Minden jó, hajó a vége? – Üröm az örömben

Már régóta szükség van a BKV menetrend szerinti hajójárataira, s bár maga az alapötlet nagyon jó, a jelenlegi megvalósítás távolról sem nevezhető optimálisnak, finoman fogalmazva nagy csalódást okozott. Egyfelől az új hajójáratnak nemkívánatos mellékhatása az, hogy a turistahajózást olyan mértékben kiváltja, hogy az erre szakosodott járatokat hónapok alatt teljesen tönkreteszi, másfelől időben sem versenyképes a többi közlekedési alternatívával, továbbá a jelenlegi útvonalszakasz csupán újabb párhuzamos, kvázi felesleges közlekedési alternatívát jelent mostani formájában.
A járat útvonalán a két partot számos híd köti össze, és hatékony tömegközlekedési hálózattal segítik elő a partközi közlekedést. Gyakorlatilag felesleges lenne tehát a Pest és Buda közötti cikk-cakkos útvonal, ami bár a kikötők eredeti elhelyezkedéséhez alkalmazkodik, és elvileg elősegíti a két part közötti közlekedést, valójában ezzel alaposan megnövekszik a menetidő így a mindennapi közlekedés (pl. munkába járás) helyett csak sétahajókázásra lesz alkalmas.

Jelenleg XXI. és XXII. kerület között csak hatalmas kerülővel lehet közlekedni, és ez Budafok, Tétény és Csepel mellett Pesterzsébetet is érzékenyen érinti. A Nagy-Duna-ágon Rákóczi híd (volt Lágymányosi híd) és a Deák Ferenc híd (déli M0-s híd) között égetően hiányzik a tervekben már régen dédelgetett híd, de pénzhiány miatt belátható időn belül ebből nagy valószínűséggel nem lesz semmi. Ennek a hídnak a megépítéséig e térség a tömegközlekedésének hatásfokát leginkább ezzel a hajóval lehetne a számottevő mértékben és egyben legtakarékosabban fejleszteni, ezért rendkívül indokolt a járat útvonalának mielőbbi meghosszabbítása.
Biztos vagyok abban, hogy hatékonyabb közösségi tervezéssel a jelenleginél jobb hajóútvonal létesült volna.

Autómentes Nap Pesterzsébeten

Kezdeményezésemre idén sem feledkezett meg az Autómentes Napról a kerület. 
 
 
Ha sajnos reálértéken kevesebbet is tud a kerület környezetvédelmi célokra költeni, a költségvetés készítésekor az előzetes elképzeléseket felülírva mégis sikerült forrást találnunk az Autómentes Nap rendezvényére és a "Madarak és Fák Nap"-i pályázatra.
 
Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően a kerületi óvodák csoportjainak szerveztek programokat a Lurkóház Óvodában.
 
A rendezvényre busszal vagy gyalog érkező gyermekek önfeledt játéka és eredményes szereplése a közlekedési vetélkedőkön remélhetőleg meggyőzte a rendezvény hasznosságában tamáskodó képviselőtestületet is és jövőre sem tűnik el ez a hagyományos kerületi rendezvényünk.
 
Meggyőződésünk hogy oktatási rendszerünkben erősíteni kell a környezettudatos nevelést, növelni a szenzitív a környezetre nyitott nevelésnek hangsúlyos szerepet adó pedagógiai műhelyek számát a kerületben.

Tilos a sóval történő síkosság-mentesítés

 

Új jogszabály született a sózás tiltásáról. A síkosság-mentesítő anyagok használatát a 346/2008-as kormányrendelet idén szeptember elsején hatályba lépett egyik rendelkezése változtatta meg.
 
A szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezés az alábbiakat tartalmazza: “Belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.”
A Levegő Munkacsoport összeállított egy anyagot, amely talán segít kiigazodni mely anyagok használhatók fel, milyen módszerekkel lehet helyettesíteni olcsón és hatékonyan az eddig használt eljárást (sót a járdára oszt jónapot!).
 

 

Eső, útjavítás, buszmegálló. Hogy is van ez?

Ma érkezett elektronikus levélben a következő felvetés, gondoltam, közzéteszem:

"Mostanában többször is belekóstolhattunk az esős időbe. Ám a víz néhol nem csak felülről támad. Nem kell megijedni, nem árvíz, vagy belvízről van szó. Bosszankodni azért van ok, ha a Pesterzsébet felső buszmegállóban a Boráros tér, vagy a Határ út felé igyekszik (vagy épp várakozik) az ember.

“Eső, útjavítás, buszmegálló. Hogy is van ez?” bővebben