Képviselői beszámoló – 2025

Ők lopnak, mi dolgozunk: eltelt egy újabb év, ilyenkor év végén illik beszámolni idei munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket.  Tizenöt éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.

Még 2013 tavaszán javasoltam, hogy Pesterzsébet képviselői évente számoljanak be tevékenységükről, körzetükben végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjaikról s ehhez biztosítson felületet Pesterzsébet Önkormányzata központi honlapján. A jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően ez végre megvalósult. Így letölthetőek a pesterzsebet.hu oldalról a beszámolóim.

Facebook: https://www.facebook.com/machpeter.oldala/
Vagyonnyilatkozataim és képviselői beszámolóim innen letölthetőek. 

2024 nyara óta az MSZP-FIDESZ taxikártya koalíció vezeti a kerületet, így az idei sajnos kevesebb apró körzetes fejlesztést tartalmaz (megszüntették a körzetes képviselői egyeztetéseket, a részvételi költségvetési projekteket és füstös szobákban történnek a járda-, lépcső és egyéb fejlesztések tervezései) szerencsére annál több fontos helyi ügyet. Hosszú évek munkája érett be idén: elindult a pesterzsébeti metróbusz, lebontottuk a Helsinki szellemházat, s jövőre újra vonattal utazhatunk a belvárosba. A beszámolóhoz idén is az adott ügyekhez kapcsolódó blogposztjaim linkjét csatoltam.

Főbb témáim:

  • Pesterzsébeti metróbusz
  • Vonattal a belvárosba
  • Tátra téri vásárcsarnok
  • Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása
  • A Duna-part a miénk! Közösségi takarítás
  • A Duna-part a miénk! Küzdelem a japán keserűfű ellen
  • A Duna-part a miénk! A Duna-parti Közösségi kert
  • Kínai vasút: sikerek és bukások
  • Pesterzsébeti fecskelakások
  • Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!
  • Nemzet – lokálpatrióta Pesterzsébet
  • Állatvédelem, ivartalanítás
  • Fakivágások – fapótlások
  • Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda
  • GYŐZTÜNK! Összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán
  • Gubacsi híd

Pesterzsébeti metróbusz

2025 talán legfontosabb pesterzsébeti fejlesztése, hogy kezdeményezésünkre immár átszállás nélkül tudunk a Kálvin térre az M3 és M4 metróhoz eljutni. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz, ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.

S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is. Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.

Vonattal a belvárosba!

Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete a javaslatomra jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert még az idén (várhatóan pozitív) döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.

A kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.

„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”

Az előzményekről:

Kerületi fejlesztések:

Tátra téri vásárcsarnok

Valószínűleg sokan olvasták 2024 decemberében Sarkadi Zsolt Telexen megjelent írását Vermes Józsefről, a Tátra téri vásárcsarnok tervezőjéről. Nekem hosszú időre visszaadta a magyar újságírással kapcsolatos hitemet.

Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a 2024 decemberi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:

  • Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
  • A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.

Bővebben az előzményekről és az arról hogyan áll idén decemberben a projekt:

Helsinki 26: a Szabados-szellemház bontása és parkosítás

A terület önkormányzati képviselőjeként nagyon büszke vagyok arra, hogy kitartó munkával és több cikluson át tartó erőfeszítéssel sikerrel jártunk.  A döntés nagy jelentőségű mind a helyi lakók, mind Pesterzsébet egész közössége számára.

Az előzményekről és a bontásról, parkosításról:

Közösségi rendezvények, közösségi kert

📢 10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen! 🌍♻️

Az Átalakuló Duna-part szervezésében ismét akcióba lendültünk a dél-pesti Duna-part megtisztításáért! Az elmúlt évtizedben rengeteg szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket, és idén sem volt ez másképp. Civilek, lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok fogtak össze, hogy egy élhetőbb, tisztább partszakaszt hagyjunk magunk után.

📍 Két helyszínen dolgoztunk:
✅ Soroksáron, a szennyvíztisztító kifolyójánál
✅ Pesterzsébeten, a Gubacsi híd lábánál

💪 Az eredmény:
Közel 50 önkéntes közreműködésével több mint 150 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze! Az elmúlt években átadott Duna sétány már rendezettebb, de a Gubacsi hídtól északra eső terület és a dél-pesti szennyvíztisztító környéke még komoly munkát igényelt. Most ezek a szakaszok is tisztábbá és élhetőbbé váltak a kutyások, futók, kerékpárosok és természetkedvelők számára.

Idén is kiírtuk a pályázatot a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2025-ben is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására. A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.

Kínai vasút: sikerek és bukások

December 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatást és bemutatót Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr a Tátra téri piac terveiről. Pesterzsébeti képviselőként és a „Vonattal a belvárosba” mozgalom kezdeményezőjeként számomra ez a december 4-i tájékoztatás egyfajta mérföldkő volt.

Végre olyan helyzetbe kerültem, amikor az előzetes ígéretek szerint nyíltan és érdemben is kérdezhettem a vasútfejlesztésről, és a minisztérium képviselője nem csak hallgatott, hanem válaszolt is. Ez az első olyan pillanatvolt, amikor a város érdekei és a közösség hangja közvetlenül eljutott a döntéshozókhoz. Nagyon sokat kellett várni és ez hatalmas mulasztása a fideszes városvezetésnek, de talán egy picit előrébb léptünk. Az alábbiakban megosztom veletek a felvetett kérdéseimet és a kapott válaszokat, amelyek a vasútvonal újraindításával, a fapótlással és a zajvédelemmel kapcsolatosak.

Két héten belül meg is kezdték a fapótlásokat:

Serény utcai átjáró:

Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.

Az előzményekről, 2025-ös küzdelmekről:

Pesterzsébeti fecskelakások

Nyilván a kezdeményezésem nem tűnik jelentős fejlesztésnek Pesterzsébet lakhatási problémáinak enyhítésére, de fontos folyamatokat indíthat el – különös tekintettel a fiatal generációkra és a hátrányos helyzetű csoportokra -. A pesterzsébeti képviselőtestület 2024-ben elfogadta egy javaslatomatamely arra irányult, hogy a polgármester készítsen részletes tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeiről, s ez alapján döntsünk a pályázaton való részvételről és a csatlakozásról. A pályázatra a javaslatomra felkészültünk és forrást is biztosítottunk fecskelakások kialakítására, a valódi munka azonban sajnos 2026-ra csúszik

Nemzet – lokálpatrióta Pesterzsébet

Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Pesterzsébet történelmi öröksége szempontjából, Szabados Ákos polgármester elfogadta a határozati javaslatomat, amely utcaneveinkhez kapcsolódó tájékoztató anyagok elkészítését, közzétételét célozza meg, emellett QR kódos információs táblákat helyezünk ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.

Pesterzsébet is csatlakozott a zöld panelprogramhoz!

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért. A program és a pályázatok kiírása 2026-ban elindul!

Fakivágások – fapótlások

A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állománykitermelésére irányultak. Sajnos a fapótlások 2025-ben nem kezdődtek meg, de hosszabb tárgyalások eredményeként várhatóan 2026-ban megtörténik. Apró sikerről a kínai vasúta részben írtam.

A helyzetet súlyosbította, hogy a MÁV is tarvágott a kínai vasút építkezése miatt, itt azonban sikerrel jártam, kinyomoztam a fapótlási kötelezettség mértékét, ütemezését, felelősét, és már télen meg is kezdték.

Pesterzsébet Újság – a kormánypárti propaganda

A blogom 15 éve azért született, mert a helyi média a kormánypárti kampányfotókon és propagandán kívül kevés dologgal foglalkozott, a minimális szakmai követelményeknek sem felelt meg, így kénytelenek voltunk mi létrehozni egy független hírcsatornát. Örömmel jelentem: a helyzet Pesterzsébeten változatlan.

Talán egy kicsit romlott is, van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől. A konkrét ügyet sikerült megoldanom, de a hiteles tájékoztatás még messze van.

Kis lépés az … – zöld sikerek Pesterzsébeten

Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon. Közösségi akcióval belevágtunk az írtásába.

Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.

Növeltük az ivartalanítási programunk támogatási arányát

Javaslatomra 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi, ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. 

Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáltuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.

GYŐZTÜNK!

Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.

Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.

Gubacsi híd

Szeptember 25-én a javaslatomra felszólítottuk a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Aki eddig eljutott, annak nagyon köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Minden évben egy különleges évindító eseménnyel nyitjuk az évet: ploggingolunk a pesterzsébeti Duna-parton! Így történt ez 2025-ben is, de 2026-ban is várunk mindenkit!

Fussunk egy tisztább, zöldebb Pesterzsébetért!

Kedves Barátaink, Futók, Kutyások és Kisgyerekes Szülők!

Csatlakozzatok hozzánk január 1-jén, 14 órakor egy különleges évindító eseményre: ploggingra a pesterzsébeti Duna-parton!

De mit is jelent a „plogging”?

A plogging egy svéd eredetű kifejezés, amely a „plocka upp” (összeszedni) és a „jogging” (kocogás) szavak ötvözetéből származik. Lényege, hogy a futás vagy séta során felszedjük a környezetünkben található hulladékot, így egyszerre tehetünk az egészségünkért és a természetért.

Miért fontos a tiszta Duna-part?

  • Futóként biztosan te is szívesebben mozogsz egy rendezett, tiszta környezetben, ahol nem botlasz szemétbe.
  • Kutyás gazdiként örömöd lelheted abban, hogy kedvenced egy biztonságosabb, szemétmentes környezetben szaladgálhat.
  • Kisgyerekes szülőként pedig fontos, hogy a család közösen tölthessen minõségi időt egy tiszta, biztonságos természeti környezetben.

Mit hozz magaddal?

  • Kényelmes ruhát, amelyben jólesik a mozgás.
  • Kesztyűt és néhány zsákot a hulladék gyűjtéséhez.
  • Bármilyen eszközt, amely megkönnyíti a hulladékok felszedését.

Legyünk együtt a változás követendő példája!

Hozd magaddal a barátaidat, családodat és ünnepeljük az új évet egy friss levegőn töltött, környezettudatos programmal!

A rendezvényt az Átalakuló Duna-part is támogatja!

Fussunk vagy sétáljunk egy szemeteszsákkal január 1-jén, hogy egy tisztább, szebb Duna-partért dolgozhassunk!

További információért kérlek, keressetek bennünket!

Pesterzsébet támogatja, hogy a Keletibe menjenek az elővárosi vonatok!

Vonattal a belvárosba!

Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.

Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.

Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta:
„A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”

Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.

„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”

A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!

A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.

Továbbra is arra buzdítok mindenkit, hogy írja alá és ossza meg a petíciót, amely a https://www.peticiok.com/vonattal_a_belvarosba_a_kunszentmiklos-tass_elvarosi_vasutvonalat_ujra_a_keletibe címen érhető el, mert még további erőfeszítésekre és támogatásra van szükségünk, hogy az itt élőknek a lehető legjobb vasúti menterendet tudjuk kiharcolni!

A határozatunk:

Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

  1. Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
  2. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.

Önálló képviselő indítvány a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének fenntartásáról és fejlesztésének támogatásáról

Önálló képviselő indítvány

Tárgy: A Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének fenntartása és fejlesztésének támogatása

Előterjesztő: Mach Péter önkormányzati képviselő



Tisztelt Képviselő-testület!

A Pesterzsébetet is érintő 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal a Dél-Pest és Dél-Pest megyei agglomeráció számára a gyors, környezetbarát közösségi közlekedés legfontosabb gerince. A 2019-ben elért menetrendi változtatás – miszerint a vonatok Keleti pályaudvarig közlekednek – az utasok számára jelentős előnyt nyújtott: a menetidő rövidebb, az átszállásmentes, belvárosi kapcsolat pedig biztonságosabb, gyorsabb és kényelmesebb alternatívát kínál a közúti közlekedéssel szemben.

Már 2016-ban, a „Vonattal a belvárosba!”  pesterzsébeti kezdeményezésben is kimutatható volt, hogy a Kőbánya-Kispest irányú végállomás közlekedési zsákutcát jelentett: az utasoknak a főváros keleti szélére kellett kijutniuk ahhoz, hogy onnan visszautazhassanak a belvárosba. Ebben a helyzetben az ingázók gyakorlatilag megkerülték fél Budapestet.

A MÁV-START Zrt. 2020-ban – az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával – hivatalos levélben is rögzítette, hogy a Keleti pályaudvari közlekedés fenntartása stratégiai cél. A döntést az utasforgalom növekedése és a biztonságosabb üzemvitel indokolta. A levél szerint a 150-es vonalon közlekedő S25 szerelvények esetében a Keletibe érkezés „tartós fejpályaudvari kiszolgálásként” kerül be a menetrendbe.

A minisztérium akkori meghatározása szerint a beruházás és a vágányfelhasználási átrendezés a Keleti pályaudvaron lehetővé teszi mind a Kunszentmiklós-Tassi elővárosi, mind az egri távolsági vonatok biztonságos és hatékony integrációját. Ezt a gyakorlatot azóta a MÁV-START is sikeresnek ítéli, a döntéshozók pedig a kedvező statisztikák alapján támogatták a további fenntartását.

Egy 2025 májusában végzett civil agglomerációs felmérés, amelyen több mint ezer válaszadó vett részt, egyértelmű eredményt hozott: az érintett települések lakói 6:1 arányban a Keleti pályaudvari végállomást támogatják. A válaszadók között főként Budapestre járó munkavállalók, diákok, valamint a városból ingázó szolgáltatási dolgozók és hivatalnokok szerepeltek. Információim szerint civil kezdeményezésre Dunavarsány és Délegyháza önkormányzata is napirendre veszi a kérdést.

A Keleti pályaudvari végállomás nemcsak a fővárosi elérhetőséget javítja, hanem a térség gazdasági, oktatási és környezeti kapcsolatainak szintjét is növeli. A korábbi, Kőbánya-Kispesti csatlakozás szűk kapacitású és a belvárostól távol eső átszállóhely volt, amely sok utast bizonytalanított el, és jelentősen megnövelte az utazási időt. A jelenlegi városi és környezetvédelmi célokkal egyaránt összhangban áll, hogy a forgalom közvetlen vasúti összeköttetést őrizze meg a belvárossal. A vasút fejlesztése ezen a szakaszon környezetvédelmi és közösségi érdek, hiszen a közösségi közlekedés használatát segíti elő a legszennyezőbb autós forgalom csökkentésével.

A menetrend fenntartása tehát nem pusztán szakmai kérdés, hanem mindennapi életminőségi, közlekedési esélyegyenlőségi és klímavédelmi ügy is, amely több tízezer pesterzsébeti és dél-pesti agglomerációs polgár érdeke.

A fent felsorolt érvekre támaszkodva az alább határozati javaslatot teszem:

Határozati javaslat

Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

  1. Kinyilvánítja támogatását a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása mellett.
  2. Felkéri a polgármestert, hogy az ügyben kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV-START Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
  3. Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.

Felelős: Polgármester
Határidő: 2025. november 15.
Előterjesztő: Mach Péter

Csoda történt a Gubacsi híddal – vagy csak kampányidő van újra?”

Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!

Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.

Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.

Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.

De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.

Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.

A Magyar Közlöny itt elérhető:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a8da9fed98b65a0474810ff5841c4f1a82db51ba/megtekintes

A határozatunk érintett része:

A Képviselőtestület

  1. Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
  2. Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.

Emeltdíjas csapda a Pesterzsébet Újságban – mit tanulhatunk az otthoni munkát ígérő átverésekből?

Van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől.

Több lakossági panasz érkezett hozzám az elmúlt napokban: többen számoltak be arról, hogy a Pesterzsébet Újság legutóbbi számában megjelent egy otthonról végezhető munkát ígérő hirdetés. A hirdetés elsőre ártatlannak tűnt: címkézésről, csomagolásról és borítékolásról szólt, de a megadott elérhetőségeken keresztül minden érdeklődőt egy emeltdíjas, percenként 900 forintos számra irányítottak „további információkért”.

Többen komoly összegeket fizethetnek ki anélkül, hogy valós munkalehetőséget kapnának. Ezek az emberek sokszor nehéz anyagi helyzetben élnek, épp azért hívják fel ezeket a számokat, mert minden forint számít. Számukra ez nemcsak átverés, hanem kifosztás.

Első lépésként felvettem a kapcsolatot a Pesterzsébet Újság szerkesztőségével, valamint utána a hirdetést megjelentető reklámügynökséggel.

  • A szerkesztőség válaszában az szerepelt, hogy a hirdetés megrendelése egy hirdetésszervező cégen keresztül érkezett, és mivel jogilag szabályos adatokat tartalmazott, nem tartották indokoltnak a közbelépést.
  • Az álláspontjuk szerint a korrekt figyelmeztetés („900 Ft/perc”) miatt nem történt félrevezetés, és a lapban nincs előzetes tartalomszűrés a hirdetések között.

Lehet mondani, hogy „hát ki volt írva, hogy emeltdíjas a szám!” – de aki nem naponta olvas jogi szövegeket, vagy éppen a hónap utolsó fillérjét számolja, annak a remény mindent is megér. Etikáról beszélni felesleges – jogi nyomvonalon nem jár az empátia.

Ezt az álláspontot nem tudtam elfogadni. A tisztességes tájékoztatás nem lehet pusztán jogi, hanem erkölcsi kérdés is, különösen, ha sebezhető társadalmi csoportokat – időseket, munkanélkülieket, szülőket – céloznak megtévesztő ajánlatokkal.

Ezután megkerestem a hirdetésszervező céget, és rövid időn belül arról tájékoztattak, hogy a továbbiakban nem közlik az adott megrendelő reklámjait. Nagyon köszönöm a szenzitív hozzálást és a gyors választ és a döntést. Ezt a lépést fontos, de nem elégséges eredménynek tartom, helyi szinten folytatnunk kell a munkát, mert van vele dolgunk!


Mi a probléma valójában?

Az ilyen típusú emeltdíjas, „munkalehetőséget” kínáló hirdetések nemcsak országosan, hanem helyi szinten is újra és újra felbukkannak. A probléma több szinten jelentkezik:

  • A szegényebb, kiszolgáltatott emberek célzott megtévesztése.
  • A jogi kiskapuk kihasználása – az emeltdíj megemlítése formailag „jogtisztává” teszi a hirdetést.
  • A helyi lapok felelőssége, amelyek hirdetési bevételekért cserébe gyakran ellenőrizetlenül közölnek ilyen reklámokat.

Mindez egy olyan környezetben történik, ahol az emberek sokszor inkább hisznek a „helyi újságban megjelent hirdetésnek”, mint egy anonim internetes bejegyzésnek – éppen ezért különösen veszélyes, ha az önkormányzati lapban jelennek meg ilyen felhívások.


Mit tehet az önkormányzat?

A következő bizottsági ülésen javasolni fogom, hogy a kerület:

  • Vizsgálja felül a hirdetési gyakorlatot a közéleti lapban, és hozzon létre egy etikai‑ellenőrzési szűrőt a megjelenő hirdetésekre.
  • Zárja ki az emeltdíjas telefonszámokat és a megtévesztő munkalehetőséget ígérő hirdetéseket az önkormányzati felületekről.
  • Indítson tájékoztató kampányt az emeltdíjas átverésekről – különösen az időseknek és a kisgyermekes szülőknek szóló előadásokkal, szórólapokkal.
  • Segítse a károsultakat a fogyasztóvédelemhez vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulásban.

A közpénzből működtetett, közéleti médiaszereplőknek nemcsak tájékoztatási, hanem védelmi felelősségük is van. Egy önkormányzati lap nem válhat eszközzé azok kezében, akik pénzt csikarnak ki a legkiszolgáltatottabb emberekből. Ez az ügy tehát jóval több, mint egy „tévedés a hirdetési oldalon”: a pesterzsébetiek bizalmáról és védelméről szól.

Azt mondják, van, aki a reménybe fektet. A kerületben az a cél, hogy ne kerüljön senki 900 forintos percdíjért az álmodozásból a csalódásba.

Közösségi összefogás a Mediterrán lakóparkért – a Közműhelytelep utca melletti fejlesztés és a helyi döntés

Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.

Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.

Lakóként, a Mediterrán lakópark önkormányzati képviselőjeként én szerveztem meg azt a lakossági fórumot, amelyen élénk párbeszéd zajlott a Közműhelytelep utca melletti, új lakóingatlan-fejlesztésről. Fontos , hogy nem a beruházás elutasítása volt a cél, hanem az, hogy megőrizzük otthonunk élhetőségét, életminőségét, és a környezetünk védelmét.

Lakossági fórum: közösségi részvétel és őszinte párbeszéd

A fórumon nagy örömömre kb. 40 lakó vett részt, és Kiss Árpád, a beruházás képviselője is eljött, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre. Ez a találkozó lehetőséget adott arra, hogy feltárjuk aggodalmainkat, ötleteinket, és hivatalos tájékoztatást kapjunk a tervezett 110-112 lakásról, mélygarázsról és a hozzá kapcsolódó infrastruktúráról. A beruházó elmondta, hogy a Közműhelytelep utca murvás, kátyús szakaszát aszfaltozni fogják, vízelvezetést alakítanak ki, parkolókat építenek, ami egy jelentős, kb. 70 millió forintos vállalás.

A véleményezés – közös, részletes állásfoglalás

A közösségünk aktív, közel 100 tagja később közösen elkészítette a részletes, véleményező anyagát, amelyben szinte egybecsengő véleményként fogalmaztuk meg a legfőbb problémákat és javaslatokat:

  • Kiemeltük, hogy a közlekedési helyzet már eddig is nehéz, a terhelés nőni fog, különösen, mert a tervezett tanulmányterv nem számol a Meddőhányó utca felőli logisztikai út megnyitásával, így a terhelés túlnyomó része a lakópark közlekedési útjaira hárul.
  • Rámutattunk, hogy a parkolók száma nem elégséges, hiszen a környéken időszakosan sok a forgalom a sportlétesítmények és egyéb szolgáltatások miatt.
  • Aggódunk a zöldterületek miatt: a lakópark magánterületei nem jogos közparkként feltüntetni a tanulmányban, a meglévő zöldfelületet pótolni kell.
  • Kiemelt problémaként szerepelt a zajterhelés, főként a jégcsarnok és a vasút, és a szennyvíztisztító bűzproblémája.
  • A tanulmányterv többször elavult vagy pontatlan adatokat tartalmaz.
  • Véleményünk szerint a területet a jelenlegi Vi-3/SZ3 besorolásban közösségi, fenntartható funkciókra kellene megtartani.
  • Amennyiben társasházi beépítés történik, az csak a közlekedési és zöldterületi problémák rendezett megoldásával elfogadható.

Szeretném megköszönni mindazoknak, akik részt vettek ebben a közös munkában, különösen Kiss Árpádnak, a beruházó képviselőjének, aki nyitottan volt jelen a fórumon, és igyekezett válaszolni a kérdéseinkre. Külön köszönet illeti azt a lakótársunkat, aki a szakbizottság ülésén is bátran felszólalt, képviselve közösségünk érdekeit.

A képviselő-testület döntése – a lakóközösség hangja meghallgattatott

A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzati Képviselő-testülete 15 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett döntött arról, hogy nem támogatja a 170187/100 hrsz-ú ingatlan övezeti átsorolását és a Tarna Invest Kft. telepítési tanulmánytervét a jelen formában. Ez egyértelmű visszajelzés, hogy a helyi lakosság életminőségének megőrzése az elsődleges.

Mi várható a jövőben?

Bízunk abban, hogy a továbbiakban is részt vehetünk a tervek alakításában, fenntartva a közösségi párbeszédet és az átláthatóságot. Közösen dolgozunk azon, hogy életünk színtere továbbra is a kellemes, zöldövezeti, jó közösségi életű Mediterrán lakópark legyen.

Az ember, aki lángot őrzött – Somogyváry Géza emléktáblája Pesterzsébeten

A képviselőtestület többsége úgy döntött, hogy Somogyváry Géza emléktáblát állít a kerületben. Ezzel tiszteletünket fejezzük ki a díszpolgár előtt, és egyúttal megemlékezünk a pesterzsébeti forradalom résztvevőiről is.

Az emléktábla avatására 2025. október 15-én kerül sor a fáklyás váltófutás keretében, az Alsóteleki utca 54. alatt, a Juta-dombi 1956-os emlékműnél.

Somogyváry Géza neve évtizedeken át jelentett biztos pontot a kerület közéletében; tudása, elkötelezettsége, mély humánuma és szolidaritása mindig példaértékű volt számomra és sokunk számára. Somogyváry Géza szívügyének tekintette, hogy a fiatal generációk megértsék, mit jelentett 1956 igazságáért harcolni, s hogy a szabadságért vívott küzdelmek örök értéket jelentenek.

A forradalom és az azt követő nehéz idők megtörték, de sosem törték meg – emberi tartása, segítőkészsége, a nehéz sorsúak iránti elkötelezettsége mindennapi példamutatásként él tovább.

Gondolataiból mindannyian erőt meríthattünk, különösen abból, ahogy a szabadságról, a szolidaritásról vallott.

Az avatás időpontjában egy újabb fáklya lobban fel – a közös emlékezés fáklyája –, amelyet Géza évről évre továbbadott az ifjúságnak a Juta-dombi forradalmi váltófutás megszervezésével. A tábla idézete – „A szabadság olyan, mint a láng, melyet nem lehet eloltani” – méltó összefoglalása mindannak, amit képviselt: kitartás, emberség, közösségi felelősség.

A döntés nyomán Pesterzsébet önkormányzata azt is vállalta, hogy a kerület történelmi öröksége élő marad. Hálásak vagyunk azért, hogy volt valaki, aki nemcsak megvívta a szabadság harcait, hanem kitartóan ápolta azok emlékét, és örök humanizmusával igazodási pontot adott nekünk.

Somogyváry Géza öröksége velünk él, a kerület mindennapjaiban, fiatalok és idősebbek emlékeiben egyaránt.

Egy pohár víz a hétköznapi hősöknek!

A nyári hőségben mindannyian érezzük, mennyire megterhelő lehet a kánikula.

Ne feledkezzünk meg azokról, akik ebben a forróságban is dolgoznak értünk postások, futárok, kézbesítők, kukások, közterületen dolgozók.

Sokan ugyanis nem tehetik meg, hogy a legnagyobb melegben árnyékba húzódjanak vagy klimatizált helyiségben pihenjenek. A postások, futárok, kukások nap mint nap a tűző napon dolgoznak, hogy ellássák nélkülözhetetlen feladataikat.

Ők azok, akik a legnagyobb hőségben is gondoskodnak arról, hogy a leveleink, csomagjaink megérkezzenek, vagy a hulladék elszállításra kerüljön. Sokszor egy pohár friss víz is hatalmas segítséget jelenthet számukra.

A kánikula idején kínáljunk meg egy pohár vízzel minden nálunk dolgozó postást, futárt vagy kukást.

Egy apró gesztus, ami sokat jelenthet! Mutassuk meg együtt, hogy törődünk azokkal, akik értünk dolgoznak a legnehezebb körülmények között is. Csatlakozz te is, és tedd szebbé a mindennapjainkat!

Egy pohár víz – egy csepp törődés.

#Hőségriadó #Emberség #Törődés #Köszönet


Mi történt hétfőn Soroksáron és van-e köze a klímaválsághoz?

Június 23-án tűz ütött ki a soroksári Duna-parton, a Dél-pesti Szennyvíztisztító közelében. A sűrű aljnövényzet égett le, a fák túlélték. .A tűzoltók gyorsan megakadályozták a lángok továbbterjedését, majd eloltották a tüzet, végül átlocsolták a leégett területet, hogy megelőzzék az újragyulladást.

Miért gyakoribbak az ilyen tüzek?

Magyarországon az aljnövényzet- és vegetációtüzek döntő többségét még mindig emberi figyelmetlenség vagy szándékos gyújtogatás okozza, de a klímaváltozás egyre nagyobb szerepet játszik a kockázat növekedésében.

A klímaváltozás miatt hosszabbak és intenzívebbek a száraz, meleg időszakok, különösen tavasszal és nyáron. Ez a növényzet kiszáradásához vezet, így az könnyebben lángra kap.

Az elmúlt években nőtt a rendkívül száraz napok száma és időtartama Magyarországon, 2022-ben például az ország egyharmadán mintegy 40 napig tartottak extrém száraz körülmények, ami rekord mértékű leégett területet eredményezett.

A soroksári Duna-parton történt aljnövényzet-tűz jól illusztrálja, hogy a klímaválság miatt egyre hosszabb és szárazabb időszakok következnek, amelyek növelik a vegetációtüzek gyakoriságát és súlyosságát. 🏜

Vigyázzunk a környezetünkre, a természetben ne gyújtsunk tüzet ebben az időszakban, vigyázzunk a cigarettacsikkekkel, a lakótelepi, családiházas övezetekben pedig fogadjunk örökbe egy fát és kétnaponta locsoljuk meg ebben a forró, száraz időszakban! 🌳