A nyári hőségben mindannyian érezzük, mennyire megterhelő lehet a kánikula.
Ne feledkezzünk meg azokról, akik ebben a forróságban is dolgoznak értünk – postások, futárok, kézbesítők, kukások, közterületen dolgozók.
Sokan ugyanis nem tehetik meg, hogy a legnagyobb melegben árnyékba húzódjanak vagy klimatizált helyiségben pihenjenek. A postások, futárok, kukások nap mint nap a tűző napon dolgoznak, hogy ellássák nélkülözhetetlen feladataikat.
Ők azok, akik a legnagyobb hőségben is gondoskodnak arról, hogy a leveleink, csomagjaink megérkezzenek, vagy a hulladék elszállításra kerüljön. Sokszor egy pohár friss víz is hatalmas segítséget jelenthet számukra.
A kánikula idején kínáljunk meg egy pohár vízzel minden nálunk dolgozó postást, futárt vagy kukást.
Egy apró gesztus, ami sokat jelenthet! Mutassuk meg együtt, hogy törődünk azokkal, akik értünk dolgoznak a legnehezebb körülmények között is. Csatlakozz te is, és tedd szebbé a mindennapjainkat!
Június 23-án tűz ütött ki a soroksári Duna-parton, a Dél-pesti Szennyvíztisztító közelében. A sűrű aljnövényzet égett le, a fák túlélték. .A tűzoltók gyorsan megakadályozták a lángok továbbterjedését, majd eloltották a tüzet, végül átlocsolták a leégett területet, hogy megelőzzék az újragyulladást.
Miért gyakoribbak az ilyen tüzek?
Magyarországon az aljnövényzet- és vegetációtüzek döntő többségét még mindig emberi figyelmetlenség vagy szándékos gyújtogatás okozza, de a klímaváltozás egyre nagyobb szerepet játszik a kockázat növekedésében.
A klímaváltozás miatt hosszabbak és intenzívebbek a száraz, meleg időszakok, különösen tavasszal és nyáron. Ez a növényzet kiszáradásához vezet, így az könnyebben lángra kap.
Az elmúlt években nőtt a rendkívül száraz napok száma és időtartama Magyarországon, 2022-ben például az ország egyharmadán mintegy 40 napig tartottak extrém száraz körülmények, ami rekord mértékű leégett területet eredményezett.
A soroksári Duna-parton történt aljnövényzet-tűz jól illusztrálja, hogy a klímaválság miatt egyre hosszabb és szárazabb időszakok következnek, amelyek növelik a vegetációtüzek gyakoriságát és súlyosságát.
Vigyázzunk a környezetünkre, a természetben ne gyújtsunk tüzet ebben az időszakban, vigyázzunk a cigarettacsikkekkel, a lakótelepi, családiházas övezetekben pedig fogadjunk örökbe egy fát és kétnaponta locsoljuk meg ebben a forró, száraz időszakban!
Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát a legfontosabb nyári problémákról és összehasonlítottam a pesterzsébeti fideszes városvezetés újságjának tervezett, nyári slágertémájával.
A héten megérkezett a nyári forróság és ezzel ismét tetőzik a kerületet (Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot) sújtó bűzszennyezés, nő a kínai vasút miatt a por, menetrendszerűen érkezik a Duna túloldaláról, Csepelről a zaj, sárgul a túlnyírt fű, kezdenek kiszáradni a fák, s a forróságban borzolják a kedélyeket legjobban a lombkorát eltüntetőfacsonkítások. A hőség, a zöldfelületek kiszáradása, a közbiztonsági és köztisztasági gondok, a szag- és zajterhelés, a porszennyezés, valamint a szociális kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kerület lakóinak életminősége nyáron jelentősen romoljon. Kiváncsi voltam, hogy az AI és Pesterzsébet fideszes városvezetése szintén így gondolja-e.
Az AI válasza:
Pesterzsébet legfontosabb nyári problémái – Összefoglaló
Pesterzsébeten a nyári hónapok számos, egymással összefüggő kihívást hoznak, amelyek jelentősen befolyásolják a lakók mindennapjait és életminőségét. Ezek a problémák részben általános városi jelenségek, részben pedig a kerület sajátos helyzetéből fakadnak.
1. Hőség, zöldfelületek kiszáradása és városi hősziget-hatás
A tartós kánikula, a városi hősziget-hatás és a csapadékhiány miatt a fák, a fű és a zöldterületek gyorsan kiszáradnak, ami nemcsak a környezet minőségét, de a lakók komfortérzetét is rontja.
Az árnyékos, zöld területek hiánya tovább súlyosbítja a hőérzetet, különösen az idősek és gyermekek számára.
2. Közbiztonság, hajléktalanság, utcai vizelés
A nyári hónapokban fokozódik a közterületi rongálás, garázdaság, valamint az utcán élő hajléktalanok jelenléte is gyakoribb, ami köztisztasági és szociális feszültségeket okoz.
Az utcai vizelés, szintén visszatérő gond, amely rontja a közterületek állapotát.
3. Illegális hulladéklerakás, köztisztaság
A nyári szabadtéri programok, piknikek, megnövekedett forgalom miatt több hulladék keletkezik, az illegális szemétlerakás pedig tovább rontja a környezetet.
A játszóterek, parkok, fitneszparkok tisztán tartása és biztonságossá tétele kiemelt feladat.
4. Kellemetlen szaghatások
A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a csatornahálózat nyári bűzhatása visszatérő panasz, főleg szélcsendes, forró napokon.
Ezek a szagok jelentősen rontják a lakók életminőségét, különösen a telephez közeli részeken.
5. Zajszennyezés
A Csepeli-szigeten tartott nagyszabású koncertek, fesztiválok zaja áthallatszik Pesterzsébetre, ami sokak számára zavaró.
6. Közlekedési infrastruktúra és járdák állapota
A járdák, utak rossz állapota, a gyalogátkelők felújításának elmaradása balesetveszélyt jelent, különösen a megnövekedett nyári gyalogosforgalom idején.
7. Egészségügyi és szociális kihívások
A hőség miatt gyakoribbak a hőártalmak (napszúrás, hőkimerülés), különösen veszélyeztetettek az idősek, gyermekek, krónikus betegek.
A szociális biztonság, a gyermekek és fiatalok védelme, a hajléktalanellátás fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.
S mi a Földesi-Szabados újság nyári slágertémája a következő számban?
Körkérdés arról, hogy a képviselők hogyan töltik a nyári szabadságukat.
Kövessétek a blogomat, ha Pesterzsébet valódi problémáira is kíváncsi vagytok a luxizás helyett!
Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon.
Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.
Még most kell lépnünk, hogy ne járjunk úgy, mint Csobánka, Pomáz, Pilisborosjenő, Pilisszentkereszt, Szentendre. Ezeken a Dera-patak menti településeken már összefogás indult a japán keserűfű visszaszorítására, és rendszeres irtási akciókat szerveznek, de jelentős területeket foglalt el a növény.
Miért veszélyes a japán keserűfű a nádasokra?
A japán keserűfű gyors növekedésével és terjedésével kiszorítja az őshonos növényeket, köztük a nádat is, amely a vizes élőhelyek egyik legfontosabb fajaként kulcsszerepet játszik a helyi ökoszisztémában. A keserűfű sűrű, zárt állományokat alkot, így csökkenti a biológiai sokféleséget, átalakítja az élőhely szerkezetét, és veszélyezteti a nádasokhoz kötődő állatfajokat, például madarakat, kétéltűeket és rovarokat.
A nádasok pusztulása további súlyos következményekkel járhat: romlik a vízminőség, csökken a természetes partvédelem, és sérül a Duna-part ökológiai egyensúlya. Az invazív növények visszaszorítása rendkívül nehéz, mivel a japán keserűfű akár egy apró gyökérdarabból is újra kihajt, így kiirtása évekig is eltarthat.
Miért fontos az összefogás?
A japán keserűfű elleni hatékony fellépés csak a Duna-parti kerületek összefogásával lehetséges. Az összehangolt munka, a korai felismerés, a lakosság bevonása és a szakértők támogatása nélkül a növény gyorsan elterjedhet, és hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat a Duna-part élővilágában.
Mit tehetünk?
Azonnali beavatkozás a frissen megjelent állományoknál.
A növények gyökerestől való eltávolítása, a maradványok biztonságos kezelése.
Lakossági tájékoztatás és bevonás a felderítésbe és védekezésbe.
Önkormányzati és civil összefogás, szakmai támogatás igénybevétele.
A természetes élőhelyek védelme és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében most van szükség gyors, összehangolt cselekvésre!
Fentiek miatt a holnapi testületi ülésen egy szoros Soroksár-Pesterzsébet együttműködést kezdeményezek és június közepén egy közös akcióra hívok mindenkit, aki fontosnak és megőrzendő értéknek tartja az RSD pesterzsébeti és soroksári szakaszának élővilágát.
Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Pesterzsébet történelmi öröksége szempontjából, Szabados Ákos polgármester elfogadta a határozati javaslatomat, amely utcaneveinkhez kapcsolódó tájékoztató anyagok elkészítését, közzétételét célozza meg, emellett QR kódos információs táblákat helyezünk ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.
A döntés különös figyelmet fordít az aradi vértanúkról elnevezett utcákra, amelyek nemzeti történelmünk kiemelkedő alakjainak állítanak emléket. Ez a kezdeményezés nemcsak a helyi identitást erősíti, hanem modern technológiai eszközök segítségével interaktív módon hozza közelebb a múltat a jelenhez.
Miért nyújtottam be a javaslatot?
A lakosság körében régóta megfogalmazódott az igény, hogy többet tudjanak meg azokról a személyekről, akiknek nevét az utcák viselik. Az aradi vértanúk példája különösen fontos, hiszen ők nemcsak Pesterzsébet, hanem az egész nemzet számára szimbolizálják a szabadságért folytatott küzdelmet és az áldozatvállalást. A QR kódos információs táblák és a honlapon elérhető tartalmak lehetővé teszik, hogy minden korosztály könnyen hozzáférjen ezekhez az információkhoz – legyen szó fiatalokról, akik szívesen használják a digitális eszközöket, vagy idősebbekről, akik inkább a táblás tájékoztatást részesítik előnyben.
Hogyan valósul meg?
A határozat értelmében a Polgármesteri Hivatal együttműködik a Pesterzsébeti Múzeummal, amely már korábban is jelentős szerepet vállalt a helytörténeti ismeretek terjesztésében. A múzeum szakmai támogatásával már elkészült egy részletes tájékoztató anyag, amelyet az Önkormányzat és a múzeum honlapján is elérhetővé tesznek. Emellett QR kódos információs táblákat helyeznek ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.
Ez az intézkedés nemcsak a múlt megőrzéséről szól, hanem arról is, hogy miként tehetjük élővé és hozzáférhetővé történelmünket. Az aradi vértanúk emlékének ápolása mellett más utcák története is napvilágra kerül, így egy átfogóbb képet kaphatunk kerületünk kulturális örökségéről. Pesterzsébet egy olyan közösséggé válhat, amely büszkén őrzi és osztja meg múltját.
A benyújtott javaslatom:
Határozati Javaslat a „Tájékoztató aKépviselő-testület 198/2024. (IX.26.) Ök. sz. határozatának II. pontjára vonatkozóan” 14. sorszámú napirendi ponthoz
Határozati javaslat
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a következő határozatot hozza:
A Képviselő-testület felkéri a Polgármesteri Hivatalt, kezdeményezzen egyeztetést a Pesterzsébeti Múzeummal, hogy a napirendi előterjesztés mellékletet képező, személyneves utcákra vonatkozó ismertető anyagot – kiemelt figyelemmel az aradi vértanúkról elnevezett utcákra – helyezze el:
az Önkormányzat hivatalos honlapján vagy a
a Pesterzsébeti Múzeum honlapján.
A Képviselő-testület felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Pesterzsébeti Múzeum szakmai támogatásával mérje fel, hová helyezhetők ki:
rövid szöveges ismertetőket tartalmazó, QR kóddal is ellátott információs táblák, amelyek az adott személyről szóló részletesebb ismertetőhöz vezetnek.
A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy gondoskodjon az információs táblák elkészítéséről és kihelyezéséről az aradi vértanúkról elnevezett utcák esetében legkésőbb 2025. október 6-ig.
A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy vizsgálja meg a szükséges források biztosításának lehetőségét a 2025-ös költségvetés keretében.
A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy működjön együtt a Pesterzsébeti Múzeummal és egyéb szakmai szervezetekkel az anyagok összeállítása és megvalósítása érdekében.
Civilek, kis gyermekes szülők akcióztak a mai testületi ülésen Szabados Ákos március 15-i kisgyermekek, diákok előtt elmondott aktuálpolitikai kampánybeszéde miatt.
Az akciózók felszólították a képviselőket, nyilvánítsanak véleményt.
A politikai pedofíliáról 15 éve változatlan a véleményem, elitéltem akkor is, most is.
S büszke vagyok arra, hogy 10 éve a javaslatomra a képviselőtestület is határozatot hozott erről.
A Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2025-ben is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására.
A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.
Az ilyen kertek általában parlagon heverő telkeken találnak helyet, amit magánemberek önszerveződő csoportja vesz művelés alá a telek tulajdonosának beleegyezésével. A kertek amellett, hogy egészséges kikapcsolódást nyújtanak, egyben a közösségi élet színterévé is válhatnak.
A sikeres pályázók egy parcella egy éves használatát nyerik el és egy aktív, ökotudatos közösségben tevékenykedhetnek.
A pályázaton nagykorú pesterzsébeti lakos indulhat. Az egy lakcímen lakók (egy család) csak egy parcella bérlésére jogosultak.
Az érvényes jelentkezés feltételei: • Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét meg kell adni. • A pályázatban résztvevőknek a jelentkezési lap hiánytalan kitöltésén kívül külön dokumentációt nem kell benyújtani. • A pályázónak el kell fogadnia a közösségi kert házirendjét és az éves tagdíjfizetési kötelezettséget. • Részvétel a közösségi kert valamelyik nyílt óráján vagy nyílt napján, hogy személyesen is egyeztethessen a bíráló bizottság tagjaival. (Az időpontok április 6-án 10 és 12 óra között, vagy április 8. délután).
A pályázatot a közösségi kert 3 tagú bíráló bizottsága értékeli. A pályázatok rangsora pontozás alapján kerül meghatározásra. A bírálatkor figyelembe vesszük az önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett környezetszépítő akciókban való részvételt. A pontozásnál a családi részvétel a kertészkedésben, az eddig végzett kerületi közösségi munka, kertszépítés, szakértelem, kötődés a Duna-parthoz, részvétel a közösségi kert közösségi programjaiban, munkáiban számít.
ZÖLDSÉGEINK:
Idén kétféle parcellát is osztunk:
– hagyományos méretű parcellát, – kisebb parcellát, amely körülbelül hagyományos méretű fele.
Egyenlő pontszám esetén a bizottság sorsolással dönt.
Pályázatok benyújtásának határideje: 2025. április 8. (kedd) 17.00 óra. Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!
„Beszéde végén a zsidókérdést egy viccel intézte el, amely szerint ha egy háziasszony a lakását ciánoztatja, nem fogja megkérdezni a poloskákat, hogy ’te megcsíptél-e, te nem’, hanem elpusztítja az egészet. Ez a része a beszédének nagy tetszést váltott ki.”részlet a Magyarságnak az 1942. július 31-i lapszámából
Az egyre gyengébb erőt felmutatni képes, már csak szűk, párezres körben elmondott március 15-i beszédében erős gesztusokat tett Orbán Viktor a szélsőjobboldal felé.
A két, hírhedt antiszemita író (Takaró Mihály és Döbrentei Kornél) kitüntetésével párhuzamosan visszahozta az 1940-es évek poloskázását is a közbeszédbe.
Azokkal értek egyet, akik szerint nem véletlenül emelte be az lmbtqi közösségek elleni gyűlöletkampány mellé az antiszemitizmus kártyát is.A gazdaság padlón, a kormány képtelen kezelni az inflációt, az államadósság az egekben, s már a választások előtti osztogatások is csak csökkenteni képesek ennek hatását.
Kiemelten fontos a kormány számára, hogy ne a valódi problémákról szóljon a közbeszéd.
Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy jelezzem a most előrántott gumicsonttal a miniszterelnök valójában milyen utat választott hatalmának megtartásáért.
A „poloskázás” kifejezés, amely a XX. századi magyar politikai közbeszédben a zsidókra utaló dehumanizáló metaforaként is megjelent, súlyos hatással volt a zsidó közösség életére. Az ilyen nyelvi és retorikai eszközök nem csupán szimbolikus jelentőségűek, hanem konkrét társadalmi és politikai következményekkel jártak.
Hatások a zsidó közösségre
Dehumanizáció és megbélyegzés: A „poloskákhoz” hasonló metaforák használata a zsidók dehumanizálását szolgálta, amely az antiszemita propaganda egyik alapvető eszköze volt. Ez a fajta retorika elősegítette, hogy a zsidókat ne emberként, hanem kártevőként vagy veszélyként lássák, ami megkönnyítette az ellenük irányuló erőszakos cselekedetek igazolását.
Erőszak és üldöztetés: A dehumanizáló nyelvezet hozzájárult az antiszemitizmus fokozódásához, amely pogromokban, jogfosztásban és végül a holokausztban csúcsosodott ki. A náci Németországban és más országokban hasonló retorika segítette elő a zsidók elleni tömeges erőszakot, például a Kristályéjszaka során.
Társadalmi kirekesztés: Az ilyen metaforák erősítették a zsidók társadalmi kirekesztését, megbélyegzését és diszkriminációját. Magyarországon is megjelentek olyan törvények és intézkedések, amelyek korlátozták a zsidók jogait és lehetőségeit, például az 1920-as numerus clausus törvény.
Közösségi élet összeomlása: A dehumanizáló nyelvezet és az abból fakadó antiszemitizmus hosszú távú hatással volt a zsidó közösségek életére. A holokauszt után a magyarországi zsidó közösség jelentős része elpusztult vagy emigrációra kényszerült, míg a túlélők gyakran nélkülözésben éltek, saját vagyonuk visszaszerzésére alig volt esélyük.
Nyelv és ideológia szerepe
A „poloskázás” mint metafora jól illusztrálja, hogy a nyelv milyen döntő szerepet játszhat az előítéletek terjesztésében és az ellenséges ideológiák megerősítésében. Az ilyen kifejezések nem csupán verbális agressziót jelentenek; társadalmi szinten legitimálhatják az erőszakot és az elnyomást[9]. Az antiszemita nyelvezet tehát nem pusztán kommunikációs eszköz volt, hanem aktívan hozzájárult az üldöztetéshez és népirtáshoz.
Összességében a „poloskázás” dehumanizáló hatása mélyen gyökerezett az antiszemita ideológiában, amely súlyosan érintette a zsidó közösség életét Magyarországon és Európában egyaránt.
Ahogy egyre többen megfogalmazzák: a nemzetközi nőnap cselekvésre való felhívás, nem pedig ünneplés.
Arra ösztönöz minket, magánszemélyeket, szervezeteket és közösségeket, hogy gyorsan és határozottan cselekedjünk a nők egyenlőségét akadályozó rendszerszintű korlátok és előítéletek lebontása érdekében.
Nem csak egyetlen napon kell ugyanis a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!
Lehet-e valaki egyszerre anya és dolgozó nő?
Hogyan segíthetünk a nők társadalmi felemelkedésében? Hogyan érhetjük el, hogy a nők és lányok aktív szerepet vállaljanak a döntéshozatali folyamatokban, beleértve a környezeti döntéseket is. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a zöld ügyek iránt elkötelezett lányok vezető szerepet töltsenek be a környezeti változások elősegítésében.
Milyen módon biztosíthatunk lakhatást a családoknak?
Milyen módon tudjuk kiűzni a tanári szobákból a „mindenből kitűnő, szorgalmas kislány” kontra „eleven és okos fiú” sztereotípiákat?
A nők és lányok gyakran aránytalanul érintettek a környezeti válságok által, például a vízhiány, az élelmiszerbizonytalanság vagy a klímaváltozás hatásai miatt. Hogyan tudjuk ezt feloldani?
Ezért kell szolidaritást vállalnunk, hogy merész, látható és egységes erőt hozzunk létre a nemek közötti egyenlőségért, s ebben a férfiak nincsenek a pálya szélén, ez ugyanis csak együtt működik.
Az elmúlt években több javaslatot fis megfogalmaztam a kínai vasút pesterzsébeti szakaszával kapcsolatban:
Átláthatóság és lakossági bevonás:
hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat és terveket1.
kezdődjenek társadalmi egyeztetések a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról1.
vonják be Pesterzsébet lakosságát és önkormányzatát a fejlesztési döntésekbe1.
Környezetvédelem és zajvédelem:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium építse meg a korábban szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokat1.
Cselekvést kértem a növekvő áruforgalom és a már most is határértéket meghaladó zajszennyezés miatt1.
Önkormányzati tájékoztatás és fellépés:
Javaslatot nyújtottam be, hogy a képviselőtestületi ülésen külön napirenden tárgyalják a kérdést4.
Kértem, hogy a polgármester járjon közbe az információk megszerzése érdekében4.
Vagyonvédelem:
Aggódom a kerületi vagyonvesztés miatt, és szeretném elkerülni azt4.
Folyamatos napirenden tartás:
Javaslatomra rendszeresen a testületi ülésen napirendre veszik a kínai vasút pesterzsébeti szakaszával kapcsolatos információkat és a kisajátítási terveket1.
Az a célom, hogy a képviselőtestület a pesterzsébetiek érdekeit képviselje, és ne döntsenek róluk nélkülük a kínai vasút fejlesztése során14.
Most újabb területek vonna be a kormány az építkezésekbe, ezért az alábbi levelet küldtem a városvezetésnek:
A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziója újabb két területet (170007 és hrsz 170012/1) von be a beruházásba.
Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja ennek hatásait is és megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetések során.
Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a módosítás milyen konkrét területeket érint a kerületünkben, és milyen változásokat hozhat magával az itt élők számára. Különösen fontos lenne tudni, hogy:
Hogyan befolyásolja a módosítás a helyi közlekedési hálózatot, beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést?
Vannak-e tervek a helyi infrastruktúra fejlesztésére a beruházással összhangban?
Milyen hatással lehet a módosítás a kerület zöldfelületeire és parkolására?
Fontosnak tartom, hogy Pesterzsébet lakossága és képviselői megfelelő információkkal rendelkezzenek az ügyben, és lehetőség szerint érvényesíteni tudják a kerület érdekeit a döntéshozatal során.
Várom megtisztelő válaszukat és tájékoztatásukat a fentiekkel kapcsolatban.
Üdvözlettel, Mach Péter önkormányzati képviselő Pesterzsébet
