Amikor 7 éve elindultam a 2010. évi önkormányzati választáson, azt vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.
Meggyőződésem ugyanis, hogy politikusként „legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében.”
- Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben ezért?
- Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával?
A válasz: 42! – vagy inkább az, hogy alkalmazkodnom kell az új kihívásokhoz, új értékeket kell teremteni: az együttműködést, a párbeszédet, a közös munkát, a különböző társadalmi értékek szintézisét.
Mert kell egy csapat! Egyedül nem megy, ezért lokálpatrióta, zöld politikusként csatlakozom a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjaihoz, hogy velük együtt, pártpolitikától függetlenül képviseljem Pesterzsébeten a változást, és közösen dolgozzunk egy fenntartható, élhetőbb Pesterzsébetért.
A Pesterzsébeti Uszoda rendszeres használójaként, akinek mindkét fia itt tanult meg úszni nagy reményekkel támogattam az ESMTK és a vízilabda szövetség elképzeléseit, hogy egy kültéri medencét építsenek, bővítve a helyi egyesületek és az itt élők sportolását biztosító vízfelületet tavasztól őszig. Szerettünk volna egy olyan kültéri medencét, amihez pénzügyi tervet készítenek a működtetésre vonatkozóan, biztosítja a most hiányos mosdó és öltöző szükségleteket, amely megoldást nyújt a parkolási gondokra, de megőrzi a zöldfelületeket is.
Szeptember elején foglalkoztam utoljára a pesterzsébeti menzahelyzettel. Nyáron ugyanis a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a kispesti Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát az erzsébeti gyerekek, mint Kispesten. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Majd jött az évnyitó, vége lett a vakációnak, megjöttek a szürke hétköznapok és visszatért az Ady konyha, az erzsébeti gyerekek pedig megint mást esznek, mint belvárosi barátaik, – írtam akkor.
Fotók: 
Ennek ellenére azt állítom ezek csak részleges megoldások, részsikerek, a rendszer rossz. A kormány pedig nem tudja és nem is akarja kezelni a valódi problémákat. Mindaddig ugyanis, amíg egy bútoráruház megnyitása részleges osztálybezárást jelent egy kórházban, amíg az rendben van, hogy a banki ügyintéző többet keressen egy szakápolónál és az egészségügyi intézmények HR-esei összepisilik magukat egy IKEA reklámtól, addig a főváros legnagyobb körzetét ellátó kórházában mindig gondot fog okozni a sürgősségi ellátás.
Szeptemberi ülésén Pesterzsébet képviselő-testület egyhangúlag megerősítette azon döntését, hogy nem támogatja a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Nem hagyjuk bántani a Kiserdőt, a kockás siklót, a vöröshasú unkát, a dunai tarajos gőtét, a zöld küllőt, a szürke gémeket, a barátposzátát, a tövisszúró gébicset, az erdei pityert. Nem adjuk a Szánkózó-dombunkat, a családi házaink előkertjét. Nemet mondunk a zajszennyezésre.
A terület kiemelten alkalmas rekreációs, oktatási és nevelési célok betöltésére egyaránt, ráadásul 
Állandó vita a hivatal és a képviselők között, hogy a közkutak vizét a lakosság nem mindig a rendeltetésének megfelelő célra használja fel, abból nem a rászorultak lakossági igényét elégítik ki, hanem például gépjárművek mosására, öntözésre használják sok helyen azt. A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és képviselőtársaim szerint viszont ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.
Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága még a nyáron indított el egy közösségépítő versenyt kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhattak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.
Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épített. Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.
Az adott közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll, sőt pályázók közül többen házirendjüket is elkészítik. A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra
206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.
A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.
Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).