Ma a pesterzsébeti képviselő-testület elfogadta a javaslatunkat: kerületünk csatlakozik a „vágatlan május” mozgalomhoz. Ez azt jelenti, hogy májusban a közterületi gyepet csak a legszükségesebb helyeken kaszáltatjuk, és nagyobb teret adunk a vadvirágoknak, a beporzóknak és a természetes zöldfelületeknek.
A „Vágatlan május” (No Mow May) eredetileg egy brit természetvédelmi kezdeményezés, amelyben arra kérik az embereket és az önkormányzatokat, hogy májusban – amikor a rovaroknak különösen nagy szükségük van táplálékra – hagyják meg a virágzó növényeket, magasabb füvet, természetesebb gyepeket. Ezzel nem „elhanyagoljuk” a zöldet, hanem tudatosan segítjük a biodiverzitást, a méheket és más beporzókat, amelyek nélkül nincs gyümölcs, zöldség, városi fák termése, és hosszabb távon egészséges ökoszisztéma sem.
Az idei tavasz is megmutatta, milyen súlyos gondot okoz az aszály és a talaj kiszáradása. A szakértők régóta mondják, hogy a túlgyakori, „golfpálya-sima” kaszálás rontja a talaj vízmegtartó képességét, felmelegíti a felszínt, és még gyorsabban kiszáradnak a városi zöldfelületek. A „vágatlan május” mozgalmat éppen az áprilisi aszályra reagálva hirdették meg, és már több magyar város, köztük Budapest és Székesfehérvár is csatlakozott hozzá.
Mit jelent ez Pesterzsébeten a gyakorlatban? – Májusban a parkjainkban és egyes zöldfelületeinken kevesebbet kaszálunk, hogy minél több vadvirág tudjon kivirágozni. – Ahol a közlekedésbiztonság vagy a gyalogosforgalom indokolja – például kereszteződésekben, járdák, zebrák, útkereszteződések látási háromszögében – ott továbbra is rendszeresen nyírjuk a füvet. – A fenntartóinkat arra kértük, hogy inkább az öntözésre, locsolásra és a biológiai sokféleséget erősítő intézkedésekre koncentráljanak, ne a mindenáron „parkosra nyírt” gyepre.
Tudom, hogy elsőre furcsa lehet: sokan, ha magasabb füvet látnak, rögtön azt gondolják, hogy „nem dolgozik a szociális foglalkoztató”. Itt viszont pont az ellenkezője történik: tudatos döntést hoztunk, hogy a klímaválság és az aszály közepén okosabban bánjunk a zöldfelületeinkkel. Nem rendezetlen, hanem természetesebb városi zöldet szeretnénk, ahol újra megjelennek a vadvirágok, és visszatérnek a méhek, pillangók, más beporzó rovarok.
A „vágatlan május” nem csak egy hónapnyi fűnyírás-kihagyásról szól. Arról is, hogy elkezdjük más szemmel nézni a környezetünket: – Nem minden „gaz”, ami nem angol pázsit – sok köztük értékes, virágzó növény, ami a rovaroknak menedék és táplálék. – A kicsit magasabb fű jobban árnyékolja a talajt, lassabban szárad ki alatta a föld, vagyis hosszabb távon is segít védeni a növényeinket az aszálytól. – Egy virágos, természetközelibb park sokkal több életet vonz: madarakat, rovarokat, és remélhetőleg több embert is, aki szívesen használja ezeket a tereket.
Arra kérlek benneteket, hogy ha idén májusban magasabb füvet, virágos mezőket láttok Pesterzsébeten, gondoljatok arra: ez nem rendetlenség, hanem egy tudatos döntés a jövőnkért. Ha van kertetek, udvarotok vagy társasházi zöldfelületetek, próbáljátok ki ti is: hagyjatok egy sarkot „vágatlanul”, figyeljétek meg, mennyi új élet jelenik meg ott néhány hét alatt.
Nagyon remélem a kezdeményezésünk jópéldát mutat és a családi házak kertjeit, társasházaink környezetét ápolók szintén hasonlóan döntenek!
Ha kérdésetek, észrevételetek van a kerületi zöldfelületekkel kapcsolatban, írjátok meg kommentben vagy üzenetben. Beszélgessünk róla, mert ez mindannyiunk ügye! 🌱🐝
A MOHU Zrt. jelenleg nem kezeli megfelelően több szelektív hulladékgyűjtő sziget környezetének problémáit, ezért Lernyei Ákos és Lengyel Dávid képviselők javaslatára a fideszes többség a pesterzsébeti szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszüntetéséről döntött az alábbi helyszíneken található kivételekkel:
Baross utca 25. (volt SPAR) (üveggyűjtő nélkül) (kamerával ellenőrzött)
Baross u 47. sz. ingatlannal szemben, a Bíró M. u 2. sz. előtti járdasziget csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
Deák tér, a Pöstyén utcával szemben csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
Helsinki út 9. sz. ingatlan előtt, Duna felőli oldal
Kossuth L. u. 5-9. sz. ing. végfala előtt, a Helsinki út felőli járdaszakasz (kamerával ellenőrzött)
Mátyás király tér, a 15. sz. ingatlannal szemben csak üveggyűjtő
Serény u 2. sz. ing. előtt, a gimnázium gazdasági bejárata mellett
Tátra tér – Tátra utca kereszteződése, a piac mellett csak üveggyűjtő
Téglagyár tér, Vízisport u. 11. (az út túloldalán) (kamerával ellenőrzött)
Török Fl. u 33. sz. ingatlannal szemben, a villamos mentén zöldsáv csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött)
Vágóhíd u 18-26. sz. ing. előtt, a Hatvani utcával szemben csak üveggyűjtő (kamerával ellenőrzött
A körzetemben a vastagon jelzett 2 darab szelektív sziget jövőjéről a bizottság kérésemre májusban dönt.
Fontosnak tartom, hogy ez a döntés ne kizárólag hivatalos jelentések vagy külső szempontok alapján szülessen meg, hanem azoknak a véleménye is megjelenjen benne, akik nap mint nap itt élünk, itt közlekedünk, és közvetlenül tapasztaljuk a helyzetet.
A saját körzetemben ezért a két szelektív sziget ügyében azonban azt kértem, hogy a döntés előtt kérjük ki az itt élők véleményét, és ennek alapján hozzunk felelős döntést, az egyik ez.
Ez nemcsak köztisztasági kérdés, hanem a lakók mindennapi komfortérzetét is érinti.
Ezért készítettem két kérdőívet, hogy megismerjük a lebontásra került Helsinki 26 szellemház mellett a Helsinki-Kossuth Lajos sarkán álló szelektív szigettel kapcsolatban a környezetében élők véleményét. Arra keresem a választ, hogyan látjátok a kerületi szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, használjátok-e a szigeteket vagy inkább a társasházi gyűjtőket, szerintetek maradjon-e a sziget, és milyen változtatásokat tartanátok szükségesnek, ha megszüntetjük vagy ha elvitetjük.
A Baba park melletti, Zodony utcában található szigetről készült kérdőívet a Gubacsi lakótelepen és a Mediterránban élők zárt fórumain érhetőek el.
Azt szeretném, hogy a májusi bizottsági döntés előtt minél több valós tapasztalat és érdemi észrevétel eljusson hozzánk. Kérlek, töltsd ki a kérdőívet, és oszd meg a saját véleményedet is, hogy a döntés valóban a helyiek tapasztalataira épülhessen.
Nagyon fontos: képviselőként a hangos, indulatos érvek pont ugyanannyit érnek számomra, mint a csendesen, visszafogottan megfogalmazottak. Nem a facebookon vagy a fidesz füstös szobáiban kell eldőlni a kérdésnek, hanem a kérdőívet kitöltők átgondolt véleménye alapján.
Hosszú és éles vita bontakozott ki, a városvezetés nem teljesítette az ezzel kapcsolatos testületi döntéseket, hanem csupán a kormányváltás és a MOHU átalakítása előtt az utolsó pillanatban a szigetek megszüntetést kezdeményezte.
Semmilyen előkészítő munka nem zajlott a megszüntetés után az adott területrészek parkosításáról, átalakításáról, az utána keletkező illegális hulladékról. Azokat a szelektív szigeteket, amelyiket az Önkormányzat megszüntet, de nem biztosítja, hogy ne tudjanak lerakni ott illegális hulladékot lerakni, ott ezentúl is meg fog jelenni az illegális hulladék, ez meg is történt.
A MOHU-val le kéne végre ülni tárgyalni, hogy milyen rendszerességgel takarítja a szelektív szigeteket, hol lesz helyettük hulladékudvar a kerületben, vagy a kerület határán. Nem az esztelen megszüntetés a megoldás.
A Bizottság adott engedélyt a Határ út 1. szám alatti hipermodern szelektív szigetekre. Ott sajnos úgy használják, hogy elé vannak a nagy szelektív kukák helyezve, azok is ki vannak tolva. Gyakorlatilag olyan, mint egy zsibvásár az a terület. Amit a MOHU most szeretne, hogy kis miniatűr szigetek kialakítása, az sokkal nagyobb rendetlenséget okoz, egyelőre teljes zsákutca. Ha ilyen kis miniatűr szigeteket alakíttat ki a pesterzsébeti fidesz, az sokkal nagyobb rendetlenséget okoz, mint hogy a kerület bizonyos pontján vannak ezek a szigetek.
A Budapesti Zöld Panelprogram egy olyan ügy, amit tavaly tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú. Köszönöm képviselőtársaim támogatását és a hivatal hatalmas munkáját!
A programról a Budapesti Közművek illetékesei 2026. május 6-án 14.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagytanácstermében (Budapest, XX. Kossuth L. tér 1. 1. emelet) tájékoztatást nyújtanak, melyen előzetes regisztrációt követően minden érintett közös képviselőt szeretettel várnak.
Budapest Főváros Önkormányzata és Kerületünk együttműködésében Budapest XX. kerületében is elindult a Zöld Panelprogram, melynek lebonyolításával a Budapesti Közműveket bíztuk meg. A pályázaton azok a társasházak és lakásszövetkezetek vehetnek részt, amelyek panel vagy egyéb iparosított technológiával épültek.
Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent.
A Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.
A Program fő célja a lehető legnagyobb fajlagos primerenergia-megtakarítás elérése, így különösen fontos szerepet szán a hőszigetelésnek, nyílászáró cserének és fűtéskorszerűsítésnek.
Emellett az is fontos célkitűzés, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, kisebb támogatási forrást felhasználva, az évente 10-12 jól kiválasztott lakóépületben megvalósított „tesztprojektek” során olyan műszaki, finanszírozási és projektmenedzsment tapasztalatok gyűljenek össze, amelyekre építve hosszú távú felújítási program alakítható ki.
A jelen program tapasztalatai segítséget nyújthatnak abban, hogy a jövőben érkező esetleges nagyobb volumenű fejlesztési források gyorsabban jussanak el a célcsoportokhoz, és hatékonyabban szolgálják az energiahatékonysági célokat.
Azokat a lakóközösségeket keressük, akik a Programhoz csatlakozó kerületek valamelyikében minimum 10 lakásos társasházban vagy lakásszövetkezetben, iparosított technológiával készült épületekben élnek és célul tűzték ki házuk olyan mértékű energetikai korszerűsítését, amellyel legalább 30%-os energiamegtakarítás érhető el.
Ezen felül fontos, hogy tudják vállalni a minimum 10%-os önerő biztosítását, valamint a beruházás fennmaradó részének fedezéséhez szükséges hitelfelvételt.
A programról a Budapesti Közművek illetékesei 2026. május 6-án 14.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagytanácstermében (Budapest, XX. Kossuth L. tér 1. 1. emelet) tájékoztatást nyújtanak, melyen előzetes regisztrációt követően (https://forms.office.com/e/j43hMxkTc1) minden érintett közös képviselőt szeretettel várnak.
Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?
Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.
A Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2026-ban is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására.
A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.
Az ilyen kertek általában parlagon heverő telkeken találnak helyet, amit magánemberek önszerveződő csoportja vesz művelés alá a telek tulajdonosának beleegyezésével. A kertek amellett, hogy egészséges kikapcsolódást nyújtanak, egyben a közösségi élet színterévé is válhatnak.
A sikeres pályázók egy parcella egy éves használatát nyerik el és egy aktív, ökotudatos közösségben tevékenykedhetnek.
A pályázaton nagykorú pesterzsébeti lakos indulhat. Az egy lakcímen lakók (egy család) csak egy parcella bérlésére jogosultak.
Az érvényes jelentkezés feltételei: • Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét meg kell adni. • A pályázatban résztvevőknek a jelentkezési lap hiánytalan kitöltésén kívül külön dokumentációt nem kell benyújtani. • A pályázónak el kell fogadnia a közösségi kert házirendjét és az éves tagdíjfizetési kötelezettséget. • Részvétel a közösségi kert valamelyik nyílt óráján, hogy személyesen is egyeztethessen a bíráló bizottság tagjaival. (Az időpontok: március 21-én 14:30 és 15 óra között vagy március 26-án 16 és 17 óra között).
A pályázatot a közösségi kert 5 tagú bíráló bizottsága értékeli. A pályázatok rangsora pontozás alapján kerül meghatározásra. A bírálatkor figyelembe vesszük az önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett környezetszépítő akciókban való részvételt. A pontozásnál a családi részvétel a kertészkedésben, az eddig végzett kerületi közösségi munka, kertszépítés, szakértelem, kötődés a Duna-parthoz, részvétel a közösségi kert közösségi programjaiban, munkáiban számít. Idén a fenti feltételek közül legalább kettőt teljesítők között a bizottság sorsolással dönt.
Pályázatok benyújtásának határideje: 2026. március 26. (csütörtök) 20.00 óra. Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!
Tegnap a helyi ellenzék és a városvezetést támogató képviselők összefogtak a Szent Erzsébet tér fáinak ügyében. Öröm, hogy zöld ügyek összehoznak minket, még akkor is ha a költségvetés fenntarthatóságában, annak bátorságában, elfogadhatóságában nem is egyezik a véleményünk. Csaszny Gábor tanácsnok barátommal közösen néztük meg a kivágásra ítélt és a már kivágott, földön fekvő, vagy feldarabolt fákat. Az ő személyes hangvételű, tartalmilag sokban hasonlító írása a Facebook oldalán olvasható.
A családi legendánk része, hogy a feleségem kamaszkorában ezen a téren sakkozott a nála évtizedekkel idősebb partitársakkal és általában (mindig) nyert, így aztán kicsit magaménak is érzem a problémát, hogy sikerül-e újra közösségi térré alakítani a teret és nem csak ok nélkül írtják ki a fákat.
A tér fejlesztése a 2026-os kampány egyetlen kerületi kormányzati kampányberuházása, valójában egy zöldfelületfejlesztés, mely során új közösség tér létrehozását ígérték. Küldön tanulmányt érdemelne, hogy egy többszázmilliós költségből, kifejezetten a zöldfelületek rendezettségét, a biodiverzitást, a lombkorona növekedését szolgáló fejlesztés miért környezetromboló fakivágásként jelent meg a közbeszédben, de röviden:
A fakivágásokról Pesterzsébet polgármestere hétvégén egy szűk közleményben értesítette a lakókat: „A rekonstrukció érdekében a kijelölt hatóság a szükséges fakivágási engedélyeket megadta, így kilencvenkét darab fa kivágásával egyidőben, száztizenkét darab fa elültetésére kerül sor.”
Sem a fakivágások valódi okáról, sem a fapótlásokról nem kaptak a lakók semmilyen tájékoztatást. A hétvégén megígértem, hogy hétfőn utánajárok és tájékoztatom a lakosságot. Egy kicsit meglepett, hogy a faírtást már hétfő reggel meg is kezdték.
A helyszínt végigjárva később egyeztettem a hivatal illetékes osztályának vezetőjével és a kerület új főkertészével, s megkaptam a kért anyagokat is.
Azóta az önkormányzat és képviselőtársam is rakott ki egy hosszabb tájékoztatást. Én most megpróbálom zöld szempontból leírni a történteket és hogy milyen fejlesztések, ültetések várhatóak.
A fakivágásokról az engedélyek és jegyzőkönyvek, szakértői vélemények alapján:
A szükséges engedélyeket a hivatal megszerezte. A Szent Erzsébet tér környezetrendezéséhez a tér összes fájáról készült felmérés, favizsgálat, melyet minősített favizsgáló, a Magyar Faápolók Egyesületének tagja készített.
A jegyzőkönyvekben minden fáról részletes leírás található: a gyökérzetéről, a törzséről, koronaalapról…
A felmérés szerint a fák jelentős részének faápolási munkára van szüksége, egy részét egészségügyi és balesetvédelmi okokból ki kell vágni.
Aki a hétvégén kint volt az láthatta a fákon a jelzéseket, mely fákat gallyaznak, kezelnek majd és mely fákat vágnak ki kézzel vagy emelőkocsiból.
A puszta számok:
Meglévő fa a területen összesen: 142 db
Ebből összesen 92 db-ot vágtak, vágnak ki.
Az építkezés miatt kivágandó fa összesen (ez zömében a tér déli oldalán épülő új parkoló miatt): 18 db, ezek között is van néhány egészségügyi okok, vagy balesetveszély miatt is kivágandó fa, de zömében egészséges, vagy menthető fák voltak.
A fák egészségügyi állapota miatt 13 fát vágnak ki, ezek a terület különböző pontjain találhatóak és valóban nagyon rossz állapotban vannak.
S kivágják/cserélik az összes gömbakácot (ez 61 fát jelent), ezek egy része nagyon beteg volt, néhány esetében csoda, hogy még nem dőlt ki (erről a beharangozó videómban raktam is fel felvételt). Az, hogy a csekély lombkoronájú, a régi autó mellé ültetett beteg gömbakácokat nagyobb lombkoronájú, az éghajlatunkhoz és a térhez illeszkedő fákra cserélik, jó döntésnak ígérkezik.
A fák pótlásáról:
A kivágott fák helyére meglepően változatos faállomány kerül kiültetésre: háromerűjuhar, korai juhar, perzsa selyemakác, rézvörös fanyarka, oszlopos gyertyán, keleti ostorfa, közönséges júdásfa, keskenylevelű kőris, keskenylevelű kőris, kék atlasz cédrus, sárga lombú lepényfa, kínai csörgőfa, oszlopos ámbrafa, amerikai tulipánfa ,csillagvirágú liliomfa, oszlopos japán díszcseresznye, díszcseresznye, kocsányos tölgy, kislevelű hárs.
A törzsük kerülete pedig 1 méter magasan mért értéke 14-16 cm között lesz.
A fák zömében kétszer iskolázottak, vagyis a növényt kétszer emelték ki, vágták vissza a gyökerét és ültették újra, így erős, kompakt gyökérzettel rendelkezik.
Sorfák, azaz utak mentére, parkokba vagy sorokba ültethető fa típus, szabályos koronájú, keskenyebb növekedésű növények.
Az új kialakítandó zöldfelületek cserjéi, díszfűi, évelői is változatosak, valóban egy kellemes, zöld közösségi teret hozhatnak majd létre.
A fejlesztésről:
Többször, több helyen is leírtam: a kormány az elmúlt években csak stadiontéseket és templomok építését, templomkertek felújítását támogatta, ezért hiába lennének ennél fontosabb, értelmesebb beruháis lehetőségek mind városképi, mind városfejlesztési szempontból kormányzati támogatás sajnos csak erre érkezhetett.
Mivel a beruházás a 2026-os országgyűlési kampányra lett tervezve és időzítve, így előzetes egyeztetések, lakossági felmérések,bejárások sem előzték meg a kerületi városfejlesztési koncepcióba csupán bele lett erőltetve, nem szerves része annak.
Személyes véleményem, hogy a Szent Erzsébet tér felújítása csak a sétáló utca odáig történő meghosszabbításával együtt értelmezhető városfejlesztésként, addig csupán kampányberuházás. Maga a tér átalakítása amúgy fontos, csak sajnos elég gyáva lett, nem sikerült valódi közösségi funkciókat találni: csupán a templomtérként fog ezentúl is funkcionálni. Bár megszünteti középen a járdákat és autóutat, de megtartja célforgalomra a sétányt és emiatt mégis megbontva tartja a teret. A déli oldalon pedig egy nagyobb parkoló épül, emiatt is kerülnek kivágásra nagyobb lombkoronájú fák.
Pesterzsébeten új középiskolai szociális tanulmányi ösztöndíj indul: a jól tanuló, rászoruló kerületi középiskolások havi 8–10 ezer forintot kaphatnak a tanév alatt, szeptembertől júniusig. Ez bérletre, tanszerre, ruhára vagy érettségi felkészülésre fordítható pénz, ami tényleg számít egy családnak, ahol minden fillér számít. Igaz, a feltételek szigorúak, így a hivatal számai szerint csak tucatnyi diák férhet hozzá – de ez már önmagában is előrelépés a kerületben élő szorgalmas fiatalok felé!
Ez jó hír, még akkor is, ha nagyon szűk kört érint – s az ezt korrigáló módosító indítványunkat a többség elutasította.
Hogyan igényeld majd az új ösztöndíjat?
A középiskolai szociális tanulmányi ösztöndíjra a szülő, törvényes képviselő vagy nagykorú diák nyújthatja be a kérelmet majd az önkormányzatnál.
Mikor? A lezárt tanév után július 1-től a következő év június 30-ig, tehát gyakorlatilag egész évben.
Mit kell csatolni? Családi jövedelemigazolásokat, a gyerek iskolalátogatási igazolását (149/1997. kormányrendelet szerint), plusz a korábbi tanév bizonyítványát vagy KRÉTA-hitelesítést.
Mennyit kapsz? Havi 8 000 Ft, jeles átlag esetén 10 000 Ft, szeptember 1-től június 30-ig (késői kérelemnél a beadástól).
Figyelem: Ha kiköltözöl a kerületből, utolsó kerületben töltött napig jár.
Hol intézed? Az önkormányzat szociális osztályánál – kérjétek a nyomtatványt személyesen vagy nézzétek meg a pesterzsebet.hu-n!
Miért csak félig tele a pohár?
A havi 8–10 ezer forint bérletre, tanszerre, ruhára megy – ez számít egy rászoruló családnál. De a jövedelmi szűrő olyan szigorú, hogy a hivatal számai szerinti becslések szerint egy tucatnál több diák aligha fér bele kerület-szerte. Sok szorgalmas gyerek kimarad, csak mert egy hajszálnyival nem passzol a szűk dobozba.
Miért lett volna jobb a mi verziónk?
Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára által készített javaslatunk arról szólt, hogy ne újítsunk külön szűk ösztöndíjat, hanem a meglévő sokkal szélesebb réteget elérő szociális tanulmányi támogatást tegyük havi rendszerességűvé az emelt összeggel! Az évi egyszeri 40 ezres helyett havi 10 ezres, egy évig, minden jogosultnak: 5–8. osztályban 4,5-ös, 9–12-ben 4,2-es átlaggal, megfelelő jövedelemmel.
Ez azt jelenti:
Több gyerek (a teljes meglévő kör, nem csak egy szűkebb csoport).
Rendszeres pénz, ami tervezhető: bérlet, korrepetálás, érettségi díj.
Nincs bonyolult új rendszer, csak finomhangolás a régiben.
Így sokkal többen kaptak volna segítséget, nem csak 10–12 család.
Mi a baj a most elfogadott új rendszerrel?
A minimálbéremelés miatt sok család „kiesik”, pedig a rezsi, kaja, tanszer ára az egekben. Egy szűk ösztöndíj nem oldja meg: a többségnek csak a pofont jelenti, hogy „közel voltál, de nem”.
Pesterzsébet tele van olyan gyerekkel, akik szorgalmasak, de a családi kassza miatt lemaradnak. Ha csak néhányuknak adunk havi pénzt, az üzenet rossz, mert elveszi a reményt. Mi inkább azt üzennénk: „ha jól tanulsz és rászorulsz, mi mögötted állunk – mindannyian!”
Jöjjenek a kérelmek az új ösztöndíjra, de nyomjuk tovább a bővítést: több diák, több esély, jobb kerület!
Ha egyetértesz, oszd meg – együtt tesszük jobbá Pesterzsébetet.
Ők lopnak, mi dolgozunk: eltelt egy újabb év, ilyenkor év végén illik beszámolni idei munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket. Tizenöt éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.
Még 2013 tavaszán javasoltam, hogy Pesterzsébet képviselői évente számoljanak be tevékenységükről, körzetükben végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjaikról s ehhez biztosítson felületet Pesterzsébet Önkormányzata központi honlapján. A jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően ez végre megvalósult. Így letölthetőek a pesterzsebet.hu oldalról a beszámolóim.
2024 nyara óta az MSZP-FIDESZ taxikártya koalíció vezeti a kerületet, így az idei sajnos kevesebb apró körzetes fejlesztést tartalmaz (megszüntették a körzetes képviselői egyeztetéseket, a részvételi költségvetési projekteket és füstös szobákban történnek a járda-, lépcső és egyéb fejlesztések tervezései) szerencsére annál több fontos helyi ügyet. Hosszú évek munkája érett be idén: elindult a pesterzsébeti metróbusz, lebontottuk a Helsinki szellemházat, s jövőre újra vonattal utazhatunk a belvárosba. A beszámolóhoz idén is az adott ügyekhez kapcsolódó blogposztjaim linkjét csatoltam.
Főbb témáim:
Pesterzsébeti metróbusz
Vonattal a belvárosba
Tátra téri vásárcsarnok
Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása
A Duna-part a miénk! Közösségi takarítás
A Duna-part a miénk! Küzdelem a japán keserűfű ellen
A Duna-part a miénk! A Duna-parti Közösségi kert
Kínai vasút: sikerek és bukások
Pesterzsébeti fecskelakások
Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!
Nemzet – lokálpatrióta Pesterzsébet
Állatvédelem, ivartalanítás
Fakivágások – fapótlások
Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda
GYŐZTÜNK! Összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán
Gubacsi híd
Pesterzsébeti metróbusz
2025 talán legfontosabb pesterzsébeti fejlesztése, hogy kezdeményezésünkre immár átszállás nélkül tudunk a Kálvin térre az M3 és M4 metróhoz eljutni. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz, ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.
S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is. Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.
Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete a javaslatomra jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert még az idén (várhatóan pozitív) döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.
A kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.
„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”
Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a 2024 decemberi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.
Bővebben az előzményekről és az arról hogyan áll idén decemberben a projekt:
Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása és parkosítás
A terület önkormányzati képviselőjeként nagyon büszke vagyok arra, hogy kitartó munkával és több cikluson át tartó erőfeszítéssel sikerrel jártunk. A döntés nagy jelentőségű mind a helyi lakók, mind Pesterzsébet egész közössége számára.
📢 10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen! 🌍♻️
Az Átalakuló Duna-part szervezésében ismét akcióba lendültünk a dél-pesti Duna-part megtisztításáért! Az elmúlt évtizedben rengeteg szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket, és idén sem volt ez másképp. Civilek, lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok fogtak össze, hogy egy élhetőbb, tisztább partszakaszt hagyjunk magunk után.
📍 Két helyszínen dolgoztunk: ✅ Soroksáron, a szennyvíztisztító kifolyójánál ✅ Pesterzsébeten, a Gubacsi híd lábánál
💪 Az eredmény: Közel 50 önkéntes közreműködésével több mint 150 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze! Az elmúlt években átadott Duna sétány már rendezettebb, de a Gubacsi hídtól északra eső terület és a dél-pesti szennyvíztisztító környéke még komoly munkát igényelt. Most ezek a szakaszok is tisztábbá és élhetőbbé váltak a kutyások, futók, kerékpárosok és természetkedvelők számára.
Idén is kiírtuk a pályázatot a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2025-ben is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására. A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.
December 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatást és bemutatót Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr a Tátra téri piac terveiről. Pesterzsébeti képviselőként és a „Vonattal a belvárosba” mozgalom kezdeményezőjeként számomra ez a december 4-i tájékoztatás egyfajta mérföldkő volt.
Végre olyan helyzetbe kerültem, amikor az előzetes ígéretek szerint nyíltan és érdemben is kérdezhettem a vasútfejlesztésről, és a minisztérium képviselője nem csak hallgatott, hanem válaszolt is. Ez az első olyan pillanatvolt, amikor a város érdekei és a közösség hangja közvetlenül eljutott a döntéshozókhoz. Nagyon sokat kellett várni és ez hatalmas mulasztása a fideszes városvezetésnek, de talán egy picit előrébb léptünk. Az alábbiakban megosztom veletek a felvetett kérdéseimet és a kapott válaszokat, amelyek a vasútvonal újraindításával, a fapótlással és a zajvédelemmel kapcsolatosak.
Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.
Nyilván a kezdeményezésem nem tűnik jelentős fejlesztésnek Pesterzsébet lakhatási problémáinak enyhítésére, de fontos folyamatokat indíthat el – különös tekintettel a fiatal generációkra és a hátrányos helyzetű csoportokra -. A pesterzsébeti képviselőtestület 2024-ben elfogadta egy javaslatomat, amely arra irányult, hogy a polgármester készítsen részletes tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeiről, s ez alapján döntsünk a pályázaton való részvételről és a csatlakozásról. A pályázatra a javaslatomra felkészültünk és forrást is biztosítottunk fecskelakások kialakítására, a valódi munka azonban sajnos 2026-ra csúszik
Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Pesterzsébet történelmi öröksége szempontjából, Szabados Ákos polgármester elfogadta a határozati javaslatomat, amely utcaneveinkhez kapcsolódó tájékoztató anyagok elkészítését, közzétételét célozza meg, emellett QR kódos információs táblákat helyezünk ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.
Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!
Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért. A program és a pályázatok kiírása 2026-ban elindul!
A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állománykitermelésére irányultak. Sajnos a fapótlások 2025-ben nem kezdődtek meg, de hosszabb tárgyalások eredményeként várhatóan 2026-ban megtörténik. Apró sikerről a kínai vasúta részben írtam.
A helyzetet súlyosbította, hogy a MÁV is tarvágott a kínai vasút építkezése miatt, itt azonban sikerrel jártam, kinyomoztam a fapótlási kötelezettség mértékét, ütemezését, felelősét, és már télen meg is kezdték.
Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda
A blogom 15 éve azért született, mert a helyi média a kormánypárti kampányfotókon és propagandán kívül kevés dologgal foglalkozott, a minimális szakmai követelményeknek sem felelt meg, így kénytelenek voltunk mi létrehozni egy független hírcsatornát. Örömmel jelentem: a helyzet Pesterzsébeten változatlan.
Talán egy kicsit romlott is, van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől. A konkrét ügyet sikerült megoldanom, de a hiteles tájékoztatás még messze van.
Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon. Közösségi akcióval belevágtunk az írtásába.
Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.
Növeltük az ivartalanítási programunk támogatási arányát
Javaslatomra 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi, ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben.
Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáltuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.
Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.
Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.
Szeptember 25-én a javaslatomra felszólítottuk a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.
És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.
Aki eddig eljutott, annak nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Minden évben egy különleges évindító eseménnyel nyitjuk az évet: ploggingolunk a pesterzsébeti Duna-parton! Így történt ez 2025-ben is, de 2026-ban is várunk mindenkit!
Apró részsiker: kérésemre Nyul Zoltán államtitkárhelyettes december elején ígéretet tett a pesterzsébeti vasút környezetében a fapótlások megkezdésére. Az első ültetések meg is történtek, ennèl azért több ígéretet is kaptunk: remélem a tarvágott véderdő és a zajvédelem ügyében hamarosan szintén videókkal jekentkezhetek. #xuprmach#kínaivasút#pesterzsèbet
A pesterzsebeti szelektív szigetekről mostanában sokat hallani, de mi is az igazság? A kerületben jelenleg 23 szelektív sziget működik, és ezek közül több is rendszeresen szerepel a rendvédelmi osztály és a szociális foglalkoztató jelentéseiben illegális hulladéklerakás miatt. A kiemelten problémás szigetek: Bíró Mihály utca (Penny Market – McDonald’s), Zodony – Közműtelephely utca, Török Flóris utca 2/a, Vasútsor – Radvány utca, Vágóhíd utca 18-26. és Orsolya utca (COOP Áruház előtt).
A MOHU Budapest Zrt. adatai szerint a szigetek kihasználtsága magas, sok helyszínen 75–100% körül mozog. Például a képen szereplő szigetnél a műanyag és fém gyűjtők kihasználtsága 150%, a papír 100%, az üveggyűjtők 50%-osak. Ez azt jelenti, hogy a lakosság használja a szigeteket, de a környezetük rendszeresen illegális szeméttel van tele, amit a MOHU működésképtelensége miatt nehezen és egyre ritkábban takarítanak.
A tegnapi bizottsági ülésen – Lengyel Dávid képviselő javaslata alapján – arról döntöttünk, hogy megszüntetjük a Bíró Mihály utcában, a Penny Market és a McDonald’s közötti járdaszigeten lévő szelektív szigetet. A döntés az elmúlt időszakban felhalmozódó illegális hulladék, a lassú takarítás és a közterület tarthatatlan állapota miatt született. A sziget megszüntetése talán fontos lépésnek tűnhet, hogy a környék tisztább, rendezettebb és zöldebb legyen, de a rendszer teljes átalakításáig az illegális szemétlerakás csak vándorol és nem szűnik meg, miközben a társasházakban is romlik a helyzet és a kukatárolók nem bírják el a növekedő szelektív tárolási igényeket. Ezért fontos, hogy a lakosság szempontjai is hangsúlyosan szerepeljenek a jövőbeni döntésekben.
A szigetek takarítását heti három alkalommal végzik, az illegális hulladékot pedig az ürítésekkel együtt szállítják el, néha akkor sem. Ráadásul – a környezetvédelem iránt kevéssé szenzitív -környező kerületekben megszüntették a szelektív szigeteket, vagy drasztikusan lecsökkentették azok számát, így feltehetően ennek következtében is növekedett a nálunk található szelektív szigetek körüli illegálisan lerakott hulladék mennyisége. A MOHU Budapest Zrt. munkatársainak tájékoztatása szerint a vegyesen kihelyezett hulladékokat nem feladatuk szétválogatni, így nem szállítják el. Magyarul „láss csodát!”: az iskoláink, rendelőink és egyéb államosított intézményeink után a hulladékgazdálkodás is fejreállt, működésképtelen, fejnehéz csődtömeg.
Meggyőződésem, hogy a kerületi hulladékgazdálkodás valóban a lakók érdekeit kell szolgálja. Ezért hónapok óta azt javaslom, hogy a MOHU-val új megállapodás szülessen, amelyben a kerület – ha szükséges – átvállal bizonyos feladatokat, de a MOHU is valós anyagi felelősséget vállaljon a szolgáltatásért.
Te mit gondolsz erről?
Mit szólnál hozzá, ha csak házhoz menő gyűjtést kapnánk, vagy szeretnéd, hogy maradjanak a szigetek?
Szerinted milyen megoldások lennének hatékonyak a hulladékgyűjtés és a közterület tisztaságának javítására?
Írd meg a kommentben, vagy írj nekem privátban – fontos, hogy a döntések valóban a közösség érdekeit szolgálják!
Néhány adatsor:
Szelektív szigeteink helyszínei
Attila u 26. sz. ingatlannal szemben, az iskola előtt
Orsolya utca, a COOP Áruház előtt
Bíró Mihály u. a Penny Market – McDonald’s közötti járdasziget
Baross utca 25. (volt SPAR) (üveggyűjtő nélkül)
Baross u 47. sz. ingatlannal szemben, a Bíró M. u 2. sz. előtti járdasziget csak üveggyűjtő
Deák tér, a Pöstyén utcával szemben csak üveggyűjtő
Határ út 7-10. sz. ing. előtt, a Határ út melletti zöldsávban
Helsinki út 9. sz. ingatlan előtt, Duna felőli oldal
Helsinki út 40-41. sz. ing. É-i oldala, a szervizút mellett
Kossuth L. u. 5-9. sz. ing. végfala előtt, a Helsinki út felőli járdaszakasz
Köteles u 65. sz. ing. előtti zöldsáv, az áruház oldal homlokzata előtt csak üveggyűjtő
Vasútsor, a Radvány utcával szembeni zöldsáv
Mátyás király tér, a 15. sz. ingatlannal szemben csak üveggyűjtő
Rimaszombat u 1. sz. ing. szemben, CBA-áruház oldal homlokzata előtt csak üvegy.
Serény u 2. sz. ing. előtt, a gimnázium gazdasági bejárata mellett
Tátra tér – Tátra utca kereszteződése, a piac mellett csak üveggyűjtő
Zodony – Közműtelephely utca sarok
Téglagyár tér, Vízisport u. 11. (az út túloldalán)
Török Fl. u 2/a. sz. ing. előtt, a Mátyás utcával szemben
Török Fl. u 33. sz. ingatlannal szemben, a villamos mentén zöldsáv csak üveggy.
Vágóhíd u 18-26. sz. ing. előtt, a Hatvani utcával szemben csak üveggyűjtő
Zilah u., Pesterzsébet 1. sz. postahivatal gazdasági udvara előtt
Wesselényi utca – Helsinki út szervízút sarkánál(ideiglenesen bevonva)
XX. kerületi teljes szelektív szigetek átlagos kihasználtsága
Ssz.
Cím
Műanyagés fém
Papír
Fehér üveg
Színes üveg
1.
Attila u. 26-tal szemben
150%
150%
50%
50%
2.
Baross u. 25 (SPAR áruház)
175%
150%
50%
50%
3.
Bíró Mihály u. McDonalds
150%
100%
50%
50%
4.
Határ út 7-10.
150%
75%
50%
50%
5.
Helsinki út 40. szervizúton
150%
75%
50%
100%
6.
Helsinki út 9.
175%
100%
75%
50%
7.
Kossuth Lajos utca 5. számú ház tűzfalával szemközti járda
150%
150%
50%
50%
8.
Orsolya utca, COOP Áruház előtt
150%
100%
50%
50%
9.
Serény utca 2. (Iskola bejárata)
150%
150%
50%
50%
10.
Téglaégető utca – Közműhelytelep utca
150%
100%
50%
50%
11.
Téglagyár tér – Vizisport utca 11. előtt
150%
75%
50%
50%
12.
Török Flóris utca 2/a előtt
150%
75%
50%
50%
13.
Vasútsor és Kulcsár utca között, a Radvány utcával szemben
Frissen elfogadott rendeletünk kapcsán nagyon örülök, hogy megoszthatom a pesterzsébeti ivartalanítási programban elért eredményt, amelynek én is aktív szereplője voltam a képviselő-testületben. Egy olyan ügyről van szó, ami nem csak állatvédelem, hanem egész városunk életminőségének javítását szolgálja. S természetesen, kösz, Kati, hogy te fogalmaztad meg az eredeti, a rászorultság szempontjait tisztázó javaslatot.
Miért olyan nagy szám az ivartalanítás?
Cat and dog lying on the bed together. Friends pets in a cozy house in Christmas garlands and lights
A városi kóbor állatok – különösen a macskák – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és közegészségügyi kihívást jelentik. Ezek az állatok a város legvérengzőbb ragadozói, veszélyeztetik az őshonos madárvilágot, betegségeket hordozhatnak, és szenvednek az utcákon. Egyetlen nőstény macska akár több tucat kölyköt is fialhat egy év alatt, akik ugyancsak elszaporodnak, és újabb kihívásokat generálnak.
Az ivartalanítás itt az egyetlen igazán hatékony megoldás, amely megelőzi az újabb szaporulatot, csökkenti a kóbor állatok számát, és javítja az állatok életminőségét is. Az ivartalanított macskák és kutyák kevesebb hormonális agressziót mutatnak, és barátságosabbak lesznek a környezettel szemben.
Mi változott Pesterzsébeten?
Ez a program mostantól elérhetőbb lett a javaslatomnak köszönhetően. Az előzményekért ide kattints!
2023-ban 30% önrész mellett került bevezetésre a program, akkor mindenki pályázhatott rá, elsősorban az ivartalanítás népszerűsítése volt a cél. Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára a képviselőtestület szigorított a feltételelen és azoknak a támogatására összpontosít a program, akiknek valóban komoly pénzügyi problémát okoz a műtét kifizetése. Javaslatomra ebben a körben jelentősen megnöveltük a támogatást: 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi. ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. Ez hatalmas segítség azoknak, akik korábban nem engedhették meg maguknak az ivartalanítást. Ez a támogatás a rászoruló családoknak szól, idős gazdiknak vagy akár fiatal állatbarátoknak, s persze minket körülvevő természetnek, madárvilágnak az ennek köszönhetően például a siekres szúnyoginvázió elleni védekezésnek.
A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a változást, köszönet ezért a támogatásért. Ez a döntés minden pesterzsébetiért szól.
Az előnyök hosszú távon
Csökken a kóbor állatok száma, kevesebb lesz a nem kívánt szaporulat.
Életminőségük javul, így ők is boldogabbak, biztonságosabb a környezetük.
Egészségesebb madárállomány és élővilág a város zöld területein.
A kerület tisztább, rendezettebb és élhetőbb lesz mindannyiunk számára.
Ez a történet rólunk szól: arról, hogy a helyi döntések, a közösségi összefogás és egy kis zöld gondolkodás mit eredményezhet.
Zöld szívvel, közösséggel és felelősséggel haladunk tovább!
Ez elfogadott javaslatom:
Tisztelt Képviselő-testület!
Az eb és macska ivartalanítási programban való részvétel feltételeiről szóló 18/2022. (X. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozati javaslatának módosítására teszünk javaslatot az alábbiak alapján:
Az ivartalanítási program célja, hogy minél több rászoruló állattartó számára elérhető legyen az ivartalanítás, ezáltal csökkenjen a kóbor állatok száma.
A jelenlegi 30%-os önrész sokaknak anyagi terhet jelent, ami akadályozza a részvételt a programban. Ezért javasoljuk az önrész 10%-ra csökkentését, hogy több jogosult kerüljön bevonásra és hatékonyabb legyen a program megvalósítása. Ez arányos és méltányos megoldás, amely illeszkedik az állatvédelem és a közegészségügy érdekeihez.
Fentiek miatt javasoljuk, hogy a rendelet
3. § (6) pontja az alábbira módosuljon:
3. §
(6) Az ivartalanítási programban részt vevő kerületi lakos állattartó eb és macska esetében is az ivartalanítási műtét költségének 10 %-át köteles a műtétet végző állatorvosnál megfizetni. A műtéti beavatkozás költségeinek fennmaradó 90 %-át az állatorvossal kötött szerződés értelmében az Önkormányzat számla ellenében, átutalással fizeti meg az állatorvosnak.
Tisztelt Képviselő-testület!
A fentiek alapján kérem, szavazatukkal támogassák módosító javaslatunkat:
Mach Péter Csaszny Gábor Fekete Katalin Gyuricza-Somodi Klára Lengyel Dávid (Ettvel Zoltán és Szalontai Tibor)
