Képviselői beszámoló – 2025

Ők lopnak, mi dolgozunk: eltelt egy újabb év, ilyenkor év végén illik beszámolni idei munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket.  Tizenöt éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.

Még 2013 tavaszán javasoltam, hogy Pesterzsébet képviselői évente számoljanak be tevékenységükről, körzetükben végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjaikról s ehhez biztosítson felületet Pesterzsébet Önkormányzata központi honlapján. A jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően ez végre megvalósult. Így letölthetőek a pesterzsebet.hu oldalról a beszámolóim.

Facebook: https://www.facebook.com/machpeter.oldala/
Vagyonnyilatkozataim és képviselői beszámolóim innen letölthetőek. 

2024 nyara óta az MSZP-FIDESZ taxikártya koalíció vezeti a kerületet, így az idei sajnos kevesebb apró körzetes fejlesztést tartalmaz (megszüntették a körzetes képviselői egyeztetéseket, a részvételi költségvetési projekteket és füstös szobákban történnek a járda-, lépcső és egyéb fejlesztések tervezései) szerencsére annál több fontos helyi ügyet. Hosszú évek munkája érett be idén: elindult a pesterzsébeti metróbusz, lebontottuk a Helsinki szellemházat, s jövőre újra vonattal utazhatunk a belvárosba. A beszámolóhoz idén is az adott ügyekhez kapcsolódó blogposztjaim linkjét csatoltam.

Főbb témáim:

  • Pesterzsébeti metróbusz
  • Vonattal a belvárosba
  • Tátra téri vásárcsarnok
  • Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása
  • A Duna-part a miénk! Közösségi takarítás
  • A Duna-part a miénk! Küzdelem a japán keserűfű ellen
  • A Duna-part a miénk! A Duna-parti Közösségi kert
  • Kínai vasút: sikerek és bukások
  • Pesterzsébeti fecskelakások
  • Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!
  • Nemzet – lokálpatrióta Pesterzsébet
  • Állatvédelem, ivartalanítás
  • Fakivágások – fapótlások
  • Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda
  • GYŐZTÜNK! Összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán
  • Gubacsi híd

Pesterzsébeti metróbusz

2025 talán legfontosabb pesterzsébeti fejlesztése, hogy kezdeményezésünkre immár átszállás nélkül tudunk a Kálvin térre az M3 és M4 metróhoz eljutni. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz, ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.

S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is. Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.

Vonattal a belvárosba!

Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete a javaslatomra jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert még az idén (várhatóan pozitív) döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.

A kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.

„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”

Az előzményekről:

Kerületi fejlesztések:

Tátra téri vásárcsarnok

Valószínűleg sokan olvasták 2024 decemberében Sarkadi Zsolt Telexen megjelent írását Vermes Józsefről, a Tátra téri vásárcsarnok tervezőjéről. Nekem hosszú időre visszaadta a magyar újságírással kapcsolatos hitemet.

Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a 2024 decemberi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:

  • Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
  • A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.

Bővebben az előzményekről és az arról hogyan áll idén decemberben a projekt:

Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása és parkosítás

A terület önkormányzati képviselőjeként nagyon büszke vagyok arra, hogy kitartó munkával és több cikluson át tartó erőfeszítéssel sikerrel jártunk.  A döntés nagy jelentőségű mind a helyi lakók, mind Pesterzsébet egész közössége számára.

Az előzményekről és a bontásról, parkosításról:

Közösségi rendezvények, közösségi kert

📢 10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen! 🌍♻️

Az Átalakuló Duna-part szervezésében ismét akcióba lendültünk a dél-pesti Duna-part megtisztításáért! Az elmúlt évtizedben rengeteg szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket, és idén sem volt ez másképp. Civilek, lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok fogtak össze, hogy egy élhetőbb, tisztább partszakaszt hagyjunk magunk után.

📍 Két helyszínen dolgoztunk:
✅ Soroksáron, a szennyvíztisztító kifolyójánál
✅ Pesterzsébeten, a Gubacsi híd lábánál

💪 Az eredmény:
Közel 50 önkéntes közreműködésével több mint 150 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze! Az elmúlt években átadott Duna sétány már rendezettebb, de a Gubacsi hídtól északra eső terület és a dél-pesti szennyvíztisztító környéke még komoly munkát igényelt. Most ezek a szakaszok is tisztábbá és élhetőbbé váltak a kutyások, futók, kerékpárosok és természetkedvelők számára.

Idén is kiírtuk a pályázatot a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2025-ben is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására. A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.

Kínai vasút: sikerek és bukások

December 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatást és bemutatót Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr a Tátra téri piac terveiről. Pesterzsébeti képviselőként és a „Vonattal a belvárosba” mozgalom kezdeményezőjeként számomra ez a december 4-i tájékoztatás egyfajta mérföldkő volt.

Végre olyan helyzetbe kerültem, amikor az előzetes ígéretek szerint nyíltan és érdemben is kérdezhettem a vasútfejlesztésről, és a minisztérium képviselője nem csak hallgatott, hanem válaszolt is. Ez az első olyan pillanatvolt, amikor a város érdekei és a közösség hangja közvetlenül eljutott a döntéshozókhoz. Nagyon sokat kellett várni és ez hatalmas mulasztása a fideszes városvezetésnek, de talán egy picit előrébb léptünk. Az alábbiakban megosztom veletek a felvetett kérdéseimet és a kapott válaszokat, amelyek a vasútvonal újraindításával, a fapótlással és a zajvédelemmel kapcsolatosak.

Két héten belül meg is kezdték a fapótlásokat:

Serény utcai átjáró:

Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.

Az előzményekről, 2025-ös küzdelmekről:

Pesterzsébeti fecskelakások

Nyilván a kezdeményezésem nem tűnik jelentős fejlesztésnek Pesterzsébet lakhatási problémáinak enyhítésére, de fontos folyamatokat indíthat el – különös tekintettel a fiatal generációkra és a hátrányos helyzetű csoportokra -. A pesterzsébeti képviselőtestület 2024-ben elfogadta egy javaslatomatamely arra irányult, hogy a polgármester készítsen részletes tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeiről, s ez alapján döntsünk a pályázaton való részvételről és a csatlakozásról. A pályázatra a javaslatomra felkészültünk és forrást is biztosítottunk fecskelakások kialakítására, a valódi munka azonban sajnos 2026-ra csúszik

Nemzet – lokálpatrióta Pesterzsébet

Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Pesterzsébet történelmi öröksége szempontjából, Szabados Ákos polgármester elfogadta a határozati javaslatomat, amely utcaneveinkhez kapcsolódó tájékoztató anyagok elkészítését, közzétételét célozza meg, emellett QR kódos információs táblákat helyezünk ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.

Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért. A program és a pályázatok kiírása 2026-ban elindul!

Fakivágások – fapótlások

A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állománykitermelésére irányultak. Sajnos a fapótlások 2025-ben nem kezdődtek meg, de hosszabb tárgyalások eredményeként várhatóan 2026-ban megtörténik. Apró sikerről a kínai vasúta részben írtam.

A helyzetet súlyosbította, hogy a MÁV is tarvágott a kínai vasút építkezése miatt, itt azonban sikerrel jártam, kinyomoztam a fapótlási kötelezettség mértékét, ütemezését, felelősét, és már télen meg is kezdték.

Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda

A blogom 15 éve azért született, mert a helyi média a kormánypárti kampányfotókon és propagandán kívül kevés dologgal foglalkozott, a minimális szakmai követelményeknek sem felelt meg, így kénytelenek voltunk mi létrehozni egy független hírcsatornát. Örömmel jelentem: a helyzet Pesterzsébeten változatlan.

Talán egy kicsit romlott is, van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől. A konkrét ügyet sikerült megoldanom, de a hiteles tájékoztatás még messze van.

Kis lépés az … – zöld sikerek Pesterzsébeten

Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon. Közösségi akcióval belevágtunk az írtásába.

Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.

Növeltük az ivartalanítási programunk támogatási arányát

Javaslatomra 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi, ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. 

Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáltuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.

GYŐZTÜNK!

Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.

Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.

Gubacsi híd

Szeptember 25-én a javaslatomra felszólítottuk a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Aki eddig eljutott, annak nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Minden évben egy különleges évindító eseménnyel nyitjuk az évet: ploggingolunk a pesterzsébeti Duna-parton! Így történt ez 2025-ben is, de 2026-ban is várunk mindenkit!

Megkezdték a fák pótlását a pesterzsébeti vasút mentén

@ptermach

Apró részsiker: kérésemre Nyul Zoltán államtitkárhelyettes december elején ígéretet tett a pesterzsébeti vasút környezetében a fapótlások megkezdésére. Az első ültetések meg is történtek, ennèl azért több ígéretet is kaptunk: remélem a tarvágott véderdő és a zajvédelem ügyében hamarosan szintén videókkal jekentkezhetek. #xuprmach #kínaivasút #pesterzsèbet

♬ eredeti hang – Mach Péter

Mi legyen a szelektív szigetekkel Pesterzsébeten? – tények, számok

A pesterzsebeti szelektív szigetekről mostanában sokat hallani, de mi is az igazság? A kerületben jelenleg 23 szelektív sziget működik, és ezek közül több is rendszeresen szerepel a rendvédelmi osztály és a szociális foglalkoztató jelentéseiben illegális hulladéklerakás miatt. A kiemelten problémás szigetek: Bíró Mihály utca (Penny Market – McDonald’s), Zodony – Közműtelephely utca, Török Flóris utca 2/a, Vasútsor – Radvány utca, Vágóhíd utca 18-26. és Orsolya utca (COOP Áruház előtt).​

A MOHU Budapest Zrt. adatai szerint a szigetek kihasználtsága magas, sok helyszínen 75–100% körül mozog. Például a képen szereplő szigetnél a műanyag és fém gyűjtők kihasználtsága 150%, a papír 100%, az üveggyűjtők 50%-osak. Ez azt jelenti, hogy a lakosság használja a szigeteket, de a környezetük rendszeresen illegális szeméttel van tele, amit a MOHU működésképtelensége miatt nehezen és egyre ritkábban takarítanak.

A tegnapi bizottsági ülésen – Lengyel Dávid képviselő javaslata alapján – arról döntöttünk, hogy megszüntetjük a Bíró Mihály utcában, a Penny Market és a McDonald’s közötti járdaszigeten lévő szelektív szigetet. A döntés az elmúlt időszakban felhalmozódó illegális hulladék, a lassú takarítás és a közterület tarthatatlan állapota miatt született. A sziget megszüntetése talán fontos lépésnek tűnhet, hogy a környék tisztább, rendezettebb és zöldebb legyen, de a rendszer teljes átalakításáig az illegális szemétlerakás csak vándorol és nem szűnik meg, miközben a társasházakban is romlik a helyzet és a kukatárolók nem bírják el a növekedő szelektív tárolási igényeket. Ezért fontos, hogy a lakosság szempontjai is hangsúlyosan szerepeljenek a jövőbeni döntésekben.​

 A szigetek takarítását heti három alkalommal végzik, az illegális hulladékot pedig az ürítésekkel együtt szállítják el, néha akkor sem. Ráadásul – a környezetvédelem iránt kevéssé szenzitív -környező kerületekben megszüntették a szelektív szigeteket, vagy drasztikusan lecsökkentették azok számát, így feltehetően ennek következtében is növekedett a nálunk található szelektív szigetek körüli illegálisan lerakott hulladék mennyisége. A MOHU Budapest Zrt. munkatársainak tájékoztatása szerint a vegyesen kihelyezett hulladékokat nem feladatuk szétválogatni, így nem szállítják el. Magyarul „láss csodát!”: az iskoláink, rendelőink és egyéb államosított intézményeink után a hulladékgazdálkodás is fejreállt, működésképtelen, fejnehéz csődtömeg.

Meggyőződésem, hogy a kerületi hulladékgazdálkodás valóban a lakók érdekeit kell szolgálja. Ezért hónapok óta azt javaslom, hogy a MOHU-val új megállapodás szülessen, amelyben a kerület – ha szükséges – átvállal bizonyos feladatokat, de a MOHU is valós anyagi felelősséget vállaljon a szolgáltatásért.

Te mit gondolsz erről?

  • Mit szólnál hozzá, ha csak házhoz menő gyűjtést kapnánk, vagy szeretnéd, hogy maradjanak a szigetek?
  • Szerinted milyen megoldások lennének hatékonyak a hulladékgyűjtés és a közterület tisztaságának javítására?


Írd meg a kommentben, vagy írj nekem privátban – fontos, hogy a döntések valóban a közösség érdekeit szolgálják!

Néhány adatsor:

Szelektív szigeteink helyszínei
Attila u 26. sz. ingatlannal szemben, az iskola előtt
Orsolya utca, a COOP Áruház előtt   
Bíró Mihály u. a Penny Market – McDonald’s közötti járdasziget
Baross utca 25. (volt SPAR) (üveggyűjtő nélkül)
Baross u 47. sz. ingatlannal szemben, a Bíró M. u 2. sz. előtti járdasziget csak üveggyűjtő
Deák tér, a Pöstyén utcával szemben csak üveggyűjtő
Határ út 7-10. sz. ing. előtt, a Határ út melletti zöldsávban
Helsinki út 9. sz. ingatlan előtt, Duna felőli oldal
Helsinki út 40-41. sz. ing. É-i oldala, a szervizút mellett
Kossuth L. u. 5-9. sz. ing. végfala előtt, a Helsinki út felőli járdaszakasz
Köteles u 65. sz. ing. előtti zöldsáv, az áruház oldal homlokzata előtt csak üveggyűjtő
Vasútsor, a Radvány utcával szembeni zöldsáv
Mátyás király tér, a 15. sz. ingatlannal szemben csak üveggyűjtő
Rimaszombat u 1. sz. ing. szemben, CBA-áruház oldal homlokzata előtt csak üvegy.
Serény u 2. sz. ing. előtt, a gimnázium gazdasági bejárata mellett
Tátra tér – Tátra utca kereszteződése, a piac mellett csak üveggyűjtő
Zodony – Közműtelephely utca sarok
Téglagyár tér, Vízisport u. 11. (az út túloldalán)
Török Fl. u 2/a. sz. ing. előtt, a Mátyás utcával szemben
Török Fl. u 33. sz. ingatlannal szemben, a villamos mentén zöldsáv csak üveggy.
Vágóhíd u 18-26. sz. ing. előtt, a Hatvani utcával szemben csak üveggyűjtő
Zilah u., Pesterzsébet 1. sz. postahivatal gazdasági udvara előtt
Wesselényi utca – Helsinki út szervízút sarkánál(ideiglenesen bevonva)
XX. kerületi teljes szelektív szigetek átlagos kihasználtsága
Ssz.CímMűanyag és fémPapírFehér üvegSzínes üveg
1.Attila u. 26-tal szemben150%150%50%50%
2.Baross u. 25 (SPAR áruház)175%150%50%50%
3.Bíró Mihály u. McDonalds150%100%50%50%
4.Határ út 7-10.150%75%50%50%
5.Helsinki út 40. szervizúton150%75%50%100%
6.Helsinki út 9.175%100%75%50%
7.Kossuth Lajos utca 5. számú ház tűzfalával szemközti járda150%150%50%50%
8.Orsolya utca, COOP Áruház előtt150%100%50%50%
9.Serény utca 2. (Iskola bejárata)150%150%50%50%
10.Téglaégető utca – Közműhelytelep utca150%100%50%50%
11.Téglagyár tér – Vizisport utca 11. előtt150%75%50%50%
12.Török Flóris utca 2/a előtt150%75%50%50%
13.Vasútsor és Kulcsár utca között, a Radvány utcával szemben175%100%50%50%
14.Zilah utca posta előtt175%100%100%100%
15.Alsóteleki u. – Helsinki útIdeiglenesen megszüntetve

Zöld sikertörténet Pesterzsébetről – növeljük az ivartalanítási program támogatási arányát!

Frissen elfogadott rendeletünk kapcsán nagyon örülök, hogy megoszthatom a pesterzsébeti ivartalanítási programban elért eredményt, amelynek én is aktív szereplője voltam a képviselő-testületben. Egy olyan ügyről van szó, ami nem csak állatvédelem, hanem egész városunk életminőségének javítását szolgálja. S természetesen, kösz, Kati, hogy te fogalmaztad meg az eredeti, a rászorultság szempontjait tisztázó javaslatot.

Miért olyan nagy szám az ivartalanítás?

Cat and dog lying on the bed together. Friends pets in a cozy house in Christmas garlands and lights

A városi kóbor állatok – különösen a macskák – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és közegészségügyi kihívást jelentik. Ezek az állatok a város legvérengzőbb ragadozói, veszélyeztetik az őshonos madárvilágot, betegségeket hordozhatnak, és szenvednek az utcákon. Egyetlen nőstény macska akár több tucat kölyköt is fialhat egy év alatt, akik ugyancsak elszaporodnak, és újabb kihívásokat generálnak.

Az ivartalanítás itt az egyetlen igazán hatékony megoldás, amely megelőzi az újabb szaporulatot, csökkenti a kóbor állatok számát, és javítja az állatok életminőségét is. Az ivartalanított macskák és kutyák kevesebb hormonális agressziót mutatnak, és barátságosabbak lesznek a környezettel szemben.

Mi változott Pesterzsébeten?

Ez a program mostantól elérhetőbb lett a javaslatomnak köszönhetően. Az előzményekért ide kattints!

2023-ban 30% önrész mellett került bevezetésre a program, akkor mindenki pályázhatott rá, elsősorban az ivartalanítás népszerűsítése volt a cél. Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára a képviselőtestület szigorított a feltételelen és azoknak a támogatására összpontosít a program, akiknek valóban komoly pénzügyi problémát okoz a műtét kifizetése. Javaslatomra ebben a körben jelentősen megnöveltük a támogatást: 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi. ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. Ez hatalmas segítség azoknak, akik korábban nem engedhették meg maguknak az ivartalanítást. Ez a támogatás a rászoruló családoknak szól, idős gazdiknak vagy akár fiatal állatbarátoknak, s persze minket körülvevő természetnek, madárvilágnak az ennek köszönhetően például a siekres szúnyoginvázió elleni védekezésnek.

A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a változást, köszönet ezért a támogatásért. Ez a döntés minden pesterzsébetiért szól.

Az előnyök hosszú távon

  • Csökken a kóbor állatok száma, kevesebb lesz a nem kívánt szaporulat.
  • Életminőségük javul, így ők is boldogabbak, biztonságosabb a környezetük.
  • Egészségesebb madárállomány és élővilág a város zöld területein.
  • A kerület tisztább, rendezettebb és élhetőbb lesz mindannyiunk számára.

Ez a történet rólunk szól: arról, hogy a helyi döntések, a közösségi összefogás és egy kis zöld gondolkodás mit eredményezhet.

Zöld szívvel, közösséggel és felelősséggel haladunk tovább!  

Ez elfogadott javaslatom:


Tisztelt Képviselő-testület!

Az eb és macska ivartalanítási programban való részvétel feltételeiről szóló 18/2022. (X. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozati javaslatának módosítására teszünk javaslatot az alábbiak alapján:

Az ivartalanítási program célja, hogy minél több rászoruló állattartó számára elérhető legyen az ivartalanítás, ezáltal csökkenjen a kóbor állatok száma.

A jelenlegi 30%-os önrész sokaknak anyagi terhet jelent, ami akadályozza a részvételt a programban. Ezért javasoljuk az önrész 10%-ra csökkentését, hogy több jogosult kerüljön bevonásra és hatékonyabb legyen a program megvalósítása. Ez arányos és méltányos megoldás, amely illeszkedik az állatvédelem és a közegészségügy érdekeihez.

Fentiek miatt javasoljuk, hogy a rendelet

3. § (6) pontja az alábbira módosuljon:

3. §

(6) Az ivartalanítási programban részt vevő kerületi lakos állattartó eb és macska esetében is az ivartalanítási műtét költségének 10 %-át köteles a műtétet végző állatorvosnál megfizetni. A műtéti beavatkozás költségeinek fennmaradó 90 %-át az állatorvossal kötött szerződés értelmében az Önkormányzat számla ellenében, átutalással fizeti meg az állatorvosnak.

Tisztelt Képviselő-testület!

A fentiek alapján kérem, szavazatukkal támogassák módosító javaslatunkat:

Mach Péter
Csaszny Gábor
Fekete Katalin
Gyuricza-Somodi Klára
Lengyel Dávid
(Ettvel Zoltán és Szalontai Tibor)

Requiem egy gubacsi gesztenyefasorért

Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.

Előzmények röviden

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.

Hogyan történt a kivágás?

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.

Mit üzen ez a történet?

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.

Láthatjuk, hogy:

  • a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
  • fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
  • a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban

Hogyan tovább?

A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.

Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.

Pesterzsébet a zöld fordulat küszöbén – Miért harcolok a panelprogramért?

Szeptember 25-én dönt a pesterzsébeti képviselő-testület arról, hogy csatlakozik-e a Budapesti Zöld Panelprogramhoz – egy olyan ügyhöz, amit tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú.

Miért harcoltam a programért?

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért.

Az út a döntésig – személyes tapasztalatok

Májusban kezdeményeztem a csatlakozást, a kezdeményezéshez, 6 képviselőtársam csatlakozott, a testületi ülésen pedig a testület többsége is bizalmat szavazott a projektnek. A Fidesz frakció módosításával pontosítottuk annak ütemtervét, s a nyáron zajlottak az egyeztetések.

Bővebben az előzményekről: https://mach.hu/2025/05/05/pesterzsebet-is-csatlakozzon-a-budapesti-zold-panelprogramhoz/

Bíztam benne, hogy kapunk kormányzati támogatást, de sajnos ez nem sikerült, ennek ellenére magunk is előteremtjük a helyi támogatást, hiszen partnert találtunk a fővárosban, akik szintén hisznek a zöld átmenetben.

A zöld panelprogram: lehetőség és felelősség

Számomra a Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.

Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?

  • Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
  • Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
  • Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.

Miért most, miért együtt?

Számomra a szeptember 25-i döntés többről szól, mint egy újabb pályázatról. Ez a mi közös ügyünk, a zöld fordulat konkrét lépése. Szeretném, ha együtt – mint kerület, mint lakóközösség, mint magánemberek – döntenénk úgy: becsatlakozunk, élünk a lehetőséggel, részt veszünk Budapest és az ország zöld jövőjének építésében. Hogy Pesterzsébet ne maradjon ki a zöld beruházásokból, ne utolsóként kapcsolódjunk be a fenntarthatóságba, hanem az elsők között mutassuk meg: tudunk, merünk, akarunk zöldebb és igazságosabb kerületet teremteni.

Őszintén remélem, hogy a képviselő-testület és Pesterzsébet választói is támogatják ezt a zöld ügyet. Ezért küzdöttem eddig, és ezért fogok tovább dolgozni – hogy a pesterzsébetieknek jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb otthona legyen.

A szeptember 25-i határozati javaslat, amiről a képviselőtestület dönt:

HATÁROZATI JAVASLATOK:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

  1. a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029 projektben részt kíván venni és a megvalósítási szakaszban a 30%-os támogatási intenzitást támogatja. A projektben való részvétel érdekében a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodás tervezett szövegét jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
  2. felkéri a polgármestert, hogy a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projektben való részvételi szándékáról tájékoztassa Budapest Főváros Önkormányzatát.
  3. A Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projekt megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet az alábbiak szerint biztosítja:
    • 2025. évi költségvetés általános tartaléka terhére 2.000.000,- Ft (kettőmillió forint) előirányzatot biztosít az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül,
    • 2026. évi költségvetésben 50.000.000,- Ft (ötvenmillió forint) előirányzat biztosítására előzetesen kötelezettséget vállal az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül a bérlakásértékesítési számlán rendelkezésre álló előirányzat terhére.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Mi történt Diósdon – és miért ne tegyük ezt Pesterzsébeten?

A diósdi szúnyoggyérítés hatásait bemutató mérés erős nyomokat hagyott bennem.

Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.

Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad

Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.

Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?

Fentiek miatt nyílt levelet írtam a kerület polgármesterének, ami ezen a linken elérhető.

A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?

Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.

Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.

Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?

  • Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
  • Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!

Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.

Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!

Nyílt levél a pesterzsébeti kémiai szúnyoggyérítés kapcsán

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbi, nyilvánosság előtt is gyakran felmerülő kérdésekre kérem szíves tájékoztatását a tavalyi sikertelen és természetkárosító kémiai szúnyoggyérítés kapcsán, különös tekintettel az alábbi pontokra:

1. Milyen alternatív intézkedések történtek/történnek?

  • Milyen biológiai szúnyoggyérítési módszerek (például lárvairtás, természetes élőhelyek szabályozása) kerültek bevezetésre vagy mérlegelésre a vegyszeres eljárások helyett?
  • Terveznek-e újabb, nem kémiai módszereket (például természetes riasztószerek, közösségi szemléletformálás, vízgyűjtők felszámolása)?
  • Készült-e tájékoztatás vagy lakossági bevonás az idei védekezésről?

2. Költségek és pénzügyi átláthatóság

  • Mennyi volt a teljes tavalyi kémiai szúnyoggyérítés költsége a kerületben?
  • Történt-e költségelemzés vagy tervezet az alternatív módszerek pénzügyi vonzatairól?
  • Kérem, hogy a 2024-es gyérítésről (pl. szolgáltató, alkalmak száma, számlázott tételek) részletes kimutatást csatoljanak.

3. Vizsgálat az eredménytelenség és következmények okairól

  • Készült-e szakmai vizsgálat vagy jelentés, amely értékelte a tavalyi kémiai gyérítés eredménytelenségének okait (időjárás, rezisztencia, alkalmazott szer hatásfoka stb.)?
  • Mi az önkormányzat tapasztalata: milyen hibák, hiányosságok látszanak a tavalyi eljárásban?
  • Mi volt a szakemberek, lakosság, zöld szervezetek visszajelzése?

4. Tapasztalatok, javaslatok és jövőbeni tervek

  • Milyen jövőbeni intézkedéseket tervez vagy javasol a kerület a szúnyoggyérítés természetbarátabb és hatásosabb megoldására?
  • Nyitott-e az önkormányzat a lakossági, civil vagy szakmai konzultációra a témában?

Kérdéseim célja, hogy a tavalyi vegyszeres gyérítés tanulságait levonva, idén a környezet védelmét és a hatékonyságot egyszerre szem előtt tartó megoldások szülessenek Pesterzsébeten.

Tisztelettel kérem, hogy a felsorolt kérdésekre – lehetőség szerint írásban, dokumentációval alátámasztva – adjanak tájékoztatást.

Köszönettel és üdvözlettel:


Mach Péter
önkormányzati képviselő

Konstruktív kerékpártámaszok Pesterzsébet sportparkjaiban

Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáljuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.

A fejlesztés jelentőségét tovább növeli, hogy 2023-ban VEKOP fejlesztésként bővült a kerület kerékpárúthálózata, így egyre többen választják a kerékpáros közlekedést nemcsak a mindennapokban, hanem a szabadidős és sporttevékenységekhez is.

Miért fontos a konstruktív kerékpártámasz?

A kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan nő, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a sportparkoknál, közterületeken biztonságos és praktikus támaszok álljanak rendelkezésre. A korábban kihelyezett, elsősorban elsőkerék-befogós vagy kisgyermekjárművekhez (pl. futóbicikli, műanyagmotor) tervezett tárolók a normál méretű kerékpárok számára nem alkalmasak: ezeknél a vázat nem lehet lezárni, a kerék könnyen kiszerelhető, így a lopás elleni védelem gyenge.

konstruktív kerékpártámasz ezzel szemben:

  • Masszív acél szerkezetű, időjárásálló, vandalizmusnak ellenálló12.
  • Lehetővé teszi, hogy a kerékpár vázát és kerekét is lakattal rögzítsük, ami a biztonság szempontjából alapvető.
  • Univerzális: bármilyen típusú, méretű kerékpárhoz használható.
  • Hosszú távon is tartós, nem károsítja a kerékpárt.
  • Kényelmesen, gyorsan használható, így valóban ösztönzi a kerékpáros közlekedést.

A sportparkok, fitneszparkok népszerűsége és a kerület adottságai miatt egyre többen érkeznek kerékpárral. De van még hova fejlődni, s érdemes is, mert a kerékpárhasználat csökkenti a gépjárműhasználatot, ezzel hozzájárul a tisztább, élhetőbb környezethez. Elérhetővé teszi a sportolást minden korosztály számára, akár családoknak, akár idősebbeknek és segíti a fenntartható, egészséges életmód terjedését.

Számomra ez a fejlesztés azért is kiemelten fontos, mert a kerékpáros közlekedés támogatása nemcsak környezetvédelmi, hanem közösségépítő ügy is. A modern, biztonságos támaszok kihelyezése egyértelmű üzenet: a kerület valóban számít a kerékpárosokra, és támogatja az aktív, egészséges életmódot.

A fejlesztés helyszínei

A 2025. évi költségvetés terhére az alábbi fitnesz- és sportparkoknál helyezünk ki 600 mm-es konstruktív kerékpártámaszokat:

  • Ábrahám Géza utca 107-115. szám mögötti sportpark (180519/34 hrsz)
  • Berkenye-sétány 3. mögötti sportpark (171190/26 hrsz)
  • Deák téri sportpark (181895 hrsz)
  • Jutadombi sportpark (178208/26 hrsz)
  • Magyarok Nagyasszonya téri játszótér (179422/3 hrsz)
  • Tátra téri sportpark (172539/7 hrsz)
  • Török Flóris utca 2-8. szám melletti sportpark (170269/27 hrsz)
  • Közműhelytelep utca 16. (Baba park) (170187/26 hrsz)
  • Lajtha László utca 24. Kanada park (170594/13 hrsz)
  • Old boys felnőtt játszótér (Tótfalusi-Kis Miklós-sétány) (171190/64 hrsz)

Felülvizsgálat és további tervek

Javaslatomra a hivatal felülvizsgálja a már meglévő kerékpártárolókat is, hogy melyik milyen funkciót lát el, s hol érdemes az elavult, nem megfelelő támaszokat korszerű, biztonságos megoldásra cserélni.

Tarvágták a véderdőt, mert kellett a fa

A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állomány kitermelésére irányultak.

Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.

Tavasszal azt állítottam, hogy a tarvágás miatt a közvetett módon érezhető klímaválságon túl komoly bűzszennyezést is fog okozni a nyáron, ami bizony azonnal érezhető lesz. A korai kánikula és szárazság miatti forró júniusi éjszakák bizonyították, hogy igazam volt: jelentősen nőtt a bűzszennyezés Pesterzsébet érintett részein.

Tavasszal levelet írtam a parkerdőnek és a szennyvíztisztítónak is, majd Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestületi ülésén kértem meg Szabados Ákos polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot Soroksár Önkormányzatával, hogy közösen lépjenek fel az ügyben: a fapótlásért és a véderdő rekonstrukciójáért, illetve rövidtávon kezeljék a tarvágás miatti hatalmas károkat.

A cikksorozat első részében a tavaszi levelezést és a képviselőtestületi ülésen elhangzottakat teszem közzé.

————————————————————————————————————

Részlet Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 2025.  április 3-i ülésének jegyzőkönyvéből:

Mach Péter: … Soroksáron tarvágásba kezdtek a régi soroksári véderdőben. Ma már nincs ilyen jogi kategória, hogy véderdő, de ez látja el a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark bűz- és biológiai védelmét. Észlelte, hogy Pilisi parkerdős autók érkeznek a területre, így írt levelet a Pilisi parkerdőnek, valamint az Fővárosi Csatornázási Művek ZRt-nek. A jelenleg folyamatban lévő fakivágási, erdőkarbantartási munkákat végez az FCSM. Kéri, hogy kapjanak választ arról, hogy ezen a területen mi történik? Milyen beruházás lesz a területen?

Szabados Ákos polgármester: Felkéri dr. Kulcsár Dóra osztályvezetőt, hogy kérjen tájékoztatást fenti ügyben Soroksár önkormányzatától. 

————————————————————————————————————

Levelezés a márciusi tarvágásról:

Tisztelt FCSM Zrt!

A Pilisi Parkerdő tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben.

Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind a biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.

A véderdő kipusztítása miatt érintett körzet képviselőjeként az alábbi kérdéseket teszem fel:
–        Készült-e hatástanulmány, hogy a véderdő ilyen mértékű kivágása milyen hatással van az érintett lakótelepekre?
–        Felvették-e Önökkel a kapcsolatot a Pilis Parkerdő Zrt, hogy közösen készülhessenek fel a várható problémákra?
– Milyen módon tud az FCSM Zrt segíteni a várható bűzszennyezés elleni küzdelemben?

Várom megtisztelő válaszukat!

Mach Péter

Pesterzsébet önkormányzati képviselője

————————————————————————————————————

Tisztelt Mach Péter Önkormányzati Képviselő Úr!

Társaságunkhoz 2025. március 28- án e-mailon érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.

A Dél- pesti Tisztítótelep környezetében megkezdett és jelenleg folyamatban lévő fa- kivágási, erdő-karbantartási munkákról FCSM Zrt. előzetes értesítést, tájékoztatást nem kapott a Pilisi Parkerdő Zrt.- től, mint a terület kezelőjétől.

Az esetleges szaghatások megelőzésével összefüggő intézkedéseinket és az Önkormányzat felé történő rendszeres tájékoztatásainkat az alábbiakba foglaljuk össze.

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és FCSM Zrt. között 2007. május 15- én együttműködési megállapodás megkötésére került sor, melynek elsődleges közös célja mindkét fél részéről a lakosság szolgálatában az Európai Uniós környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása.

Az együttműködési megállapodás keretein belül FCSM Zrt. vállalja, hogy az Önkormányzatot rendszeres időközönként tájékoztatja a Társaság környezetvédelemmel kapcsolatosan megtett intézkedéseiről, ideértve a szaghatások csökkentésével kapcsolatos intézkedéseket is. A szaghatások értékelése céljából a Tisztítótelep környezetében évente 8 alkalommal 13 db. kijelölt mérési ponton olfaktometriás vizsgálat keretében történik szaghatás vizsgálat. Merkaptán, ammónia és kén- hidrogén komponensek tekintetében a méréseket FCSM Zrt. a környezeti szagmérésekkel egyidőben végzi.

Szintén olfaktometriás vizsgálat keretében évente 4 alkalommal történik a Tisztítótelepen üzemelő 4 db biofilter kibocsájtásának mérése. FCSM Zrt. vállalta, hogy a biofilterekből kilépő ágakon a szagkoncentráció a korábbi szabványban szereplő 200 SZE/m3 alatt maradjon.

A légszennyező pontforrások kibocsátásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően külső akkreditált cég végzi. Az FCSM Zrt. vállalja, hogy a pontforrások vizsgálatát a rendeletekben előírt 5 évenkénti helyett továbbra is éves rendszerességgel végezteti el.

A fentebb felsorolt vizsgálatok mérési eredményeit, jegyzőkönyveit, a megtett intézkedéseket FCSM Zrt. negyedéves írásos beszámoló keretében megküldi az Önkormányzat részére.    

Ugyancsak rendszeres tájékoztatást adunk az Önkormányzat felé a csatornahálózattal és a Tisztítóteleppel kapcsolatos lakossági bejelentésekről.

 Kérjük a fentiek szíves elfogadását.

Tisztelettel: Barabás Győző

————————————————————————————————————–

Tisztelt Mach Péter Úr!

Megkeresését köszönettel megkaptuk, mellyel kapcsolatban az alábbi információkkal tudunk szolgálni:

A Pilisi Parkerdő fő feladata a főváros és térségének állami tulajdonú erdőterületeinek szakszerű, jogszabályoknak megfelelő kezelése, melyet Budapest XXIII. kerület 13/B erdőrészlet esetében is teljes mértékig szem előtt tartunk.

 Az erdőkezelésink alapját a tízéves időtávra készülő erdőterv rendelet képezi, amely az illetékes hatóságok és szervezetek bevonásával készül, és amelyet az erdészeti hatóság határozatban rögzít. Budapesten ez az eljárás 2021-ben zajlott le, a szükséges nyilvánosság biztosítása mellett, beleértve az érintett önkormányzatok tájékoztatását is.

Kollégáink az említett 13/B erdőrészlet esetében is a hatályos erdőterv alapján, annak előírásai szerint jártak el. A munkálatok főként a szennyvíztelep és a vasútvonal közötti idegenhonos nemesnyár állomány kitermelésére irányultak. Ennek oka részben a faállomány műszaki állapota, részben a vasútvonal ideiglenes üzemen kívül helyezése és a felsővezetékek elbontása volt. Az érintett területen a törvényi előírásoknak megfelelő erdőfelújítás megvalósítása biztosított. A munkák megkezdését megelőzően a területileg illetékes önkormányzat előzetes tájékoztatása megtörtént.

A szennyvíztisztító esetleges szaghatásával kapcsolatban tisztelettel jelezzük, hogy ebben a kérdésben társaságunknak nincs illetékessége.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk kezelt városi erdők jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségében. E felelősség tudatában indítottuk el Városierdő-fejlesztési Programunkat, amely célul tűzte ki, hogy a potenciálisan érintett partnerekkel együttműködésben korszerű erdőkezelési módszereket alkalmazzunk a városi környezethez igazodva. Programunk eredményeit és céljait kommunikációnk során rendszeresen bemutatjuk, például a Pesterzsébeti Kiserdő kapcsán is, az önkormányzattal közösen folytatott együttműködés révén.

Természetesen nyitottak vagyunk hasonló együttműködésre a szennyvíztelepi erdő esetében is, azonban jelenleg sem az önkormányzat, sem az FCSM, sem harmadik fél nem kezdeményezett ilyen irányú egyeztetést

Üdvözlettel:

 Rittling István
erdészetvezető
Pilisi Parkerdő Zrt.
Budapesti Erdészet