Mennyibe került eddig egy fideszes szavazat Magyarországnak?

Sokszor halljuk, hogy „a demokrácia drága dolog”. De mi van akkor, ha a drága nem a választási rendszerre, hanem a rossz döntések következményeire vonatkozik? Nézzük meg konkrétan: mennyibe került eddig egyetlen szavazat, amit a Fidesz kormányra adtak le az országgyűlési választásokon?

Az elmúlt napok, hetek, hónapok a kormány ígérgetéseiről szóltak: adókedvezmények, 30.000 Ft utalvány a nyugdíjasoknak, olcsó hitel, az elmaradt béremelés pótlása a közszférában. Mindenki tudja, hogy ezeket a juttatásokat egyszer vissza kell fizetni a magas inflációban, a magas ÁFA-ban, a horribilisen magas bankköltségekben, a fizetős egészségügyben, az egyre gyakoribb áramkimaradásokban, vízhiányban, a magántanárokra és drága gyógyszerekre költve. De vajon mit veszítünk még egy fideszre adott vokssal?

KATTINTS, HOGY NE MARADJ LE A FRISS HÍREKRŐL!

A matek:

Az elmúlt négy választáson (2010, 2014, 2018, 2022) összesen 10,852,818 érvényes szavazat érkezett a Fidesz listájára. Ez a szám elég stabil támogatói bázist jelez – és még inkább azt, hogy ez a szavazói tömb döntötte el az elmúlt másfél évtized politikai és gazdasági irányát.

De mit kaptunk ezért a tízmillió szavazatért cserébe?

Stadionország – 600 milliárdért

A Fidesz-kormányzás egyik leglátványosabb szimbóluma a stadionépítési láz. Összesen kb. 600 milliárd forint közpénzt költöttek el különböző sportlétesítményekre. Ebben benne van a Puskás Aréna 150-190 milliárdos gigaprojektje is, de vidéki kisvárosok szinte kihasználatlan stadionjai is, amelyekben a közönség száma gyakran nem éri el a személyzet létszámát.

Az elvesztett EU-s pénzek – 7,800 milliárd forint

Jelenleg kb. 20 milliárd euró, vagyis mintegy 7,800 milliárd forint uniós fejlesztési forrás van befagyasztva, vagy már el is úszott – elsősorban a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya és az uniós normák semmibevétele miatt.

Ezek a források olyan fejlesztésekre mehettek volna, mint az oktatás, az egészségügy, a közlekedés vagy a klímavédelem – tehát olyan dolgokra, amelyek valóban az emberek életminőségét javítják, nem egy politikai elit hatalmát betonozzák be.

A mindent átszövő korrupció

A NER gazdasági modelljének szerves része a közpénzek kiszervezése haveri cégekbe, a túlárazott közbeszerzések, az ellenőrizetlen alapítványok rendszere. Bár nehéz pontosan forintosítani, szakértői becslések szerint évtizedes távlatban ezermilliárdos nagyságrendű gazdasági veszteséget okoz a korrupció Magyarországnak – csökkenő versenyképességgel, elmaradó beruházásokkal és végső soron tömeges elvándorlással fizetünk érte.


A nagy összegzés

Ha a három fő tételt – stadionépítések, EU-s pénzek elmaradása és a korrupció gazdasági ára – összeadjuk, akár 8,000–9,000 milliárd forintos veszteségről beszélhetünk az elmúlt másfél évtizedben.

Ez azt jelenti, hogy egy Fideszre leadott szavazat az országnak körülbelül 738,000–830,000 forintjába került eddig.


És ki fizette ki mindezt?

Te. Én. Mi. A magyarok. Mert miközben a gazdasági kár elvont számokban mérhető, a következményeket nagyon is közvetlenül érezzük:

  • Kórházi várólistákban.
  • Bezárt iskolákban és elvándorolt tanárokban.
  • A rohadó vasúti pályákban, a leomló Gubacsi hídban, a közlekedési káoszban.
  • A klímaalkalmazkodás teljes hiányában, a kiszolgáltatott energiaszektorban.
  • És abban, hogy a fiatalok már nem hisznek abban, hogy ebben az országban érdemes tervezni a jövőt.

Egy szavazat gazdasági döntés is

A demokrácia lényege a választás szabadsága. De a döntés következményeit nem lehet kikerülni. Minden egyes szavazat, amit valaki leadott a Fideszre, hozzájárult ehhez a veszteségtörténethez. És miközben egyéni szinten talán nem is tűnik jelentősnek, országos szinten ez ezermilliárdokra rúgó károkat okozott – generációkon át.

KATTINTS, HOGY NE MARADJ LE A FRISS HÍREKRŐL!

Mi történt Diósdon – és miért ne tegyük ezt Pesterzsébeten?

A diósdi szúnyoggyérítés hatásait bemutató mérés erős nyomokat hagyott bennem.

Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.

Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad

Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.

Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?

Fentiek miatt nyílt levelet írtam a kerület polgármesterének, ami ezen a linken elérhető.

A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?

Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.

Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.

Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?

  • Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
  • Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!

Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.

Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!

Nyílt levél a pesterzsébeti kémiai szúnyoggyérítés kapcsán

Tisztelt Polgármester Úr!

Az alábbi, nyilvánosság előtt is gyakran felmerülő kérdésekre kérem szíves tájékoztatását a tavalyi sikertelen és természetkárosító kémiai szúnyoggyérítés kapcsán, különös tekintettel az alábbi pontokra:

1. Milyen alternatív intézkedések történtek/történnek?

  • Milyen biológiai szúnyoggyérítési módszerek (például lárvairtás, természetes élőhelyek szabályozása) kerültek bevezetésre vagy mérlegelésre a vegyszeres eljárások helyett?
  • Terveznek-e újabb, nem kémiai módszereket (például természetes riasztószerek, közösségi szemléletformálás, vízgyűjtők felszámolása)?
  • Készült-e tájékoztatás vagy lakossági bevonás az idei védekezésről?

2. Költségek és pénzügyi átláthatóság

  • Mennyi volt a teljes tavalyi kémiai szúnyoggyérítés költsége a kerületben?
  • Történt-e költségelemzés vagy tervezet az alternatív módszerek pénzügyi vonzatairól?
  • Kérem, hogy a 2024-es gyérítésről (pl. szolgáltató, alkalmak száma, számlázott tételek) részletes kimutatást csatoljanak.

3. Vizsgálat az eredménytelenség és következmények okairól

  • Készült-e szakmai vizsgálat vagy jelentés, amely értékelte a tavalyi kémiai gyérítés eredménytelenségének okait (időjárás, rezisztencia, alkalmazott szer hatásfoka stb.)?
  • Mi az önkormányzat tapasztalata: milyen hibák, hiányosságok látszanak a tavalyi eljárásban?
  • Mi volt a szakemberek, lakosság, zöld szervezetek visszajelzése?

4. Tapasztalatok, javaslatok és jövőbeni tervek

  • Milyen jövőbeni intézkedéseket tervez vagy javasol a kerület a szúnyoggyérítés természetbarátabb és hatásosabb megoldására?
  • Nyitott-e az önkormányzat a lakossági, civil vagy szakmai konzultációra a témában?

Kérdéseim célja, hogy a tavalyi vegyszeres gyérítés tanulságait levonva, idén a környezet védelmét és a hatékonyságot egyszerre szem előtt tartó megoldások szülessenek Pesterzsébeten.

Tisztelettel kérem, hogy a felsorolt kérdésekre – lehetőség szerint írásban, dokumentációval alátámasztva – adjanak tájékoztatást.

Köszönettel és üdvözlettel:


Mach Péter
önkormányzati képviselő

Tényleg megvárják míg végleg összedől a Gubacsi híd?

A Gubacsi híd rémtörténete számomra nem csupán egy fővárosi infrastruktúra-ügy, hanem személyes ügyem is: évekig küzdöttem a zajvédelemért, a kerékpáros forgalomért, és a híd állapotának javításáért.

Most, hogy a híd gyalogos járdája leszakadt, különösen fájdalmas látni, mennyire nem sikerült előrelépni az elmúlt évtizedben – pedig a problémák mindenki előtt ismertek voltak.

A felelősök pedig most is, mint mindig egymásra kennek mindent és ezt is bevonták a Vitézy-Lázár cicaharcba, pedig ennél ez a probléma sokkal többet érdemel. Pedig mindig mindenki mindent megígért, legyen szó akár a Galvani vagy az Albertfalvai hídról, akár a Gubacsi hídról.

Egy híd, amelyen mindenki átmegy – busszal, gépkocsival, gyalog, bringával, tehervonattal

A Gubacsi híd egyszerre életút és logisztikai ütőér: Csepelt és Pesterzsébetet köti össze, de a vasúti híd a csepeli Szabadkikötőbe érkező áruk, konténerek, alkatrészek, sőt, a magyar autó- és akkumulátorgyárak beszállítói is ezen a hídon keresztül juttatják el a szállítmányaikat az ország belsejébe.

Évtizedes gondok: állapot, zaj, kerékpáros közlekedés

Már 2020-ban annyira leromlott a vasút híd állapota annyira, hogy 5 km/órás sebességkorlátozást és 20 tonnás tengelyterhelési limitet kellett bevezetni, amit sebességmérőkkel ellenőriznek.

A környék lakói számára a vasúti és közúti forgalom zaja mindennapos probléma, amelyre a híd felújítása vagy cseréje sem kínál rövid távú megoldást.

A kerékpáros közlekedés fejlesztése ebben a tekintetben sikeresnek mondható, hiszen az elmúlt években mind a csepeli, mind a pesterzsébeti nyomvonalak megépültek, kényelmes és gyors volt eddig az átjutás. Sajnos a mostani havária miatt ideiglenes, osztott gyalog-kerékpárúttá alakítják a a kerékpárutat.

Miért csúszik minden?

A híd felújítása és a kapcsolódó nagyprojektek (új vasúti híd, Galvani híd, Albertfalva projekt) csúszásának okai összetettek:

  • Forráshiány és prioritáshiány: A kormányzati forráselosztásban a vasúti és városi közlekedési fejlesztések rendre háttérbe szorulnak, a konkrét pénzügyi fedezet sokszor csak ígéret marad, Budapestet a bűnös várost és a vasútat egyaránt bünteti az Orbán-kormány.
  • Döntéshozatali és adminisztratív lassúság: A tervek, engedélyek, tenderek előkészítése évekig tart, a kivitelezés elindítása rendszeresen elakad, még úgy is, hogy a kormány a lakossági és fővárosi javaslatokat és kéréseket figyelmen kívül hagyja.
  • Politikai és szakmai viták: A vasúti fejlesztések kapcsán kormány és a kerületek között is folyamatos a huzavona a zajvédelem és a vasútyi nyomvonal miatt.
  • Lakossági ellenállás, szakmai aggályok: A kapcsolódó Galvani híd (amely a NER ingatlan mutyijai miatt beelőzte a szakmailag indokolt Albertfalvai hidat) környezetvédelmi, forgalomtechnikai vitái a kidolgozatlan, szakmaitlan, környezetkárosító tervei miatt szintén lassították a haladást.

Ami fontos előrelépés: amíg a kormány a felelősség elsunnyogásával foglalkozik a főváros végre lépet az ügyben: a gyalogos járda leszakadása után a Budapest Közút azonnali vizsgálatokat indított és javításokat ígért, a forgalmat átterelték a híd északi oldalára, ahol ideiglenes gyalog-kerékpárutat jelöltek ki, s ideiglenes gyalogátkelőt létesítenek a csepeli oldalon. 

A hosszabb távú megoldás – a híd teljes felújítása vagy cseréje – továbbra is a jövő ígérete marad: a legutóbbi bejelentések szerint 2026-ban kezdődhet meg a vasúti híd rekonstrukciója (ez egy új vasúti híd építését jelenti valójában), de a közbeszerzések és a forrásbiztosítás még mindig kérdéses.

Számomra a Gubacsi híd nem csak egy átkelő: ez a híd a mindennapok része, a zaj, a forgalom, a lakossági fórumok, a petíciók és a , a kerékpáros sikerek mellett a remény és a csalódás szimbóluma.

Sokan dolgoztunk azon, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a környék, de a nagy rendszerek tehetetlensége, a források hiánya, a politikai huzavona rendre elvitte az eredményeket. Most, hogy a híd egy darabja szó szerint leszakadt, talán végre mindenki számára világos: ez így nem mehet tovább.

A jövő attól függ, hogy lesz-e elég akarat, forrás és együttműködés ahhoz, hogy a Gubacsi híd – és vele együtt a környék – végre megújulhasson. Addig is marad a küzdelem: a zajvédelem, a biztonságos közlekedés, a közösségi érdekek védelme érdekében.

Ha érdekel a folytatás akkor kövesd a blogomat!

Az előzményekről:

Konstruktív kerékpártámaszok Pesterzsébet sportparkjaiban

Kerékpáros képviselőként hatalmas öröm, hogy a körzetemben megkezdett folyamatokat végre a teljes kerületre adaptáljuk. A városközpontban, Gubacson és a Duna-parton kihelyezett kerékpártámaszok most megjelennek az egész kerületben. Critical mass Pesterzsébeten: a kerékpározás szerelmesének semmiképp nem nevezhető fideszes városvezetés is támogatta a változást, így 10 szabadtéri fitneszparkban helyezünk ki konstruktív kerékpártámaszokat, és emellett felülvizsgáljuk a régi, elavult tárolókat is.

A fejlesztés jelentőségét tovább növeli, hogy 2023-ban VEKOP fejlesztésként bővült a kerület kerékpárúthálózata, így egyre többen választják a kerékpáros közlekedést nemcsak a mindennapokban, hanem a szabadidős és sporttevékenységekhez is.

Miért fontos a konstruktív kerékpártámasz?

A kerékpáros közlekedés népszerűsége folyamatosan nő, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a sportparkoknál, közterületeken biztonságos és praktikus támaszok álljanak rendelkezésre. A korábban kihelyezett, elsősorban elsőkerék-befogós vagy kisgyermekjárművekhez (pl. futóbicikli, műanyagmotor) tervezett tárolók a normál méretű kerékpárok számára nem alkalmasak: ezeknél a vázat nem lehet lezárni, a kerék könnyen kiszerelhető, így a lopás elleni védelem gyenge.

konstruktív kerékpártámasz ezzel szemben:

  • Masszív acél szerkezetű, időjárásálló, vandalizmusnak ellenálló12.
  • Lehetővé teszi, hogy a kerékpár vázát és kerekét is lakattal rögzítsük, ami a biztonság szempontjából alapvető.
  • Univerzális: bármilyen típusú, méretű kerékpárhoz használható.
  • Hosszú távon is tartós, nem károsítja a kerékpárt.
  • Kényelmesen, gyorsan használható, így valóban ösztönzi a kerékpáros közlekedést.

A sportparkok, fitneszparkok népszerűsége és a kerület adottságai miatt egyre többen érkeznek kerékpárral. De van még hova fejlődni, s érdemes is, mert a kerékpárhasználat csökkenti a gépjárműhasználatot, ezzel hozzájárul a tisztább, élhetőbb környezethez. Elérhetővé teszi a sportolást minden korosztály számára, akár családoknak, akár idősebbeknek és segíti a fenntartható, egészséges életmód terjedését.

Számomra ez a fejlesztés azért is kiemelten fontos, mert a kerékpáros közlekedés támogatása nemcsak környezetvédelmi, hanem közösségépítő ügy is. A modern, biztonságos támaszok kihelyezése egyértelmű üzenet: a kerület valóban számít a kerékpárosokra, és támogatja az aktív, egészséges életmódot.

A fejlesztés helyszínei

A 2025. évi költségvetés terhére az alábbi fitnesz- és sportparkoknál helyezünk ki 600 mm-es konstruktív kerékpártámaszokat:

  • Ábrahám Géza utca 107-115. szám mögötti sportpark (180519/34 hrsz)
  • Berkenye-sétány 3. mögötti sportpark (171190/26 hrsz)
  • Deák téri sportpark (181895 hrsz)
  • Jutadombi sportpark (178208/26 hrsz)
  • Magyarok Nagyasszonya téri játszótér (179422/3 hrsz)
  • Tátra téri sportpark (172539/7 hrsz)
  • Török Flóris utca 2-8. szám melletti sportpark (170269/27 hrsz)
  • Közműhelytelep utca 16. (Baba park) (170187/26 hrsz)
  • Lajtha László utca 24. Kanada park (170594/13 hrsz)
  • Old boys felnőtt játszótér (Tótfalusi-Kis Miklós-sétány) (171190/64 hrsz)

Felülvizsgálat és további tervek

Javaslatomra a hivatal felülvizsgálja a már meglévő kerékpártárolókat is, hogy melyik milyen funkciót lát el, s hol érdemes az elavult, nem megfelelő támaszokat korszerű, biztonságos megoldásra cserélni.