A december 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatáson Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr részletesen ismertette a Tátra téri piac terveit.
Mint képviselő, számomra fontos volt, hogy ne csak a beruházás technikai részleteiről, hanem a piac történelmi és kulturális szerepéről is szó essen. Ezért felvetettem, hogy a piac megújulásával együtt méltó megemlékezés is szülessen az épület tervezőjéről, Vermes Józsefről. A kerület a javaslatomra erről már januárban döntött. Szerintem egy ilyen jelentős épületnek nemcsak a funkcionalitása, hanem az emlékezete is fontos szerepet játszik a város életében.
A minisztérium képviselője kifejtette, hogy az emléktábla vagy más megemlékezési forma kérdése a helyi közösség és az építészeti szakma véleményét is figyelembe veszi majd. Azt ígérték, hogy a beruházással párhuzamosan zajlik az egyeztetés, és a megoldás el fogja nyerni a helyi és szakmai közönség elfogadását. Ez azért is jó, mert így mindenki hozzájárulhat, hogy a piac ne csak újra épüljön fel, hanem az emlékezete is megmaradjon. Azt is hangsúlyozta, hogy a megoldásnak a magyar közvéleményben is méltó helyet kell kapnia, és a széles közönség is emlékezni tudjon Vermes József munkájára.
Remélem, hogy a jövőben a piac nemcsak funkcionálisan, hanem történelmileg és kulturálisan is méltó helyet kap majd a város életében. Fontosnak tartom, hogy a megújulás ne csak a falakat, hanem a közösségi emlékezetet is újraépítse. A Tátra téri csarnok egyik legértékesebb építészeti öröksége a kerületnek.
A pesterzsebeti szelektív szigetekről mostanában sokat hallani, de mi is az igazság? A kerületben jelenleg 23 szelektív sziget működik, és ezek közül több is rendszeresen szerepel a rendvédelmi osztály és a szociális foglalkoztató jelentéseiben illegális hulladéklerakás miatt. A kiemelten problémás szigetek: Bíró Mihály utca (Penny Market – McDonald’s), Zodony – Közműtelephely utca, Török Flóris utca 2/a, Vasútsor – Radvány utca, Vágóhíd utca 18-26. és Orsolya utca (COOP Áruház előtt).
A MOHU Budapest Zrt. adatai szerint a szigetek kihasználtsága magas, sok helyszínen 75–100% körül mozog. Például a képen szereplő szigetnél a műanyag és fém gyűjtők kihasználtsága 150%, a papír 100%, az üveggyűjtők 50%-osak. Ez azt jelenti, hogy a lakosság használja a szigeteket, de a környezetük rendszeresen illegális szeméttel van tele, amit a MOHU működésképtelensége miatt nehezen és egyre ritkábban takarítanak.
A tegnapi bizottsági ülésen – Lengyel Dávid képviselő javaslata alapján – arról döntöttünk, hogy megszüntetjük a Bíró Mihály utcában, a Penny Market és a McDonald’s közötti járdaszigeten lévő szelektív szigetet. A döntés az elmúlt időszakban felhalmozódó illegális hulladék, a lassú takarítás és a közterület tarthatatlan állapota miatt született. A sziget megszüntetése talán fontos lépésnek tűnhet, hogy a környék tisztább, rendezettebb és zöldebb legyen, de a rendszer teljes átalakításáig az illegális szemétlerakás csak vándorol és nem szűnik meg, miközben a társasházakban is romlik a helyzet és a kukatárolók nem bírják el a növekedő szelektív tárolási igényeket. Ezért fontos, hogy a lakosság szempontjai is hangsúlyosan szerepeljenek a jövőbeni döntésekben.
A szigetek takarítását heti három alkalommal végzik, az illegális hulladékot pedig az ürítésekkel együtt szállítják el, néha akkor sem. Ráadásul – a környezetvédelem iránt kevéssé szenzitív -környező kerületekben megszüntették a szelektív szigeteket, vagy drasztikusan lecsökkentették azok számát, így feltehetően ennek következtében is növekedett a nálunk található szelektív szigetek körüli illegálisan lerakott hulladék mennyisége. A MOHU Budapest Zrt. munkatársainak tájékoztatása szerint a vegyesen kihelyezett hulladékokat nem feladatuk szétválogatni, így nem szállítják el. Magyarul „láss csodát!”: az iskoláink, rendelőink és egyéb államosított intézményeink után a hulladékgazdálkodás is fejreállt, működésképtelen, fejnehéz csődtömeg.
Meggyőződésem, hogy a kerületi hulladékgazdálkodás valóban a lakók érdekeit kell szolgálja. Ezért hónapok óta azt javaslom, hogy a MOHU-val új megállapodás szülessen, amelyben a kerület – ha szükséges – átvállal bizonyos feladatokat, de a MOHU is valós anyagi felelősséget vállaljon a szolgáltatásért.
Te mit gondolsz erről?
Mit szólnál hozzá, ha csak házhoz menő gyűjtést kapnánk, vagy szeretnéd, hogy maradjanak a szigetek?
Szerinted milyen megoldások lennének hatékonyak a hulladékgyűjtés és a közterület tisztaságának javítására?
Írd meg a kommentben, vagy írj nekem privátban – fontos, hogy a döntések valóban a közösség érdekeit szolgálják!
Néhány adatsor:
Szelektív szigeteink helyszínei
Attila u 26. sz. ingatlannal szemben, az iskola előtt
Orsolya utca, a COOP Áruház előtt
Bíró Mihály u. a Penny Market – McDonald’s közötti járdasziget
Baross utca 25. (volt SPAR) (üveggyűjtő nélkül)
Baross u 47. sz. ingatlannal szemben, a Bíró M. u 2. sz. előtti járdasziget csak üveggyűjtő
Deák tér, a Pöstyén utcával szemben csak üveggyűjtő
Határ út 7-10. sz. ing. előtt, a Határ út melletti zöldsávban
Helsinki út 9. sz. ingatlan előtt, Duna felőli oldal
Helsinki út 40-41. sz. ing. É-i oldala, a szervizút mellett
Kossuth L. u. 5-9. sz. ing. végfala előtt, a Helsinki út felőli járdaszakasz
Köteles u 65. sz. ing. előtti zöldsáv, az áruház oldal homlokzata előtt csak üveggyűjtő
Vasútsor, a Radvány utcával szembeni zöldsáv
Mátyás király tér, a 15. sz. ingatlannal szemben csak üveggyűjtő
Rimaszombat u 1. sz. ing. szemben, CBA-áruház oldal homlokzata előtt csak üvegy.
Serény u 2. sz. ing. előtt, a gimnázium gazdasági bejárata mellett
Tátra tér – Tátra utca kereszteződése, a piac mellett csak üveggyűjtő
Zodony – Közműtelephely utca sarok
Téglagyár tér, Vízisport u. 11. (az út túloldalán)
Török Fl. u 2/a. sz. ing. előtt, a Mátyás utcával szemben
Török Fl. u 33. sz. ingatlannal szemben, a villamos mentén zöldsáv csak üveggy.
Vágóhíd u 18-26. sz. ing. előtt, a Hatvani utcával szemben csak üveggyűjtő
Zilah u., Pesterzsébet 1. sz. postahivatal gazdasági udvara előtt
Wesselényi utca – Helsinki út szervízút sarkánál(ideiglenesen bevonva)
XX. kerületi teljes szelektív szigetek átlagos kihasználtsága
Ssz.
Cím
Műanyagés fém
Papír
Fehér üveg
Színes üveg
1.
Attila u. 26-tal szemben
150%
150%
50%
50%
2.
Baross u. 25 (SPAR áruház)
175%
150%
50%
50%
3.
Bíró Mihály u. McDonalds
150%
100%
50%
50%
4.
Határ út 7-10.
150%
75%
50%
50%
5.
Helsinki út 40. szervizúton
150%
75%
50%
100%
6.
Helsinki út 9.
175%
100%
75%
50%
7.
Kossuth Lajos utca 5. számú ház tűzfalával szemközti járda
150%
150%
50%
50%
8.
Orsolya utca, COOP Áruház előtt
150%
100%
50%
50%
9.
Serény utca 2. (Iskola bejárata)
150%
150%
50%
50%
10.
Téglaégető utca – Közműhelytelep utca
150%
100%
50%
50%
11.
Téglagyár tér – Vizisport utca 11. előtt
150%
75%
50%
50%
12.
Török Flóris utca 2/a előtt
150%
75%
50%
50%
13.
Vasútsor és Kulcsár utca között, a Radvány utcával szemben
Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros téri végállomástól indulva a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd ugyanazon az útvonalon tér vissza Pesterzsébet felé.
A városban sokan érzik, hogy a külső kerületek, mint Pesterzsébet, sokszor kimaradnak a közlekedési fejlesztésekből. Karácsony Gergely főpolgármester is hangsúlyozta, hogy „az elmúlt évek egyik legnagyobb hibája, hogy a város mintha megfeledkezett volna a külső kerületekről — pedig itt él a budapestiek kétharmada. Ennek egy fontos lépése, hogy december közepétől meghosszabbított útvonalon, egészen a Kálvin térig jár Pesterzsébet egyik legfontosabb buszjárata, a 223E.” Én is úgy érzem, hogy ez a fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.
A metróbusz ötlete már évek óta kering a pesterzsébeti közbeszédben. 2022-ben vetettük fel először, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. A BKK 2025 szeptemberében társadalmi egyeztetést is indított a 223E – 224E autóbusz fejlesztéséről, ahol a lakosság véleményét is kikérték a tervezett útvonalról.
Üröm az örömben, hogy nem sikerült elérni a BKK-nál, hogy vizsgálják meg, végezzenek utasszámlálást, hogy a 223E kontra 224E lakótelepi nyomvonala szolgál ki nagyobb utasforgalmat és így a kevésbé jó útvonalat választották végül.
A metróbusz ettől függetlenül komoly segítséget jelent Pesterzsébet jelentős részének, , hogy a metrómegállókig könnyebben eljussanak. Reményeim szerint többen választanak majd a közösségi közlekedést a személygépkocsival szemben. Ráadásul a 223E metróbusz üzemideje is meghosszabbodik, mindennap körülbelül 4:30-tól egészen 23:50-ig közlekedik majd.
Nagyon örülök, hogy a „Vonattal a belvárosba” mozgalom és a közösségi összefogás eredményeként Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselőtestülete jelentős határozatot hozott az elővárosi vasútvonal sorsáról. Ez a döntés nemcsak helyi, hanem a dél-pest megyei, vasútvonal menti települések – Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd és Kunszentmiklós – számára is új lehetőségeket nyit. A napokban megjelent tájékoztatások szerint ráadásul pont időben, mert hamarosan döntést hoz a minisztérium a keleti pályaudvaros kezdeményezésünkről.
Önálló képviselői indítványom (ami itt elérhető) hatására hosszú, de konstruktív vita zajlott a testületben. A célokban egyetértettünk, de a kormánypárti képviselőtársaim kevésébé voltak bizakodóak és féltek olyan ügybe beleállni, amelynél nem biztosak a sikerben.
Veresegyházi Béla, Dunavarsány független képviselője a testületi ülésen hangsúlyozta: „A lakossági szavazások és közösségi felmérések egyöntetűen a Keleti pályaudvar mellett foglaltak állást. A közösségi összefogás és a közös fellépés nélkül nem sikerült volna elérni, hogy a döntéshozók valóban foglalkozzanak ezzel az ügyünkkel. Pesterzsébet az egyetlen, amely aktívan napirendre vette az ügyet, és ez a példa más települések számára is inspiráló lehet.”
Én büszkén emlékeztettem rá mindenkit, hogy a kezdeményezésünk már 2016-ban elkezdődött, és a sokéves közös munka eredményeként 2019-ben egyszer már sikerült megvalósítani a menetrendváltást, amely lehetővé tette a gyorsabb és kényelmesebb utazást, különösen a diákok és az ingázók számára.
„Ez a döntés egy hatalmas lépés volt előre, amely nemcsak a közlekedési lehetőségeket bővítette, hanem a környezetvédelmet is szolgálta. A vonat a kevésbé környezetszennyező közlekedési módok egyike, és így hozzájárul a zsúfoltság csökkentéséhez és a tisztább levegőhöz.”
A vita után egy kompromisszumos határozat született arról, hogy a polgármester egyeztetéseket kezdeményez az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel annak érdekében, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal továbbra is a Keleti pályaudvarra érkezzen – hosszú távon!
A határozat támogatja azokat a kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében. Ez a közös fellépés erősíti a „Vonattal a belvárosba” mozgalom erejét és a petíció támogatottságát.
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
Felkéri a polgármestert, hogy a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása miatt kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV Személyszállítási Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
A Serény utcai átjáró újra köztünk, hétfő óta használható.
Kicsit szürke, kicsit csúszós, de a miénk – ezen az egyelőre figyelmeztető táblákat nélkülöző kishídon is érződik, hogy a kínai vasút kapcsán kevés mindent teljesítettek, de ezt legalább visszahozták. A kínai beruházók a legszükségesebb fejlesztéseket is elhanyagolták a Belgrád-Budapest építésekor: akadálymentes megközelítés nincs, – a városközpontból továbbra sem lehet kényelmesen lesétálni a vasúti megállóhoz – zajvédelem nincs. De az átjárót legalább visszatették, és ez most is egy kis győzelem, egy apró, de fontos lépés.
A szomszédos Gubacsi-híd története alapján már ismerős eset: ott is szerepel a hatástanulmányokban növekvő forgalom, a határértéket meghaladó zaj, a nulla monitoring, a nulla zajvédelems. A lakossági fórumokat elhanyagolják, a terveket darabolva mutatják be, a lakók elégedetlensége pedig egyre nőtt.
A kínai vasút projekt is a NER nagyberuházásainak sorába illik: túlárazás, eltitkolt pályaszakaszok, hiányos tájékoztatás, furcsa hatástanulmányok. A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, a lakosság pedig csak a későbbi következményeket érzi meg.
Mi, helyiek, tudjuk, hogy a változásokban csak akkor vagyunk erősek, ha aktívan részt veszünk.
Ezért is indítottunk aláírásgyűjtést az S25-ös vonat Keleti pályaudvarra való visszatéréséért:közvetlen, megbízható összeköttetést szeretnénk, kevesebb dugóval, tisztább levegővel, valódi klímavédelemmel. Ez nem csak kényelmi ügy, hanem zöld, fenntartható közlekedési alternatíva. Ezek a pillanatnyi eredmények – egy új átjáró, egy sikeres és egyre eredményesnek ígérkező aláírásgyűjtés – apró győzelmek, amelyekért érdemes harcolni; hiszen városunk jövője mindannyiunk közös felelőssége és lehetősége.
Ha kíváncsi vagy, hogy milyen is lenne igazán jó, élhető és szerethető vasútállomást tervezni – nem rólunk nélkülünk, hanem velünk együtt –, erről korábban itt írtam részletesen:
Tárgy: A Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének fenntartása és fejlesztésének támogatása
Előterjesztő:Mach Péter önkormányzati képviselő
Tisztelt Képviselő-testület!
A Pesterzsébetet is érintő 150-es számú, Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal a Dél-Pest és Dél-Pest megyei agglomeráció számára a gyors, környezetbarát közösségi közlekedés legfontosabb gerince. A 2019-ben elért menetrendi változtatás – miszerint a vonatok Keleti pályaudvarig közlekednek – az utasok számára jelentős előnyt nyújtott: a menetidő rövidebb, az átszállásmentes, belvárosi kapcsolat pedig biztonságosabb, gyorsabb és kényelmesebb alternatívát kínál a közúti közlekedéssel szemben.
Már 2016-ban, a „Vonattal a belvárosba!” pesterzsébeti kezdeményezésben is kimutatható volt, hogy a Kőbánya-Kispest irányú végállomás közlekedési zsákutcát jelentett: az utasoknak a főváros keleti szélére kellett kijutniuk ahhoz, hogy onnan visszautazhassanak a belvárosba. Ebben a helyzetben az ingázók gyakorlatilag megkerülték fél Budapestet.
A MÁV-START Zrt. 2020-ban – az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával – hivatalos levélben is rögzítette, hogy a Keleti pályaudvari közlekedés fenntartása stratégiai cél. A döntést az utasforgalom növekedése és a biztonságosabb üzemvitel indokolta. A levél szerint a 150-es vonalon közlekedő S25 szerelvények esetében a Keletibe érkezés „tartós fejpályaudvari kiszolgálásként” kerül be a menetrendbe.
A minisztérium akkori meghatározása szerint a beruházás és a vágányfelhasználási átrendezés a Keleti pályaudvaron lehetővé teszi mind a Kunszentmiklós-Tassi elővárosi, mind az egri távolsági vonatok biztonságos és hatékony integrációját. Ezt a gyakorlatot azóta a MÁV-START is sikeresnek ítéli, a döntéshozók pedig a kedvező statisztikák alapján támogatták a további fenntartását.
Egy 2025 májusában végzett civil agglomerációs felmérés, amelyen több mint ezer válaszadó vett részt, egyértelmű eredményt hozott: az érintett települések lakói 6:1 arányban a Keleti pályaudvari végállomást támogatják. A válaszadók között főként Budapestre járó munkavállalók, diákok, valamint a városból ingázó szolgáltatási dolgozók és hivatalnokok szerepeltek. Információim szerint civil kezdeményezésre Dunavarsány és Délegyháza önkormányzata is napirendre veszi a kérdést.
A Keleti pályaudvari végállomás nemcsak a fővárosi elérhetőséget javítja, hanem a térség gazdasági, oktatási és környezeti kapcsolatainak szintjét is növeli. A korábbi, Kőbánya-Kispesti csatlakozás szűk kapacitású és a belvárostól távol eső átszállóhely volt, amely sok utast bizonytalanított el, és jelentősen megnövelte az utazási időt. A jelenlegi városi és környezetvédelmi célokkal egyaránt összhangban áll, hogy a forgalom közvetlen vasúti összeköttetést őrizze meg a belvárossal. A vasút fejlesztése ezen a szakaszon környezetvédelmi és közösségi érdek, hiszen a közösségi közlekedés használatát segíti elő a legszennyezőbb autós forgalom csökkentésével.
A menetrend fenntartása tehát nem pusztán szakmai kérdés, hanem mindennapi életminőségi, közlekedési esélyegyenlőségi és klímavédelmi ügy is, amely több tízezer pesterzsébeti és dél-pesti agglomerációs polgár érdeke.
A fent felsorolt érvekre támaszkodva az alább határozati javaslatot teszem:
Határozati javaslat
Budapest. XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
Kinyilvánítja támogatását a Budapest–Kunszentmiklós-Tass vasútvonal Keleti pályaudvarig történő közlekedtetésének hosszú távú fenntartása mellett.
Felkéri a polgármestert, hogy az ügyben kezdeményezzen egyeztetést az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a MÁV-START Zrt.-vel és a MÁV Zrt.-vel.
Támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a Duna menti érintett önkormányzatok (Dunaharaszti, Taksony, Délegyháza, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Dömsöd, Kunszentmiklós) egységes állásfoglalásban lépjenek fel a végállomás ügyében.
Felelős: Polgármester Határidő: 2025. november 15. Előterjesztő:Mach Péter
Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!
Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.
És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.
Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.
Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.
Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.
De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.
Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.
Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.
Van az a mondás, hogy „az ördög nem alszik” – már csak azt nem tudjuk, melyik szerkesztőségben jelenik meg leggyakrabban. Pesterzsébeten biztosan nagyon aktív volt az elmúlt hetekben, mert a friss önkormányzati újságot lapozva, szemünkbe csúszott egy „otthoni munkalehetőséget” kínáló hirdetés, amely végül nem pénzt hoz, hanem pénzt visz – méghozzá a leginkább reményvesztettebbektől.
Több lakossági panasz érkezett hozzám az elmúlt napokban: többen számoltak be arról, hogy a Pesterzsébet Újság legutóbbi számában megjelent egy otthonról végezhető munkát ígérő hirdetés. A hirdetés elsőre ártatlannak tűnt: címkézésről, csomagolásról és borítékolásról szólt, de a megadott elérhetőségeken keresztül minden érdeklődőt egy emeltdíjas, percenként 900 forintos számra irányítottak „további információkért”.
Többen komoly összegeket fizethetnek ki anélkül, hogy valós munkalehetőséget kapnának. Ezek az emberek sokszor nehéz anyagi helyzetben élnek, épp azért hívják fel ezeket a számokat, mert minden forint számít. Számukra ez nemcsak átverés, hanem kifosztás.
Első lépésként felvettem a kapcsolatot a Pesterzsébet Újság szerkesztőségével, valamint utána a hirdetést megjelentető reklámügynökséggel.
A szerkesztőség válaszában az szerepelt, hogy a hirdetés megrendelése egy hirdetésszervező cégen keresztül érkezett, és mivel jogilag szabályos adatokat tartalmazott, nem tartották indokoltnak a közbelépést.
Az álláspontjuk szerint a korrekt figyelmeztetés („900 Ft/perc”) miatt nem történt félrevezetés, és a lapban nincs előzetes tartalomszűrés a hirdetések között.
Lehet mondani, hogy „hát ki volt írva, hogy emeltdíjas a szám!” – de aki nem naponta olvas jogi szövegeket, vagy éppen a hónap utolsó fillérjét számolja, annak a remény mindent is megér. Etikáról beszélni felesleges – jogi nyomvonalon nem jár az empátia.
Ezt az álláspontot nem tudtam elfogadni. A tisztességes tájékoztatás nem lehet pusztán jogi, hanem erkölcsi kérdés is, különösen, ha sebezhető társadalmi csoportokat – időseket, munkanélkülieket, szülőket – céloznak megtévesztő ajánlatokkal.
Ezután megkerestem a hirdetésszervező céget, és rövid időn belül arról tájékoztattak, hogy a továbbiakban nem közlik az adott megrendelő reklámjait. Nagyon köszönöm a szenzitív hozzálást és a gyors választ és a döntést. Ezt a lépést fontos, de nem elégséges eredménynek tartom, helyi szinten folytatnunk kell a munkát, mert van vele dolgunk!
Mi a probléma valójában?
Az ilyen típusú emeltdíjas, „munkalehetőséget” kínáló hirdetések nemcsak országosan, hanem helyi szinten is újra és újra felbukkannak. A probléma több szinten jelentkezik:
A szegényebb, kiszolgáltatott emberek célzott megtévesztése.
A jogi kiskapuk kihasználása – az emeltdíj megemlítése formailag „jogtisztává” teszi a hirdetést.
A helyi lapok felelőssége, amelyek hirdetési bevételekért cserébe gyakran ellenőrizetlenül közölnek ilyen reklámokat.
Mindez egy olyan környezetben történik, ahol az emberek sokszor inkább hisznek a „helyi újságban megjelent hirdetésnek”, mint egy anonim internetes bejegyzésnek – éppen ezért különösen veszélyes, ha az önkormányzati lapban jelennek meg ilyen felhívások.
Mit tehet az önkormányzat?
A következő bizottsági ülésen javasolni fogom, hogy a kerület:
Vizsgálja felül a hirdetési gyakorlatot a közéleti lapban, és hozzon létre egy etikai‑ellenőrzési szűrőt a megjelenő hirdetésekre.
Zárja ki az emeltdíjas telefonszámokat és a megtévesztő munkalehetőséget ígérő hirdetéseket az önkormányzati felületekről.
Indítson tájékoztató kampányt az emeltdíjas átverésekről – különösen az időseknek és a kisgyermekes szülőknek szóló előadásokkal, szórólapokkal.
Segítse a károsultakat a fogyasztóvédelemhez vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulásban.
A közpénzből működtetett, közéleti médiaszereplőknek nemcsak tájékoztatási, hanem védelmi felelősségük is van. Egy önkormányzati lap nem válhat eszközzé azok kezében, akik pénzt csikarnak ki a legkiszolgáltatottabb emberekből. Ez az ügy tehát jóval több, mint egy „tévedés a hirdetési oldalon”: a pesterzsébetiek bizalmáról és védelméről szól.
Azt mondják, van, aki a reménybe fektet. A kerületben az a cél, hogy ne kerüljön senki 900 forintos percdíjért az álmodozásból a csalódásba.
Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.
Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.
Lakóként, a Mediterrán lakópark önkormányzati képviselőjeként én szerveztem meg azt a lakossági fórumot, amelyen élénk párbeszéd zajlott a Közműhelytelep utca melletti, új lakóingatlan-fejlesztésről. Fontos , hogy nem a beruházás elutasítása volt a cél, hanem az, hogy megőrizzük otthonunk élhetőségét, életminőségét, és a környezetünk védelmét.
Lakossági fórum: közösségi részvétel és őszinte párbeszéd
A fórumon nagy örömömre kb. 40 lakó vett részt, és Kiss Árpád, a beruházás képviselője is eljött, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre. Ez a találkozó lehetőséget adott arra, hogy feltárjuk aggodalmainkat, ötleteinket, és hivatalos tájékoztatást kapjunk a tervezett 110-112 lakásról, mélygarázsról és a hozzá kapcsolódó infrastruktúráról. A beruházó elmondta, hogy a Közműhelytelep utca murvás, kátyús szakaszát aszfaltozni fogják, vízelvezetést alakítanak ki, parkolókat építenek, ami egy jelentős, kb. 70 millió forintos vállalás.
A véleményezés – közös, részletes állásfoglalás
A közösségünk aktív, közel 100 tagja később közösen elkészítette a részletes, véleményező anyagát, amelyben szinte egybecsengő véleményként fogalmaztuk meg a legfőbb problémákat és javaslatokat:
Kiemeltük, hogy a közlekedési helyzet már eddig is nehéz, a terhelés nőni fog, különösen, mert a tervezett tanulmányterv nem számol a Meddőhányó utca felőli logisztikai út megnyitásával, így a terhelés túlnyomó része a lakópark közlekedési útjaira hárul.
Rámutattunk, hogy a parkolók száma nem elégséges, hiszen a környéken időszakosan sok a forgalom a sportlétesítmények és egyéb szolgáltatások miatt.
Aggódunk a zöldterületek miatt: a lakópark magánterületei nem jogos közparkként feltüntetni a tanulmányban, a meglévő zöldfelületet pótolni kell.
Kiemelt problémaként szerepelt a zajterhelés, főként a jégcsarnok és a vasút, és a szennyvíztisztító bűzproblémája.
A tanulmányterv többször elavult vagy pontatlan adatokat tartalmaz.
Véleményünk szerint a területet a jelenlegi Vi-3/SZ3 besorolásban közösségi, fenntartható funkciókra kellene megtartani.
Amennyiben társasházi beépítés történik, az csak a közlekedési és zöldterületi problémák rendezett megoldásával elfogadható.
Szeretném megköszönni mindazoknak, akik részt vettek ebben a közös munkában, különösen Kiss Árpádnak, a beruházó képviselőjének, aki nyitottan volt jelen a fórumon, és igyekezett válaszolni a kérdéseinkre. Külön köszönet illeti azt a lakótársunkat, aki a szakbizottság ülésén is bátran felszólalt, képviselve közösségünk érdekeit.
A képviselő-testület döntése – a lakóközösség hangja meghallgattatott
A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzati Képviselő-testülete 15 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett döntött arról, hogy nem támogatja a 170187/100 hrsz-ú ingatlan övezeti átsorolását és a Tarna Invest Kft. telepítési tanulmánytervét a jelen formában. Ez egyértelmű visszajelzés, hogy a helyi lakosság életminőségének megőrzése az elsődleges.
Mi várható a jövőben?
Bízunk abban, hogy a továbbiakban is részt vehetünk a tervek alakításában, fenntartva a közösségi párbeszédet és az átláthatóságot. Közösen dolgozunk azon, hogy életünk színtere továbbra is a kellemes, zöldövezeti, jó közösségi életű Mediterrán lakópark legyen.
A képviselőtestület többsége úgy döntött, hogy Somogyváry Géza emléktáblát állít a kerületben. Ezzel tiszteletünket fejezzük ki a díszpolgár előtt, és egyúttal megemlékezünk a pesterzsébeti forradalom résztvevőiről is.
Az emléktábla avatására 2025. október 15-én kerül sor a fáklyás váltófutás keretében, az Alsóteleki utca 54. alatt, a Juta-dombi 1956-os emlékműnél.
Somogyváry Géza neve évtizedeken át jelentett biztos pontot a kerület közéletében; tudása, elkötelezettsége, mély humánuma és szolidaritása mindig példaértékű volt számomra és sokunk számára. Somogyváry Géza szívügyének tekintette, hogy a fiatal generációk megértsék, mit jelentett 1956 igazságáért harcolni, s hogy a szabadságért vívott küzdelmek örök értéket jelentenek.
A forradalom és az azt követő nehéz idők megtörték, de sosem törték meg – emberi tartása, segítőkészsége, a nehéz sorsúak iránti elkötelezettsége mindennapi példamutatásként él tovább.
Gondolataiból mindannyian erőt meríthattünk, különösen abból, ahogy a szabadságról, a szolidaritásról vallott.
Az avatás időpontjában egy újabb fáklya lobban fel – a közös emlékezés fáklyája –, amelyet Géza évről évre továbbadott az ifjúságnak a Juta-dombi forradalmi váltófutás megszervezésével. A tábla idézete – „A szabadság olyan, mint a láng, melyet nem lehet eloltani” – méltó összefoglalása mindannak, amit képviselt: kitartás, emberség, közösségi felelősség.
A döntés nyomán Pesterzsébet önkormányzata azt is vállalta, hogy a kerület történelmi öröksége élő marad. Hálásak vagyunk azért, hogy volt valaki, aki nemcsak megvívta a szabadság harcait, hanem kitartóan ápolta azok emlékét, és örök humanizmusával igazodási pontot adott nekünk.
Somogyváry Géza öröksége velünk él, a kerület mindennapjaiban, fiatalok és idősebbek emlékeiben egyaránt.
