A szegénység nem bűn!
Szent Márton ünnepe hagyományosan a szegényekkel való törődés és a télre való felkészülés jeles napja (a csorda behajtását kísérő pásztorünnep), a felelősség ünnepe. Az ünnepi libasültet is szokás megosztani a rászorulókkal, mert aki Márton napján libát eszik, az egész évben nem fog éhezni.
Pesterzsébet városvezetése azonban ezt másként gondolja, ők nem köpenyük felét kívánják megosztani, hanem rendőrökkel szeretnék hajléktalan-mentesíteni Pesterzsébet belvárosát és a Duna-partot. A politika iránt érdeklődőknek persze nem okozott különösebb meglepetést kezdeményezésük, hiszen kerületünk alpolgármestere Dr. Vas Imre fideszes országgyűlési képviselő, aki a Parlamentben is a hajléktalankérdés rendészeti megoldásának legfőbb támogatója, az adott jogszabályok előterjesztője és megalkotója. S kerületünkben fordulhatott elő az az abszurd helyzet is, hogy a hogy a sok fideszes közül épp a szociális bizottság elnöke jelentse ki nagy nyilvánosság előtt, hogy a rászorultak kocsmába viszik a segélyt.
Tavaly november elején kezdeményeztem, hogy ezentúl hagyományt teremtve minden évben november elején Szent Márton napján a képviselőtestület vegye napirendre a kerület rászorultjainak télre történő felkészítéséről szóló tájékoztatót, Szabados Ákos polgármester is támogatta a kezdeményezést, a javaslatot azonban nem fogadta el a testület.
Nos, idén mégis foglalkozik Pesterzsébet képviselő-testülete a kérdéssel: ma tárgyalja azt a javaslatot, amely alapján meghatároznák Pesterzsébet mely részén minősül az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek.
Meggyőződésem, hogy hajléktalanságot nem lehet megoldani kitiltással, börtönbüntetéssel. Attól, hogy nem látjuk a mélyszegénység eme szélsőséges formáját, még létezik. Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a társadalom általános elszegényedése, egy 2010. decemberi felmérés szerint mintegy 2,8 millió ember tekinthető szegénynek, vagy nélkülözőnek. S ebben felelősségünk van nekünk is képviselőként, kerületi polgárként egyaránt. Nem elég ugyanis évente egyszer karácsonyi csomagokat osztani, ennél több kell. A közpénzt a hajléktalanság és a lakásszegénység valódi megoldásainak kidolgozására kell fordítani. Képviselőként pedig erősíteni kell a szolidaritást és a társadalmi felelősségvállalást. Az Alkotmánybíróság (AB) egyébként már tavaly novemberben kimondta, hogy a kitiltás ilyen módja alkotmányellenes, nagyon könnyű vele visszaélni. Aztán jött a negyedik alkotmánymódosítás, beletették az alkotmányba azt, ami korábban még alkotmányellenes volt.
Budapest Főváros rendelete kitiltaná a hajléktalanokat szinte mindenhonnan: a Duna-partról, az aluljárókból a Várból, a belvárosból, a fővárosi tulajdonú autóutakról, a busz és villamosmegállókból, a hidakról és mindezek 50 méteres körzetéből.
A pesterzsébeti előterjesztés – mely csupán három helyszínt emel ki külön – peremkerületi társaihoz (pl: Csepel, Budafok…) képest visszafogottnak mondható, nem is beszélve a XVII. kerületről, amely már júliusban a teljes kerületből ki kívánta tiltani a közterületen élőket.
Ahogy a Város Mindenkié csoport a fővárosi önkormányzati képviselők részére küldött levelében írja:
A szabálysértési törvény új tényállása nemcsak ellehetetleníti az utcán élő emberek életét – hiszen ellátásuk, megélhetésük kerül veszélybe –, de sérti emberi és állampolgári jogaikat, és börtönnel fenyegeti őket azért az amúgy is nagyon nehéz és sokszor embertelen helyzetért, hogy az utcán vagy erdőben kell élniük. Az utcai élet kényszerhelyet, amelynek az oka a szegénység, a munkanélküliség és a felelős lakáspolitika hiánya. Mint Pintér Sándor belügyminiszter is megerősítette, jelenlegi formájában a hajléktalanellátó-rendszer nem tud mindenkinek helyet biztosítani, és a téli időszakban a fekhely nem feltétlenül jelent ágyat sem, hanem esetleg egy-egy földre terített matracot vagy szivacsot az éjjeli menedékhelyeken.
Ebben a helyzetben, egy kerületi képviselőnek egyetlen lehetősége marad: nemmel szavaz a hajléktalanmentes zónákra.
Én ezt teszem, a szegénység ugyanis nem bűn!
Határozati javaslat:
1. A Képviselő-testület támogatja a Fővárosi Önkormányzat rendelet-tervezetét.
2. A Képviselő-testület a rendelettervezethez az alábbi javaslatot teszi és kéri a rendeletben szerepeltetni:
Ráckeve-Soroksár Duna szakasz pesterzsébeti területei: Hrsz: 170012/2
Kossuth Lajos utca sétáló utca szakasza Helsinki úttól szent Imre h. utcáig: Hrsz: 170204/12
Szent Erzsébet tér: Hrsz: 171539
Felelős: Szabados Ákos polgármester
Szegeny posztolo retardalt. Senki sem akarja megoldani a hajlektalansagot kitiltassal. Azzal azt akarjak megoldani, hogy a hajlektalanok tonkretegyek es elhetetlenne tegyek a kornyezetunket. Ne mondja nekem senki, hogy a nyar vegen kotelezo egy rakat hajlektalannak az aluljarokban fentrengeni, azt osszeszarni vagy osszehugyozni valamint hanyingert kelto szagokat eregetni.
A születésszám évről évre esik, a fiatalok fele kivándorolna, csőd felé tart az ország és egy ilyen szentimentális barom a hajlékonyak miatt aggódik.
Bocsánat, de ha nemmel szavaz a testület a rendelettervezetre, azzal mi oldódik meg? Miért jobb a hajléktalannak egy frekventált területen feküdni a saját mocskában, mint pár utcával arrébb? Szerintem nincs különbség. A megoldás a hajléktalanszálló. Ha nincs elég, azt kell elérni, hogy legyen több. Ha van, akkor meg azt, hogy a hajléktalanok vegyék igénybe. A posztíró álláspontja minimum álságos.
@Reggie: te szegeny retardált kommentelő. kérlek, mondd el, mi a megoldás?
@nem várt fordulat: akkor elmondom megint, mert nehez a felfogasod: nem a hajlektalankerdes megoldasarol van szo. Erted, vagy lassan irjam?
Én liberális vagyok: jogaim és a HAJLÉKTALANOKÉ IS!!! addig terjed amíg az én, mások ill. a többség jogai nem sérülnek.
Márpedig egy húgyban -szarban úszó hajléktalant kerülgetnem nem kötelező. Arról ne beszéljünk hogy az általam befizetett nem kevés adóból tisztán tartott területet szennyezik.Újra és újra.
Senki sem várja ettől a rendelettől a hajléktalanság megoldását. Viszont az átlagember életminősége jelentősen javul attól, hogy nem kell a hajléktalanokat és a felhalmozott szemetet kerülgetnie a frekventált közlekedési csomópontokban.
Csak pár halk kérdés a hajléktalanokat szóban védőkhöz:
– Miért vannak üres helyek a felújított/újonnan átadott hajléktalanszállókon?
– Miért nem használják ki a hajléktalanok az ingyenes tisztálkodási lehetőségeket? Élvezik a bűzt és az élősködőket?
– Vajon lehet-e sikeresen a társadalomba integrálni azt, aki az utcáról még egy szállóba sem hajlandó beköltözni?
– Aki hajléktalan, annak kötelező szemetelnie? Nincs ideje a szemetet a kukába dobni, szét kell szórnia?
@Reggie: télen mindig arról van szó.
@nem várt fordulat: a rendelet fuggetlen az evszaktol.
@Reggie: a megfagyás viszont nem. ha kint van -1 fok, viszont erős csípős szél fúj, az ember hőérzete nem -1 -et mond, hanem sokkal kevesebbet. de tudod mit, próbálj eltölteni egy estét akár csak 0 fokban szélvédett helyen bárhol 1 hétig. most felteszek rá 10 milkát, nyilvánosan, hogy nem, hogy 7 napig nem fogod bírni, de még csak 3 napig sem.
@Sir Galahad:
Ezt írtam a posztomban:
„…jelenlegi formájában a hajléktalanellátó-rendszer nem tud mindenkinek helyet biztosítani, és a téli időszakban a fekhely nem feltétlenül jelent ágyat sem, hanem esetleg egy-egy földre terített matracot vagy szivacsot az éjjeli menedékhelyeken.”
S ezt is:
„A közpénzt a hajléktalanság és a lakásszegénység valódi megoldásainak kidolgozására kell fordítani.”
Akkor nagyjából egyetértünk?
@Reggie:
Igen, s mástól is.
@Mach Péter: Nem, mert írtál egy hosszú posztot, amiből két mondat érinti a lényeget, az összes többi mellébeszélés, handabandázás, üres hiszti. Tényleg mondd már meg nekem, miért jobb egy hajléktalannak, ha nem egy frekventált parkban vagy téren fetreng a mocskában, hanem három utcával arrébb? Szerintem nincs különbség, a különbség az volna, ha volna elegendő hely nekik a hajléktalanszállókon (nem tudom, van-e), és ha ez megvan, rá lehetne venni őket (igen, ha kell erővel, szigorral), hogy ott aludjanak, ne az utcán.