@ptermach Apró részsiker: kérésemre Nyul Zoltán államtitkárhelyettes december elején ígéretet tett a pesterzsébeti vasút környezetében a fapótlások megkezdésére. Az első ültetések meg is történtek, ennèl azért több ígéretet is kaptunk: remélem a tarvágott véderdő és a zajvédelem ügyében hamarosan szintén videókkal jekentkezhetek. #xuprmach #kínaivasút #pesterzsèbet
♬ eredeti hang – Mach Péter
Vonattal a belvárosba, metróbusszal a Kálvinra – Pesterzsébet közlekedési sikerei
Tegnap délután én is kipróbáltam a Kálvin térről a metróbuszt. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.
S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is.
Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.
S köszi Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára, hogy ti sem tartottatok minket síkhülyének, hanem támogattátok a fővárosban a személyes egyeztetésen.
Akik pedig ellenezték, hátráltatták, nem vették komolyan, rosszul képviselték Pesterzsébet érdekeit, s most mégis ezzel kampányolnak, azok nyaljanak sót!
A „Vonattal a belvárosba” mozgalommal több mint három év munkája kellett ahhoz, hogy 2019. április 7-től az S25-ös elővárosi vonat végre valódi alternatívát nyújtson a belvárosba utazóknak. Korábban Pesterzsébetből a Keleti pályaudvarra érni csak bonyolult átszállásokkal vagy sokkal hosszabb idő alatt volt lehetséges, ami sokaknak komoly akadályt jelentett. A változásnak köszönhetően most már közvetlenül, gyorsan és kényelmesen tudunk vonattal a Keleti pályaudvarra jutni, majd onnan tovább az egész városban. Ez az eredmény nemcsak a közlekedést egyszerűsítiette hanem jelképesen is fontos: azt mutatja, hogy ha a lakosok együtt dolgoznak, akkor valódi változást tudnak elérni a közösségi érdekképviselettel. Most egyre inkább úgy tűnik, hogy újra célba értünk és a februári újrainduláskor szintén a Keleti lesz a végállomás.
A metróbusz ötleté ist már évek óta keringettük a pesterzsébeti közbeszédben, 2022-ben már javasoltuk, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros tértől a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd az Üllőin és a körúton tér vissza Pesterzsébet felé. A fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.
Amúgy természetesen lekéstem a buszt 😀 , de 5 percen belül érkezett a következő (emiatt a Borároson álltunk is pár percet). Meglepően gyorsan hazaértem (OK, egy adventi vacsira a Vakvarjúba a barátaimmal, haza kicsit lassabban), s a János utcai megállóból a Duna-partra sem volt hosszú a séta. Befelé a városba lehetne komfortosabb és elérhetne több utast, de így is nagy segítség.
Az I 💚 Pesterzsébet! csoportban végzett saját felmérésemben a legtöbben azt jelezték vissza, hogy a legnagyobb vonzerőt a belváros felé vezető, átszállásmentes kapcsolat és a kiszámítható menetidő jelenti, ugyanakkor többen kértek további finomhangolást az útvonalban és a csatlakozásokban is. Ezeket a tapasztalatokat be fogom vinni a fővárosi és kerületi egyeztetésekre, hogy a metróbusz valóban a pesterzsébetiek igényeihez igazodjon.
Politikai kampányt a gyerekektől távol – Pesterzsébet nem enged a Ficsaknak
Tudom, hogy a Szőlő utcai botrány, az állami gyermekvédelem teljes fejre állása, s az arra adott kormányzati kommunikáció,- amely szerint az a gyerek, aki oda került az annyit is érdemel – most kiemelt hír, de Pesterzsébet is fontos gyermekvédelmi kérdésben döntött.
A csütörtöki testületi ülésen élénk vita zajlott a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodásról, (a megállapodás tervezete a cikk végén).
Bár a javaslat első látásra ártatlannak tűnt, hamar világossá vált: képviselőtársaim szerint Csepelen a Ficsak aktívan részt vesz a helyi fideszes Király Nóra országgyűlési képviselőjelölt kampányában, számos rendezvényen a politikai szereplők mellett jelenik meg, és csokiosztással, látványos akciókkal igyekszik családokat bevonni a politikai kommunikációba.
Személy szerint elfogadhatatlannak tartom, ha a gyerekek világa pártpolitikai kampányeszközzé válik. Erről már 2016-ban is határozottan kiálltam, amikor szigorú szabályokat vezettünk be az oktatási és nevelési intézményeinkben történő politikai megjelenések tiltására (részletek itt).
Az akkori határozatunk ezt mondta ki:
„A közoktatás és köznevelés fontos eleme a közös európai és alkotmányos értékeink közvetítése mellett a demokráciára nevelés is. Demokráciára azonban csak akkor képes nevelni, ha a pártpolitika a törvényi tiltásoknak megfelelően nem jut be az iskolákba és óvodákba.
Pesterzsébet képviselő-testületének tagjai nem kívánják az oktatási és nevelési intézményeket eszközként felhasználni nézeteik terjesztésére, népszerűségük növelésére, ezért vállalják – és erre felszólítják politikustársaikat is – , hogy:
- Nem küldik és nem viszik politikai pártok adományait a kerület iskoláiba és óvodáiba.
- Nem küldenek és nem visznek pártpolitikai tevékenységüket népszerűsítő szövegeket az adott intézményekbe sem a gyerekeknek, sem pedig a pedagógusoknak.
- Pesterzsébeti iskolában és óvodában pártjuk politikai akciójáról, ajándékozásáról nem készítenek a nyilvánosság számára sem beszámolót, sem felvételt.
- Iskolai, óvodai látogatást, részvételt óvodai, iskolai ünnepségen nem használnak fel pártjuk népszerűségének növelésére.”
Ezért most azt javasoltam, hogy ezt egészítsük ki az önkormányzati gyermekrendezvényeinkkel is, s a Ficsakkal tervezett együttműködésről csak a választások után tárgyaljunk – mentesen minden kampányhatástól.
A fideszes Szabados–Nemes taxikártya koalíció azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az együttműködés már a választási időszakban is életbe lépjen. Így a képviselő-testület többsége elutasította nemcsak a javaslat elhalasztását, hanem azt is, hogy a választások után újra napirendre kerüljön.
Pesterzsébet számára a gyermekeink pártpolitikától mentes világa nem alku tárgya. Ha kell, újra és újra ki fogunk állni érte.
Végre kérdezhettünk a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról is!
A december 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatást és bemutatót Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr a Tátra téri piac terveiről. Pesterzsébeti képviselőként és a „Vonattal a belvárosba” mozgalom kezdeményezőjeként számomra ez a december 4-i tájékoztatás egyfajta mérföldkő volt.
Végre olyan helyzetbe kerültem, amikor az előzetes ígéretek szerint nyíltan és érdemben is kérdezhettem a vasútfejlesztésről, és a minisztérium képviselője nem csak hallgatott, hanem válaszolt is. Ez az első olyan pillanatvolt, amikor a város érdekei és a közösség hangja közvetlenül eljutott a döntéshozókhoz. Nagyon sokat kellett várni és ez hatalmas mulasztása a fideszes városvezetésnek, de talán egy picit előrébb léptünk.
Az alábbiakban megosztom veletek a felvetett kérdéseimet és a kapott válaszokat, amelyek a vasútvonal újraindításával, a fapótlással és a zajvédelemmel kapcsolatosak.
Mach Péter: Azt az ígéretet kaptam, hogy a vasúttal kapcsolatban is tehetek fel egy-két kérdést. Megpróbálok visszafogottan fogalmazni és három ügyben szeretnék kérdést tenni.
Az egyik, ami nekünk, itt élőknek és az agglomerációnak is nagy segítség lenne – a Vonattal belvárosba társaságunkat néhány agglomerációs képviselő is segítette – ezért azon dolgoztunk, hogy ez a vasút, amikor újraindul, akkor ne a Kőbánya-kispesti külső fejpályaudvarra kerüljön ki, hanem a Keleti pályaudvarra vigye be a közlekedőket. Van-e már erről az EKM-nek és a vasútnak egy közös döntése erről? Lehet-e tudni azt, hogy melyik vasútállomás lesz a végállomás a Budapesten, hogy az itt élők azok valóban 17 perc alatt vagy annál gyorsabban bejussanak a belvárosba.
A másik kérdésem, ami szintén nagyon sok lakot érint: ez a fapótlás kérdése. A vasút megépítése miatt a délpesti szennyviztisztitónak mindkét oldalán kivágták a teljes véderdőt. Nyilván ez részben a Pilisi Parkerdő üzemeltetésében van, másik része pedig a MÁV-hoz tartozik. Én azt szeretném megkérdezni, hogy ott a tarvágás után pótolva lesz-e, és mikor? Ez három lakótelepet érint Pesterzsébeten, Gubacsot, a Mediterránt, a Vágóhíd utcait, és most már amiatt, hogy a másik oldalán is kivágták a véderdőt egy jelentős családi házas övezetet is.
Utolsó kérdésem pedig a zajvédőfal kérdése. Pesterzsébeten az előzetes ígéretek szerint arról volt szó, hogy lesz zajvédelem, de most, hogy nagyjából majdnem késznek tűnik a vasúti pálya Pesterzsébeten, nem látunk zajvédőfalat, s hogy milyen módon lesz biztosítva a zajvédelem.
Nyúl Zoltán helyettes államtitkár: Három kérdés érkezett a vasútfejlesztéshez.
- Fapótlás: részben a hatósági kötelezés is meghatározza a helyszíneket, de megjelenik természetes igény is a rendezésre. Ennek egyeztetése zajlik, folyamatosan előkészítik. Hosszú távon zöldebb lesz a teljes környezete a vasútnak. Ez azt jelenti, hogy nem csak a tarvágásoknak a direkt pótlásáról, hanem egy komplexebb zöldfelületi rendezésről is beszélhetünk.
- A menetrendi egyeztetések is zajlanak, ugye miniszter úr két nappal ez előtti országgyűlési bizottság előtt tartott meghallgatásán keretezte a 2026 februárt, mint lehetséges indulási időpontot, ugye más időpontot én sem tudnék mondani, nagyjából ehhez igazodunk. A törekvés az, hogy a 150-es vasútvonalnak a bekötése Keleti-pályaudvari kapcsolattal történjen meg. Ezeknek a részleteknek a kidolgozása folyik jelenleg, – reményeink szerint pozitív végeredménnyel -és rövid idő belül akkor ezt a menetrend oldalán is meg tudjuk erősíteni.
- A harmadik kérdés pedig a zajvédőfal kérdése. Ebben azt tudom most ígérni, hogy egy pontokba szedett írásos visszajelzést küldünk, kéthetes időtávon belül.
Röviden: A minisztérium képviselője is osztja, hogy a Keleti pályaudvarra való bekötés elsődleges cél, a fapótlás pedig nemcsak a tarvágások pótlását jelenti, hanem egy komplex zöldfelületi rendezést is. A zajvédelemmel kapcsolatban pedig ígéretet kaptunk, hogy rövid időn belül írásos visszajelzést kapunk a konkrét megoldásokról.
Bemutatták a Tátra téri csarnok fejlesztési elképzeléseit
A december 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatáson Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr részletesen ismertette a Tátra téri piac terveit.
Mint képviselő, számomra fontos volt, hogy ne csak a beruházás technikai részleteiről, hanem a piac történelmi és kulturális szerepéről is szó essen. Ezért felvetettem, hogy a piac megújulásával együtt méltó megemlékezés is szülessen az épület tervezőjéről, Vermes Józsefről. A kerület a javaslatomra erről már januárban döntött. Szerintem egy ilyen jelentős épületnek nemcsak a funkcionalitása, hanem az emlékezete is fontos szerepet játszik a város életében.
A minisztérium képviselője kifejtette, hogy az emléktábla vagy más megemlékezési forma kérdése a helyi közösség és az építészeti szakma véleményét is figyelembe veszi majd. Azt ígérték, hogy a beruházással párhuzamosan zajlik az egyeztetés, és a megoldás el fogja nyerni a helyi és szakmai közönség elfogadását. Ez azért is jó, mert így mindenki hozzájárulhat, hogy a piac ne csak újra épüljön fel, hanem az emlékezete is megmaradjon. Azt is hangsúlyozta, hogy a megoldásnak a magyar közvéleményben is méltó helyet kell kapnia, és a széles közönség is emlékezni tudjon Vermes József munkájára.
Remélem, hogy a jövőben a piac nemcsak funkcionálisan, hanem történelmileg és kulturálisan is méltó helyet kap majd a város életében. Fontosnak tartom, hogy a megújulás ne csak a falakat, hanem a közösségi emlékezetet is újraépítse. A Tátra téri csarnok egyik legértékesebb építészeti öröksége a kerületnek.
A fontosabb diák az előadásból:
Mi legyen a szelektív szigetekkel Pesterzsébeten? – tények, számok
A pesterzsebeti szelektív szigetekről mostanában sokat hallani, de mi is az igazság? A kerületben jelenleg 23 szelektív sziget működik, és ezek közül több is rendszeresen szerepel a rendvédelmi osztály és a szociális foglalkoztató jelentéseiben illegális hulladéklerakás miatt. A kiemelten problémás szigetek: Bíró Mihály utca (Penny Market – McDonald’s), Zodony – Közműtelephely utca, Török Flóris utca 2/a, Vasútsor – Radvány utca, Vágóhíd utca 18-26. és Orsolya utca (COOP Áruház előtt).
A MOHU Budapest Zrt. adatai szerint a szigetek kihasználtsága magas, sok helyszínen 75–100% körül mozog. Például a képen szereplő szigetnél a műanyag és fém gyűjtők kihasználtsága 150%, a papír 100%, az üveggyűjtők 50%-osak. Ez azt jelenti, hogy a lakosság használja a szigeteket, de a környezetük rendszeresen illegális szeméttel van tele, amit a MOHU működésképtelensége miatt nehezen és egyre ritkábban takarítanak.
A tegnapi bizottsági ülésen – Lengyel Dávid képviselő javaslata alapján – arról döntöttünk, hogy megszüntetjük a Bíró Mihály utcában, a Penny Market és a McDonald’s közötti járdaszigeten lévő szelektív szigetet. A döntés az elmúlt időszakban felhalmozódó illegális hulladék, a lassú takarítás és a közterület tarthatatlan állapota miatt született. A sziget megszüntetése talán fontos lépésnek tűnhet, hogy a környék tisztább, rendezettebb és zöldebb legyen, de a rendszer teljes átalakításáig az illegális szemétlerakás csak vándorol és nem szűnik meg, miközben a társasházakban is romlik a helyzet és a kukatárolók nem bírják el a növekedő szelektív tárolási igényeket. Ezért fontos, hogy a lakosság szempontjai is hangsúlyosan szerepeljenek a jövőbeni döntésekben.
A szigetek takarítását heti három alkalommal végzik, az illegális hulladékot pedig az ürítésekkel együtt szállítják el, néha akkor sem. Ráadásul – a környezetvédelem iránt kevéssé szenzitív -környező kerületekben megszüntették a szelektív szigeteket, vagy drasztikusan lecsökkentették azok számát, így feltehetően ennek következtében is növekedett a nálunk található szelektív szigetek körüli illegálisan lerakott hulladék mennyisége. A MOHU Budapest Zrt. munkatársainak tájékoztatása szerint a vegyesen kihelyezett hulladékokat nem feladatuk szétválogatni, így nem szállítják el. Magyarul „láss csodát!”: az iskoláink, rendelőink és egyéb államosított intézményeink után a hulladékgazdálkodás is fejreállt, működésképtelen, fejnehéz csődtömeg.
Meggyőződésem, hogy a kerületi hulladékgazdálkodás valóban a lakók érdekeit kell szolgálja. Ezért hónapok óta azt javaslom, hogy a MOHU-val új megállapodás szülessen, amelyben a kerület – ha szükséges – átvállal bizonyos feladatokat, de a MOHU is valós anyagi felelősséget vállaljon a szolgáltatásért.
Te mit gondolsz erről?
- Mit szólnál hozzá, ha csak házhoz menő gyűjtést kapnánk, vagy szeretnéd, hogy maradjanak a szigetek?
- Szerinted milyen megoldások lennének hatékonyak a hulladékgyűjtés és a közterület tisztaságának javítására?
Írd meg a kommentben, vagy írj nekem privátban – fontos, hogy a döntések valóban a közösség érdekeit szolgálják!
Néhány adatsor:
| Szelektív szigeteink helyszínei |
| Attila u 26. sz. ingatlannal szemben, az iskola előtt |
| Orsolya utca, a COOP Áruház előtt |
| Baross utca 25. (volt SPAR) (üveggyűjtő nélkül) |
| Baross u 47. sz. ingatlannal szemben, a Bíró M. u 2. sz. előtti járdasziget csak üveggyűjtő |
| Deák tér, a Pöstyén utcával szemben csak üveggyűjtő |
| Határ út 7-10. sz. ing. előtt, a Határ út melletti zöldsávban |
| Helsinki út 9. sz. ingatlan előtt, Duna felőli oldal |
| Helsinki út 40-41. sz. ing. É-i oldala, a szervizút mellett |
| Kossuth L. u. 5-9. sz. ing. végfala előtt, a Helsinki út felőli járdaszakasz |
| Köteles u 65. sz. ing. előtti zöldsáv, az áruház oldal homlokzata előtt csak üveggyűjtő |
| Vasútsor, a Radvány utcával szembeni zöldsáv |
| Mátyás király tér, a 15. sz. ingatlannal szemben csak üveggyűjtő |
| Rimaszombat u 1. sz. ing. szemben, CBA-áruház oldal homlokzata előtt csak üvegy. |
| Serény u 2. sz. ing. előtt, a gimnázium gazdasági bejárata mellett |
| Tátra tér – Tátra utca kereszteződése, a piac mellett csak üveggyűjtő |
| Zodony – Közműtelephely utca sarok |
| Téglagyár tér, Vízisport u. 11. (az út túloldalán) |
| Török Fl. u 2/a. sz. ing. előtt, a Mátyás utcával szemben |
| Török Fl. u 33. sz. ingatlannal szemben, a villamos mentén zöldsáv csak üveggy. |
| Vágóhíd u 18-26. sz. ing. előtt, a Hatvani utcával szemben csak üveggyűjtő |
| Zilah u., Pesterzsébet 1. sz. postahivatal gazdasági udvara előtt |
| Wesselényi utca – Helsinki út szervízút sarkánál(ideiglenesen bevonva) |
| XX. kerületi teljes szelektív szigetek átlagos kihasználtsága | |||||
| Ssz. | Cím | Műanyag és fém | Papír | Fehér üveg | Színes üveg |
| 1. | Attila u. 26-tal szemben | 150% | 150% | 50% | 50% |
| 2. | Baross u. 25 (SPAR áruház) | 175% | 150% | 50% | 50% |
| 3. | 150% | 100% | 50% | 50% | |
| 4. | Határ út 7-10. | 150% | 75% | 50% | 50% |
| 5. | Helsinki út 40. szervizúton | 150% | 75% | 50% | 100% |
| 6. | Helsinki út 9. | 175% | 100% | 75% | 50% |
| 7. | Kossuth Lajos utca 5. számú ház tűzfalával szemközti járda | 150% | 150% | 50% | 50% |
| 8. | Orsolya utca, COOP Áruház előtt | 150% | 100% | 50% | 50% |
| 9. | Serény utca 2. (Iskola bejárata) | 150% | 150% | 50% | 50% |
| 10. | Téglaégető utca – Közműhelytelep utca | 150% | 100% | 50% | 50% |
| 11. | Téglagyár tér – Vizisport utca 11. előtt | 150% | 75% | 50% | 50% |
| 12. | Török Flóris utca 2/a előtt | 150% | 75% | 50% | 50% |
| 13. | Vasútsor és Kulcsár utca között, a Radvány utcával szemben | 175% | 100% | 50% | 50% |
| 14. | Zilah utca posta előtt | 175% | 100% | 100% | 100% |
| 15. | Alsóteleki u. – Helsinki út | Ideiglenesen megszüntetve | |||
December 13-tól gyorsabban a belvárosba: a pesterzsébeti metróbusz
Sokat foglalkoztam az elmúlt években a metróbusz projekttel, már 2022-ben Pesterzsébet közlekedési szakértőjének tervei javasoltuk, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. Pont a héten készítettem felmérést, hogy milyen járatfejlsztést használnának a legtöbben a kerületben.
Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros téri végállomástól indulva a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd ugyanazon az útvonalon tér vissza Pesterzsébet felé.
A városban sokan érzik, hogy a külső kerületek, mint Pesterzsébet, sokszor kimaradnak a közlekedési fejlesztésekből. Karácsony Gergely főpolgármester is hangsúlyozta, hogy „az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája, hogy a város mintha megfeledkezett volna a külső kerületekről — pedig itt él a budapestiek kétharmada. Ennek egy fontos lépése, hogy december közepétől meghosszabbított útvonalon, egészen a Kálvin térig jár Pesterzsébet egyik legfontosabb buszjárata, a 223E.” Én is úgy érzem, hogy ez a fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.
A metróbusz ötlete már évek óta kering a pesterzsébeti közbeszédben. 2022-ben vetettük fel először, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. A BKK 2025 szeptemberében társadalmi egyeztetést is indított a 223E – 224E autóbusz fejlesztéséről, ahol a lakosság véleményét is kikérték a tervezett útvonalról.
Üröm az örömben, hogy nem sikerült elérni a BKK-nál, hogy vizsgálják meg, végezzenek utasszámlálást, hogy a 223E kontra 224E lakótelepi nyomvonala szolgál ki nagyobb utasforgalmat és így a kevésbé jó útvonalat választották végül.
A metróbusz ettől függetlenül komoly segítséget jelent Pesterzsébet jelentős részének, , hogy a metrómegállókig könnyebben eljussanak. Reményeim szerint többen választanak majd a közösségi közlekedést a személygépkocsival szemben. Ráadásul a 223E metróbusz üzemideje is meghosszabbodik, mindennap körülbelül 4:30-tól egészen 23:50-ig közlekedik majd.
Pesterzsébet támogatja, hogy a Keletibe menjenek az elővárosi vonatok!
Vonattal a belvárosba!
Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.
Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.
Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta:
„A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”
Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.
„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”
A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!
A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.
Továbbra is arra buzdítok mindenkit, hogy írja alá és ossza meg a petíciót, amely a https://www.peticiok.com/vonattal_a_belvarosba_a_kunszentmiklos-tass_elvarosi_vasutvonalat_ujra_a_keletibe címen érhető el, mert még további erőfeszítésekre és támogatásra van szükségünk, hogy az itt élőknek a lehető legjobb vasúti menterendet tudjuk kiharcolni!
A határozatunk:
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
- Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
- Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
Átadták a Serény utcai átjárót.
A Serény utcai átjáró újra köztünk, hétfő óta használható.
Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.
A szomszédos Gubacsi-híd története alapján már ismerős eset: ott is szerepel a hatástanulmányokban növekvő forgalom, a határértéket meghaladó zaj, a nulla monitoring, a nulla zajvédelems. A lakossági fórumokat elhanyagolják, a terveket darabolva mutatják be, a lakók elégedetlensége pedig egyre nőtt.
A kínai vasút projekt is a NER nagyberuházásainak sorába illik: túlárazás, eltitkolt pályaszakaszok, hiányos tájékoztatás, furcsa hatástanulmányok. A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, a lakosság pedig csak a későbbi következményeket érzi meg.
Mi, helyiek, tudjuk, hogy a változásokban csak akkor vagyunk erősek, ha aktívan részt veszünk.
Ezért is indítottunk aláírásgyűjtést az S25-ös vonat Keleti pályaudvarra való visszatéréséért: közvetlen, megbízható összeköttetést szeretnénk, kevesebb dugóval, tisztább levegővel, valódi klímavédelemmel. Ez nem csak kényelmi ügy, hanem zöld, fenntartható közlekedési alternatíva. Ezek a pillanatnyi eredmények – egy új átjáró, egy sikeres és egyre eredményesnek ígérkező aláírásgyűjtés – apró győzelmek, amelyekért érdemes harcolni; hiszen városunk jövője mindannyiunk közös felelőssége és lehetősége.
Ha kíváncsi vagy, hogy milyen is lenne igazán jó, élhető és szerethető vasútállomást tervezni – nem rólunk nélkülünk, hanem velünk együtt –, erről korábban itt írtam részletesen:
https://mach.hu/2019/09/12/a_gubacsi-hid_lesz_a_kinai_vasut_egyik_mostohagyermeke/
Önálló képviselő indítvány a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének fenntartásáról és fejlesztésének támogatásáról
Önálló képviselő indítvány
Tárgy: A Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének fenntartása és fejlesztésének támogatása
Előterjesztő: Mach Péter önkormányzati képviselő
Tisztelt Képviselő-testület!
A Pesterzsébetet is érintő 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal a Dél-Pest és Dél-Pest megyei agglomeráció számára a gyors, környezetbarát közösségi közlekedés legfontosabb gerince. A 2019-ben elért menetrendi változtatás – miszerint a vonatok Keleti pályaudvarig közlekednek – az utasok számára jelentős előnyt nyújtott: a menetidő rövidebb, az átszállásmentes, belvárosi kapcsolat pedig biztonságosabb, gyorsabb és kényelmesebb alternatívát kínál a közúti közlekedéssel szemben.
Már 2016-ban, a „Vonattal a belvárosba!” pesterzsébeti kezdeményezésben is kimutatható volt, hogy a Kőbánya-Kispest irányú végállomás közlekedési zsákutcát jelentett: az utasoknak a főváros keleti szélére kellett kijutniuk ahhoz, hogy onnan visszautazhassanak a belvárosba. Ebben a helyzetben az ingázók gyakorlatilag megkerülték fél Budapestet.
A MÁV-START Zrt. 2020-ban – az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával – hivatalos levélben is rögzítette, hogy a Keleti pályaudvari közlekedés fenntartása stratégiai cél. A döntést az utasforgalom növekedése és a biztonságosabb üzemvitel indokolta. A levél szerint a 150-es vonalon közlekedő S25 szerelvények esetében a Keletibe érkezés „tartós fejpályaudvari kiszolgálásként” kerül be a menetrendbe.
A minisztérium akkori meghatározása szerint a beruházás és a vágányfelhasználási átrendezés a Keleti pályaudvaron lehetővé teszi mind a Kunszentmiklós-Tassi elővárosi, mind az egri távolsági vonatok biztonságos és hatékony integrációját. Ezt a gyakorlatot azóta a MÁV-START is sikeresnek ítéli, a döntéshozók pedig a kedvező statisztikák alapján támogatták a további fenntartását.
Egy 2025 májusában végzett civil agglomerációs felmérés, amelyen több mint ezer válaszadó vett részt, egyértelmű eredményt hozott: az érintett települések lakói 6:1 arányban a Keleti pályaudvari végállomást támogatják. A válaszadók között főként Budapestre járó munkavállalók, diákok, valamint a városból ingázó szolgáltatási dolgozók és hivatalnokok szerepeltek. Információim szerint civil kezdeményezésre Dunavarsány és Délegyháza önkormányzata is napirendre veszi a kérdést.
A Keleti pályaudvari végállomás nemcsak a fővárosi elérhetőséget javítja, hanem a térség gazdasági, oktatási és környezeti kapcsolatainak szintjét is növeli. A korábbi, Kőbánya-Kispesti csatlakozás szűk kapacitású és a belvárostól távol eső átszállóhely volt, amely sok utast bizonytalanított el, és jelentősen megnövelte az utazási időt. A jelenlegi városi és környezetvédelmi célokkal egyaránt összhangban áll, hogy a forgalom közvetlen vasúti összeköttetést őrizze meg a belvárossal. A vasút fejlesztése ezen a szakaszon környezetvédelmi és közösségi érdek, hiszen a közösségi közlekedés használatát segíti elő a legszennyezőbb autós forgalom csökkentésével.
A menetrend fenntartása tehát nem pusztán szakmai kérdés, hanem mindennapi életminőségi, közlekedési esélyegyenlőségi és klímavédelmi ügy is, amely több tízezer pesterzsébeti és dél-pesti agglomerációs polgár érdeke.
A fent felsorolt érvekre támaszkodva az alább határozati javaslatot teszem:
Határozati javaslat
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
- Kinyilvánítja támogatását a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása mellett.
- Felkéri a polgármestert, hogy az ügyben kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV-START Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
- Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
Felelős: Polgármester
Határidő: 2025. november 15.
Előterjesztő: Mach Péter