Emeltdíjas csapda a Pesterzsébet Újságban – mit tanulhatunk az otthoni munkát ígérő átverésekből?

Van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől.

Több lakossági panasz érkezett hozzám az elmúlt napokban: többen számoltak be arról, hogy a Pesterzsébet Újság legutóbbi számában megjelent egy otthonról végezhető munkát ígérő hirdetés. A hirdetés elsőre ártatlannak tűnt: címkézésről, csomagolásról és borítékolásról szólt, de a megadott elérhetőségeken keresztül minden érdeklődőt egy emeltdíjas, percenként 900 forintos számra irányítottak „további információkért”.

Többen komoly összegeket fizethetnek ki anélkül, hogy valós munkalehetőséget kapnának. Ezek az emberek sokszor nehéz anyagi helyzetben élnek, épp azért hívják fel ezeket a számokat, mert minden forint számít. Számukra ez nemcsak átverés, hanem kifosztás.

Első lépésként felvettem a kapcsolatot a Pesterzsébet Újság szerkesztőségével, valamint utána a hirdetést megjelentető reklámügynökséggel.

  • A szerkesztőség válaszában az szerepelt, hogy a hirdetés megrendelése egy hirdetésszervező cégen keresztül érkezett, és mivel jogilag szabályos adatokat tartalmazott, nem tartották indokoltnak a közbelépést.
  • Az álláspontjuk szerint a korrekt figyelmeztetés („900 Ft/perc”) miatt nem történt félrevezetés, és a lapban nincs előzetes tartalomszűrés a hirdetések között.

Lehet mondani, hogy „hát ki volt írva, hogy emeltdíjas a szám!” – de aki nem naponta olvas jogi szövegeket, vagy éppen a hónap utolsó fillérjét számolja, annak a remény mindent is megér. Etikáról beszélni felesleges – jogi nyomvonalon nem jár az empátia.

Ezt az álláspontot nem tudtam elfogadni. A tisztességes tájékoztatás nem lehet pusztán jogi, hanem erkölcsi kérdés is, különösen, ha sebezhető társadalmi csoportokat – időseket, munkanélkülieket, szülőket – céloznak megtévesztő ajánlatokkal.

Ezután megkerestem a hirdetésszervező céget, és rövid időn belül arról tájékoztattak, hogy a továbbiakban nem közlik az adott megrendelő reklámjait. Nagyon köszönöm a szenzitív hozzálást és a gyors választ és a döntést. Ezt a lépést fontos, de nem elégséges eredménynek tartom, helyi szinten folytatnunk kell a munkát, mert van vele dolgunk!


Mi a probléma valójában?

Az ilyen típusú emeltdíjas, „munkalehetőséget” kínáló hirdetések nemcsak országosan, hanem helyi szinten is újra és újra felbukkannak. A probléma több szinten jelentkezik:

  • A szegényebb, kiszolgáltatott emberek célzott megtévesztése.
  • A jogi kiskapuk kihasználása – az emeltdíj megemlítése formailag „jogtisztává” teszi a hirdetést.
  • A helyi lapok felelőssége, amelyek hirdetési bevételekért cserébe gyakran ellenőrizetlenül közölnek ilyen reklámokat.

Mindez egy olyan környezetben történik, ahol az emberek sokszor inkább hisznek a „helyi újságban megjelent hirdetésnek”, mint egy anonim internetes bejegyzésnek – éppen ezért különösen veszélyes, ha az önkormányzati lapban jelennek meg ilyen felhívások.


Mit tehet az önkormányzat?

A következő bizottsági ülésen javasolni fogom, hogy a kerület:

  • Vizsgálja felül a hirdetési gyakorlatot a közéleti lapban, és hozzon létre egy etikai‑ellenőrzési szűrőt a megjelenő hirdetésekre.
  • Zárja ki az emeltdíjas telefonszámokat és a megtévesztő munkalehetőséget ígérő hirdetéseket az önkormányzati felületekről.
  • Indítson tájékoztató kampányt az emeltdíjas átverésekről – különösen az időseknek és a kisgyermekes szülőknek szóló előadásokkal, szórólapokkal.
  • Segítse a károsultakat a fogyasztóvédelemhez vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulásban.

A közpénzből működtetett, közéleti médiaszereplőknek nemcsak tájékoztatási, hanem védelmi felelősségük is van. Egy önkormányzati lap nem válhat eszközzé azok kezében, akik pénzt csikarnak ki a legkiszolgáltatottabb emberekből. Ez az ügy tehát jóval több, mint egy „tévedés a hirdetési oldalon”: a pesterzsébetiek bizalmáról és védelméről szól.

Azt mondják, van, aki a reménybe fektet. A kerületben az a cél, hogy ne kerüljön senki 900 forintos percdíjért az álmodozásból a csalódásba.

Közösségi összefogás a Mediterrán lakóparkért – a Közműhelytelep utca melletti fejlesztés és a helyi döntés

Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.

Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.

Lakóként, a Mediterrán lakópark önkormányzati képviselőjeként én szerveztem meg azt a lakossági fórumot, amelyen élénk párbeszéd zajlott a Közműhelytelep utca melletti, új lakóingatlan-fejlesztésről. Fontos , hogy nem a beruházás elutasítása volt a cél, hanem az, hogy megőrizzük otthonunk élhetőségét, életminőségét, és a környezetünk védelmét.

Lakossági fórum: közösségi részvétel és őszinte párbeszéd

A fórumon nagy örömömre kb. 40 lakó vett részt, és Kiss Árpád, a beruházás képviselője is eljött, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre. Ez a találkozó lehetőséget adott arra, hogy feltárjuk aggodalmainkat, ötleteinket, és hivatalos tájékoztatást kapjunk a tervezett 110-112 lakásról, mélygarázsról és a hozzá kapcsolódó infrastruktúráról. A beruházó elmondta, hogy a Közműhelytelep utca murvás, kátyús szakaszát aszfaltozni fogják, vízelvezetést alakítanak ki, parkolókat építenek, ami egy jelentős, kb. 70 millió forintos vállalás.

A véleményezés – közös, részletes állásfoglalás

A közösségünk aktív, közel 100 tagja később közösen elkészítette a részletes, véleményező anyagát, amelyben szinte egybecsengő véleményként fogalmaztuk meg a legfőbb problémákat és javaslatokat:

  • Kiemeltük, hogy a közlekedési helyzet már eddig is nehéz, a terhelés nőni fog, különösen, mert a tervezett tanulmányterv nem számol a Meddőhányó utca felőli logisztikai út megnyitásával, így a terhelés túlnyomó része a lakópark közlekedési útjaira hárul.
  • Rámutattunk, hogy a parkolók száma nem elégséges, hiszen a környéken időszakosan sok a forgalom a sportlétesítmények és egyéb szolgáltatások miatt.
  • Aggódunk a zöldterületek miatt: a lakópark magánterületei nem jogos közparkként feltüntetni a tanulmányban, a meglévő zöldfelületet pótolni kell.
  • Kiemelt problémaként szerepelt a zajterhelés, főként a jégcsarnok és a vasút, és a szennyvíztisztító bűzproblémája.
  • A tanulmányterv többször elavult vagy pontatlan adatokat tartalmaz.
  • Véleményünk szerint a területet a jelenlegi Vi-3/SZ3 besorolásban közösségi, fenntartható funkciókra kellene megtartani.
  • Amennyiben társasházi beépítés történik, az csak a közlekedési és zöldterületi problémák rendezett megoldásával elfogadható.

Szeretném megköszönni mindazoknak, akik részt vettek ebben a közös munkában, különösen Kiss Árpádnak, a beruházó képviselőjének, aki nyitottan volt jelen a fórumon, és igyekezett válaszolni a kérdéseinkre. Külön köszönet illeti azt a lakótársunkat, aki a szakbizottság ülésén is bátran felszólalt, képviselve közösségünk érdekeit.

A képviselő-testület döntése – a lakóközösség hangja meghallgattatott

A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzati Képviselő-testülete 15 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett döntött arról, hogy nem támogatja a 170187/100 hrsz-ú ingatlan övezeti átsorolását és a Tarna Invest Kft. telepítési tanulmánytervét a jelen formában. Ez egyértelmű visszajelzés, hogy a helyi lakosság életminőségének megőrzése az elsődleges.

Mi várható a jövőben?

Bízunk abban, hogy a továbbiakban is részt vehetünk a tervek alakításában, fenntartva a közösségi párbeszédet és az átláthatóságot. Közösen dolgozunk azon, hogy életünk színtere továbbra is a kellemes, zöldövezeti, jó közösségi életű Mediterrán lakópark legyen.

Az ember, aki lángot őrzött – Somogyváry Géza emléktáblája Pesterzsébeten

A képviselőtestület többsége úgy döntött, hogy Somogyváry Géza emléktáblát állít a kerületben. Ezzel tiszteletünket fejezzük ki a díszpolgár előtt, és egyúttal megemlékezünk a pesterzsébeti forradalom résztvevőiről is.

Az emléktábla avatására 2025. október 15-én kerül sor a fáklyás váltófutás keretében, az Alsóteleki utca 54. alatt, a Juta-dombi 1956-os emlékműnél.

Somogyváry Géza neve évtizedeken át jelentett biztos pontot a kerület közéletében; tudása, elkötelezettsége, mély humánuma és szolidaritása mindig példaértékű volt számomra és sokunk számára. Somogyváry Géza szívügyének tekintette, hogy a fiatal generációk megértsék, mit jelentett 1956 igazságáért harcolni, s hogy a szabadságért vívott küzdelmek örök értéket jelentenek.

A forradalom és az azt követő nehéz idők megtörték, de sosem törték meg – emberi tartása, segítőkészsége, a nehéz sorsúak iránti elkötelezettsége mindennapi példamutatásként él tovább.

Gondolataiból mindannyian erőt meríthattünk, különösen abból, ahogy a szabadságról, a szolidaritásról vallott.

Az avatás időpontjában egy újabb fáklya lobban fel – a közös emlékezés fáklyája –, amelyet Géza évről évre továbbadott az ifjúságnak a Juta-dombi forradalmi váltófutás megszervezésével. A tábla idézete – „A szabadság olyan, mint a láng, melyet nem lehet eloltani” – méltó összefoglalása mindannak, amit képviselt: kitartás, emberség, közösségi felelősség.

A döntés nyomán Pesterzsébet önkormányzata azt is vállalta, hogy a kerület történelmi öröksége élő marad. Hálásak vagyunk azért, hogy volt valaki, aki nemcsak megvívta a szabadság harcait, hanem kitartóan ápolta azok emlékét, és örök humanizmusával igazodási pontot adott nekünk.

Somogyváry Géza öröksége velünk él, a kerület mindennapjaiban, fiatalok és idősebbek emlékeiben egyaránt.

Zöld sikertörténet Pesterzsébetről – növeljük az ivartalanítási program támogatási arányát!

Frissen elfogadott rendeletünk kapcsán nagyon örülök, hogy megoszthatom a pesterzsébeti ivartalanítási programban elért eredményt, amelynek én is aktív szereplője voltam a képviselő-testületben. Egy olyan ügyről van szó, ami nem csak állatvédelem, hanem egész városunk életminőségének javítását szolgálja. S természetesen, kösz, Kati, hogy te fogalmaztad meg az eredeti, a rászorultság szempontjait tisztázó javaslatot.

Miért olyan nagy szám az ivartalanítás?

Cat and dog lying on the bed together. Friends pets in a cozy house in Christmas garlands and lights

A városi kóbor állatok – különösen a macskák – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és közegészségügyi kihívást jelentik. Ezek az állatok a város legvérengzőbb ragadozói, veszélyeztetik az őshonos madárvilágot, betegségeket hordozhatnak, és szenvednek az utcákon. Egyetlen nőstény macska akár több tucat kölyköt is fialhat egy év alatt, akik ugyancsak elszaporodnak, és újabb kihívásokat generálnak.

Az ivartalanítás itt az egyetlen igazán hatékony megoldás, amely megelőzi az újabb szaporulatot, csökkenti a kóbor állatok számát, és javítja az állatok életminőségét is. Az ivartalanított macskák és kutyák kevesebb hormonális agressziót mutatnak, és barátságosabbak lesznek a környezettel szemben.

Mi változott Pesterzsébeten?

Ez a program mostantól elérhetőbb lett a javaslatomnak köszönhetően. Az előzményekért ide kattints!

2023-ban 30% önrész mellett került bevezetésre a program, akkor mindenki pályázhatott rá, elsősorban az ivartalanítás népszerűsítése volt a cél. Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára a képviselőtestület szigorított a feltételelen és azoknak a támogatására összpontosít a program, akiknek valóban komoly pénzügyi problémát okoz a műtét kifizetése. Javaslatomra ebben a körben jelentősen megnöveltük a támogatást: 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi. ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. Ez hatalmas segítség azoknak, akik korábban nem engedhették meg maguknak az ivartalanítást. Ez a támogatás a rászoruló családoknak szól, idős gazdiknak vagy akár fiatal állatbarátoknak, s persze minket körülvevő természetnek, madárvilágnak az ennek köszönhetően például a siekres szúnyoginvázió elleni védekezésnek.

A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a változást, köszönet ezért a támogatásért. Ez a döntés minden pesterzsébetiért szól.

Az előnyök hosszú távon

  • Csökken a kóbor állatok száma, kevesebb lesz a nem kívánt szaporulat.
  • Életminőségük javul, így ők is boldogabbak, biztonságosabb a környezetük.
  • Egészségesebb madárállomány és élővilág a város zöld területein.
  • A kerület tisztább, rendezettebb és élhetőbb lesz mindannyiunk számára.

Ez a történet rólunk szól: arról, hogy a helyi döntések, a közösségi összefogás és egy kis zöld gondolkodás mit eredményezhet.

Zöld szívvel, közösséggel és felelősséggel haladunk tovább!  

Ez elfogadott javaslatom:


Tisztelt Képviselő-testület!

Az eb és macska ivartalanítási programban való részvétel feltételeiről szóló 18/2022. (X. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozati javaslatának módosítására teszünk javaslatot az alábbiak alapján:

Az ivartalanítási program célja, hogy minél több rászoruló állattartó számára elérhető legyen az ivartalanítás, ezáltal csökkenjen a kóbor állatok száma.

A jelenlegi 30%-os önrész sokaknak anyagi terhet jelent, ami akadályozza a részvételt a programban. Ezért javasoljuk az önrész 10%-ra csökkentését, hogy több jogosult kerüljön bevonásra és hatékonyabb legyen a program megvalósítása. Ez arányos és méltányos megoldás, amely illeszkedik az állatvédelem és a közegészségügy érdekeihez.

Fentiek miatt javasoljuk, hogy a rendelet

3. § (6) pontja az alábbira módosuljon:

3. §

(6) Az ivartalanítási programban részt vevő kerületi lakos állattartó eb és macska esetében is az ivartalanítási műtét költségének 10 %-át köteles a műtétet végző állatorvosnál megfizetni. A műtéti beavatkozás költségeinek fennmaradó 90 %-át az állatorvossal kötött szerződés értelmében az Önkormányzat számla ellenében, átutalással fizeti meg az állatorvosnak.

Tisztelt Képviselő-testület!

A fentiek alapján kérem, szavazatukkal támogassák módosító javaslatunkat:

Mach Péter
Csaszny Gábor
Fekete Katalin
Gyuricza-Somodi Klára
Lengyel Dávid
(Ettvel Zoltán és Szalontai Tibor)

Requiem egy gubacsi gesztenyefasorért

Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.

Előzmények röviden

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.

Hogyan történt a kivágás?

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.

Mit üzen ez a történet?

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.

Láthatjuk, hogy:

  • a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
  • fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
  • a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban

Hogyan tovább?

A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.

Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.

Pesterzsébet a zöld fordulat küszöbén – Miért harcolok a panelprogramért?

Szeptember 25-én dönt a pesterzsébeti képviselő-testület arról, hogy csatlakozik-e a Budapesti Zöld Panelprogramhoz – egy olyan ügyhöz, amit tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú.

Miért harcoltam a programért?

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért.

Az út a döntésig – személyes tapasztalatok

Májusban kezdeményeztem a csatlakozást, a kezdeményezéshez, 6 képviselőtársam csatlakozott, a testületi ülésen pedig a testület többsége is bizalmat szavazott a projektnek. A Fidesz frakció módosításával pontosítottuk annak ütemtervét, s a nyáron zajlottak az egyeztetések.

Bővebben az előzményekről: https://mach.hu/2025/05/05/pesterzsebet-is-csatlakozzon-a-budapesti-zold-panelprogramhoz/

Bíztam benne, hogy kapunk kormányzati támogatást, de sajnos ez nem sikerült, ennek ellenére magunk is előteremtjük a helyi támogatást, hiszen partnert találtunk a fővárosban, akik szintén hisznek a zöld átmenetben.

A zöld panelprogram: lehetőség és felelősség

Számomra a Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.

Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?

  • Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
  • Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
  • Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.

Miért most, miért együtt?

Számomra a szeptember 25-i döntés többről szól, mint egy újabb pályázatról. Ez a mi közös ügyünk, a zöld fordulat konkrét lépése. Szeretném, ha együtt – mint kerület, mint lakóközösség, mint magánemberek – döntenénk úgy: becsatlakozunk, élünk a lehetőséggel, részt veszünk Budapest és az ország zöld jövőjének építésében. Hogy Pesterzsébet ne maradjon ki a zöld beruházásokból, ne utolsóként kapcsolódjunk be a fenntarthatóságba, hanem az elsők között mutassuk meg: tudunk, merünk, akarunk zöldebb és igazságosabb kerületet teremteni.

Őszintén remélem, hogy a képviselő-testület és Pesterzsébet választói is támogatják ezt a zöld ügyet. Ezért küzdöttem eddig, és ezért fogok tovább dolgozni – hogy a pesterzsébetieknek jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb otthona legyen.

A szeptember 25-i határozati javaslat, amiről a képviselőtestület dönt:

HATÁROZATI JAVASLATOK:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

  1. a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029 projektben részt kíván venni és a megvalósítási szakaszban a 30%-os támogatási intenzitást támogatja. A projektben való részvétel érdekében a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodás tervezett szövegét jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
  2. felkéri a polgármestert, hogy a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projektben való részvételi szándékáról tájékoztassa Budapest Főváros Önkormányzatát.
  3. A Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projekt megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet az alábbiak szerint biztosítja:
    • 2025. évi költségvetés általános tartaléka terhére 2.000.000,- Ft (kettőmillió forint) előirányzatot biztosít az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül,
    • 2026. évi költségvetésben 50.000.000,- Ft (ötvenmillió forint) előirányzat biztosítására előzetesen kötelezettséget vállal az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül a bérlakásértékesítési számlán rendelkezésre álló előirányzat terhére.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Mennyibe került eddig egy fideszes szavazat Magyarországnak?

Sokszor halljuk, hogy „a demokrácia drága dolog”. De mi van akkor, ha a drága nem a választási rendszerre, hanem a rossz döntések következményeire vonatkozik? Nézzük meg konkrétan: mennyibe került eddig egyetlen szavazat, amit a Fidesz kormányra adtak le az országgyűlési választásokon?

Az elmúlt napok, hetek, hónapok a kormány ígérgetéseiről szóltak: adókedvezmények, 30.000 Ft utalvány a nyugdíjasoknak, olcsó hitel, az elmaradt béremelés pótlása a közszférában. Mindenki tudja, hogy ezeket a juttatásokat egyszer vissza kell fizetni a magas inflációban, a magas ÁFA-ban, a horribilisen magas bankköltségekben, a fizetős egészségügyben, az egyre gyakoribb áramkimaradásokban, vízhiányban, a magántanárokra és drága gyógyszerekre költve. De vajon mit veszítünk még egy fideszre adott vokssal?

KATTINTS, HOGY NE MARADJ LE A FRISS HÍREKRŐL!

A matek:

Az elmúlt négy választáson (2010, 2014, 2018, 2022) összesen 10,852,818 érvényes szavazat érkezett a Fidesz listájára. Ez a szám elég stabil támogatói bázist jelez – és még inkább azt, hogy ez a szavazói tömb döntötte el az elmúlt másfél évtized politikai és gazdasági irányát.

De mit kaptunk ezért a tízmillió szavazatért cserébe?

Stadionország – 600 milliárdért

A Fidesz-kormányzás egyik leglátványosabb szimbóluma a stadionépítési láz. Összesen kb. 600 milliárd forint közpénzt költöttek el különböző sportlétesítményekre. Ebben benne van a Puskás Aréna 150-190 milliárdos gigaprojektje is, de vidéki kisvárosok szinte kihasználatlan stadionjai is, amelyekben a közönség száma gyakran nem éri el a személyzet létszámát.

Az elvesztett EU-s pénzek – 7,800 milliárd forint

Jelenleg kb. 20 milliárd euró, vagyis mintegy 7,800 milliárd forint uniós fejlesztési forrás van befagyasztva, vagy már el is úszott – elsősorban a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya és az uniós normák semmibevétele miatt.

Ezek a források olyan fejlesztésekre mehettek volna, mint az oktatás, az egészségügy, a közlekedés vagy a klímavédelem – tehát olyan dolgokra, amelyek valóban az emberek életminőségét javítják, nem egy politikai elit hatalmát betonozzák be.

A mindent átszövő korrupció

A NER gazdasági modelljének szerves része a közpénzek kiszervezése haveri cégekbe, a túlárazott közbeszerzések, az ellenőrizetlen alapítványok rendszere. Bár nehéz pontosan forintosítani, szakértői becslések szerint évtizedes távlatban ezermilliárdos nagyságrendű gazdasági veszteséget okoz a korrupció Magyarországnak – csökkenő versenyképességgel, elmaradó beruházásokkal és végső soron tömeges elvándorlással fizetünk érte.


A nagy összegzés

Ha a három fő tételt – stadionépítések, EU-s pénzek elmaradása és a korrupció gazdasági ára – összeadjuk, akár 8,000–9,000 milliárd forintos veszteségről beszélhetünk az elmúlt másfél évtizedben.

Ez azt jelenti, hogy egy Fideszre leadott szavazat az országnak körülbelül 738,000–830,000 forintjába került eddig.


És ki fizette ki mindezt?

Te. Én. Mi. A magyarok. Mert miközben a gazdasági kár elvont számokban mérhető, a következményeket nagyon is közvetlenül érezzük:

  • Kórházi várólistákban.
  • Bezárt iskolákban és elvándorolt tanárokban.
  • A rohadó vasúti pályákban, a leomló Gubacsi hídban, a közlekedési káoszban.
  • A klímaalkalmazkodás teljes hiányában, a kiszolgáltatott energiaszektorban.
  • És abban, hogy a fiatalok már nem hisznek abban, hogy ebben az országban érdemes tervezni a jövőt.

Egy szavazat gazdasági döntés is

A demokrácia lényege a választás szabadsága. De a döntés következményeit nem lehet kikerülni. Minden egyes szavazat, amit valaki leadott a Fideszre, hozzájárult ehhez a veszteségtörténethez. És miközben egyéni szinten talán nem is tűnik jelentősnek, országos szinten ez ezermilliárdokra rúgó károkat okozott – generációkon át.

KATTINTS, HOGY NE MARADJ LE A FRISS HÍREKRŐL!

Mi történt Diósdon – és miért ne tegyük ezt Pesterzsébeten?

A diósdi szúnyoggyérítés hatásait bemutató mérés erős nyomokat hagyott bennem.

Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.

Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad

Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.

Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?

Fentiek miatt nyílt levelet írtam a kerület polgármesterének, ami ezen a linken elérhető.

A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?

Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.

Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.

Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?

  • Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
  • Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!

Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.

Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!

Nyílt levél a pesterzsébeti kémiai szúnyoggyérítés kapcsán

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbi, nyilvánosság előtt is gyakran felmerülő kérdésekre kérem szíves tájékoztatását a tavalyi sikertelen és természetkárosító kémiai szúnyoggyérítés kapcsán, különös tekintettel az alábbi pontokra:

1. Milyen alternatív intézkedések történtek/történnek?

  • Milyen biológiai szúnyoggyérítési módszerek (például lárvairtás, természetes élőhelyek szabályozása) kerültek bevezetésre vagy mérlegelésre a vegyszeres eljárások helyett?
  • Terveznek-e újabb, nem kémiai módszereket (például természetes riasztószerek, közösségi szemléletformálás, vízgyűjtők felszámolása)?
  • Készült-e tájékoztatás vagy lakossági bevonás az idei védekezésről?

2. Költségek és pénzügyi átláthatóság

  • Mennyi volt a teljes tavalyi kémiai szúnyoggyérítés költsége a kerületben?
  • Történt-e költségelemzés vagy tervezet az alternatív módszerek pénzügyi vonzatairól?
  • Kérem, hogy a 2024-es gyérítésről (pl. szolgáltató, alkalmak száma, számlázott tételek) részletes kimutatást csatoljanak.

3. Vizsgálat az eredménytelenség és következmények okairól

  • Készült-e szakmai vizsgálat vagy jelentés, amely értékelte a tavalyi kémiai gyérítés eredménytelenségének okait (időjárás, rezisztencia, alkalmazott szer hatásfoka stb.)?
  • Mi az önkormányzat tapasztalata: milyen hibák, hiányosságok látszanak a tavalyi eljárásban?
  • Mi volt a szakemberek, lakosság, zöld szervezetek visszajelzése?

4. Tapasztalatok, javaslatok és jövőbeni tervek

  • Milyen jövőbeni intézkedéseket tervez vagy javasol a kerület a szúnyoggyérítés természetbarátabb és hatásosabb megoldására?
  • Nyitott-e az önkormányzat a lakossági, civil vagy szakmai konzultációra a témában?

Kérdéseim célja, hogy a tavalyi vegyszeres gyérítés tanulságait levonva, idén a környezet védelmét és a hatékonyságot egyszerre szem előtt tartó megoldások szülessenek Pesterzsébeten.

Tisztelettel kérem, hogy a felsorolt kérdésekre – lehetőség szerint írásban, dokumentációval alátámasztva – adjanak tájékoztatást.

Köszönettel és üdvözlettel:


Mach Péter
önkormányzati képviselő

Tényleg megvárják míg végleg összedől a Gubacsi híd?

A Gubacsi híd rémtörténete számomra nem csupán egy fővárosi infrastruktúra-ügy, hanem személyes ügyem is: évekig küzdöttem a zajvédelemért, a kerékpáros forgalomért, és a híd állapotának javításáért.

Most, hogy a híd gyalogos járdája leszakadt, különösen fájdalmas látni, mennyire nem sikerült előrelépni az elmúlt évtizedben – pedig a problémák mindenki előtt ismertek voltak.

A felelősök pedig most is, mint mindig egymásra kennek mindent és ezt is bevonták a Vitézy-Lázár cicaharcba, pedig ennél ez a probléma sokkal többet érdemel. Pedig mindig mindenki mindent megígért, legyen szó akár a Galvani vagy az Albertfalvai hídról, akár a Gubacsi hídról.

Egy híd, amelyen mindenki átmegy – busszal, gépkocsival, gyalog, bringával, tehervonattal

A Gubacsi híd egyszerre életút és logisztikai ütőér: Csepelt és Pesterzsébetet köti össze, de a vasúti híd a csepeli Szabadkikötőbe érkező áruk, konténerek, alkatrészek, sőt, a magyar autó- és akkumulátorgyárak beszállítói is ezen a hídon keresztül juttatják el a szállítmányaikat az ország belsejébe.

Évtizedes gondok: állapot, zaj, kerékpáros közlekedés

Már 2020-ban annyira leromlott a vasút híd állapota annyira, hogy 5 km/órás sebességkorlátozást és 20 tonnás tengelyterhelési limitet kellett bevezetni, amit sebességmérőkkel ellenőriznek.

A környék lakói számára a vasúti és közúti forgalom zaja mindennapos probléma, amelyre a híd felújítása vagy cseréje sem kínál rövid távú megoldást.

A kerékpáros közlekedés fejlesztése ebben a tekintetben sikeresnek mondható, hiszen az elmúlt években mind a csepeli, mind a pesterzsébeti nyomvonalak megépültek, kényelmes és gyors volt eddig az átjutás. Sajnos a mostani havária miatt ideiglenes, osztott gyalog-kerékpárúttá alakítják a a kerékpárutat.

Miért csúszik minden?

A híd felújítása és a kapcsolódó nagyprojektek (új vasúti híd, Galvani híd, Albertfalva projekt) csúszásának okai összetettek:

  • Forráshiány és prioritáshiány: A kormányzati forráselosztásban a vasúti és városi közlekedési fejlesztések rendre háttérbe szorulnak, a konkrét pénzügyi fedezet sokszor csak ígéret marad, Budapestet a bűnös várost és a vasútat egyaránt bünteti az Orbán-kormány.
  • Döntéshozatali és adminisztratív lassúság: A tervek, engedélyek, tenderek előkészítése évekig tart, a kivitelezés elindítása rendszeresen elakad, még úgy is, hogy a kormány a lakossági és fővárosi javaslatokat és kéréseket figyelmen kívül hagyja.
  • Politikai és szakmai viták: A vasúti fejlesztések kapcsán kormány és a kerületek között is folyamatos a huzavona a zajvédelem és a vasútyi nyomvonal miatt.
  • Lakossági ellenállás, szakmai aggályok: A kapcsolódó Galvani híd (amely a NER ingatlan mutyijai miatt beelőzte a szakmailag indokolt Albertfalvai hidat) környezetvédelmi, forgalomtechnikai vitái a kidolgozatlan, szakmaitlan, környezetkárosító tervei miatt szintén lassították a haladást.

Ami fontos előrelépés: amíg a kormány a felelősség elsunnyogásával foglalkozik a főváros végre lépet az ügyben: a gyalogos járda leszakadása után a Budapest Közút azonnali vizsgálatokat indított és javításokat ígért, a forgalmat átterelték a híd északi oldalára, ahol ideiglenes gyalog-kerékpárutat jelöltek ki, s ideiglenes gyalogátkelőt létesítenek a csepeli oldalon. 

A hosszabb távú megoldás – a híd teljes felújítása vagy cseréje – továbbra is a jövő ígérete marad: a legutóbbi bejelentések szerint 2026-ban kezdődhet meg a vasúti híd rekonstrukciója (ez egy új vasúti híd építését jelenti valójában), de a közbeszerzések és a forrásbiztosítás még mindig kérdéses.

Számomra a Gubacsi híd nem csak egy átkelő: ez a híd a mindennapok része, a zaj, a forgalom, a lakossági fórumok, a petíciók és a , a kerékpáros sikerek mellett a remény és a csalódás szimbóluma.

Sokan dolgoztunk azon, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a környék, de a nagy rendszerek tehetetlensége, a források hiánya, a politikai huzavona rendre elvitte az eredményeket. Most, hogy a híd egy darabja szó szerint leszakadt, talán végre mindenki számára világos: ez így nem mehet tovább.

A jövő attól függ, hogy lesz-e elég akarat, forrás és együttműködés ahhoz, hogy a Gubacsi híd – és vele együtt a környék – végre megújulhasson. Addig is marad a küzdelem: a zajvédelem, a biztonságos közlekedés, a közösségi érdekek védelme érdekében.

Ha érdekel a folytatás akkor kövesd a blogomat!

Az előzményekről: