Szentmihályi fohásza kinyírta az egyenlő választójogot

Tegnap minden Szentmihályi Szabó Péter antifiloszemita, nemzeti kommunista örökös kurzusíró verséről és kinevezéséről szólt.

Mindenki nyüszög és prüszköl ugyanis a kedvesen antipatikus közírónk római nagyköveti kinevezése miatt. 

Pedig érezhető a visszafogottság a kormány előterjesztésében, értékelhetnénk a konszolidáció előszeleként is, hiszen nem alkotmánybírónak jelölték, pedig 1977-es versében meghatározta annak is működési kereteit.

Az Alkotmánybíróság ugyanis leült a jognak asztalához, benyúlt a bőség kosarába az irányt mutató Szentmihályi összesért, majd fellapozta az ide vonatkozó verset, jogról, szerelemről, kommunizmusról és beteljesítette a fohászt: lezárta a szabad, tiszta és arányos választásokon alapuló demokrácia korszakát Magyarországon.

sex2.jpg

Az Alkotmánybíróság meghozott határozatában ugyanis megállapította: a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítása kivételével nem alaptörvény-ellenesek az új fővárosi választási rendszer alapvető szabályai. „Pedig a jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie” Dr. Paczolay Péter alkotmánybíró szerint. Az az adott módosításokat meg kellett volna semmisíteni, ehelyett azonban az AB döntése a jelenleg hatályos szabályozásnál is egyenlőtlenebb helyzetet teremtett.

 

Szentmihályi Szabó Péter

Nyers fohász a kommunizmushoz

Hol késel, kommunizmus,szex 3.jpg
boldogságom, tiszta szerelmem?
Boldogságunk, tiszta szerelmünk.
A bőség kosara! A jognak asztala!
A szellem napvilága!
Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
A mindenséggel mérd magad!
Felkiáltójelek helyett
a kérdőjelek ránk hullanak.
Tudom, nem sürgős.
Akár az apokalipszis, csak a
prófétáknak:
beteljesületlenséged
nem sokaknak bánat.
Hol késel, kommunizmus?
A termelőerők, a termelési viszonyok,
zakatolnak a gépek,
s a tudat… tudatunk alatt
nem akar elhalni az állam.
Hol késel, kommunizmus?
Tavaszra tavasz jön,
gyermekszemem öregen pislog;
kommunizmus, te, megígért,
feszítsd meg minden izmod,
rázd le az élősdieket.
Kommunizmus, növekedj, kisgyerekem.

A Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagjaként ezért is örülök, hogy a párt fenntartja korábbi álláspontját, miszerint a kettős többségi döntés rendszere alkotmányellenes. Az az érvelés, miszerint ez kiküszöböli a választójog egyenlőségén a kerületek eltérő lakosságszáma miatt esett sérelmet, jogilag nonszensz, ráadásul évtizedes alkotmányjogi gyakorlattal fordul szembe.

Az új törvény szellemében megválasztott Fővárosi Közgyűlés közvetetten választott testület lesz, emiatt pedig továbbra is fenntartjuk azon alkotmányos kritikánkat, miszerint ez a budapestiek népképviseletét csorbítja. Nem szűnt meg a Fidesz számára lejtős pálya, a választási eljárás rendszere továbbra is a kormánypárt győzelmét szolgálja, az egyenlő választójogot pedig sérti.

Lesznek olyan budapestiek, akiknek a szavazata ötször annyit fog érni, mint másoké.

Róma a rómaiaké, Budapest kié lesz?

8 hozzászólás “Szentmihályi fohásza kinyírta az egyenlő választójogot” bejegyzéshez

  1. SZSZP-t már Kádár alatt is gusztustalan alak volt. Az a típus volt, aki lelkesen csaholt és túlteljesítette a diktatúra követelményeit.

    Aztán lelkes MIÉP-es lett.

    Most meg fideszes. Megint lelkes.

    Persze, lehet, hogy mindig komolyan gondolta és mély változáson ment keresztül. Ezt nem tudom. Mindenesetre a Kádár-kori magatartását nem tudom megbocsátani neki.

  2. A Galaktika sci-fi folyóirat főszerkesztője is volt a magyar tudományos fantasztikum 70-80-as évek körüli fontos alakja.
    Ha Szentiványit váltotta volna Szlovéniában a kutyának sem tűnik fel Rómában olasz tudás nélkül ultra gáz.
    Mivel Csoóri és Zelk Zoltán akik jóval nagyobb formátumok az ötvenes években írtak hasonlókat nem teljesen önként és dalolva, ez a fohász-féle ’78-ban született lehet, hogy örkényi groteszk akart volna lenni.
    1978-ban már a gulyásszocializmus meg az IMF árnya volt anakronizmus lehetett itt kommunizmusról beszélni…

  3. Nektek az a baj a mostani demokráciával, hogy túl kevesen szavaznak rátok. Mert gyökerek vagytok. Az mégsem lehet demokrácia, mikor az emberek túlnyomó többségének egyáltalán nem kelletek, ugye? Minden esetre mókás nézni a vergődéseteket.

  4. @Bobellino:

    Én még csak ismerkedtem a betűkkel ’77-ben, s utána sem volt kötelező irodalom, így kimaradt nekem anno a vers.

    A késő kádári rendszer specialitása volt, hogy egy sci-fi folyóirat vezetésénél fontosabb volt a párthűség és erősebb volt a cenzúra is, mint egy baloldali politikai lapnál.

    Amúgy ezt találtam:

    „Szentmihályi Szabó 1973. november 24-én kelt, „Kedves Pista bácsi!” megszólítású levelében összegezte a FIJAK [Fiatal Írók József Attila Köre] alapítása kapcsán megélt tapasztalatait: „(…) nem vesztettem el a kommunista meggyőződésemet. (…) én ennek a rendszernek mindent köszönhetek, és csak az fáj, hogy kevés módom akadt még visszafizetni a népnek, amelytől az a sok ajándék származik. (…) van egy bürokrata réteg, amelynek érdeke a szellemi renyheség, a szellemi ’status quo’ maradéktalan fenntartása. Ezek a bólogató, de gondolattalan és lélektelen emberek mérhetetlen kárt okoznak a szocializmusnak; apró funkciójukat csak arra tudják használni, hogy formai aggályokat hangoztassanak bármilyen konstruktív terv ellenében. (…) nagy politikai hibának tartom, hogy egy időben ez az álprotestáló, manipuláló újbaloldaliság olyan széles lehetőségeket kapott. Nem értettem és nem értek (…) egyet azzal, hogy kiszolgálják ennek a feltűnési viszketegségben szenvedő embernek [Haraszti Miklós] az igényét, hogy mártírt csinálnak belőle, mert ezt a reklámot akarják éppen. (…) Mi tudjuk, hogy Haraszti a rendszer, a mi ellenségünk. De neki éppen az a célja, hogy aknamunkát folytasson ellenünk, azáltal, hogy úgymond: a hatalom belefojtja a szót.” A levél címzettjét nem sikerült azonosítani, egy utalás alapján talán Király Istvánnak íródott. A levél Aczél György irathagyatékában található: MTAK Kézirattár, Ms 6044/137. (AGy/1362/73)”
    (Németh György: A József Attila Kör története, JAK-Prae.hu, 2012, 62–63.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük