Harmadára csökken a fák mennyisége és több, mint félévet csúszik (a strand elkészültéig) a parkolók átadása a Pesterzsébeti Jódós-sós Fürdőnél.
Ígéretem szerint az elkövetkező hónapokban többször is foglalkozom a pesterzsébeti „Várkert bazárként” átadott kampányfürdővel. A felmerülő kérdések közül eddig kettőre érkezett válasz – köszönet V. Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársamnak a segítségért -, s sajnos mindkettő több szomorúságot, mint örömöt okoz az itt élőknek.
De kezdem az egyetlen jó hírrel: a fővárosi önkormányzat elképzelése szerint újabb, és újabb területeket von majd be a próbaüzembe, majd remélhetőleg 2019 április 20-án el tudja kezdeni a teljes fürdő műszaki átadását. Ez szerintük jó esetben azt jelenti, hogy a teljes létesítményt 2019 nyár elején megnyitják a közönségnek. Ráadásul a jogerős engedély rögzíti, hogy a tervezett tevékenységhez szükséges parkolást telken belül kell biztosítani, ahhoz a közút területe nem vehető igénybe (persze sajnos ez azt is jelenti, hogy amíg „próbaüzemben” tartanak nyitva addig nem kötelesek megoldani a felmerülő közlekedési problémákat).
S akkor jöjjenek a kevésbé örömteliek:
Hatástanulmány készíttetése nem volt előírás, így nem is készült. Így érdemi vizsgálat nem foglalkozott sem a beruházás miatti közlekedési változásokkal, sem a terület beépítési növekedésének és a lombkorona csökkenésének hatásaival.
Bár hatástanulmány nem készült, de a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot mellékelni kellett az engedélykérelemhez. Bár a beruházó először ezt nem csatolta és a Járási Hivatal PE-06/KTF/23884-2/2017. számú végzésében ennek benyújtására hívta fel a Kérelmezőt, később 2017. június 26. napján mégis benyújtotta. (Amint megismerem a tartalmát beszámolok róla.)
Eldőlt: összességébenharmadára csökken a fák és cserjék száma a nyáron átadásra kerülő Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő és Strand komplexumban.
A fakivágások kapcsán a Fővárosi Önkormányzat hivatalos válasza a 1268/2017. (VIII. 30.) Főv. Kgy. határozatra hivatkozik. Eszerint a közgyűlés úgy döntött, hogy gondoskodik arról, hogy 2025-ig a Fővárosi Önkormányzat által igazgatott közterületeken egyetlen kanadai nyárfa (populus x canadensis) se maradjon.
A területen 279 db fa, és cserje volt, nagy többségben kanadai nyárfa, melyből 227 db került kivágásra. A még meghagyott nyárfákat is az elkövetkező években ki kívánják vágni. A néhány darab nem kanadai nyárfát azért kellett eltávolítani, mert elöregedett, beteg egyedek voltak.
Az építési engedély alapján a fapótlás 330 előnevelt fa telepítésével biztosítható. Ebből a területen csupán 95 db fa kerül elhelyezésre, a többi 235 db egyedet a kerület közterületein fog a beruházó elhelyezni.
Az ültetendő előnevelt, földlabdás fák törzsátmérője legalább 15-16 cm, a magasság legalább 220 cm, az öltetés legalább 1 m3 ültető közegben valósul meg.
A közterületre ültetetendő fák fasori fák lesznek, ültetéskor 1×1 m3 ültetőgödörrel, talajcserével, 3 db teli fa karóval és gégecső kihelyezésével, 1 év utógondozással. Ma levelet írtam a polgármesternek és a szerződésben nevesített Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató vezetőjének, hogy a fapótlásokat a fakivágásokkal súlyosan érintett Gubacsi lakótelepen kezdjék meg és próbálják a beépítettség növelés és zöldfelületirtás miatti károkat annak környezetében orvosolni.
A közterületre ültetett fák fajtái:
Gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera)
Gömbkőris (Fraxinus excelsior nana)
Gömbjuhar (Acer platanoides globosum)
Vérszilva (Prunus cerasifera woodii)
Ezüsthárs (Tilia tomentosa)
Díszkörte (Pyrus calleryana chanticleer)
A fák fajtái esetleg ezen fákkal hasonló adottságú változataik legyenek, amelyek jól bírják a fasori (erős környezeti káros hatások), homokos talajt. A főutak mentén a fasorokban található üres helyekre pótlásként, az ezüsthárs fákat pedig a lakótelepek parkjaiba pótoltatják. A pontos helyszínek egyeztetése érdekében a pótlás elvégzését közvetlenül megelőzően a beruházó a kapcsolatot a kerületi Szociális foglalkoztatóval fogja felvenni.
A parkolással kapcsolatos kérdésekre is érkeztek válaszok, mind a főváros, mind a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. részéről.
A legrosszabb hír, hogy a parkoló a strandrész átadásakor fog csak elkészülni. Ez a most átnézett engedélyek alapján azt is jelenti, hogy a strand átadásáig valójában a fürdő sem kerül átadásra, hiszen nem kaphat használatba vételi engedélyt, így jövő nyárig a fürdő biztos, hogy csak próbaüzemben fog működni. Viszont az engedélyben foglaltak szerint az átadáskor a parkolást a telken belül kell biztosítani, de sajnos csak akkor.
A Fővárosi Önkormányzat azt állítja jogszabály szerint a meglévő állapotban 495 db parkolóhely volt, az új igény 471 db, így az építkezés akár parkolóhely létesítés nélkül is engedélyezhető lett volna. Az építési engedély 11. oldala ennek némileg ellentmond, nem véletlen, hogy 98 db új parkolóhelyet létesítenek, a fürdő területén belül.
Egyelőre azonban sajnos így néz ki a parkolók helye:
Az útügyi szakhatósági hozzájárulásokat az alábbi feltétekkel kapta meg a beruházás:
A Budapest Közút Zrt. Forgalomtechnikai Igazgatóság 2017. június 26-án kelt, 46/5775-2/2017 iktató számú forgalomtechnikai kezelői hozzájárulásában szereplő előírásokat be kell tartani.
Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzatának Alpolgármestere 2017. július 7-én kelt, VF-19057/2017 ügyiratszámú közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulásában szereplő előírásokat be kell tartani.
A tervezett tevékenységhez szükséges parkolást telken belül kell biztosítani, ahhoz a közút területe nem vehető igénybe.
A létesítmény használatbavételének engedélyezési eljárásában a BFKH III. KH Útügyi Osztálytól ismét szakhatósági állásfoglalást kell kérni.
Pesterzsébeti lokálpatrióta képviselőként az elmúlt évek egyik legfontosabb fejlesztésének tartom a fürdőberuházást, így régóta várom, hogy elkészüljön, régi álmunk teljesül ezzel.
Csak sajnos nem most, ugyanis a mostani állapot méltatlan Pesterzsébethez, méltatlan Budapesthez.
A Soroksári-Duna bal partján 1932-ben fúrtak kutat, melynek során Budapesten egyedülálló típusú, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. Ez a fajta víz mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas, ráadásul a jód keringésjavító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, a bróm pedig idegnyugtató, stresszoldó hatásáról ismert. A létesítmény két saját, fúrt kúttal rendelkezett, az egyikből 43 fokos termálvíz, a másikból 15 fokos ásványvíz tört föl. Utóbbit fogyasztás céljából palackozva árusították is, a fürdőzéshez pedig két, Truman mozdonyról származó kazán segítségével melegítették fel. A török jellegű fürdőt 1936-ban építették, s 2005-ben zárt be.
Régi olvasóim emlékezhetnek rá, már többször foglalkoztam a fürdő felújításával. Tavasszal ugyanis immár harmadszor ígérte az éppen aktuális fideszes képviselő-jelölt kampányüzenetként, hogy újranyitja a fürdőt. Négyévente sajnos választási ígéretként mindig előkerült a felújítása, majd a választások után lekerült a napirendről, most azonban valóban megindult a fejlesztés.
A megnyitással egyidőben azonban tegnap este megbénult a Duna-part közlekedése is és az alsó Vízisport utca járhatatlanná vált az összevissza parkoló autók és a megnövekedett forgalom miatt. Folyamatos dudaszó, káromkodva 100 métereket tolató autók zaja zavarhatta a békés fürdőzőket és az itt lakókat egyaránt.
Ennek próbáltam utánajárni és megkeresni az ígéret szerinti 100 férőhelyes parkolót (az ötödik képet arról fotóztam) és a barbár módon kivágott fák pótlását, de sajnos nem jártam sikerrel, nyoma sincs ezeknek.
A FIDESZ tavaszi legnagyobb és egyetlen komolyan vehető kampányígérete az volt, hogy a fürdő idén átadásra kerül, jövő tavasszal, nyár elején pedig a mellette épülő strand is megnyit. Ezt az idei átadást azóta is havi rendszerességgel megismételték.
Tarlós István úgy látszik betartja amit ígér csak sok jó nem sül ki belőle: ugyanis valóban átadták, igaz csak próbaüzemként fogadják a vendégeket egy építési terület közepén, a tetőn közben dolgoznak, a fejük fölött daru dolgozik, se parkoló, sem gyalogos közlekedésre alkalmas megtisztított normális járda nincs és a zöldfelület helyreállítása, és a parkolók kialakítása is elmaradt.
A mostani Patyomkin-átadás méltatlan Pesterzsébethez, méltatlan Budapesthez!
Ráadásul nem elég, hogy a vendégek nehézkesen tudják megközelíteni a fürdőt és minősítehetetlen környezet fogadja őket, de az itt élők lakókörnyezetét is veszélyezteti, hogy így adták át az intézményt.
Tavaly mutatták be a képviselőtestület ülésén a fürdő látványterveit, beruházási ütemterveit. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk az adott tervek komoly beépítésnövekedést jelentenének, amely nem felel meg az adott terület szabályozásának, s nem érdeke a kerületnek a terület átsorolása. A parkolási gondokra sem sikerült akkor megoldást találniuk. A felmerült kérdésre: miként lesz megközelíthető autóval a fürdő, hiszen a régi lejáró már most is túlzsúfolt szintén nem érkezett megnyugtató válasz.
Akkor azt az ígéretet kaptam megismerhetjük a végleges terveket és az elkészült hatástanulmányokat is és választ kaphatunk a felmerült kérdésekre.
Mivel a Pesterzsébeti Önkormányzat végül nem ad(hat)ta ki a beruházáshoz kapcsolódó engedélyeket és műszaki terveket, a felmerült kérdésekre pedig nem tudott érdemi válaszokat adni, így az átadás utáni állapotokat látva a héten Váradiné Naszályi Márta Párbeszédes fővárosi képviselőtársammal folytatjuk az információgyűjtést.
Ismételten megpróbálunk válaszokat kapni a felmerült kérdésekre (parkolás, beépítettség, közlekedési problémák), azzal együtt, hogy pontosan hány fát vágtak ki a fürdő területén, mi lesz a szeméttel és sittel betemetett fák sorsa és miként kívánják pótolni a kivágottakat. A beruházás várható költségvetése már nettó 3,1 milliárd forint körül jár a kezdeti 2 után, mennyi lesz a vége? S mikor készül el és adják át valójában a fürdőt?
Pesterzsébet ugyanis többet érdemel üres ígéreteknél:
eredeti állapotában szeretnénk visszakapni a Duna-partunkat,
rendezett zöldfelületeket, elégséges mennyiségű parkolót, biztonságos gyalogos forgalmat biztosító járdákat akarunk!
A fürdőben decemberben 17-től 4 medence üzemel: két termálvizes medence, egy jódos-sós medence és egy súlyfürdő. A szaunavilágban egy finn szauna, egy kombinált, sós infraszauna és egy gőzkamra várja a vendégeket.
Hőfok
Mélység
Vízfelszín
Oktogon gyógymedence
36 oC
1 m
24,5 m2
Gyógymedence
38-40 oC
1 m
14,4 m2
Sós-jódos gyógymedence
36-38 oC
1 m
4 m2
Wellness medence
34-35 oC
1,5-2 m
9 m2
Cím: XX. kerület, Vízisport u. 2. Nyitva tartás: minden nap 9-19 óra között
Ünnepi nyitva tartás: december 24.: 9-14 óra december 25.: ZÁRVA december 26-30.: 9-19 óra december 31.: 9-16 óra január 1.: 10-19 óra
Árak: Felnőtt napi belépőjegy: 1.900 Ft (hétköznap és hétvégén egyaránt) Nyugdíjas napi belépőjegy: 1.500 Ft (hétköznap és hétvégén egyaránt)
Orbán maffiakormánya újabb fokozatba kapcsolt. Az erőszakszervezetek végzik a dolgukat: rendőri brutalitás, törvénytelen oszlatások, gumibot, könnygáz, az országgyűlési képviselők megregulázása. A kormánypárt médiamunkásai pedig próbálják menteni a menthetetlent. A kormánypropaganda teljes gépezete azon dolgozik, hogy megcáfolja a szakszervezetek és az ellenzék állításait a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban.
Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy cáfoljuk a kormánypárti hazugságokat, és pontos elemzését adjuk a most elfogadott változtatások káros hatásainak.
A kormánypárt hazugsággal és csúsztatással vádolja a bérrabszolgaság ellen küzdőket, pedig már megint ők teszik ezt, mondhatnánk úgy is, hogy a bagoly vádolja nagyfejűséggel a verebet. De a Párbeszéd inkább összeállított egy ezzel kapcsolatos anyagot, ajánlom mindenkinek figyelmébe.
Kormánypárti cáfolati kísérlet 1: Hamis ellenzéki állítás, hogy három évre csúszhat a túlórák kifizetése.
Valóság: Azok a dolgozók, akik munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret végén kapják meg a túlmunkájukért járó pénzüket. A munkaidőkeret időtartamának megnövelését akár 3 évre is lehetővé teszi a rabszolgatörvény, így nagyon is valós lehetőség a túlórapénz 3 éves csúszása.
Egyes kormánypártiak cinikusan azzal próbálnak hatni a dolgozókra, hogy ezzel ne törődjenek, ha ők maguk nem dolgoznak munkaidőkeretben. Arról sunyin hallgatnak, hogy a munkaidőkeretet a munkáltató jogosult egyoldalúan elrendelni, ehhez még csak munkaszerződést sem kell módosítani. Így a jövőben akár sokkal többeket is érinthet a munkaidőkeret, mint ma. Nem beszélve egyébként arról, hogy a dolgozók közötti szolidaritásnak csak a kormánypártiak szerint gátja az, ha egy hátrány nem egyformán érint minden dolgozót.
Másik kormánypárti érv, hogy a 3 évre növeléshez kollektív szerződés szükséges. Ez viszont nem elégséges garancia, mert van már épp elég rossz kollektív szerződés. Nem véletlen, hogy a munka törvénykönyve jelenleg is számos olyan elemet tartalmaz, amelytől kollektív szerződéssel (vagy üzemi megállapodással) sem lehet eltérni, vagy csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Kormánypárti cáfolati kísérlet 2: Ugyan már, a túlóra önként vállalható, különben is, munkaerőhiány van, ha a dolgozónak nem tetszik valami, majd elmegy máshova dolgozni.
Valóság: A 250 vagy kollektív szerződéssel 300 túlóra a törvény szerint továbbra is kötelező, ha a munkáltató elrendeli. Az elfogadott törvény betűi szerint az ezen felüli (150, illetve 100) túlóra lehet „önkéntes túlmunka”. Ez a valóságban aligha működik majd úgy, hogy a főnöknek bárki nemet mondhat, ha az „megkéri”. Még akkor sem, ha az egyes ágazatokban és területeken (de korántsem mindenhol) előforduló munkaerőhiány miatt valamivel jobb alkuhelyzetben van a munkavállaló. A kormány következetes munkavállalóellenes politikája következtében a dolgozók kiszolgáltatottságának átlagos mértéke ma is nagyobb, mint a válság előtt. Ez jól lekövethető a táppénzes statisztikákon: a válság kitörése után alig mert valaki táppénzre menni, mostanában már inkább mernek otthon maradni betegség esetén a dolgozók, de ez a „bátorság” még mindig sokkal kisebb mértékű, mint a válság előtt. Persze, jó lenne az hinni, hogy a válság hatására sokkal egészségesebbek lettek a dolgozók, s ez áll a számok mögött, ám sajnos aligha erről van szó.
Kormánypárti cáfolati kísérlet 3: Az unió ennél több túlórát is lehetővé tesz, nyugaton is ennyi a túlóra.
Az uniós irányelv azt írja elő, hogy a heti munkaidő nem lehet átlagban 48 óránál magasabb. Ebből kiszámítható, hogy 416 túlóra a felső határ – arról szó nincs, hogy ezt az unió előírná. Pusztán arról van szó, hogy ezzel még a kormány önmagában még nem ütközött bele ebbe az uniós irányelvbe. A hároméves munkaidőkerettel viszont annál inkább beleütközik. Különös érv egyébként ez attól a kormánytól, amely habzó szájjal brüsszelezik.
Eltelt egy újabb év, ilyenkor decemberben illik beszámolni a munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket.Az idei beszámolóm azonban több ennél: az ötéves ciklusunk végéhez közeledünk, ennek a ciklusnak az utolsó, teljes évet bemutató beszámolóját írom most. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogyan tovább?
Nyolc éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért. Nyolc éve kezdtem politizálni egy kormánypárti, de kiábrándult, a politikusokban, az önkormányzatban a „HATALOM”-ban csalódott lakóközösségben, ma ebben a lakóközösségben mindenki szabadon, elveinek, hitének megfelelő pártot, jelöltet választ. Ezért is tartom az egyedüli megoldásnak a helyi közösségek építését.
Döntöttem, elindulok a 2019-es önkormányzati választásokon és folytatom, amit elkezdtünk:
tovább dolgozunk egy átláthatóbban és szervezetebben, hatékonyabban működő hivatalért, a lakókat jobban bevonó, részvételibb döntéshozatali folyamatokért;
megvédjük élő és épített környezetünket, fejlesztjük Pesterzsébetet, de nem csak a Duna-parton és a Kosutiban, mert a városközponttól távolabb is van élet;
átalakítjuk a kerület támogatási rendszereit, kialakítunk egy olyan rendszert, amely újabb és újabb csoportoknak tud segítséget nyújtani lakhatási gondjaiknak kezelésére;
megszervezzük lakóközösségeinket, de már nem csak a Duna-parton a Mediterrán-lakóparkban és a Gubacsi lakótelepen, hanem a Pesterzsébeti lakótelepen is!
2013 tavaszán javasoltam, hogy Pesterzsébet képviselői évente számoljanak be tevékenységükről, körzetükben végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjaikról s ehhez biztosítson felületet Pesterzsébet Önkormányzata központi honlapján. A jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően ez végre megvalósult. Így idén is letölthető a pesterzsebet.hu oldalról is a beszámolóm.
Lokálpatrióta, zöld politikusként tavaly csatlakoztam aMegújuló Pesterzsébet frakciótagjaihoz, hogy velük együtt, pártpolitikától függetlenül képviseljem Pesterzsébeten a változást, és közösen dolgozzunk egy fenntartható, élhetőbb Pesterzsébetért. S hogy együtt teremtsünk új értékeket: az együttműködést, a párbeszédet, a közös munkát, a különböző társadalmi értékek szintézisét. Munkámról folyamatosan, havi rendszerességgel blogomon számolok be, ezért az éves beszámolóm is ezekre az írásokra épít, számos eleméhez csatoltam olyan linket, amelyre kattintva az adott javaslatról, ügyről hosszabb írást is olvashat.
Győztünk: mostantól csak engedéllyel vághatók ki a fák Pesterzsébeten!
Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben. Első lépésként elértem, hogy a tavalyi botrány után idén már 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán, a kerület a területhasználati szerződésben rögzítette, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.
Májusban pedig azt írtam, hogy Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, és azt ígértem, hogy ősszel már nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!
Az elmúlt évek során folyamatosan próbálom meggyőzni képviselőtársaimat, hogy az építési szabályzatok, területfejlesztési szerződések, megállapodások megkötésekor az Önkormányzat ragaszkodjon a zöldfelületeink megtartásához, annak fejlesztéséhez.
Néha sikerül: a múlt héten a javaslatomra a Sissi lakópark melletti beruházásnál visszaállította a 35%-os zöldfelület arányt nem engedte annak további csökkentését a lakótelepen.
Októberben viszont alulmaradtam:
Akkor annyira sikeresen ismertettem a világ egyik legfontosabb klímakutató szervezetének, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) hétfőn közzétett a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeiről szóló jelentését, hogy képviselőtársaimat annyira megdöbbentek, hogy gyorsan le is csökkentették az InterSpar területén a zöldfelüleletek arányát 35-röl 10%-ra.
Annak tudata, hogyaz évszázad század végéig eltűnhetnek a gabonafélék beporzásáért felelős rovarok, a hőség kipusztíthatja a növények természetes élőhelyeinek nagyjából a felét és a korallzátonyok 99 százaléka is eltűnne komoly riadalmat okozott.
Döntésüknek köszönhetően sajnos pont a városközpontban növelik az átlaghőmérsékletet, ráadásul a mostani 10% állapota sem méltó sem a SPAR-hoz, sem a kerülethez és egyik okozója a lakótelep rossz, fülledt levegőjének.
Immár ötödik éve szervezek civilekkel, dél-pesti lokálpatriótákkal, futókkal, kerékpárosokkal és horgászokkal közös akciót a Duna-parton. Az összefogásnak köszönhetően számos illegális hulladéklerakót felszámoltunk a parton a Gubacsi-híd és a Hollandi öböl környezetében. Idén június 9-én tartottuk az akciót.
Megijedt a tiszta környezetet akaró civilektől és kitakarította a MÁV a vasútállomás zöldfelületeit.
Április 21-re szerveztem az Átalakuló Duna-parttal közösen takarítási akciót a Pesterzsébeti vasútállomáshoz, mert az állomás környezetének zöldfelületét elborította a szemét. Sokan jelentkeztek, a Duna-parton élők idén is sajátjuknak érezték a területet és hulladekvadasz.hu is felrakta eseményei közé az akciónkat.
A sajtónyilvánosságnak köszönhetően, megelőzve a flashmobot, kitakarította a MÁV az adott területet. Ismét bebizonyosodott, hogy a helyi közösségek tenni akarása, az együttműködés sikerre vezet!
Üröm az örömben, hogy pont a héten fordultam a jegyzőhöz és a polgármesterhez, hogy szólítsa fel a MÁV-ot a terület kitakarítására és a balesetveszélyes fedélnélküli csatornák és beszakadt járdaszakaszok rendbetételére.
Ha fontos a környezetünk és teszünk is érte, akkor arra az egész kerület büszke lehet. Közös érdekünk a járdáink, parkjaink, kertjeink és udvaraink tisztántartása. Az egész kerületnek fontos a növényzet védelme, komposztálók használata, a szelektív hulladékgyűjtés, a konyhai kiskertek, veteményesek létesítése. Pesterzsébet attól lesz szebb és élhetőbb ha kertjei, parkjai, sziklakertjei sokszínűek, és gondozottak. Akkor kelünk reggel dalos madarak hangjára ha nem hanyagoljuk el gondozásukat, ha madáretetőket, odúkat telepítünk. Immár harmadszor hirdette meg Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága – ezzel is színesítve a kerület Madarak és Fák Napi rendezvényeit – környezetszépítő versenyét.
Idén is közösségépítő versenyt hirdettünk kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót. Fontos változás a tavalyihoz képest a határidő, s hogy közkívánatra most már elektronikusan benyújtható a pályázat. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk alapján immár másodszor írta ki a bizottság a pályázatot.
Amikor megkérdeztem a Pesterzsébeten élőket, szerintük vajon hány mérőállomás méri a légszennyezettséget, meglepő választ kaptam. A többség nem tudta elképzelni, hogy egy sem. Pedig utoljára 2011 végén a Török Flóris u. 89. szám alatti manuális mérőállomási ponton mérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, azóta se kép, se hang.
Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás! Az egészséges élethez ugyanis hozzá tartozik a tiszta levegő is.
Ezért javasoltam a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről. A fdöntésünknek megfelelően Polgármester fel is vette a kapcsolatot és továbbította az Önkormányzat döntését, de sajnos tehetetlennek bizonyult, így elutasító választ kaptunk a kérésre, most fővárosi képviselőknél lobbizom az ügyben, információim szerint még decemberben a fővárosi közgyűlésben is napirendre kerül a kérésünk.
A Paks2 Zrt.az adventi időszakban egy hétre térítésmentesen akarta einstandolni a piac mellett területet. Az érdeklődők az adott cégek propagandáját kaphatták volna a Paks II. projekt eddigi „eredményeiről”, egyoldalúan tájékozódhatnak a beruházás jelentőségéről, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól. A kampányrendezvényt természetesen teljesen ingyen, közterülethasználati díj megfizetése nélkül kívánták megrendezni. Az atombiznisz ugyanis szerintük Magyarországon közfeladat és a Paks II. Zrt., a Roszatom és üzletfelei ingyenesen juthatnak közterülethez a propagandájukhoz.
Szerencsére a pesterzsébeti képviselők nem így gondolták, ráadásul az atomlobbi kampánya sem illik az adventi vásárunk, piacunk hangulatához. Pláne nem adjuk ingyen hozzá a közterületünk úgy, hogy a megnövekedett piaci forgalom miatt decemberben ideiglenesen új parkolóhelyeket is meg kellett nyitni a piacüzemeltető kérésére.
Javaslatomra a 2018 évi költségvetés forrást biztosított egy Pesterzsébet-Soroksár határára tervezett hulladékudvar helyszínének területrendezésére, a tervezési folyamatokra és a szükséges hatásvizsgálatok előkészítésére. A gyarapodó kerületi szeméthalmok csökkentésére ugyanis szemléletváltozás és a hulladék újrahasznosítása nyújt hatékony megoldást, ez biztosíthatja hosszútávon, hogy zöldfelületeink ne váljanak illegális lerakókká.
Sajnos azonban beigazolódott a gyanú: Pesterzsébet és Soroksár polgármesterei elkötelezettek egy új hulladékudvar, komplex újrahasznosító telep építésének ügyében, mindketten támogatják, de csak a másik kerületben. Így nem sikerült helyszínt találni.
Megszületett Pesterzsébet állatvédelmi koncepciója. Nehéz szülés volt, de megérte. Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára hosszas vita és előkészítés után végre elkészült a Pesterzsébeti Állatvédelmi Koncepciója.
Gyakran merül fel kérdésként a kerületben: vajon szabad-e a galambokat etetni? Büntetéssel jár-e, ha valaki ezt teszi, és ha igen, miért? Ennek jártam utána idén. Pesterzsébeten a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Rendeletünk szerint ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Illetve kivételt képez az énekesmadarak etetése is, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.
A közterület-felügyelő pedig a fenti szabályt megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
Az elmúlt hónap botrányaként ismertté vált Nagysándor József utca – Mártírok útja – Magyar utca – Nagykőrösi út által határolt forgalomszabályozása esetében pont ez nem valósult meg teljesen, s ennek köszönhetően sajnos mára egy mindenki számára megfelelő megoldást hozó, okos kompromisszum lehetősége a minimálisra csökkent. Amikor ismertté vált a probléma (megjelentek a lefóliázott táblák az utcákon), akkor a bizottság elnökeként azonnal napirendre vettem az általunk ismertté vált forgalomszabályozási terveket és a KVB SZMSZ-nek 11. pontja alapján kértem a hivatalt, hogy ezentúl a forgalomtechnikai változtatásokkal kapcsolatos terveket időben megkaphassuk, hogy a bizottság véleményezhesse és megvitathassa azt. A döntés azóta ismert: a képviselőtestület a lakók bevonás után úgy döntött nem engedélyezi az eredeti tervek szerinti szabályozást.
Öröm az ürömben, hogy a kérésemet akkor figyelembe vették és azóta számos közlekedésfejlesztési ügyben történt előrelépés.
A Vörösmarty téri piac körüli utcák forgalomszabályozásának forgalomtechnikai tervét a körzet önkormányzati képviselője, Csaszny Márton képviselőtársam és környezetvédelmi ügyekben harcostársam kezdeményezésére készíttette el a Városgazdálkodási Osztály. A terv elkészítésére és a módosítás kivitelezésére a 2018. évi költségvetés külön soron nyújt fedezetet.
Szeptember 25-én tartottunk egy lakossági utcafórumot Somodi Klára képviselőtársammal a Gubacsi lakótelepen, a Téglagyár téren a lakótelep közlekedési problémáiról. Megújul a Jódos-sós Fürdő, újra kinyithat a pesterzsébeti strand, fénykorát éli az evezőssport a Duna-parton. Megnyílt a Vakvarjú étterem, újra nyitott a Duna Garden. Új házak épülnek a Mediterrán lakóparkban, sőt a Gubacsi lakótelepen is. A fejlesztésekkel azonban nem tartott lépést a közlekedés fejlesztése. Pedig szükséges újra gondolni a lakótelep közlekedését és átfogó terveket készíteni egy új szabályozáshoz. Egyszerre kell ugyanis megoldani a parkolási gondokat és közparkjaink, zöldfelületeink védelmét. Egyszerre kell csillapítani a forgalmat és biztosítani a kijutást a területről. Ezért egy szakmai anyagot készítettünk és javaslatot tettünk a lakótelep közlekedésének átszervezésére.
A december 6-i testületi ülésén a képviselőtestület egyhangúan támogatta javaslatunkat, így Budapest XX. Gubacsi városrészre vonatkozó részletes, közlekedésszabályozási vizsgálatot is tartalmazó szabályozási terv készül. A koncepció elkészítésének költségeire a 2019. évi költségvetésben 10.000.000,- Ft+áfa előirányzatot biztosított a testület.
Ezúton is köszönöm mindenkinek a támogatást, a döntést megalapozó szakmai anyagot és a velünk megosztott javaslatokat, észrevételeket, panaszokat és ötleteket!
A munkát folytatjuk, nyilván hosszú folyamat lesz, egy a lakótelepen élők egyéni, speciális érdekeit is figyelembe vevő, de a teljes lakótelep élhetőbbé tételét biztosító komplex szabályozást és forgalomváltoztatást létrehozni, de belevágunk.
A BKK Zrt. a 123-as busz lerövidítését tervezte. A tervek szerint 2019. január 1-jétől ez a busz csak Auchanig járna, a XVIII. kerület és Soroksár lakói fontosak a BKK-nak és az IKEA-nak, a pesterzsébetiek viszont nem. Egy tavaly nyári társadalmi egyeztetés eredményét szeretné most felrúgni a szolgáltató.
Mivel a pesterzsébetiek véleményét eddig nem kérdezte meg senki, megtettem én rácsatlakozva a BKK titokban zajló társadalmi egyeztetési folyamatára.
Minden nyáron foglalkozom az erzsébeti buszok (23, 35, 36, 148, 99, 66, 151) klímakérdésével. Mit tegyünk, ha nem kapunk levegőt a buszon és nem nyithatóak az ablakok? Kihez forduljunk, ha elviselhetetlen a hőség, mert nincsenek bekapcsolva a légkondik?
Idén azonban sikerrel jártunk, egyrészt Völgyesi Krisztián frakciótársam kezdeményezésére megkezdődött a 23-as buszok korszerűbb járművekre cserélése, másrészt érdemi választ kaptunk a feltett kérdéseinkre: szerződés kötelezi a 35-ös járatot üzemeltető VT-ARRIVA Kft.-t arra, hogy elfogadható hőmérsékletet biztosítsanak az utazóknak. Bővebben itt olvashat róla:
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés szereplőinek, egyetértése, elköteleződése az adott változtatás vagy fejlesztés iránt.
Kezdeményezésemre ezentúl a közlekedésfejlesztési szabályozások, forgalomtechnikai változások előkészítésébe is bevonják az itt élőket. Felmérések, lakossági fórumok előzik meg a kiviteli tervek elkészítését, majd annak elkészülte után ismét egyeztetésre kerül sor.
Javaslatomra még 2015-ben felkérte a testület a polgármestert, hogy vizsgálja meg a közérdekű adatok közzétételéről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítéséről szóló törvényi kötelezettségen felüli transzparencia biztosításának jogszabályi lehetőségeit, majd még abban az évben el is fogadtuk azt.
Idén több adatigényléssel próbáltam ki a hivatali működés átláthatóságát, sajnos van még hova fejlődni.
Az adatigényléseim a kimittud.atlatszo.hu-n elérhetőek, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos vizsgálódásaimról pedig itt olvashat:
A médiában ismertté vált Lakatos család lakásbérleti szerződése kapcsán aMegújuló Pesterzsébet frakció javaslatára átnézzük milyen módon szabályozzuk át az utánkövetés rendszerét, hogy hasonló eset többet ne fordulhasson elő, ne nézzük tétlenül egy egyéves szerződés lejártát anélkül, hogy kész megoldási javaslatok közül választhassunk.Olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk az ellátórendszerben, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Az ebben a ciklusban kialakított normatív lakáspályázati rendszer működik és láthatóan biztonságosan teszi, most a hozzákapcsolódó intézményi, segítő hálózatot is rendbe rakjuk. S igen biztosítjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.
Völgyesi Krisztián frakciótársam javaslatára bérlakáskoncepció készül, mely a fenti problémákon túl a lakáscserék, a felújítások, új bérlakások építésének programját is tartalmazza majd.
Droghelyzet, prevenció a kerületben: javaslatomra készült egy szakmai anyag a képviselők és kerületi lakosok részére anyag a droghelyzet kezeléséről. Mit tegyünk, hova, melyik önkormányzati vagy egyéb szervhez, szervezethez forduljunk…
Idén is többször foglalkoztam a Jahn Ferenc helyzetével. Az Önkormányzat havi-kéthavi rendszerességgel nyújt támogatást az intézménynek. A támogatásunk egyre szélesebb spekrumot mutat a kerékpártároló vagy parkoló építésétől kezdve a guruló biliken át egészen a legkorszerűbb EKG műszerekig.
Sajnos ennél tovább idén sem jutottunk, a kormány ugyanis még mindig nem biztosítja a forrást a kórhát alapvető működéséhez sem, csak folyamatosan ígérget.
A pesterzsébetieknek viszont nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra!
Tiszta és higiénikus mosdókra,
felszerelt kórtermekre,
működő sürgősségi ellátásra (nemcsak felújított épületszárnyra, de orvosokra, nővérekre, szakápolókra is),
az évtizedek alatt eljátszott bizalom visszaszerzésére van szükség!
A jelenlegi rendszerben kevés rászorulóhoz, és késve jut el az ingyentüzelő, ami eleve legfeljebb egy téli hónapra elég. Így továbbra is országszerte terjed a súlyosan szennyező hulladékégetés. Idén végre a fával és brikettel tüzelő rászorultak is részesülnek a rezsicsökkentés áldásából. Ennek jártam utána, ki is derült, hogy a 65 ezres Pesterzsébeten összesen 117 családon segítenek. Jövőre innen folytatjuk.
Két kérdést tettem fel a pesterzsébeti szülőknek, nagyszülőknek:
Zöld vagy református ovit szeretne a Torontál utcában?
Tényleg jó ötlet a Zöld Ovi egyházi kezekbe adása?
Bíztam abban, hogy a nyilvánosság ereje, s az, hogy sikerült megakadályozni, hogy a képviselőtestület a szülők véleményének ismerete nélkül döntsön elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy bölcsen dönthessenek. S úgy is döntöttek, megmarad a Zöld Ovi a Torontál utcában. Győztek a szülők, nem kerül egyházi kezekbe az óvoda. A nyilvánosság és a gyermekeik jövőjéért aggódó szülők akarata erősebb volt a felülről érkező nyomásnál.
A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként büszke vagyok arra, hogy egyetlen szakbizottsága vagyunk a testületnek, mely munkaidő után tartja üléseit, így minden, a közügyek iránt érdeklődő lakó, szakmai szervezeti képviselő, civil aktivista el tud jönni, részt tud venni az egyeztetéseken, pedig ülésenként 30-40 előterjesztést tárgyalunk, most decemberben például 53-at. Fontos előrelépésnek tartom, hogy számos esetben veszünk részt bejárásokon, helyszíni egyeztetéseken.
A legtöbb önálló hatáskörben tárgyalt napirenddel rendelkezünk. Javaslatomra idén is számos napirendet, beszámolót, tájékoztatót tárgyalt végig a bizottság (a teljesség igénye nélkül):
Foglalkoztunk a Duna-part, a Kosuti és a Helsinki út 26. szolgáltatóház fejlesztési lehetőségeivel, Pesterzsébet kerékpáros közlekedésével, fejlesztési lehetőségeivel. Tájékozódtunk a kerület akadálymentesítéséről, a térinformatika szerepéről az akadálymentesítésben. Számos előterjesztést, fejlesztési lehetőséget végigtárgyaltunk Pesterzsébet közlekedéséről, kötöttpályás fejlesztési lehetőségeiről, a Galváni-híd építésének és a vasúti, HÉV és villamos fejlesztések irányairól. Idén végigelemeztük a kerületi kutyafuttatók, játszóterek fejlesztési lehetőségeit, bekértük az összes állapotfelmérését.
Foglalkoztunk a kerületi illegális hulladék elleni küzdelem eszközrendszerével, a kamerarendszerrel, a Városrendészeti Osztály és a Polgárőrség szerepével a környezetvédelem területén (helyszíni bejárás). Idén is kiírtuk a Madarak és Fák Napi Pályázatot, és a „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!” közösségépítő versenyt.
Kezdeményezésünkre született meg Pesterzsébet állatvédelmi koncepciója, a fásszárú növények védelmét biztosító rendelet, mi indítottuk el a Gubacsi lakótelep forgalomátszervezését.
Saját körzetem ügyei:
Választókörzetem két, egymástól kissé elkülönülő terület összekapcsolásából született: a Duna-part, a Mediterrán lakópark és a Gubacsi lakótelep széle mellett a Pesterzsébet lakótelep egy részének ügyei, fejlesztései is hozzám tartoznak. Így a körzetemet érinti számos, a városfejlesztési és környezetvédelmi területet érintő beszámolómban bővebben ismertetett ügy is, néhány kisebb ügyről, további fejlesztésekről az alábbiakban szeretnék beszámolni:
Duna-parti kutyások régi kérése teljesülhet végre: a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság őszi döntése alapján a kutyafuttató bővülhet és vízcsap is kerülhet bele.
Győztünk?A képviselőtestület teljesen leállította a beruházást, s nem azt tette, amivel két éve kezdeni kellett volna: felmérni a valós igényeket, egyeztetni a lakókkal és egy hatás- és megvalósíthatósági tanulmány alapján dönteni az esetleges fejlesztésről. Ez azt is jelenti, hogy ismét elhalasztják a súlyos parkolási gondok megoldását, nem érkeznek érdemi válaszok a lakossági felvetésekre.
Az idei bűzpanaszok miatt bejárással egybekötött lakossági fórumot szerveztem a Dél-pesti szennyvíztisztítóba. A Mediterrán lakóparkban élők összefogásának és az észlelés és panaszok összehangolásának és a média segítségének köszönhetően már komolyan vette az FCSM Zrt is a kérdést. Egyrészt segített feltárni a lakópark csatornahálózatának problémáit, másrészt a lakossági fórumon sikerült megtalálni a bűz forrását is: a telepen lévő biogáz üzemet.
A táblázatom szerint idén összesen 42 alkalommal továbbítottam a körzetemet érintő lakossági panaszt, próbáltam segíteni a körzet apró-cseprő problémáin. Számos balesetveszélyes helyszín esetében kértem intézkedést: játszóterek balesetveszélyes alkatrészeinek cseréjét, javítását, cserjék, fák metszését közlekedés. csomópontokon, utak mentén, járda és úthibák, útbeszakadások kijavítását, hiányzó csatornafedelek pótlását, kijavították a kidőlt kerítést a Vasútállomás melletti kutyafuttattónál…
Elszállíttattunk a parkolást és a közlekedést akadályozó roncsautókat, egyeztettünk zöldfelületek kialakításáról a Gubacsi és a Pesterzsébeti lakótelepen. A játszóterek nyitvatartásának a kisgyermekes szülők igényeihez igazodó rendezése után idén a Városháza melletti WC nyitvatartási idejének megváltoztatását is a nyári időszakban szintén a szülők kérésére.
A vizesjátszóteret használó szülők kérésére utánajártam hol tart a vizes játszótér újranyitása. Amikor kimentem katasztrófális állapot fogadott: használt pelenkák szanaszét, megtömött szemetes és rengeteg szemét körülötte is, balesetveszélyes játékok, leszerelt csap, félméteres gaz. Kérésemre kitakarították a játszóteret, kiürítették a szemetest, lenyírták a füvet, lekaszálták a gazt, kijavították a balesetveszélyes játszószereket, a csapot, rendezték a zöldfelületet és új padok lettek kihelyezve immár az árnyékba.
Egy éve játszik a tűzzel néhány piromán a kerületben, és módszeresen gyújtja fel a szelektív szigeteket. Sikerült elérnem, hogy a kukagyújtogatásokat komolyan vegyék a rendvédelmi szervek, kamerák és járőrök próbálják elkapni a kerületet rémísztgetőket, kamerafelvételek is készültek azóta, remélhetőleg el is kapják a tetteseket.
Klímabűnözés vagy modern környezetvédő trend a Kosuti virágyása? – tettem fel a kérdést. A körzetemet érintő ügy volt ugyanis a Kosuti virágágyásainak átültetése is. Az ültetők szerint a fenntarthatóság jegyében készült biodiverz, ökológiai ÉVELŐ ágyást láthatunk a képen. A bírálók szerint viszont növényágyakat kaviccsal vagy murvával felszórni, ez az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk a növényeinkkel.
A Paks II. Zrt. – kihasználva az adventi, karácsonyi vásárok forgatagát – utazó kiállításokat szervez országszerte, a jövő héten Pesterzsébetre érkeztek volna a Tátra téri piac mellé települve. A 30 tonnás teherautóban berendezett kiállítás tavaly júniusban indult országjáró útjára. Céljuk, hogy minden nap legalább 6 db 20-30 fős csoportot szervezzenek az egyéni látogatók mellett annak érdekében, hogy minél több ember számára folytathassanak kampányt a tervezett PAKS 2 blokkal kapcsolatban.
Az érdeklődők az adott cégek propagandáját kaphatják a Paks II. projekt eddigi „eredményeiről”, egyoldalúan tájékozódhatnak a beruházás jelentőségéről, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól. A vendégek fotókat láthatnak a projekt eddigi mérföldköveiről, eseményeiről, kisfilmek révén megismerhetik többek között a 3+ generációs VVER-1200-as blokktípust, valamint virtuális sétát tehetnek egy, a Paksra tervezetthez hasonló atomerőműben.
A kampányrendezvényt természetesen teljesen ingyen, közterülethasználati díj megfizetése nélkül kívánták megrendezni. Az atombiznisz ugyanis szerintük Magyarországon közfeladat és a Paks II. Zrt., a Roszatom és üzletfelei ingyenesen juthatnak közterülethez a propagandájukhoz.
Szerencsére a pesterzsébeti képviselők nem így gondolták, ráadásul az atomlobbi kampánya sem illik az adventi vásárunk, piacunk hangulatához. Pláne nem adjuk ingyen hozzá a közterületünk úgy, hogy a megnövekedett piaci forgalom miatt decemberben ideiglenesen új parkolóhelyeket is meg kellett nyitni a piacüzemeltető kérésére.
A kérelem alapján készült előterjesztés szerint Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 7. pontja értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a kulturális szolgáltatás és a helyi közművelődési tevékenység támogatása, illetve a 23.§ (5) bekezdésének 13. pontja értelmében pedig a kerületi önkormányzat feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
Erre és a közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló 27/2017. (X. 27.) Ök. sz. rendeletünk 18 § (1) bekezdésére hivatkozva kívánták egy hétre térítésmentesen einstandolni a piac mellett területet.
A közterület-használati díj fizetése alóli mentesség és kedvezmény
§ (1) A közterület-használati díj korlátlanul csak akkor csökkenthető, vagy akár el is engedhető, ha a közterület használatára közfeladat ellátása céljából és a közfeladat ellátásához szükséges mértékben van szükség.
(2) E rendelet alapján megállapított közterület-használati díjak legfeljebb 90%-kal csökkenthetőek:
a) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység esetében;
b) különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti egyedi elbírálás megítélésénél figyelembe veendő szempont a kérelmező által kért közterület-használat jelentősége, közérdekű volta, környezetterhelési mértéke, kultúrához és sporthoz való kapcsolódása, turisztikai, kereskedelmi és reklámértéke, közlekedést befolyásoló szerepe, a kérelmező szociális és anyagi helyzete, valamint amennyiben van, az adott közterület-használattal kapcsolatos korábbi tapasztalat, lakossági jelzés, továbbá rendezvények esetén a rendezvényen való részvétel ingyenes vagy ellenszolgáltatáshoz kötött volta.
(4) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért;
b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,
c) a közlekedési vállalatok (BKV, MÁV, VOLÁN) megállói karbantartásához szükséges tárolói után,d) a műemlékvédelem vagy helyi védettség alatt álló építmény felújítási munkáival kapcsolatos közterület-használatért.
A pesterzsébeti képviselők azonban nemet mondtak! Nem támogattuk, hogy ingyen egyoldalú propagandát folytathassanak a Roszatom és üzleti partnerei érdekében.
Bár még nem kezdődött el az új paksi atomerőmű építése, de az Orbán-kormány által megbízott orosz atomvállalat, a Roszatom már folyamatosan kötögeti a projekttel kapcsolatos szerződéseket. Az orosz cég honlapján rendszeresen tesznek közzé erről részleteket, és a Direkt36 ezt folyamatosan figyelemmel fogja követni, illetve egy magyar nyelvű adatsorban közzé is teszik a lényegesebb információkat.
De kezdem az egyetlen jó hírrel: a fővárosi önkormányzat elképzelése szerint újabb, és újabb területeket von majd be a próbaüzembe, majd remélhetőleg 2019 április 20-án el tudja kezdeni a teljes fürdő műszaki átadását. Ez szerintük jó esetben azt jelenti, hogy a teljes létesítményt 2019 nyár elején megnyitják a közönségnek. Ráadásul a jogerős engedély rögzíti, hogy a tervezett tevékenységhez szükséges parkolást telken belül kell biztosítani, ahhoz a közút területe nem vehető igénybe (persze sajnos ez azt is jelenti, hogy amíg „próbaüzemben” tartanak nyitva addig nem kötelesek megoldani a felmerülő közlekedési problémákat).
Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy cáfoljuk a kormánypárti hazugságokat, és pontos elemzését adjuk a most elfogadott változtatások káros hatásainak.
Eltelt egy újabb év, ilyenkor decemberben illik beszámolni a munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket. Az idei beszámolóm azonban több ennél: az ötéves ciklusunk végéhez közeledünk, ennek a ciklusnak az utolsó, teljes évet bemutató beszámolóját írom most. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogyan tovább?
Lokálpatrióta, zöld politikusként tavaly csatlakoztam a 
Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben. Első lépésként elértem, hogy a tavalyi botrány után idén már 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán, a kerület a területhasználati szerződésben rögzítette, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.
Amikor megkérdeztem a Pesterzsébeten élőket, szerintük vajon hány mérőállomás méri a légszennyezettséget, meglepő választ kaptam. A többség nem tudta elképzelni, hogy egy sem. Pedig utoljára 2011 végén a Török Flóris u. 89. szám alatti manuális mérőállomási ponton mérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, azóta se kép, se hang.
Ezért javasoltam a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről. A fdöntésünknek megfelelően Polgármester fel is vette a kapcsolatot és továbbította az Önkormányzat döntését, de sajnos tehetetlennek bizonyult, így elutasító választ kaptunk a kérésre, most fővárosi képviselőknél lobbizom az ügyben, információim szerint még decemberben a fővárosi közgyűlésben is napirendre kerül a kérésünk.
Állatvédelmi koncepció
Gyakran merül fel kérdésként a kerületben: vajon szabad-e a galambokat etetni? Büntetéssel jár-e, ha valaki ezt teszi, és ha igen, miért? Ennek jártam utána idén. Pesterzsébeten a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Rendeletünk szerint ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Illetve kivételt képez az énekesmadarak etetése is, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.
Az elmúlt hónap botrányaként ismertté vált 
Szeptember 25-én tartottunk egy lakossági utcafórumot Somodi Klára képviselőtársammal a Gubacsi lakótelepen, a Téglagyár téren a lakótelep közlekedési problémáiról. Megújul a Jódos-sós Fürdő, újra kinyithat a pesterzsébeti strand, fénykorát éli az evezőssport a Duna-parton. Megnyílt a Vakvarjú étterem, újra nyitott a Duna Garden. Új házak épülnek a Mediterrán lakóparkban, sőt a Gubacsi lakótelepen is. A fejlesztésekkel azonban nem tartott lépést a közlekedés fejlesztése. Pedig szükséges újra gondolni a lakótelep közlekedését és átfogó terveket készíteni egy új szabályozáshoz. Egyszerre kell ugyanis megoldani a parkolási gondokat és közparkjaink, zöldfelületeink védelmét. Egyszerre kell csillapítani a forgalmat és biztosítani a kijutást a területről. Ezért egy szakmai anyagot készítettünk és javaslatot tettünk a lakótelep közlekedésének átszervezésére.
A BKK Zrt. a 123-as busz lerövidítését tervezte. A tervek szerint 2019. január 1-jétől ez a busz csak Auchanig járna, a XVIII. kerület és Soroksár lakói fontosak a BKK-nak és az IKEA-nak, a pesterzsébetiek viszont nem. Egy tavaly nyári társadalmi egyeztetés eredményét szeretné most felrúgni a szolgáltató. 
Minden nyáron foglalkozom az erzsébeti buszok (23, 35, 36, 148, 99, 66, 151) klímakérdésével. Mit tegyünk, ha nem kapunk levegőt a buszon és nem nyithatóak az ablakok? Kihez forduljunk, ha elviselhetetlen a hőség, mert nincsenek bekapcsolva a légkondik?
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés szereplőinek, egyetértése, elköteleződése az adott változtatás vagy fejlesztés iránt.
A médiában ismertté vált Lakatos család lakásbérleti szerződése kapcsán a Megújuló Pesterzsébet frakció javaslatára átnézzük milyen módon szabályozzuk át az utánkövetés rendszerét, hogy hasonló eset többet ne fordulhasson elő, ne nézzük tétlenül egy egyéves szerződés lejártát anélkül, hogy kész megoldási javaslatok közül választhassunk.Olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk az ellátórendszerben, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Az ebben a ciklusban kialakított normatív lakáspályázati rendszer működik és láthatóan biztonságosan teszi, most a hozzákapcsolódó intézményi, segítő hálózatot is rendbe rakjuk. S igen biztosítjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.
Idén is többször foglalkoztam a Jahn Ferenc helyzetével. 
Szeptember végén egyetlen napra be kellett fűteni azon családi házakban, amelyekben kihívásokkal küzd a szigetelés. Így a fővárosi peremkerületek (15, 16, 18, 19, 20, 21, 23), szegényebb, szegregált zónáiban már akkor megjelent a mindent átható bűzszennyezés, a szeméttel fűtés szaga.
A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként büszke vagyok arra, hogy egyetlen szakbizottsága vagyunk a testületnek, mely munkaidő után tartja üléseit, így minden, a közügyek iránt érdeklődő lakó, szakmai szervezeti képviselő, civil aktivista el tud jönni, részt tud venni az egyeztetéseken, pedig ülésenként 30-40 előterjesztést tárgyalunk, most decemberben például 53-at. Fontos előrelépésnek tartom, hogy számos esetben veszünk részt bejárásokon, helyszíni egyeztetéseken.
Foglalkoztunk a kerületi illegális hulladék elleni küzdelem eszközrendszerével, a kamerarendszerrel, a Városrendészeti Osztály és a Polgárőrség szerepével a környezetvédelem területén (helyszíni bejárás). Idén is kiírtuk a Madarak és Fák Napi Pályázatot, és a „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!” közösségépítő versenyt.
Elszállíttattunk a parkolást és a közlekedést akadályozó roncsautókat, egyeztettünk zöldfelületek kialakításáról a Gubacsi és a Pesterzsébeti lakótelepen. A játszóterek nyitvatartásának a kisgyermekes szülők igényeihez igazodó rendezése után idén a Városháza melletti WC nyitvatartási idejének megváltoztatását is a nyári időszakban szintén a szülők kérésére.
Egy éve játszik a tűzzel néhány piromán a kerületben, és módszeresen gyújtja fel a szelektív szigeteket. Sikerült elérnem, hogy a kukagyújtogatásokat komolyan vegyék a rendvédelmi szervek, kamerák és járőrök próbálják elkapni a kerületet rémísztgetőket, kamerafelvételek is készültek azóta, remélhetőleg el is kapják a tetteseket.