Ön milyen Kosutit szeretne?

Az elmúlt hónapokban többször is felmerült az internetes fórumokon: bár Pesterzsébet centruma, a Kosuti és közvetlen környezete valódi korzóként működik, s a környező kerületekkel ellentétben igazi belvárosunk van, a bezáró boltok, kávézók miatt félő, hogy már nem sokáig.

Somogyváry Géza a kerület díszpolgára írt egy vitaindítót a témában, megpróbálok részben az abban foglalt felvetésekre is válaszolni. Sokak számára a pesterzsébeti „kisvárosi” hangulathoz hozzátartozik a kellemes cukrászda, a hangulatos kerthelyiséges étterem. Mások jobban örülnének egy tematikusan összeválogatott bevásárlóutcának, s van aki inkubátorházat, közösségi tereket hiányol.

14433065_1294739220559435_3196488377450379180_n.jpgAbban azonban mindenki egyetértett: a megújult Polgármesteri Hivatal és környezetének rendezése, a zöldfelületek folyamatos növelése mellett ugyanis pezsgő kulturális életre, kávézókra, cukrászdákra, boltokra és helyi szolgáltatókra is szükség van. Nem elég ha ügyeinket itt intézhetjük, szeretnénk leülni egy félórára egy baráti beszélgetésre, megebédelni, egy újságot elolvasni, s jó lenne az óránkat megjavíttatni, a függönyünket beszegetni vagy virágot venni szeretteinknek.

Ahogy egyes túlfizetett szakértők mondanák: „kell egy City-koncepció!”.

Annak ellenére, hogy a Kosuti hosszú szalagházai, a téren álló Városháza, a szürke konzervdobozként kimagasló Erzsébet Áruház és a rendezetlen pavilonok kavalkádja nem mutat egységes arculatot, mi itt élők szeretjük, tereit, játszótereit és szobrait belakjuk. S szeretnénk ha szebb és élhetőbb lenne a központunk.

De vajon mit tehet az Önkormányzat ezért?

10955781_1290314324331035_5709218352775839253_n.jpgAz elmúlt két évben több kisebb módosítást hajtunk és hajtottunk végre:

  • egységes arculatot kaptak és kapnak a hamarosan kezdődő Erzsébet vásárok,
  • termelői piac nyílt a városközpontban, amit most a lakossági igények alapján kissé átalakítunk.
  • a reklámtáblák, táblák, cégérek nagyságát, formáját és színvilágát az engedélyek kiadásakor, meghosszabbításakor szigorúbban ellenőrizzük, hogy az az elmúlt évekénél harmonikusabb képet kapjon a városközpont.

S ami talán ennél jelentősebb: Csaszny Márton és Völgyesi Krisztián képviselőtársammal egy új bérleti-díjkedvezmény rendszert készítettünk elő, amelyet a képviselő-testület is megszavazott. Meghatároztuk, hogy mely szolgáltatásokat, tevékenységeket szeretnénk a Kosutiba és a kerület kiemelt övezeteibe vonzani, számukra ugyanis olyan kedvezményrendszert dolgoztunk ki és léptettünk életbe a tavasszal, aminek köszönhetően ők olcsóbban bérelhetnek az Önkormányzattól üzlethelyiséget.

Egyrészt az egész kerületben kedvezményt biztosítunk a közszolgáltatást ellátóknak (30%) és ezen felül számos üzletnek és szolgáltatónak (10%).

  • vegyes élelmiszer kereskedelmi (nem adható kedvezmény, ha a kereskedelmi egység élvezeti cikkek – ital, dohányáru – kereskedelmét is folytatja)
  • könyv- és hírlapárusítás
  • lakosság érdekében végzett alapvető egészségügyi szolgáltatás
  • (gyógyszertár, orvosi rendelő, egészségügyi, szociális szolgáltatás, stb.)
  • lakosság érdekében végzett alapvető szolgáltatás (a bérlő indokolással alátámasztott kérelmére, a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján) (cipő-, ruhajavítás, órás, kulcsmásolás, köszörűs, szemfelszedés, patentozás, esernyő és zippzárjavítás, háztartási kisgépjavítás, üveges, kosárfonás)
  • vendéglátó tevékenység (pecsenyés. kifőzde, büfé, teázó-kávézó, cukrászda, lángos, rétes, stb, amennyiben a vendéglátó egység szeszesitalt nem mér ki és nem forgalmaz, szerencsejátékot nem szervez, nyerőgépet nem működtet)

Ezen felül pedig javaslatomra további 20% kedvezményt adunk a Kosutiban és a kiemelt övezetekben a könyv- és hírlapárusítást és a vendéglátó tevékenységet végzőknek (teázó-kávézó, cukrászda, kiemelt minőségi vendéglátást nyújtó vendéglátó egység részére, amennyiben szeszesitalt nem mér ki és nem forgalmaz, szerencsejátékot nem szervez, nyerőgépet nem működtet).

Itt tartunk most: az út elején. Ráadásul az évek óta szegényedő fővárosban nehéz feladatra vállalkoztunk. Folyamatosan, évről évre csökken Dél-Pesten a fizetőképes vásárlóerő, csökken az igény a kisboltokra, szakboltokra, üzletekre.

Ön mit gondol? Milyen irányba folytassuk?

Segítsen a javaslataival, tapasztalataival, véleményével! Töltse ki a kérdőívet vagy itt a blogon, vagy erre a linkre kattintva!

Ígérem, javaslataikat, a kérdőívre adott válaszokat eljuttatom Pesterzsébet Gazdasági Bizottságának és  a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságának is.

viragos_1.jpg

Meddig bűzlik még az Illatos út?

Ne hagyjuk, hogy egy veszélyes-hulladéktározó a főváros közepén mérgezze a talajt, ivóvízkészletünket és szennyezze a levegőt! Egy egész évtizedet vesztegettünk el közigazgatási eljárásokra, az igazságszolgáltatás és a hivatalok döntéseire várva.

Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz.

Cselekedjünk végre! A kormányzat segítsége nélkül a kerületi önkormányzatok nem tudják megoldani a problémát, de segítségre csak akkor számíthatunk ha végre közösen fellépünk a környezetünk védelmében és gyermekeink egészségéért. Ráadásul a környezetvédelmi felügyelőségeket beolvasztották a területi kormányhivatalokba, ha mi nem állunk ki magunkért, akkor senki nem teszi ezt már meg helyettünk hivatalból sem. „2000 tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt, sokszor szétdurrant hordókban a szabad ég alatt. Az egész terület egy nagy bűzölgő kondér, amiben gyúlékony és mérgező anyagok keverednek. Ráadásul ez a gigantikus kondér lyukas és fedetlen, ezért az anyagok egy része folyamatosan szivárog a talajba és a talajvízbe, a szél pedig szabadon fújja szét a fedetlen hordókból a mérgeket.” Írja a 444.hu. 

Ezért kérem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt szerda délután a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal!

illatos_1.jpgValami bűzlik a NAV körül írtam februárban, s akkor sikerült Baranyi Krisztina képviselőtársammal a három érintett kerület: Kispest, Ferencváros és Pesterzsébet környezettudatos képviselőit, civileket, zöld aktivistákat rávenni, hogy közösen lépjünk fel a Határ úti kiserdő védelmében. Pesterzsébeti kezdeményezésünknek köszönhetően Ferencváros Önkormányzata a kiserdő saját tulajdonú területein megrendelte az illegális hulladék elszállítását, az érintett területek további tulajdonosait (MÁV Zrt., BKK Zrt. , Pilis Parkerdő Zrt.) pedig kötelezte a rendbetételre.

Most ennél súlyosabb ügy megoldásához is összefogásra van szükség: szerdán találkozik a három kerület városvezetése, hogy egyeztessen a Budapesti Vegyi Művek felszámoló biztosával. Biztos ami biztos, én azért viszek egy gázálarcot is, de Csaszny Márton erzsébeti képviselőtársam kezdeményezésének köszönhetően Kispest, Pesterzsébet és Ferencváros polgármesterei akár gázálarcok és védőfelszerelés nélkül is besétálhatnak a szivárgó és bűzölgő hordók közé.

illatos_3.jpgAz októberi választásoknak köszönhetően és több hónapos egyeztetés után kerül sor jövő héten szerdán a közös bejárásra, amin Varjú Attila felszámoló is részt vesz. Pesterzsébet új baloldali többsége már az első ülésén is foglalkozott a kérdéssel, s szocialista képviselőtársam szívósságának köszönhetően végre robbant is az ügy.

Sallai R. Benedek az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának  elnöke a földművelésügyi minisztert rendelte be raportra a bizottsága elé. Szerinte ugyanis a kormánynak választ kell adnia a budapesti Illatos úti veszélyeshulladék-tárolóban tapasztalható életveszélyes, környezetkárosító állapotokra. Az Együtt képviselője, Baranyi Krisztina pedig feljelentést tett környezetkárosítás miatt a Nemzeti Nyomozó Irodánál a Budapesti Vegyiművek (BVM) veszélyes hulladékainak ügyében.

Adófizetőként, önkormányzati képviselőként támogatom ezeket a kezdeményezéseket. A felelősök megkeresése, a károk megtérítése fontos feladata a kormánynak és az igazságszolgáltatásnak egyaránt.

Pesterzsébeti lakosként, a Duna-parton élő szülőként, az ivóvízkészletünkért aggódó környezetvédőként azonban most a kooperációt, az együttműködést, az egymásra mutogatás helyetti közös cselekvést tartom a legfontosabbnak.

10 év agyhalál után tennünk is kellene végre valamit! 

A szakértői jelentések szerint egyharmadnyi stadionból megoldható lenne a probléma, megmenthetnénk ivóvízkészletünket, megszüntethetnénk a légszennyezést.Ha egyeseknek stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz.

illatos_2.jpgA szomszéd kertje sem mindig zöldebb, legalábbis Ferencváros esetében tuti nincs így. Már 2006-ban is pesterzsébetiek demonstráltak a Budapesti Vegyiművek Zrt. IX. kerületi telephelyén, a megmozduláson önkormányzati képviselők és Hardy László kerületi alpolgármester is részt vett. Számtalan lakossági bejelentés után demonstrációra szánták el magukat. A mintegy 60-70 megjelent ember elviselhetetlen bűz – amely a tüntetés alatt is folyamatosan érezhető volt – mellett él nap mint nap a gyár környékén. A területen éppen a talaj mérgezőanyag-mentesítése zajlott európai uniós forrásból. A vegyiművek igazgatója kiemelte, erre azért van szükség, mert a vegyszergyár már körülbelül 130 éve működik itt, és „akkor meg nem is volt olyan fogalom, hogy környezetvédelem”.

Furcsa egybeesés:

2006 szeptembere: Simon Gergely független vegyianyag-szakértő már akkor is jelezte, a vegyiművek több mint ötvenféle anyagot, köztük számos halogénezett szerves vegyületet gyárt és közel hasonló mennyiségű anyagot fejleszt, ráadásul az egyik legnagyobb hazai növényvédőszer-gyártó. Egyes anyagokat rákkeltő, mutációt elidéző besorolással veszélyesnek minősítettek. Sok közöttük a nehezen lebomló vegyület, a legtöbb vegyi anyag környezet-egészségügyi hatásairól még keveset tudunk. Ezek többségére nincs megadott határérték, ezért mérni sem szokták. Utólag pedig lehetetlen bizonyítani a kibocsátást – magyarázta.
A céget 2008-ban felszámolták. 

2015. áprilisa: S most egy évtizeddel később, számos per, feljelentés, ilyen s olyan pályázat, intézkedési és rehabilitációs terv után: „Na jó, gyorsan menjünk innen, mert ez itt nagyon nagyon durva.” mondja Simon Gergely, miután nyikorogva kinyílt a már növényzettel dúsan benőtt Budapesti Vegyiművek veszélyeshulladék-tárolójának kapuja. Írja a 444.hu.

Egy évtized telt el, de a vízmérgezés (azok a fránya diklo-benzolok nem csak mozognak a talajvízzel, hanem áthatolnak a vízzárórétegeken is), s a légszennyezés nem tűnt el, csak az elköltött milliárdok.

„2000 tonna, részben azonosítatlan veszélyes hulladékot tárolnak szétrohadt, sokszor szétdurrant hordókban a szabad ég alatt. Az egész terület egy nagy bűzölgő kondér, amiben gyúlékony és mérgező anyagok keverednek. Ráadásul ez a gigantikus kondér lyukas és fedetlen, ezért az anyagok egy része folyamatosan szivárog a talajba és a talajvízbe, a szél pedig szabadon fújja szét a fedetlen hordókból a mérgeket. Sőt a Közép-duna völgyi környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség szerint a szabadban tárolt hulladékokat és vegyi anyagokat a nagy melegek idején folyamatosan locsolják, hogy az esetleges tüzet, robbanást megakadályozzák. Tekintettel arra, hogy a fenti, sérült göngyölegű anyagok tárolása műszaki védelem nélkül történik, a locsolással a szennyező anyagokat gyakorlatilag közvetlenül bemossák a már egyébként is szennyezett talajba, talajvízbe.”

Szerdán folyt köv…

Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten?

Döntsünk közösen róla! Szeretne-e bolhapiacot a Vörösmarty térre?

A február 12-i testületi ülésen napirendre kerül a kérdés. A testület arról dönt, hogy támogatja-e bolhapiac létesítését a Vörösmarty téri piac mellett. Ön mit gondol róla? Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten?

Az elmúlt évek slágere Pesterzsébeten is a garázsvásár, számos lakóközösség kedvenc cserebere rendezvényé, használt ruha piacává váltak. Pesterzsébeten a Vörösmarty téri piac mellett működött egy bolhapiac is. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk volt… Rendetlen, piszkos, illegális, de a miénk volt. Szimbiózisban működött a piaccal, a vásárlóközönség a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézett, a használtcikk- kereskedelem pedig növelte a piacra járók számát is.

2_3.jpgAz illegális piac azonban egyre népszerűbb lett, s a rendezetlen viszonyok zavarták a közlekedést és közegészségügyi, higiéniai veszélyt is jelentett. A kerület lakossága több ízben is jelezte, hogy az árusok, azon túlmenően, hogy piacnapokon akadályozzák a közlekedést és – tekintve, hogy elfoglalják az ott lévő villamosmegállót – balesetveszélyt jelentenek, rendszeresen szemetet hagynak maguk után és zajongásukkal zavarják a környékbeliek nyugalmát. 

A kialakult helyzet rendezése érdekében a Képviselő-testület még 2013 őszén úgy döntött napi helyhasználati díj (445 Ft/m2/nap) ellenében pénteki napokon a Budapest, XX. Vörösmarty téri piacon használtcikk árusítás lehetőségét biztosítja. Jeleztem, hogy bár a javaslat részben előremutató, hiszen a legális és rendezett bolhapiac mindenki érdeke, de hiányoltam az előterjesztésből az ott árusítók véleményét. Az árusok egy részénél – mélyszegénységben élő emberek – a bevétel harmadát is elviheti majd ez a díj.

Csaszny Márton képviselőtársam jelezte, hogy a jelenlegi használt piac azért működik csütörtökön és szombaton, mert akkor van nyitva a zöldségpiac is, egymás nélkül nem működnek. A bolhapiac csak piacnapokon (csütörtök, szombat) vonz annyi érdeklődött, hogy gazdaságosan működjön.

A döntés hibásnak is bizonyult, nem jelentett megoldást, mert az illegális árusok nem éltek a lehetőséggel.

5_2.jpgAz előző városvezetés képtelen volt tehát kezelni a helyzetet, a körülmények hónapról hónapra romlottak. A választások után felálló új testület második, decemberi ülésén robbant a bomba: az önkormányzat rendvédelmi osztályának dolgozói, a közterület-felügyelők december elején az advent kezdetére felszámolták a bolhapiacot.
A frissen megválasztott képviselők kissé hunyorogtak, értetlenkedtek, nem értették miért pont a két testület közötti interregnumban kellett a hivatalnak ezt a döntést meghozni. A testületi ülésen, majd a decemberi közmeghallgatáson is számos panasz érkezett az eljárás és kiürítés antihumánus módja miatt. Ráadásul egyre több lakó jelezte egy rendezett bolhapiacra igény van a kerületben.

Furcsa kettősség jelezte a megkérdezetteket: bár nem akartak úgy nekimenni az adventi időszaknak, illetve a karácsonyt megelőzően nem akartak úgy bevásárolni, hogy nem tudnak az autóikkal kiállni, a villamosról leszállni, és a járdán közlekedni az árusoktól, de a használtcikk piacra mégis szükségük lenne.

4_1.jpgSzabados Ákos a kerületi lakosok és képviselők véleményét figyelembe véve decemberben azt ígérte, ha olyan nagy a lakossági igény arra, hogy egy ilyen piac legyen, az arra rászorulók ott árusíthassanak, akkor támogatja azt. Akkor akár helypénz nélkül, pesterzsébeti lakosként – ha személyi igazolvány felmutatása mellett igazolni tudják, hogy pesterzsébeti lakcímmel rendelkeznek -, akkor az önkormányzat által kijelölt, bekerített „bolhapiacra” bemehetnek és portékáját ott árusíthatják majd.

A február 12-i testületi ülésen ismét napirendre kerül a kérdés. A testület arról dönt, hogy támogatja-e bolhapiac létesítését a Vörösmarty utcai piac mellett. Ön mit gondol róla? Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten? 

Kérem, írja meg véleményét vagy szavazzon róla!

 

 

Időközi választás végeredménye

Pesterzsébet 12-es választókörzetében tartott időközi önkormányzati választás nem hivatalos végredménye:

1. Csaszny Márton (MSZP) 461 szavazat (52,26%)

2. Takács Pálma (FIDESZ-KDNP) 365 szavazat (41,38%)

3. Nagy Tibor (Lehet Más a Politika) 56 szavazat (6,35%)

Gratulálunk a győztesnek és sikeres munkát kívánunk a testületben.

Köszönjük a támogatást!

Köszönjük hogy 56-an a részvételi demokráciára szavaztak, és így a demokrácia, a fenntarthatóság, és a szolidaritás melletti kiállás megerősítést nyert az Önök segítségével.

A pesterzsébeti LMP csoport nevében, pedig köszönöm Tibor a kiállást és az elmúlt két hónap küzdelmét.