Nyílt levél a dél-pesti kerékpárosoknak, horgászoknak és a Duna-partot megőrzendő értéknek tartóknak

Pesterzsébeti városvezetés: nem lehet fizikai akadályokkal megoldani, hogy megakadályozzuk azt, hogy teherautókkal szállítsák a szemetet a Duna-partra. Ferencváros: „Fogd meg a söröm!”

Pesterzsébet és Ferencváros határán egy piros sorompó fogadja a Duna-parton a futókat, kerékpárosokat, kutyát sétáltatókat, s ami ennél is fontosabb: a partot illegális hulladéklerakónak tekintőket.

Kerékpárosként és futóként kifejezetten zavar, hogy a sorompó rossz kivitelezése miatt nehéz áthaladni, s ez tavasszal – várhatóan a cserjék növekedése miatt – csak romlik, de a szándékot értem, s fontos iránymutatásnak tartom.

A horgászoknak, kerékpárosoknak, futóknak, kutyásoknak, önkormányzatoknak, telektulajdonosoknak ugyanaz az az érdeke: tiszta, biztonságos, rendezett és zöld Duna-part.

Több éves vitám volt Pesterzsébet jegyzőjével és az azóta leköszönt rendvédelmi osztály vezetőjével, hogy mit tehet és mit nem a kerület az illegális szemét ellen (szerintük leginkább semmit, jogászok, közlekedési szakértők viszont ennek ellenkezőjét állították).

A környezetvédelem iránt kevéssé fogékony városvezetésnek ugyanis nagyon kényelmes volt, hogy a civilek évente többször kitakarítanak, ők pedig fürödhetnek a semmittevés langymeleg posványában. Évekig vitáztunk arról, hogy miért nem érdemes kamerát kihelyezni, miért nem lehet megtiltani az engedélynélküli behajtást, miért nem lehet sorompóval vagy más módon szabályozni az autóforgalmat.

Tavaly megtört a jég és Somodi Klára képviselőtársammal végre elértük, hogy érdemi előrelépés történjen: „Behajtani tilos, kivéve célforgalom” tábla került ki (bár természetesen rossz helyre), az idei költségvetésbe pedig bekerültek az ellenőrzéshez szükséges kamerák is.

Ma már semmi akadálya, hogy egyszer s mindenkorra rendezzük az illegális szemétlerakás ügyét.

Erre Ferencváros sorompója az ékes bizonyíték.

Ezért egyeztetésre hívom a Duna-part telektulajdonosait, a Dél-pesti Horgász Egyesületet, Ráckevei Dunaági Horgász Szövetséget, a Magyar Kerékpárosklub Dél-pesti Területi Szervezetét, hogy közösen kitaláljuk

  • miként tehetjük tisztábbá, szebbé tenni a Duna-partunkat,
  • miként tudjuk biztosítani, hogy a kerékpárutat akadálymentesen, zavartalanul tudják használni a kerékpárosok, futók, kutyások úgy, hogy az autóforgalom csökkenjen az adott szakaszon,
  • és miként tudunk segíteni a horgászoknak a kényelmes lejutásban a parthoz!

Tudod a küldetés, egy ültetés

Ma, amikor nemzetiszínű pántlikákkal díszített csokrokat és szegfűt osztogató képviselőjelöltek lepik el az utcát, tegyük érthetővé: nem csak egyetlen napon kell a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!

2013-ban a nőnap témája a gazdasági válság és a nők helyzete volt, az idei nemzetközi nőnap témája pedig a nők elleni erőszak megelőzése. Mindkét ügyben komoly elmaradásaink vannak, akad hát munka elég. Ezért tartottam fontosnak, hogy Somodi Klarissza politikus társammal közösen ültessünk virágot. Nem egy pillanatnyi gesztus a nőknek, hanem egy élhetőbb, zöldebb kerület minden anyának, gyereknek és családnak.

Az első nőnap 103. évfordulójának alkalmából a szeretteinknek és barátainknak, munkatársainknak kiosztott virágokon túl itt az idő felhívni a figyelmet a nők esélyegyenlőtlenségére is. A gazdasági válság ráadásul növelte az esélyegyenlőtlenséget, nő körükben a munkanélküliség, és a szociális szolgáltatások visszavágásának árát is gyakran ők fizetik meg.

Az EU Alapjogi Ügynöksége által készített felmérés szerint az EU-ban minden harmadik nő volt már áldozata fizikai vagy szexuális erőszaknak, ami az esetek többségében hosszú távú fizikai vagy érzelmi következményekkel jár. De a probléma valódi súlya még feltáratlan, mivel sok erőszakos esetet nem jelentenek.

Mondjunk nemet a családi erőszakra!

A nők a férfiaknál átlagban 17%-kal keresnek kevesebbet, és a munkaerő-piaci helyzetük is bizonytalanabb, ez pedig még inkább kiszolgáltatottabbá teszi őket. A nők körében a részmunkaidőben dolgozók aránya 32%, míg a férfiak esetében ez a szám 8%. A nőket a szociális kiadások megvágása is érzékenyen érintette. Sokan közülük azért kénytelenek feladni állásukat, hogy gondoskodni tudjanak gyermekeikről vagy idősebb rokonaikról. Az egyedülálló anyák helyzete különösen nehéz.
„A válság hatása hosszú távon is érezhető lesz. A nők már a válság előtt is nagyobb eséllyel veszítették el gyakran bizonytalan állásukat, és dolgoztak részmunkaidőben. Fizetésük is alacsonyabb volt a férfiaknál, előrelépési lehetőségük is gyakran korlátozott volt. A helyzet a válság miatt tovább romlott. A foglalkoztatáspolitika központi kérdése, hogy a válság miként érinti a nők munkaerő-piaci helyzetét. Meg kell akadályoznunk, hogy a nők lecsússzanak”.

A magyar nők munkaerő-piaci helyzete sajnos számos tekintetben rosszabb, mint a más európai országokban élőké. A gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága hazánkban a legalacsonyabb az Európai Unióban, mivel a 3 év alatti gyermeket nevelők alig 10%-a dolgozik, ami az uniós átlag harmada. A dolgozó nők alacsonyabb fizetésre számíthatnak, mint a férfiak, melyet jól mutat, hogy a női munkavállalók a férfiak alapfizetésének csupán 93 százalékát kapják meg, ráadásul a prémiumaik és teljesítmény alapú kifizetéseik is jóval alacsonyabbak.

Ugyanez igaz a női felső vezetőkre: bérük 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. A mai világban nem könnyű egyszerre anyának és dolgozó nőnek lenni.

Alakítsuk családbaráttá a munkahelyeket, hogy ne kelljen választani: gyerek vagy munka.
Biztosítsuk az esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon, ugyanazért a munkáért járjon ugyanannyi bér.

S végül, de nem utolsósorban:

Több női politikust!

„Tudod a küldetés, egy ültetés
Nem mindenki nő
De hogy ezek a mások leültessenek
Nem akarhatja ő
Leírva láttál és képen is
De most megismersz majd más oldalamról
Töménytelen fényben itt ülök a napon”