A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állomány kitermelésére irányultak.
Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.
Tavasszal azt állítottam, hogy a tarvágás miatt a közvetett módon érezhető klímaválságon túl komoly bűzszennyezést is fog okozni a nyáron, ami bizony azonnal érezhető lesz. A korai kánikula és szárazság miatti forró júniusi éjszakák bizonyították, hogy igazam volt: jelentősen nőtt a bűzszennyezés Pesterzsébet érintett részein.
Tavasszal levelet írtam a parkerdőnek és a szennyvíztisztítónak is, majd Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestületi ülésén kértem meg Szabados Ákos polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot Soroksár Önkormányzatával, hogy közösen lépjenek fel az ügyben: a fapótlásért és a véderdő rekonstrukciójáért, illetve rövidtávon kezeljék a tarvágás miatti hatalmas károkat.
A cikksorozat első részében a tavaszi levelezést és a képviselőtestületi ülésen elhangzottakat teszem közzé.
————————————————————————————————————
Részlet Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 2025. április 3-i ülésének jegyzőkönyvéből:
Mach Péter: … Soroksáron tarvágásba kezdtek a régi soroksári véderdőben. Ma már nincs ilyen jogi kategória, hogy véderdő, de ez látja el a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark bűz- és biológiai védelmét. Észlelte, hogy Pilisi parkerdős autók érkeznek a területre, így írt levelet a Pilisi parkerdőnek, valamint az Fővárosi Csatornázási Művek ZRt-nek. A jelenleg folyamatban lévő fakivágási, erdőkarbantartási munkákat végez az FCSM. Kéri, hogy kapjanak választ arról, hogy ezen a területen mi történik? Milyen beruházás lesz a területen?
Szabados Ákos polgármester: Felkéri dr. Kulcsár Dóra osztályvezetőt, hogy kérjen tájékoztatást fenti ügyben Soroksár önkormányzatától.
————————————————————————————————————
Levelezés a márciusi tarvágásról:
Tisztelt FCSM Zrt!
A Pilisi Parkerdő tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben.
Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind a biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.
A véderdő kipusztítása miatt érintett körzet képviselőjeként az alábbi kérdéseket teszem fel:
– Készült-e hatástanulmány, hogy a véderdő ilyen mértékű kivágása milyen hatással van az érintett lakótelepekre?
– Felvették-e Önökkel a kapcsolatot a Pilis Parkerdő Zrt, hogy közösen készülhessenek fel a várható problémákra?
– Milyen módon tud az FCSM Zrt segíteni a várható bűzszennyezés elleni küzdelemben?
Várom megtisztelő válaszukat!
Mach Péter
Pesterzsébet önkormányzati képviselője
————————————————————————————————————
Tisztelt Mach Péter Önkormányzati Képviselő Úr!
Társaságunkhoz 2025. március 28- án e-mailon érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.
A Dél- pesti Tisztítótelep környezetében megkezdett és jelenleg folyamatban lévő fa- kivágási, erdő-karbantartási munkákról FCSM Zrt. előzetes értesítést, tájékoztatást nem kapott a Pilisi Parkerdő Zrt.- től, mint a terület kezelőjétől.
Az esetleges szaghatások megelőzésével összefüggő intézkedéseinket és az Önkormányzat felé történő rendszeres tájékoztatásainkat az alábbiakba foglaljuk össze.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és FCSM Zrt. között 2007. május 15- én együttműködési megállapodás megkötésére került sor, melynek elsődleges közös célja mindkét fél részéről a lakosság szolgálatában az Európai Uniós környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása.
Az együttműködési megállapodás keretein belül FCSM Zrt. vállalja, hogy az Önkormányzatot rendszeres időközönként tájékoztatja a Társaság környezetvédelemmel kapcsolatosan megtett intézkedéseiről, ideértve a szaghatások csökkentésével kapcsolatos intézkedéseket is. A szaghatások értékelése céljából a Tisztítótelep környezetében évente 8 alkalommal 13 db. kijelölt mérési ponton olfaktometriás vizsgálat keretében történik szaghatás vizsgálat. Merkaptán, ammónia és kén- hidrogén komponensek tekintetében a méréseket FCSM Zrt. a környezeti szagmérésekkel egyidőben végzi.
Szintén olfaktometriás vizsgálat keretében évente 4 alkalommal történik a Tisztítótelepen üzemelő 4 db biofilter kibocsájtásának mérése. FCSM Zrt. vállalta, hogy a biofilterekből kilépő ágakon a szagkoncentráció a korábbi szabványban szereplő 200 SZE/m3 alatt maradjon.
A légszennyező pontforrások kibocsátásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően külső akkreditált cég végzi. Az FCSM Zrt. vállalja, hogy a pontforrások vizsgálatát a rendeletekben előírt 5 évenkénti helyett továbbra is éves rendszerességgel végezteti el.
A fentebb felsorolt vizsgálatok mérési eredményeit, jegyzőkönyveit, a megtett intézkedéseket FCSM Zrt. negyedéves írásos beszámoló keretében megküldi az Önkormányzat részére.
Ugyancsak rendszeres tájékoztatást adunk az Önkormányzat felé a csatornahálózattal és a Tisztítóteleppel kapcsolatos lakossági bejelentésekről.
Kérjük a fentiek szíves elfogadását.
Tisztelettel: Barabás Győző
————————————————————————————————————–
Tisztelt Mach Péter Úr!
Megkeresését köszönettel megkaptuk, mellyel kapcsolatban az alábbi információkkal tudunk szolgálni:
A Pilisi Parkerdő fő feladata a főváros és térségének állami tulajdonú erdőterületeinek szakszerű, jogszabályoknak megfelelő kezelése, melyet Budapest XXIII. kerület 13/B erdőrészlet esetében is teljes mértékig szem előtt tartunk.
Az erdőkezelésink alapját a tízéves időtávra készülő erdőterv rendelet képezi, amely az illetékes hatóságok és szervezetek bevonásával készül, és amelyet az erdészeti hatóság határozatban rögzít. Budapesten ez az eljárás 2021-ben zajlott le, a szükséges nyilvánosság biztosítása mellett, beleértve az érintett önkormányzatok tájékoztatását is.
Kollégáink az említett 13/B erdőrészlet esetében is a hatályos erdőterv alapján, annak előírásai szerint jártak el. A munkálatok főként a szennyvíztelep és a vasútvonal közötti idegenhonos nemesnyár állomány kitermelésére irányultak. Ennek oka részben a faállomány műszaki állapota, részben a vasútvonal ideiglenes üzemen kívül helyezése és a felsővezetékek elbontása volt. Az érintett területen a törvényi előírásoknak megfelelő erdőfelújítás megvalósítása biztosított. A munkák megkezdését megelőzően a területileg illetékes önkormányzat előzetes tájékoztatása megtörtént.
A szennyvíztisztító esetleges szaghatásával kapcsolatban tisztelettel jelezzük, hogy ebben a kérdésben társaságunknak nincs illetékessége.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk kezelt városi erdők jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségében. E felelősség tudatában indítottuk el Városierdő-fejlesztési Programunkat, amely célul tűzte ki, hogy a potenciálisan érintett partnerekkel együttműködésben korszerű erdőkezelési módszereket alkalmazzunk a városi környezethez igazodva. Programunk eredményeit és céljait kommunikációnk során rendszeresen bemutatjuk, például a Pesterzsébeti Kiserdő kapcsán is, az önkormányzattal közösen folytatott együttműködés révén.
Természetesen nyitottak vagyunk hasonló együttműködésre a szennyvíztelepi erdő esetében is, azonban jelenleg sem az önkormányzat, sem az FCSM, sem harmadik fél nem kezdeményezett ilyen irányú egyeztetést
Üdvözlettel:
Rittling István
erdészetvezető
Pilisi Parkerdő Zrt.
Budapesti Erdészet
Évtizedes, ciklusokon túlnyúló probléma, hogy a Dél-Pesti Szennyvíztisztító vizét át kell vezetni a nagy Duna-ágba s nem lenne szabad az RSD-be engedni. A tisztított víznek ugyanis mind szerves anyagtartalomra, foszforra, nitrogénre nézve jó a minősége, viszont a sótartalmát nem lehet gazdaságosan csökkenteni. S így a tisztított szennyvíz nem alkalmas álló vízbe történő bevezetésre. A kérdés csak az, hogy a tisztított vizet kell-e átvezetni vagy a teljes telepet érdemes áthelyezni.
Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy ha a záportározók megtelnek akkor tisztítatlanul ömlik az RSD-be a szennyvíz. Nem bírják ugyanis a záportározók a felhőszakadások csapadékvíz-mennyiségét. Nagyobb esők után-közben a tisztítómű 3600 m3-es záportározója nagyjából húsz perc alatt telik meg teljesen. Ez után a csapadékvízzel felhígult szennyvíz átbukik a záportározón, és egyenesen a Kis-Dunába folyik.
A fővárosban elsőként Pesterzsébet végre a sarkára állt: Pesterzsébet önkormányzatának környezetvédelmi és városfejlesztési bizottsága tegnap úgy döntött, hogy kivizsgáltatja az ügyet és kezdeményezi a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a Budapest Főváros Önkormányzatánál a mostani környezetszennyező állapot azonnali megszüntetését. 
Pesterzsébet például a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletében kiemelten kezeli a kérdést és bünteti azt, aki „magántulajdonban lévő ingatlan területéről csapadékvizet közterületre szándékosan kivezet – kivéve azon zártsorú beépítések tetőszakaszait, amelyek telepítése ezt fizikailag nem teszi lehetővé – vagy közterületen lévő szennyvízcsatornába szándékosan bevezet. Ennek forrásigénye rövidtávon azonban meghaladja a lakosság lehetőségeit, komoly beruházást igényel, ezért is határozott meg a kerület az adott rendelkezés bevezetésére 5 éves határidőt. A főváros más kerületei pedig még később ébrednek, ráadásul ez a probléma gyorsan és hatékony helyi szinten nem orvosolható. Határozott kormányzati szándék és források nélkül nem megoldható. Valószínűleg egy, de lehet, hogy két stadion árába is belekerülhet a probléma rövid és hosszú távú rendezése, de addig amíg a főváros és környékének természeti kincsét a Ráckevei-Soroksári Duna ágat úgy szennyezzük, hogy minden jelentősebb esőzéskor tisztítatlanul öntjük bele a szennyvizet komolytalanná teszi a kormány Olimpia-terveit.