Mi történt a 2025 január 23-i testületi ülésen?

Az év első testületi ülésén 24 napirendi pontot tárgyaltunk, és számos fontos döntést hoztunk Pesterzsébet jövőjéről. Íme a legfontosabb eredmények:

🔨 Felújítások, fejlesztések

  • Tátra téri vásárcsarnok: Idén megkezdődhet a régi csarnok felújítása, amelyhez később mélygarázs és a környék teljes rendbetétele is kapcsolódik. Javaslatomra emléktábla őrzi majd az épület tervezőjének, Vermes Józsefnek az emlékét. Bővebben itt olvashatsz a fejlesztésekről és Vermes Józsefről.
  • Vörösmarty tér: Meghosszabbítottuk a kiviteli tervek határidejét, és készülünk a teljes parkfelújítás megkezdésére, amely játszóteret, pihenő- és sportfunkciókat, valamint fenntartható, klímabarát megoldásokat tartalmaz.
  • Szabadka utcai rendelő: Folytatjuk az energetikai felújítást az Egészséges Budapest Program keretében. az a program, amit Karácsony Gergely sikeres tárgyalásainak köszönhetően az Atlétikai Stadion felépítéséért cserébe finanszíroz a kormány. Most a 177,4 m2 padlás és búvótér alatti födém szigetelését oldjuk meg.
  • Bekerül a kerület gazdasági és városfejlesztési tervébe a Kiskosuti Erzsébet tértől Jókai Mór utcáig tartó szakaszának, valamint a Határ út – Jókai Mór utca – Nagykőrösi út közötti szakaszának rekonstrukciójának érdekében javaslat a szakértői felmérésre és a társadalmi egyeztetésre. Ezzel a kerület két neuralgikus részének rendbetétele új lehetőséget kaphat.

🚦 Közlekedésbiztonság
A DK frakció javaslatára tárgyalások indulnak új traffipaxok telepítéséről a kerületben.

🐕 Kutyafuttató és vasúti fejlesztések
A Budapest–Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása miatt kisajátításokat terveznek. A testület többsége 8 MFt-ért eladta a beruházónak a Zodony utcai kutyafuttató egy részét és a vasúti pálya mentén egy vékony sávot. Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a befolyt összeget a kutyafuttató áthelyezésére kell majd költeni. Ez egy szükséges, de nem elégséges döntés volt, mivel sem terveket nem láttunk, sem garanciát nem kaptunk zajvédelemre, és nem láttuk miért akarják kisajátítani a területet. Ezért sem támogattam a döntést.

A testületi ülésen újra kértem, s ígéretet kaptam lakossági fórumra és a tervek megismertetésére, a remény hal…

🏗️ Mediterrán lakópark melletti fejlesztések
A Mediterrán Lakópark és a Közműhelytelep utca mellett található 2.ha 4524 m2 alapterületű, „kivett beépítetlen terület” művelési ágú ingatlan besorolása jelenleg 3 részre tagozódik. Az ingatlan Vi-3/SZ3 jelű intézményi övezetben van, ahol a megengedett beépítettség 35%. Ettől délre Ek-1 jelű Közjóléti erdőterületi besorolású, ahol a terület 3%-áig beépíthető. A telek északi részében a közterületek találkozási pontjánál Zkp-k1 jelű közpark övezet van kiszabályozva, mely telekalakítás esetén közterületként az Önkormányzat részére átadandó terület.

A telek három részre alakításáról és az önkormányzati rész átvételéről döntött most a testület.

Tájékoztatást kaptam az esetleges fejlesztésekről (erről írok majd bővebben).

♻️ Lomtalanítás és köztisztaság
A lomtalanítás új rendszeréről konzultáció indul, és elfogadtuk a Fidesz javaslatát a köztisztaság erősítésére, amit további, javaslomra kidolgozott intézkedésekkel bővítettünk.

Ha kérdésed, véleményed van, írd meg kommentben!

A napirendek:

  1. Beszámoló a polgármester két ülés között eltelt időszak munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
  2. Bizottságok beszámolói, tagcserék, kérdések, bejelentések, interpellációk   
  3. Javaslat a 2025. évi téli igazgatási szünet elrendelésére
  4. Javaslat a képviselői tevékenység ellátásához szükséges irodák felülvizsgálatára
  5. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Kossuth Lajos utca 49. számú ingatlanban szervezeti egységek elhelyezésére
  6. Javaslat Pesterzsébet Önkormányzata Gazdasági Működtető és Ellátó Szervezet (GAMESZ) Alapító Okiratának módosítására
  7. Javaslat a 6. számú felnőtt fogorvosi körzet vonatkozásában létrejött feladat-ellátási szerződés módosítására
  8. Javaslat a 2025. évi közfoglalkoztatási program indításának támogatására vonatkozó elvi hozzájárulásra
  9. Javaslat a Helyi Társadalmi Programsorozat elfogadására
  10. Javaslat a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelet módosítására
  11. Javaslat megállapodás megkötésére a DBF-DBH-FVM Zrt-vel
  12. Javaslat a Tarna Invest Építőipari Szervező és Kivitelező Kft. tulajdonában lévő területrész ingyenes önkormányzati tulajdonba vételére
  13. Javaslat a Bp. XX. Igló utca 6. 2. em. 5. szám alatti ingatlan ismételt használatba adására a Pesterzsébeti Polgárőrség részére
  14. Javaslat a Bp. XX. Rákóczi u. 25. sz. alatti Társasház (171937/0) tűzfal felújításával kapcsolatos költségeinek Önkormányzatra eső hányadának finanszírozására
  15. Javaslat a Budapest XX. kerület Vörösmarty tér rekonstrukciója tárgyú projekt megvalósításával kapcsolatos döntés meghozatalára
  16. Javaslat a Szabadka utca 47. szám alatti háziorvosi rendelő energetikai felújításának folytatására az Egészséges Budapest Program keretében kapott támogatásból fel nem használt előirányzat felhasználásával
  17. Javaslat a „Budapest-Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása” elnevezésű projekt érdekében a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. által igénybe venni kívánt, önkormányzati tulajdonú területekkel kapcsolatos tulajdonosi döntés meghozatalára
  18. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzata módosításának megkezdésére a vizsgált területre (195048/22. hrsz.), a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
  19. Javaslat a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzatának a telepítési tanulmányterv alapján történő módosítási eljárásának megindítására a Mártírok útja melletti vizsgált területre, a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
  20. Javaslat az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködési megállapodás megkötésére
  21. Javaslat Budapest 1203 Budapest, Jókai M. u. 23. fszt. 5. szám alatti lakás ukrán menekültek részére történő bérbeadására
  22. Javaslat az Olaj és Bor Kft. közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
  23. Javaslat Tóth Gergely közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
  24. Javaslat a lomtalanítással kapcsolatos álláspont kialakításához
  25. Javaslat a kerület köztisztaságának erősítése érdekében szükséges intézkedések megtételére
  26. Javaslat sebességmérő dobozok és eszközök beszerzéséről

Megújulhat a Tátra téri vásárcsarnok és emléktáblát állítunk tervezőjének, Vermes Józsefnek

Valószínúleg sokan olvasták decemberben Sarkadi Zsolt Telexen megjelent írását Vermes Józsefről, a Tátra téri vásárcsarnok tervezőjéről. Nekem hosszú időre visszaadta a magyar újságírással kapcsolatos hitemet.

Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a tegnapi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:

  • Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
  • A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.

A Tátra téri vásárcsarnok – Pesterzsébet egyik gyöngyszeme

A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült Vermes József tervei alapján. Az épület modern funkcionalitása mellett esztétikai értékei is kiemelkedőek. Az akkori kornak megfelelő, közösségi és kereskedelmi funkciókat szolgáló épület egyedülálló példája a kora XX. századi piacoknak, amelyek egyszerre töltöttek be gazdasági és társadalmi központi szerepet.

Az épületen megjelenő eklektikus és szecessziós elemek, a nagyvonalú belső terek, valamint a korszerű anyaghasználat mind Vermes József szakmai kiválóságát dicsérik. A felújítás során remélem nemcsak az építményt hozzák korszerű állapotba, hanem igyekeznek megőrizni annak eredeti arculatát és esztétikai értékeit is. Az újratervezett csarnok alá mélygarázs épülhet, amely hozzájárul a piac környezetének rendezettségéhez, miközben továbbra is fontos találkozóhely marad a helyi közösségek számára.

Milyen lesz a csarnok, ha elkészül?

  • Pince: különálló, változó alapterületű raktárok lesznek.
  • Földszint: az eredeti vásárcsarnok funkció mellett nagyobb kereskedelmi egységek, akadálymentesítés, teher- és személylift kialakítása, plusz szolgáltatások (posta, , ATM, hírlap, …) A kereskedelmi funkció megtartása mellett, jelentős belső átalakítások lesznek , fűtött-hűtött csarnoképület.
  • Galéria: „gasztrotér”-helyben fogyasztás, elvitel/kiszállítás: frissen készült ételek, kávézó.
  • 200 férőhelyes, többszintes mélygarázs épülhet a piactér alatt.

Vermes József – egy elfeledett zseni tragikus története

Vermes József az 1920-as évek egyik kiemelkedő magyar építésze volt, akinek nevéhez számos jelentős alkotás fűződik. A Tátra téri vásárcsarnok talán a legismertebb pesterzsébeti munkája, de sajnálatos módon élete tragikus fordulatot vett: az októberi nyilas hatalomátvétel után Vermes Józsefet munkaszolgálatra hívták be. A 65 éves Vermes Józsefet, sok más ártatlan emberrel együtt, elhurcolták a csillagos házból, majd a gyűjtőtáborként funkcionáló óbudai téglagyárba toloncolták. A munkaszolgálatosokat a „halálmenetek” keretében gyalog indították el a nyugati határhoz. Vermes József végkimerülés következtében vesztette életét Hegyeshalom mellett 1944. november 27-én reggel 8 órakor. Holttestét tömegsírban földelték el 110 sorstársával együtt az egykori Vörös istálló mellett.

Az emléktábla állításával nemcsak építészeti munkájára, hanem életének tragikus végére is emlékezünk, rávilágítva a XX. század borzalmainak emberi áldozataira.

A következő lépések

A testület határozata értelmében az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a Pesterzsébeti Múzeummal, a Dél-pesti Hitközséggel az Építész Kamara illetékeseivel és a minisztériummal az emléktábla elkészítése érdekében. Az összefogás biztosítja, hogy az emléktábla ne csak méltó emléket állítson Vermes Józsefnek, hanem együtt képviselje Pesterzsébet örökségének és közösségi összetartásának szellemét is.

Ez nemcsak egy építészeti műemlék megújítása lehet így, hanem egy fontos lépés közösségünk történelmi örökségének ápolása felé is.

Végre megoldás született a Helsinki út 26. szám alatti szellemház ügyében

A terület önkormányzati képviselőjeként nagyon büszke vagyok arra, hogy kitartó munkával és több cikluson át tartó erőfeszítéssel sikerrel jártunk.

 A döntés nagy jelentőségű mind a helyi lakók, mind Pesterzsébet egész közössége számára.

Többéves küzdelem után a pesterzsébeti Önkormányzat végül döntött: a Helsinki út 26. szám alatti szellemház utolsó magántulajdonban lévő ingatlanrészét is kivásárolják. A határozat értelmében a SPECGÉP Kölcsönző és Kereskedelmi Kft. tulajdonában lévő, 125 m²-es üzlethelyiséget az Önkormányzat 56 millió forintos összegért vásárolja meg, melyet általános forgalmi adó nem terhel.

A döntés alapját a 320/2024. (XII. 05.) Ök. sz. határozat képezi, amely továbbá biztosítja a szükséges összeget az önkormányzati költségvetés tartalékaiból. A határozat felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés megkötésére és az üzlethelyiség tulajdonának rendezésére. Az ingatlan megvásárlását 2024. december 31-ig kell lebonyolítani.

A területrendezési tervek készítése 2025-ben kezdődhet, amelyhez az önkormányzat következő évi költségvetésében szükséges forrásokat különítik el. A helyi lakók és a képviselő egyaránt abban bíznak, hogy a szellemház lebontásával a területen megvalósulhat egy fenntarthatóbb, zöldebb és biztonságosabb környezet kialakítása.

320/2024. (XII. 05.) Ök. sz. határozat

A Képviselő-testület

  1. meg kívánja vásárolni a 170204/56/A/5 hrsz. alatt nyilvántartott, természetben Budapest, XX. Helsinki út 26. szám alatti társasházban található 125 m2, a SPECGÉP Kölcsönző és Kereskedelmi Kft. tulajdonát képező üzlethelyiség megjelölésű ingatlant per-, teher- és igénymentes állapotban, 56.000.000,- Ft, azaz Ötvenhatmillió forint összegű vételár megfizetése ellenében, melyet általános forgalmi adó nem terhel.
  2. a határozat I. pontjában részletesen körülírt ingatlan megvásárlásához szükséges vételár összegét a 2024. évi költségvetés tartalékai között, az egyéb helyiség és telekértékesítési elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg terhére biztosítja.
  3. felkéri és felhatalmazza a polgármestert, hogy a 170204/56/A/5 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosával az ingatlan megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződést megkösse és az ingatlan 56.000.000,- Ft (Ötvenhatmillió forint) összegű vételárát az eladó részére az Önkormányzat képviseletében eljárva kifizesse.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a Budapest, XX. Helsinki út 26. szám alatti társasház és területének rendezése érdekében a szükséges előirányzat biztosítására a 2025. évi költségvetés tervezése során tegyen javaslatot.
  5. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős:    Szabados Ákos polgármester
Határidő:  az ingatlan megvásárlására: 2024. december 31.
a társasház és területének rendezéséhez szükséges előirányzat biztosítása: 2025. évi  költségvetés tervezésekor

Az előzményekről:

Ploggingoljunk együtt a pesterzsébeti Duna-partért!

Kedves Barátaink, Futók, Kutyások és Kisgyerekes Szülők!

Csatlakozzatok hozzánk január 1-jén, 11 és 14 óra között egy különleges évindító eseményre: ploggingra a pesterzsébeti Duna-parton!

https://fb.me/e/3KSvFq5oU

De mit is jelent a „plogging”?

A plogging egy svéd eredetű kifejezés, amely a „plocka upp” (összeszedni) és a „jogging” (kocogás) szavak ötvözetéből származik. Lényege, hogy a futás vagy séta során felszedjük a környezetünkben található hulladékot, így egyszerre tehetünk az egészségünkért és a természetért.

Miért fontos a tiszta Duna-part?

  • Futóként biztosan te is szívesebben mozogsz egy rendezett, tiszta környezetben, ahol nem botlasz szemétbe.
  • Kutyás gazdiként örömöd lelheted abban, hogy kedvenced egy biztonságosabb, szemétmentes környezetben szaladgálhat.
  • Kisgyerekes szülőként pedig fontos, hogy a család közösen tölthessen minõségi időt egy tiszta, biztonságos természeti környezetben.

Mit hozz magaddal?

  • Kényelmes ruhát, amelyben jólesik a mozgás.
  • Kesztyűt és néhány zsákot a hulladék gyűjtéséhez.
  • Bármilyen eszközt, amely megkönnyíti a hulladékok felszedését.

Legyünk együtt a változás követendő példája!

Hozd magaddal a barátaidat, családodat és ünnepeljük az új évet egy friss levegőn töltött, környezettudatos programmal!

A rendezvényt az Átalakuló Duna-part is támogatja!

Fussunk vagy sétáljunk egy szemeteszsákkal január 1-jén, hogy egy tisztább, szebb Duna-partért dolgozhassunk!

További információért kérlek, keressetek bennünket!

https://fb.me/e/3KSvFq5oU

REpont automata érkezhet a Tátra téri piacra!

A Közösen Pesterzsébetért frakció keresett meg a múlt héten azzal, hogy támogassam kezdeményezésüket, amely egy REpont automata telepítését javasolta a Tátra téri piacra.

Nagyon jó ötletnek tartottam, lelkesen néztem át, véleményeztem és írtam alá képviselőtestületi előterjesztésüket, ugyanis számos előnnyel járhat az Önkormányzat, a lakók és az árusok számára egyaránt, ha a helyi közösség nyitott az ötletre. Talán az adventi hangulatnak is köszönhető, hogy a csütörtöki ülésen számos új, előremutató ötlet, az engedélyeztetést, előkészületeket pontosító információ, módosítás is érkezett hozzá és utána egyhangúan fogadta a képviselőtestület a javaslatot.

Mi könnyen és kényelmesen visszaválthatjuk az üres italos palackokat és fémdobozokat a mindennapi, hétvégi piaclátogatás során. Minden új helyszín segít abban, hogy a visszaváltott palackokért kapott visszatérítés kényelmesebben csökkentse a háztartások költségvetését.

Zöld képviselőként fontosnak tartom, hogy az automata ösztönzi a szelektív hulladékgyűjtést és a fenntartható szokásokat, ami hosszú távon hozzájárulhat a környezetvédelemhez és a figyelmet a helyi fenntarthatósági erőfeszítésekre, és javítja a piac környezetvédelmi imázsát.

A piac és környezete tisztábbá válhat, ha kevesebb lesz az eldobált palack és fémdoboz. Az automata használata közösségi összefogást is inspirálhat, például helyi szemléletformáló kampányok vagy versenyek szervezésével (erről bővebben is írni fogok).

Az árusok számára, a piac jövője szempontjából is előnyös:

  1. Növekvő vásárlószám: Az automata vonzza a piacra látogatókat, akik a visszaváltás után szívesebben vásárolhatnak a helyi árusoktól.
  2. Zöld arculat erősítése: A környezettudatosságot támogató szolgáltatás jelenléte pozitív hatással lehet az árusok megítélésére is.
  3. Csökkentett hulladékkezelési terhek: Az automata segít a piacon keletkező italos flakonok és dobozok kezelésében, tisztábbá téve a környezetet.
  4. Piac népszerűsítése: Egy modern, környezettudatos eszköz jelenléte növeli a piac vonzerejét, különösen a fiatalabb generációk és a környezetvédelem iránt elkötelezett vásárlók körében.

Amellett, hogy szükség van egy felmérésre, hogy megismerjük a helyi közösségtől és az árusok körében az igényt és támogatottságot, komoly egyeztetésekre, műszaki és egyéb vizsgálatokra is szükség lesz. A folyamat több lépésből áll, amelyben az önkormányzat és a piac üzemeltetője is aktívan részt kell vegyen. A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt) végzi a REpont automaták biztosítását a visszaváltási rendszer működésének támogatására.

Önök szerint jó ötlet? Használnák? S ha igen, akkor milyen gyakran? Írják meg kommentben!

Pesterzsébet is csatlakozhat a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz?

Kerületünk érdeke, hogy Budapesten csökkenjenek városrészek közötti fejlesztési különbségek, ezért Pesterzsébet Önkormányzata felméri a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeit, beleértve a kerületi lakosokat érintő szociális, közösségi, és infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket.

Kezdeményezésemre az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy felkéri Pesterzsébet polgármesterét, készítsen részletes tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás lehetséges előnyeiről, illetve a várhatóan 2024. év végén kiírásra kerülő pályázat feltételeiről és az azon történő indulás kerületi lehetőségeiről is.

2025. januárjában pedig dönthetünk is arról.

Nagyon köszönöm Csaszny Gábor, Ettvel Zoltán, Fekete Katalin, Gyuricza-Somodi Klára és Lengyel Dávid képviselőtársaimnak, hogy aláíróként is támogatták a javaslatot és a képviselőtestület minden tagjának, hogy pártpolitikától függetlenül egyetlen tartózkodás mellett elfogadta azt!

Meggyőződésem, hogy a Pesterzsébeti Önkormányzat számára a csatlakozás komoly előnyökkel járhat. A kerület jelenleg is számos szociális és infrastrukturális kihívással küzd, így a szolidaritási alap segítségével több forráshoz juthatna. A helyi költségvetés stabilizálásához elengedhetetlen, hogy a központi források mellett az alapból is részesüljünk. A csatlakozás segíthetne abban is, hogy a kerület gyorsabban megoldja a lakossági problémákat, mint például az alacsony jövedelmű családok támogatását vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztését.

Továbbá, a szolidaritási alap révén Pesterzsébet jobban részesülhetne a főváros által kezdeményezett fejlesztési programokból, így javíthatná az ott élők életminőségét. A kerület gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében kiemelten fontos, hogy kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyek a központi forrásokból és a szolidaritási alaptól származnak. Az alapba való belépés emellett lehetőséget biztosít arra, hogy a kerület gyorsabban reagáljon a városfejlesztési és közszolgáltatási igényekre.

A Fővárosi Szolidaritási Alap célja a szociális igazságosság erősítése és a városrészek közötti fejlesztési különbségek csökkentése. Az alaphoz való csatlakozás jelentős előnyöket nyújthat a kerület számára, különösen a szociális ellátások és közösségi szolgáltatások bővítésében. Az alábbi példák más kerületek sikeres projektjeiből jól mutatják, hogy milyen típusú fejlesztések valósíthatók meg az alap támogatásával:

  1. Józsefváros – „LakóTér” program (35,2 millió Ft):
    A program keretében önkormányzati bérlakások felújítása és szociális bérlakások létrehozása valósult meg, javítva az alacsony jövedelmű családok lakhatási körülményeit.
  2. Józsefváros – Gyermekek Átmeneti Otthona fejlesztése (20 millió Ft):
    Az intézmény korszerűsítésével több rászoruló gyermek számára tudtak biztonságos és kényelmes ellátást nyújtani.
  3. Terézváros – Támogató Szolgálat létrehozása (25 millió Ft):
    Az új szolgálat segíti a fogyatékkal élők, idősek és szociálisan hátrányos helyzetűek mindennapi életét, különféle célzott támogatások nyújtásával.

Az elfogadott határozati javaslat:

Határozati javaslat:

  1. A Budapest, XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy készítsen tájékoztatót a Fővárosi Szolidaritási Alaphoz való csatlakozás, illetve a várhatóan év végén kiírásra kerülő pályázaton történő indulás előnyeiről, kockázatairól.
  2. A tájékoztatót a 2025 január 23-i a képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként mutassa be.

Határidő: 2025. január 23.
Felelős: Szabados Ákos polgármester

Az új választási törvény kettészakítja Pesterzsébetet.

A kormánypártok megindították a 2026-os választási kampányt. Az új választási törvény és a körzetek átrajzolása érinti Pesterzsébetet is. A kerületet az eddig ismert térképvázlatok szerint kettészakították és

  • az egyik részét Csepelhez, Dél-Ferencvároshoz és a Buda-parthoz csatolták
  • a másikat Soroksárhoz és a XVIII kerület családi házas övezetéhez.

A mély gazdasági, kulturális és szociális válságba sodort országban, – az egyre népszerűtlenebb kormánypártok javaslatának nyilván puszta választásmatematika az oka, – nem lesz könnyű dolga Budapestnek és az ellenzéknek.

A kerületi lokálpatrióta zöldeknek, ez most azt üzeni, hogy folytassuk a közös munkát egy élhető, fenntartható Pesterzsébetért, egy olyan közösségért, amelyben a közérdek, és nem az egyéni haszon jut érvényre!

Dolgozzunk együtt egy szolidáris és fenntartható Pesterzsébetért!

Folytatjuk a pesterzsébeti járőrprogramot!

Mit tehet akkor egy önkormányzat, ha a kormány az összeomló közigazgatási, központi rendvédelmi rendszereket képtelen helyreállítani, nem rak rendet két hét alatt, sőt 15 év alatt képtelen megoldást találni a közbiztonság problémáira?

Bár a kerületi fidesz nem támogatta: folytatjuk a pesterzsébeti járőrprogramot, sőt további fejlesztésekről tárgyalunk!

Az előzményekről itt olvashatsz!

Furcsa szavazáson vagyunk túl: a kerületi fidesz frakció nem támogatta a pesterzsébeti rendőrjárőr-páros program folytatását. Bár ennek a programnak az elindításáról valóban még az előző ciklusban a Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság komplex javaslatcsomagja alapján a Képviselő-testület 2023. május 04-i ülésén döntött, megdöbbentő volt, hogy pártpolitikai alapon a kormánypárti frakció leszavazta a folytatást.  

Szerencsére akadt 10 támogató szavazat a folytatás mellett, sőt a javaslatunkra úgy döntöttünk, hogy felkérjük a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysággal, hogy a tavalyi év tapasztalatai alapján milyen módon fejleszthető a járőrszolgálat biztosítása, esetleg létszámának növelése. Az egyeztetések alapján pedig készítsen előterjesztést a soron következő testületi ülésre az együttműködési megállapodás kibővítés lehetőségeire és az ahhoz szükséges, a 2025. évi költségvetésében biztosítandó forrásokról.

Az elfogadott határozat és az azt megalapozó javaslatunk:

242/2024. (X. 24.) Ök. sz. határozat

A képviselő-testület

  1. a közterületek és nyilvános helyek megerősített rendőri ellenőrzését szolgáló közbiztonsági tevékenység túlszolgálatának finanszírozása, a közterületek közbiztonságának erősítése, állandó gyalogos rendőri jelenlét biztosítása, továbbá a lakosság személy- és vagyonbiztonságát kiemelten veszélyeztető bűncselekmények visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást köt a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal,
  2. felhatalmazza a polgármestert, hogy kösse meg a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal 2025. január 1-től 2025. december 31-ig tartó helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátásáról szóló együttműködési megállapodást,
  3. az együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítésére, a rendőrségi túlszolgálat finanszírozására a 2025. évi költségvetésében, az esedékesség időpontjában a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül bruttó 36.000.000 Ft, azaz harminchatmillió forint összeget biztosít.
  4. felkéri a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysággal, hogy a tavalyi év tapasztalatai alapján milyen módon fejleszthető a járőrszolgálat biztosítása, esetleg létszámának növelése.
  5. az egyeztetések alapján készítsen előterjesztést a soron következő testületi ülésre az együttműködési megállapodás kibővítés lehetőségeire és az ahhoz szükséges, a 2025. évi költségvetésében biztosítandó forrásokról.
    Felelős: Szabados Ákos polgármester
    Határidő: adott

A módosító indítványunk.

Módosító javaslat a „Javaslat megállapodás megkötésére a helyi közbiztonságot érintő feladatok ellátása érdekében” napirendhez 

Tisztelt Képviselő-testület!

 Javasoljuk, hogy az eredeti határozati javaslatot az alábbi kiegészítő határozattal együtt fogadjuk el.

Kiegészítő határozati javaslat

306/2023. (XI.02.) Ök. sz. határozatában XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a közterületek és nyilvános helyek megerősített rendőri ellenőrzését szolgáló közbiztonsági tevékenység túlszolgálatának finanszírozása, a közterületek közbiztonságának erősítése, állandó gyalogos rendőri jelenlét biztosítása, továbbá a lakosság személy- és vagyonbiztonságát kiemelten veszélyeztető bűncselekmények visszaszorítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, melynek tapasztalatai alapján Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

1.       felkéri a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal és a BRFK XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitánysággal, hogy a tavalyi év tapasztalatai alapján milyen módon fejleszthető a járőrszolgálat biztosítása, esetleg létszámának növelése.

2.       az egyeztetések alapján készítsen előterjesztést a soron következő testületi ülésre az együttműködési megállapodás kibővítés lehetőségeire és az ahhoz szükséges, a 2025. évi költségvetésében biztosítandó forrásokról.

A javaslat benyújtói:

Gyuricza-Somodi Klára
Fekete Katalin
Csaszny Gábor
Szalontai Tibor
Lengyel Dávid
Jurák Tamás
Mach Péter

Egy pesterzsébeti gyereknek ugyanakkora joga van a minőségi közoktatáshoz, mint egy budainak!

Meglepő módon – a Fidesz frakció személyeskedő, a valódi problémákat eltusolni kívánó felszólásai mellett – valódi vita zajlott a kerületi közoktatásról a testületi ülésen két iskola ingatlanjának egyházi kézbe adásának kapcsán.

Bár a döntés borítékolható volt (az új taxikártya koalíció csont nélkül megszavazta az átadást), a párbeszéd létrejötte, a kerületi oktatásról folyó diskurzus önmagában előrelépés még akkor is, ha sokan másfélét gondolunk a gyermekcentrikus közoktatásról, esélyegyenlőségről, nevelésről.

Az előzményekről a linkre kattintva olvashat, a cikk további részében pedig az érdemi vitán elhangzottakat foglalom össze, a személyeskedő, pártpolitikai hozzászólásokat, részeket és a döntést megelőző (amúgy nagyon fontos) jogi felvetéseketkivágva, elsősorban arra koncentrálva, hogy a vita során ki mit képviselt oktatási kérdésekben.

Havasi Zoltán (FIDESZ): Fontosnak tartja, hogy a lakosságot különböző felületeken tájékoztassák a kerületben zajló fontos ügyekről, kérdésekről, testületi döntésekről. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez csak akkor szolgálja a kerületben élők érdekeit, hogy ha törekednek a teljes körű tájékoztatásra….

Buc-Horváth Gabriella (FIDESZ): A bizottsági üléseken is jelezte, hogy a hivatal, illetve személy szerint, mint az oktatásért felelős alpolgármester körbejárta mind a két iskolával kapcsolatos nézeteket. Megkérdezte az iskolák igazgatóit, a tanárokat, a szülőket, és nem utolsó sorban a képviselő-testület tagját Jurák Tamás képviselőt is, aki elég pozitívan nyilatkozott arról, hogy az iskolákban nagyon jó felszereltséggel, nagyon jó feltételek között dolgoznak. Mi itt a probléma? Hiszen csak addig lehet ezt az épületet használni, amíg iskolának használják. Amíg átadták az iskolákat, addig mind a két iskolában nagyfokú felújítások voltak. Arról nem is beszélve, hogy olyan feltételeket biztosítottak a tanároknak, a gyerekeknek… megjelentek a digitális táblák, megkapták a digitális eszközöket. Amennyiben ezt a feladatot nem végzik, nem oktatásra használják az épületet, akkor automatikusan visszaszáll az önkormányzatra a tulajdonjog. Ennek függvényében szavazzon a képviselő-testület!

Mach Péter (Zöldek): Megszólítottak bizottsági ülésen is, és ha jól értem akkor most itt a képviselő-testületi ülésen is. …. Személy szerint egy blogposztot írtam a kerület oktatási helyzetéről, azzal most is azonosulni tudok. Ráadásul egy blogposzt műfajából adódóan szubjektív, az mégiscsak egy véleménycikk.

Az állításom a cikkben, hogy önkormányzati képviselőként aggodalommal tölt el, ha egy iskolában a 2022-es kompetencia felmérés matematikai és szövegértés eredménye alapján a végzősök 70%-a nem éri el az alapszintet, sőt 50%-a a minimum szintet sem!

Ha erről az alapállításról gondolja azt Havasi Zoltán alpolgármester, hogy félreviszi az embereket, akkor ezt érdemes megvitatni.

Az a felvetésem, a problémám, hogy azok a képviselők, akik most a teremben ülnek pontosan tudják, hogy a rendelőintézetet is átadta az önkormányzat az államnak, levéve ezzel a problémát a kerület nyakából, azt gondolván, hogy az állam ezt sokkal jobban fogja csinálni nálunk, nagyobb erőforrást felhasználva, szervezettebben. Jobban, mint ahogyan az önkormányzat tette.

S a végeredmény: lehet, hogy az önkormányzat sem csinálná jobban, de ahogyan most működik az maga a borzalom. Abban ugyanis közös nevezőre kell jutnunk, hogy nincsenek jó állapotban a rendelőintézet bizonyos szolgáltatásai. S ebbe most az önkormányzatnak nincs beleszólása és ez bizony nem jó!

Ebből az irányból próbáltam a cikket is megírni, nyilván kiemelve  egy kompetencia felmérést, összehasonlítva a többi kerületi iskola kompetencia felméréséval, sőt megvizsgálva a 2023-as eredményekkel, hogy egyszeri esetnek vagy általánosnak tekinthető-e a valóban kiugróan rossz eredmény?

Három kérdéscsokrot dolgozott fel, tudom most néhányan azt gondolják, hogy most rabolni fogom a testület idejét, pedig amíg lehet beszélni erről, addig beszéljünk erről, utána minek!

Beszéljenek arról, hogy egy fenntartóváltás esetén bizony meg kell vizsgálni, hogy segíti-e a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való jogát ez a fenntartó váltás, és ebben azt kell állítsa, a szülőkkel történő beszélgetések és a felmérések adatait megvizsgálva – hogy a két iskola oktatási színvonala között – nagyon nagy különbség. Abban az esetben, hogy ha akár a képviselőtestület, akár az önkormányzat úgy érzi, hogy nem minden iskolája nyújtja azt, hogy az itt élőknek a közoktatáshoz való alapjogát minőségi szinten biztosítsák, akkor ebben ez esetben az önkormányzat mit tehet, akkor, ha állami kézben van, s az állam felügyeli, vagy ha az egyház felügyeli, milyen módon tudnak segíteni? Milyen szakmai segítséget tudunk nyújtani a fenntartó felé?

Ellenzékiként persze könnyen állíthatom, de ettől még tény: nagyon súlyosnak érzem a kerületi oktatás helyzetét, és nagyon nagy felelősségét látom az új városvezetésnek, hogy ezt megoldja.

Nyilván az előző városvezetésnek is van benne felelőssége, de például anno nagyon jó megállapodást kötöttek a József Attila Általános Iskola esetében az egyházzal. Az Ő képviselőjük a levelében nem is fenyegette perrel az önkormányzatot. A megállapodást betartotta, ez az iskola fejlődik. Lehet vitatni, hogy jól, vagy rosszul, de személy szerint érzi a fejlődést annak alapján, amit a szülők mondanak, a kompetencia felmérések nem mutatják ennek az ellenkezőjét.

Van egy másik iskola, ahol azt érzi, hogy ez nem abba az irányba megy. Tudja, hogy elfogadva azt, hogy dönt majd most a testület, még egyszer kéri a városvezetést, hogy gondolják végig azt, nagyon kevés beleszólása, lehetősége van az önkormányzatnak, hogy az itt élőknek az alap közoktatáshoz való jogának a minőségét biztosítsa, ezzel a döntéssel még kevesebb lesz!

Márpedig közös célunk kellene legyen, hogy Pesterzsébeten ugyanolyan lehetőségei legyenek egy szülőnek, hogy milyen iskolába íratja be a gyerekét, mint Budán, mert egy kerületi gyereknek ugyanakkora joga van a minőségi közoktatáshoz, mint egy budainak!

Ez így volt tíz éve, és így van most is! Véleménye szerint ezzel lehet majd vitatkozni, mert még rosszabb a helyzet.

Szabados Ákos (FIDESZ): Nyilvánvalóan nem itt kell ezt itt megvitatni. Lehet vitatkozni, ez egyértelmű! Hozzáteszi, hogy amit ez a kerület az elmúlt években, vagy évtizedekben az utánpótlás-nevelésben és a gyerekek számára a testnevelés-oktatásban tett, az véleménye szerint fővárosi szinten is példaértékű, akár a jégcsarnokot, akár az uszodát veszik alapul. Még sorolhatna néhány dolgot, ideértve akár a Duna-parti csónakházat, az ESMTK támogatását, a korcsolya, az úszásoktatást. Úgy gondolja, hogy az elmúlt évtizedekben mind szakmailag, mind egyéb módon is – függetlenül a kompetencia felmérésektől – jelentős és komoly összegeket költött az önkormányzat arra, hogy ne szenvedjenek ilyen értelemben hátrányt a pesterzsébeti gyerekek. Tegyék hozzá, hogy az a rendszer, ami működik ebben a városban, azt a rendszert annak idején sajnos az úgynevezett – annak idején elfogadott – önkormányzati törvényben és a forrásmegosztásban az előző többség – beleértve önmagát is – követte el, aminek eredményeképpen a XIII. kerület egészen másfajta életszínvonalat biztosít az ottani lakosoknak, és a budai kerületek is másfajta lehetőségekkel bírnak. Két cikluson keresztül nem látott fővárosi főpolgármestert ebben a kerületben. Utoljára az irodájában Tarlós István járt személyesen. Számtalan olyan momentum hiányzik, amely ettől az ügytől sokkal messzebbre viszi a történetet. Alapjaiban kellene néhány dologhoz hozzányúlni. Elsősorban hozzá kellene nyúlni ahhoz a rendszerhez, ami most van, a huszonnégy, kvázi „kiskirálysághoz”, mert ez egy pazarló, nem jól működő rendszer és ezt személy szerint többször, több fórumon az elmúlt években, évtizedekben is elmondta. Ezen belül is egy kis szegmensét meghúzni, az azt jelenti, hogy akkor bátornak kell lenni, az egész szövetet fel kell bontani. Személy szerint szurkol annak, hogy az önkormányzati törvényhez nyúljon hozzá a kormányzat. Nem biztos abban, hogy ez a 2026-os választások előtt megtörténik, de hozzá kellene nyúlni ahhoz a részhez, amely Budapestről szól. Erre azért volna szükség, hogy hatékonyabb, jobban átlátható, egalizáltabb rendszer szülessék pontosan azért, hogy ne azon kelljen vitatkozni az Attila utcai, a Vörösmarty utcai iskolában, vagy pedig egy rózsadombi iskolában tudnak többet nyújtani a gyerekeknek. Úgy gondolja, hogy bízzanak a saját pedagógusaikban, az egyháznak abban a fajta elszántságában, aminek nem az a célja, hogy tulajdonhoz jusson, hanem az, hogy minőségibb oktatást tudjon nyújtani, karitatív tevékenységet végezzen. Nyilvánvalóan a saját értékrendje szerint próbálja az egyház az oda járó tanulókat kezelni, és valamilyen mértékben tájékoztatni. Ettől még az Ő oktatás, nevelés iránti elszántságukat az önkormányzatnak valóban segíteni kell. Egyetértés van abban, hogy meg kell nézni, hogy az önkormányzatnak milyen lehetőségei vannak. Sajnos nem túl sok van, közvetett lehetőségük például – amivel éltek is – a sporton keresztül teljesült be. Meg kell nézni, hogy milyen lehetőségeket lehet még ezek mellett felsorakoztatni.

Szalontai Tibor (MSZP): Örül annak, hogy kicsit szélesebb kontextusban kezdtek beszélni a dologról, mert személy szerint is szeretné ilyen távban elmondani a véleményét. Úgy gondolja, hogy az önkormányzatoknál a helyi közösségeknél nincs jobb lehetőség arra, hogy megfelelő oktatást, egészségügyet és egyéb szolgáltatásokat lehessen biztosítani, csak az önkormányzatoknak oda kell adnia a megfelelő feltételeket. Jelen állás szerint nem ez a politika fő iránya, hanem az állam felé történtő elmozdítása a feladatoknak, ami véleménye szerint a dolgot kevésbé teszi hatékonnyá. Amit Buc-Horváth Gabriella alpolgármester asszony elmondott, hogy amióta egyházi fenntartásban folyik az oktatás, azóta a József Attila Általános iskolában a feltételek kedvezőbbek lettek. Ez nem az egyházi fenntartás dicsérete, hanem ez az állami fenntartás kritikája, mert ha már az állam átvette a fenntartást és nem segítette az oktatás minőségét megfelelő feltételrendszer kialakításával, akkor ez az Ő kritikájuk. Úgy gondolja, hogy az önkormányzat igyekszik ebben segítséget nyújtani akár az egyháznak, akár bárki másnak, aki fenntartó, ez természetes, hiszen a gyerek az első! A munka, az oktatás, a nevelés minősége szempontjából vajon van-e jelentősége annak, hogy saját tulajdonban folyik-e a munka, vagy más által fenntartott tulajdonban?  Ezt a kérdést a levegőben hagyja, de úgy gondolja, hogy nincs különbség. Jelenleg sem akadályozza meg az egyházakat abban, hogy jó fenntartók legyenek, jó oktatás legyen! Elvi problémái vannak a dologgal, nemcsak a tulajdonba adással, hanem az egész konstrukcióval, ennek ellenére annak szurkol, hogy mindkét iskolában jobb legyen az oktatás, nevelés színvonala.

Gyuricza-Somodi Klára (Momentum): A sport terén érezte magát megszólítva. Számára azért esett rosszul az a levél, amelyet az iskola írt, amelyben azt írták, hogy amennyiben nem kapják meg az épület tulajdonjogát, akkor Ők perre viszik a dolgot, mert sokat próbál tenni az önkormányzat a pesterzsébeti gyermekekért az utánpótlás és a sport terén. Volt egy iskola, amelyet nehezen lehetett bevonni a diákolimpiába is. Ez pont a Vörösmarty Általános Iskola volt. Hihetetlen számára, hogy 5-10 aranylábú focistája nincs az iskolának, aki részt vegyen a diákolimpián és kicsit focizzon a Zodony utcában. Kéri, hogy próbálják meg rávenni Őket, hogy a kerületi rendezvényeken – ami a gyerekek mozgásának lehetősége, és célja – vegyenek részt. Ennek fontosnak kell lenni! Kéri Buc-Horváth Gabiella alpolgármester asszonyt, hogy járjon közben, hogy vegyenek részt minél több kerületi rendezvényen, és a diákolimpián.

Csaszny Gábor (LMP): Nem szándékozott a napirendhez hozzászólni, de az iskola az ő választási körzetében van. Kérdezi, hogy ha az megtörténik, hogy augusztus végén megszüntetik, mint az evangélikus iskolákat, akkor hova kerülnek a gyerekek? Komolyon ezt kellene mérlegelni, és bármennyibe kerül is… de az épületet visszaadják oktatók nélkül?

Havasi Zoltán (FIDESZ): Megköszöni, hogy Mach Péter aggódik értük, megnyugtatja, hogy el fogják bírni ennek a tehernek a súlyát és azért fognak dolgozni, hogy a kerületet tudják építeni. … Hozzáteszi, hogy ez a vita szerinte nem ehhez az előterjesztéshez kapcsolódik. … Itt most teljesen másról döntöttek. Az más kérdés, hogy ugyanakkor az önkormányzatnak kötelessége megvizsgálni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudják segíteni az összes kerületi oktatási intézmény azért, hogy növekedjen, javuljon a kerületi oktatás színvonala, nemcsak az egyházi iskolákban, hanem valamennyi iskola tekintetében. Úgy gondolja, hogy fontos, hogy az egyházakkal jó alapokon nyugvó kapcsolatot alakítsanak ki és építsenek. Ez is a kerület javát szolgálja, mint ahogy valamennyi kerületi közösséggel való értelmes párbeszéd kialakítására kell törekedni.

Megfogyva bár, de törve nem: végre kikerültek a honlapra a novemberi pesterzsébeti faápolási munkák is

November első heteiben több váratlan fakivágás is borzolta a kerületben élők kedélyét, néhány esetben nyomdafestéket nem tűrő módon keresték a felelősöket a lakók. Ha a lakó ugyanis csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják bizony hatalmas indulatokat szül.

Remélem elvágtam a gordiuszi csomót, kérésemre – késéssel ugyan – kikerültek a novemberi és decemberi faápolási munkák listái is.

A kerületet július óta vezető mszp-fidesz-taxikártya koalíció munkába állásának pillanatában kinyilvánította, hogy a kerületben a környezetvédelem hátrébb sorolandó. Az új városvezetés a ” klímaváltozás libsi hiszti” fideszes elvek mentén kezeli majd a hulladékgazdálkodást, a szemétkérdést, a fák és zöldfelületeink, ivóvízünk védelmét, a villámárvizeket.

Pedig ha végre saját fizetésük után a kerület érdekében is dolgozni kezdene, akkor ezek a feszültségek csökkenthetőek lennének, ráadásul ebben az ügyben már a munka zömét elvégeztük, csak alkalmazni kellene a kiépített rendszert.

2022-től javaslatomra a tervezett fakivágásokról és gallyazásról pedig tájékoztatás készül. Az adott táblázatokat – melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) elérhetőek lesznek a honlapon.

Pesterzsébeten engedély nélkül tilos fát kivágni, kerületünk 2018-ban szigorú rendeletet alkotott a fásszárú növények védelmérőlNem lehet engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben! Köztéri fák kivágását gondos és precíz, jegyzőkönyvvel igazolt felmérés előzi meg, ráadásul Pesterzsébeten költési időszakban csak olyan fát szabad kivágni, amelyen igazoltan nincs fészek.

Ennek ellenére hiába készül jegyzőkönyv és felmérés, ha a konkrét művelet hétvégén, vagy késő délután zajlik, akkor erről nagyon nehéz érdemi információhoz jutni. A lakó csak azt veszi észre, hogy megjelennek fűrészekkel a háza előtt és volt gyönyörű lombkorona, nincs gyönyörű lombkorona, rosszabb esetben a fát is kivágják.

Ha pedig kivágnak a környezetünkben egy fát, szeretnénk tudni azt mikor és hol pótolják. Az Önkormányzat döntése alapján készül majd egy fakataszteri rendszer is távlati célként, sajnos azonban – hol a covid, hol Orbán békeharca taszítja válságba az országot – kormányzati megszorítások miatt ez minden évben kikerül a költségvetésből. Ennek lenne első lépcsőfoka, ha a fenti kérdésekre valamilyen online felületen választ kapjanak a lakók.

Fentiek miatt javaslatomra a kerület fapótlási tervét minden év őszén nyilvánosságra is hozza Polgármesteri Hivatal a honlapján. Azért ősszel, mert faültetésre az Önkormányzat szervezésében csak késő ősszel kerül sor, mivel ez az időszak optimálisabb a fák életben maradását illetően. Közterületi fapótlási kötelezettséget írhat elő azonban az önkormányzat olyan esetben is, amikor valaki a saját telkén nem tudja pótolni a kivágott fákat, ilyenkor egy éves intervallumot határoz meg a hivatal, magát az ültetés viszont az adott fapótlásra kötelezett beruházó végzi el, így elfordulhat, hogy tavasszal is faültetés, de ezek helyszínét is ismerjük már előző év őszén.

A tervezett fakivágásokról és gallyazásról pedig tájékoztatás készül. Az adott táblázatok– melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) elérhetőek a honlapon is.