Szólj a vezetőnek, ha fulladozol a buszon!

  • Mit tegyünk, ha nem kapunk levegőt a buszon és nem nyithatóak az ablakok?
  • Kihez forduljunk, ha elviselhetetlen a hőség, mert nincsenek bekapcsolva a légkondik?

Tavaly is hasonló problémákkal foglalkoztunk, akkor csupán pimasz semmitmondó válaszokra futotta a BKV-nak.

Idén elnézést kértek és érdemi választ kaptam a feltett kérdéseimre. A májusi korai kánikula kifogott ugyanis a BKV-val és emiatt sajnos a kerület iskolásaival. 35-ös buszon kulcsra zárt ablakok fogadták a kisgyermekes szülőket, a légbefúvás valamiért nem működött, a légkondit pedig a vezető nem kapcsolta be, mert a fődiszpécser csak 11 után tette kötelezővé annak bekapcsolását. Így sem légbefúvás, sem levegő, csak forróság és ájuldozó gyerekek voltak az adott járaton.

19143186_1138625992910780_1650636539172182522_o.jpgAz akkor benyújtott panaszomra közel egy hónappal később, de érdemi választ kaptam. Szerződés kötelezi a  35-ös járatot üzemeltető  VT-ARRIVA Kft.-t arra, hogy elfogadható hőmérsékletet biztosítsanak az utazóknak.

A cikk elején feltett kérdéseimre:

  • Mit tegyünk, ha nem kapunk levegőt a buszon és nem nyithatóak az ablakok?

Egyszerű a válasz: a vezetőnek kell jelezni a problémát. Amennyiben jelzik az utasok a járművezető felé, hogy a klímaberendezés nem a megkívánt hőfokon működik és ablakot szeretnének nyitni, a járművezető köteles biztosítani a légáramlást. 

  • Kihez forduljunk, ha elviselhetetlen a hőség, mert nincsenek bekapcsolva a légkondik?

Ebben az esetben is a vezetőnek érdemes jelezni a problémát, ugyanis bár a fődiszpécser klímahasználat elrendelése kötelező érvényű, azonban nem jelenti azt, hogy egyéb időpontban tilos üzemeltetni a klímaberendezést. Vagyis a vezető önállón is dönthet annak bekapcsolásáról.

Ha ez nem jár sikerrel akkor már a buszon bejelenthető a probléma a Közlekedő Tömeg Tudatos közlekedő alkalmazásával, utólag pedig a BKV Zrt. E-ügyfélszolgálatán.

zwembad-bus_1jpg-500x332.jpg

Itt olvasható a teljes válaszlevél:

Tárgy: tájékoztatás

Tisztelt Mach Péter!  

A BKK Zrt.-hez 2018. május 28-án érkezett elektronikus bejelentésére az illetékes szolgáltató, a VT-ARRIVA Kft. állásfoglalása alapján az alábbiakról tájékoztatjuk.

A Szolgáltató úgy nyilatkozott, hogy szerződés kötelezi a VT-ARRIVA Kft.-t arra, hogy elfogadható hőmérsékletet biztosítsanak az utazóknak. Az emberek hőérzete azonban nagyon eltérő, ezért nyáron a klíma, télen a fűtés okoz kellemetlenséget. Az utastér hőmérsékletét a külső hőmérséklet és a klíma/fűtés erőssége is befolyásolja, továbbá a megállók és az utasok száma, az ajtónyitás gyakorisága is, amelyek rendkívül változó adatok. Amikor a külső hőmérséklet nem indokolja a klímaberendezés használatát, járó motor esetén mindig működik a gépi szellőző rendszer, az autóbuszvezető nyitva tartja a tetőszellőzőt, és az ablakok az utasok által is nyitható állapotban vannak. Az autóbuszvezető az oldalsó ablakokat csak a végállomáson tudja kinyitni. Működő klímaberendezés esetén az ablakok reteszelt állapotban vannak.

Amennyiben jelzik az utasok a járművezető felé, hogy a klímaberendezés nem a megkívánt hőfokon működik és ablakot szeretnének nyitni, a járművezető köteles biztosítani a légáramlást.

A fődiszpécser 11 óra 15 perckor rendelte el központilag a klímaberendezések használatát a járművezetőknek, addig a hőmérséklet nem tette indokolttá azok üzemeltetését.

A vizsgálat során a Szolgáltató a járművezető bevonásával elemzi az esetet. A tanulságokat rögzítik, és felhívják a járművezető figyelmét a hasonló esetek elkerülésére, esetlegesen akkor is, ha nem kerül szankcionálásra az esemény. 

A BKK Zrt. nyomatékosan felhívta a szolgáltató, a VT-ARRIVA Kft. figyelmét ismét, hogy a fődiszpécser klímahasználat elrendelése kötelező érvényű, azonban nem jelenti azt, hogy egyéb időpontban tilos üzemeltetni a klímaberendezést. A BKK Zrt.-nek fontos az utaselégedettség, ezért a járműveken kialakuló hőfokot folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

A BKV Zrt. az állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy valóban informatikai probléma volt a honlapjukon, emiatt a bejelentések nem működtek. A hibát a BKV Zrt. fejlesztője elhárította, így most már a BKV Zrt. e-ügyfélszolgálata újra működik.

Az okozott kellemetlenség szíves elnézését kérjük.

Budapest, 2018. június 26.

Tisztelettel a BKK Zrt. megbízásából

Zárszóként egy lakhatási ügy kapcsán

Ma egyhangú szavazással 2 évvel meghosszabbította a médiában ismertté vált Lakatos család lakásbérleti szerződését Pesterzsébet képviselő-testülete. A valódi munka azonban csak most kezdődik el, júliusban a Megújuló Pesterzsébet frakció javaslatára elkészülő hivatali beszámoló alapján átnézzük milyen módon szabályozzuk át az utánkövetés rendszerét, hogy hasonló eset többet ne fordulhasson elő, ne nézzük tétlenül egy egyéves szerződés lejártát anélkül, hogy kész megoldási javaslatok közül választhassunk.

Olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk az ellátórendszerben, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Az ebben a ciklusban kialakított normatív lakáspályázati rendszer működik és láthatóan biztonságosan teszi, most a hozzákapcsolódó intézményi, segítő hálózatot is rendbe rakjuk. S igen biztosítjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.

35628781_1962575923754959_8047376606429184000_n.jpgZárszóként pedig megosztom, a mai testületi ülésen elhangzott beszédem is:

Köszönöm a szót Polgármester Úr!

Adott egy rászoruló család lakhatási problémája, s annak megoldási lehetőségei. S adott egy e köré kialakult percepciós tér. Eszerint csalódott bennem a baloldali véleményformáló értelmiség, mert végtaghiányos gyerekeket akarok utcára hajigálni. A körülöttem ülő képviselőtársaimban állítólag nem csalódtak, mert róluk ezt feltételezték eddig is.

A magam részéről pedig csalódtam a polgármester úrban és a hivatal sajtómunkatársaiban is, hogy az elmúlt hónapokban nem segítették abban a média munkáját, hogy ne ez a hamis percepciós tér alakuljon ki az ügyben.  De a felszólalásomban most nem felelősöket szeretnék keresni, hanem a valós megoldás felé vezető utat megmutatni. Nem tudom hányan szeretnének kilakoltatásokat Pesterzsébeten a testületből, de szívből remélem senki, frakciótársaimról és szocialista képviselőtársaimról tudom, hogy nem, de erről a múlt héten nem is volt szó.

Még az előző ciklusban amikor rendszeresen becipeltem a „Szegénység nem bűn!” táblámat a testületi ülésre, tiltakozásként a szociális ellátó és támogatási rendszer leépítése miatt, a bölcsődei és óvodai térítési díjak kapcsán, vagy amikor komoly vitába szálltam képviselőtársaimmal, hogy arra építve nem szabad támogatást osztogatni, hogy csak természetben lehet, mert különben elisszák, akkor sem hiszem, hogy bárki gyermekes családokat akart volna az utcára tenni.

szegeny_2.jpgImmár harmadszor tárgyalunk, egy rendeletmódosítást, amely a jogszerűség határát súrolva próbál meg egy lakhatási problémát egy évvel elodázni a valós megoldás helyett.

Ezt a rossz, „megoldjuk okosban, ha érdemi cselekvésre képtelenek vagyunk” határozatot ma gyanítom egyhangúan megszavazzuk. Egyhangúan tesszük, „pedig az önkormányzati rendeletek lényege, hogy tiszta, mindenki számára egyenlő jogi környezetet teremtsenek. Ez adja a jogbiztonságot! Ha most egy sajtóba került ügy miatt módosítunk rendeletet, akkor holnaptól bárki elvárhatja, hogy úgy biztosítsunk neki előnyt másokkal szemben, hogy megváltoztatjuk a jogi környezetet”, ezen nagyon sokat kell majd dolgoznunk, hogy ne így legyen.

A rendeletmódosítás amellett, hogy szerintem jogszerűtlen, valójában tüneti kezelést folytat a valódi rendszerszintű megoldás helyett, a rendeletmódosítás egyfajta lex Lakatos lesz a média és néhány celeb kedvéért, ami a családnak ideiglenesen segít, de a többi ismeretlen, a média által nem felkarolt ügyben nem nyújt megoldást, sőt éppen, hogy elodázza a rendszerszintű átfogó megoldást. 

A helyes irány ugyanis az, hogy olyan rendszerszintű átfogó megoldás szülessen, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapónak egyaránt segít, és rákényszeríti a polgármestert, a hivatal munkatársait és minket képviselőket, hogy érdemben, átfogóan oldják meg, és ne csak tünetileg kezeljenek egyes ügyeket.

Ezért javasoltam két hónapja, hogy a feleket bevonva, civilszervezetek, szakértők bevonásával keressük meg az adott egyedi esetben a legjobb megoldást, hasonlóan az „Utcáról Lakásba” programhoz. Ezt a javaslatot azonban nem volt hajlandó megfontolni a városvezetés, ezért nem voltam hajlandó részt venni a májusi döntéshozatalban, tiltakozásként kivonulva Völgyesi Krisztián képviselőtársammal a szavazásról. S júniusban hasonló okokból ezért tartózkodtam a rendeletmódosítás kapcsán.

Szívből remélem, hogy a mai döntésünk ugyanakkora katarzist hoz majd, mint az egy évvel ezelőtti egyhangú döntésünk. Akkor Pesterzsébet példát mutatott, mecénások, művészek, intézmények fogtak össze, felújították, akadálymentesítették az adott lakást, rendezték előre az egy éves fizetési kötelezettségeket.

A problémát azonban nem oldjuk meg, kérem képviselőtársaimat, hogy a Megújuló Pesterzsébet képviselői javaslatára készülő hivatali beszámolót feldolgozva, folytassuk az érdemi munkát!

 

Balhé helyett lakhatást!

images.jpegA mai napom arról szólt, hogy telefonokat kapkodok, cseten válaszolgatok barátaimnak, ismerőseimnek, az elmúlt 8-10 évben velem politizálóknak azon kérdéseire, hogy – Ceglédi Zoltán szavai szerint – „hogyan lökhetek ki az utcára egy végtaghiányos kisfiút”, azt ajánlják kérjek mindenkitől bocsánatot és változtassam meg embertelen döntésemet.

Egyrészt szeretnék megnyugtatni mindenkit nem tettem ilyet, a lakhatást alapvető emberi jognak tartom. Másrészt szerdán a képviselőtestület rendkívüli ülést tart és várhatóan rendezni fogja az adott problémát. De bocsánatot kérni sem esik nehezemre:

– Én kérek elnézést!

– Én kérek elnézést Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere és a lakás- és szociális ügyekért felelős hivatali osztályok nevében azért, hogy kerek egy év alatt nem sikerült jogszerű megoldást biztosítania egy többgyermekes rászoruló család számára!

– Én kérek elnézést, de a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjaként, arra azért büszke vagyok, hogy a frakciónk javaslatára beszámoló készül júliusra, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló eset Pesterzsébeten, hogy felmérje a testület milyen lehetősége van a kerületi családsegítőnek és a szociális osztálynak ilyen esetben, miként zajlik az utánkövetés, mit tett az elmúlt egy évben a pesterzsébeti szociális rendszer az adott ügyben, ha nem hibázott senki akkor hol kell és lehet módosítani a feladatokon.

– Én kérek elnézést azért, mert egyesek egy család kilakoltatásával riogatnak, miközben erről szó sem volt!

– Én kérek elnézést azért, mert egyesek pártpolitikai célokra kívánják felhasználni egy nehéz sorsú család lakhatási problémáját!

– Én kérek elnézést, hogy Pesterzsébeten is a személyre szabott rendeletalkotást tartja a Fidesz frakció és a kerület polgármestere az egyedül üdvözítő megoldásnak ahelyett, hogy olyan választ keresnének a problémára, amely nem teremt jogbizonytalanságot.

– Én kérek elnézést, hogy mind májusban a belső egyeztetéseken, mind a júniusi testületi ülésen lesöpörték az asztalról a probléma jogszerű megoldását nyújtó javaslataimat!

– Én kérek elnézést azért, hogy ehelyett egyetlen alternatívaként egy rendeletmódosítással egy kiskapu megnyitását – majd a szerződés megkötése után várhatóan visszazárását – tartják sokan egyetlen üdvözítő megoldásnak. Egyetértek ugyanis azzal, amit Völgyesi Krisztián képviselőtársam fogalmazott meg a vita során: „Az önkormányzati rendeletek lényege, hogy tiszta, mindenki számára egyenlő jogi környezetet teremtsenek. Ez adja a jogbiztonságot! Ha most egy sajtóba került ügy miatt módosítunk rendeletet, akkor holnaptól bárki elvárhatja, hogy úgy biztosítsunk neki előnyt másokkal szemben, hogy megváltoztatjuk a jogi környezetet.”

Pesterzsébet polgármesterének és képviselőtestületének igenis mindent meg kell tennie, hogy gyermekes családokat elhelyezés nélkül ne lehessen kilakoltatni a kerületben! Pótcselekvés helyett azonban valódi tettekre van szükség, sokféle beavatkozással segíthetünk elérhető bérlakást szerezni a gyermekes családoknak és az öngondoskodásra képteleneknek, ezek közül azonban a személyre szabott rendeletek megalkotása nem a jó megoldás!

Pesterzsébeten Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára nem véletlenül kerül napirendre még idén ősszel a bérlakáskoncepció. Javítani kell a lakás nélkül és lakhatási szegénységben élők helyzetét. Szakértők, civil aktivisták bevonásával kell megkezdeni egy olyan átfogó lakáspolitika kialakítását és fokozatos megvalósítását, aminek fő célja támogatni a biztonságos és megfizethető lakhatást.

Ezért tartom fontosnak, hogy Pesterzsébeten is esély mutatkozik a civileket is bevonó „Utcáról Lakásba”, program megvalósítására.

Erről is szólt a testületi ülésen elhangzott javaslatom, mert meggyőződésem, hogy valós megoldást kell nyújtani a lakhatási problémákra és ebben az esetben sem a csalás, és a „becsukom a szemem és megoldjuk okosban” a megoldás.

Ehelyett  azt javasoltam, hogy a feleket bevonva, civilszervezetek, szakértők bevonásával keressük meg az adott egyedi esetben a legjobb megoldást, hasonlóan a fenti programhoz. Ezt a javaslatot azonban nem volt hajlandó megfontolni a városvezetés, ezért nem voltam hajlandó részt venni a májusi döntéshozatalban, tiltakozásként kivonulva Völgyesi Krisztián képviselőtársammal a szavazásról. S júniusban hasonló okokból ezért tartózkodtam a rendeletmódosítás kapcsán.

Az adott, nehéz helyzetű, támogatásra szoruló családnak július végéig érvényes lakásbérleti szerződése van, csütörtöki ígéretemnek megfelelően pedig minden jogszerű megoldást támogatok, ami biztosítja a család lakhatási problémájának a megoldását,ha az én javaslatom nem elfogadható akkor oldjuk meg másként, de ne verjük szét a bérlakásrendszerét a kerületnek, és ne hagyjuk fedél nélkül a családot sem!

A rendeletmódosítás amellett, hogy szerintem jogszerűtlen, valójában tüneti kezelést folytat a valódi rendszerszintű megoldás helyett, a rendeletmódosítás egyfajta lex adott család lenne a média és néhány celeb kedvéért, ami a családnak talán segítene (ez sem teljesen igaz), de a többi ismeretlen, a média által nem felkarolt ügyben nem nyújtana megoldást, sőt éppen, hogy elodázza a rendszerszintű átfogó megoldást. 

A helyes irány ugyanis az, hogy olyan rendszerszintű átfogó megoldás szülessen, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatás kapónak egyaránt segítsen, és rákényszerítse a polgármestert, és a hivatal munkatársait, hogy érdemben, átfogóan oldják meg, és ne csak tünetileg kezeljenek egyes ügyeket.

Mert elég a látszat intézkedésekből, cselekedni kell!

S én kérek elnézést, mert nem ügyeltem a látszatra, nem szavaztam meg egy szerintem személyre szabott rendeletmódosítást, amelyet rossznak tartok, hanem tartom magam az elveimhez és azért dolgozom, hogy egy élhetőbb kerületté váljon Pesterzsébet ahol egyetlen kisgyermekes családot sem tesznek utcára, de a döntések átláthatóak és jogszerűek!

Pesterzsébet többet érdemel!

Betiltották a vizet a vizes játszótéren

A hétvégén kezdődik a vakáció, de egyelőre nem érdemes a Duna-parti vizes játszótérre szervezni a kirándulást.

20180530_112605_1.jpgA játszóteret használó szülők kérésére utánajártam hol tart a vizes játszótér újranyitása. Amikor kimentem katasztrófális állapot fogadott: használt pelenkák szanaszét, megtömött szemetes és rengeteg szemét körülötte is, balesetveszélyes játékok, leszerelt csap, félméteres gaz (ez utóbbit azóta lekaszálták, bár így a pipacstenger oda lett :-)).

BREAKING!!!!

style=”text-align: justify;”>Komoly sikerként értékeltem februárban, hogy a képviselőtestület 4,5 millió Forintot csoportosított a játszótér felújítására, ami viszont kiábrándító, hogy még mindig csak a szerződéskötésnél tart az ügy, ha az két héten belül le is zárul, csak utána kezdődhet meg a játszóeszközök újrafestése, balesetveszélyes elemeinek cseréje.

Mivel az adott területre is pályázott az önkormányzat, hogy fitt park létesüljön így most ideiglenesen sem helyeznek ki a sportolást segítő eszközöket sem (focikapuk…). Így júniusban még érdemes elkerülni a pesterzsébeti vizes játszóteret.

A  KÖZTÉR pályázat keretében a Duna-parton megépült Vizes Játszótér a víz szimbóluma köré épült, cápák, hajók között játszhattak a gyerekek a nyitáskor. A játszótér népszerű volt, a szülőkkel közösen alakítottuk ki annak házirendjét is, melyet így be is tartottak. Pesterzsébeten azon ritka játszóterek közé tartozott, amelynek saját mosdója is volt és a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató kertésze felügyelte.

13116287_1188092887890736_7007320963407727218_o.jpgMára azonban elszállt a kezdeti lelkesedés, kertésznek nyoma sincs, tavaly vissza kellett venni az ESMTK-tól a játszótér kezelését, mert nem végezte el a feladatát. A tavalyi döntés sem hozott azonban előrelépést, csöbörből vödörbe került a játszótér: a mostani kezelője sem látja el feladatát, a játszótér szemeteseit nem üríti, a balesetveszélyes játékokat nem tartja karban.

Ráadásul slusszpoénként betiltották a vizet is a játszótéren. A játszótér központi eleme egy makettváros, ahol a gátak szabályozásával irányítható a folyó. Az ehhez szükséges csapot azonban elzárta a szomszédos telek tulajdonosa, az ESMTK. Az egyesületet ugyanis zavarja, hogy egy vizes játszótér csapját használják a gyerekek és szülők, mert így „folyik a víz”.

A legegyszerűbb megoldást választották tehát: betiltották a vizet. Leszerelték a csapot és hetek óta nem hajlandók visszahelyezni. Ígéret szerint az önkormányzat napokon belül visszarakja a csapot, de a felújítás még hetekig húzódik. 

A felújítás után ismét biztosított lesz a mosdóhasználat is és ikerbabakocsikkal is be lehet majd jutni.

Amint megismerhetjük az „újranyitás” dátumát, jelentkezem a fejleményekkel, a játszótér addig is nyitva van, de kétgyermekes szülőként jó szívvel egyelőre inkább alternatív lehetőségeket ajánlok, például a közelben található Babapark játszóterét.

Mentsük meg a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópontot!

Dönthetnek-e a pesterzsébetiek saját környezetükről vagy a polgármester felülírhatja a képviselők és a lakók döntését? Ez lesz a csütörtöki testületi ülés egyik legfontosabb kérdése.

Javaslatomra egy többlépcsős közösségi tervezés projektet indított el Pesterzsébet Önkormányzata, ennek eredményeként a 2015-ben lebontott pavilonsor helyén a Baross és a Topánka utca sarkán új közösségi közlekedési csomópontot tervezett BKK és kerületi infó felülettel, jegyautomatával, pékséggel és egyéb szolgáltató egységekkel.

Többéves időhúzás után csütörtökön, a polgármester úr javaslatára a képviselő-testület arról dönt visszavonja-e a határozatát és inkább úgy épüljön át a csomópont, ahogy azt a polgármester szeretné: parkolóbővítés, kisebb buszmegálló, esetleg nemzeti dohánybolt.

Meggyőződésem, hogy egy, a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.

Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépüljenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.

Ha Ön szerint sem lehet a lakosság bevonása nélkül visszavonni a közösségi tervezés eredményeit és fontosnak érzi, hogy bevonják a folyamatba, akkor kérjük írja alá petíciónkat (vagy kattintson ide vagy a lenti felületen)!

Semmit rólunk nélkülünk!

Zugló után Pesterzsébeten is betámadták a közösségi tervezés folyamatát. A különbség annyi, hogy nálunk a folyamat eredményét képező közösségi közlekedési csomópont megépítését az elejétől kezdve azt ellenző és hátráltató polgármester próbálja meghiúsítani.

Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg. A közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is vártuk az itt élők javaslatait, véleményét.

Az első ütemben 574-en, a másodikban 602-en vettek részt. A folyamat eredményeként a képen látható pavilonsor építéséről döntött a képviselő-testület.2018-06-10.png

Utoljára egy éve jelentkeztem a fejleményekkel: csúszott a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópontba tervezett pavilonsor átadása, cserébe viszont nyáron ideiglenesen, árnyékolóval ellátott és esővédett részt alakított ki a megállóban a beruházó.

Akkor komoly vitáim voltak az ügyben számos szereplővel, azóta sem értek egyet Nemes László alpolgármester véleményével az ügyben, s mélységesen elítélem azt. A körzet képviselőjeként meggyőződésem, hogy az itt élők többet érdemelnek pártpropagandaként osztogatott vizes palackoknál és kerítésre szerelt tákolmányoknál. Valódi cselekvésre van inkább szükség a pártok önfényező kampánya helyett. Ezért is  könyvelhettük el komoly sikerként, hogy sikerült meggyőzni az időt húzni akarókat, illetve az ideiglenes váró helyett kerítésre tákolmányt építeni szándékozókat, hogy az utasok nyugodt körülmények között várhassák a buszokat anélkül, hogy hőgutát kapjanak vagy jégeső szakadjon a nyakukba.

Akkor meginvitáltam a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésére Budapest első közösségi tervezéssel kialakított közlekedési csomópontjának beruházóját és leendő üzemeltetőjét miként is áll az ügy. Nem kis aggodalommal töltött el ugyanis, hogy a határidő június 30-án lejár, de még egy kapavágást nem tettek.

Sajnos jogosan aggódtunk: a márciusi bizottsági ülésen bemutatták a kiviteli terveket, amihez néhány módosítást akkor kértünk is, amiket be is fogadtak a tervezők, de az engedélyeztetési folyamat 2 hónapra mégis leállt és csak júniusban kerültek leadásra a végleges tervek. Akkor azt az ígéretet kaptuk szeptember elején kezdődhet meg az építkezés és október végén nyithatnak meg a pavilonsor üzletei.

Így épülhetett meg a kerület egyik legnagyobb és legcsúnyább fedett buszvárója. Most pedig Szabados Ákos polgármester azt javasolja a képviselő-testületnek, hogy vonja vissza a közösségi tervezés eredményeire épülő határozatát és építsék meg úgy a Baross-Topánka kereszteződést, ahogy ő szeretné. Nem számít mit szeretnének a lakók, cserébe nem hátráltatja tovább a terület rendezését új buszmegállót és parkolóbővítést ígér, egyetlen plusz lehetőségként esetleg egy nemzeti dohánybolt épülhetne a területen.

A előterjesztés szerint a döntés indoka az, hogy a koncessziós szerződés megkötésekor a létesítmény bekerülési költségét 25.000.000,- Ft+áfa összegre becsülték. A tervezés során jelentős nehézségekbe ütköztek, ezért az eljárás elhúzódott. Időközben, az építőiparban bekövetkezett változások – építőanyagok és a munkaerő árának jelentős megemelkedése – hatására a kivitelezés tervező általi becsült költsége jelentős mértékben megemelkedett, jelenleg 71.889.675,- Ft+áfa összegre tehető.

Ennek azonban hivatalosan igazolható nyoma sincs az adott előterjesztésben, ugyanis a beruházást felvállaló Integrit XX. Kft. el sem indította a közbeszerzési eljárást. Évekig húzta az időt, majd mondvacsinált indokokat felsorolva bejelentette nem teljesítette a megállapodásban foglaltakat, mivel nem is áll rendelkezésre fedezet a beruházására, meg sem indította az eljárást.

Forrás pedig lenne rá, hiszen találtunk soktízmillió közpénzt olyan eleve kudarcra ítélt beruházások tervezési folyamataira, mint a kerékpáros-gyalogos híd, a foci- és vízilabdastadion, csak a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópont mostohagyermek.

07-melleklet_02.jpgHa a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.

Meggyőződésem, hogy egy, a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.

Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépüljenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.

Ehhez kérem a támogatásukat!

Mentsük meg Micimackót és barátait!

Találkozzunk június 9-én, 9 órakor a pesterzsébeti Duna-parton, a Gubacsi-híd alatti régi Hajóállomásnál!
Takarítsuk ki a Duna-partot idén is!

Immár ötödik éve szerveznek civilek, dél-pesti lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok közös akciót a Duna-parton. Az összefogásnak köszönhetően számos illegális hulladéklerakót felszámoltunk a parton a Gubacsi-híd és a Hollandi öböl környezetében. 

Ennek ellenére a partszakasz ma sem vált a kerület rekreációs részéve, rossz a közbiztonság, állandó probléma a szemétkérdés, évről évre romlik a minősége a kerékpárútnak.

– Ha zavar a teleszemetelt Duna-part. 
– Ha tisztább és rendezettebb partszakaszon szeretnél kerékpározni és futni.
– Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól.
– Ha zavar, a nádas állapota.

Akkor találkozzunk június 9-én!

Takarítsuk ki a Duna-partot és közben beszéljük meg mit tehetünk a partunkért!

Zsákokat és kesztyűt biztosítunk.

A szemét elszállításáról, talicskákról és gereblyékről a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató gondoskodik.

A rendezvény Facebook oldala:https://www.facebook.com/events/187421292084273/

Kezdés: 2018. június 9. 9 óra
Találkozóhely: a Gubacsi híd alatti régi Hajóállomás (térkép)

Készítettem egy videót a mostani állapotokról és az előző évek eredményeiről: 

Április 21-re szervezett az Átalakuló Duna-part takarítási akciót a Pesterzsébeti vasútállomáshoz, mert az állomás környezetének zöldfelületét elborította a szemét.

Akkor a sajtónyilvánosságnak köszönhetően, megelőzve a flashmobot, kitakarította a MÁV az adott területet. Ismét bebizonyosodott, hogy a helyi közösségek tenni akarása, az együttműködés sikerre vezet!

Akkor azt ígértük: folytatjuk a Duna-parton! S most betartjuk amit ígértünk!

Szeretettel várjuk azokat a kerületi lakosokat a Gubacsi-híd alatti régi Hajóállomásnál, akik csatlakozni szeretnének az akcióhoz!

Gyertek és folytassuk együtt a kerület élhetőbbé tételét!

Akkor is van szmog, ha nem mérjük!

Hiába reménykedik Tarlós és a kormány: akkor is van szmog, ha nem mérik!

A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. 

Ehhez kapcsolódó kéthetes hír, hogy bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. Az Európai Bizottság azért kezdeményezte az eljárást, mert nem lát kellő garanciákat arra, hogy a magyar kormány által benyújtott intézkedési terv valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegő szennyezettségét, különösen a szálló por (PM10) határérték feletti mennyiségét. A Greenpeace szerint a budapesti Széna téren a nitrogén-dioxid órás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt.

De hogy érint ez minket, erzsébetieket? Mekkora a szmog Pesterzsébeten?

Amikor megkérdeztem a Pesterzsébeten élőket, szerintük vajon hány mérőállomás méri a légszennyezettséget, meglepő választ kaptam. A többség nem tudta elképzelni, hogy egy sem.

2018-06-05.png

Pedig a fővárosban csupán 28 több pontos mérőállomás üzemel.

 vc.png

S igen, jól látható a térképen: Pesterzsébeten, illetve a jellemző légmozgások irányába eső Soroksáron egy sem. Így a levegő minőségéről nem állnak rendelkezésre mérési eredmények, így a terület levegőterheltségére is csak következtetni lehet.

Persze aki laikusként a szomszédos Csepelen, a helyszínen érdeklődik az adatok iránt az is ezzel találkozik:2018-06-05_1.png

Utoljára 2011 végén a Török Flóris u. 89. szám alatti manuális mérőállomási ponton mérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, azóta se kép, se hang.

Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás! Az egészséges élethez ugyanis hozzá tartozik a tiszta levegő is. 

Pesterzsébet nem rendelkezik jelentős ipari tevékenységgel, azonban erősen kitett a környező, jellemző légáramlási irányokba eső kerületekből érkező ipari légszennyezőknek. A főváros belsőbb részein kibocsátott légszennyezőanyagok a jellemző légáramlási viszonyoknak megfelelően ugyanis Pesterzsébet és Csepel irányába távozik. Emellett jelentős légszennyezőanyag-kibocsátó ágazat a helyi és átmenő közlekedés, továbbá allergén polleneket termelő növények jelenléte. valamint a helyi energiatermelés és a lakossági fűtés. Ez utóbbi az elmúlt években komoly légszennyezést okoz a festett fa és szeméttüzelés miatt.  A távfűtéssel nem ellátott területeken, különösen a szegregálódó településrészekben általános probléma, hogy a téli időszakban a levegő tisztasága nem megfelelő. Gazdasági megfontolásokból tömeges a visszatérés a fával való tüzelésre, vagy más (akár szemét) szilárd anyagok tüzelésére, ami jelentősen rontja a levegő minőségét, fokozza a szmog kockázatát.

A jövő héten fogadja el a kerület ötéves környezetvédelmi programját, melynek fontos eleme, a levegő minőségének megőrzése és javítása. Ahhoz azonban, hogy komolyan vehető cselekvési terveket készítsünk, ismernünk kellene a valós légszennyezettséget.

A Párbeszéd pesterzsébeti képviselőjeként ezért javasolni fogom a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről.