Közösségi összefogás a Mediterrán lakóparkért – a Közműhelytelep utca melletti fejlesztés és a helyi döntés

Ismét összefogott a Mediterrán lakópark közössége egy tervezett új beruházás kapcsán, építészek, tájépítészek, közlekedési szakemberek, jogászok és aktivisták közös munkája, hogy a tervezett formában nem épülhet meg az új lakótömb, hanem újra kell gondolni a közlekedési problémák kezelésével, nagyobb zöldfelületekkel, esetleg új funkciókkal.

Lakóparkunk a Duna-part közelségének köszönhetően igazán különleges hely: kiváló közösségi élet jellemzi, ahol parkok, játszóterek, közös kert, természetes élőhelyek és a kutyás futó közösségek összekovácsolják a lakókat. Ez a környezet teszi egyedivé otthonunkat, amiért mindannyian felelősséget érzünk, és ezért küzdünk az élhetőbb jövőért.

Lakóként, a Mediterrán lakópark önkormányzati képviselőjeként én szerveztem meg azt a lakossági fórumot, amelyen élénk párbeszéd zajlott a Közműhelytelep utca melletti, új lakóingatlan-fejlesztésről. Fontos , hogy nem a beruházás elutasítása volt a cél, hanem az, hogy megőrizzük otthonunk élhetőségét, életminőségét, és a környezetünk védelmét.

Lakossági fórum: közösségi részvétel és őszinte párbeszéd

A fórumon nagy örömömre kb. 40 lakó vett részt, és Kiss Árpád, a beruházás képviselője is eljött, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre. Ez a találkozó lehetőséget adott arra, hogy feltárjuk aggodalmainkat, ötleteinket, és hivatalos tájékoztatást kapjunk a tervezett 110-112 lakásról, mélygarázsról és a hozzá kapcsolódó infrastruktúráról. A beruházó elmondta, hogy a Közműhelytelep utca murvás, kátyús szakaszát aszfaltozni fogják, vízelvezetést alakítanak ki, parkolókat építenek, ami egy jelentős, kb. 70 millió forintos vállalás.

A véleményezés – közös, részletes állásfoglalás

A közösségünk aktív, közel 100 tagja később közösen elkészítette a részletes, véleményező anyagát, amelyben szinte egybecsengő véleményként fogalmaztuk meg a legfőbb problémákat és javaslatokat:

  • Kiemeltük, hogy a közlekedési helyzet már eddig is nehéz, a terhelés nőni fog, különösen, mert a tervezett tanulmányterv nem számol a Meddőhányó utca felőli logisztikai út megnyitásával, így a terhelés túlnyomó része a lakópark közlekedési útjaira hárul.
  • Rámutattunk, hogy a parkolók száma nem elégséges, hiszen a környéken időszakosan sok a forgalom a sportlétesítmények és egyéb szolgáltatások miatt.
  • Aggódunk a zöldterületek miatt: a lakópark magánterületei nem jogos közparkként feltüntetni a tanulmányban, a meglévő zöldfelületet pótolni kell.
  • Kiemelt problémaként szerepelt a zajterhelés, főként a jégcsarnok és a vasút, és a szennyvíztisztító bűzproblémája.
  • A tanulmányterv többször elavult vagy pontatlan adatokat tartalmaz.
  • Véleményünk szerint a területet a jelenlegi Vi-3/SZ3 besorolásban közösségi, fenntartható funkciókra kellene megtartani.
  • Amennyiben társasházi beépítés történik, az csak a közlekedési és zöldterületi problémák rendezett megoldásával elfogadható.

Szeretném megköszönni mindazoknak, akik részt vettek ebben a közös munkában, különösen Kiss Árpádnak, a beruházó képviselőjének, aki nyitottan volt jelen a fórumon, és igyekezett válaszolni a kérdéseinkre. Külön köszönet illeti azt a lakótársunkat, aki a szakbizottság ülésén is bátran felszólalt, képviselve közösségünk érdekeit.

A képviselő-testület döntése – a lakóközösség hangja meghallgattatott

A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzati Képviselő-testülete 15 igen, 1 nem és 2 tartózkodás mellett döntött arról, hogy nem támogatja a 170187/100 hrsz-ú ingatlan övezeti átsorolását és a Tarna Invest Kft. telepítési tanulmánytervét a jelen formában. Ez egyértelmű visszajelzés, hogy a helyi lakosság életminőségének megőrzése az elsődleges.

Mi várható a jövőben?

Bízunk abban, hogy a továbbiakban is részt vehetünk a tervek alakításában, fenntartva a közösségi párbeszédet és az átláthatóságot. Közösen dolgozunk azon, hogy életünk színtere továbbra is a kellemes, zöldövezeti, jó közösségi életű Mediterrán lakópark legyen.

Az ember, aki lángot őrzött – Somogyváry Géza emléktáblája Pesterzsébeten

A képviselőtestület többsége úgy döntött, hogy Somogyváry Géza emléktáblát állít a kerületben. Ezzel tiszteletünket fejezzük ki a díszpolgár előtt, és egyúttal megemlékezünk a pesterzsébeti forradalom résztvevőiről is.

Az emléktábla avatására 2025. október 15-én kerül sor a fáklyás váltófutás keretében, az Alsóteleki utca 54. alatt, a Juta-dombi 1956-os emlékműnél.

Somogyváry Géza neve évtizedeken át jelentett biztos pontot a kerület közéletében; tudása, elkötelezettsége, mély humánuma és szolidaritása mindig példaértékű volt számomra és sokunk számára. Somogyváry Géza szívügyének tekintette, hogy a fiatal generációk megértsék, mit jelentett 1956 igazságáért harcolni, s hogy a szabadságért vívott küzdelmek örök értéket jelentenek.

A forradalom és az azt követő nehéz idők megtörték, de sosem törték meg – emberi tartása, segítőkészsége, a nehéz sorsúak iránti elkötelezettsége mindennapi példamutatásként él tovább.

Gondolataiból mindannyian erőt meríthattünk, különösen abból, ahogy a szabadságról, a szolidaritásról vallott.

Az avatás időpontjában egy újabb fáklya lobban fel – a közös emlékezés fáklyája –, amelyet Géza évről évre továbbadott az ifjúságnak a Juta-dombi forradalmi váltófutás megszervezésével. A tábla idézete – „A szabadság olyan, mint a láng, melyet nem lehet eloltani” – méltó összefoglalása mindannak, amit képviselt: kitartás, emberség, közösségi felelősség.

A döntés nyomán Pesterzsébet önkormányzata azt is vállalta, hogy a kerület történelmi öröksége élő marad. Hálásak vagyunk azért, hogy volt valaki, aki nemcsak megvívta a szabadság harcait, hanem kitartóan ápolta azok emlékét, és örök humanizmusával igazodási pontot adott nekünk.

Somogyváry Géza öröksége velünk él, a kerület mindennapjaiban, fiatalok és idősebbek emlékeiben egyaránt.

Zöld sikertörténet Pesterzsébetről – növeljük az ivartalanítási program támogatási arányát!

Frissen elfogadott rendeletünk kapcsán nagyon örülök, hogy megoszthatom a pesterzsébeti ivartalanítási programban elért eredményt, amelynek én is aktív szereplője voltam a képviselő-testületben. Egy olyan ügyről van szó, ami nem csak állatvédelem, hanem egész városunk életminőségének javítását szolgálja. S természetesen, kösz, Kati, hogy te fogalmaztad meg az eredeti, a rászorultság szempontjait tisztázó javaslatot.

Miért olyan nagy szám az ivartalanítás?

Cat and dog lying on the bed together. Friends pets in a cozy house in Christmas garlands and lights

A városi kóbor állatok – különösen a macskák – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és közegészségügyi kihívást jelentik. Ezek az állatok a város legvérengzőbb ragadozói, veszélyeztetik az őshonos madárvilágot, betegségeket hordozhatnak, és szenvednek az utcákon. Egyetlen nőstény macska akár több tucat kölyköt is fialhat egy év alatt, akik ugyancsak elszaporodnak, és újabb kihívásokat generálnak.

Az ivartalanítás itt az egyetlen igazán hatékony megoldás, amely megelőzi az újabb szaporulatot, csökkenti a kóbor állatok számát, és javítja az állatok életminőségét is. Az ivartalanított macskák és kutyák kevesebb hormonális agressziót mutatnak, és barátságosabbak lesznek a környezettel szemben.

Mi változott Pesterzsébeten?

Ez a program mostantól elérhetőbb lett a javaslatomnak köszönhetően. Az előzményekért ide kattints!

2023-ban 30% önrész mellett került bevezetésre a program, akkor mindenki pályázhatott rá, elsősorban az ivartalanítás népszerűsítése volt a cél. Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára a képviselőtestület szigorított a feltételelen és azoknak a támogatására összpontosít a program, akiknek valóban komoly pénzügyi problémát okoz a műtét kifizetése. Javaslatomra ebben a körben jelentősen megnöveltük a támogatást: 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi. ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. Ez hatalmas segítség azoknak, akik korábban nem engedhették meg maguknak az ivartalanítást. Ez a támogatás a rászoruló családoknak szól, idős gazdiknak vagy akár fiatal állatbarátoknak, s persze minket körülvevő természetnek, madárvilágnak az ennek köszönhetően például a siekres szúnyoginvázió elleni védekezésnek.

A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a változást, köszönet ezért a támogatásért. Ez a döntés minden pesterzsébetiért szól.

Az előnyök hosszú távon

  • Csökken a kóbor állatok száma, kevesebb lesz a nem kívánt szaporulat.
  • Életminőségük javul, így ők is boldogabbak, biztonságosabb a környezetük.
  • Egészségesebb madárállomány és élővilág a város zöld területein.
  • A kerület tisztább, rendezettebb és élhetőbb lesz mindannyiunk számára.

Ez a történet rólunk szól: arról, hogy a helyi döntések, a közösségi összefogás és egy kis zöld gondolkodás mit eredményezhet.

Zöld szívvel, közösséggel és felelősséggel haladunk tovább!  

Ez elfogadott javaslatom:


Tisztelt Képviselő-testület!

Az eb és macska ivartalanítási programban való részvétel feltételeiről szóló 18/2022. (X. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozati javaslatának módosítására teszünk javaslatot az alábbiak alapján:

Az ivartalanítási program célja, hogy minél több rászoruló állattartó számára elérhető legyen az ivartalanítás, ezáltal csökkenjen a kóbor állatok száma.

A jelenlegi 30%-os önrész sokaknak anyagi terhet jelent, ami akadályozza a részvételt a programban. Ezért javasoljuk az önrész 10%-ra csökkentését, hogy több jogosult kerüljön bevonásra és hatékonyabb legyen a program megvalósítása. Ez arányos és méltányos megoldás, amely illeszkedik az állatvédelem és a közegészségügy érdekeihez.

Fentiek miatt javasoljuk, hogy a rendelet

3. § (6) pontja az alábbira módosuljon:

3. §

(6) Az ivartalanítási programban részt vevő kerületi lakos állattartó eb és macska esetében is az ivartalanítási műtét költségének 10 %-át köteles a műtétet végző állatorvosnál megfizetni. A műtéti beavatkozás költségeinek fennmaradó 90 %-át az állatorvossal kötött szerződés értelmében az Önkormányzat számla ellenében, átutalással fizeti meg az állatorvosnak.

Tisztelt Képviselő-testület!

A fentiek alapján kérem, szavazatukkal támogassák módosító javaslatunkat:

Mach Péter
Csaszny Gábor
Fekete Katalin
Gyuricza-Somodi Klára
Lengyel Dávid
(Ettvel Zoltán és Szalontai Tibor)

Requiem egy gubacsi gesztenyefasorért

Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.

Előzmények röviden

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.

Hogyan történt a kivágás?

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.

Mit üzen ez a történet?

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.

Láthatjuk, hogy:

  • a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
  • fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
  • a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban

Hogyan tovább?

A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.

Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.

Pesterzsébet a zöld fordulat küszöbén – Miért harcolok a panelprogramért?

Szeptember 25-én dönt a pesterzsébeti képviselő-testület arról, hogy csatlakozik-e a Budapesti Zöld Panelprogramhoz – egy olyan ügyhöz, amit tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú.

Miért harcoltam a programért?

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért.

Az út a döntésig – személyes tapasztalatok

Májusban kezdeményeztem a csatlakozást, a kezdeményezéshez, 6 képviselőtársam csatlakozott, a testületi ülésen pedig a testület többsége is bizalmat szavazott a projektnek. A Fidesz frakció módosításával pontosítottuk annak ütemtervét, s a nyáron zajlottak az egyeztetések.

Bővebben az előzményekről: https://mach.hu/2025/05/05/pesterzsebet-is-csatlakozzon-a-budapesti-zold-panelprogramhoz/

Bíztam benne, hogy kapunk kormányzati támogatást, de sajnos ez nem sikerült, ennek ellenére magunk is előteremtjük a helyi támogatást, hiszen partnert találtunk a fővárosban, akik szintén hisznek a zöld átmenetben.

A zöld panelprogram: lehetőség és felelősség

Számomra a Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.

Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?

  • Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
  • Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
  • Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.

Miért most, miért együtt?

Számomra a szeptember 25-i döntés többről szól, mint egy újabb pályázatról. Ez a mi közös ügyünk, a zöld fordulat konkrét lépése. Szeretném, ha együtt – mint kerület, mint lakóközösség, mint magánemberek – döntenénk úgy: becsatlakozunk, élünk a lehetőséggel, részt veszünk Budapest és az ország zöld jövőjének építésében. Hogy Pesterzsébet ne maradjon ki a zöld beruházásokból, ne utolsóként kapcsolódjunk be a fenntarthatóságba, hanem az elsők között mutassuk meg: tudunk, merünk, akarunk zöldebb és igazságosabb kerületet teremteni.

Őszintén remélem, hogy a képviselő-testület és Pesterzsébet választói is támogatják ezt a zöld ügyet. Ezért küzdöttem eddig, és ezért fogok tovább dolgozni – hogy a pesterzsébetieknek jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb otthona legyen.

A szeptember 25-i határozati javaslat, amiről a képviselőtestület dönt:

HATÁROZATI JAVASLATOK:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

  1. a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029 projektben részt kíván venni és a megvalósítási szakaszban a 30%-os támogatási intenzitást támogatja. A projektben való részvétel érdekében a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodás tervezett szövegét jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
  2. felkéri a polgármestert, hogy a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projektben való részvételi szándékáról tájékoztassa Budapest Főváros Önkormányzatát.
  3. A Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projekt megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet az alábbiak szerint biztosítja:
    • 2025. évi költségvetés általános tartaléka terhére 2.000.000,- Ft (kettőmillió forint) előirányzatot biztosít az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül,
    • 2026. évi költségvetésben 50.000.000,- Ft (ötvenmillió forint) előirányzat biztosítására előzetesen kötelezettséget vállal az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül a bérlakásértékesítési számlán rendelkezésre álló előirányzat terhére.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.