Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros téri végállomástól indulva a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd ugyanazon az útvonalon tér vissza Pesterzsébet felé.
A városban sokan érzik, hogy a külső kerületek, mint Pesterzsébet, sokszor kimaradnak a közlekedési fejlesztésekből. Karácsony Gergely főpolgármester is hangsúlyozta, hogy „az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája, hogy a város mintha megfeledkezett volna a külső kerületekről — pedig itt él a budapestiek kétharmada. Ennek egy fontos lépése, hogy december közepétől meghosszabbított útvonalon, egészen a Kálvin térig jár Pesterzsébet egyik legfontosabb buszjárata, a 223E.” Én is úgy érzem, hogy ez a fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.
A metróbusz ötlete már évek óta kering a pesterzsébeti közbeszédben. 2022-ben vetettük fel először, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. A BKK 2025 szeptemberében társadalmi egyeztetést is indított a 223E – 224E autóbusz fejlesztéséről, ahol a lakosság véleményét is kikérték a tervezett útvonalról.
Üröm az örömben, hogy nem sikerült elérni a BKK-nál, hogy vizsgálják meg, végezzenek utasszámlálást, hogy a 223E kontra 224E lakótelepi nyomvonala szolgál ki nagyobb utasforgalmat és így a kevésbé jó útvonalat választották végül.
A metróbusz ettől függetlenül komoly segítséget jelent Pesterzsébet jelentős részének, , hogy a metrómegállókig könnyebben eljussanak. Reményeim szerint többen választanak majd a közösségi közlekedést a személygépkocsival szemben. Ráadásul a 223E metróbusz üzemideje is meghosszabbodik, mindennap körülbelül 4:30-tól egészen 23:50-ig közlekedik majd.
Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.
Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.
Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta: „A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”
Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.
„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”
A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!
A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
A Serény utcai átjáró újra köztünk, hétfő óta használható.
Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.
A szomszédos Gubacsi-híd története alapján már ismerős eset: ott is szerepel a hatástanulmányokban növekvő forgalom, a határértéket meghaladó zaj, a nulla monitoring, a nulla zajvédelems. A lakossági fórumokat elhanyagolják, a terveket darabolva mutatják be, a lakók elégedetlensége pedig egyre nőtt.
A kínai vasút projekt is a NER nagyberuházásainak sorába illik: túlárazás, eltitkolt pályaszakaszok, hiányos tájékoztatás, furcsa hatástanulmányok. A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, a lakosság pedig csak a későbbi következményeket érzi meg.
Mi, helyiek, tudjuk, hogy a változásokban csak akkor vagyunk erősek, ha aktívan részt veszünk.
Ezért is indítottunk aláírásgyűjtést az S25-ös vonat Keleti pályaudvarra való visszatéréséért:közvetlen, megbízható összeköttetést szeretnénk, kevesebb dugóval, tisztább levegővel, valódi klímavédelemmel. Ez nem csak kényelmi ügy, hanem zöld, fenntartható közlekedési alternatíva. Ezek a pillanatnyi eredmények – egy új átjáró, egy sikeres és egyre eredményesnek ígérkező aláírásgyűjtés – apró győzelmek, amelyekért érdemes harcolni; hiszen városunk jövője mindannyiunk közös felelőssége és lehetősége.
Ha kíváncsi vagy, hogy milyen is lenne igazán jó, élhető és szerethető vasútállomást tervezni – nem rólunk nélkülünk, hanem velünk együtt –, erről korábban itt írtam részletesen:
Tárgy: A Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének fenntartása és fejlesztésének támogatása
Előterjesztő:Mach Péter önkormányzati képviselő
Tisztelt Képviselő-testület!
A Pesterzsébetet is érintő 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal a Dél-Pest és Dél-Pest megyei agglomeráció számára a gyors, környezetbarát közösségi közlekedés legfontosabb gerince. A 2019-ben elért menetrendi változtatás – miszerint a vonatok Keleti pályaudvarig közlekednek – az utasok számára jelentős előnyt nyújtott: a menetidő rövidebb, az átszállásmentes, belvárosi kapcsolat pedig biztonságosabb, gyorsabb és kényelmesebb alternatívát kínál a közúti közlekedéssel szemben.
Már 2016-ban, a „Vonattal a belvárosba!” pesterzsébeti kezdeményezésben is kimutatható volt, hogy a Kőbánya-Kispest irányú végállomás közlekedési zsákutcát jelentett: az utasoknak a főváros keleti szélére kellett kijutniuk ahhoz, hogy onnan visszautazhassanak a belvárosba. Ebben a helyzetben az ingázók gyakorlatilag megkerülték fél Budapestet.
A MÁV-START Zrt. 2020-ban – az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával – hivatalos levélben is rögzítette, hogy a Keleti pályaudvari közlekedés fenntartása stratégiai cél. A döntést az utasforgalom növekedése és a biztonságosabb üzemvitel indokolta. A levél szerint a 150-es vonalon közlekedő S25 szerelvények esetében a Keletibe érkezés „tartós fejpályaudvari kiszolgálásként” kerül be a menetrendbe.
A minisztérium akkori meghatározása szerint a beruházás és a vágányfelhasználási átrendezés a Keleti pályaudvaron lehetővé teszi mind a Kunszentmiklós-Tassi elővárosi, mind az egri távolsági vonatok biztonságos és hatékony integrációját. Ezt a gyakorlatot azóta a MÁV-START is sikeresnek ítéli, a döntéshozók pedig a kedvező statisztikák alapján támogatták a további fenntartását.
Egy 2025 májusában végzett civil agglomerációs felmérés, amelyen több mint ezer válaszadó vett részt, egyértelmű eredményt hozott: az érintett települések lakói 6:1 arányban a Keleti pályaudvari végállomást támogatják. A válaszadók között főként Budapestre járó munkavállalók, diákok, valamint a városból ingázó szolgáltatási dolgozók és hivatalnokok szerepeltek. Információim szerint civil kezdeményezésre Dunavarsány és Délegyháza önkormányzata is napirendre veszi a kérdést.
A Keleti pályaudvari végállomás nemcsak a fővárosi elérhetőséget javítja, hanem a térség gazdasági, oktatási és környezeti kapcsolatainak szintjét is növeli. A korábbi, Kőbánya-Kispesti csatlakozás szűk kapacitású és a belvárostól távol eső átszállóhely volt, amely sok utast bizonytalanított el, és jelentősen megnövelte az utazási időt. A jelenlegi városi és környezetvédelmi célokkal egyaránt összhangban áll, hogy a forgalom közvetlen vasúti összeköttetést őrizze meg a belvárossal. A vasút fejlesztése ezen a szakaszon környezetvédelmi és közösségi érdek, hiszen a közösségi közlekedés használatát segíti elő a legszennyezőbb autós forgalom csökkentésével.
A menetrend fenntartása tehát nem pusztán szakmai kérdés, hanem mindennapi életminőségi, közlekedési esélyegyenlőségi és klímavédelmi ügy is, amely több tízezer pesterzsébeti és dél-pesti agglomerációs polgár érdeke.
A fent felsorolt érvekre támaszkodva az alább határozati javaslatot teszem:
Határozati javaslat
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
Kinyilvánítja támogatását a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása mellett.
Felkéri a polgármestert, hogy az ügyben kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV-START Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
Felelős: Polgármester Határidő: 2025. november 15. Előterjesztő:Mach Péter
Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!
Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.
És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.
Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.
Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.
Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.
De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.
Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.
Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.
Van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől.
Több lakossági panasz érkezett hozzám az elmúlt napokban: többen számoltak be arról, hogy a Pesterzsébet Újság legutóbbi számában megjelent egy otthonról végezhető munkát ígérő hirdetés. A hirdetés elsőre ártatlannak tűnt: címkézésről, csomagolásról és borítékolásról szólt, de a megadott elérhetőségeken keresztül minden érdeklődőt egy emeltdíjas, percenként 900 forintos számra irányítottak „további információkért”.
Többen komoly összegeket fizethetnek ki anélkül, hogy valós munkalehetőséget kapnának. Ezek az emberek sokszor nehéz anyagi helyzetben élnek, épp azért hívják fel ezeket a számokat, mert minden forint számít. Számukra ez nemcsak átverés, hanem kifosztás.
Első lépésként felvettem a kapcsolatot a Pesterzsébet Újság szerkesztőségével, valamint utána a hirdetést megjelentető reklámügynökséggel.
A szerkesztőség válaszában az szerepelt, hogy a hirdetés megrendelése egy hirdetésszervező cégen keresztül érkezett, és mivel jogilag szabályos adatokat tartalmazott, nem tartották indokoltnak a közbelépést.
Az álláspontjuk szerint a korrekt figyelmeztetés („900 Ft/perc”) miatt nem történt félrevezetés, és a lapban nincs előzetes tartalomszűrés a hirdetések között.
Lehet mondani, hogy „hát ki volt írva, hogy emeltdíjas a szám!” – de aki nem naponta olvas jogi szövegeket, vagy éppen a hónap utolsó fillérjét számolja, annak a remény mindent is megér. Etikáról beszélni felesleges – jogi nyomvonalon nem jár az empátia.
Ezt az álláspontot nem tudtam elfogadni. A tisztességes tájékoztatás nem lehet pusztán jogi, hanem erkölcsi kérdés is, különösen, ha sebezhető társadalmi csoportokat – időseket, munkanélkülieket, szülőket – céloznak megtévesztő ajánlatokkal.
Ezután megkerestem a hirdetésszervező céget, és rövid időn belül arról tájékoztattak, hogy a továbbiakban nem közlik az adott megrendelő reklámjait. Nagyon köszönöm a szenzitív hozzálást és a gyors választ és a döntést. Ezt a lépést fontos, de nem elégséges eredménynek tartom, helyi szinten folytatnunk kell a munkát, mert van vele dolgunk!
Mi a probléma valójában?
Az ilyen típusú emeltdíjas, „munkalehetőséget” kínáló hirdetések nemcsak országosan, hanem helyi szinten is újra és újra felbukkannak. A probléma több szinten jelentkezik:
A szegényebb, kiszolgáltatott emberek célzott megtévesztése.
A jogi kiskapuk kihasználása – az emeltdíj megemlítése formailag „jogtisztává” teszi a hirdetést.
A helyi lapok felelőssége, amelyek hirdetési bevételekért cserébe gyakran ellenőrizetlenül közölnek ilyen reklámokat.
Mindez egy olyan környezetben történik, ahol az emberek sokszor inkább hisznek a „helyi újságban megjelent hirdetésnek”, mint egy anonim internetes bejegyzésnek – éppen ezért különösen veszélyes, ha az önkormányzati lapban jelennek meg ilyen felhívások.
Mit tehet az önkormányzat?
A következő bizottsági ülésen javasolni fogom, hogy a kerület:
Vizsgálja felül a hirdetési gyakorlatot a közéleti lapban, és hozzon létre egy etikai‑ellenőrzési szűrőt a megjelenő hirdetésekre.
Zárja ki az emeltdíjas telefonszámokat és a megtévesztő munkalehetőséget ígérő hirdetéseket az önkormányzati felületekről.
Indítson tájékoztató kampányt az emeltdíjas átverésekről – különösen az időseknek és a kisgyermekes szülőknek szóló előadásokkal, szórólapokkal.
Segítse a károsultakat a fogyasztóvédelemhez vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulásban.
A közpénzből működtetett, közéleti médiaszereplőknek nemcsak tájékoztatási, hanem védelmi felelősségük is van. Egy önkormányzati lap nem válhat eszközzé azok kezében, akik pénzt csikarnak ki a legkiszolgáltatottabb emberekből. Ez az ügy tehát jóval több, mint egy „tévedés a hirdetési oldalon”: a pesterzsébetiek bizalmáról és védelméről szól.
Azt mondják, van, aki a reménybe fektet. A kerületben az a cél, hogy ne kerüljön senki 900 forintos percdíjért az álmodozásból a csalódásba.
Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.
Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.
Lakóként, a Mediterrán lakópark önkormányzati képviselőjeként én szerveztem meg azt a lakossági fórumot, amelyen élénk párbeszéd zajlott a Közműhelytelep utca melletti, új lakóingatlan-fejlesztésről. Fontos , hogy nem a beruházás elutasítása volt a cél, hanem az, hogy megőrizzük otthonunk élhetőségét, életminőségét, és a környezetünk védelmét.
Lakossági fórum: közösségi részvétel és őszinte párbeszéd
A fórumon nagy örömömre kb. 40 lakó vett részt, és Kiss Árpád, a beruházás képviselője is eljött, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre. Ez a találkozó lehetőséget adott arra, hogy feltárjuk aggodalmainkat, ötleteinket, és hivatalos tájékoztatást kapjunk a tervezett 110-112 lakásról, mélygarázsról és a hozzá kapcsolódó infrastruktúráról. A beruházó elmondta, hogy a Közműhelytelep utca murvás, kátyús szakaszát aszfaltozni fogják, vízelvezetést alakítanak ki, parkolókat építenek, ami egy jelentős, kb. 70 millió forintos vállalás.
A véleményezés – közös, részletes állásfoglalás
A közösségünk aktív, közel 100 tagja később közösen elkészítette a részletes, véleményező anyagát, amelyben szinte egybecsengő véleményként fogalmaztuk meg a legfőbb problémákat és javaslatokat:
Kiemeltük, hogy a közlekedési helyzet már eddig is nehéz, a terhelés nőni fog, különösen, mert a tervezett tanulmányterv nem számol a Meddőhányó utca felőli logisztikai út megnyitásával, így a terhelés túlnyomó része a lakópark közlekedési útjaira hárul.
Rámutattunk, hogy a parkolók száma nem elégséges, hiszen a környéken időszakosan sok a forgalom a sportlétesítmények és egyéb szolgáltatások miatt.
Aggódunk a zöldterületek miatt: a lakópark magánterületei nem jogos közparkként feltüntetni a tanulmányban, a meglévő zöldfelületet pótolni kell.
Kiemelt problémaként szerepelt a zajterhelés, főként a jégcsarnok és a vasút, és a szennyvíztisztító bűzproblémája.
A tanulmányterv többször elavult vagy pontatlan adatokat tartalmaz.
Véleményünk szerint a területet a jelenlegi Vi-3/SZ3 besorolásban közösségi, fenntartható funkciókra kellene megtartani.
Amennyiben társasházi beépítés történik, az csak a közlekedési és zöldterületi problémák rendezett megoldásával elfogadható.
Szeretném megköszönni mindazoknak, akik részt vettek ebben a közös munkában, különösen Kiss Árpádnak, a beruházó képviselőjének, aki nyitottan volt jelen a fórumon, és igyekezett válaszolni a kérdéseinkre. Külön köszönet illeti azt a lakótársunkat, aki a szakbizottság ülésén is bátran felszólalt, képviselve közösségünk érdekeit.
A képviselő-testület döntése – a lakóközösség hangja meghallgattatott
A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzati Képviselő-testülete 15 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett döntött arról, hogy nem támogatja a 170187/100 hrsz-ú ingatlan övezeti átsorolását és a Tarna Invest Kft. telepítési tanulmánytervét a jelen formában. Ez egyértelmű visszajelzés, hogy a helyi lakosság életminőségének megőrzése az elsődleges.
Mi várható a jövőben?
Bízunk abban, hogy a továbbiakban is részt vehetünk a tervek alakításában, fenntartva a közösségi párbeszédet és az átláthatóságot. Közösen dolgozunk azon, hogy életünk színtere továbbra is a kellemes, zöldövezeti, jó közösségi életű Mediterrán lakópark legyen.
A képviselőtestület többsége úgy döntött, hogy Somogyváry Géza emléktáblát állít a kerületben. Ezzel tiszteletünket fejezzük ki a díszpolgár előtt, és egyúttal megemlékezünk a pesterzsébeti forradalom résztvevőiről is.
Az emléktábla avatására 2025. október 15-én kerül sor a fáklyás váltófutás keretében, az Alsóteleki utca 54. alatt, a Juta-dombi 1956-os emlékműnél.
Somogyváry Géza neve évtizedeken át jelentett biztos pontot a kerület közéletében; tudása, elkötelezettsége, mély humánuma és szolidaritása mindig példaértékű volt számomra és sokunk számára. Somogyváry Géza szívügyének tekintette, hogy a fiatal generációk megértsék, mit jelentett 1956 igazságáért harcolni, s hogy a szabadságért vívott küzdelmek örök értéket jelentenek.
A forradalom és az azt követő nehéz idők megtörték, de sosem törték meg – emberi tartása, segítőkészsége, a nehéz sorsúak iránti elkötelezettsége mindennapi példamutatásként él tovább.
Gondolataiból mindannyian erőt meríthattünk, különösen abból, ahogy a szabadságról, a szolidaritásról vallott.
Az avatás időpontjában egy újabb fáklya lobban fel – a közös emlékezés fáklyája –, amelyet Géza évről évre továbbadott az ifjúságnak a Juta-dombi forradalmi váltófutás megszervezésével. A tábla idézete – „A szabadság olyan, mint a láng, melyet nem lehet eloltani” – méltó összefoglalása mindannak, amit képviselt: kitartás, emberség, közösségi felelősség.
A döntés nyomán Pesterzsébet önkormányzata azt is vállalta, hogy a kerület történelmi öröksége élő marad. Hálásak vagyunk azért, hogy volt valaki, aki nemcsak megvívta a szabadság harcait, hanem kitartóan ápolta azok emlékét, és örök humanizmusával igazodási pontot adott nekünk.
Somogyváry Géza öröksége velünk él, a kerület mindennapjaiban, fiatalok és idősebbek emlékeiben egyaránt.
Frissen elfogadott rendeletünk kapcsán nagyon örülök, hogy megoszthatom a pesterzsébeti ivartalanítási programban elért eredményt, amelynek én is aktív szereplője voltam a képviselő-testületben. Egy olyan ügyről van szó, ami nem csak állatvédelem, hanem egész városunk életminőségének javítását szolgálja. S természetesen, kösz, Kati, hogy te fogalmaztad meg az eredeti, a rászorultság szempontjait tisztázó javaslatot.
Miért olyan nagy szám az ivartalanítás?
Cat and dog lying on the bed together. Friends pets in a cozy house in Christmas garlands and lights
A városi kóbor állatok – különösen a macskák – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és közegészségügyi kihívást jelentik. Ezek az állatok a város legvérengzőbb ragadozói, veszélyeztetik az őshonos madárvilágot, betegségeket hordozhatnak, és szenvednek az utcákon. Egyetlen nőstény macska akár több tucat kölyköt is fialhat egy év alatt, akik ugyancsak elszaporodnak, és újabb kihívásokat generálnak.
Az ivartalanítás itt az egyetlen igazán hatékony megoldás, amely megelőzi az újabb szaporulatot, csökkenti a kóbor állatok számát, és javítja az állatok életminőségét is. Az ivartalanított macskák és kutyák kevesebb hormonális agressziót mutatnak, és barátságosabbak lesznek a környezettel szemben.
Mi változott Pesterzsébeten?
Ez a program mostantól elérhetőbb lett a javaslatomnak köszönhetően. Az előzményekért ide kattints!
2023-ban 30% önrész mellett került bevezetésre a program, akkor mindenki pályázhatott rá, elsősorban az ivartalanítás népszerűsítése volt a cél. Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára a képviselőtestület szigorított a feltételelen és azoknak a támogatására összpontosít a program, akiknek valóban komoly pénzügyi problémát okoz a műtét kifizetése. Javaslatomra ebben a körben jelentősen megnöveltük a támogatást: 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi. ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. Ez hatalmas segítség azoknak, akik korábban nem engedhették meg maguknak az ivartalanítást. Ez a támogatás a rászoruló családoknak szól, idős gazdiknak vagy akár fiatal állatbarátoknak, s persze minket körülvevő természetnek, madárvilágnak az ennek köszönhetően például a siekres szúnyoginvázió elleni védekezésnek.
A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a változást, köszönet ezért a támogatásért. Ez a döntés minden pesterzsébetiért szól.
Az előnyök hosszú távon
Csökken a kóbor állatok száma, kevesebb lesz a nem kívánt szaporulat.
Életminőségük javul, így ők is boldogabbak, biztonságosabb a környezetük.
Egészségesebb madárállomány és élővilág a város zöld területein.
A kerület tisztább, rendezettebb és élhetőbb lesz mindannyiunk számára.
Ez a történet rólunk szól: arról, hogy a helyi döntések, a közösségi összefogás és egy kis zöld gondolkodás mit eredményezhet.
Zöld szívvel, közösséggel és felelősséggel haladunk tovább!
Ez elfogadott javaslatom:
Tisztelt Képviselő-testület!
Az eb és macska ivartalanítási programban való részvétel feltételeiről szóló 18/2022. (X. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozati javaslatának módosítására teszünk javaslatot az alábbiak alapján:
Az ivartalanítási program célja, hogy minél több rászoruló állattartó számára elérhető legyen az ivartalanítás, ezáltal csökkenjen a kóbor állatok száma.
A jelenlegi 30%-os önrész sokaknak anyagi terhet jelent, ami akadályozza a részvételt a programban. Ezért javasoljuk az önrész 10%-ra csökkentését, hogy több jogosult kerüljön bevonásra és hatékonyabb legyen a program megvalósítása. Ez arányos és méltányos megoldás, amely illeszkedik az állatvédelem és a közegészségügy érdekeihez.
Fentiek miatt javasoljuk, hogy a rendelet
3. § (6) pontja az alábbira módosuljon:
3. §
(6) Az ivartalanítási programban részt vevő kerületi lakos állattartó eb és macska esetében is az ivartalanítási műtét költségének 10 %-át köteles a műtétet végző állatorvosnál megfizetni. A műtéti beavatkozás költségeinek fennmaradó 90 %-át az állatorvossal kötött szerződés értelmében az Önkormányzat számla ellenében, átutalással fizeti meg az állatorvosnak.
Tisztelt Képviselő-testület!
A fentiek alapján kérem, szavazatukkal támogassák módosító javaslatunkat:
Mach Péter Csaszny Gábor Fekete Katalin Gyuricza-Somodi Klára Lengyel Dávid (Ettvel Zoltán és Szalontai Tibor)
Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.
Előzmények röviden
A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.
Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.
Mit üzen ez a történet?
Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.
Láthatjuk, hogy:
a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban
Hogyan tovább?
A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.
Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.
