Kategória: Közélet

Beküldve:

Készítsük el közösen Pesterzsébet közlekedési és parkolási problématérképét! – Töltsd ki a kérdőívünk!

Aki ismer, tudja: leginkább a közösségi közlekedést használok, Dél-Pesten belül pedig, ha csak lehet, kerékpárral közlekedem.

Azonban nekem is fontos, hogy ne autók között nőjenek fel a gyerekeink, hanem legyen levegő, fa, árnyék – mégis nap mint nap szembesülök azzal, hogy sajnos sok pesterzsébetinek az autó a realitás, és este egyszerűen nincs hova letennie azt. Nyilván a tökéletes megoldás az lenne, ha a 15 perces város programja azonnal megvalósulhatna nálunk és a kerület szociális, egészségügyi és oktatási helyzete ugrásszerűen javulna, s egyre kevesebben kényszerülnének személygépkocsi használatára, de ez várhatóan nagyon hosszú folyamat.

Hogyan tudjuk úgy kezelni a parkolási válságot, hogy közben ne betonozzuk le a kerület jövőjét?

Az elmúlt években rengeteget foglalkoztam a körzetem közlekedésével: Topánka utca, Baross utca, Bíró Mihály utca, Kossuth Lajos utca környéke, Mediterrán, Gubacs – mind tele van nagyon is valós, mindennapi feszültségekkel.

Hétvégén és nyáron pedig a Duna-part (strand, Halas Guszti, vizes játszótér, VakVarjú) húzza be az autókat. Ezért kezdeményeztem, hogy ne csak a panaszkodás maradjon, hanem végre legyen egy rendes felmérésünk is arról, mi történik valójában az utcáinkban, s készüljön egy problématérkép.

Ugyanis a közösségi közlekedésben sokat léptünk előre. A pesterzsébeti metróbusz (223E) elindulása szerintem óriási siker: végre van gyors, közvetlen, kiszámítható kapcsolatunk a belvárossal. Erről külön cikket is írtam, mert fontosnak tartottam megmutatni, milyen hosszú munka eredménye ez, és mennyivel jobb most sokaknak a mindennapi ingázás:
„December 13-tól gyorsabban a belvárosba: a pesterzsébeti metróbusz” – itt olvasható:
https://mach.hu/2025/11/13/december-13-tol-gyorsabban-a-belvarosba-a-pesterzsebeti-metrobusz/

Ez tényleg előrelépés, de ennek is van ára: ha az agglomerációból autóval érkeznek be és nálunk rakják le a kocsit, mert innen jó a metróbusz, az bizony a mi lakóutcáinkat terheli. Nem baj, hogy jobb lett a kapcsolat a belvárossal, sőt. de a siker következményeit is kezelni kell a Topánka–Baross–Bíró Mihály–Kossuth környékén.

Ugyanez igaz a vasútra is. A „Vonattal a belvárosba!” mozgalom egyik célja pontosan az volt, hogy Pesterzsébetnek újra legyen értelmes vasúti kapcsolata a Keleti felé. Erről is írtam korábban: „Győztünk! Vonattal a belvárosba!” – itt található:
https://mach.hu/2019/03/24/gyoztunk_vonattal_a_belvarosba/

És nemrég megszületett az a MÁV-tájékoztatás is, amely szerint óránként 2, csúcsidőben akár 3 vonat járhat a Keletibe, nagyjából 15 perc alatt Pesterzsébetről – erről itt számoltam be: „Pesterzsébet győzelme a síneken – hivatalos MÁV-tájékoztató bizonyítja: óránként 2 vonat (csúcsidőben akár 3) a Keletibe!”
https://mach.hu/2026/01/31/pesterzsebet-gyozelme-a-sineken-hivatalos-mav-tajekoztato-bizonyitja-orankent-2-vonat-csucsidoben-akar-3-a-keletibe/

S bár a kínai vasútról egyre rosszabb hírek érkeznek, s most már csak reménykedni lehet abban, hogy az őszi iskolakezdésre újraindul, de bármikor történik meg , a vasút visszatérése hatalmas lehetőség: ha jól csináljuk, kevesebb autót, gyorsabb belvárosi eljutást és valódi, zöldebb alternatívát jelent. De közben fel kell tenni a nagyon földhözragadt kérdést is: mit fog ez jelenteni a Zodony utca, a Helsinki út, a környező házak parkolására? Lesz-e spontán P+R a lakóházak alatt? Még több bejáró autó jelenik meg, vagy épp kevesebb pesterzsébeti kényszerül autóba ülni?

Én ezért kezdeményeztem a mostani parkolási kérdőívet. Nem azért, mert valahol egy fiókban már készen van a fizetőparkolásról szóló rendelet – bár az, hogy a Hunvald-lista pesterzsébeti képviselője is elkezdett aktivizálódni az ügyben valóban színesíti a történetet – , amit „csak le kell nyomni a torkunkon”, hanem pont fordítva: előbb szeretném látni, mit élnek meg azok, akik ott laknak a Tátra tér, a Gubacsi lakótelep, a Duna-part és a városközpont környékén. Hol a legnagyobb a nyomás? Kik parkolnak ott? Melyik napszakban a legdurvább a helyzet? Mennyire jellemző, hogy agglomerációból érkezők vagy metróbuszra, vonatra átszállók foglalják el a helyeket? Mit tartanának elfogadható megoldásnak – és mit semmiképpen?

A kérdőív nem csak arról szól, hogy „igen vagy nem a fizetőparkolásra”. Arra is rákérdez, hogy van-e autó a háztartásban, mennyit használják, hol parkolnak, mit várnak egy esetleges lakossági kedvezménytől, és milyen feltételek mellett tudnák elfogadni a szigorúbb szabályozást. Fontos szempont az is, hogy a helyben élők – a bejelentett lakcímmel rendelkezők – elsőként kapjanak védelmet a saját utcájukban, ha bármilyen változás jön.

A kérdőívet itt találjátok:
„Lakossági kérdőív a kerületi parkolással kapcsolatban”
https://pesterzsebet.hu/lakossagi-kerdoiv-a-keruleti-parkolassal-kapcsolatban/

Arra kérlek, ha érintett vagy, töltsd ki! Ha a szüleid, szomszédaid, háztársaid érintettek, küldd tovább nekik is. Minél több válasz érkezik, annál pontosabban látjuk majd, hogy más gondja van a Tátra tér környékén élőknek, más a Gubacsi lakótelepen, más a Duna-parton, és megint más a városközpontban. Nem egy nagy, homogén „parkolási probléma” van, hanem több különböző helyzet, amelyekre eltérő megoldások kellenek.

Közben azt sem hallgathatom el, hogy a parkolási válság nem csak parkolási kérdés. Ha azt akarjuk, hogy kevesebb autó álljon a lakótelepi házak alatt, nem kezdhetjük azzal, hogy újabb zöldfelületeket betonoztatunk le parkolónak. Ezeket a fákat, füves részeket, kis levegőfoltokat nem ajándékba kaptuk: évtizedek alatt nőttek, és ha most leaszfaltozzuk őket, azt hosszú időre bukjuk el. Sokszor leírtam már más ügyekben is (legutóbb például a Mediterrán lakópark kapcsán), hogy a zöldfelület nem „luxus”, hanem az élhető város alapfeltétele.

Én abban hiszek, hogy okosabb közlekedésszervezéssel, jobb közösségi közlekedéssel, használhatóbb kerékpáros infrastruktúrával kell csökkenteni az autók számát – nem azzal, hogy újabb és újabb autóknak csinálunk helyet. A metróbusz és a vasút épp azt a lehetőséget hozzák el, hogy aki tud, tényleg hagyja otthon az autóját. De ehhez az is kell, hogy az utcáinkon ne csak átrohanjon a forgalom, hanem figyeljünk a gyalogosokra, bringásokra, gyerekekre, idősekre is.

Képviselőként az a célom, hogy valós problémákat vigyek a testület elé, de ugyanennyire fontosnak tartom azt is, hogy ne a lakók feje fölött hozzunk döntéseket. Ezért számít most különösen, ki mit ír le a kérdőívben. Ha az jön vissza, hogy mindenki ugyanazt a problémát látja, akkor arra kell keresnünk közös megoldást. Ha kiderül, hogy a Tátra tér gondja más, mint a Duna-parté vagy a Gubacsi lakótelepé, akkor nem egyetlen, mindenkire ráhúzott sablonnal kell próbálkoznunk.

Szóval most nem csak arról van szó, hogy kitöltünk egy kérdőívet a parkolásról. Arról van szó, hogyan akarunk élni Pesterzsébeten tíz év múlva: autókkal teli udvarok, gigaparkolók között, vagy olyan utcákban, ahol még marad hely fának, gyereknek, biciklinek is. Én továbbra is busszal, metróval, vonattal és biciklivel fogok járni, de közben nagyon nem mindegy, hogy azoknak, akiknek autó kell a munkához, gyerekhez, idős szülőhöz, lesz-e tisztességes, igazságos rendszerünk.

Ezért mondom most is: semmit rólunk, nélkülünk – a parkolásról se.

Beküldve:

Szubjektív híradó – 2026. 06. 11.

Mi történt a mai testületi ülésen?

Ma 36 napirendet tárgyalt a pesterzsébeti képviselő-testület. Zömében most is egyhangú döntéseket hozott a testület, volt azonban néhány napirend, ahol érdemi vita is zajlott arról kinek az érdekeit képviseli a kerület vezetése: a pesterzsébetiekét vagy a pártközpontokét.

Apropó: a mai testületi ülést már élőben közvetítettük. Belenéztetek az élő adásba?

Szerintem voltak beakadások, hanghibák, de követhetőnek tűnt. Hétfőtől az önkormányzat YouTube-csatornáján visszanézhető lesz a teljes felvétel tájmingolva. A közvetítést végző szolgáltató munkáját a mostani tapasztalatok, valamint a bekért további ajánlatok alapján szeptemberben újra értékeljük, és akkor döntünk a folytatásról. is,

Közterületi és vagyongazdálkodási ügyek

Több döntés született önkormányzati ingatlanok hasznosításáról, valamint fejlesztések támogatásáról.

A testület döntése alapján módosítottuk a telek- és építményadó mértékét. A változás továbbra is kizárólag azokat az ingatlanokat érinti, amelyekben sem a tulajdonos, sem közeli hozzátartozója nem lakik, vagyis jellemzően a bérbe adott vagy nem lakott ingatlanokat.

Elbíráltuk a fővárosi, illetve kerületi védelemmel érintett ingatlanok településkép védelmi támogatására kiírt pályázatokat, gratulálok a nyertes társasháznak.

Szintén napirenden volt a parkolási problémák kezelése. A testület egy lakossági felmérés elindításáról döntött, amelynek célja, hogy ne felülről szülessenek döntések a fizető parkolásról, hanem az érintettek bevonásával alakuljon ki egy elfogadható rendszer. Erről majd írok részletesebben is.

Szociális, oktatási, egészségügyi és közösségi ügyek

A napirendek jelentős része a mindennapi működést érintő, de a lakosság szempontjából kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozott. Ide tartozik:

  • a szociális ellátások szabályozása,
  • a kórház támogatása,
  • a Dél-pesti Kórház udvarán elhelyezett, méltatlan, konténeres ügyelet helyett a Kossuth Lajos utca 146. szám alatti ingatlant használatba adjuk az OMSZ részére, ahol kulturált körülmények között működhetne tovább a szolgáltatás.
  • kibővítettük a Gondosjárat (idős taxi) igénybevételének lehetőségét,
  • a diákmunka programok,
  • az óvodai férőhelyek tervezése,
  • az iskolakezdési támogatások biztosítása, szeptemberben minden pesterzsébeti 1–5. osztályos gyermek tanszercsomagot kap.

Ezek a döntések kevésbé látványosak, vitát sem generáltak, ugyanakkor közvetlen hatással vannak a pesterzsébetiek életminőségére.

Megszavaztuk a BRFK XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányságával kötendő megállapodást a közbiztonsági cselekvési terv végrehajtására. Én tartózkodtam, mert a csomag üres, s ugyan polgármester úr megígérte, hogy megtöltik tartalommal, de egyelőre nesze semmi fogd meg jól.

S akkor azok a témák, ahol érdemi vita zajlott, javaslatot tettem:

 „Vágatlan május” júniusban

Van, ahol heti-kétheti rendszerességgel nyírják, és van, ahol gyakorlatilag „vágatlan május” van június közepén is. Sajnos például a kutyafuttatókban nem nyírtunk füvet, máshol pedig sokadszor vágjuk tarra a zöldfelületet és már most látszik, hogy felékszületlen a növényzet az aszályra. Ez egy hosszabb tanulási folyamat, amit elkezdtünk, s folyamatosan tanulunk a hibákból.

 Aluljáró és közbiztonság – ha végre van eszköz, használjuk

A vasútállomás aluljárója évek óta probléma: kosz, bizonytalanság, konfliktusok. Évek óta kérem, hogy rendezzük a kérdést.
Most végre a fővárosi rendészet vállalta a felelősséget és gyors és hatékony intézkedéseket ígértek ha a lakosság jelzi az adott eseti ügyeket..

👉 Amit kértem:

  • legyenek kint jól látható táblák az aluljáró környezetében a rendészet telefonszámával,
  • kerüljön fel az önkormányzati oldalra is úgy, hogy egy kattintással elérje bárki.

Az, hogy két év alatt hat megkeresésre nincs érdemi válasz, a hetedikre van, nem sikertörténet – de talán most itt is rendszert váltunk.

 Bíró Mihály-emléktábla – nem egy tábla, hanem értékválasztás

Most ott tartunk, hogy Bíró Mihály emléktáblája egy társasház pincéjében pihen.
Ez nem csak egy tárgy, hanem üzenet: mennyire vesszük komolyan a saját helyi értékeinket. A kérdésemre az a választ kaptam, hogy az adott társasház szigetelésekor levették, most a pincében van, és a fővárossal keresik a megoldást a visszahelyezésre.

Az ügyben folytatni fogom a munkát, hogy méltó emléket állítsunk Bíró Mihály grafikus művész emlékére.

 Lomtalanítás veszélyes hulladék nélkül = félmunka

A MOHU idén sem tervez veszélyes hulladékgyűjtő pontokat a lomtalanításnál.
Ez nem csak kellemetlen, hanem veszélyes:

  • mehet a festék, olaj, vegyszer a sima hulladék közé,
  • vagy „megoldja” valaki a játszótér mellett, erdősávban.

👉 Amit kértem:

  • a hivatal folytassa és keményítse az egyeztetést a MOHU-val.

 Kende Kanuth – Dobos sarok

Lakossági kérésre a Kende Kanuth–Dobos sarkon a közlekedési problémára hívtam fel, s segítséget kértem.

 Parkolás: nem rólunk nélkülünk

A parkolási káosz ma már sok pesterzsébeti mindennapi problémája. A testület most a kezdeményezésemre egy lakossági felmérés elindításáról döntött. Június 15-én indul, kérem, hogy minél többen vegyünk részt benne. Hamarosan jelentkezem a részletekkel.

Az ülésen elhangzott felszólalásom itt olvasható.

 Budapest–Belgrád vasút: van mozgástér – kérdés, élünk-e vele

A 150-es vasútvonal pesterzsébeti szakaszán a forgalomnövekedés miatt a saját anyagaik írják le, hogy a zaj éjszaka eléri vagy meghaladja a határértéket.
Ehhez képest: a mi szakaszunkra nem terveznek zajvédő falat.

Évek óta azt hallgatjuk: „kiemelt beruházás, nincs mozgásterünk”.
Most a beruházó településtanulmányt hoz, és a mi jóváhagyásunkat kéri. Ez definíció szerint mozgástér.

👉 Amit kimondtam, és amit képviselni fogok:

  • csak olyan településtanulmányt és KSZ-módosítást támogatok, amelyben konkrét vállalás van zajvédő falra vagy azzal egyenértékű védelemre Pesterzsébeten,
  • a településrendezési szerződésben legyen benne: határidő, műszaki paraméterek, és az is, hogy ha a zajmérés szerint még mindig túl magas a terhelés, akkor legyen kötelező további passzív védelem (ablakcsere, szigetelés),
  • a zajmérések eredménye legyen nyilvános.

Ha most is csak széttárjuk a kezünket, akkor nem csak Lázár János és a kínai vasút, hanem mi is csődöt mondunk, mint képviselet.

 Átláthatóság, propaganda, vagy fák?

Az egyik legélesebb politikai kérdés ma az volt, hogy a szűkös pénzből mire költ a kerület:

  • a testületi ülések átlátható, visszanézhető, kereshető közvetítésére,
  • vagy a Pesterzsébet Újság nevű, erősen vitatható hitelességű, túlnyomórészt propagandafunkciót ellátó kiadvány felturbózására.
  • a pesterzsébetiek többsége inkább fákra, zöldberuházásra, közbiztonságra költene ugyanebből a pénzből.

Végül az a kompromisszum született, hogy nem 3 csak 2 számmal bővül a megjelenése a lapnak és szeptemberben visszatérünk az közvetítésre. Egyrészt fontos visszajelzésnek tartom, hogy az I like Pesterzsébet csoport véleménye is számít, s emiatt apró korrekció született, másrészt nyilván rossz kompromisszumnak a döntést.

 Építményadó: népszerűtlen, de igazságosabb út helyett a könnyebbik

Az 1000 m² feletti ingatlanokra a hivatal eredetileg magasabb adót javasolt, a nagyobb jövedelmekhez igazítva. A testület végül egy alacsonyabb, egységesebb adót fogadott el.

Én az eredeti, az igazságosabb közteherviselést biztosító jövedelemarányosabb javaslatot támogattam, bár tudom, hogy ez bizonyos vállalkozói körökben talán népszerűtlenebb.


Ez kb. 88 millió forinttal kevesebb bevételt jelent majd a kerületnek – jövőre látni fogjuk, mennyire fog fájni ez a hiány.

Beküldve:

Semmit rólunk nélkülünk!

Tisztelt Képviselőtestület!

Képviselőként és a „Semmit rólunk nélkülünk!” pesterzsébeti mozgalom elindítójaként szeretném világossá tenni: ez az ügy arról szól, hogy élünk‑e végre azokkal az eszközökkel, amelyekkel a kerület évek óta nem élt.

Évek óta azt hallgatjuk – a polgármester úrtól is –, hogy „kiemelt beruházás, nincs mozgásterünk, nem tudunk mit tenni”. Ehhez képest ma a beruházó településtanulmányt hoz, és kéri, hogy a már kisajátított területeket mi illesszük be az új vasúti területbe. Ha tőlünk kér jóváhagyást, akkor igenis van mozgásterünk. A kérdés nem az, hogy van‑e eszköz, hanem az, hogy használjuk‑e, vagy továbbra is széttárt karokkal magyarázkodunk a lakóknak.

A 150‑es vasút pesterzsébeti szakaszán a várható forgalomnövekedés miatt, főleg éjszaka, a zaj eléri vagy meghaladja a határértéket. A kerület korábban jelezte, hogy zajvédő falat tart szükségesnek, ennek ellenére a kiviteli tervek a mi szakaszunkon nem tartalmaznak zajvédő falat, a településtanulmány pedig feketén-fehéren kimondja: ezen a szakaszon zajvédő létesítmény nem épül.

A főépítész világosan leírta: a településtanulmány csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a Kerületi Építési Szabályzatban már jelölt zajvédő műtárgy megépítésére vonatkozó vállalást. Ha ez hiányzik, a dokumentum nem felel meg a jogszabályi tartalmi követelményeknek. Magyarul: ha így elfogadjuk, saját magunkat és a saját szabályainkat hagyjuk cserben.

Nem adminisztratív rutinügyben döntünk, hanem arról, hogy a pesterzsébeti lakók mellé állunk‑e, vagy tovább játsszuk, hogy „sajnos meg van kötve a kezünk”.

Ezért a testületnek most egyértelmű feltételeket kell állítania, és ezeket a polgármesternek a tárgyalásokon keményen kell képviselnie:

  • Csak olyan településtanulmányt és KÉSZ‑módosítást támogatunk, amely tartalmazza a pesterzsébeti szakaszra vonatkozó, konkrét zajvédő fal‑ vagy azzal egyenértékű zajvédelmi létesítmény építési kötelezettségét.
  • A beruházóval kötendő településrendezési szerződésben rögzíteni kell a zajvédő létesítmény műszaki paramétereit, a megvalósítás határidejét, és azt is, hogy a forgalomba helyezés utáni zajmérések alapján – ha a határértékek nem teljesülnek – további passzív zajcsökkentő intézkedéseket (pl. ablakcsere, homlokzati szigetelés) finanszíroznak a vasút menti lakóépületeknél.
  • A zajmérések eredményeit nyilvánosan kell közzétenni, itt és máshol is, hogy többé ne ad hoc, hanem átlátható elvek mentén kezeljük a zajszennyezést.

Ha ma úgy teszünk, mintha nem lenne valódi alkupozíciónk, akkor pont azt a tutyi-mutyi, sodródó hozzáállást folytatjuk, ami idáig vezetett. Ha viszont a településtanulmány támogatását ezekhez a konkrét zajvédelmi vállalásokhoz kötjük, akkor végre nem csak beszélünk a pesterzsébetiek védelméről, hanem teszünk is érte.

Beküldve:

Mire költsünk 12 MFt-ot? Propagandára, átláthatóságra vagy fákra?

A jövő héten arról is dönt Pesterzsébet önkormányzata, hogy mire költsön el több millió forintot a közös pénzünkből.

Miről dönthetünk?

  • felturbózzuk a gyakorlatilag alig olvasott, politikailag elfogult Pesterzsébet újságot,
  • profi Globomax-kamerarendszerrel, kereshető előterjesztésekkel, kategorizált anyagokkal, közmeghallgatásokkal átláthatóvá tenni a képviselő-testületi üléseket,
  • vagy azt mondani: egyik sem kell, inkább valódi, zöld beruházásra – például őszi faültetésre – költsük ezt a pénzt.

Ti mit tartotok fontosnak?

A) Pesterzsébet újság felturbózása

  • „A polgármester javaslata szerint 2026-ban három extra lapszámmal bővülne a Pesterzsébet újság (június 18., szeptember 3., november 5.), a decemberi számot pedig 10-ről 3-ára hoznák elő.”
  • „Ez a plusz 3 megjelenés bruttó 12 072 463 Ft többletkiadást jelent a szerkesztésre, hirdetésszervezésre, tördelésre, nyomdára és terjesztésre.

A Pesterzsébet újságot évek óta úgy dobálják a postaládáinkba, hogy közben alig olvassa valaki, a színvonala hektikus, a tartalma pedig nyíltan a városvezetés politikai propagandáját szolgálja. Tavaly pont ezért döntöttünk a fokozatos leépítéséről, most mégis, az előrehozott választások árnyékában, hirtelen fontos lett, hogy még több közpénzt öntsünk bele, és rátegyünk egy lapáttal a kampánygépezetre.

B) Globomax – profi közvetítés és médiatár

  • „A másik előterjesztés a Globomax Zrt. MikroKam rendszerének kiépítéséről szól, amit már 11 budapesti kerület használ a testületi ülések közvetítésére.”
  • „A MikroKam robotkamerás rendszer automatikusan azt a képviselőt veszi, aki éppen szót kap, a képeket vágja, feliratozza, és alkalmas arra, hogy az üléseket napirendi pontokra és képviselői felszólalásokra tagolva visszakereshetővé tegye.”
  • „A robotkamerás rendszer egyszeri telepítési költsége nettó 6 913 778 Ft, bruttó 8 780 498 Ft vagy a MikroKam Studio olcsóbb, szintén bővíthető változata nettó 4 084 478 Ft, bruttó 5 187 478 Ft.”
  • „Az önkormányzati TV médiatár- és streaming-szolgáltatás díja havonta nettó 80 000 Ft, bruttó 101 600 Ft.”

A Globomax-rendszer pont az ellenkezője annak, mint egy pártlap: nem egyoldalú propaganda, hanem kontroll. Bárki élőben nézheti, mi történik a testületi ülésen, és utólag vissza is keresheti, hogy ki mit mondott egy adott napirendi pontnál. Ez valódi átláthatóságot ad, nem véletlen, hogy több budapesti kerületben már bizonyítottan működik.

C) Egyik sem – inkább ültessünk fákat!

Dönthetünk úgy is, hogy

  • nem turbózzuk tovább a pártlapot,
  • nem veszünk most többmilliós kamerarendszert sem,

hanem ezt a pénzt őszi faültetésekre, zöldítésre fordítjuk.

Írjátok meg kommentben vagy szavazzatok a linken:

https://www.facebook.com/groups/zoldpesterzsebet/permalink/4125818737548117

Ti melyiket támogatnátok?

Beküldve:

Nesze semmi, fogd meg jól! – a pesterzsébeti gyerektáboroztatásról

2025 decemberében a pesterzsébeti képviselőtestület Csaszny Gábor önálló képviselői indítványára egyhangúlag döntött arról, hogy 2026 májusára napirendre veszi a saját tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor előkészítésének ügyét, és felkéri a Hivatalt a megvalósítás feltételeinek vizsgálatára.

A mostani előterjesztés tehát elvileg ennek a javaslatnak az eredménye – gyakorlatban viszont nem azt mutatja meg, hogyan lehetne tábort venni, hanem gondosan leírja, miért ne vágjunk bele. Egy klasszikus „nesze semmi, fogd meg jól”: papíron teljesített feladat, valójában kiüresített politikai döntés.

A májusi testületi ülés napirendjén „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlása lehetőségének vizsgálatára” címmel szerepel ez a hivatali anyag. Első ránézésre úgy tűnik, pontosan azt tartalmazza, amit a testület kért: nézzük meg, milyen feltételekkel tudna a kerület saját tábort venni a gyerekeinknek, családjainknak, időseinknek.

Ha azonban végigolvassuk, gyorsan kiderül: a Hivatal lelkiismeretesen összegyűjtötte a vonatkozó jogszabályokat, felsorolta a közegészségügyi és működtetési előírásokat, s amíg lefőtt a kávé blöffölt egy nagyot az ingatlanárakkal, felújítási és működési költségekkel – majd levonta az egyetlen következtetést, amire így biztosan ki lehet jutni: „jelen gazdasági helyzetben ne legyen saját tábor, mert drága”.

Technikailag ez egy elvégzett faladat, politikailag és szakmailag viszont nagyon kevés. A 2025‑ös határozat nem azt kérte, hogy a Hivatal bebizonyítsa, miért nem fér bele a gyermektábor a mostani költségvetésbe, hanem azt, hogy tárja fel, milyen utakon, milyen konstrukciókban, milyen ütemezéssel lehetne mégis megvalósítani egy olyan beruházást, amely évtizedekre biztosítaná Pesterzsébet gyerekeinek és időseinek elérhető nyaralását.

Ehhez képest az előterjesztésben nincs egyetlen alternatív forgatókönyv, nincs „A, B, C” opció, nincs szó közös tulajdonú táborról, hosszú távú bérletről, pályázati forrásokról, több lépcsőben megvalósított fejlesztésről. Van viszont egy sommás mondat: költségvetési forrás hiányában a Hivatal nem támogatja a vásárlást. Ez nem vizsgálat, hanem lebeszélés – nem a képviselő‑testület korábbi, egyhangú akaratából indul ki, hanem a jelenlegi számokból, és abból, hogy azokból semmihez sem nyúlunk hozzá, templomok felújítására, politikai kifizetőhelyek fenntartására van pénz, a gyerekek táboroztatására nincs.

A hivatali előterjesztés szövege:

————————————————————————————————————–

Tisztelt Képviselő-testület!

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a 2025. december 04-ei ülésén tárgyalta Csaszny Gábor képviselő által előterjesztett „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlására, a kerületi családok és idősek rekreációjának biztosítása érdekében” című önálló képviselői indítványt, mely arra irányult, hogy az Önkormányzat vásároljon gyermek- és ifjúsági tábor céljára alkalmas ingatlant, melynek fedezete a költségvetés egyéb helyiség és telekértékesítési számlájáról kerülhet biztosításra.      

A Képviselő-testület a fenti indítvány és a 2025. decemberi 4-ei ülésen elhangzott észrevételek alapján a 336/2025. (XII.04.) Ök. sz. határozatával arról döntött, hogy a „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlására, a kerületi családok és idősek rekreációjának biztosítása érdekében” című indítvány a 2026. májusi Képviselő-testületi ülésre ismét kerüljön előterjesztésre, azzal, hogy a Hivatal vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy a fenti cél megvalósításához szükséges feltételek fennállnak-e. 

Fentiek alapján a Polgármesteri Hivatal Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztálya (a továbbiakban: KESZO) megvizsgálta az ifjúsági tábor létesítésének jogszabályi, tárgyi és személyi feltételeit, illetve azt, hogy a feltételek megvalósításához milyen anyagi források szükségesek.   

A táboroztatásra vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket a gyermekek táboroztatásának közegészségügyi feltételeiről szóló 6/2025. (II.25.) BM. rendelet (a továbbiakban: BM rendelet), valamint a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.

A BM rendelet meghatározza a táboroztatás általános közegészségügyi feltételeit, így többek között az alábbiakat:

  • az egész évben működő, továbbá a 300 fő feletti időszakosan működő táborokat teljes közművesítéssel kell ellátni,
  • a 300 főt meg nem haladó táborokban gondoskodni kell az ivóvíz-minőségű víz biztosításáról, valamint a csapadék és a keletkező szennyvíz elhelyezéséről,
  • a táborokat illemhelyhasználati és tisztálkodási lehetőséggel kell megtervezni, megvalósítani és fenntartani,
  • a táborozás időtartama alatt gondoskodni kell a helyiségek rendszeres és hatékony takarításáról,
  • a táborozás időtartama alatt biztosítani kell az egészségre káros rovarok és rágcsálók irtását,
  • biztosítani kell az étkezés helyszínének tisztaságát és rendszeres fertőtlenítését,
  • a táborokban a résztvevők számára biztosítani kell a szabadtéri mozgás lehetőségét,
  • a tábor területén lévő játszótéri eszközök tekintetében gondoskodni kell a játszótéri eszközök biztonságosságáról, a tábor szervezőjének gondoskodnia kell a tábor területén lévő homokozó esetén a homok szükség szerinti, de legalább évenkénti fertőtlenítéséről vagy teljes cseréjéről, a használaton kívüli homokozó lefedéséről,
  • a táborokban biztosítani kell a napsugárzás elleni megfelelő védelmet,
  • a táborozás során gondoskodni kell a hulladék megfelelő tárolásáról és rendszeres elszállításáról.

A bentlakásos táboroztatás közegészségügyi feltételeire vonatkozóan a BM rendelet a fentiek mellett, további feltételeket határoz meg, melyek jelentősen emelik a fenntartási költségeket.  

Fentiek mellett szükséges gondoskodni továbbá az ingatlan őrzéséről, a személyzetről (gondnok, kertész, gyermekfelügyelő, orvosi személyzet, konyhai dolgozó, takarító személyzet), valamint a folyamatos karbantartási költségek fedezetének biztosításáról.

Megállapítható, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett a jogszabályi feltételeknek megfelelő ingatlan vételára, továbbá a kapcsolódó felújítási, átalakítási költsége jelentősen meghaladja az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit. Az ingatlanpiacon hirdetett, méret és elhelyezkedés alapján alkalmas ingatlanok vételára több száz millió forint költséget jelent, amit tovább növel a felújítás és felszerelés, valamint eszközbeszerzés költsége.   

A költségek tekintetében azt is figyelembe kell venni, hogy az esetleges megvásárlást követően az ingatlan fenntartása és üzemeltetése további rendszeres nagyösszegű kiadást jelentene az Önkormányzat számára.    

A Pénzügyi és Számviteli Osztállyal történt egyeztetés alapján az Önkormányzat költségvetése jelenleg nem teszi lehetővé egy ilyen mértékű, önként vállalt feladat megvalósítását.

A költségek csökkentése érdekében a KESZO áttekintette a környező kerületekkel való együttműködés lehetőségét. A XVIII. kerületi és a XXI. kerületi Önkormányzat rendelkezik saját ingatlannal, melyet táboroztatásra biztosítanak és a nyári hónapokban teljes kapacitással működnek, így az együttműködésnek nincs realitása.

A XXIII. kerület megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a nyári gyermektáboroztatást részben a Molnár-szigeten található „Tündérkertben” biztosítják, ahol tálalókonyha hiányában az étkezést nem tudják a helyszínen megoldani, így az csak a délelőtti órákban nyújt lehetőséget a gyermekek felügyeletére. A közös tábor kialakítása vonatkozásában pénzügyi forrással a XXIII. kerület sem rendelkezik.    

Fentiek alapján a becsült költségekre tekintettel egy ilyen mértékű beruházás több százmillió forintos kiadást jelent, melyet az Önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetében nem javasolt megvalósítani.

Fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg és hozzon döntést a határozati javaslatról.

Határozati javaslat:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy költségvetési forrás hiányában nem támogatja önkormányzati tulajdonú gyermek- és    ifjúsági tábor vásárlását.

A határozati javaslat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.

Az előterjesztést tárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Idősügyi Bizottság

                                           Pénzügyi, Ellenőrzési és Jogi Bizottság

Az előterjesztés egyeztetve: Lehoczki Péterné PSZO osztályvezetővel

Az előterjesztést készítette: Dr. Kántor-Papp Gabriella KESZO osztályvezető

                                            Lukácsné dr. Gátmezei Gabriella KESZO osztályvezető-helyettes

                                            Pázmándi Judit KESZO osztályvezető-helyettes

Budapest, 2026. április 14.

                                                                                              Szabados Ákos

                                                                                               polgármester

Beküldve:

Végre együtt a gyerekorvosokért – mit teszünk Pesterzsébeten az orvoshiány ellen?

Az elmúlt években Pesterzsébeten a gyermekorvos‑hiány olyan szintet ért el, amely már a teljes testület ingerküszöbét átlépte, amit már egyikünk sem tudott szó nélkül hagyni. A kilenc gyermekkörzetből öt betöltetlen, ezek közül három már hosszú ideje csak tartós helyettesítéssel működik, és 2026 őszétől várhatóan egy újabb praxis szűnik meg.

Rengeteg szülő keresett meg ezzel a problémával, és végre ma már a képviselőtársaim is együtt élnek azzal a tapasztalattal, hogy a gyerekorvosi rendelőben a bizonytalanság az új normális. Kétgyerekes szülőként nem állítom, hogy tíz-tizenöt éve minden tökéletes volt, de az biztos: ha nem lépünk, összeomlás lesz.

Március 26‑án a képviselő‑testület ritka, egyhangú döntést hozott: elindítjuk egy új, célzott támogatási rendszer kidolgozását a tartósan betöltetlen háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok betöltésére. A határozat arról szól, hogy

  • megvizsgáljuk az egyszeri, vissza nem térítendő, praxisonként adható pénzbeli támogatás lehetőségét,
  • valamint a havi rendszerességű lakhatási támogatás bevezetését az öt éve üresen álló praxisok esetében.

Ezzel együtt elvi hozzájárulás született ahhoz is, hogy az önkormányzat két szolgálati lakást különítsen el kifejezetten háziorvosoknak, a megüresedő önkormányzati lakások terhére. Ez már nem „papíron kipipált feladat”, hanem valódi ajánlat azoknak az orvosoknak, akik Pesterzsébetet választanák.

Márciusban eldöntöttük, hogy lépünk, májusban pedig eldöntjük, pontosan hogyan. A testület elé kerülő rendelet négy pillérre épül:

  • egyszeri, legfeljebb 2 millió forintos támogatás az újonnan érkező házi‑ és gyermekorvosoknak,
  • havi 150 000 forintos támogatás legfeljebb 24 hónapon át a háziorvosi vagy gyermekgyógyász rezidenseknek, akik vállalják, hogy Pesterzsébeten telepednek le,
  • havi legfeljebb 200 000 forintos lakhatási támogatás legfeljebb 2 évig a kerületbe érkező orvosoknak,
  • évente legfeljebb 600 000 forint támogatás minden, a kerületben működő praxisnak eszköz‑, informatikai fejlesztésre és a rendelők működési költségeire.

Ha minden tartósan betöltetlen praxisra találnánk orvost, a rendszer 2026‑ban összesen nagyjából 36,8 millió forintjába kerülne az önkormányzatnak. Sok ez? Igen. De ez annak az ára, hogy Pesterzsébeten legyen, aki ellátja a gyerekeinket, a szüleinket, a nagyszüleinket – és ne csak papíron legyen „biztosított az alapellátás”.

Mit jelent ez egy pesterzsébeti szülőnek?

A cél egyszerű: legyen saját, állandó gyermekorvosa minden pesterzsébeti gyereknek. Ne kelljen folyton helyettesítésekhez igazodni, ne kelljen más kerületbe menni egy sima vizsgálatért, és ne az legyen a kérdés, hogy „ki rendel ma?”, hanem az, hogy „mikor tudunk időpontot kapni a saját orvosunkhoz?”.

Az önkormányzatnak törvényi kötelessége az alapellátás biztosítása – de most ennél többet akarunk tenni. A szolgálati lakás, az egyszeri praxis‑támogatás, a lakhatási segítség és a rezidensek bevonzása együtt már olyan csomag, amely reményeink szerint vonzóbbá teszi Pesterzsébetet a háziorvosok és gyermekorvosok számára.

Szülőként te is beleszólhatsz

Ez a rendszer önmagában csak egy keret. Az, hogy a mindennapokban mennyire működik, a szülők tapasztalatain is múlik: mennyit vártok egy időpontra, hogyan élitek meg a helyettesítéseket, mennyire érzitek kiszámíthatónak az ellátást.

Ha van véleményed, személyes történeted, javaslatod, nagyon számít:

  • írd meg kommentben,
  • vagy írj e‑mailt közvetlenül nekem a peter@mach.hu címre.

Pesterzsébeten ne luxus legyen egy stabil gyermekorvosi ellátás, hanem természetes alap. Ehhez a te hangodra is szükség van.

Beküldve:

Elindul a Zöld Panelprogram Pesterzsébeten is! – várják az érdeklődő közös képviselőket

A Budapesti Zöld Panelprogram egy olyan ügy, amit tavaly tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú. Köszönöm képviselőtársaim támogatását és a hivatal hatalmas munkáját! 

A programról a Budapesti Közművek illetékesei 2026. május 6-án 14.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagytanácstermében (Budapest, XX. Kossuth L. tér 1. 1. emelet) tájékoztatást nyújtanak, melyen előzetes regisztrációt követően minden érintett közös képviselőt szeretettel várnak. 📅📍

(https://forms.office.com/e/j43hMxkTc1)

Budapest Főváros Önkormányzata és Kerületünk együttműködésében Budapest XX. kerületében is elindult a Zöld Panelprogram, melynek lebonyolításával a Budapesti Közműveket bíztuk meg. A pályázaton azok a társasházak és lakásszövetkezetek vehetnek részt, amelyek panel vagy egyéb iparosított technológiával épültek. 

Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. 

A Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.

Az előzményekről:

Pesterzsébet is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz?

https://mach.hu/2025/09/15/pesterzsebet-a-zold-fordulat-kuszoben-miert-harcolok-a-panelprogramert/

A Program fő célja a lehető legnagyobb fajlagos primerenergia-megtakarítás elérése, így különösen fontos szerepet szán a hőszigetelésnek, nyílászáró cserének és fűtéskorszerűsítésnek. 

Emellett az is fontos célkitűzés, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, kisebb támogatási forrást felhasználva, az évente 10-12 jól kiválasztott lakóépületben megvalósított „tesztprojektek” során olyan műszaki, finanszírozási és projektmenedzsment tapasztalatok gyűljenek össze, amelyekre építve hosszú távú felújítási program alakítható ki. 

A jelen program tapasztalatai segítséget nyújthatnak abban, hogy a jövőben érkező esetleges nagyobb volumenű fejlesztési források gyorsabban jussanak el a célcsoportokhoz, és hatékonyabban szolgálják az energiahatékonysági célokat. 

Azokat a lakóközösségeket keressük, akik a Programhoz csatlakozó kerületek valamelyikében minimum 10 lakásos társasházban vagy lakásszövetkezetben, iparosított technológiával készült épületekben élnek és célul tűzték ki házuk olyan mértékű energetikai korszerűsítését, amellyel legalább 30%-os energiamegtakarítás érhető el. 

Ezen felül fontos, hogy tudják vállalni a minimum 10%-os önerő biztosítását, valamint a beruházás fennmaradó részének fedezéséhez szükséges hitelfelvételt. 

A programmal kapcsolatos további részleteket a Budapesti Zöld Panelprogram | BKM Nonprofit Zrt. linken találnak.
🔗 https://budapestikozmuvek.hu/budapesti-zold-panelprogram…

A programról a Budapesti Közművek illetékesei 2026. május 6-án 14.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal Nagytanácstermében (Budapest, XX. Kossuth L. tér 1. 1. emelet) tájékoztatást nyújtanak, melyen előzetes regisztrációt követően (https://forms.office.com/e/j43hMxkTc1) minden érintett közös képviselőt szeretettel várnak. 📅📍

Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?

  • Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
  • Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
  • Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.
Beküldve:

Miért vágtak ki közel 100 fát a Szent Erzsébet téren?

Tegnap a helyi ellenzék és a városvezetést támogató képviselők összefogtak a Szent Erzsébet tér fáinak ügyében. Öröm, hogy zöld ügyek összehoznak minket, még akkor is ha a költségvetés fenntarthatóságában, annak bátorságában, elfogadhatóságában nem is egyezik a véleményünk. Csaszny Gábor tanácsnok barátommal közösen néztük meg a kivágásra ítélt és a már kivágott, földön fekvő, vagy feldarabolt fákat. Az ő személyes hangvételű, tartalmilag sokban hasonlító írása a Facebook oldalán olvasható.

A családi legendánk része, hogy a feleségem kamaszkorában ezen a téren sakkozott a nála évtizedekkel idősebb partitársakkal és általában (mindig) nyert, így aztán kicsit magaménak is érzem a problémát, hogy sikerül-e újra közösségi térré alakítani a teret és nem csak ok nélkül írtják ki a fákat.

A tér fejlesztése a 2026-os kampány egyetlen kerületi kormányzati kampányberuházása, valójában egy zöldfelületfejlesztés, mely során új közösség tér létrehozását ígérték. Küldön tanulmányt érdemelne, hogy egy többszázmilliós költségből, kifejezetten a zöldfelületek rendezettségét, a biodiverzitást, a lombkorona növekedését szolgáló fejlesztés miért környezetromboló fakivágásként jelent meg a közbeszédben, de röviden:

  • A fakivágásokról Pesterzsébet polgármestere hétvégén egy szűk közleményben értesítette a lakókat: „A rekonstrukció érdekében a kijelölt hatóság a szükséges fakivágási engedélyeket megadta, így kilencvenkét darab fa kivágásával egyidőben, száztizenkét darab fa elültetésére kerül sor.”
  • Sem a fakivágások valódi okáról, sem a fapótlásokról nem kaptak a lakók semmilyen tájékoztatást. A hétvégén megígértem, hogy hétfőn utánajárok és tájékoztatom a lakosságot. Egy kicsit meglepett, hogy a faírtást már hétfő reggel meg is kezdték.

A helyszínt végigjárva később egyeztettem a hivatal illetékes osztályának vezetőjével és a kerület új főkertészével, s megkaptam a kért anyagokat is.

Azóta az önkormányzat és képviselőtársam is rakott ki egy hosszabb tájékoztatást. Én most megpróbálom zöld szempontból leírni a történteket és hogy milyen fejlesztések, ültetések várhatóak.

A fakivágásokról az engedélyek és jegyzőkönyvek, szakértői vélemények alapján:

A szükséges engedélyeket a hivatal megszerezte. A Szent Erzsébet tér környezetrendezéséhez a tér összes fájáról készült felmérés, favizsgálat, melyet minősített favizsgáló, a Magyar Faápolók Egyesületének tagja készített.

A jegyzőkönyvekben minden fáról részletes leírás található: a gyökérzetéről, a törzséről, koronaalapról…

A felmérés szerint a fák jelentős részének faápolási munkára van szüksége, egy részét egészségügyi és balesetvédelmi okokból ki kell vágni.

Aki a hétvégén kint volt az láthatta a fákon a jelzéseket, mely fákat gallyaznak, kezelnek majd és mely fákat vágnak ki kézzel vagy emelőkocsiból.

A puszta számok:

Meglévő fa a területen összesen: 142 db

Ebből összesen 92 db-ot vágtak, vágnak ki.

Az építkezés miatt kivágandó fa összesen (ez zömében a tér déli oldalán épülő új parkoló miatt): 18 db, ezek között is van néhány egészségügyi okok, vagy balesetveszély miatt is kivágandó fa, de zömében egészséges, vagy menthető fák voltak.

A fák egészségügyi állapota miatt 13 fát vágnak ki, ezek a terület különböző pontjain találhatóak és valóban nagyon rossz állapotban vannak.

S kivágják/cserélik az összes gömbakácot (ez 61 fát jelent), ezek egy része nagyon beteg volt, néhány esetében csoda, hogy még nem dőlt ki (erről a beharangozó videómban raktam is fel felvételt). Az, hogy a csekély lombkoronájú, a régi autó mellé ültetett beteg gömbakácokat nagyobb lombkoronájú, az éghajlatunkhoz és a térhez illeszkedő fákra cserélik, jó döntésnak ígérkezik.

A fák pótlásáról:

A kivágott fák helyére meglepően változatos faállomány kerül kiültetésre: háromerűjuhar, korai juhar, perzsa selyemakác, rézvörös fanyarka, oszlopos gyertyán, keleti ostorfa, közönséges júdásfa, keskenylevelű kőris, keskenylevelű kőris, kék atlasz cédrus, sárga lombú lepényfa, kínai csörgőfa, oszlopos ámbrafa, amerikai tulipánfa ,csillagvirágú liliomfa, oszlopos japán díszcseresznye, díszcseresznye, kocsányos tölgy, kislevelű hárs.

  • A törzsük kerülete pedig 1 méter magasan mért értéke 14-16 cm között lesz.
  • A fák zömében kétszer iskolázottak, vagyis a növényt kétszer emelték ki, vágták vissza a gyökerét és ültették újra, így erős, kompakt gyökérzettel rendelkezik.​
  • Sorfák, azaz utak mentére, parkokba vagy sorokba ültethető fa típus, szabályos koronájú, keskenyebb növekedésű növények.

Az új kialakítandó zöldfelületek cserjéi, díszfűi, évelői is változatosak, valóban egy kellemes, zöld közösségi teret hozhatnak majd létre.

A fejlesztésről:

Többször, több helyen is leírtam: a kormány az elmúlt években csak stadiontéseket és templomok építését, templomkertek felújítását támogatta, ezért hiába lennének ennél fontosabb, értelmesebb beruháis lehetőségek mind városképi, mind városfejlesztési szempontból kormányzati támogatás sajnos csak erre érkezhetett.

Mivel a beruházás a 2026-os országgyűlési kampányra lett tervezve és időzítve, így előzetes egyeztetések, lakossági felmérések,bejárások sem előzték meg a kerületi városfejlesztési koncepcióba csupán bele lett erőltetve, nem szerves része annak.

Személyes véleményem, hogy a Szent Erzsébet tér felújítása csak a sétáló utca odáig történő meghosszabbításával együtt értelmezhető városfejlesztésként, addig csupán kampányberuházás. Maga a tér átalakítása amúgy fontos, csak sajnos elég gyáva lett, nem sikerült valódi közösségi funkciókat találni: csupán a templomtérként fog ezentúl is funkcionálni. Bár megszünteti középen a járdákat és autóutat, de megtartja célforgalomra a sétányt és emiatt mégis megbontva tartja a teret. A déli oldalon pedig egy nagyobb parkoló épül, emiatt is kerülnek kivágásra nagyobb lombkoronájú fák.

Beküldve:

Összefoglaló a 2026. január 22-i képviselő-testületi ülésről

Január 22-én tartottuk idei első képviselő-testületi ülésünket a Városháza Dísztermében, ahol elméletileg 23 napirendi pontot vitattunk volna meg, de a hivatal sok napirendet visszavont. Az ülés során városfejlesztési tervekről, gazdálkodási kérdésekről, szociális támogatásokról, parkolásról, zajvédelemről és a közélet átláthatóságát érintő kezdeményezésekről is döntöttünk.

Fontosabb témák és döntések

  • Polgármesteri beszámoló
    A polgármesteri beszámolóban több aktuális ügy is előkerült – köztük a Pesterzsébet címerével megjelent választási plakátok ügye, a Gubacs–Mediterrán zajvédőfalról szóló, máig hiányzó minisztériumi tájékoztatás, valamint a volt házasságkötő terem hasznosítása. Utóbbinál végül nem valósul meg a nyilvános kávézó vagy büfé, csak a dolgozók számára alakít ki helyiséget az önkormányzat a hivatal másik részén.
  • Bizottsági beszámolók, kérdések, javaslatok
    Tárgyaltuk a „Helsinki 26.” szám alatti ingatlan (az úgynevezett „Szabados-szellemház”) helyén tervezett új fejlesztéseket is. Javaslatunkra döntést hoztunk a parkolási problémák rendezéséről: májusra elkészülnek az alternatívák, amelyek a Duna-parti, lakótelepi és Tátra téri gondok enyhítését szolgálják. Erről írok majd hosszabban. Szóba került a hóeltakarítás hiányossága és a hideg idő miatt megnövekedett kátyúsodás is.
  • Gazdálkodás és vagyongazdálkodás
    Felelős gazdálkodás mellett döntöttünk: a Kossuth Lajos utca 22–24. szám alatti önkormányzati ingatlant nem adjuk el, hanem bérbeadással hasznosítjuk. Jóváhagytuk továbbá az INTEGRIT-XX. Kft. javadalmazási szabályzatának módosítását, amely az inflációval arányos korrekciókat tartalmaz.
  • Tátra téri fejlesztések és megállapodások
    Hosszú jogi vita után végre megszületett a megállapodás a Tátra téri piac tulajdonosai és az önkormányzat között a költségek megosztásáról. A testület elfogadta a Tátra téri toronyház előtti terület zöldebb és rendezettebb megújítását célzó szabályozási módosítást is. Emellett a Fiume utca melletti fejlesztési terület építési szabályzatának végleges szakmai véleményezését is jóváhagytuk.
  • Városkép és közösségi projektek
    A Kossuth Lajos utca 49. számú ház oldalán nem lesz falfestés, korábbi művészeti hasznosítási tervét a testület elutasította. Ugyanakkor továbbra is keressük, hogyan lehet a közterületeket közösségi célokra vonzóvá és esztétikusabbá tenni.
  • Egészségügy és szociális ügyek
    Nem támogattuk a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház beléptetőrendszerének önkormányzati finanszírozását, mivel a kerület szolidaritási hozzájárulása idén jelentősen nőtt. Ugyanakkor továbbra is szorgalmazzuk az egészségügyi ellátás javítását célzó fejlesztéseket. Az Ifjúságpolitikai Koncepciót (2026–2030) a hivatal visszavonta, az ülésen elhangzott észrevételek alapján tavasszal új verziót tárgyalunk. A települési támogatásokról szóló rendelet módosítását is napirendre vettük, erről is hosszabban fogok írni.
  • Oktatás és kultúra
    Döntöttünk a Csili Művelődési Központ vezetésével kapcsolatos személyi kérdésekről, és új pályázat kiírását határoztuk el az intézmény irányítására. Emellett 16 millió forintos támogatást biztosítunk a Gyulai István Sportiskolai Általános Iskola udvarának fejlesztésére – ezzel a félév végén bukásra álló tankerület helyett segítjük a helyi diákokat.
  • Nyilvánosság és átláthatóság
    Elfogadtuk Lengyel Dávid képviselőtársam javaslatát, hogy vizsgáljuk meg a testületi ülések nyilvános közvetítésének lehetőségeit. A cél, hogy májusra készüljön egy részletes előterjesztés a közvetítés technikai és pénzügyi feltételeiről, így a pesterzsébetiek a jövőben élőben követhetik majd az önkormányzat munkáját.

Kérdésetek van? Írjátok meg kommentben, vagy jelezzétek, miről szeretnétek bővebben hallani!

Beküldve:

Megkaptuk a kért tájékoztatást arról, hogy Pesterzsébeten mi történik az extrém hideg miatt krízisidőszakban: elkötelezett munkatársak meglepően jól kezelik

A múlt héten soron kívüli tájékoztatást kértünk Szabados Ákos polgármestertől a kerületben kialakult rendkívüli hóhelyzetre való tekintettel az elmúlt 10 napban végzett tevékenységekről, a védekezésre elköltött összegekről, a mentesített intézményekről, utcákról, illetve az extrém hideg miatti krízisidőszakra tekintettel végzett tevékenységről.

Budapesten és az egész országban január hetedikétől ún. vörös kódot és téli krízisidőszaki intézkedéseket rendeltek el az extrém hideg miatt. Ez főleg a szociális ellátórendszerre és a hajléktalan- illetve rászoruló emberek ellátására vonatkozik.

Az első válaszlevélről és az előzményekről itt olvashatsz:

Felkészült a polgármester a télre, csak a hóesésre nem számított

S bár az első levélben egyetlen sort sem pazaroltak a krízishelyzetben lévők segítségével kapcsolatos munkával kapcsolatos tájékoztatásra, a kérésemre Csaszny Gábor képviselőtársam pontosító levelének köszönhetően másnap erre is kaptunk választ. S bár Szabados Ákos szociális kérdésekben kihívásokkal küzd, a hivatal kimerítő, a problémakört szenzitív módon kezelő tájékoztatást nyújtott.

Ezúton is köszönjük!

Íme a válaszlevél:

Alább feltett kérdésére tájékoztatom, hogy Önkormányzatunk és intézményei, valamint szerződéses partnereink  a hideg időben az alábbi intézkedéseket teszik:

Pesterzsébet Önkormányzatának Humán Szolgáltatások Intézménye  Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának munkatársai folyamatosan tartják a kapcsolatot a veszélyeztetett ügyfeleikkel.

Amennyiben a Szolgálat jelzés kap rászoruló, vagy veszélyben lévő lakosról, haladéktalanul felkeresi az adott címet, amelyre a bejelentés vonatkozik.

Amennyiben nincs fűtés a lakásban, tájékoztatja az ott élőket az átmeneti lakhatási lehetőségekről (pl.: szállók). Akik nem kívánnak szállóra menni, őket takaróval látják el, illetve többször tesznek családlátogatást az adott címen és a KERAK-kal is felveszik a kapcsolatot, akik szintén ellenőrzik a kliens állapotát és étellel, meleg teával, takaróval, információval látják el őt.

A Szolgálat különös figyelemmel van az egyedül élő idős lakosokra.

Amennyiben gyermek érintett és indokolt, úgy haladéktalanul elhelyezést biztosítanak a Gyermekek Átmeneti Otthonában, illetve szükség esetén segítséget nyújtanak a Családok Átmeneti Otthonában való elhelyezés kapcsán.

A kollégák minden alkalommal tájékoztatják az ügyfelet a szociális ellátásokról, valamint egyéb támogatási lehetőségekről (pl.: alapítványok támogatási lehetőségei).

A szociális szolgáltató központok a házi segítségnyújtók révén jutnak el az idős gondozottakhoz, akik szükség esetén jeleznek a Családsegítő Szolgálatnak.

A HSZI munkatársai meleg ételt visznek az idős, rászoruló, szolgáltatást igénylő lakosok részére.

Amennyiben olyan lakost találnak, akinek orvosi beavatkozásra van szüksége, haladéktalanul értesítik a mentőszolgálatot.

Az életbe lépő vörös-, illetve narancskód riasztással kapcsolatos aktuális tudnivalókat, illetve a krízishelyzetben álladóan hívható telefonszámokat Önkormányzatunk honlapján, illetve facebook oldalán folyamatosan közzétesszük.

A KERAK szintén folyamatosan figyeli a központi híradásokat, a Pesterzsébeti Nappali Melegedőn 2026. 01. 04. vasárnap óta tájékoztatja az ügyfeleket, hogy milyen időjárás várható, illetve a „menekülési” lehetőségeikről (szállók, menedékhelyek) is  kapnak tájékoztatást az arra rászorulók. A KERAK kollégái informálódnak a hajléktalan életmódot folytató személyek felszereléséről, illetve arról, hogy azok mennyire alkalmasak a hidegben való éjszakázásra.

A kerületi rendőrséggel névre és helyszínekre lebontva egyeztettek minden veszélyeztetett személyt érintően.

A nappali melegedő működésében a beengedési protokoll annyiban változott/lazult, hogy akiket valamilyen oknál fogva normál működésben nem engedtek be korábban (ki volt tiltva, vagy nincs érvényes tüdőszűrője), őket szükséghelyzetben beengedik. 

A vöröskód ideje alatt azokon a napokon, amikor az utcai gondozó szolgálat működik, éjszakai benti alvást biztosítanak az ügyfeleknek a nappali melegedőn 22-07 óra között.

Az ellátottak és rászorulók részére meleg teát és élelmet is osztanak.

A Szociális Foglalkoztató kérésre, lehetőségei, kapacitásai szerint segít a hóeltakarításban az idős, rászoruló emberek részére.

A Szociális Foglalkoztató hómunkásait meleg ebéddel vendégelte meg egy Vállalkozó, valamint az intézmény is gondoskodik a dolgozókról napi szinten. Pékárut és meleg italt kapnak azok a közfoglalkoztatottak és egyéb dolgozók, akik a járdák hóeltakarításról gondoskodnak.

Önkormányzatunk számos szociális támogatást biztosít a rászorulók számára (pl.: kiemelt időszak a fűtési támogatás igénybevételében). Ügyintézőink jól ismerik a rászoruló ügyfeleket, a kiemelt időjárási helyzetre tekintettel telefonon is megkeresik a veszélyeztetett helyzetben lévő ügyfeleket a támogatási lehetőségek igénybevétele céljából.

A Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztály együttműködik a Rendvédelmi Osztállyal, szükség esetén, amennyiben jelzés érkezik arra vonatkozóan, hogy idős, egyedülélő embereket napok óta nem láttak, vagy nem érnek el a hozzátartozóik, szomszédaik, abban az esetben a Rendvédelmi Osztály személyesen felkeresi az adott címen érintett személyt és ellenőrzi, hogy nem szorul-e segítségre.

Üdvözlettel:

dr. Kántor-Papp Gabriella

osztályvezető

Budapest Főváros XX. Kerület

Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal

Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztály