Sokszor halljuk, hogy „a demokrácia drága dolog”. De mi van akkor, ha a drága nem a választási rendszerre, hanem a rossz döntések következményeire vonatkozik? Nézzük meg konkrétan: mennyibe került eddig egyetlen szavazat, amit a Fidesz kormányra adtak le az országgyűlési választásokon?
Az elmúlt napok, hetek, hónapok a kormány ígérgetéseiről szóltak: adókedvezmények, 30.000 Ft utalvány a nyugdíjasoknak, olcsó hitel, az elmaradt béremelés pótlása a közszférában. Mindenki tudja, hogy ezeket a juttatásokat egyszer vissza kell fizetni a magas inflációban, a magas ÁFA-ban, a horribilisen magas bankköltségekben, a fizetős egészségügyben, az egyre gyakoribb áramkimaradásokban, vízhiányban, a magántanárokra és drága gyógyszerekre költve. De vajon mit veszítünk még egy fideszre adott vokssal?
Az elmúlt négy választáson (2010, 2014, 2018, 2022) összesen 10,852,818 érvényes szavazat érkezett a Fidesz listájára. Ez a szám elég stabil támogatói bázist jelez – és még inkább azt, hogy ez a szavazói tömb döntötte el az elmúlt másfél évtized politikai és gazdasági irányát.
De mit kaptunk ezért a tízmillió szavazatért cserébe?
Stadionország – 600 milliárdért
A Fidesz-kormányzás egyik leglátványosabb szimbóluma a stadionépítési láz. Összesen kb. 600 milliárd forint közpénzt költöttek el különböző sportlétesítményekre. Ebben benne van a Puskás Aréna 150-190 milliárdos gigaprojektje is, de vidéki kisvárosok szinte kihasználatlan stadionjai is, amelyekben a közönség száma gyakran nem éri el a személyzet létszámát.
Az elvesztett EU-s pénzek – 7,800 milliárd forint
Jelenleg kb. 20 milliárd euró, vagyis mintegy 7,800 milliárd forint uniós fejlesztési forrás van befagyasztva, vagy már el is úszott – elsősorban a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya és az uniós normák semmibevétele miatt.
Ezek a források olyan fejlesztésekre mehettek volna, mint az oktatás, az egészségügy, a közlekedés vagy a klímavédelem – tehát olyan dolgokra, amelyek valóban az emberek életminőségét javítják, nem egy politikai elit hatalmát betonozzák be.
A mindent átszövő korrupció
A NER gazdasági modelljének szerves része a közpénzek kiszervezése haveri cégekbe, a túlárazott közbeszerzések, az ellenőrizetlen alapítványok rendszere. Bár nehéz pontosan forintosítani, szakértői becslések szerint évtizedes távlatban ezermilliárdos nagyságrendű gazdasági veszteséget okoz a korrupció Magyarországnak – csökkenő versenyképességgel, elmaradó beruházásokkal és végső soron tömeges elvándorlással fizetünk érte.
A nagy összegzés
Ha a három fő tételt – stadionépítések, EU-s pénzek elmaradása és a korrupció gazdasági ára – összeadjuk, akár 8,000–9,000 milliárd forintos veszteségről beszélhetünk az elmúlt másfél évtizedben.
Ez azt jelenti, hogy egy Fideszre leadott szavazat az országnak körülbelül 738,000–830,000 forintjába került eddig.
És ki fizette ki mindezt?
Te. Én. Mi. A magyarok. Mert miközben a gazdasági kár elvont számokban mérhető, a következményeket nagyon is közvetlenül érezzük:
Kórházi várólistákban.
Bezárt iskolákban és elvándorolt tanárokban.
A rohadó vasúti pályákban, a leomló Gubacsi hídban, a közlekedési káoszban.
A klímaalkalmazkodás teljes hiányában, a kiszolgáltatott energiaszektorban.
És abban, hogy a fiatalok már nem hisznek abban, hogy ebben az országban érdemes tervezni a jövőt.
Egy szavazat gazdasági döntés is
A demokrácia lényege a választás szabadsága. De a döntés következményeit nem lehet kikerülni. Minden egyes szavazat, amit valaki leadott a Fideszre, hozzájárult ehhez a veszteségtörténethez. És miközben egyéni szinten talán nem is tűnik jelentősnek, országos szinten ez ezermilliárdokra rúgó károkat okozott – generációkon át.
Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.
Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.
A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad
Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.
Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?
A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?
Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.
Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.
Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?
Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!
Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.
Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!
Az alábbi, nyilvánosság előtt is gyakran felmerülő kérdésekre kérem szíves tájékoztatását a tavalyi sikertelen és természetkárosító kémiai szúnyoggyérítés kapcsán, különös tekintettel az alábbi pontokra:
1. Milyen alternatív intézkedések történtek/történnek?
Milyen biológiai szúnyoggyérítési módszerek (például lárvairtás, természetes élőhelyek szabályozása) kerültek bevezetésre vagy mérlegelésre a vegyszeres eljárások helyett?
Terveznek-e újabb, nem kémiai módszereket (például természetes riasztószerek, közösségi szemléletformálás, vízgyűjtők felszámolása)?
Készült-e tájékoztatás vagy lakossági bevonás az idei védekezésről?
2. Költségek és pénzügyi átláthatóság
Mennyi volt a teljes tavalyi kémiai szúnyoggyérítés költsége a kerületben?
Történt-e költségelemzés vagy tervezet az alternatív módszerek pénzügyi vonzatairól?
Kérem, hogy a 2024-es gyérítésről (pl. szolgáltató, alkalmak száma, számlázott tételek) részletes kimutatást csatoljanak.
3. Vizsgálat az eredménytelenség és következmények okairól
Készült-e szakmai vizsgálat vagy jelentés, amely értékelte a tavalyi kémiai gyérítés eredménytelenségének okait (időjárás, rezisztencia, alkalmazott szer hatásfoka stb.)?
Mi az önkormányzat tapasztalata: milyen hibák, hiányosságok látszanak a tavalyi eljárásban?
Mi volt a szakemberek, lakosság, zöld szervezetek visszajelzése?
4. Tapasztalatok, javaslatok és jövőbeni tervek
Milyen jövőbeni intézkedéseket tervez vagy javasol a kerület a szúnyoggyérítés természetbarátabb és hatásosabb megoldására?
Nyitott-e az önkormányzat a lakossági, civil vagy szakmai konzultációra a témában?
Kérdéseim célja, hogy a tavalyi vegyszeres gyérítés tanulságait levonva, idén a környezet védelmét és a hatékonyságot egyszerre szem előtt tartó megoldások szülessenek Pesterzsébeten.
Tisztelettel kérem, hogy a felsorolt kérdésekre – lehetőség szerint írásban, dokumentációval alátámasztva – adjanak tájékoztatást.
A Gubacsi híd rémtörténete számomra nem csupán egy fővárosi infrastruktúra-ügy, hanem személyes ügyem is: évekig küzdöttem a zajvédelemért, a kerékpáros forgalomért, és a híd állapotának javításáért.
Most, hogy a híd gyalogos járdája leszakadt, különösen fájdalmas látni, mennyire nem sikerült előrelépni az elmúlt évtizedben – pedig a problémák mindenki előtt ismertek voltak.
A felelősök pedig most is, mint mindig egymásra kennek mindent és ezt is bevonták a Vitézy-Lázár cicaharcba, pedig ennél ez a probléma sokkal többet érdemel. Pedig mindig mindenki mindent megígért, legyen szó akár a Galvani vagy az Albertfalvai hídról, akár a Gubacsi hídról.
Egy híd, amelyen mindenki átmegy – busszal, gépkocsival, gyalog, bringával, tehervonattal
A Gubacsi híd egyszerre életút és logisztikai ütőér: Csepelt és Pesterzsébetet köti össze, de a vasúti híd a csepeli Szabadkikötőbe érkező áruk, konténerek, alkatrészek, sőt, a magyar autó- és akkumulátorgyárak beszállítói is ezen a hídon keresztül juttatják el a szállítmányaikat az ország belsejébe.
Már 2020-ban annyira leromlott a vasút híd állapota annyira, hogy 5 km/órás sebességkorlátozást és 20 tonnás tengelyterhelési limitet kellett bevezetni, amit sebességmérőkkel ellenőriznek.
A környék lakói számára a vasúti és közúti forgalom zaja mindennapos probléma, amelyre a híd felújítása vagy cseréje sem kínál rövid távú megoldást.
A kerékpáros közlekedés fejlesztése ebben a tekintetben sikeresnek mondható, hiszen az elmúlt években mind a csepeli, mind a pesterzsébeti nyomvonalak megépültek, kényelmes és gyors volt eddig az átjutás. Sajnos a mostani havária miatt ideiglenes, osztott gyalog-kerékpárúttá alakítják a a kerékpárutat.
Miért csúszik minden?
A híd felújítása és a kapcsolódó nagyprojektek (új vasúti híd, Galvani híd, Albertfalva projekt) csúszásának okai összetettek:
Forráshiány és prioritáshiány: A kormányzati forráselosztásban a vasúti és városi közlekedési fejlesztések rendre háttérbe szorulnak, a konkrét pénzügyi fedezet sokszor csak ígéret marad, Budapestet a bűnös várost és a vasútat egyaránt bünteti az Orbán-kormány.
Döntéshozatali és adminisztratív lassúság: A tervek, engedélyek, tenderek előkészítése évekig tart, a kivitelezés elindítása rendszeresen elakad, még úgy is, hogy a kormány a lakossági és fővárosi javaslatokat és kéréseket figyelmen kívül hagyja.
Politikai és szakmai viták: A vasúti fejlesztések kapcsán kormány és a kerületek között is folyamatos a huzavona a zajvédelem és a vasútyi nyomvonal miatt.
Lakossági ellenállás, szakmai aggályok: A kapcsolódó Galvani híd (amely a NER ingatlan mutyijai miatt beelőzte a szakmailag indokolt Albertfalvai hidat) környezetvédelmi, forgalomtechnikai vitái a kidolgozatlan, szakmaitlan, környezetkárosító tervei miatt szintén lassították a haladást.
Ami fontos előrelépés: amíg a kormány a felelősség elsunnyogásával foglalkozik a főváros végre lépet az ügyben: a gyalogos járda leszakadása után a Budapest Közút azonnali vizsgálatokat indított és javításokat ígért, a forgalmat átterelték a híd északi oldalára, ahol ideiglenes gyalog-kerékpárutat jelöltek ki, s ideiglenes gyalogátkelőt létesítenek a csepeli oldalon.
A hosszabb távú megoldás – a híd teljes felújítása vagy cseréje – továbbra is a jövő ígérete marad: a legutóbbi bejelentések szerint 2026-ban kezdődhet meg a vasúti híd rekonstrukciója (ez egy új vasúti híd építését jelenti valójában), de a közbeszerzések és a forrásbiztosítás még mindig kérdéses.
Számomra a Gubacsi híd nem csak egy átkelő: ez a híd a mindennapok része, a zaj, a forgalom, a lakossági fórumok, a petíciók és a , a kerékpáros sikerek mellett a remény és a csalódás szimbóluma.
Sokan dolgoztunk azon, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a környék, de a nagy rendszerek tehetetlensége, a források hiánya, a politikai huzavona rendre elvitte az eredményeket. Most, hogy a híd egy darabja szó szerint leszakadt, talán végre mindenki számára világos: ez így nem mehet tovább.
A jövő attól függ, hogy lesz-e elég akarat, forrás és együttműködés ahhoz, hogy a Gubacsi híd – és vele együtt a környék – végre megújulhasson. Addig is marad a küzdelem: a zajvédelem, a biztonságos közlekedés, a közösségi érdekek védelme érdekében.
Lakossági érdekérvényesítés és szerződések. 2023-ban is jelent meg cikk, amely a vasúti hídhoz kapcsolódó zajvédelmi beruházásokat, azok szerződéses hátterét és a megvalósítás akadályait mutatja be.
Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáljuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.
A fejlesztés jelentőségét tovább növeli, hogy 2023-ban VEKOP fejlesztésként bővült a kerület kerékpárúthálózata, így egyre többen választják a kerékpáros közlekedést nemcsak a mindennapokban, hanem a szabadidős és sporttevékenységekhez is.
Miért fontos a konstruktív kerékpártámasz?
A kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan nő, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a sportparkoknál, közterületeken biztonságos és praktikus támaszok álljanak rendelkezésre. A korábban kihelyezett, elsősorban elsőkerék-befogós vagy kisgyermekjárművekhez (pl. futóbicikli, műanyagmotor) tervezett tárolók a normál méretű kerékpárok számára nem alkalmasak: ezeknél a vázat nem lehet lezárni, a kerék könnyen kiszerelhető, így a lopás elleni védelem gyenge.
Lehetővé teszi, hogy a kerékpár vázát és kerekét is lakattal rögzítsük, ami a biztonság szempontjából alapvető.
Univerzális: bármilyen típusú, méretű kerékpárhoz használható.
Hosszú távon is tartós, nem károsítja a kerékpárt.
Kényelmesen, gyorsan használható, így valóban ösztönzi a kerékpáros közlekedést.
A sportparkok, fitneszparkok népszerűsége és a kerület adottságai miatt egyre többen érkeznek kerékpárral. De van még hova fejlődni, s érdemes is, mert a kerékpárhasználat csökkenti a gépjárműhasználatot, ezzel hozzájárul a tisztább, élhetőbb környezethez. Elérhetővé teszi a sportolást minden korosztály számára, akár családoknak, akár idősebbeknek és segíti a fenntartható, egészséges életmód terjedését.
Számomra ez a fejlesztés azért is kiemelten fontos, mert a kerékpáros közlekedés támogatása nemcsak környezetvédelmi, hanem közösségépítő ügy is. A modern, biztonságos támaszok kihelyezése egyértelmű üzenet: a kerület valóban számít a kerékpárosokra, és támogatja az aktív, egészséges életmódot.
A fejlesztés helyszínei
A 2025. évi költségvetés terhére az alábbi fitnesz- és sportparkoknál helyezünk ki 600 mm-es konstruktív kerékpártámaszokat:
Ábrahám Géza utca 107-115. szám mögötti sportpark (180519/34 hrsz)
Magyarok Nagyasszonya téri játszótér (179422/3 hrsz)
Tátra téri sportpark (172539/7 hrsz)
Török Flóris utca 2-8. szám melletti sportpark (170269/27 hrsz)
Közműhelytelep utca 16. (Baba park) (170187/26 hrsz)
Lajtha László utca 24. Kanada park (170594/13 hrsz)
Old boys felnőtt játszótér (Tótfalusi-Kis Miklós-sétány) (171190/64 hrsz)
Felülvizsgálat és további tervek
Javaslatomra a hivatal felülvizsgálja a már meglévő kerékpártárolókat is, hogy melyik milyen funkciót lát el, s hol érdemes az elavult, nem megfelelő támaszokat korszerű, biztonságos megoldásra cserélni.
A nyári hőségben mindannyian érezzük, mennyire megterhelő lehet a kánikula.
Ne feledkezzünk meg azokról, akik ebben a forróságban is dolgoznak értünk – postások, futárok, kézbesítők, kukások, közterületen dolgozók.
Sokan ugyanis nem tehetik meg, hogy a legnagyobb melegben árnyékba húzódjanak vagy klimatizált helyiségben pihenjenek. A postások, futárok, kukások nap mint nap a tűző napon dolgoznak, hogy ellássák nélkülözhetetlen feladataikat.
Ők azok, akik a legnagyobb hőségben is gondoskodnak arról, hogy a leveleink, csomagjaink megérkezzenek, vagy a hulladék elszállításra kerüljön. Sokszor egy pohár friss víz is hatalmas segítséget jelenthet számukra.
A kánikula idején kínáljunk meg egy pohár vízzel minden nálunk dolgozó postást, futárt vagy kukást.
Egy apró gesztus, ami sokat jelenthet! Mutassuk meg együtt, hogy törődünk azokkal, akik értünk dolgoznak a legnehezebb körülmények között is. Csatlakozz te is, és tedd szebbé a mindennapjainkat!
A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állomány kitermelésére irányultak.
Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.
Tavasszal azt állítottam, hogy a tarvágás miatt a közvetett módon érezhető klímaválságon túl komoly bűzszennyezést is fog okozni a nyáron, ami bizony azonnal érezhető lesz. A korai kánikula és szárazság miatti forró júniusi éjszakák bizonyították, hogy igazam volt: jelentősen nőtt a bűzszennyezés Pesterzsébet érintett részein.
Tavasszal levelet írtam a parkerdőnek és a szennyvíztisztítónak is, majd Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestületi ülésén kértem meg Szabados Ákos polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot Soroksár Önkormányzatával, hogy közösen lépjenek fel az ügyben: a fapótlásért és a véderdő rekonstrukciójáért, illetve rövidtávon kezeljék a tarvágás miatti hatalmas károkat.
A cikksorozat első részében a tavaszi levelezést és a képviselőtestületi ülésen elhangzottakat teszem közzé.
————————————————————————————————————
Részlet Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 2025. április 3-i ülésének jegyzőkönyvéből:
Mach Péter: … Soroksáron tarvágásba kezdtek a régi soroksári véderdőben. Ma már nincs ilyen jogi kategória, hogy véderdő, de ez látja el a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark bűz- és biológiai védelmét. Észlelte, hogy Pilisi parkerdős autók érkeznek a területre, így írt levelet a Pilisi parkerdőnek, valamint az Fővárosi Csatornázási Művek ZRt-nek. A jelenleg folyamatban lévő fakivágási, erdőkarbantartási munkákat végez az FCSM. Kéri, hogy kapjanak választ arról, hogy ezen a területen mi történik? Milyen beruházás lesz a területen?
Szabados Ákos polgármester: Felkéri dr. Kulcsár Dóra osztályvezetőt, hogy kérjen tájékoztatást fenti ügyben Soroksár önkormányzatától.
————————————————————————————————————
Levelezés a márciusi tarvágásról:
Tisztelt FCSM Zrt!
A Pilisi Parkerdő tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben.
Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind a biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.
A véderdő kipusztítása miatt érintett körzet képviselőjeként az alábbi kérdéseket teszem fel: – Készült-e hatástanulmány, hogy a véderdő ilyen mértékű kivágása milyen hatással van az érintett lakótelepekre? – Felvették-e Önökkel a kapcsolatot a Pilis Parkerdő Zrt, hogy közösen készülhessenek fel a várható problémákra? – Milyen módon tud az FCSM Zrt segíteni a várható bűzszennyezés elleni küzdelemben?
Várom megtisztelő válaszukat!
Mach Péter
Pesterzsébet önkormányzati képviselője
————————————————————————————————————
Tisztelt Mach Péter Önkormányzati Képviselő Úr!
Társaságunkhoz 2025. március 28- án e-mailon érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.
A Dél- pesti Tisztítótelep környezetében megkezdett és jelenleg folyamatban lévő fa- kivágási, erdő-karbantartási munkákról FCSM Zrt. előzetes értesítést, tájékoztatást nem kapott a Pilisi Parkerdő Zrt.- től, mint a terület kezelőjétől.
Az esetleges szaghatások megelőzésével összefüggő intézkedéseinket és az Önkormányzat felé történő rendszeres tájékoztatásainkat az alábbiakba foglaljuk össze.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és FCSM Zrt. között 2007. május 15- én együttműködési megállapodás megkötésére került sor, melynek elsődleges közös célja mindkét fél részéről a lakosság szolgálatában az Európai Uniós környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása.
Az együttműködési megállapodás keretein belül FCSM Zrt. vállalja, hogy az Önkormányzatot rendszeres időközönként tájékoztatja a Társaság környezetvédelemmel kapcsolatosan megtett intézkedéseiről, ideértve a szaghatások csökkentésével kapcsolatos intézkedéseket is. A szaghatások értékelése céljából a Tisztítótelep környezetében évente 8 alkalommal 13 db. kijelölt mérési ponton olfaktometriás vizsgálat keretében történik szaghatás vizsgálat. Merkaptán, ammónia és kén- hidrogén komponensek tekintetében a méréseket FCSM Zrt. a környezeti szagmérésekkel egyidőben végzi.
Szintén olfaktometriás vizsgálat keretében évente 4 alkalommal történik a Tisztítótelepen üzemelő 4 db biofilter kibocsájtásának mérése. FCSM Zrt. vállalta, hogy a biofilterekből kilépő ágakon a szagkoncentráció a korábbi szabványban szereplő 200 SZE/m3 alatt maradjon.
A légszennyező pontforrások kibocsátásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően külső akkreditált cég végzi. Az FCSM Zrt. vállalja, hogy a pontforrások vizsgálatát a rendeletekben előírt 5 évenkénti helyett továbbra is éves rendszerességgel végezteti el.
A fentebb felsorolt vizsgálatok mérési eredményeit, jegyzőkönyveit, a megtett intézkedéseket FCSM Zrt. negyedéves írásos beszámoló keretében megküldi az Önkormányzat részére.
Ugyancsak rendszeres tájékoztatást adunk az Önkormányzat felé a csatornahálózattal és a Tisztítóteleppel kapcsolatos lakossági bejelentésekről.
Kérjük a fentiek szíves elfogadását.
Tisztelettel: Barabás Győző
————————————————————————————————————–
Tisztelt Mach Péter Úr!
Megkeresését köszönettel megkaptuk, mellyel kapcsolatban az alábbi információkkal tudunk szolgálni:
A Pilisi Parkerdő fő feladata a főváros és térségének állami tulajdonú erdőterületeinek szakszerű, jogszabályoknak megfelelő kezelése, melyet Budapest XXIII. kerület 13/B erdőrészlet esetében is teljes mértékig szem előtt tartunk.
Az erdőkezelésink alapját a tízéves időtávra készülő erdőterv rendelet képezi, amely az illetékes hatóságok és szervezetek bevonásával készül, és amelyet az erdészeti hatóság határozatban rögzít. Budapesten ez az eljárás 2021-ben zajlott le, a szükséges nyilvánosság biztosítása mellett, beleértve az érintett önkormányzatok tájékoztatását is.
Kollégáink az említett 13/B erdőrészlet esetében is a hatályos erdőterv alapján, annak előírásai szerint jártak el. A munkálatok főként a szennyvíztelep és a vasútvonal közötti idegenhonos nemesnyár állomány kitermelésére irányultak. Ennek oka részben a faállomány műszaki állapota, részben a vasútvonal ideiglenes üzemen kívül helyezése és a felsővezetékek elbontása volt. Az érintett területen a törvényi előírásoknak megfelelő erdőfelújítás megvalósítása biztosított. A munkák megkezdését megelőzően a területileg illetékes önkormányzat előzetes tájékoztatása megtörtént.
A szennyvíztisztító esetleges szaghatásával kapcsolatban tisztelettel jelezzük, hogy ebben a kérdésben társaságunknak nincs illetékessége.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk kezelt városi erdők jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségében. E felelősség tudatában indítottuk el Városierdő-fejlesztési Programunkat, amely célul tűzte ki, hogy a potenciálisan érintett partnerekkel együttműködésben korszerű erdőkezelési módszereket alkalmazzunk a városi környezethez igazodva. Programunk eredményeit és céljait kommunikációnk során rendszeresen bemutatjuk, például a Pesterzsébeti Kiserdő kapcsán is, az önkormányzattal közösen folytatott együttműködés révén.
Természetesen nyitottak vagyunk hasonló együttműködésre a szennyvíztelepi erdő esetében is, azonban jelenleg sem az önkormányzat, sem az FCSM, sem harmadik fél nem kezdeményezett ilyen irányú egyeztetést
Üdvözlettel:
Rittling István erdészetvezető Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészet
Június 23-án tűz ütött ki a soroksári Duna-parton, a Dél-pesti Szennyvíztisztító közelében. A sűrű aljnövényzet égett le, a fák túlélték. .A tűzoltók gyorsan megakadályozták a lángok továbbterjedését, majd eloltották a tüzet, végül átlocsolták a leégett területet, hogy megelőzzék az újragyulladást.
Miért gyakoribbak az ilyen tüzek?
Magyarországon az aljnövényzet- és vegetációtüzek döntő többségét még mindig emberi figyelmetlenség vagy szándékos gyújtogatás okozza, de a klímaváltozás egyre nagyobb szerepet játszik a kockázat növekedésében.
A klímaváltozás miatt hosszabbak és intenzívebbek a száraz, meleg időszakok, különösen tavasszal és nyáron. Ez a növényzet kiszáradásához vezet, így az könnyebben lángra kap.
Az elmúlt években nőtt a rendkívül száraz napok száma és időtartama Magyarországon, 2022-ben például az ország egyharmadán mintegy 40 napig tartottak extrém száraz körülmények, ami rekord mértékű leégett területet eredményezett.
A soroksári Duna-parton történt aljnövényzet-tűz jól illusztrálja, hogy a klímaválság miatt egyre hosszabb és szárazabb időszakok következnek, amelyek növelik a vegetációtüzek gyakoriságát és súlyosságát.
Vigyázzunk a környezetünkre, a természetben ne gyújtsunk tüzet ebben az időszakban, vigyázzunk a cigarettacsikkekkel, a lakótelepi, családiházas övezetekben pedig fogadjunk örökbe egy fát és kétnaponta locsoljuk meg ebben a forró, száraz időszakban!
Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát a legfontosabb nyári problémákról és összehasonlítottam a pesterzsébeti fideszes városvezetés újságjának tervezett, nyári slágertémájával.
A héten megérkezett a nyári forróság és ezzel ismét tetőzik a kerületet (Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot) sújtó bűzszennyezés, nő a kínai vasút miatt a por, menetrendszerűen érkezik a Duna túloldaláról, Csepelről a zaj, sárgul a túlnyírt fű, kezdenek kiszáradni a fák, s a forróságban borzolják a kedélyeket legjobban a lombkorát eltüntetőfacsonkítások. A hőség, a zöldfelületek kiszáradása, a közbiztonsági és köztisztasági gondok, a szag- és zajterhelés, a porszennyezés, valamint a szociális kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kerület lakóinak életminősége nyáron jelentősen romoljon. Kiváncsi voltam, hogy az AI és Pesterzsébet fideszes városvezetése szintén így gondolja-e.
Az AI válasza:
Pesterzsébet legfontosabb nyári problémái – Összefoglaló
Pesterzsébeten a nyári hónapok számos, egymással összefüggő kihívást hoznak, amelyek jelentősen befolyásolják a lakók mindennapjait és életminőségét. Ezek a problémák részben általános városi jelenségek, részben pedig a kerület sajátos helyzetéből fakadnak.
1. Hőség, zöldfelületek kiszáradása és városi hősziget-hatás
A tartós kánikula, a városi hősziget-hatás és a csapadékhiány miatt a fák, a fű és a zöldterületek gyorsan kiszáradnak, ami nemcsak a környezet minőségét, de a lakók komfortérzetét is rontja.
Az árnyékos, zöld területek hiánya tovább súlyosbítja a hőérzetet, különösen az idősek és gyermekek számára.
2. Közbiztonság, hajléktalanság, utcai vizelés
A nyári hónapokban fokozódik a közterületi rongálás, garázdaság, valamint az utcán élő hajléktalanok jelenléte is gyakoribb, ami köztisztasági és szociális feszültségeket okoz.
Az utcai vizelés, szintén visszatérő gond, amely rontja a közterületek állapotát.
3. Illegális hulladéklerakás, köztisztaság
A nyári szabadtéri programok, piknikek, megnövekedett forgalom miatt több hulladék keletkezik, az illegális szemétlerakás pedig tovább rontja a környezetet.
A játszóterek, parkok, fitneszparkok tisztán tartása és biztonságossá tétele kiemelt feladat.
4. Kellemetlen szaghatások
A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a csatornahálózat nyári bűzhatása visszatérő panasz, főleg szélcsendes, forró napokon.
Ezek a szagok jelentősen rontják a lakók életminőségét, különösen a telephez közeli részeken.
5. Zajszennyezés
A Csepeli-szigeten tartott nagyszabású koncertek, fesztiválok zaja áthallatszik Pesterzsébetre, ami sokak számára zavaró.
6. Közlekedési infrastruktúra és járdák állapota
A járdák, utak rossz állapota, a gyalogátkelők felújításának elmaradása balesetveszélyt jelent, különösen a megnövekedett nyári gyalogosforgalom idején.
7. Egészségügyi és szociális kihívások
A hőség miatt gyakoribbak a hőártalmak (napszúrás, hőkimerülés), különösen veszélyeztetettek az idősek, gyermekek, krónikus betegek.
A szociális biztonság, a gyermekek és fiatalok védelme, a hajléktalanellátás fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.
S mi a Földesi-Szabados újság nyári slágertémája a következő számban?
Körkérdés arról, hogy a képviselők hogyan töltik a nyári szabadságukat.
Kövessétek a blogomat, ha Pesterzsébet valódi problémáira is kíváncsi vagytok a luxizás helyett!
Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon.
Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.
Még most kell lépnünk, hogy ne járjunk úgy, mint Csobánka, Pomáz, Pilisborosjenő, Pilisszentkereszt, Szentendre. Ezeken a Dera-patak menti településeken már összefogás indult a japán keserűfű visszaszorítására, és rendszeres irtási akciókat szerveznek, de jelentős területeket foglalt el a növény.
Miért veszélyes a japán keserűfű a nádasokra?
A japán keserűfű gyors növekedésével és terjedésével kiszorítja az őshonos növényeket, köztük a nádat is, amely a vizes élőhelyek egyik legfontosabb fajaként kulcsszerepet játszik a helyi ökoszisztémában. A keserűfű sűrű, zárt állományokat alkot, így csökkenti a biológiai sokféleséget, átalakítja az élőhely szerkezetét, és veszélyezteti a nádasokhoz kötődő állatfajokat, például madarakat, kétéltűeket és rovarokat.
A nádasok pusztulása további súlyos következményekkel járhat: romlik a vízminőség, csökken a természetes partvédelem, és sérül a Duna-part ökológiai egyensúlya. Az invazív növények visszaszorítása rendkívül nehéz, mivel a japán keserűfű akár egy apró gyökérdarabból is újra kihajt, így kiirtása évekig is eltarthat.
Miért fontos az összefogás?
A japán keserűfű elleni hatékony fellépés csak a Duna-parti kerületek összefogásával lehetséges. Az összehangolt munka, a korai felismerés, a lakosság bevonása és a szakértők támogatása nélkül a növény gyorsan elterjedhet, és hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat a Duna-part élővilágában.
Mit tehetünk?
Azonnali beavatkozás a frissen megjelent állományoknál.
A növények gyökerestől való eltávolítása, a maradványok biztonságos kezelése.
Lakossági tájékoztatás és bevonás a felderítésbe és védekezésbe.
Önkormányzati és civil összefogás, szakmai támogatás igénybevétele.
A természetes élőhelyek védelme és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében most van szükség gyors, összehangolt cselekvésre!
Fentiek miatt a holnapi testületi ülésen egy szoros Soroksár-Pesterzsébet együttműködést kezdeményezek és június közepén egy közös akcióra hívok mindenkit, aki fontosnak és megőrzendő értéknek tartja az RSD pesterzsébeti és soroksári szakaszának élővilágát.
