Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros téri végállomástól indulva a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd ugyanazon az útvonalon tér vissza Pesterzsébet felé.
A városban sokan érzik, hogy a külső kerületek, mint Pesterzsébet, sokszor kimaradnak a közlekedési fejlesztésekből. Karácsony Gergely főpolgármester is hangsúlyozta, hogy „az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája, hogy a város mintha megfeledkezett volna a külső kerületekről — pedig itt él a budapestiek kétharmada. Ennek egy fontos lépése, hogy december közepétől meghosszabbított útvonalon, egészen a Kálvin térig jár Pesterzsébet egyik legfontosabb buszjárata, a 223E.” Én is úgy érzem, hogy ez a fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.
A metróbusz ötlete már évek óta kering a pesterzsébeti közbeszédben. 2022-ben vetettük fel először, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. A BKK 2025 szeptemberében társadalmi egyeztetést is indított a 223E – 224E autóbusz fejlesztéséről, ahol a lakosság véleményét is kikérték a tervezett útvonalról.
Üröm az örömben, hogy nem sikerült elérni a BKK-nál, hogy vizsgálják meg, végezzenek utasszámlálást, hogy a 223E kontra 224E lakótelepi nyomvonala szolgál ki nagyobb utasforgalmat és így a kevésbé jó útvonalat választották végül.
A metróbusz ettől függetlenül komoly segítséget jelent Pesterzsébet jelentős részének, , hogy a metrómegállókig könnyebben eljussanak. Reményeim szerint többen választanak majd a közösségi közlekedést a személygépkocsival szemben. Ráadásul a 223E metróbusz üzemideje is meghosszabbodik, mindennap körülbelül 4:30-tól egészen 23:50-ig közlekedik majd.
Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.
Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.
Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta: „A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”
Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.
„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”
A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!
A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
A Serény utcai átjáró újra köztünk, hétfő óta használható.
Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.
A szomszédos Gubacsi-híd története alapján már ismerős eset: ott is szerepel a hatástanulmányokban növekvő forgalom, a határértéket meghaladó zaj, a nulla monitoring, a nulla zajvédelems. A lakossági fórumokat elhanyagolják, a terveket darabolva mutatják be, a lakók elégedetlensége pedig egyre nőtt.
A kínai vasút projekt is a NER nagyberuházásainak sorába illik: túlárazás, eltitkolt pályaszakaszok, hiányos tájékoztatás, furcsa hatástanulmányok. A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, a lakosság pedig csak a későbbi következményeket érzi meg.
Mi, helyiek, tudjuk, hogy a változásokban csak akkor vagyunk erősek, ha aktívan részt veszünk.
Ezért is indítottunk aláírásgyűjtést az S25-ös vonat Keleti pályaudvarra való visszatéréséért:közvetlen, megbízható összeköttetést szeretnénk, kevesebb dugóval, tisztább levegővel, valódi klímavédelemmel. Ez nem csak kényelmi ügy, hanem zöld, fenntartható közlekedési alternatíva. Ezek a pillanatnyi eredmények – egy új átjáró, egy sikeres és egyre eredményesnek ígérkező aláírásgyűjtés – apró győzelmek, amelyekért érdemes harcolni; hiszen városunk jövője mindannyiunk közös felelőssége és lehetősége.
Ha kíváncsi vagy, hogy milyen is lenne igazán jó, élhető és szerethető vasútállomást tervezni – nem rólunk nélkülünk, hanem velünk együtt –, erről korábban itt írtam részletesen:
Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!
Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.
És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.
Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.
Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.
Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.
De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.
Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.
Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.
A Gubacsi híd rémtörténete számomra nem csupán egy fővárosi infrastruktúra-ügy, hanem személyes ügyem is: évekig küzdöttem a zajvédelemért, a kerékpáros forgalomért, és a híd állapotának javításáért.
Most, hogy a híd gyalogos járdája leszakadt, különösen fájdalmas látni, mennyire nem sikerült előrelépni az elmúlt évtizedben – pedig a problémák mindenki előtt ismertek voltak.
A felelősök pedig most is, mint mindig egymásra kennek mindent és ezt is bevonták a Vitézy-Lázár cicaharcba, pedig ennél ez a probléma sokkal többet érdemel. Pedig mindig mindenki mindent megígért, legyen szó akár a Galvani vagy az Albertfalvai hídról, akár a Gubacsi hídról.
Egy híd, amelyen mindenki átmegy – busszal, gépkocsival, gyalog, bringával, tehervonattal
A Gubacsi híd egyszerre életút és logisztikai ütőér: Csepelt és Pesterzsébetet köti össze, de a vasúti híd a csepeli Szabadkikötőbe érkező áruk, konténerek, alkatrészek, sőt, a magyar autó- és akkumulátorgyárak beszállítói is ezen a hídon keresztül juttatják el a szállítmányaikat az ország belsejébe.
Már 2020-ban annyira leromlott a vasút híd állapota annyira, hogy 5 km/órás sebességkorlátozást és 20 tonnás tengelyterhelési limitet kellett bevezetni, amit sebességmérőkkel ellenőriznek.
A környék lakói számára a vasúti és közúti forgalom zaja mindennapos probléma, amelyre a híd felújítása vagy cseréje sem kínál rövid távú megoldást.
A kerékpáros közlekedés fejlesztése ebben a tekintetben sikeresnek mondható, hiszen az elmúlt években mind a csepeli, mind a pesterzsébeti nyomvonalak megépültek, kényelmes és gyors volt eddig az átjutás. Sajnos a mostani havária miatt ideiglenes, osztott gyalog-kerékpárúttá alakítják a a kerékpárutat.
Miért csúszik minden?
A híd felújítása és a kapcsolódó nagyprojektek (új vasúti híd, Galvani híd, Albertfalva projekt) csúszásának okai összetettek:
Forráshiány és prioritáshiány: A kormányzati forráselosztásban a vasúti és városi közlekedési fejlesztések rendre háttérbe szorulnak, a konkrét pénzügyi fedezet sokszor csak ígéret marad, Budapestet a bűnös várost és a vasútat egyaránt bünteti az Orbán-kormány.
Döntéshozatali és adminisztratív lassúság: A tervek, engedélyek, tenderek előkészítése évekig tart, a kivitelezés elindítása rendszeresen elakad, még úgy is, hogy a kormány a lakossági és fővárosi javaslatokat és kéréseket figyelmen kívül hagyja.
Politikai és szakmai viták: A vasúti fejlesztések kapcsán kormány és a kerületek között is folyamatos a huzavona a zajvédelem és a vasútyi nyomvonal miatt.
Lakossági ellenállás, szakmai aggályok: A kapcsolódó Galvani híd (amely a NER ingatlan mutyijai miatt beelőzte a szakmailag indokolt Albertfalvai hidat) környezetvédelmi, forgalomtechnikai vitái a kidolgozatlan, szakmaitlan, környezetkárosító tervei miatt szintén lassították a haladást.
Ami fontos előrelépés: amíg a kormány a felelősség elsunnyogásával foglalkozik a főváros végre lépet az ügyben: a gyalogos járda leszakadása után a Budapest Közút azonnali vizsgálatokat indított és javításokat ígért, a forgalmat átterelték a híd északi oldalára, ahol ideiglenes gyalog-kerékpárutat jelöltek ki, s ideiglenes gyalogátkelőt létesítenek a csepeli oldalon.
A hosszabb távú megoldás – a híd teljes felújítása vagy cseréje – továbbra is a jövő ígérete marad: a legutóbbi bejelentések szerint 2026-ban kezdődhet meg a vasúti híd rekonstrukciója (ez egy új vasúti híd építését jelenti valójában), de a közbeszerzések és a forrásbiztosítás még mindig kérdéses.
Számomra a Gubacsi híd nem csak egy átkelő: ez a híd a mindennapok része, a zaj, a forgalom, a lakossági fórumok, a petíciók és a , a kerékpáros sikerek mellett a remény és a csalódás szimbóluma.
Sokan dolgoztunk azon, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a környék, de a nagy rendszerek tehetetlensége, a források hiánya, a politikai huzavona rendre elvitte az eredményeket. Most, hogy a híd egy darabja szó szerint leszakadt, talán végre mindenki számára világos: ez így nem mehet tovább.
A jövő attól függ, hogy lesz-e elég akarat, forrás és együttműködés ahhoz, hogy a Gubacsi híd – és vele együtt a környék – végre megújulhasson. Addig is marad a küzdelem: a zajvédelem, a biztonságos közlekedés, a közösségi érdekek védelme érdekében.
Lakossági érdekérvényesítés és szerződések. 2023-ban is jelent meg cikk, amely a vasúti hídhoz kapcsolódó zajvédelmi beruházásokat, azok szerződéses hátterét és a megvalósítás akadályait mutatja be.
Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáljuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.
A fejlesztés jelentőségét tovább növeli, hogy 2023-ban VEKOP fejlesztésként bővült a kerület kerékpárúthálózata, így egyre többen választják a kerékpáros közlekedést nemcsak a mindennapokban, hanem a szabadidős és sporttevékenységekhez is.
Miért fontos a konstruktív kerékpártámasz?
A kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan nő, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a sportparkoknál, közterületeken biztonságos és praktikus támaszok álljanak rendelkezésre. A korábban kihelyezett, elsősorban elsőkerék-befogós vagy kisgyermekjárművekhez (pl. futóbicikli, műanyagmotor) tervezett tárolók a normál méretű kerékpárok számára nem alkalmasak: ezeknél a vázat nem lehet lezárni, a kerék könnyen kiszerelhető, így a lopás elleni védelem gyenge.
Lehetővé teszi, hogy a kerékpár vázát és kerekét is lakattal rögzítsük, ami a biztonság szempontjából alapvető.
Univerzális: bármilyen típusú, méretű kerékpárhoz használható.
Hosszú távon is tartós, nem károsítja a kerékpárt.
Kényelmesen, gyorsan használható, így valóban ösztönzi a kerékpáros közlekedést.
A sportparkok, fitneszparkok népszerűsége és a kerület adottságai miatt egyre többen érkeznek kerékpárral. De van még hova fejlődni, s érdemes is, mert a kerékpárhasználat csökkenti a gépjárműhasználatot, ezzel hozzájárul a tisztább, élhetőbb környezethez. Elérhetővé teszi a sportolást minden korosztály számára, akár családoknak, akár idősebbeknek és segíti a fenntartható, egészséges életmód terjedését.
Számomra ez a fejlesztés azért is kiemelten fontos, mert a kerékpáros közlekedés támogatása nemcsak környezetvédelmi, hanem közösségépítő ügy is. A modern, biztonságos támaszok kihelyezése egyértelmű üzenet: a kerület valóban számít a kerékpárosokra, és támogatja az aktív, egészséges életmódot.
A fejlesztés helyszínei
A 2025. évi költségvetés terhére az alábbi fitnesz- és sportparkoknál helyezünk ki 600 mm-es konstruktív kerékpártámaszokat:
Ábrahám Géza utca 107-115. szám mögötti sportpark (180519/34 hrsz)
Magyarok Nagyasszonya téri játszótér (179422/3 hrsz)
Tátra téri sportpark (172539/7 hrsz)
Török Flóris utca 2-8. szám melletti sportpark (170269/27 hrsz)
Közműhelytelep utca 16. (Baba park) (170187/26 hrsz)
Lajtha László utca 24. Kanada park (170594/13 hrsz)
Old boys felnőtt játszótér (Tótfalusi-Kis Miklós-sétány) (171190/64 hrsz)
Felülvizsgálat és további tervek
Javaslatomra a hivatal felülvizsgálja a már meglévő kerékpártárolókat is, hogy melyik milyen funkciót lát el, s hol érdemes az elavult, nem megfelelő támaszokat korszerű, biztonságos megoldásra cserélni.
Megérkezett a válasz a múlt heti nyilvános levelemre, amelyben a Budapest-Kelebia határátkelő közötti 150. számú vasútvonal fejlesztéséről kérdeztem – amely, már eddig is komoly hatással volt Pesterzsébet egyes területeire, – most azonban újabb ingatlanok kerülhetnek be a beruházásba. A kormány által társadalmi vitára bocsátott rendeletmódosítás szerint két új helyszínt, a 170007 és 170012/1 helyrajzi számú ingatlanokat is bevonnák a projektbe.
Mit érint a módosítás?
A 170012/1 hrsz. a Duna medréhez tartozik a Gubacsi hídtól északra eső területen, míg a 170007 hrsz. alatti terület a Duna melletti önkormányzati út. A módosítási tervezet szerint ezekre az ingatlanokra a János utcai vízelvezető meder szükségszerű átépítése és helyreállítása miatt van szükség. A MÁV tájékoztatása szerint a műtárgy várhatóan a jelenlegi helyén marad, így az útburkolat alatt továbbra is a Dunába vezetik majd a csapadékvizet.
Milyen hatással lehet a beruházás a kerületre?
Bár a MÁV közlése szerint a változás nem érinti jelentősen a közlekedést, parkolást és a zöldfelületeket, fontos, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja a módosítás következményeit.
Mi a következő lépés?
Pesterzsébet önkormányzati képviselőjeként kezdeményeztem, hogy a polgármester és a főépítész részletes tájékoztatást adjon az ügyben, – ez a mai levéllel megtörtént – és az önkormányzat megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetéseken – ez sajnos évek óta eredménytelen -. Fontos, hogy a lakosság is pontos információkat kapjon a várható változásokról és lehetőség szerint beleszólhasson a döntéshozatalba.
A fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogom a kerület lakóit. Az előzményekről és a legfrissebb információkról itt lehet tájékozódni: mach.hu
A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziójában bevont két új terület a 170007 és 170012/1hrsz. alatti ingatlanok.
A 170012/1 hrsz. a Duna medre a Gubacsi hídtól északra eső területen, míg a 170007 hrsz. alatti terület a Duna melletti önkormányzati út.
Megkerestük a MÁV Zrt.-t arra vonatkozóan, hogy tájékoztassanak arról, hogy a két ingatlan miért került bele a kormányrendelet tervezett módosításának listájába.
A MÁV Személyszállítási Zrt. vezető tisztségviselője tájékoztatott, hogy a tervezői adatszolgáltatás szerint a két ingatlan a János utcai vízelvezető levezető meder szükségszerű átépítése, helyreállítása miatt került a listába.
A helyreállítás során a vízelvezető műtárgy várhatóan a mostani helyen marad, tehát továbbra is az útburkolat alatt kerül átvezetésre és a Dunába bevezetésre, így ez nagy valószínűséggel nem fogja befolyásolni a közlekedést, a parkolást, valamint a zöldfelületeket.
A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziója újabb két területet (170007 és hrsz 170012/1) von be a beruházásba.
Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja ennek hatásait is és megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetések során.
Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a módosítás milyen konkrét területeket érint a kerületünkben, és milyen változásokat hozhat magával az itt élők számára. Különösen fontos lenne tudni, hogy:
Hogyan befolyásolja a módosítás a helyi közlekedési hálózatot, beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést?
Vannak-e tervek a helyi infrastruktúra fejlesztésére a beruházással összhangban?
Milyen hatással lehet a módosítás a kerület zöldfelületeire és parkolására?
Fontosnak tartom, hogy Pesterzsébet lakossága és képviselői megfelelő információkkal rendelkezzenek az ügyben, és lehetőség szerint érvényesíteni tudják a kerület érdekeit a döntéshozatal során.
Várom megtisztelő válaszukat és tájékoztatásukat a fentiekkel kapcsolatban.
Üdvözlettel, Mach Péter önkormányzati képviselő Pesterzsébet
Vonják be Pesterzsébet lakosságát is a kínai vasút és a gubacsi vasúti híd fejlesztési döntéseibe!
Javaslatomra a képviselőtestület döntése alapján még májusban lakossági fórumot kell tartani a Belgrád-Budapest vasútvonal pesterzsébeti szakaszának fejlesztéséről.
Korábbi ígéreteit megszegve a HÉV-metró-vonat összekötés, a pesterzsébeti intermodális csomópont, a gyors és sűrű kötöttpályás személyi közlekedés és a zajvédelem helyett egyelőre csak titkos tervek, fakivágások, növekvő áruforgalom, önkormányzati vagyonvesztés, gimnázium, fittnesztermek, lakóingatlanok, jégcsarnok bevonása a kisajátítási eljárásokba, a Duna-parti lakótelepek közlekedésének megbénítása, nulla nyilvános zaj- és környezetvédelmi hatástanulmány a Belgrád-Budapest kínai vasút kapcsán.
Az a célunk, hogy hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat, terveket és kezdődjenek társadalmi egyeztetések a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról!
Fentiek miatt úgy döntöttünk, saját kezünkbe vesszük a sorsunk, s részvételi alapon megtervezzük mi a vasútállomásunk.
Ezért készítettük a kérdőívünket is, aminek kiértékelésére meg is hívjuk majd Önöket!
Hetek óta geodéták mérnek a Belgrád-Budapest vasútvonal pesterzsébeti szakaszán, cölöpök és felfestések jelentek meg közterületeken a Serény és a Zodony utcában.
Tereprendezés történt és a vasúti pálya mindkét oldalán rengeteg fát, cserjét taroltak le, ennek ellenére mind a mai napig nem kaptunk információt a tervezés folyamatáról, mi épül és hova az adott területen, illetve arról sem, hogy készül-e környezetvédelmi hatástanulmány.
A kérésemre levélben fordultunk a fakivágások és fapótlások ügyében a MÁV-hoz. Válaszukban azonban meghökkentő módon cokit mutattak a kerületnek: nem pótolják a kivágott fákat.
Szerintük a jelzett MÁV területen ugyan tényleg történtek fakivágási munkálatok, de csupán a vasúti infrastruktúra melletti dőlés veszélyes fák vágását végezték el. Továbbá Pesterzsébet megállóhely környezetében a Budapest-Belgrád projektben részt vevő Vállalkozó a geodéziai felmérések elvégzését akadályozó bokrokat és 10 centiméter törzsátmérőnél kisebb cserjéket vágott ki, ugyancsak MÁV területen. A jelzett fák nem kerülnek pótlásra.
Közös felelősségünk, hogy az Önkormányzat mindent szükséges lépést megtegyen, hogy valós képet kaphassunk arról mi történik a fejünk felett.
Sajnos azonban egyelőre érdemi válaszok nem érkeznek. Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak „decemberi javaslatunk alapján” küldött megkeresésére a MÁV Zrt. vezérigazgatója 2023. december 11-én kelt, csatolt levelével válaszolt.
Kerületünk két kiemelt sportlétesítményére, a 170187/81 hrsz-on nyilvántartott Pesterzsébeti Jégcsarnok, valamint a 170187/92 hrsz-on nyilvántartott Sporttelepre vonatkozóan a vezérigazgató úr levelében külön kiemelte, hogy jelenlegi ismereteik szerint az ingatlanokon kisajátítás nem történik majd, kivéve, ha mégis megtörténik.
Zajvédelemről, a nyomvonal pontos elvezetéséről, a deponálókról, a por- és zajszennyezésről, a vasúti megálló pontos helyszínéről, kialakításáról arról, hogy mi történik az aluljáróval és annak megszűnése esetén hogyan lesz biztosított a gyalogos közlekedés semmilyen választ nem adott levelében. S természetesen arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy mi történik a busz és személyautóforgalommal az építkezés alatt és a beruházás befejezése után. A személyforgalom visszaállításáról, a várható célállomásokról szintén hatalmas a csend.
A fentiekre tekintettel a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésével és közvetlen környezetével érintett ingatlanokkal kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban tiltakoztunk a kisajátítások ellen, s határozatot fogadtunk el, hogy a Budapest – Belgrád kínai vasút miatt a pesterzsébetiek semmilyen hátrányt ne szenvedjenek. Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete felkérte a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Kínai Magyar Vasúti Nonprofit Zrt-vel is, illetve folytassa az egyeztetéseket az illetékes minisztériummal és a MÁV Zrt-vel az alábbi ügyekben:
– Készül-e környezetvédelmi hatástanulmány az adott szakaszra? – Milyen teher- és személyforgalommal számolnak az adott területen? – Milyen zajvédelmi műtárgyak épülnek a fejlesztés pesterzsébeti szakaszán? – Hol és milyen formában valósul meg a megálló és annak milyen gyalogos megközelítése lesz? – Mikor kapjuk meg a beruházás terveit? – A BUBE beruházás helyszíneit és közvetlen környezetével érintett ingatlanok (helyrajzi számait a 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza) szereplő pesterzsébeti ingatlanok esetében mikor kapunk érdemi információt azok sorsáról? Milyen garanciákat adnak arra, hogy a fejlesztés lezárulta után a fejlesztéssel közvetlenül nem érintett ingatlanok újra „tehermentessé” válnak? – Ki és milyen módon határozza meg a fejlesztés során kivágásra kerülő fásszárú növények pótlását, figyelembe veszik-e az önkormányzat a fásszárú növények védelméről szóló rendeletben foglalt előírásokat, iránymutatásokat?
Felkértük a polgármestert arra is, hogy a BUBE beruházással kapcsolatos fakivágásokkal és pótlási kötelezettséggel kapcsolatban forduljon tájékoztatásért az illetékes Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatalhoz.
Újabb hírek a Vizisport utcai forgalomcsillapításról: kérésemre még a télen áthelyezik a planténereket, oszlopokkal teszik láthatóvá az árkokat és pótolják a fényvisszaverő csíkokat. A tapasztalatok alapján pedig „újratervezés”: zöldszigetek és fekvőrendőr épülhet, illetve a villámárvízek miatt átalakítjuk az árokrendszert, s javítjuk a vízelvezetést.
A Gubacsi lakótelep közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítését és utána a tervekben foglaltak megvalósítását még 2018-ban kezdeményeztük. 2023-ban már a második ütembe sikerült belevágnunk. A 2023. évi költségvetésbe 8.000.000, -Ft fedezetet biztosítottunk az alsóVízisport utca forgalomcsillapítására. Ez az összeg a Vízisport utca 2-28. szám előtti szakaszon forgalomcsillapítás lehetőségeinek vizsgálatára és az azt követő forgalomcsillapítás tervezésére és a Budapest Közút Zrt. forgalomtechnikai engedélye alapján 2023. decemberében növényládák (planténerek) kihelyezésére, felfestésekre és a szükséges táblák kihelyezésére volt elég.
A forgalom ilyen eszközzel történő csillapítására kerületünkben korábban nem került sor, így pilot projektként tekintünk a fejlesztésre és a tapasztalatok alapján módosítjuk és alakítjuk majd át úgy, hogy a tavaszi/nyári forgalomemelkedés esetén is működjön.
A körzet képviselőjeként az alábbi kérésekkel fordultam a hivatalhoz:
a jelenlegi kihelyezések mellett a gépjárművek az út közepén mennek el, ami a sebességet nem csillapítja, kérésként a planténerek szegélytől távolabb helyezése merült fel. A bentebb helyezéssel esetleg a kerékpárosok a szegély és a láda között tudnának közlekedni.
a Budapest XX. Vízisport utca 25-27. szám előtti árok széle esős időben nem látható, ezért kéri ezt oszlopokkal jelezni,
fényvisszaverő csík felragasztása a virágládákra,
A kéréseink alapján heteken belül a ládákat a felfestés szélére helyezik, ami a tapasztalt, esti „középen száguldást” meggátolja, azonban a kerékpárosok számára ez a szélesség nem elégséges, a gépjárművekkel egy nyomvonalon tudnak egyelőre haladni a virágládák megkerülésével. Az árokban az oszlopok és a fényvisszaverő csíkok is hamarosan kikerülnek.
A Vízisport utca forgalma elsősorban nyáron növekszik meg, így az ilyen módon történő forgalomcsillapítás előnyei vagy hátrányai/hibái várhatóan a nyári időszakban kerülnek igazán felszínre. Ha sikerült felmérni az eredményességet akkor a forgalomcsillapítás érdekében ideiglenesen létesített növényládákat elszállítják.
Ha sikeres a projekt, akkor végleges megoldásként sebességcsökkentő zöld szigetek kerülnek megépítésre. A szigetek a járda melletti kiemelt szegélytől indulnak, az átellenes oldalon pedig a meglévő süllyesztett szegélytől 1,75 m szélesen, ezzel biztosítva 3,75 – 3,80 m űrszelvényt a járműveknek. A 10 db sziget az út jobb és bal oldalán, felváltva kerülne elhelyezésre. A javaslat szerint a Vízisport utca Soroksárhoz közelebb eső végén megépítésre kerülne egy forgalomcsillapító küszöb is.
A tervezők által 3 javaslat került kidolgozásra, mely közül 2 változat további parkolók kialakítására tesz javaslatot és megoldást nyújthat a mostani elöntésveszélyes útszakasz problémáira is, a harmadik egy olcsóbb alternatíva, amely csak részleges megoldást nyújt a villámárvizekre.
Az 1. verzió szerinta parkolóhelyek kialakítása során a meglévő szikkasztó árkokat el kell bontani és a parkolóhelyekhez illeszkedően új tározó-párologtató árkot kell kialakítani. A tározó-párologtató árok áthelyezése nem vízjogi létesítési engedély köteles beavatkozás. Az engedélyezési tervek készítése során a geotechnikai fúrások alapján, a talajvízszintek ismeretében lehet meghatározni az árkok geometriáját. Az RSD közelsége és a vélhetően magas talajvízszint miatt célszerű a felszíni és felszín alatti vizeket különválasztani egymástól, ezért az árkokat vízzáró burkolattal kell ellátni.
A 2. verzió a legdrágább, eszerint a parkolóhelyek kialakítása során a meglévő szikkasztó árkokat fogják elbontani és a meglévő csatornarendszert új víznyelőkkel kiegészíteni. A javasolt verzió szerint 0+569 – 592 km sz. között a bal oldalon lévő burkolt árokra két parkolóhely került megtervezésre. A megmaradó árokszakasz végére egy víznyelőakna beépítését javasolják. A víznyelő építése nem vízjogi engedélyes tevékenység, de üzemeltetői tervjóváhagyás és e-közmű egyeztetés szükséges. A 0+614 – 0+705 km sz. között a bal oldalon gyephézagos beton burkolólapokkal burkolt szikkasztóárkok találhatóak. Az árkokra új parkolóhelyek lettek tervezve. Ezen a szakaszon a megfelelő vízelvezetéshez 3 db új víznyelőaknát terveztek és az ezekhez tartozó 120 m hosszban a gyűjtő gerinccsatornát. Az új csatornát a Közműhelytelep utcai csatornába kell bekötni. Ez a tervezett csatornaszakasz megépítéséhez vízjogi létesítési engedély szükséges. A meglévő és új levezető csatornák esetében új olajfogó műtárgyak építése válik szükségessé. Az olajfogó műtárgy beépítése esetén az út egy részének átépítésével is számolni kell.
A 3. javaslat szerint a parkolóhelyek kialakítására nem kerülne sor, ezzel a vízépítési létesítményeket nem szükséges átépíteni. Ebben az esetben a meglévő vízelvezető rendszer felújítása javasolt.
