Kategória: Környezetvédelem

Beküldve:

Zöld sikertörténet Pesterzsébetről – növeljük az ivartalanítási program támogatási arányát!

Frissen elfogadott rendeletünk kapcsán nagyon örülök, hogy megoszthatom a pesterzsébeti ivartalanítási programban elért eredményt, amelynek én is aktív szereplője voltam a képviselő-testületben. Egy olyan ügyről van szó, ami nem csak állatvédelem, hanem egész városunk életminőségének javítását szolgálja. S természetesen, kösz, Kati, hogy te fogalmaztad meg az eredeti, a rászorultság szempontjait tisztázó javaslatot.

Miért olyan nagy szám az ivartalanítás?

Cat and dog lying on the bed together. Friends pets in a cozy house in Christmas garlands and lights

A városi kóbor állatok – különösen a macskák – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és közegészségügyi kihívást jelentik. Ezek az állatok a város legvérengzőbb ragadozói, veszélyeztetik az őshonos madárvilágot, betegségeket hordozhatnak, és szenvednek az utcákon. Egyetlen nőstény macska akár több tucat kölyköt is fialhat egy év alatt, akik ugyancsak elszaporodnak, és újabb kihívásokat generálnak.

Az ivartalanítás itt az egyetlen igazán hatékony megoldás, amely megelőzi az újabb szaporulatot, csökkenti a kóbor állatok számát, és javítja az állatok életminőségét is. Az ivartalanított macskák és kutyák kevesebb hormonális agressziót mutatnak, és barátságosabbak lesznek a környezettel szemben.

Mi változott Pesterzsébeten?

Ez a program mostantól elérhetőbb lett a javaslatomnak köszönhetően. Az előzményekért ide kattints!

Kutyák és macskák ivartalanítását támogató programot indított Pesterzsébet

2023-ban 30% önrész mellett került bevezetésre a program, akkor mindenki pályázhatott rá, elsősorban az ivartalanítás népszerűsítése volt a cél. Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára a képviselőtestület szigorított a feltételelen és azoknak a támogatására összpontosít a program, akiknek valóban komoly pénzügyi problémát okoz a műtét kifizetése. Javaslatomra ebben a körben jelentősen megnöveltük a támogatást: 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi. ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. Ez hatalmas segítség azoknak, akik korábban nem engedhették meg maguknak az ivartalanítást. Ez a támogatás a rászoruló családoknak szól, idős gazdiknak vagy akár fiatal állatbarátoknak, s persze minket körülvevő természetnek, madárvilágnak az ennek köszönhetően például a siekres szúnyoginvázió elleni védekezésnek.

A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a változást, köszönet ezért a támogatásért. Ez a döntés minden pesterzsébetiért szól.

Az előnyök hosszú távon

  • Csökken a kóbor állatok száma, kevesebb lesz a nem kívánt szaporulat.
  • Életminőségük javul, így ők is boldogabbak, biztonságosabb a környezetük.
  • Egészségesebb madárállomány és élővilág a város zöld területein.
  • A kerület tisztább, rendezettebb és élhetőbb lesz mindannyiunk számára.

Ez a történet rólunk szól: arról, hogy a helyi döntések, a közösségi összefogás és egy kis zöld gondolkodás mit eredményezhet.

Zöld szívvel, közösséggel és felelősséggel haladunk tovább!  

Ez elfogadott javaslatom:

Tisztelt Képviselő-testület!

Az eb és macska ivartalanítási programban való részvétel feltételeiről szóló 18/2022. (X. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozati javaslatának módosítására teszünk javaslatot az alábbiak alapján:

Az ivartalanítási program célja, hogy minél több rászoruló állattartó számára elérhető legyen az ivartalanítás, ezáltal csökkenjen a kóbor állatok száma.

A jelenlegi 30%-os önrész sokaknak anyagi terhet jelent, ami akadályozza a részvételt a programban. Ezért javasoljuk az önrész 10%-ra csökkentését, hogy több jogosult kerüljön bevonásra és hatékonyabb legyen a program megvalósítása. Ez arányos és méltányos megoldás, amely illeszkedik az állatvédelem és a közegészségügy érdekeihez.

Fentiek miatt javasoljuk, hogy a rendelet

3. § (6) pontja az alábbira módosuljon:

3. §

(6) Az ivartalanítási programban részt vevő kerületi lakos állattartó eb és macska esetében is az ivartalanítási műtét költségének 10 %-át köteles a műtétet végző állatorvosnál megfizetni. A műtéti beavatkozás költségeinek fennmaradó 90 %-át az állatorvossal kötött szerződés értelmében az Önkormányzat számla ellenében, átutalással fizeti meg az állatorvosnak.

Tisztelt Képviselő-testület!

A fentiek alapján kérem, szavazatukkal támogassák módosító javaslatunkat:

Mach Péter
Csaszny Gábor
Fekete Katalin
Gyuricza-Somodi Klára
Lengyel Dávid
(Ettvel Zoltán és Szalontai Tibor)

Beküldve:

Requiem egy gubacsi gesztenyefasorért

Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.

Előzmények röviden

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.

Requiem egy zöld Gubacsért

Hogyan történt a kivágás?

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.

Mit üzen ez a történet?

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.

Láthatjuk, hogy:

  • a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
  • fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
  • a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban

Hogyan tovább?

A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.

A gubacsi gesztenyefa-gyilkosságok hatására szigorítottunk a fásszárú növényeink védelmén

Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.

Beküldve:

Pesterzsébet a zöld fordulat küszöbén – Miért harcolok a panelprogramért?

Szeptember 25-én dönt a pesterzsébeti képviselő-testület arról, hogy csatlakozik-e a Budapesti Zöld Panelprogramhoz – egy olyan ügyhöz, amit tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú.

Miért harcoltam a programért?

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért.

Az út a döntésig – személyes tapasztalatok

Májusban kezdeményeztem a csatlakozást, a kezdeményezéshez, 6 képviselőtársam csatlakozott, a testületi ülésen pedig a testület többsége is bizalmat szavazott a projektnek. A Fidesz frakció módosításával pontosítottuk annak ütemtervét, s a nyáron zajlottak az egyeztetések.

Bővebben az előzményekről: https://mach.hu/2025/05/05/pesterzsebet-is-csatlakozzon-a-budapesti-zold-panelprogramhoz/

Bíztam benne, hogy kapunk kormányzati támogatást, de sajnos ez nem sikerült, ennek ellenére magunk is előteremtjük a helyi támogatást, hiszen partnert találtunk a fővárosban, akik szintén hisznek a zöld átmenetben.

A zöld panelprogram: lehetőség és felelősség

Számomra a Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.

Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?

  • Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
  • Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
  • Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.

Miért most, miért együtt?

Számomra a szeptember 25-i döntés többről szól, mint egy újabb pályázatról. Ez a mi közös ügyünk, a zöld fordulat konkrét lépése. Szeretném, ha együtt – mint kerület, mint lakóközösség, mint magánemberek – döntenénk úgy: becsatlakozunk, élünk a lehetőséggel, részt veszünk Budapest és az ország zöld jövőjének építésében. Hogy Pesterzsébet ne maradjon ki a zöld beruházásokból, ne utolsóként kapcsolódjunk be a fenntarthatóságba, hanem az elsők között mutassuk meg: tudunk, merünk, akarunk zöldebb és igazságosabb kerületet teremteni.

Őszintén remélem, hogy a képviselő-testület és Pesterzsébet választói is támogatják ezt a zöld ügyet. Ezért küzdöttem eddig, és ezért fogok tovább dolgozni – hogy a pesterzsébetieknek jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb otthona legyen.

A szeptember 25-i határozati javaslat, amiről a képviselőtestület dönt:

HATÁROZATI JAVASLATOK:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

  1. a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029 projektben részt kíván venni és a megvalósítási szakaszban a 30%-os támogatási intenzitást támogatja. A projektben való részvétel érdekében a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodás tervezett szövegét jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
  2. felkéri a polgármestert, hogy a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projektben való részvételi szándékáról tájékoztassa Budapest Főváros Önkormányzatát.
  3. A Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projekt megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet az alábbiak szerint biztosítja:
    • 2025. évi költségvetés általános tartaléka terhére 2.000.000,- Ft (kettőmillió forint) előirányzatot biztosít az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül,
    • 2026. évi költségvetésben 50.000.000,- Ft (ötvenmillió forint) előirányzat biztosítására előzetesen kötelezettséget vállal az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül a bérlakásértékesítési számlán rendelkezésre álló előirányzat terhére.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Beküldve:

Mi történt Diósdon – és miért ne tegyük ezt Pesterzsébeten?

A diósdi szúnyoggyérítés hatásait bemutató mérés erős nyomokat hagyott bennem.

Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.

Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad

Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.

Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?

Fentiek miatt nyílt levelet írtam a kerület polgármesterének, ami ezen a linken elérhető.

A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?

Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.

Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.

Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?

  • Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
  • Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!

Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.

Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!

Beküldve:

Nyílt levél a pesterzsébeti kémiai szúnyoggyérítés kapcsán

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbi, nyilvánosság előtt is gyakran felmerülő kérdésekre kérem szíves tájékoztatását a tavalyi sikertelen és természetkárosító kémiai szúnyoggyérítés kapcsán, különös tekintettel az alábbi pontokra:

1. Milyen alternatív intézkedések történtek/történnek?

  • Milyen biológiai szúnyoggyérítési módszerek (például lárvairtás, természetes élőhelyek szabályozása) kerültek bevezetésre vagy mérlegelésre a vegyszeres eljárások helyett?
  • Terveznek-e újabb, nem kémiai módszereket (például természetes riasztószerek, közösségi szemléletformálás, vízgyűjtők felszámolása)?
  • Készült-e tájékoztatás vagy lakossági bevonás az idei védekezésről?

2. Költségek és pénzügyi átláthatóság

  • Mennyi volt a teljes tavalyi kémiai szúnyoggyérítés költsége a kerületben?
  • Történt-e költségelemzés vagy tervezet az alternatív módszerek pénzügyi vonzatairól?
  • Kérem, hogy a 2024-es gyérítésről (pl. szolgáltató, alkalmak száma, számlázott tételek) részletes kimutatást csatoljanak.

3. Vizsgálat az eredménytelenség és következmények okairól

  • Készült-e szakmai vizsgálat vagy jelentés, amely értékelte a tavalyi kémiai gyérítés eredménytelenségének okait (időjárás, rezisztencia, alkalmazott szer hatásfoka stb.)?
  • Mi az önkormányzat tapasztalata: milyen hibák, hiányosságok látszanak a tavalyi eljárásban?
  • Mi volt a szakemberek, lakosság, zöld szervezetek visszajelzése?

4. Tapasztalatok, javaslatok és jövőbeni tervek

  • Milyen jövőbeni intézkedéseket tervez vagy javasol a kerület a szúnyoggyérítés természetbarátabb és hatásosabb megoldására?
  • Nyitott-e az önkormányzat a lakossági, civil vagy szakmai konzultációra a témában?

Kérdéseim célja, hogy a tavalyi vegyszeres gyérítés tanulságait levonva, idén a környezet védelmét és a hatékonyságot egyszerre szem előtt tartó megoldások szülessenek Pesterzsébeten.

Tisztelettel kérem, hogy a felsorolt kérdésekre – lehetőség szerint írásban, dokumentációval alátámasztva – adjanak tájékoztatást.

Köszönettel és üdvözlettel:


Mach Péter
önkormányzati képviselő

Beküldve:

Konstruktív kerékpártámaszok Pesterzsébet sportparkjaiban

Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáljuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.

A fejlesztés jelentőségét tovább növeli, hogy 2023-ban VEKOP fejlesztésként bővült a kerület kerékpárúthálózata, így egyre többen választják a kerékpáros közlekedést nemcsak a mindennapokban, hanem a szabadidős és sporttevékenységekhez is.

Miért fontos a konstruktív kerékpártámasz?

A kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan nő, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a sportparkoknál, közterületeken biztonságos és praktikus támaszok álljanak rendelkezésre. A korábban kihelyezett, elsősorban elsőkerék-befogós vagy kisgyermekjárművekhez (pl. futóbicikli, műanyagmotor) tervezett tárolók a normál méretű kerékpárok számára nem alkalmasak: ezeknél a vázat nem lehet lezárni, a kerék könnyen kiszerelhető, így a lopás elleni védelem gyenge.

A konstruktív kerékpártámasz ezzel szemben:

  • Masszív acél szerkezetű, időjárásálló, vandalizmusnak ellenálló12.
  • Lehetővé teszi, hogy a kerékpár vázát és kerekét is lakattal rögzítsük, ami a biztonság szempontjából alapvető.
  • Univerzális: bármilyen típusú, méretű kerékpárhoz használható.
  • Hosszú távon is tartós, nem károsítja a kerékpárt.
  • Kényelmesen, gyorsan használható, így valóban ösztönzi a kerékpáros közlekedést.

A sportparkok, fitneszparkok népszerűsége és a kerület adottságai miatt egyre többen érkeznek kerékpárral. De van még hova fejlődni, s érdemes is, mert a kerékpárhasználat csökkenti a gépjárműhasználatot, ezzel hozzájárul a tisztább, élhetőbb környezethez. Elérhetővé teszi a sportolást minden korosztály számára, akár családoknak, akár idősebbeknek és segíti a fenntartható, egészséges életmód terjedését.

Számomra ez a fejlesztés azért is kiemelten fontos, mert a kerékpáros közlekedés támogatása nemcsak környezetvédelmi, hanem közösségépítő ügy is. A modern, biztonságos támaszok kihelyezése egyértelmű üzenet: a kerület valóban számít a kerékpárosokra, és támogatja az aktív, egészséges életmódot.

A fejlesztés helyszínei

A 2025. évi költségvetés terhére az alábbi fitnesz- és sportparkoknál helyezünk ki 600 mm-es konstruktív kerékpártámaszokat:

  • Ábrahám Géza utca 107-115. szám mögötti sportpark (180519/34 hrsz)
  • Berkenye-sétány 3. mögötti sportpark (171190/26 hrsz)
  • Deák téri sportpark (181895 hrsz)
  • Jutadombi sportpark (178208/26 hrsz)
  • Magyarok Nagyasszonya téri játszótér (179422/3 hrsz)
  • Tátra téri sportpark (172539/7 hrsz)
  • Török Flóris utca 2-8. szám melletti sportpark (170269/27 hrsz)
  • Közműhelytelep utca 16. (Baba park) (170187/26 hrsz)
  • Lajtha László utca 24. Kanada park (170594/13 hrsz)
  • Old boys felnőtt játszótér (Tótfalusi-Kis Miklós-sétány) (171190/64 hrsz)

Felülvizsgálat és további tervek

Javaslatomra a hivatal felülvizsgálja a már meglévő kerékpártárolókat is, hogy melyik milyen funkciót lát el, s hol érdemes az elavult, nem megfelelő támaszokat korszerű, biztonságos megoldásra cserélni.

Beküldve:

Tarvágták a véderdőt, mert kellett a fa

A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állomány kitermelésére irányultak.

Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.

Tavasszal azt állítottam, hogy a tarvágás miatt a közvetett módon érezhető klímaválságon túl komoly bűzszennyezést is fog okozni a nyáron, ami bizony azonnal érezhető lesz. A korai kánikula és szárazság miatti forró júniusi éjszakák bizonyították, hogy igazam volt: jelentősen nőtt a bűzszennyezés Pesterzsébet érintett részein.

Tavasszal levelet írtam a parkerdőnek és a szennyvíztisztítónak is, majd Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestületi ülésén kértem meg Szabados Ákos polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot Soroksár Önkormányzatával, hogy közösen lépjenek fel az ügyben: a fapótlásért és a véderdő rekonstrukciójáért, illetve rövidtávon kezeljék a tarvágás miatti hatalmas károkat.

A cikksorozat első részében a tavaszi levelezést és a képviselőtestületi ülésen elhangzottakat teszem közzé.

————————————————————————————————————

Részlet Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 2025.  április 3-i ülésének jegyzőkönyvéből:

Mach Péter: … Soroksáron tarvágásba kezdtek a régi soroksári véderdőben. Ma már nincs ilyen jogi kategória, hogy véderdő, de ez látja el a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark bűz- és biológiai védelmét. Észlelte, hogy Pilisi parkerdős autók érkeznek a területre, így írt levelet a Pilisi parkerdőnek, valamint az Fővárosi Csatornázási Művek ZRt-nek. A jelenleg folyamatban lévő fakivágási, erdőkarbantartási munkákat végez az FCSM. Kéri, hogy kapjanak választ arról, hogy ezen a területen mi történik? Milyen beruházás lesz a területen?

Szabados Ákos polgármester: Felkéri dr. Kulcsár Dóra osztályvezetőt, hogy kérjen tájékoztatást fenti ügyben Soroksár önkormányzatától. 

————————————————————————————————————

Levelezés a márciusi tarvágásról:

Tisztelt FCSM Zrt!

A Pilisi Parkerdő tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben.

Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind a biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.

A véderdő kipusztítása miatt érintett körzet képviselőjeként az alábbi kérdéseket teszem fel:
–        Készült-e hatástanulmány, hogy a véderdő ilyen mértékű kivágása milyen hatással van az érintett lakótelepekre?
–        Felvették-e Önökkel a kapcsolatot a Pilis Parkerdő Zrt, hogy közösen készülhessenek fel a várható problémákra?
– Milyen módon tud az FCSM Zrt segíteni a várható bűzszennyezés elleni küzdelemben?

Várom megtisztelő válaszukat!

Mach Péter

Pesterzsébet önkormányzati képviselője

————————————————————————————————————

Tisztelt Mach Péter Önkormányzati Képviselő Úr!

Társaságunkhoz 2025. március 28- án e-mailon érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.

A Dél- pesti Tisztítótelep környezetében megkezdett és jelenleg folyamatban lévő fa- kivágási, erdő-karbantartási munkákról FCSM Zrt. előzetes értesítést, tájékoztatást nem kapott a Pilisi Parkerdő Zrt.- től, mint a terület kezelőjétől.

Az esetleges szaghatások megelőzésével összefüggő intézkedéseinket és az Önkormányzat felé történő rendszeres tájékoztatásainkat az alábbiakba foglaljuk össze.

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és FCSM Zrt. között 2007. május 15- én együttműködési megállapodás megkötésére került sor, melynek elsődleges közös célja mindkét fél részéről a lakosság szolgálatában az Európai Uniós környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása.

Az együttműködési megállapodás keretein belül FCSM Zrt. vállalja, hogy az Önkormányzatot rendszeres időközönként tájékoztatja a Társaság környezetvédelemmel kapcsolatosan megtett intézkedéseiről, ideértve a szaghatások csökkentésével kapcsolatos intézkedéseket is. A szaghatások értékelése céljából a Tisztítótelep környezetében évente 8 alkalommal 13 db. kijelölt mérési ponton olfaktometriás vizsgálat keretében történik szaghatás vizsgálat. Merkaptán, ammónia és kén- hidrogén komponensek tekintetében a méréseket FCSM Zrt. a környezeti szagmérésekkel egyidőben végzi.

Szintén olfaktometriás vizsgálat keretében évente 4 alkalommal történik a Tisztítótelepen üzemelő 4 db biofilter kibocsájtásának mérése. FCSM Zrt. vállalta, hogy a biofilterekből kilépő ágakon a szagkoncentráció a korábbi szabványban szereplő 200 SZE/m3 alatt maradjon.

A légszennyező pontforrások kibocsátásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően külső akkreditált cég végzi. Az FCSM Zrt. vállalja, hogy a pontforrások vizsgálatát a rendeletekben előírt 5 évenkénti helyett továbbra is éves rendszerességgel végezteti el.

A fentebb felsorolt vizsgálatok mérési eredményeit, jegyzőkönyveit, a megtett intézkedéseket FCSM Zrt. negyedéves írásos beszámoló keretében megküldi az Önkormányzat részére.    

Ugyancsak rendszeres tájékoztatást adunk az Önkormányzat felé a csatornahálózattal és a Tisztítóteleppel kapcsolatos lakossági bejelentésekről.

 Kérjük a fentiek szíves elfogadását.

Tisztelettel: Barabás Győző

————————————————————————————————————–

Tisztelt Mach Péter Úr!

Megkeresését köszönettel megkaptuk, mellyel kapcsolatban az alábbi információkkal tudunk szolgálni:

A Pilisi Parkerdő fő feladata a főváros és térségének állami tulajdonú erdőterületeinek szakszerű, jogszabályoknak megfelelő kezelése, melyet Budapest XXIII. kerület 13/B erdőrészlet esetében is teljes mértékig szem előtt tartunk.

 Az erdőkezelésink alapját a tízéves időtávra készülő erdőterv rendelet képezi, amely az illetékes hatóságok és szervezetek bevonásával készül, és amelyet az erdészeti hatóság határozatban rögzít. Budapesten ez az eljárás 2021-ben zajlott le, a szükséges nyilvánosság biztosítása mellett, beleértve az érintett önkormányzatok tájékoztatását is.

Kollégáink az említett 13/B erdőrészlet esetében is a hatályos erdőterv alapján, annak előírásai szerint jártak el. A munkálatok főként a szennyvíztelep és a vasútvonal közötti idegenhonos nemesnyár állomány kitermelésére irányultak. Ennek oka részben a faállomány műszaki állapota, részben a vasútvonal ideiglenes üzemen kívül helyezése és a felsővezetékek elbontása volt. Az érintett területen a törvényi előírásoknak megfelelő erdőfelújítás megvalósítása biztosított. A munkák megkezdését megelőzően a területileg illetékes önkormányzat előzetes tájékoztatása megtörtént.

A szennyvíztisztító esetleges szaghatásával kapcsolatban tisztelettel jelezzük, hogy ebben a kérdésben társaságunknak nincs illetékessége.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk kezelt városi erdők jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségében. E felelősség tudatában indítottuk el Városierdő-fejlesztési Programunkat, amely célul tűzte ki, hogy a potenciálisan érintett partnerekkel együttműködésben korszerű erdőkezelési módszereket alkalmazzunk a városi környezethez igazodva. Programunk eredményeit és céljait kommunikációnk során rendszeresen bemutatjuk, például a Pesterzsébeti Kiserdő kapcsán is, az önkormányzattal közösen folytatott együttműködés révén.

Természetesen nyitottak vagyunk hasonló együttműködésre a szennyvíztelepi erdő esetében is, azonban jelenleg sem az önkormányzat, sem az FCSM, sem harmadik fél nem kezdeményezett ilyen irányú egyeztetést

Üdvözlettel:

 Rittling István
erdészetvezető
Pilisi Parkerdő Zrt.
Budapesti Erdészet

Beküldve:

Pesterzsébet is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz?

A pesterzsébeti képviselő-testület elé került az az önálló képviselői indítványom, amely kezdeményezi, hogy kerületünk is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz . A javaslatot hét képviselő közösen nyújtotta be, mert hisszük, hogy ez a program valódi segítséget nyújthat a kerület lakóinak, különösen a panelházakban élőknek.

Mi is az a Zöld Panelprogram?

A főváros által elindított Budapesti Zöld Panelprogram célja, hogy segítse a panel- és egyéb iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítését. Ez nem csupán környezetvédelmi szempontból előremutató, de konkrét, kézzelfogható előnyöket is jelent:

  • Csökkennek a rezsiköltségek: kevesebb fűtés, kisebb számlák.
  • Egészségesebb otthonok: megszűnnek a huzatok, javul a hőkomfort, csökken a penészedés.
  • Nő az ingatlan értéke: akár 10-15%-kal is.
  • Zöldebb, élhetőbb Pesterzsébet: kisebb szén-dioxid-kibocsátás, jobb levegőminőség.

Hogyan működik a program?

A program két szakaszból áll:

  1. Projektelőkészítés – 100%-os, vissza nem térítendő támogatás az előkészítő dokumentációra (max. 2 millió Ft/épület).
  2. Beruházás – akár 50%-os vissza nem térítendő támogatás, minimum 10% önerő és maximum 60% banki hitel kombinációjával.

A program az 1+1 forint elve alapján működik: a támogatás felét a kerületi önkormányzat, másik felét a főváros biztosítja.

Kik vehetnek részt?

A támogatásra azok a pesterzsébeti társasházak és lakásszövetkezetek jogosultak, amelyek:

  • 1946 és 1995 között épültek panel vagy iparosított technológiával,
  • legalább 10 lakásosak,
  • ahol a lakások legalább 70%-a magántulajdonban van.

Miért fontos ez Pesterzsébetnek?

Kerületünkben jelentős számú olyan lakóépület található, amely megfelel ezeknek a feltételeknek – ezek állapota sok esetben leromlott, korszerűsítésre szorul. A lakók többsége nem rendelkezik elegendő önerővel, hogy saját erőből elindítsa ezeket a beruházásokat. A program célzottan támogatja a sérülékenyebb, alacsonyabb jövedelmű közösségeket is, tehát szociálisan is érzékeny megoldást kínál.

Mi a következő lépés?

Az indítvány javasolja, hogy:

  • Pesterzsébet Önkormányzata hivatalosan is csatlakozzon a programhoz,
  • biztosítsa a szükséges kerületi forrást a támogatáshoz,
  • kezdeményezze az együttműködési megállapodást a Fővárossal,
  • és kérje a Kormány közreműködését abban, hogy állami vagy uniós forrásból országos szintű támogatást is kaphassanak ezek a fejlesztések.

Ezen kívül a javaslat kiemeli, hogy a polgármester tájékoztassa a lakosságot a pályázati lehetőségekről – hiszen a lakók, közösségek aktív részvétele kulcsfontosságú a sikerhez.

A Budapesti Zöld Panelprogram nemcsak arról szól, hogy korszerűbbek lesznek az épületeink. Ez egy olyan eszköz, amellyel csökkenthetjük a kerület ökológiai lábnyomát, növelhetjük a lakások értékét, és segíthetjük a pesterzsébeti családokat abban, hogy kevesebbet költsenek a mindennapi életre, és jobb körülmények között éljenek.

Pesterzsébetnek ott a helye ebben a programban – mert zöld, fenntartható és élhető kerületet csak közösen építhetünk.

Önök támogatják a csatlakozást?

Szavazzon itt:

https://www.facebook.com/groups/zoldpesterzsebet/permalink/3665116430285019

Beküldve:

Pesterzsébeti fecskelakások

Nyilván a kezdeményezésem nem tűnik jelentős fejlesztésnek Pesterzsébet lakhatási problémáinak enyhítésére, de fontos folyamatokat indíthat el – különös tekintettel a fiatal generációkra és a hátrányos helyzetű csoportokra -.

A pesterzsébeti képviselőtestület tavaly elfogadta egy javaslatomat, amely arra irányult, hogy a polgármester készítsen részletes tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeiről, s ez alapján döntsünk a pályázaton való részvételről és a csatlakozásról. A javaslat hangsúlyozta a szociális, közösségi és infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket, valamint a várható pályázatok feltételeit és a kerületi indulás lehetőségeit.

A tájékoztatót a 2025. januári képviselő-testületi ülésen kellett volna bemutatni, de a tárgyalás késedelmet szenvedett és ez most februárban történt meg, s sajnos az Alaphoz történő csatlakozásról készült tájékoztatót még nem tartalmazta, így azt a soron következő ülésen tárgyalja a képviselőtestület.

A Polgármesteri Hivatal szakmai előterjesztése alapján Pesterzsébet a „Fecske-lakások” programmal pályázik, amely a fiatal párok lakhatási lehetőségeinek javítását célozta meg.

Pesterzsébeti Fecske-lakások: 20-35 év közötti fiatal párok lakhatási lehetőségeinek javítását célozza meg. A projekt célja a veszélyeztetett csoportok, például a szakellátásból kikerült fiatalok támogatása és a lakhatási válság enyhítése1.

A projekt az alábbi konkrét célokat és terveket tartalmazza:

A „Pesterzsébeti Fecske-lakások” program főbb elemei

  • Célcsoport: A program a 20-35 év közötti, gyermektelen fiatal párokat célozza meg, különös figyelmet fordítva:
    • Azokra, akiknek egyik tagja szakellátásban nevelkedett.
    • Fogyatékkal élő fiatalokra, akik számára akadálymentesített lakások biztosítása szükséges.
  • Pályázati feltételek:
    • A pályázók rendelkezzenek XX. kerületi lakcímmel és igazolt jövedelemmel, vagy egyikük folytasson felsőoktatási tanulmányokat.
    • A program résztvevői vállalják havi megtakarítási kötelezettségüket: az első három évben havi 50 000 Ft-ot, az utolsó két évben pedig havi 65 000 Ft-ot.
  • Lakások helyszínei és átalakításai:
    • Kuruc utca 14.: Két kisebb lakás (27 m² és 18 m²) összenyitásával egy 45 m²-es lakást alakítanak ki.
    • Szabadság utca 10.: Egy önálló, 36 m²-es lakás mellett két kisebb (22 m²-es) lakást szintén összenyitnak egy 44 m²-es egységgé.
  • Költségek:
    • Az ingatlanok felújításának és akadálymentesítésének teljes költsége bruttó 50 millió forint.
    • Az önkormányzat által biztosított önrész bruttó 23 millió forint (a teljes költség 46%-a).

A projekt céljai és hatásai

A projekt célja, hogy kiemelt figyelmet fordítson a veszélyeztett csoportokba tartozó fiatalokra, mérsékelje a fiatalok túlzsúfolt ingatlanokba kényszerülését, a bizonytalan szívességi lakáshasználatot, ezzel is megelőzve a hajléktalanná válást.

A szakellátásból kikerült fiatalok halmozottan hátrányos helyzetből indulnak, így szélesebb körben szorulnak segítségre. Ezen fiatalok zöme nem rendelkezik támogató családi háttérrel, ahol ugyan szűkösen, de elkezdhetnék önálló életüket, így rendszerint többedmagukkal albérletbe, vagy nem megfelelő minőségű szívességi lakáshasználatra kényszerülnek.

A fentieken felül kiemelt figyelmet igényel a fogyatékkal élő fiatalok csoportja, akiknek fokozott nehézséget okoz az ingatlanpiacon megfelelő, akadálymentesített ingatlant találni. Fontos szempont tehát a projektre biztosított ingatlanok akadálymentesítése.

  1. Fiatal párok támogatása:
    • Segítség az önálló élet megkezdéséhez, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek családi támogatással.
    • A túlzsúfolt albérletek és bizonytalan szívességi lakáshasználat elkerülése.
  2. Hajléktalanság megelőzése:
    • A veszélyeztetett csoportok számára stabil és biztonságos lakhatási feltételek biztosítása.
  3. Akadálymentesítés:
    • Az ingatlanok akadálymentesítése a fogyatékkal élő fiatalok számára.
  4. Fenntarthatóság:
    • A program fenntartási időszaka minimum 10 év, amely alatt az ingatlanokat kizárólag a célcsoport számára használják.

További együttműködések

A program megvalósítása során az önkormányzat együttműködik szakmai szervezetekkel, például a Humán Szolgáltatások Intézményével és a Család- és Gyermekjóléti Központtal, amelyek segítenek a célcsoport elérésében és további támogatási szolgáltatások nyújtásában.

Beküldve:

Megfogyva bár, de törve nem: végre kikerültek a honlapra a novemberi pesterzsébeti faápolási munkák is

November első heteiben több váratlan fakivágás is borzolta a kerületben élők kedélyét, néhány esetben nyomdafestéket nem tűrő módon keresték a felelősöket a lakók. Ha a lakó ugyanis csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják bizony hatalmas indulatokat szül.

Remélem elvágtam a gordiuszi csomót, kérésemre – késéssel ugyan – kikerültek a novemberi és decemberi faápolási munkák listái is.

A kerületet július óta vezető mszp-fidesz-taxikártya koalíció munkába állásának pillanatában kinyilvánította, hogy a kerületben a környezetvédelem hátrébb sorolandó. Az új városvezetés a ” klímaváltozás libsi hiszti” fideszes elvek mentén kezeli majd a hulladékgazdálkodást, a szemétkérdést, a fák és zöldfelületeink, ivóvízünk védelmét, a villámárvizeket.

Pedig ha végre saját fizetésük után a kerület érdekében is dolgozni kezdene, akkor ezek a feszültségek csökkenthetőek lennének, ráadásul ebben az ügyben már a munka zömét elvégeztük, csak alkalmazni kellene a kiépített rendszert.

2022-től javaslatomra a tervezett fakivágásokról és gallyazásról pedig tájékoztatás készül. Az adott táblázatokat – melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) elérhetőek lesznek a honlapon.

Pesterzsébeten engedély nélkül tilos fát kivágni, kerületünk 2018-ban szigorú rendeletet alkotott a fásszárú növények védelméről. Nem lehet engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben! Köztéri fák kivágását gondos és precíz, jegyzőkönyvvel igazolt felmérés előzi meg, ráadásul Pesterzsébeten költési időszakban csak olyan fát szabad kivágni, amelyen igazoltan nincs fészek.

Ennek ellenére hiába készül jegyzőkönyv és felmérés, ha a konkrét művelet hétvégén, vagy késő délután zajlik, akkor erről nagyon nehéz érdemi információhoz jutni. A lakó csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják.

Ha pedig kivágnak a környezetünkben egy fát, szeretnénk tudni azt mikor és hol pótolják. Az Önkormányzat döntése alapján készül majd egy fakataszteri rendszer is távlati célként, sajnos azonban – hol a covid, hol Orbán békeharca taszítja válságba az országot – kormányzati megszorítások miatt ez minden évben kikerül a költségvetésből. Ennek lenne első lépcsőfoka, ha a fenti kérdésekre valamilyen online felületen választ kapjanak a lakók.

Fentiek miatt javaslatomra a kerület fapótlási tervét minden év őszén nyilvánosságra is hozza Polgármesteri Hivatal a honlapján. Azért ősszel, mert faültetésre az Önkormányzat szervezésében csak késő ősszel kerül sor, mivel ez az időszak optimálisabb a fák életben maradását illetően. Közterületi fapótlási kötelezettséget írhat elő azonban az önkormányzat olyan esetben is, amikor valaki a saját telkén nem tudja pótolni a kivágott fákat, ilyenkor egy éves intervallumot határoz meg a hivatal, magát az ültetés viszont az adott fapótlásra kötelezett beruházó végzi el, így elfordulhat, hogy tavasszal is faültetés, de ezek helyszínét is ismerjük már előző év őszén.

A tervezett fakivágásokról és gallyazásról pedig tájékoztatás készül. Az adott táblázatok– melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) elérhetőek a honlapon is.