Organikus Káosz

Képviselői Indítvány

Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. október 11-i ülésére

Előterjesztő:   Mach Péter, önkormányzati képviselő

Tárgy:            Közösségi kertek létrehozása Pesterzsébeten

 Tisztelt Képviselő-testület!

 Bizonnyal nem ismeretlen Önök előtt hogy egy szomszédos kerületben Kispesten tavaly egy sikeres közösségi kert projekt indult el.

 Az Első Kis-Pesti Kertben a huszonhat, mintegy 5m2-es ágyás között vannak hagyományos, kiemelt, és lesznek mobil ágyások is. Van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek, terveznek pihenőhelyet, van kerti csap, a szomszédos családi ház ereszrendszere két esővízgyűjtő ciszternába fogja vezetni a vizet, a kert kerítése mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kertet körbekerítették, és a környezetét is rendezték kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel. A kertet a használókkal egyeztetett időpontban bárki meglátogathatja – egyébként zárva van. A közösségi kert működését, a terület használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és egy vele együttműködő egyesület közösen dolgozták ki.

 Az Első Kis-Pesti Kert nagy sikert hozott a kerület és vezetői számára, a sajtó és a környék lakói is pozitívan fogadták a kezdeményezést, olyannyira, hogy közel százan vannak várólistán, akik bíznak további kertek alapításában, amelyre az önkormányzat látva az igényt, ígéretet is tett.

 A városi – közösségi kertek mozgalom több évtizedes múltra tekint vissza Nyugat Európában és a tengerentúlon. Ezek olyan városi területek, amelyeket civilek (városi kertészek) közösségben művelnek. Sokféle növény termeszthető a városi kertek parcelláin: virágok, fűszernövények, haszonnövények, élelmiszernövények, dísznövények. A városi kertekben azok kertészkednek, akiknek nincs saját kertjük, viszont igénylik a növényekkel való foglalkozást, a zöld felületek nyugalmát, mindezt lehetőleg közel a lakóhelyükhöz, de vannak olyanok is, akiket a közösségi élet vonz.

 A városok, majd nagyvárosok, metropoliszok kialakulásával és terjedésével a hagyományos közösségek és azok megtartó ereje durván meggyengült, anélkül hogy új, valóban erős közösségek léptek volna a helyükbe. A nagyvárosoknak nincs olyan közösségszervező, összetartó ereje, mint korábban a falvaknak volt, s a munkahelyek, családok sem töltik már be azt a funkciót, mint korábban.

 A kerületben nem működik Szomszédok Egymásért Mozgalom, a Vécsey lakótelepen és néhány újonnan felépült lakópark közösségén kívül nem alakultak ki jószomszédi kerekasztalok, játszótéri kisközösségek.

Képviselőként mindannyian tudjuk, hogy nincsenek csodaszerek a problémákra, ugyanakkor a Közösségi kert kezdeményezés a legtöbb társadalmi problémát enyhíteni illetve kezelni tudja a helyben elkülönülten élő emberek tevékeny közösséggé szervezése által.

Előterjesztésem célja, hogy lakótelepi környezetben, addig kihasználatlan területeket vonjunk közösségi művelés alá, hatást gyakoroljunk a környezetre, közösséget építsünk, aktív kikapcsolódási lehetőséget nyújtsunk a környék lakói számára.

 Közismert állítás, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási módok nem fenntarthatók és ezért különös hangsúlyt kap a fenntartható, környezettudatos fogyasztás, a természeti erőforrások takarékos használata. A közösségi kertek a közösségformáláson túl részben erre is választ adnak. A közösségi kertek a bűnmegelőzésben is hatékony szerepet tölthetnek, az itt kialakuló közösségek megtanulják megvédeni a közösségi tulajdont.

Pesterzsébeten a Mediterrán lakóparkban már elindult a gondolkodás a közösségi kertekről, de hasonló elképzelések terítékre kerültek erzsébeti civilek rendezvényein is.

 A közösségi kertek megfelelő kialakítása egy összetett, több fázisú folyamat, ami meghálálja a gondos tervezést.

 Pesterzsébet önkormányzatának lehetősége nyílik olyan közösségformáló és fenntartható fejlődést biztosító projekt elindítására, amivel jó példát mutat a kerületi cégek, intézmények és végső soron a kerületi lakosok számára. 

Először célszerű felvenni a kapcsolatot kerületi civilszervezetekkel, intézményekkel kik szeretnének bekapcsolódni a kezdeményezésbe és ezzel párhuzamosan felmérni, hogy a kerületben hol érdemes és lehetséges ilyen közösségi kertet létrehozni. Az előterjesztés szerint a képviselő-testület erre egy ad-hoc bizottságot hoz létre.

A részletes vizsgálat rávilágíthat arra is, hogy egy közösségi kert kialakításának költsége miként aránylik az elmúlt 20 évben a kerületben közösségalakító kezdeményezések költségeihez.

Kérem a tisztelt képviselő testületet, hogy támogassa az alábbi indítványt.

Budapest, 2012. szeptember 24.

 Mach Péter

önkormányzati képviselő

„Önálló képviselői indítvány közösségi kert létrehozásáról Pesterzsébeten” bővebben