Kategória: Közélet

Beküldve:

Csatlakozz a Duna-parti Közösségi Kerthez! – 2025

A Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány a Duna-parti Közösségi Kert közösségével 2025-ben is pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére a közösségi kert szabad parcelláinak kiosztására.

A nyugaton már elterjedt „community gardening” (közösségi kertek) alapvető célja, hogy egy közösség tagjai lakóhelyük közvetlen közelében termeszthessenek növényeket.

Az ilyen kertek általában parlagon heverő telkeken találnak helyet, amit magánemberek önszerveződő csoportja vesz művelés alá a telek tulajdonosának beleegyezésével. A kertek amellett, hogy egészséges kikapcsolódást nyújtanak, egyben a közösségi élet színterévé is válhatnak.

A sikeres pályázók egy parcella egy éves használatát nyerik el és egy aktív, ökotudatos közösségben tevékenykedhetnek.

A pályázaton nagykorú pesterzsébeti lakos indulhat. Az egy lakcímen lakók (egy család) csak egy parcella bérlésére jogosultak.

Az érvényes jelentkezés feltételei:
•           Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét meg kell adni.
•           A pályázatban résztvevőknek a jelentkezési lap hiánytalan kitöltésén kívül külön dokumentációt nem kell benyújtani.
•           A pályázónak el kell fogadnia a közösségi kert házirendjét és az éves tagdíjfizetési kötelezettséget.
•           Részvétel a közösségi kert valamelyik nyílt óráján vagy nyílt napján, hogy személyesen is egyeztethessen a bíráló bizottság tagjaival. (Az időpontok április 6-án 10 és 12 óra között, vagy április 8. délután).

A pályázatot a közösségi kert 3 tagú bíráló bizottsága értékeli.  A pályázatok rangsora pontozás alapján kerül meghatározásra. A bírálatkor figyelembe vesszük az önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett környezetszépítő akciókban való részvételt. A pontozásnál a családi részvétel a kertészkedésben, az eddig végzett kerületi közösségi munka, kertszépítés, szakértelem, kötődés a Duna-parthoz, részvétel a közösségi kert közösségi programjaiban, munkáiban számít. 

ZÖLDSÉGEINK:

Idén kétféle parcellát is osztunk:

– hagyományos méretű parcellát,
– kisebb parcellát, amely körülbelül hagyományos méretű fele.

Egyenlő pontszám esetén a bizottság sorsolással dönt.

Pályázatok benyújtásának határideje: 2025. április 8. (kedd) 17.00 óra. Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!

A közösségi kert házirendje itt elérhető:

https://drive.google.com/file/d/1vVOOYLFX0-LJ282H2eh_5aRR6z8C7Y3Z/view?usp=sharing

A pályázat benyújtási módja:
–           Az űrlap kitöltése: https://forms.gle/6ZdhhbXX42ygmvLZ7

Virágaink:

Beküldve:

Hogyan hatott a poloskázás a zsidó közösség életére

„Beszéde végén a zsidókérdést egy viccel intézte el, amely szerint ha egy háziasszony a lakását ciánoztatja, nem fogja megkérdezni a poloskákat, hogy ’te megcsíptél-e, te nem’, hanem elpusztítja az egészet. Ez a része a beszédének nagy tetszést váltott ki.” részlet a Magyarságnak az 1942. július 31-i lapszámából

Az egyre gyengébb erőt felmutatni képes, már csak szűk, párezres körben elmondott március 15-i beszédében erős gesztusokat tett Orbán Viktor a szélsőjobboldal felé.

A két, hírhedt antiszemita író (Takaró Mihály és Döbrentei Kornél) kitüntetésével párhuzamosan visszahozta az 1940-es évek poloskázását is a közbeszédbe.

Azokkal értek egyet, akik szerint nem véletlenül emelte be az lmbtqi közösségek elleni gyűlöletkampány mellé az antiszemitizmus kártyát is. A gazdaság padlón, a kormány képtelen kezelni az inflációt, az államadósság az egekben, s már a választások előtti osztogatások is csak csökkenteni képesek ennek hatását.

Kiemelten fontos a kormány számára, hogy ne a valódi problémákról szóljon a közbeszéd.

Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy jelezzem a most előrántott gumicsonttal a miniszterelnök valójában milyen utat választott hatalmának megtartásáért.

A „poloskázás” kifejezés, amely a XX. századi magyar politikai közbeszédben a zsidókra utaló dehumanizáló metaforaként is megjelent, súlyos hatással volt a zsidó közösség életére. Az ilyen nyelvi és retorikai eszközök nem csupán szimbolikus jelentőségűek, hanem konkrét társadalmi és politikai következményekkel jártak.

Hatások a zsidó közösségre

  1. Dehumanizáció és megbélyegzés: A „poloskákhoz” hasonló metaforák használata a zsidók dehumanizálását szolgálta, amely az antiszemita propaganda egyik alapvető eszköze volt. Ez a fajta retorika elősegítette, hogy a zsidókat ne emberként, hanem kártevőként vagy veszélyként lássák, ami megkönnyítette az ellenük irányuló erőszakos cselekedetek igazolását.
  2. Erőszak és üldöztetés: A dehumanizáló nyelvezet hozzájárult az antiszemitizmus fokozódásához, amely pogromokban, jogfosztásban és végül a holokausztban csúcsosodott ki. A náci Németországban és más országokban hasonló retorika segítette elő a zsidók elleni tömeges erőszakot, például a Kristályéjszaka során.
  3. Társadalmi kirekesztés: Az ilyen metaforák erősítették a zsidók társadalmi kirekesztését, megbélyegzését és diszkriminációját. Magyarországon is megjelentek olyan törvények és intézkedések, amelyek korlátozták a zsidók jogait és lehetőségeit, például az 1920-as numerus clausus törvény.
  4. Közösségi élet összeomlása: A dehumanizáló nyelvezet és az abból fakadó antiszemitizmus hosszú távú hatással volt a zsidó közösségek életére. A holokauszt után a magyarországi zsidó közösség jelentős része elpusztult vagy emigrációra kényszerült, míg a túlélők gyakran nélkülözésben éltek, saját vagyonuk visszaszerzésére alig volt esélyük.

Nyelv és ideológia szerepe

A „poloskázás” mint metafora jól illusztrálja, hogy a nyelv milyen döntő szerepet játszhat az előítéletek terjesztésében és az ellenséges ideológiák megerősítésében. Az ilyen kifejezések nem csupán verbális agressziót jelentenek; társadalmi szinten legitimálhatják az erőszakot és az elnyomást[9]. Az antiszemita nyelvezet tehát nem pusztán kommunikációs eszköz volt, hanem aktívan hozzájárult az üldöztetéshez és népirtáshoz.

Összességében a „poloskázás” dehumanizáló hatása mélyen gyökerezett az antiszemita ideológiában, amely súlyosan érintette a zsidó közösség életét Magyarországon és Európában egyaránt.

Minden más értelmezés szimpla hazugság!

Beküldve:

Esélyt, ne csak tulipánt!

Ahogy egyre többen megfogalmazzák: a nemzetközi nőnap cselekvésre való felhívás, nem pedig ünneplés.

Arra ösztönöz minket, magánszemélyeket, szervezeteket és közösségeket, hogy gyorsan és határozottan cselekedjünk a nők egyenlőségét akadályozó rendszerszintű korlátok és előítéletek lebontása érdekében.

Nem csak egyetlen napon kell ugyanis a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!

  • Lehet-e valaki egyszerre anya és dolgozó nő?
  • Hogyan segíthetünk a nők társadalmi felemelkedésében? Hogyan érhetjük el, hogy a nők és lányok aktív szerepet vállaljanak a döntéshozatali folyamatokban, beleértve a környezeti döntéseket is. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a zöld ügyek iránt elkötelezett lányok vezető szerepet töltsenek be a környezeti változások elősegítésében.
  • Milyen módon biztosíthatunk lakhatást a családoknak?
  • Milyen módon tudjuk kiűzni a tanári szobákból a „mindenből kitűnő, szorgalmas kislány” kontra „eleven és okos fiú” sztereotípiákat?
  • A nők és lányok gyakran aránytalanul érintettek a környezeti válságok által, például a vízhiány, az élelmiszerbizonytalanság vagy a klímaváltozás hatásai miatt. Hogyan tudjuk ezt feloldani?

Ezért kell szolidaritást vállalnunk, hogy merész, látható és egységes erőt hozzunk létre a nemek közötti egyenlőségért, s ebben a férfiak nincsenek a pálya szélén, ez ugyanis csak együtt működik.

Beküldve:

Újabb területeket vonhatnak be a kínai vasút pesterzsébeti építkezésébe

Az elmúlt években több javaslatot fis megfogalmaztam a kínai vasút pesterzsébeti szakaszával kapcsolatban:

  1. Átláthatóság és lakossági bevonás:
    • hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat és terveket1.
    • kezdődjenek társadalmi egyeztetések a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról1.
    • vonják be Pesterzsébet lakosságát és önkormányzatát a fejlesztési döntésekbe1.
  2. Környezetvédelem és zajvédelem:
    • Az Építési és Közlekedési Minisztérium építse meg a korábban szerződésben rögzített zajvédelmi beruházásokat1.
    • Cselekvést kértem a növekvő áruforgalom és a már most is határértéket meghaladó zajszennyezés miatt1.
  3. Önkormányzati tájékoztatás és fellépés:
    • Javaslatot nyújtottam be, hogy a képviselőtestületi ülésen külön napirenden tárgyalják a kérdést4.
    • Kértem, hogy a polgármester járjon közbe az információk megszerzése érdekében4.
  4. Vagyonvédelem:
    • Aggódom a kerületi vagyonvesztés miatt, és szeretném elkerülni azt4.
  5. Folyamatos napirenden tartás:
    • Javaslatomra rendszeresen a testületi ülésen napirendre veszik a kínai vasút pesterzsébeti szakaszával kapcsolatos információkat és a kisajátítási terveket1.

Az a célom, hogy a képviselőtestület a pesterzsébetiek érdekeit képviselje, és ne döntsenek róluk nélkülük a kínai vasút fejlesztése során14.

Most újabb területek vonna be a kormány az építkezésekbe, ezért az alábbi levelet küldtem a városvezetésnek:

Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Főépítész Asszony!

A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziója újabb két területet (170007 és hrsz 170012/1) von be a beruházásba.

Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja ennek hatásait is és megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetések során.

Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a módosítás milyen konkrét területeket érint a kerületünkben, és milyen változásokat hozhat magával az itt élők számára. Különösen fontos lenne tudni, hogy:

  • Hogyan befolyásolja a módosítás a helyi közlekedési hálózatot, beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést?
  • Vannak-e tervek a helyi infrastruktúra fejlesztésére a beruházással összhangban?
  • Milyen hatással lehet a módosítás a kerület zöldfelületeire és parkolására?

Fontosnak tartom, hogy Pesterzsébet lakossága és képviselői megfelelő információkkal rendelkezzenek az ügyben, és lehetőség szerint érvényesíteni tudják a kerület érdekeit a döntéshozatal során.

Várom megtisztelő válaszukat és tájékoztatásukat a fentiekkel kapcsolatban.

Üdvözlettel,
Mach Péter
önkormányzati képviselő
Pesterzsébet

Beküldve:

10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen!

📢 10 éve tisztítjuk a Duna-partot – Idén két helyszínen! 🌍♻️

Az Átalakuló Duna-part szervezésében ismét akcióba lendültünk a dél-pesti Duna-part megtisztításáért! Az elmúlt évtizedben rengeteg szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket, és idén sem volt ez másképp. Civilek, lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok fogtak össze, hogy egy élhetőbb, tisztább partszakaszt hagyjunk magunk után.

📍 Két helyszínen dolgoztunk:
✅ Soroksáron, a szennyvíztisztító kifolyójánál
✅ Pesterzsébeten, a Gubacsi híd lábánál

💪 Az eredmény:
Közel 50 önkéntes közreműködésével több mint 150 zsák hulladékot gyűjtöttünk össze! Az elmúlt években átadott Duna sétány már rendezettebb, de a Gubacsi hídtól északra eső terület és a dél-pesti szennyvíztisztító környéke még komoly munkát igényelt. Most ezek a szakaszok is tisztábbá és élhetőbbé váltak a kutyások, futók, kerékpárosok és természetkedvelők számára.

Miért érdemes csatlakoznod legközelebb?
🔹 Ha zavar a teleszemetelt Duna-part.
🔹 Ha szeretnél egy tisztább és rendezettebb környezetben futni vagy bringázni.
🔹 Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól.
🔹 Ha fontos neked a természet és a környezetvédelem.
🔹 Ha jó társaságban, értelmes célért dolgoznál!

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett, és várunk legközelebb is! Együtt még többre vagyunk képesek! 💚♻️

Külön köszönet a Kakas Pizza támogatásáért, amely finom pizzával segítette az önkénteseket a munka után! 🍕🙏

📸 [Ide jöhet egy kép a szemétszedésről vagy a megtisztított területről]

Beküldve:

Mi történt a 2025 január 23-i testületi ülésen?

Az év első testületi ülésén 24 napirendi pontot tárgyaltunk, és számos fontos döntést hoztunk Pesterzsébet jövőjéről. Íme a legfontosabb eredmények:

🔨 Felújítások, fejlesztések

  • Tátra téri vásárcsarnok: Idén megkezdődhet a régi csarnok felújítása, amelyhez később mélygarázs és a környék teljes rendbetétele is kapcsolódik. Javaslatomra emléktábla őrzi majd az épület tervezőjének, Vermes Józsefnek az emlékét. Bővebben itt olvashatsz a fejlesztésekről és Vermes Józsefről.
  • Vörösmarty tér: Meghosszabbítottuk a kiviteli tervek határidejét, és készülünk a teljes parkfelújítás megkezdésére, amely játszóteret, pihenő- és sportfunkciókat, valamint fenntartható, klímabarát megoldásokat tartalmaz.
  • Szabadka utcai rendelő: Folytatjuk az energetikai felújítást az Egészséges Budapest Program keretében. az a program, amit Karácsony Gergely sikeres tárgyalásainak köszönhetően az Atlétikai Stadion felépítéséért cserébe finanszíroz a kormány. Most a 177,4 m2 padlás és búvótér alatti födém szigetelését oldjuk meg.
  • Bekerül a kerület gazdasági és városfejlesztési tervébe a Kiskosuti Erzsébet tértől Jókai Mór utcáig tartó szakaszának, valamint a Határ út – Jókai Mór utca – Nagykőrösi út közötti szakaszának rekonstrukciójának érdekében javaslat a szakértői felmérésre és a társadalmi egyeztetésre. Ezzel a kerület két neuralgikus részének rendbetétele új lehetőséget kaphat.

🚦 Közlekedésbiztonság
A DK frakció javaslatára tárgyalások indulnak új traffipaxok telepítéséről a kerületben.

🐕 Kutyafuttató és vasúti fejlesztések
A Budapest–Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása miatt kisajátításokat terveznek. A testület többsége 8 MFt-ért eladta a beruházónak a Zodony utcai kutyafuttató egy részét és a vasúti pálya mentén egy vékony sávot. Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a befolyt összeget a kutyafuttató áthelyezésére kell majd költeni. Ez egy szükséges, de nem elégséges döntés volt, mivel sem terveket nem láttunk, sem garanciát nem kaptunk zajvédelemre, és nem láttuk miért akarják kisajátítani a területet. Ezért sem támogattam a döntést.

A testületi ülésen újra kértem, s ígéretet kaptam lakossági fórumra és a tervek megismertetésére, a remény hal…

🏗️ Mediterrán lakópark melletti fejlesztések
A Mediterrán Lakópark és a Közműhelytelep utca mellett található 2.ha 4524 m2 alapterületű, „kivett beépítetlen terület” művelési ágú ingatlan besorolása jelenleg 3 részre tagozódik. Az ingatlan Vi-3/SZ3 jelű intézményi övezetben van, ahol a megengedett beépítettség 35%. Ettől délre Ek-1 jelű Közjóléti erdőterületi besorolású, ahol a terület 3%-áig beépíthető. A telek északi részében a közterületek találkozási pontjánál Zkp-k1 jelű közpark övezet van kiszabályozva, mely telekalakítás esetén közterületként az Önkormányzat részére átadandó terület.

A telek három részre alakításáról és az önkormányzati rész átvételéről döntött most a testület.

Tájékoztatást kaptam az esetleges fejlesztésekről (erről írok majd bővebben).

♻️ Lomtalanítás és köztisztaság
A lomtalanítás új rendszeréről konzultáció indul, és elfogadtuk a Fidesz javaslatát a köztisztaság erősítésére, amit további, javaslomra kidolgozott intézkedésekkel bővítettünk.

Ha kérdésed, véleményed van, írd meg kommentben!

A napirendek:

  1. Beszámoló a polgármester két ülés között eltelt időszak munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
  2. Bizottságok beszámolói, tagcserék, kérdések, bejelentések, interpellációk   
  3. Javaslat a 2025. évi téli igazgatási szünet elrendelésére
  4. Javaslat a képviselői tevékenység ellátásához szükséges irodák felülvizsgálatára –
  5. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Kossuth Lajos utca 49. számú ingatlanban szervezeti egységek elhelyezésére
  6. Javaslat Pesterzsébet Önkormányzata Gazdasági Működtető és Ellátó Szervezet (GAMESZ) Alapító Okiratának módosítására
  7. Javaslat a 6. számú felnőtt fogorvosi körzet vonatkozásában létrejött feladat-ellátási szerződés módosítására
  8. Javaslat a 2025. évi közfoglalkoztatási program indításának támogatására vonatkozó elvi hozzájárulásra
  9. Javaslat a Helyi Társadalmi Programsorozat elfogadására –
  10. Javaslat a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelet módosítására
  11. Javaslat megállapodás megkötésére a DBF-DBH-FVM Zrt-vel
  12. Javaslat a Tarna Invest Építőipari Szervező és Kivitelező Kft. tulajdonában lévő területrész ingyenes önkormányzati tulajdonba vételére
  13. Javaslat a Bp. XX. Igló utca 6. 2. em. 5. szám alatti ingatlan ismételt használatba adására a Pesterzsébeti Polgárőrség részére
  14. Javaslat a Bp. XX. Rákóczi u. 25. sz. alatti Társasház (171937/0) tűzfal felújításával kapcsolatos költségeinek Önkormányzatra eső hányadának finanszírozására
  15. Javaslat a Budapest XX. kerület Vörösmarty tér rekonstrukciója tárgyú projekt megvalósításával kapcsolatos döntés meghozatalára
  16. Javaslat a Szabadka utca 47. szám alatti háziorvosi rendelő energetikai felújításának folytatására az Egészséges Budapest Program keretében kapott támogatásból fel nem használt előirányzat felhasználásával
  17. Javaslat a „Budapest-Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása” elnevezésű projekt érdekében a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. által igénybe venni kívánt, önkormányzati tulajdonú területekkel kapcsolatos tulajdonosi döntés meghozatalára
  18. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzata módosításának megkezdésére a vizsgált területre (195048/22. hrsz.), a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
  19. Javaslat a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzatának a telepítési tanulmányterv alapján történő módosítási eljárásának megindítására a Mártírok útja melletti vizsgált területre, a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
  20. Javaslat az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködési megállapodás megkötésére
  21. Javaslat Budapest 1203 Budapest, Jókai M. u. 23. fszt. 5. szám alatti lakás ukrán menekültek részére történő bérbeadására
  22. Javaslat az Olaj és Bor Kft. közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
  23. Javaslat Tóth Gergely közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
  24. Javaslat a lomtalanítással kapcsolatos álláspont kialakításához
  25. Javaslat a kerület köztisztaságának erősítése érdekében szükséges intézkedések megtételére
  26. Javaslat sebességmérő dobozok és eszközök beszerzéséről
Beküldve:

Megújulhat a Tátra téri vásárcsarnok és emléktáblát állítunk tervezőjének, Vermes Józsefnek

Valószínúleg sokan olvasták decemberben Sarkadi Zsolt Telexen megjelent írását Vermes Józsefről, a Tátra téri vásárcsarnok tervezőjéről. Nekem hosszú időre visszaadta a magyar újságírással kapcsolatos hitemet.

Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a tegnapi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:

  • Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
  • A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.

A Tátra téri vásárcsarnok – Pesterzsébet egyik gyöngyszeme

A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült Vermes József tervei alapján. Az épület modern funkcionalitása mellett esztétikai értékei is kiemelkedőek. Az akkori kornak megfelelő, közösségi és kereskedelmi funkciókat szolgáló épület egyedülálló példája a kora XX. századi piacoknak, amelyek egyszerre töltöttek be gazdasági és társadalmi központi szerepet.

Az épületen megjelenő eklektikus és szecessziós elemek, a nagyvonalú belső terek, valamint a korszerű anyaghasználat mind Vermes József szakmai kiválóságát dicsérik. A felújítás során remélem nemcsak az építményt hozzák korszerű állapotba, hanem igyekeznek megőrizni annak eredeti arculatát és esztétikai értékeit is. Az újratervezett csarnok alá mélygarázs épülhet, amely hozzájárul a piac környezetének rendezettségéhez, miközben továbbra is fontos találkozóhely marad a helyi közösségek számára.

Milyen lesz a csarnok, ha elkészül?

  • Pince: különálló, változó alapterületű raktárok lesznek.
  • Földszint: az eredeti vásárcsarnok funkció mellett nagyobb kereskedelmi egységek, akadálymentesítés, teher- és személylift kialakítása, plusz szolgáltatások (posta, , ATM, hírlap, …) A kereskedelmi funkció megtartása mellett, jelentős belső átalakítások lesznek , fűtött-hűtött csarnoképület.
  • Galéria: „gasztrotér”-helyben fogyasztás, elvitel/kiszállítás: frissen készült ételek, kávézó.
  • 200 férőhelyes, többszintes mélygarázs épülhet a piactér alatt.

Vermes József – egy elfeledett zseni tragikus története

Vermes József az 1920-as évek egyik kiemelkedő magyar építésze volt, akinek nevéhez számos jelentős alkotás fűződik. A Tátra téri vásárcsarnok talán a legismertebb pesterzsébeti munkája, de sajnálatos módon élete tragikus fordulatot vett: az októberi nyilas hatalomátvétel után Vermes Józsefet munkaszolgálatra hívták be. A 65 éves Vermes Józsefet, sok más ártatlan emberrel együtt, elhurcolták a csillagos házból, majd a gyűjtőtáborként funkcionáló óbudai téglagyárba toloncolták. A munkaszolgálatosokat a „halálmenetek” keretében gyalog indították el a nyugati határhoz. Vermes József végkimerülés következtében vesztette életét Hegyeshalom mellett 1944. november 27-én reggel 8 órakor. Holttestét tömegsírban földelték el 110 sorstársával együtt az egykori Vörös istálló mellett.

Az emléktábla állításával nemcsak építészeti munkájára, hanem életének tragikus végére is emlékezünk, rávilágítva a XX. század borzalmainak emberi áldozataira.

A következő lépések

A testület határozata értelmében az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a Pesterzsébeti Múzeummal, a Dél-pesti Hitközséggel az Építész Kamara illetékeseivel és a minisztériummal az emléktábla elkészítése érdekében. Az összefogás biztosítja, hogy az emléktábla ne csak méltó emléket állítson Vermes Józsefnek, hanem együtt képviselje Pesterzsébet örökségének és közösségi összetartásának szellemét is.

Ez nemcsak egy építészeti műemlék megújítása lehet így, hanem egy fontos lépés közösségünk történelmi örökségének ápolása felé is.

Beküldve:

Végre megoldás született a Helsinki út 26. szám alatti szellemház ügyében

A terület önkormányzati képviselőjeként nagyon büszke vagyok arra, hogy kitartó munkával és több cikluson át tartó erőfeszítéssel sikerrel jártunk.

 A döntés nagy jelentőségű mind a helyi lakók, mind Pesterzsébet egész közössége számára.

Többéves küzdelem után a pesterzsébeti Önkormányzat végül döntött: a Helsinki út 26. szám alatti szellemház utolsó magántulajdonban lévő ingatlanrészét is kivásárolják. A határozat értelmében a SPECGÉP Kölcsönző és Kereskedelmi Kft. tulajdonában lévő, 125 m²-es üzlethelyiséget az Önkormányzat 56 millió forintos összegért vásárolja meg, melyet általános forgalmi adó nem terhel.

A döntés alapját a 320/2024. (XII. 05.) Ök. sz. határozat képezi, amely továbbá biztosítja a szükséges összeget az önkormányzati költségvetés tartalékaiból. A határozat felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés megkötésére és az üzlethelyiség tulajdonának rendezésére. Az ingatlan megvásárlását 2024. december 31-ig kell lebonyolítani.

A területrendezési tervek készítése 2025-ben kezdődhet, amelyhez az önkormányzat következő évi költségvetésében szükséges forrásokat különítik el. A helyi lakók és a képviselő egyaránt abban bíznak, hogy a szellemház lebontásával a területen megvalósulhat egy fenntarthatóbb, zöldebb és biztonságosabb környezet kialakítása.

320/2024. (XII. 05.) Ök. sz. határozat

A Képviselő-testület

  1. meg kívánja vásárolni a 170204/56/A/5 hrsz. alatt nyilvántartott, természetben Budapest, XX. Helsinki út 26. szám alatti társasházban található 125 m2, a SPECGÉP Kölcsönző és Kereskedelmi Kft. tulajdonát képező üzlethelyiség megjelölésű ingatlant per-, teher- és igénymentes állapotban, 56.000.000,- Ft, azaz Ötvenhatmillió forint összegű vételár megfizetése ellenében, melyet általános forgalmi adó nem terhel.
  2. a határozat I. pontjában részletesen körülírt ingatlan megvásárlásához szükséges vételár összegét a 2024. évi költségvetés tartalékai között, az egyéb helyiség és telekértékesítési elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg terhére biztosítja.
  3. felkéri és felhatalmazza a polgármestert, hogy a 170204/56/A/5 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosával az ingatlan megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződést megkösse és az ingatlan 56.000.000,- Ft (Ötvenhatmillió forint) összegű vételárát az eladó részére az Önkormányzat képviseletében eljárva kifizesse.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a Budapest, XX. Helsinki út 26. szám alatti társasház és területének rendezése érdekében a szükséges előirányzat biztosítására a 2025. évi költségvetés tervezése során tegyen javaslatot.
  5. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős:    Szabados Ákos polgármester
Határidő:  az ingatlan megvásárlására: 2024. december 31.
a társasház és területének rendezéséhez szükséges előirányzat biztosítása: 2025. évi  költségvetés tervezésekor

Az előzményekről:

Beküldve:

Ploggingoljunk együtt a pesterzsébeti Duna-partért!

Kedves Barátaink, Futók, Kutyások és Kisgyerekes Szülők!

Csatlakozzatok hozzánk január 1-jén, 11 és 14 óra között egy különleges évindító eseményre: ploggingra a pesterzsébeti Duna-parton!

https://fb.me/e/3KSvFq5oU

De mit is jelent a „plogging”?

A plogging egy svéd eredetű kifejezés, amely a „plocka upp” (összeszedni) és a „jogging” (kocogás) szavak ötvözetéből származik. Lényege, hogy a futás vagy séta során felszedjük a környezetünkben található hulladékot, így egyszerre tehetünk az egészségünkért és a természetért.

Miért fontos a tiszta Duna-part?

  • Futóként biztosan te is szívesebben mozogsz egy rendezett, tiszta környezetben, ahol nem botlasz szemétbe.
  • Kutyás gazdiként örömöd lelheted abban, hogy kedvenced egy biztonságosabb, szemétmentes környezetben szaladgálhat.
  • Kisgyerekes szülőként pedig fontos, hogy a család közösen tölthessen minõségi időt egy tiszta, biztonságos természeti környezetben.

Mit hozz magaddal?

  • Kényelmes ruhát, amelyben jólesik a mozgás.
  • Kesztyűt és néhány zsákot a hulladék gyűjtéséhez.
  • Bármilyen eszközt, amely megkönnyíti a hulladékok felszedését.

Legyünk együtt a változás követendő példája!

Hozd magaddal a barátaidat, családodat és ünnepeljük az új évet egy friss levegőn töltött, környezettudatos programmal!

A rendezvényt az Átalakuló Duna-part is támogatja!

Fussunk vagy sétáljunk egy szemeteszsákkal január 1-jén, hogy egy tisztább, szebb Duna-partért dolgozhassunk!

További információért kérlek, keressetek bennünket!

https://fb.me/e/3KSvFq5oU

Beküldve:

REpont automata érkezhet a Tátra téri piacra!

A Közösen Pesterzsébetért frakció keresett meg a múlt héten azzal, hogy támogassam kezdeményezésüket, amely egy REpont automata telepítését javasolta a Tátra téri piacra.

Nagyon jó ötletnek tartottam, lelkesen néztem át, véleményeztem és írtam alá képviselőtestületi előterjesztésüket, ugyanis számos előnnyel járhat az Önkormányzat, a lakók és az árusok számára egyaránt, ha a helyi közösség nyitott az ötletre. Talán az adventi hangulatnak is köszönhető, hogy a csütörtöki ülésen számos új, előremutató ötlet, az engedélyeztetést, előkészületeket pontosító információ, módosítás is érkezett hozzá és utána egyhangúan fogadta a képviselőtestület a javaslatot.

Mi könnyen és kényelmesen visszaválthatjuk az üres italos palackokat és fémdobozokat a mindennapi, hétvégi piaclátogatás során. Minden új helyszín segít abban, hogy a visszaváltott palackokért kapott visszatérítés kényelmesebben csökkentse a háztartások költségvetését.

Zöld képviselőként fontosnak tartom, hogy az automata ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést és a fenntartható szokásokat, ami hosszú távon hozzájárulhat a környezetvédelemhez és a figyelmet a helyi fenntarthatósági erőfeszítésekre, és javítja a piac környezetvédelmi imázsát.

A piac és környezete tisztábbá válhat, ha kevesebb lesz az eldobált palack és fémdoboz. Az automata használata közösségi összefogást is inspirálhat, például helyi szemléletformáló kampányok vagy versenyek szervezésével (erről bővebben is írni fogok).

Az árusok számára, a piac jövője szempontjából is előnyös:

  1. Növekvő vásárlószám: Az automata vonzza a piacra látogatókat, akik a visszaváltás után szívesebben vásárolhatnak a helyi árusoktól.
  2. Zöld arculat erősítése: A környezettudatosságot támogató szolgáltatás jelenléte pozitív hatással lehet az árusok megítélésére is.
  3. Csökkentett hulladékkezelési terhek: Az automata segít a piacon keletkező italos flakonok és dobozok kezelésében, tisztábbá téve a környezetet.
  4. Piac népszerűsítése: Egy modern, környezettudatos eszköz jelenléte növeli a piac vonzerejét, különösen a fiatalabb generációk és a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók körében.

Amellett, hogy szükség van egy felmérésre, hogy megismerjük a helyi közösségtől és az árusok körében az igényt és támogatottságot, komoly egyeztetésekre, műszaki és egyéb vizsgálatokra is szükség lesz. A folyamat több lépésből áll, amelyben az önkormányzat és a piac üzemeltetője is aktívan részt kell vegyen. A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt) végzi a REpont automaták biztosítását a visszaváltási rendszer működésének támogatására.

Önök szerint jó ötlet? Használnák? S ha igen, akkor milyen gyakran? Írják meg kommentben!