Lehet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerén belül is hitelesen képviselni a feltétel nélküli alapjövedelem szükségességét, illetve annak folyamatát elindítani Magyarországon és azon belül egy leszakadó fővárosi peremkerületben?
A Népszabadság „Lesz-e valaha Magyarországon garantált minimumjövedelem?” cikke foglalkozik az „Európai Minimumjövedelem Hálózat”címmel indított európai kampánnyal és annak magyarországi lehetőségeivel. A projekt célja: társadalmi és politikai támogatást teremteni a garantált alapjövedelem bevezetéséhez az Európai Unió tagállamaiban.
Az elmúlt években számos rendezvényen, beszélgetésen részt vettem ebben a témában. A Lehet Más a Politika több-kevesebb sikerrel megpróbálta képviselni az ügyet, vagy legalábbis napirenden tartani. Egy-két hete szintén szerveztek egy ilyen rendezvényt. A probléma számomra azonban az miként lehet ezt az ügyet hitelesen képviselni. Mit jelenthet a garantált jövedelem bevezetése az Európai Unióban és mit Magyarországon?
Lehet-e konstruktív ellenzékiként garantált alapjövedelem bevezetéséről tárgyalni és egyeztetni, miközben a legfrissebb kutatások szerint hazánkban egyre távolodunk ennek lehetőségétől.
Magyarul:
Lehet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerén belül is hitelesen képviselni a feltétel nélküli alapjövedelem szükségességét és annak folyamatát elindítani?
Az elmúlt három évben leépítették a szociális szférát, a védőhálón csak az nem potyog ki, akinek nincs is szüksége rá. Az oktatási rendszert pedig oly módon alakították ki, hogy annak reményét is elvegyék a szülőktől, hogy legalább gyermekeiknek esélyt nyújthatnak egy jobb életre.
Mindeközben Magyarország elveszíti írástudóit és szakembereit, minden pesszimista előrejelzést felülmúlva hagyják el a polgárok az országot. Újabb és újabb magyar „nagyvárosok” alakulnak ki Nyugat-Európában.
Az alapjövedelem a társadalombiztosítási rendszer és a méltóságteljes emberi létezés alapját kell, hogy képezze, kiegészítve mindezt olyan juttatásokkal, amelyek például betegség, munkanélküliség stb. esetén járnak. A teljes körű alapjövedelem mindenki számára garantálja, hogy hozzájusson a létszükségleteihez. A gazdasági túlélés így nem kiváltság többé, hanem jog. Ennek eredményeképpen az emberek nem lesznek kiszolgáltatva gátlástalan munkáltatóknak, sokkal inkább lehetőségük lesz arra, hogy csak megfelelő körülményeket és tisztességes fizetést nyújtó munkákat vállaljanak el. Az alapjövedelem rendszere jóléthez és a javak igazságosabb elosztásához vezet, hozzájárul a környezet és a természet védelméhez.
Lehet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerén belül is hitelesen képviselni a feltétel nélküli alapjövedelem szükségességét és annak folyamatát elindítani Pesterzsébeten?
Júniusban 5 m Ft-tal támogatta a képviselő-testület trafikos többsége a FIDESZ-közeli Helyi Témát, miközben egy időben leszavazta az iskolások védelmét szolgáló portaszolgálatok hasonló összegű támogatását. (Az MSZP-s polgármester kivételesen kiállt az ügy mellett és egy másik napirend keretében a hivatal javaslatára egy kisebb összeg így is átcsoportosításra került erre a célra is).
Júliusban háromszor ekkora összeggel stafírungozta ki a narancsos többség a majd közbeszerzésen egyedül indulni tudó szintén „független” TV társaságot.
S természetesen a főváros egyik leszakadó peremkerületeként mi sem maradhatunk új stadion nélkül: folyamatban van a Mediterrán-stadion projekt, mely igazi Copacabana hangulatot kíván varázsolni Pesterzsébetre.
Mindeközben a városvezetés megakadályozta, hogy civilek rendbe hozhassák Pesterzsébeten a vasútállomás aluljáróját. Nem támogatták és adminisztratív úton megakadályozták, hiszen az ingázó munkavállalók és a közösségi közlekedést használó peremkerületiek nem kiemelt résztvevői a rendszernek. Az illegális hulladék ellepi a kerületet, pedig a szelektív gyűjtőket ( sőt sajnos a többit is) naponta többször is ürítik az itt élők, mert egyre több pesterzsébetinek ez az egyetlen lehetősége jövedelemhez és élelemhez jutni. Ugyanis nincs már mód méltányossági támogatásokhoz folyamodni a kerületben, mert a városvezetés kiiktatta ezt a fogalmat a rendszerből.
Pesterzsébeten is sokan most szembesülhettek azzal, hogy azok, akik nem vettek részt legalább 30 napot közfoglalkoztatásban vagy kereső tevékenységben (pl. háztartási munka) vagy munkaerő-piaci programban vagy képzésben azoknak megvonják a segélyét.
A rendszer elengedte a mozgáskorlátozottak és a rászorultak kezét, megalázó procedúráknak teszi ki a legelesettebbeket. A pesterzsébeti fideszes képviselők szerint ugyanis a segélyezettek eléggé szélsőséges életformát is mutató tömegeivel együtt élni nem jó. Szerintük a segélyezettek egy része azonnal a „közért-kocsmákba” viszi a pénzt.
Lehet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerén belül is hitelesen képviselni a feltétel nélküli alapjövedelem szükségességét és annak folyamatát elindítani?
A Nemzeti Együttműködés Rendszere a kiszolgáltatottságra és a félelemre épít.
Szigetváron libás tüntetésekre küldik a közmunkásokat, Pesterzsébeten pedig a gátakon dolgozókat nem védik meg attól, hogy a kerületi FIDESZ- elnök biodíszletévé váljanak.
Mit tehet ez esetben egy zöld képviselő, milyen módon képviselheti választóit. Valós alternatíva-e a rendszer együttműködő ellenzékeként úgy sorozatgyártani az újabb és újabb előterjesztéseket és bevinni a testület elé a civil kezdeményezéseket mintha valóban egy normális országban élnénk. Vagy ezen felül is vannak kötelezettségei?
A kérdés tehát az:
Lehet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerén belül is hitelesen képviselni a feltétel nélküli alapjövedelem szükségességét és annak folyamatát elindítani?
Ezt a kérdést fogom tehát feltenni pénteken Velencén, a Nyári Egyetemen a „Fizetés a semmiért? Nem is olyan őrült ötlet! Európai kampány a feltétel nélküli alapjövedelemért” vitán.
Addig is egy autentikus válasz a kérdésre: