítottak ki az úton, hogy odajárnak fürdeni. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark szélén található Zodony utca biztosítja az itt élőknek és a pesterzsébeti sportkomplexumok vendégeinek a közlekedési lehetőséget, kijutást a város felé. 

Az itt lakók azonban megunták a hivatalok tehetetlenségét és aláírásgyűjtésbe fogtak, hogy a lehető leggyorsabban kiépítsék a Gubacsi lakótelep és a Duna-part útjainak vízelvezetését.

S úgy tűnik sikerrel jártunk:

2019 június 6-án, Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testületi ülésén ismertettem a Gubacsi lakótelepen és a Mediterrán lakóparkban élők, illetve a Zodony utcai sportkomplexumban sportolók szüleinek a petícióját. Az ülésen levetítettem egy esős napon készült videófelvételt is, Pesterzsébet jegyzőjének pedig eljuttattam az addig összegyűlt 178 aláírást.

A testületi ülésen kértem a kerület polgármesterétől, hogy támogassa kezdeményezésünket és írásban az alábbi kérdéseket tettem fel.

• Ki a Zodony utca érintett szakaszának kezelője?
• Kezdeményezi-e az útszakasz aszfaltozásának javítását és a vízelvezetés problémájának megoldását?
• Ki a kezelője az alsó Vizisport utcának?
• Kezdeményezi-e az útszakasz a vízelvezetés problémájának megoldását?
• Amennyiben már kezdeményezte az adott útszakaszok problémájának kezelését akkor holt tart az adott ügyek kezelése?

Ma, a szóbeli ígéretek után írásban is megérkezett a válasz mindkét helyszín kapcsán:

Budapest XX. ker. Zodony utca kezelője a Budapest Közút Zrt., az útpálya felújítása, illetve a cspadékvíz-elvezetés megoldása az ő feladatkörükbe tartozik. Kérésünket továbbította a Budapest Közút Zrt felé. A közútkezelő – szóbeli tájékoztatása szerint – panaszunknak helyt adva, a vízelvezetési problémák mielőbbi megoldása érdekében „vízelvezető, szikkasztóárok-rendszer kiépítésére adott ki megrendelést”. A szikkasztóárok a Közműhelytelep utca – Zodony utca sarkától a Zodony utcai szakaszon kerül kialakításra, ígéretük szerint hamarosan megkezdődhet a beruházás.

A Vizisport utca vízelvezetésével kapcsolatban, Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere ma írásban is megerősítette, hogy a kérésünkre 2019. évi költségvetésben is kiemelt soron szereplő támfal építés (vízelvezetés, parkolók létesítése) beruházás már közbeszerzési szakaszban van, ennek eredményeként a tervek szerint a parkolók kialakítása mellett szikkasztók is kiépülnek.   

Reméljük idén valóban el is készül mindkét beruházás!

Köszönjük mindenkinek a támogatást, aláírást, segítséget!

Idén tavasszal kacsák lepték el Pesterzsébet egyik forgalmas közútját, a tavaszi és nyári zivatarok ugyanis akkora tavakat alakítottak ki az uton, hogy odajárnak fürdeni. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark szélén található Zodony utca biztosítja az itt élőknek és a pesterzsébeti sportkomplexumok vendégeinek a közlekedési lehetőséget, kijutást a város felé. 

Ezt az útvonalat használja a 119-es alacsonypadlós buszjárat, erre közlekednek a sportolni vágyó kisiskolásokat és óvodásokat szállító iskolabuszok. Itt található Pesterzsébet sportkomplexuma is: uszoda, jégcsarnok, tenisz- és focipályák. Akadálymentesen csak ebből az irányból megközelíthető Pesterzsébet vasúti megállója is.

Ennek ellenére minden tavaszi és nyári zápor után hatalmas tengerré válik az út, az autók beáznak, az aszfalt járhatatlanná válik. A problémát évek óta jelzik az itt lakók, de az út kezelője nem tett az ügyben semmit.

Az út állapotára jellemző, hogy egyre gyakrabban jönnek fel a Ráckevei-Soroksári Duna-ágról a kacsák is, itt ugyanis tisztább a víz, mint az esőzéskor tisztítatlan szennyvízzel elárasztott Duna.

De nem ez az egyetlen része a Gubacsi lakótelepnek, ahol nem megoldott a vízelvezetés. Az elmúlt évtizedekben nem sikerült csak részlegesen megoldani a csapadékelvezetést a teljes lakótelepen, számos útszakasza válik szintén járhatatlanná esőzések után.  

Évtizedek óta egy-egy kiadós eső után vízlépcsőként üzemel a Gubacsi lakótelep egyik lépcsősora is, bár áramot nem termel, a lakótelep különlegességének számít. A lépcső mára balesetveszélyessé vált, korlátja eltört, fokai mozognak.

Az itt lakók azonban most megunták a hivatalok tehetetlenségét és aláírásgyűjtésbe fogtak, hogy a lehető leggyorsabban kiépítsék a Gubacsi lakótelep és a Duna-part útjainak vízelvezetését.

Ha Te is unod a hivatalok válaszait! Ha túl sokat hallod, hogy „nem lehet”, „nem fog sikerülni”, „előbb elemezni kell a problémát”, ” köszönjük az észrevételt, alakítunk egy bizottságot” …

Akkor írd alá a petíciót!