Képviselői beszámoló – 2025

Ők lopnak, mi dolgozunk: eltelt egy újabb év, ilyenkor év végén illik beszámolni idei munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket.  Tizenöt éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.

Még 2013 tavaszán javasoltam, hogy Pesterzsébet képviselői évente számoljanak be tevékenységükről, körzetükben végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjaikról s ehhez biztosítson felületet Pesterzsébet Önkormányzata központi honlapján. A jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően ez végre megvalósult. Így letölthetőek a pesterzsebet.hu oldalról a beszámolóim.

Facebook: https://www.facebook.com/machpeter.oldala/
Vagyonnyilatkozataim és képviselői beszámolóim innen letölthetőek. 

2024 nyara óta az MSZP-FIDESZ taxikártya koalíció vezeti a kerületet, így az idei sajnos kevesebb apró körzetes fejlesztést tartalmaz (megszüntették a körzetes képviselői egyeztetéseket, a részvételi költségvetési projekteket és füstös szobákban történnek a járda-, lépcső és egyéb fejlesztések tervezései) szerencsére annál több fontos helyi ügyet. Hosszú évek munkája érett be idén: elindult a pesterzsébeti metróbusz, lebontottuk a Helsinki szellemházat, s jövőre újra vonattal utazhatunk a belvárosba. A beszámolóhoz idén is az adott ügyekhez kapcsolódó blogposztjaim linkjét csatoltam.

Főbb témáim:

  • Pesterzsébeti metróbusz
  • Vonattal a belvárosba
  • Tátra téri vásárcsarnok
  • Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása
  • A Duna-part a miénk! Közösségi takarítás
  • A Duna-part a miénk! Küzdelem a japán keserűfű ellen
  • A Duna-part a miénk! A Duna-parti Közösségi kert
  • Kínai vasút: sikerek és bukások
  • Pesterzsébeti fecskelakások
  • Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!
  • Nemzet – lokálpatrióta Pesterzsébet
  • Állatvédelem, ivartalanítás
  • Fakivágások – fapótlások
  • Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda
  • GYŐZTÜNK! Összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán
  • Gubacsi híd

Pesterzsébeti metróbusz

2025 talán legfontosabb pesterzsébeti fejlesztése, hogy kezdeményezésünkre immár átszállás nélkül tudunk a Kálvin térre az M3 és M4 metróhoz eljutni. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz, ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.

S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is. Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.

Vonattal a belvárosba!

Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete a javaslatomra jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert még az idén (várhatóan pozitív) döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.

A kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.

„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”

Az előzményekről:

Kerületi fejlesztések:

Tátra téri vásárcsarnok

Valószínűleg sokan olvasták 2024 decemberében Sarkadi Zsolt Telexen megjelent írását Vermes Józsefről, a Tátra téri vásárcsarnok tervezőjéről. Nekem hosszú időre visszaadta a magyar újságírással kapcsolatos hitemet.

Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a 2024 decemberi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:

  • Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
  • A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.

Bővebben az előzményekről és az arról hogyan áll idén decemberben a projekt:

Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása és parkosítás

A terület önkormányzati képviselőjeként nagyon büszke vagyok arra, hogy kitartó munkával és több cikluson át tartó erőfeszítéssel sikerrel jártunk.  A döntés nagy jelentőségű mind a helyi lakók, mind Pesterzsébet egész közössége számára.

Az előzményekről és a bontásról, parkosításról:

Közösségi rendezvények, közösségi kert

📢 10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen! 🌍♻️

Az Átalakuló Duna-part szervezésében ismét akcióba lendültünk a dél-pesti Duna-part megtisztításáért! Az elmúlt évtizedben rengeteg szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket, és idén sem volt ez másképp. Civilek, lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok fogtak össze, hogy egy élhetőbb, tisztább partszakaszt hagyjunk magunk után.

📍 Két helyszínen dolgoztunk:
✅ Soroksáron, a szennyvíztisztító kifolyójánál
✅ Pesterzsébeten, a Gubacsi híd lábánál

💪 Az eredmény:
Közel 50 önkéntes közreműködésével több mint 150 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze! Az elmúlt években átadott Duna sétány már rendezettebb, de a Gubacsi hídtól északra eső terület és a dél-pesti szennyvíztisztító környéke még komoly munkát igényelt. Most ezek a szakaszok is tisztábbá és élhetőbbé váltak a kutyások, futók, kerékpárosok és természetkedvelők számára.

Idén is kiírtuk a pályázatot a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2025-ben is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására. A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.

Kínai vasút: sikerek és bukások

December 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatást és bemutatót Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr a Tátra téri piac terveiről. Pesterzsébeti képviselőként és a „Vonattal a belvárosba” mozgalom kezdeményezőjeként számomra ez a december 4-i tájékoztatás egyfajta mérföldkő volt.

Végre olyan helyzetbe kerültem, amikor az előzetes ígéretek szerint nyíltan és érdemben is kérdezhettem a vasútfejlesztésről, és a minisztérium képviselője nem csak hallgatott, hanem válaszolt is. Ez az első olyan pillanatvolt, amikor a város érdekei és a közösség hangja közvetlenül eljutott a döntéshozókhoz. Nagyon sokat kellett várni és ez hatalmas mulasztása a fideszes városvezetésnek, de talán egy picit előrébb léptünk. Az alábbiakban megosztom veletek a felvetett kérdéseimet és a kapott válaszokat, amelyek a vasútvonal újraindításával, a fapótlással és a zajvédelemmel kapcsolatosak.

Két héten belül meg is kezdték a fapótlásokat:

Serény utcai átjáró:

Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.

Az előzményekről, 2025-ös küzdelmekről:

Pesterzsébeti fecskelakások

Nyilván a kezdeményezésem nem tűnik jelentős fejlesztésnek Pesterzsébet lakhatási problémáinak enyhítésére, de fontos folyamatokat indíthat el – különös tekintettel a fiatal generációkra és a hátrányos helyzetű csoportokra -. A pesterzsébeti képviselőtestület 2024-ben elfogadta egy javaslatomatamely arra irányult, hogy a polgármester készítsen részletes tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeiről, s ez alapján döntsünk a pályázaton való részvételről és a csatlakozásról. A pályázatra a javaslatomra felkészültünk és forrást is biztosítottunk fecskelakások kialakítására, a valódi munka azonban sajnos 2026-ra csúszik

Nemzet – lokálpatrióta Pesterzsébet

Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Pesterzsébet történelmi öröksége szempontjából, Szabados Ákos polgármester elfogadta a határozati javaslatomat, amely utcaneveinkhez kapcsolódó tájékoztató anyagok elkészítését, közzétételét célozza meg, emellett QR kódos információs táblákat helyezünk ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.

Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért. A program és a pályázatok kiírása 2026-ban elindul!

Fakivágások – fapótlások

A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állománykitermelésére irányultak. Sajnos a fapótlások 2025-ben nem kezdődtek meg, de hosszabb tárgyalások eredményeként várhatóan 2026-ban megtörténik. Apró sikerről a kínai vasúta részben írtam.

A helyzetet súlyosbította, hogy a MÁV is tarvágott a kínai vasút építkezése miatt, itt azonban sikerrel jártam, kinyomoztam a fapótlási kötelezettség mértékét, ütemezését, felelősét, és már télen meg is kezdték.

Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda

A blogom 15 éve azért született, mert a helyi média a kormánypárti kampányfotókon és propagandán kívül kevés dologgal foglalkozott, a minimális szakmai követelményeknek sem felelt meg, így kénytelenek voltunk mi létrehozni egy független hírcsatornát. Örömmel jelentem: a helyzet Pesterzsébeten változatlan.

Talán egy kicsit romlott is, van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől. A konkrét ügyet sikerült megoldanom, de a hiteles tájékoztatás még messze van.

Kis lépés az … – zöld sikerek Pesterzsébeten

Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon. Közösségi akcióval belevágtunk az írtásába.

Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.

Növeltük az ivartalanítási programunk támogatási arányát

Javaslatomra 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi, ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. 

Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáltuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.

GYŐZTÜNK!

Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.

Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.

Gubacsi híd

Szeptember 25-én a javaslatomra felszólítottuk a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Aki eddig eljutott, annak nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Minden évben egy különleges évindító eseménnyel nyitjuk az évet: ploggingolunk a pesterzsébeti Duna-parton! Így történt ez 2025-ben is, de 2026-ban is várunk mindenkit!

Megkezdték a fák pótlását a pesterzsébeti vasút mentén

@ptermach

Apró részsiker: kérésemre Nyul Zoltán államtitkárhelyettes december elején ígéretet tett a pesterzsébeti vasút környezetében a fapótlások megkezdésére. Az első ültetések meg is történtek, ennèl azért több ígéretet is kaptunk: remélem a tarvágott véderdő és a zajvédelem ügyében hamarosan szintén videókkal jekentkezhetek. #xuprmach #kínaivasút #pesterzsèbet

♬ eredeti hang – Mach Péter

Vonattal a belvárosba, metróbusszal a Kálvinra – Pesterzsébet közlekedési sikerei

Tegnap délután én is kipróbáltam a Kálvin térről a metróbuszt. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.

S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is.

Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.

S köszi Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára, hogy ti sem tartottatok minket síkhülyének, hanem támogattátok a fővárosban a személyes egyeztetésen.

Akik pedig ellenezték, hátráltatták, nem vették komolyan, rosszul képviselték Pesterzsébet érdekeit, s most mégis ezzel kampányolnak, azok nyaljanak sót!

A „Vonattal a belvárosba” mozgalommal több mint három év munkája kellett ahhoz, hogy 2019. április 7-től az S25-ös elővárosi vonat végre valódi alternatívát nyújtson a belvárosba utazóknak. Korábban Pesterzsébetből a Keleti pályaudvarra érni csak bonyolult átszállásokkal vagy sokkal hosszabb idő alatt volt lehetséges, ami sokaknak komoly akadályt jelentett. A változásnak köszönhetően most már közvetlenül, gyorsan és kényelmesen tudunk vonattal a Keleti pályaudvarra jutni, majd onnan tovább az egész városban. Ez az eredmény nemcsak a közlekedést egyszerűsítiette hanem jelképesen is fontos: azt mutatja, hogy ha a lakosok együtt dolgoznak, akkor valódi változást tudnak elérni a közösségi érdekképviselettel. Most egyre inkább úgy tűnik, hogy újra célba értünk és a februári újrainduláskor szintén a Keleti lesz a végállomás.​

A metróbusz ötleté ist már évek óta keringettük a pesterzsébeti közbeszédben, 2022-ben már javasoltuk, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros tértől a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd az Üllőin és a körúton tér vissza Pesterzsébet felé. A fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.

Amúgy természetesen lekéstem a buszt 😀 , de 5 percen belül érkezett a következő (emiatt a Borároson álltunk is pár percet). Meglepően gyorsan hazaértem (OK, egy adventi vacsira a Vakvarjúba a barátaimmal, haza kicsit lassabban), s a János utcai megállóból a Duna-partra sem volt hosszú a séta. Befelé a városba lehetne komfortosabb és elérhetne több utast, de így is nagy segítség.

Az I 💚 Pesterzsébet! csoportban végzett saját felmérésemben a legtöbben azt jelezték vissza, hogy a legnagyobb vonzerőt a belváros felé vezető, átszállásmentes kapcsolat és a kiszámítható menetidő jelenti, ugyanakkor többen kértek további finomhangolást az útvonalban és a csatlakozásokban is. Ezeket a tapasztalatokat be fogom vinni a fővárosi és kerületi egyeztetésekre, hogy a metróbusz valóban a pesterzsébetiek igényeihez igazodjon.

Végre kérdezhettünk a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról is!

A december 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatást és bemutatót Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr a Tátra téri piac terveiről. Pesterzsébeti képviselőként és a „Vonattal a belvárosba” mozgalom kezdeményezőjeként számomra ez a december 4-i tájékoztatás egyfajta mérföldkő volt.

Végre olyan helyzetbe kerültem, amikor az előzetes ígéretek szerint nyíltan és érdemben is kérdezhettem a vasútfejlesztésről, és a minisztérium képviselője nem csak hallgatott, hanem válaszolt is. Ez az első olyan pillanatvolt, amikor a város érdekei és a közösség hangja közvetlenül eljutott a döntéshozókhoz. Nagyon sokat kellett várni és ez hatalmas mulasztása a fideszes városvezetésnek, de talán egy picit előrébb léptünk.

Az alábbiakban megosztom veletek a felvetett kérdéseimet és a kapott válaszokat, amelyek a vasútvonal újraindításával, a fapótlással és a zajvédelemmel kapcsolatosak.

Mach Péter: Azt az ígéretet kaptam, hogy a vasúttal kapcsolatban is tehetek fel egy-két kérdést. Megpróbálok visszafogottan fogalmazni és három ügyben szeretnék kérdést tenni.

Az egyik, ami nekünk, itt élőknek és az agglomerációnak is nagy segítség lenne – a Vonattal belvárosba társaságunkat néhány agglomerációs képviselő is segítette – ezért azon dolgoztunk, hogy ez a vasút, amikor újraindul, akkor ne a Kőbánya-kispesti külső fejpályaudvarra kerüljön ki, hanem a Keleti pályaudvarra vigye be a közlekedőket. Van-e már erről az EKM-nek és a vasútnak egy közös döntése erről? Lehet-e tudni azt, hogy melyik vasútállomás lesz a végállomás a Budapesten, hogy az itt élők azok valóban 17 perc alatt vagy annál gyorsabban bejussanak a belvárosba.

A másik kérdésem, ami szintén nagyon sok lakot érint: ez a fapótlás kérdése. A vasút megépítése miatt a délpesti szennyviztisztitónak mindkét oldalán kivágták a teljes véderdőt. Nyilván ez részben a Pilisi Parkerdő üzemeltetésében van, másik része pedig a MÁV-hoz tartozik. Én azt szeretném megkérdezni, hogy ott a tarvágás után pótolva lesz-e, és mikor? Ez három lakótelepet érint Pesterzsébeten, Gubacsot, a Mediterránt, a Vágóhíd utcait, és most már amiatt, hogy a másik oldalán is kivágták a véderdőt egy jelentős családi házas övezetet is.

Utolsó kérdésem pedig a zajvédőfal kérdése. Pesterzsébeten az előzetes ígéretek szerint arról volt szó, hogy lesz zajvédelem, de most, hogy nagyjából majdnem késznek tűnik a vasúti pálya Pesterzsébeten, nem látunk zajvédőfalat, s hogy milyen módon lesz biztosítva a zajvédelem.

Nyúl Zoltán helyettes államtitkár: Három kérdés érkezett a vasútfejlesztéshez.

  • Fapótlás: részben a hatósági kötelezés is meghatározza a helyszíneket, de megjelenik természetes igény is a rendezésre. Ennek egyeztetése zajlik, folyamatosan előkészítik. Hosszú távon zöldebb lesz a teljes környezete a vasútnak. Ez azt jelenti, hogy nem csak a tarvágásoknak a direkt pótlásáról, hanem egy komplexebb zöldfelületi rendezésről is beszélhetünk.
  • A menetrendi egyeztetések is zajlanak, ugye miniszter úr két nappal ez előtti országgyűlési bizottság előtt tartott meghallgatásán keretezte a 2026 februárt, mint lehetséges indulási időpontot, ugye más időpontot én sem tudnék mondani, nagyjából ehhez igazodunk. A törekvés az, hogy a 150-es vasútvonalnak a bekötése Keleti-pályaudvari kapcsolattal történjen meg. Ezeknek a részleteknek a kidolgozása folyik jelenleg, – reményeink szerint pozitív végeredménnyel -és rövid idő belül akkor ezt a menetrend oldalán is meg tudjuk erősíteni.
  • A harmadik kérdés pedig a zajvédőfal kérdése. Ebben azt tudom most ígérni, hogy egy pontokba szedett írásos visszajelzést küldünk, kéthetes időtávon belül.

Röviden: A minisztérium képviselője is osztja, hogy a Keleti pályaudvarra való bekötés elsődleges cél, a fapótlás pedig nemcsak a tarvágások pótlását jelenti, hanem egy komplex zöldfelületi rendezést is. A zajvédelemmel kapcsolatban pedig ígéretet kaptunk, hogy rövid időn belül írásos visszajelzést kapunk a konkrét megoldásokról. 

December 13-tól gyorsabban a belvárosba: a pesterzsébeti metróbusz

Sokat foglalkoztam az elmúlt években a metróbusz projekttel, már 2022-ben Pesterzsébet közlekedési szakértőjének tervei javasoltuk, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. Pont a héten készítettem felmérést, hogy milyen járatfejlsztést használnának a legtöbben a kerületben.

Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros téri végállomástól indulva a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd ugyanazon az útvonalon tér vissza Pesterzsébet felé.​

A városban sokan érzik, hogy a külső kerületek, mint Pesterzsébet, sokszor kimaradnak a közlekedési fejlesztésekből. Karácsony Gergely főpolgármester is hangsúlyozta, hogy „az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája, hogy a város mintha megfeledkezett volna a külső kerületekről — pedig itt él a budapestiek kétharmada. Ennek egy fontos lépése, hogy december közepétől meghosszabbított útvonalon, egészen a Kálvin térig jár Pesterzsébet egyik legfontosabb buszjárata, a 223E.” Én is úgy érzem, hogy ez a fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.​

A metróbusz ötlete már évek óta kering a pesterzsébeti közbeszédben. 2022-ben vetettük fel először, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. A BKK 2025 szeptemberében társadalmi egyeztetést is indított a 223E – 224E autóbusz fejlesztéséről, ahol a lakosság véleményét is kikérték a tervezett útvonalról.​

Üröm az örömben, hogy nem sikerült elérni a BKK-nál, hogy vizsgálják meg, végezzenek utasszámlálást, hogy a 223E kontra 224E lakótelepi nyomvonala szolgál ki nagyobb utasforgalmat és így a kevésbé jó útvonalat választották végül.

A metróbusz ettől függetlenül komoly segítséget jelent Pesterzsébet jelentős részének, , hogy a metrómegállókig könnyebben eljussanak.  Reményeim szerint többen választanak majd a közösségi közlekedést a személygépkocsival szemben. Ráadásul a 223E metróbusz üzemideje is meghosszabbodik, mindennap körülbelül 4:30-tól egészen 23:50-ig közlekedik majd.​

Pesterzsébet támogatja, hogy a Keletibe menjenek az elővárosi vonatok!

Vonattal a belvárosba!

Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.

Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.

Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta:
„A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”

Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.

„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”

A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!

A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.

Továbbra is arra buzdítok mindenkit, hogy írja alá és ossza meg a petíciót, amely a https://www.peticiok.com/vonattal_a_belvarosba_a_kunszentmiklos-tass_elvarosi_vasutvonalat_ujra_a_keletibe címen érhető el, mert még további erőfeszítésekre és támogatásra van szükségünk, hogy az itt élőknek a lehető legjobb vasúti menterendet tudjuk kiharcolni!

A határozatunk:

Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

  1. Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
  2. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.

Átadták a Serény utcai átjárót.

A Serény utcai átjáró újra köztünk, hétfő óta használható.

Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.

A szomszédos Gubacsi-híd története alapján már ismerős eset: ott is szerepel a hatástanulmányokban növekvő forgalom, a határértéket meghaladó zaj, a nulla monitoring, a nulla zajvédelems. A lakossági fórumokat elhanyagolják, a terveket darabolva mutatják be, a lakók elégedetlensége pedig egyre nőtt.

A kínai vasút projekt is a NER nagyberuházásainak sorába illik: túlárazás, eltitkolt pályaszakaszok, hiányos tájékoztatás, furcsa hatástanulmányok. A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, a lakosság pedig csak a későbbi következményeket érzi meg.

Mi, helyiek, tudjuk, hogy a változásokban csak akkor vagyunk erősek, ha aktívan részt veszünk.

Ezért is indítottunk aláírásgyűjtést az S25-ös vonat Keleti pályaudvarra való visszatéréséért: közvetlen, megbízható összeköttetést szeretnénk, kevesebb dugóval, tisztább levegővel, valódi klímavédelemmel. Ez nem csak kényelmi ügy, hanem zöld, fenntartható közlekedési alternatíva. Ezek a pillanatnyi eredmények – egy új átjáró, egy sikeres és egyre eredményesnek ígérkező aláírásgyűjtés – apró győzelmek, amelyekért érdemes harcolni; hiszen városunk jövője mindannyiunk közös felelőssége és lehetősége.

Ha kíváncsi vagy, hogy milyen is lenne igazán jó, élhető és szerethető vasútállomást tervezni – nem rólunk nélkülünk, hanem velünk együtt –, erről korábban itt írtam részletesen:

https://mach.hu/2019/09/12/a_gubacsi-hid_lesz_a_kinai_vasut_egyik_mostohagyermeke/

https://www.peticiok.com/vonattal_a_belvarosba_a_kunszentmiklos-tass_elvarosi_vasutvonalat_ujra_a_keletibe

Csoda történt a Gubacsi híddal – vagy csak kampányidő van újra?”

Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!

Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.

Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.

Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.

De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.

Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.

A Magyar Közlöny itt elérhető:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a8da9fed98b65a0474810ff5841c4f1a82db51ba/megtekintes

A határozatunk érintett része:

A Képviselőtestület

  1. Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
  2. Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.

Tényleg megvárják míg végleg összedől a Gubacsi híd?

A Gubacsi híd rémtörténete számomra nem csupán egy fővárosi infrastruktúra-ügy, hanem személyes ügyem is: évekig küzdöttem a zajvédelemért, a kerékpáros forgalomért, és a híd állapotának javításáért.

Most, hogy a híd gyalogos járdája leszakadt, különösen fájdalmas látni, mennyire nem sikerült előrelépni az elmúlt évtizedben – pedig a problémák mindenki előtt ismertek voltak.

A felelősök pedig most is, mint mindig egymásra kennek mindent és ezt is bevonták a Vitézy-Lázár cicaharcba, pedig ennél ez a probléma sokkal többet érdemel. Pedig mindig mindenki mindent megígért, legyen szó akár a Galvani vagy az Albertfalvai hídról, akár a Gubacsi hídról.

Egy híd, amelyen mindenki átmegy – busszal, gépkocsival, gyalog, bringával, tehervonattal

A Gubacsi híd egyszerre életút és logisztikai ütőér: Csepelt és Pesterzsébetet köti össze, de a vasúti híd a csepeli Szabadkikötőbe érkező áruk, konténerek, alkatrészek, sőt, a magyar autó- és akkumulátorgyárak beszállítói is ezen a hídon keresztül juttatják el a szállítmányaikat az ország belsejébe.

Évtizedes gondok: állapot, zaj, kerékpáros közlekedés

Már 2020-ban annyira leromlott a vasút híd állapota annyira, hogy 5 km/órás sebességkorlátozást és 20 tonnás tengelyterhelési limitet kellett bevezetni, amit sebességmérőkkel ellenőriznek.

A környék lakói számára a vasúti és közúti forgalom zaja mindennapos probléma, amelyre a híd felújítása vagy cseréje sem kínál rövid távú megoldást.

A kerékpáros közlekedés fejlesztése ebben a tekintetben sikeresnek mondható, hiszen az elmúlt években mind a csepeli, mind a pesterzsébeti nyomvonalak megépültek, kényelmes és gyors volt eddig az átjutás. Sajnos a mostani havária miatt ideiglenes, osztott gyalog-kerékpárúttá alakítják a a kerékpárutat.

Miért csúszik minden?

A híd felújítása és a kapcsolódó nagyprojektek (új vasúti híd, Galvani híd, Albertfalva projekt) csúszásának okai összetettek:

  • Forráshiány és prioritáshiány: A kormányzati forráselosztásban a vasúti és városi közlekedési fejlesztések rendre háttérbe szorulnak, a konkrét pénzügyi fedezet sokszor csak ígéret marad, Budapestet a bűnös várost és a vasútat egyaránt bünteti az Orbán-kormány.
  • Döntéshozatali és adminisztratív lassúság: A tervek, engedélyek, tenderek előkészítése évekig tart, a kivitelezés elindítása rendszeresen elakad, még úgy is, hogy a kormány a lakossági és fővárosi javaslatokat és kéréseket figyelmen kívül hagyja.
  • Politikai és szakmai viták: A vasúti fejlesztések kapcsán kormány és a kerületek között is folyamatos a huzavona a zajvédelem és a vasútyi nyomvonal miatt.
  • Lakossági ellenállás, szakmai aggályok: A kapcsolódó Galvani híd (amely a NER ingatlan mutyijai miatt beelőzte a szakmailag indokolt Albertfalvai hidat) környezetvédelmi, forgalomtechnikai vitái a kidolgozatlan, szakmaitlan, környezetkárosító tervei miatt szintén lassították a haladást.

Ami fontos előrelépés: amíg a kormány a felelősség elsunnyogásával foglalkozik a főváros végre lépet az ügyben: a gyalogos járda leszakadása után a Budapest Közút azonnali vizsgálatokat indított és javításokat ígért, a forgalmat átterelték a híd északi oldalára, ahol ideiglenes gyalog-kerékpárutat jelöltek ki, s ideiglenes gyalogátkelőt létesítenek a csepeli oldalon. 

A hosszabb távú megoldás – a híd teljes felújítása vagy cseréje – továbbra is a jövő ígérete marad: a legutóbbi bejelentések szerint 2026-ban kezdődhet meg a vasúti híd rekonstrukciója (ez egy új vasúti híd építését jelenti valójában), de a közbeszerzések és a forrásbiztosítás még mindig kérdéses.

Számomra a Gubacsi híd nem csak egy átkelő: ez a híd a mindennapok része, a zaj, a forgalom, a lakossági fórumok, a petíciók és a , a kerékpáros sikerek mellett a remény és a csalódás szimbóluma.

Sokan dolgoztunk azon, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a környék, de a nagy rendszerek tehetetlensége, a források hiánya, a politikai huzavona rendre elvitte az eredményeket. Most, hogy a híd egy darabja szó szerint leszakadt, talán végre mindenki számára világos: ez így nem mehet tovább.

A jövő attól függ, hogy lesz-e elég akarat, forrás és együttműködés ahhoz, hogy a Gubacsi híd – és vele együtt a környék – végre megújulhasson. Addig is marad a küzdelem: a zajvédelem, a biztonságos közlekedés, a közösségi érdekek védelme érdekében.

Ha érdekel a folytatás akkor kövesd a blogomat!

Az előzményekről:

Konstruktív kerékpártámaszok Pesterzsébet sportparkjaiban

Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáljuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.

A fejlesztés jelentőségét tovább növeli, hogy 2023-ban VEKOP fejlesztésként bővült a kerület kerékpárúthálózata, így egyre többen választják a kerékpáros közlekedést nemcsak a mindennapokban, hanem a szabadidős és sporttevékenységekhez is.

Miért fontos a konstruktív kerékpártámasz?

A kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan nő, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a sportparkoknál, közterületeken biztonságos és praktikus támaszok álljanak rendelkezésre. A korábban kihelyezett, elsősorban elsőkerék-befogós vagy kisgyermekjárművekhez (pl. futóbicikli, műanyagmotor) tervezett tárolók a normál méretű kerékpárok számára nem alkalmasak: ezeknél a vázat nem lehet lezárni, a kerék könnyen kiszerelhető, így a lopás elleni védelem gyenge.

konstruktív kerékpártámasz ezzel szemben:

  • Masszív acél szerkezetű, időjárásálló, vandalizmusnak ellenálló12.
  • Lehetővé teszi, hogy a kerékpár vázát és kerekét is lakattal rögzítsük, ami a biztonság szempontjából alapvető.
  • Univerzális: bármilyen típusú, méretű kerékpárhoz használható.
  • Hosszú távon is tartós, nem károsítja a kerékpárt.
  • Kényelmesen, gyorsan használható, így valóban ösztönzi a kerékpáros közlekedést.

A sportparkok, fitneszparkok népszerűsége és a kerület adottságai miatt egyre többen érkeznek kerékpárral. De van még hova fejlődni, s érdemes is, mert a kerékpárhasználat csökkenti a gépjárműhasználatot, ezzel hozzájárul a tisztább, élhetőbb környezethez. Elérhetővé teszi a sportolást minden korosztály számára, akár családoknak, akár idősebbeknek és segíti a fenntartható, egészséges életmód terjedését.

Számomra ez a fejlesztés azért is kiemelten fontos, mert a kerékpáros közlekedés támogatása nemcsak környezetvédelmi, hanem közösségépítő ügy is. A modern, biztonságos támaszok kihelyezése egyértelmű üzenet: a kerület valóban számít a kerékpárosokra, és támogatja az aktív, egészséges életmódot.

A fejlesztés helyszínei

A 2025. évi költségvetés terhére az alábbi fitnesz- és sportparkoknál helyezünk ki 600 mm-es konstruktív kerékpártámaszokat:

  • Ábrahám Géza utca 107-115. szám mögötti sportpark (180519/34 hrsz)
  • Berkenye-sétány 3. mögötti sportpark (171190/26 hrsz)
  • Deák téri sportpark (181895 hrsz)
  • Jutadombi sportpark (178208/26 hrsz)
  • Magyarok Nagyasszonya téri játszótér (179422/3 hrsz)
  • Tátra téri sportpark (172539/7 hrsz)
  • Török Flóris utca 2-8. szám melletti sportpark (170269/27 hrsz)
  • Közműhelytelep utca 16. (Baba park) (170187/26 hrsz)
  • Lajtha László utca 24. Kanada park (170594/13 hrsz)
  • Old boys felnőtt játszótér (Tótfalusi-Kis Miklós-sétány) (171190/64 hrsz)

Felülvizsgálat és további tervek

Javaslatomra a hivatal felülvizsgálja a már meglévő kerékpártárolókat is, hogy melyik milyen funkciót lát el, s hol érdemes az elavult, nem megfelelő támaszokat korszerű, biztonságos megoldásra cserélni.