Kategória: Közélet

Beküldve:

10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen!

📢 10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen! 🌍♻️

Az Átalakuló Duna-part szervezésében ismét akcióba lendültünk a dél-pesti Duna-part megtisztításáért! Az elmúlt évtizedben rengeteg szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket, és idén sem volt ez másképp. Civilek, lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok fogtak össze, hogy egy élhetőbb, tisztább partszakaszt hagyjunk magunk után.

📍 Két helyszínen dolgoztunk:
✅ Soroksáron, a szennyvíztisztító kifolyójánál
✅ Pesterzsébeten, a Gubacsi híd lábánál

💪 Az eredmény:
Közel 50 önkéntes közreműködésével több mint 150 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze! Az elmúlt években átadott Duna sétány már rendezettebb, de a Gubacsi hídtól északra eső terület és a dél-pesti szennyvíztisztító környéke még komoly munkát igényelt. Most ezek a szakaszok is tisztábbá és élhetőbbé váltak a kutyások, futók, kerékpárosok és természetkedvelők számára.

Miért érdemes csatlakoznod legközelebb?
🔹 Ha zavar a teleszemetelt Duna-part.
🔹 Ha szeretnél egy tisztább és rendezettebb környezetben futni vagy bringázni.
🔹 Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól.
🔹 Ha fontos neked a természet és a környezetvédelem.
🔹 Ha jó társaságban, értelmes célért dolgoznál!

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett, és várunk legközelebb is! Együtt még többre vagyunk képesek! 💚♻️

Külön köszönet a Kakas Pizza támogatásáért, amely finom pizzával segítette az önkénteseket a munka után! 🍕🙏

📸 [Ide jöhet egy kép a szemétszedésről vagy a megtisztított területről]

Beküldve:

Mi történt a 2025 január 23-i testületi ülésen?

Az év első testületi ülésén 24 napirendi pontot tárgyaltunk, és számos fontos döntést hoztunk Pesterzsébet jövőjéről. Íme a legfontosabb eredmények:

🔨 Felújítások, fejlesztések

  • Tátra téri vásárcsarnok: Idén megkezdődhet a régi csarnok felújítása, amelyhez később mélygarázs és a környék teljes rendbetétele is kapcsolódik. Javaslatomra emléktábla őrzi majd az épület tervezőjének, Vermes Józsefnek az emlékét. Bővebben itt olvashatsz a fejlesztésekről és Vermes Józsefről.
  • Vörösmarty tér: Meghosszabbítottuk a kiviteli tervek határidejét, és készülünk a teljes parkfelújítás megkezdésére, amely játszóteret, pihenő- és sportfunkciókat, valamint fenntartható, klímabarát megoldásokat tartalmaz.
  • Szabadka utcai rendelő: Folytatjuk az energetikai felújítást az Egészséges Budapest Program keretében. az a program, amit Karácsony Gergely sikeres tárgyalásainak köszönhetően az Atlétikai Stadion felépítéséért cserébe finanszíroz a kormány. Most a 177,4 m2 padlás és búvótér alatti födém szigetelését oldjuk meg.
  • Bekerül a kerület gazdasági és városfejlesztési tervébe a Kiskosuti Erzsébet tértől Jókai Mór utcáig tartó szakaszának, valamint a Határ út – Jókai Mór utca – Nagykőrösi út közötti szakaszának rekonstrukciójának érdekében javaslat a szakértői felmérésre és a társadalmi egyeztetésre. Ezzel a kerület két neuralgikus részének rendbetétele új lehetőséget kaphat.

🚦 Közlekedésbiztonság
A DK frakció javaslatára tárgyalások indulnak új traffipaxok telepítéséről a kerületben.

🐕 Kutyafuttató és vasúti fejlesztések
A Budapest–Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása miatt kisajátításokat terveznek. A testület többsége 8 MFt-ért eladta a beruházónak a Zodony utcai kutyafuttató egy részét és a vasúti pálya mentén egy vékony sávot. Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a befolyt összeget a kutyafuttató áthelyezésére kell majd költeni. Ez egy szükséges, de nem elégséges döntés volt, mivel sem terveket nem láttunk, sem garanciát nem kaptunk zajvédelemre, és nem láttuk miért akarják kisajátítani a területet. Ezért sem támogattam a döntést.

A testületi ülésen újra kértem, s ígéretet kaptam lakossági fórumra és a tervek megismertetésére, a remény hal…

🏗️ Mediterrán lakópark melletti fejlesztések
A Mediterrán Lakópark és a Közműhelytelep utca mellett található 2.ha 4524 m2 alapterületű, „kivett beépítetlen terület” művelési ágú ingatlan besorolása jelenleg 3 részre tagozódik. Az ingatlan Vi-3/SZ3 jelű intézményi övezetben van, ahol a megengedett beépítettség 35%. Ettől délre Ek-1 jelű Közjóléti erdőterületi besorolású, ahol a terület 3%-áig beépíthető. A telek északi részében a közterületek találkozási pontjánál Zkp-k1 jelű közpark övezet van kiszabályozva, mely telekalakítás esetén közterületként az Önkormányzat részére átadandó terület.

A telek három részre alakításáról és az önkormányzati rész átvételéről döntött most a testület.

Tájékoztatást kaptam az esetleges fejlesztésekről (erről írok majd bővebben).

♻️ Lomtalanítás és köztisztaság
A lomtalanítás új rendszeréről konzultáció indul, és elfogadtuk a Fidesz javaslatát a köztisztaság erősítésére, amit további, javaslomra kidolgozott intézkedésekkel bővítettünk.

Ha kérdésed, véleményed van, írd meg kommentben!

A napirendek:

  1. Beszámoló a polgármester két ülés között eltelt időszak munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
  2. Bizottságok beszámolói, tagcserék, kérdések, bejelentések, interpellációk   
  3. Javaslat a 2025. évi téli igazgatási szünet elrendelésére
  4. Javaslat a képviselői tevékenység ellátásához szükséges irodák felülvizsgálatára –
  5. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Kossuth Lajos utca 49. számú ingatlanban szervezeti egységek elhelyezésére
  6. Javaslat Pesterzsébet Önkormányzata Gazdasági Működtető és Ellátó Szervezet (GAMESZ) Alapító Okiratának módosítására
  7. Javaslat a 6. számú felnőtt fogorvosi körzet vonatkozásában létrejött feladat-ellátási szerződés módosítására
  8. Javaslat a 2025. évi közfoglalkoztatási program indításának támogatására vonatkozó elvi hozzájárulásra
  9. Javaslat a Helyi Társadalmi Programsorozat elfogadására –
  10. Javaslat a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelet módosítására
  11. Javaslat megállapodás megkötésére a DBF-DBH-FVM Zrt-vel
  12. Javaslat a Tarna Invest Építőipari Szervező és Kivitelező Kft. tulajdonában lévő területrész ingyenes önkormányzati tulajdonba vételére
  13. Javaslat a Bp. XX. Igló utca 6. 2. em. 5. szám alatti ingatlan ismételt használatba adására a Pesterzsébeti Polgárőrség részére
  14. Javaslat a Bp. XX. Rákóczi u. 25. sz. alatti Társasház (171937/0) tűzfal felújításával kapcsolatos költségeinek Önkormányzatra eső hányadának finanszírozására
  15. Javaslat a Budapest XX. kerület Vörösmarty tér rekonstrukciója tárgyú projekt megvalósításával kapcsolatos döntés meghozatalára
  16. Javaslat a Szabadka utca 47. szám alatti háziorvosi rendelő energetikai felújításának folytatására az Egészséges Budapest Program keretében kapott támogatásból fel nem használt előirányzat felhasználásával
  17. Javaslat a „Budapest-Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása” elnevezésű projekt érdekében a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. által igénybe venni kívánt, önkormányzati tulajdonú területekkel kapcsolatos tulajdonosi döntés meghozatalára
  18. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzata módosításának megkezdésére a vizsgált területre (195048/22. hrsz.), a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
  19. Javaslat a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzatának a telepítési tanulmányterv alapján történő módosítási eljárásának megindítására a Mártírok útja melletti vizsgált területre, a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
  20. Javaslat az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködési megállapodás megkötésére
  21. Javaslat Budapest 1203 Budapest, Jókai M. u. 23. fszt. 5. szám alatti lakás ukrán menekültek részére történő bérbeadására
  22. Javaslat az Olaj és Bor Kft. közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
  23. Javaslat Tóth Gergely közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
  24. Javaslat a lomtalanítással kapcsolatos álláspont kialakításához
  25. Javaslat a kerület köztisztaságának erősítése érdekében szükséges intézkedések megtételére
  26. Javaslat sebességmérő dobozok és eszközök beszerzéséről
Beküldve:

Megújulhat a Tátra téri vásárcsarnok és emléktáblát állítunk tervezőjének, Vermes Józsefnek

Valószínúleg sokan olvasták decemberben Sarkadi Zsolt Telexen megjelent írását Vermes Józsefről, a Tátra téri vásárcsarnok tervezőjéről. Nekem hosszú időre visszaadta a magyar újságírással kapcsolatos hitemet.

Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a tegnapi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:

  • Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
  • A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.

A Tátra téri vásárcsarnok – Pesterzsébet egyik gyöngyszeme

A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült Vermes József tervei alapján. Az épület modern funkcionalitása mellett esztétikai értékei is kiemelkedőek. Az akkori kornak megfelelő, közösségi és kereskedelmi funkciókat szolgáló épület egyedülálló példája a kora XX. századi piacoknak, amelyek egyszerre töltöttek be gazdasági és társadalmi központi szerepet.

Az épületen megjelenő eklektikus és szecessziós elemek, a nagyvonalú belső terek, valamint a korszerű anyaghasználat mind Vermes József szakmai kiválóságát dicsérik. A felújítás során remélem nemcsak az építményt hozzák korszerű állapotba, hanem igyekeznek megőrizni annak eredeti arculatát és esztétikai értékeit is. Az újratervezett csarnok alá mélygarázs épülhet, amely hozzájárul a piac környezetének rendezettségéhez, miközben továbbra is fontos találkozóhely marad a helyi közösségek számára.

Milyen lesz a csarnok, ha elkészül?

  • Pince: különálló, változó alapterületű raktárok lesznek.
  • Földszint: az eredeti vásárcsarnok funkció mellett nagyobb kereskedelmi egységek, akadálymentesítés, teher- és személylift kialakítása, plusz szolgáltatások (posta, , ATM, hírlap, …) A kereskedelmi funkció megtartása mellett, jelentős belső átalakítások lesznek , fűtött-hűtött csarnoképület.
  • Galéria: „gasztrotér”-helyben fogyasztás, elvitel/kiszállítás: frissen készült ételek, kávézó.
  • 200 férőhelyes, többszintes mélygarázs épülhet a piactér alatt.

Vermes József – egy elfeledett zseni tragikus története

Vermes József az 1920-as évek egyik kiemelkedő magyar építésze volt, akinek nevéhez számos jelentős alkotás fűződik. A Tátra téri vásárcsarnok talán a legismertebb pesterzsébeti munkája, de sajnálatos módon élete tragikus fordulatot vett: az októberi nyilas hatalomátvétel után Vermes Józsefet munkaszolgálatra hívták be. A 65 éves Vermes Józsefet, sok más ártatlan emberrel együtt, elhurcolták a csillagos házból, majd a gyűjtőtáborként funkcionáló óbudai téglagyárba toloncolták. A munkaszolgálatosokat a „halálmenetek” keretében gyalog indították el a nyugati határhoz. Vermes József végkimerülés következtében vesztette életét Hegyeshalom mellett 1944. november 27-én reggel 8 órakor. Holttestét tömegsírban földelték el 110 sorstársával együtt az egykori Vörös istálló mellett.

Az emléktábla állításával nemcsak építészeti munkájára, hanem életének tragikus végére is emlékezünk, rávilágítva a XX. század borzalmainak emberi áldozataira.

A következő lépések

A testület határozata értelmében az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a Pesterzsébeti Múzeummal, a Dél-pesti Hitközséggel az Építész Kamara illetékeseivel és a minisztériummal az emléktábla elkészítése érdekében. Az összefogás biztosítja, hogy az emléktábla ne csak méltó emléket állítson Vermes Józsefnek, hanem együtt képviselje Pesterzsébet örökségének és közösségi összetartásának szellemét is.

Ez nemcsak egy építészeti műemlék megújítása lehet így, hanem egy fontos lépés közösségünk történelmi örökségének ápolása felé is.

Beküldve:

Végre megoldás született a Helsinki út 26. szám alatti szellemház ügyében

A terület önkormányzati képviselőjeként nagyon büszke vagyok arra, hogy kitartó munkával és több cikluson át tartó erőfeszítéssel sikerrel jártunk.

 A döntés nagy jelentőségű mind a helyi lakók, mind Pesterzsébet egész közössége számára.

Többéves küzdelem után a pesterzsébeti Önkormányzat végül döntött: a Helsinki út 26. szám alatti szellemház utolsó magántulajdonban lévő ingatlanrészét is kivásárolják. A határozat értelmében a SPECGÉP Kölcsönző és Kereskedelmi Kft. tulajdonában lévő, 125 m²-es üzlethelyiséget az Önkormányzat 56 millió forintos összegért vásárolja meg, melyet általános forgalmi adó nem terhel.

A döntés alapját a 320/2024. (XII. 05.) Ök. sz. határozat képezi, amely továbbá biztosítja a szükséges összeget az önkormányzati költségvetés tartalékaiból. A határozat felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés megkötésére és az üzlethelyiség tulajdonának rendezésére. Az ingatlan megvásárlását 2024. december 31-ig kell lebonyolítani.

A területrendezési tervek készítése 2025-ben kezdődhet, amelyhez az önkormányzat következő évi költségvetésében szükséges forrásokat különítik el. A helyi lakók és a képviselő egyaránt abban bíznak, hogy a szellemház lebontásával a területen megvalósulhat egy fenntarthatóbb, zöldebb és biztonságosabb környezet kialakítása.

320/2024. (XII. 05.) Ök. sz. határozat

A Képviselő-testület

  1. meg kívánja vásárolni a 170204/56/A/5 hrsz. alatt nyilvántartott, természetben Budapest, XX. Helsinki út 26. szám alatti társasházban található 125 m2, a SPECGÉP Kölcsönző és Kereskedelmi Kft. tulajdonát képező üzlethelyiség megjelölésű ingatlant per-, teher- és igénymentes állapotban, 56.000.000,- Ft, azaz Ötvenhatmillió forint összegű vételár megfizetése ellenében, melyet általános forgalmi adó nem terhel.
  2. a határozat I. pontjában részletesen körülírt ingatlan megvásárlásához szükséges vételár összegét a 2024. évi költségvetés tartalékai között, az egyéb helyiség és telekértékesítési elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg terhére biztosítja.
  3. felkéri és felhatalmazza a polgármestert, hogy a 170204/56/A/5 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosával az ingatlan megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződést megkösse és az ingatlan 56.000.000,- Ft (Ötvenhatmillió forint) összegű vételárát az eladó részére az Önkormányzat képviseletében eljárva kifizesse.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a Budapest, XX. Helsinki út 26. szám alatti társasház és területének rendezése érdekében a szükséges előirányzat biztosítására a 2025. évi költségvetés tervezése során tegyen javaslatot.
  5. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős:    Szabados Ákos polgármester
Határidő:  az ingatlan megvásárlására: 2024. december 31.
a társasház és területének rendezéséhez szükséges előirányzat biztosítása: 2025. évi  költségvetés tervezésekor

Az előzményekről:

Beküldve:

Ploggingoljunk együtt a pesterzsébeti Duna-partért!

Kedves Barátaink, Futók, Kutyások és Kisgyerekes Szülők!

Csatlakozzatok hozzánk január 1-jén, 11 és 14 óra között egy különleges évindító eseményre: ploggingra a pesterzsébeti Duna-parton!

https://fb.me/e/3KSvFq5oU

De mit is jelent a „plogging”?

A plogging egy svéd eredetű kifejezés, amely a „plocka upp” (összeszedni) és a „jogging” (kocogás) szavak ötvözetéből származik. Lényege, hogy a futás vagy séta során felszedjük a környezetünkben található hulladékot, így egyszerre tehetünk az egészségünkért és a természetért.

Miért fontos a tiszta Duna-part?

  • Futóként biztosan te is szívesebben mozogsz egy rendezett, tiszta környezetben, ahol nem botlasz szemétbe.
  • Kutyás gazdiként örömöd lelheted abban, hogy kedvenced egy biztonságosabb, szemétmentes környezetben szaladgálhat.
  • Kisgyerekes szülőként pedig fontos, hogy a család közösen tölthessen minõségi időt egy tiszta, biztonságos természeti környezetben.

Mit hozz magaddal?

  • Kényelmes ruhát, amelyben jólesik a mozgás.
  • Kesztyűt és néhány zsákot a hulladék gyűjtéséhez.
  • Bármilyen eszközt, amely megkönnyíti a hulladékok felszedését.

Legyünk együtt a változás követendő példája!

Hozd magaddal a barátaidat, családodat és ünnepeljük az új évet egy friss levegőn töltött, környezettudatos programmal!

A rendezvényt az Átalakuló Duna-part is támogatja!

Fussunk vagy sétáljunk egy szemeteszsákkal január 1-jén, hogy egy tisztább, szebb Duna-partért dolgozhassunk!

További információért kérlek, keressetek bennünket!

https://fb.me/e/3KSvFq5oU

Beküldve:

REpont automata érkezhet a Tátra téri piacra!

A Közösen Pesterzsébetért frakció keresett meg a múlt héten azzal, hogy támogassam kezdeményezésüket, amely egy REpont automata telepítését javasolta a Tátra téri piacra.

Nagyon jó ötletnek tartottam, lelkesen néztem át, véleményeztem és írtam alá képviselőtestületi előterjesztésüket, ugyanis számos előnnyel járhat az Önkormányzat, a lakók és az árusok számára egyaránt, ha a helyi közösség nyitott az ötletre. Talán az adventi hangulatnak is köszönhető, hogy a csütörtöki ülésen számos új, előremutató ötlet, az engedélyeztetést, előkészületeket pontosító információ, módosítás is érkezett hozzá és utána egyhangúan fogadta a képviselőtestület a javaslatot.

Mi könnyen és kényelmesen visszaválthatjuk az üres italos palackokat és fémdobozokat a mindennapi, hétvégi piaclátogatás során. Minden új helyszín segít abban, hogy a visszaváltott palackokért kapott visszatérítés kényelmesebben csökkentse a háztartások költségvetését.

Zöld képviselőként fontosnak tartom, hogy az automata ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést és a fenntartható szokásokat, ami hosszú távon hozzájárulhat a környezetvédelemhez és a figyelmet a helyi fenntarthatósági erőfeszítésekre, és javítja a piac környezetvédelmi imázsát.

A piac és környezete tisztábbá válhat, ha kevesebb lesz az eldobált palack és fémdoboz. Az automata használata közösségi összefogást is inspirálhat, például helyi szemléletformáló kampányok vagy versenyek szervezésével (erről bővebben is írni fogok).

Az árusok számára, a piac jövője szempontjából is előnyös:

  1. Növekvő vásárlószám: Az automata vonzza a piacra látogatókat, akik a visszaváltás után szívesebben vásárolhatnak a helyi árusoktól.
  2. Zöld arculat erősítése: A környezettudatosságot támogató szolgáltatás jelenléte pozitív hatással lehet az árusok megítélésére is.
  3. Csökkentett hulladékkezelési terhek: Az automata segít a piacon keletkező italos flakonok és dobozok kezelésében, tisztábbá téve a környezetet.
  4. Piac népszerűsítése: Egy modern, környezettudatos eszköz jelenléte növeli a piac vonzerejét, különösen a fiatalabb generációk és a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók körében.

Amellett, hogy szükség van egy felmérésre, hogy megismerjük a helyi közösségtől és az árusok körében az igényt és támogatottságot, komoly egyeztetésekre, műszaki és egyéb vizsgálatokra is szükség lesz. A folyamat több lépésből áll, amelyben az önkormányzat és a piac üzemeltetője is aktívan részt kell vegyen. A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt) végzi a REpont automaták biztosítását a visszaváltási rendszer működésének támogatására.

Önök szerint jó ötlet? Használnák? S ha igen, akkor milyen gyakran? Írják meg kommentben!

Beküldve:

Pesterzsébet is csatlakozhat a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz?

Kerületünk érdeke, hogy Budapesten csökkenjenek városrészek közötti fejlesztési különbségek, ezért Pesterzsébet Önkormányzata felméri a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeit, beleértve a kerületi lakosokat érintő szociális, közösségi, és infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket.

Kezdeményezésemre az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy felkéri Pesterzsébet polgármesterét, készítsen részletes tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeiről, illetve a várhatóan 2024. év végén kiírásra kerülő pályázat feltételeiről és az azon történő indulás kerületi lehetőségeiről is.

2025. januárjában pedig dönthetünk is arról.

Nagyon köszönöm Csaszny Gábor, Ettvel Zoltán, Fekete Katalin, Gyuricza-Somodi Klára és Lengyel Dávid képviselőtársaimnak, hogy aláíróként is támogatták a javaslatot és a képviselőtestület minden tagjának, hogy pártpolitikától függetlenül egyetlen tartózkodás mellett elfogadta azt!

Meggyőződésem, hogy a Pesterzsébeti Önkormányzat számára a csatlakozás komoly előnyökkel járhat. A kerület jelenleg is számos szociális és infrastrukturális kihívással küzd, így a szolidaritási alap segítségével több forráshoz juthatna. A helyi költségvetés stabilizálásához elengedhetetlen, hogy a központi források mellett az alapból is részesüljünk. A csatlakozás segíthetne abban is, hogy a kerület gyorsabban megoldja a lakossági problémákat, mint például az alacsony jövedelmű családok támogatását vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztését.

Továbbá, a szolidaritási alap révén Pesterzsébet jobban részesülhetne a főváros által kezdeményezett fejlesztési programokból, így javíthatná az ott élők életminőségét. A kerület gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kiemelten fontos, hogy kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyek a központi forrásokból és a szolidaritási alaptól származnak. Az alapba való belépés emellett lehetőséget biztosít arra, hogy a kerület gyorsabban reagáljon a városfejlesztési és közszolgáltatási igényekre.

A Fővárosi Szolidaritási Alap célja a szociális igazságosság erősítése és a városrészek közötti fejlesztési különbségek csökkentése. Az alaphoz való csatlakozás jelentős előnyöket nyújthat a kerület számára, különösen a szociális ellátások és közösségi szolgáltatások bővítésében. Az alábbi példák más kerületek sikeres projektjeiből jól mutatják, hogy milyen típusú fejlesztések valósíthatók meg az alap támogatásával:

  1. Józsefváros – „LakóTér” program (35,2 millió Ft):
    A program keretében önkormányzati bérlakások felújítása és szociális bérlakások létrehozása valósult meg, javítva az alacsony jövedelmű családok lakhatási körülményeit.
  2. Józsefváros – Gyermekek Átmeneti Otthona fejlesztése (20 millió Ft):
    Az intézmény korszerűsítésével több rászoruló gyermek számára tudtak biztonságos és kényelmes ellátást nyújtani.
  3. Terézváros – Támogató Szolgálat létrehozása (25 millió Ft):
    Az új szolgálat segíti a fogyatékkal élők, idősek és szociálisan hátrányos helyzetűek mindennapi életét, különféle célzott támogatások nyújtásával.

Az elfogadott határozati javaslat:

Határozati javaslat:

  1. A Budapest, XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy készítsen tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás, illetve a várhatóan év végén kiírásra kerülő pályázaton történő indulás előnyeiről, kockázatairól.
  2. A tájékoztatót a 2025 január 23-i a képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként mutassa be.

Határidő: 2025. január 23.
Felelős: Szabados Ákos polgármester

Beküldve:

Az új választási törvény kettészakítja Pesterzsébetet.

A kormánypártok megindították a 2026-os választási kampányt. Az új választási törvény és a körzetek átrajzolása érinti Pesterzsébetet is. A kerületet az eddig ismert térképvázlatok szerint kettészakították és

  • az egyik részét Csepelhez, Dél-Ferencvároshoz és a Buda-parthoz csatolták
  • a másikat Soroksárhoz és a XVIII kerület családi házas övezetéhez.

A mély gazdasági, kulturális és szociális válságba sodort országban, – az egyre népszerűtlenebb kormánypártok javaslatának nyilván puszta választásmatematika az oka, – nem lesz könnyű dolga Budapestnek és az ellenzéknek.

A kerületi lokálpatrióta zöldeknek, ez most azt üzeni, hogy folytassuk a közös munkát egy élhető, fenntartható Pesterzsébetért, egy olyan közösségért, amelyben a közérdek, és nem az egyéni haszon jut érvényre!

Dolgozzunk együtt egy szolidáris és fenntartható Pesterzsébetért!

Beküldve:

Mi épülhet a jelenlegi szabályozás szerint a Mediterrán lakópark mellé?

Friss hír: a Mediterrán lakópark melletti szomszédos telken (ahol a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark kutyái bandáznak) talajmechanikai vizsgálatokat végeztek. Beszéltam a vizsgálatot végzőkkel, ők azt mondták, hogy úgy tudják a telek tulajdonosa értékesíteni szeretné azt. Egyelőre azonban nem sikerült elérnem a telek tulajdonosát, de addig is leírom mit kell tudni pontosan az adott telekről (további információkkal később jelentkezem):

A térképen látható hrsz 170187/35 telek a Kerületi Építési Szabályzat szerint 3 részből áll:

Egy pici közkertből a sarkom, egy intézményi területként besorolt csíkból és egy közjóléti erdősávból. A három telekrészről bővebben:

VI-3/SZ3 Ezek az építési övezetek kifejezetten a helyi lakosság ellátását szolgáló intézményeknek biztosítanak helyet, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek számára.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai másképpen nem rendelkeznek, a területen

a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport

rendeltetés is elhelyezhető.

(3)87 A területen új lakás nem építhető, kivéve az (1) és (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, telkenként legfeljebb 2 rendeltetési egységgel.

(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(5) Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete az 500 m2‐t nem haladhatja meg.

(6) A Vi‐3/G jelű építési övezet kizárólag személygépkocsi tárolásra szolgál.

(6a)88 Vi‐3/G építési övezet területén a meglévő, „kialakult”‐nak jelölt, megengedett legnagyobb beépítési paraméterek tovább nem növelhetők, és a megengedett legkisebb paraméterek tovább nem csökkenthetők.

(7) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 10. pontja tartalmazza.

EK-1 Közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőterület (Ek‐1, Ek‐2)

67. §116 (1) Az övezetekbe a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek, és az erdősítésre alkalmas azonos célú területek tartoznak.

(2) Az övezetek területén sportolási célra közhasználat elől elzárt terület nem létesíthető.

(3) Az övezetek területén

w) a burkolt felületek összterülete sem az 5%‐ot, sem az 1000 m2‐t nem haladhatja meg,

x) a felszíni gépjármű várakozóhelyeket szilárd burkolattal kell kialakítani.

(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértéket az 1. melléklet 21. pontja tartalmazza.

Zkp-Kk-1 Közkertek területe (Zkp‐Kk, Kt‐Zk)

65. § (1) Az övezetekbe az 1 ha‐nál, vagy 80 méternél kisebb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 19. pontja tartalmazza.

(3) Terepszint alatti beépítés csak a 2. a mellékleten jelölt jelentős felszín alatti gépjárműtároló határán belül alakítható ki.

Beküldve:

Jobb lesz-e a pesterzsébeti diákoknak, ha az egyházak einstandolják az iskoláinkat?

Csütörtökön dönt a képviselőtestület arról, hogy ingyenesen átadja-e az önkormányzat az ingatlan és ingóságvagyonát a József Attila Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola fenntartójának.

Ön hogy döntene? Szavazzon a linkre kattintva!

A fővárosi önkormányzatok jelentős része úgy döntött, hogy bérbe vagy ingyenes használatba ad az egyházaknak ingatlanokat, ingóságokat köznevelési célból, – kölcsönösen előnyös szerződést kötve a fenntartókkal -, de a tulajdonjogot nem adja át.  A döntések egy része jónak, mások hibásnak bizonyultak. Van ahol a döntés érdemi javulást nem okozott a kerület oktatásnak színvonalában, sőt növelte az állami intézményekben a szegregációt, más esetekben szerves részéve váltak a kerület oktatásának és javították annak minőségét.

Az állam azonban jogszabályban rögzítette, hogy az önkormányzatok teljesítménytől, eredményességtől, a kerületi köznevelésben ténylegesen betöltött szerepüktől függetlenül ingyenesen adja át a vagyonát az egyházaknak.

A XV, XIX és XX. kerületi önkormányzatok azonban alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az einstanddal kapcsolatban. Idén májusban azonban azt elutasították, nem is kellett sokat várni: a két kerületi egyházi iskola ingatlanjának és ingóságainak ingyenes átadását kérelmezte szeptemberben a két fenntartó. (Bővebben az alkotmányossági panaszról a linken olvashat).

Számos szülővel beszélgettem, elemeztem az elmúlt évek kompetencia felméréseit, a fenntartók ígéreteinek betartását, milyen módon és minőségben tudják biztosítani az oktatás színvonalát, a diákok sportolási, nyelvtanulási lehetőségeit, milyen a zeneoktatás.

Önkormányzati képviselőként aggodalommal tölt el ha egy iskolánkban a 2022-es kompetenciafelmérés matematika és szövegértés eredményei alapján a végzősök 70%-a nem éri az alapszintet, sőt 50%-uk a minimumszintet sem.

S nem érzem, hogy az átadás után érdemi, minőségi fejlődés indult volna el az adott intézmény oktatásában. A 2023-as eredmények pédául ezen a linken böngészhetőek.

Íme néhány fontos adat a 2023-as felmérésből:

József Attila Katolikus Nyelvoktató Német
Nemzetiségi Általános Iskola

Vörösmarty Mihály Református Általános
Iskola

A két iskola eredménye szignifikánsan eltér nem csak a szülőkkel történő beszélgetések, de a felmérések alapján is. Emiatt 3 nagyon fontos dilemmát látok a kérdésben: szakmait, gazdaságit, tulajdonjogit. Nem titkolom, az elsőt tartom a legfontosabbnak.

A 3 kérdéscsokor:

  • Milyen szakmai változások történtek a fenntartóváltás után? Segíti-e a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát? Milyen szakmai segítséget tud nyújtani az önkormányzat/állam, ha a fenntartó ezt nem tudja biztosítani?

Itt nagyon súlyosnak érzem a helyzetet és a FIDESZ-MSZP városvezetés felelősségének tartom, hogy lépéseket tegyen ez ügyben.

  • Milyen gazdasági segítséget nyújthatunk, hogy biztosítsuk a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát?

Ebből a szempontból nagyon komoly különbség van a két most tárgyalt iskola esetében. A József Attila Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola esetében a javaslatunkra hasznos és sikeres megállapodást kötött az önkormányzat a fenntartóval. Ennek köszönhetően folyamatosan, arról az önkormányzatot tájékoztatva zajlanak a fejlesztések az ingatlanban.

A másik iskola esetében ilyen megállapodás nem született.

Az önkormányzat és a pesterzsébeti szülők, diákok érdeke az, hogy mindkét iskolával ugyanolyan megállapodás szülessen és elvégezze a fenntartó a szükséges fejlesztéseket, hogy Pesterzsébeten is hasonló feltételekkel lehessen tanulni, mint a Duna túloldalán. Ennek azonban a biztosítéka pont az, hogy az iskolák feladatellátásához szükséges ingó és ingatlan vagyon térítésmentes átadására ne kerül sor.

  • Milyen módon tudja a kerület biztosítani az egyházi iskolákban tanuló pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát, ha átadja az ingatlant és ingóságokat az egyháznak? S ha ilyen biztosíték nincs, akkor megtegye-e ezt?

A válaszom erre a legegyszerűbb: ha az átadással elveszíti a biztosítékait a kerület, hogy ezekben az intézményekben minőségi közoktatáshoz jussanak a pesterzsébetiek akkor ne tegye meg. Vagyis szükséges, bár nem elégséges feltétel az, hogy a két fenntartó biztosítsa, hogy a két iskola felzárkózzon a fővárosi iskolák átlagához és ezt a színvonalat hosszútávon is tartsa.