A nyári hőségben mindannyian érezzük, mennyire megterhelő lehet a kánikula.
Ne feledkezzünk meg azokról, akik ebben a forróságban is dolgoznak értünk – postások, futárok, kézbesítők, kukások, közterületen dolgozók.
Sokan ugyanis nem tehetik meg, hogy a legnagyobb melegben árnyékba húzódjanak vagy klimatizált helyiségben pihenjenek. A postások, futárok, kukások nap mint nap a tűző napon dolgoznak, hogy ellássák nélkülözhetetlen feladataikat.
Ők azok, akik a legnagyobb hőségben is gondoskodnak arról, hogy a leveleink, csomagjaink megérkezzenek, vagy a hulladék elszállításra kerüljön. Sokszor egy pohár friss víz is hatalmas segítséget jelenthet számukra.
A kánikula idején kínáljunk meg egy pohár vízzel minden nálunk dolgozó postást, futárt vagy kukást.
Egy apró gesztus, ami sokat jelenthet! Mutassuk meg együtt, hogy törődünk azokkal, akik értünk dolgoznak a legnehezebb körülmények között is. Csatlakozz te is, és tedd szebbé a mindennapjainkat!
A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állomány kitermelésére irányultak.
Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.
Tavasszal azt állítottam, hogy a tarvágás miatt a közvetett módon érezhető klímaválságon túl komoly bűzszennyezést is fog okozni a nyáron, ami bizony azonnal érezhető lesz. A korai kánikula és szárazság miatti forró júniusi éjszakák bizonyították, hogy igazam volt: jelentősen nőtt a bűzszennyezés Pesterzsébet érintett részein.
Tavasszal levelet írtam a parkerdőnek és a szennyvíztisztítónak is, majd Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestületi ülésén kértem meg Szabados Ákos polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot Soroksár Önkormányzatával, hogy közösen lépjenek fel az ügyben: a fapótlásért és a véderdő rekonstrukciójáért, illetve rövidtávon kezeljék a tarvágás miatti hatalmas károkat.
A cikksorozat első részében a tavaszi levelezést és a képviselőtestületi ülésen elhangzottakat teszem közzé.
————————————————————————————————————
Részlet Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 2025. április 3-i ülésének jegyzőkönyvéből:
Mach Péter: … Soroksáron tarvágásba kezdtek a régi soroksári véderdőben. Ma már nincs ilyen jogi kategória, hogy véderdő, de ez látja el a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark bűz- és biológiai védelmét. Észlelte, hogy Pilisi parkerdős autók érkeznek a területre, így írt levelet a Pilisi parkerdőnek, valamint az Fővárosi Csatornázási Művek ZRt-nek. A jelenleg folyamatban lévő fakivágási, erdőkarbantartási munkákat végez az FCSM. Kéri, hogy kapjanak választ arról, hogy ezen a területen mi történik? Milyen beruházás lesz a területen?
Szabados Ákos polgármester: Felkéri dr. Kulcsár Dóra osztályvezetőt, hogy kérjen tájékoztatást fenti ügyben Soroksár önkormányzatától.
————————————————————————————————————
Levelezés a márciusi tarvágásról:
Tisztelt FCSM Zrt!
A Pilisi Parkerdő tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben.
Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind a biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.
A véderdő kipusztítása miatt érintett körzet képviselőjeként az alábbi kérdéseket teszem fel: – Készült-e hatástanulmány, hogy a véderdő ilyen mértékű kivágása milyen hatással van az érintett lakótelepekre? – Felvették-e Önökkel a kapcsolatot a Pilis Parkerdő Zrt, hogy közösen készülhessenek fel a várható problémákra? – Milyen módon tud az FCSM Zrt segíteni a várható bűzszennyezés elleni küzdelemben?
Várom megtisztelő válaszukat!
Mach Péter
Pesterzsébet önkormányzati képviselője
————————————————————————————————————
Tisztelt Mach Péter Önkormányzati Képviselő Úr!
Társaságunkhoz 2025. március 28- án e-mailon érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.
A Dél- pesti Tisztítótelep környezetében megkezdett és jelenleg folyamatban lévő fa- kivágási, erdő-karbantartási munkákról FCSM Zrt. előzetes értesítést, tájékoztatást nem kapott a Pilisi Parkerdő Zrt.- től, mint a terület kezelőjétől.
Az esetleges szaghatások megelőzésével összefüggő intézkedéseinket és az Önkormányzat felé történő rendszeres tájékoztatásainkat az alábbiakba foglaljuk össze.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és FCSM Zrt. között 2007. május 15- én együttműködési megállapodás megkötésére került sor, melynek elsődleges közös célja mindkét fél részéről a lakosság szolgálatában az Európai Uniós környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása.
Az együttműködési megállapodás keretein belül FCSM Zrt. vállalja, hogy az Önkormányzatot rendszeres időközönként tájékoztatja a Társaság környezetvédelemmel kapcsolatosan megtett intézkedéseiről, ideértve a szaghatások csökkentésével kapcsolatos intézkedéseket is. A szaghatások értékelése céljából a Tisztítótelep környezetében évente 8 alkalommal 13 db. kijelölt mérési ponton olfaktometriás vizsgálat keretében történik szaghatás vizsgálat. Merkaptán, ammónia és kén- hidrogén komponensek tekintetében a méréseket FCSM Zrt. a környezeti szagmérésekkel egyidőben végzi.
Szintén olfaktometriás vizsgálat keretében évente 4 alkalommal történik a Tisztítótelepen üzemelő 4 db biofilter kibocsájtásának mérése. FCSM Zrt. vállalta, hogy a biofilterekből kilépő ágakon a szagkoncentráció a korábbi szabványban szereplő 200 SZE/m3 alatt maradjon.
A légszennyező pontforrások kibocsátásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően külső akkreditált cég végzi. Az FCSM Zrt. vállalja, hogy a pontforrások vizsgálatát a rendeletekben előírt 5 évenkénti helyett továbbra is éves rendszerességgel végezteti el.
A fentebb felsorolt vizsgálatok mérési eredményeit, jegyzőkönyveit, a megtett intézkedéseket FCSM Zrt. negyedéves írásos beszámoló keretében megküldi az Önkormányzat részére.
Ugyancsak rendszeres tájékoztatást adunk az Önkormányzat felé a csatornahálózattal és a Tisztítóteleppel kapcsolatos lakossági bejelentésekről.
Kérjük a fentiek szíves elfogadását.
Tisztelettel: Barabás Győző
————————————————————————————————————–
Tisztelt Mach Péter Úr!
Megkeresését köszönettel megkaptuk, mellyel kapcsolatban az alábbi információkkal tudunk szolgálni:
A Pilisi Parkerdő fő feladata a főváros és térségének állami tulajdonú erdőterületeinek szakszerű, jogszabályoknak megfelelő kezelése, melyet Budapest XXIII. kerület 13/B erdőrészlet esetében is teljes mértékig szem előtt tartunk.
Az erdőkezelésink alapját a tízéves időtávra készülő erdőterv rendelet képezi, amely az illetékes hatóságok és szervezetek bevonásával készül, és amelyet az erdészeti hatóság határozatban rögzít. Budapesten ez az eljárás 2021-ben zajlott le, a szükséges nyilvánosság biztosítása mellett, beleértve az érintett önkormányzatok tájékoztatását is.
Kollégáink az említett 13/B erdőrészlet esetében is a hatályos erdőterv alapján, annak előírásai szerint jártak el. A munkálatok főként a szennyvíztelep és a vasútvonal közötti idegenhonos nemesnyár állomány kitermelésére irányultak. Ennek oka részben a faállomány műszaki állapota, részben a vasútvonal ideiglenes üzemen kívül helyezése és a felsővezetékek elbontása volt. Az érintett területen a törvényi előírásoknak megfelelő erdőfelújítás megvalósítása biztosított. A munkák megkezdését megelőzően a területileg illetékes önkormányzat előzetes tájékoztatása megtörtént.
A szennyvíztisztító esetleges szaghatásával kapcsolatban tisztelettel jelezzük, hogy ebben a kérdésben társaságunknak nincs illetékessége.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk kezelt városi erdők jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségében. E felelősség tudatában indítottuk el Városierdő-fejlesztési Programunkat, amely célul tűzte ki, hogy a potenciálisan érintett partnerekkel együttműködésben korszerű erdőkezelési módszereket alkalmazzunk a városi környezethez igazodva. Programunk eredményeit és céljait kommunikációnk során rendszeresen bemutatjuk, például a Pesterzsébeti Kiserdő kapcsán is, az önkormányzattal közösen folytatott együttműködés révén.
Természetesen nyitottak vagyunk hasonló együttműködésre a szennyvíztelepi erdő esetében is, azonban jelenleg sem az önkormányzat, sem az FCSM, sem harmadik fél nem kezdeményezett ilyen irányú egyeztetést
Üdvözlettel:
Rittling István erdészetvezető Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészet
Június 23-án tűz ütött ki a soroksári Duna-parton, a Dél-pesti Szennyvíztisztító közelében. A sűrű aljnövényzet égett le, a fák túlélték. .A tűzoltók gyorsan megakadályozták a lángok továbbterjedését, majd eloltották a tüzet, végül átlocsolták a leégett területet, hogy megelőzzék az újragyulladást.
Miért gyakoribbak az ilyen tüzek?
Magyarországon az aljnövényzet- és vegetációtüzek döntő többségét még mindig emberi figyelmetlenség vagy szándékos gyújtogatás okozza, de a klímaváltozás egyre nagyobb szerepet játszik a kockázat növekedésében.
A klímaváltozás miatt hosszabbak és intenzívebbek a száraz, meleg időszakok, különösen tavasszal és nyáron. Ez a növényzet kiszáradásához vezet, így az könnyebben lángra kap.
Az elmúlt években nőtt a rendkívül száraz napok száma és időtartama Magyarországon, 2022-ben például az ország egyharmadán mintegy 40 napig tartottak extrém száraz körülmények, ami rekord mértékű leégett területet eredményezett.
A soroksári Duna-parton történt aljnövényzet-tűz jól illusztrálja, hogy a klímaválság miatt egyre hosszabb és szárazabb időszakok következnek, amelyek növelik a vegetációtüzek gyakoriságát és súlyosságát.
Vigyázzunk a környezetünkre, a természetben ne gyújtsunk tüzet ebben az időszakban, vigyázzunk a cigarettacsikkekkel, a lakótelepi, családiházas övezetekben pedig fogadjunk örökbe egy fát és kétnaponta locsoljuk meg ebben a forró, száraz időszakban!
Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát a legfontosabb nyári problémákról és összehasonlítottam a pesterzsébeti fideszes városvezetés újságjának tervezett, nyári slágertémájával.
A héten megérkezett a nyári forróság és ezzel ismét tetőzik a kerületet (Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot) sújtó bűzszennyezés, nő a kínai vasút miatt a por, menetrendszerűen érkezik a Duna túloldaláról, Csepelről a zaj, sárgul a túlnyírt fű, kezdenek kiszáradni a fák, s a forróságban borzolják a kedélyeket legjobban a lombkorát eltüntetőfacsonkítások. A hőség, a zöldfelületek kiszáradása, a közbiztonsági és köztisztasági gondok, a szag- és zajterhelés, a porszennyezés, valamint a szociális kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kerület lakóinak életminősége nyáron jelentősen romoljon. Kiváncsi voltam, hogy az AI és Pesterzsébet fideszes városvezetése szintén így gondolja-e.
Az AI válasza:
Pesterzsébet legfontosabb nyári problémái – Összefoglaló
Pesterzsébeten a nyári hónapok számos, egymással összefüggő kihívást hoznak, amelyek jelentősen befolyásolják a lakók mindennapjait és életminőségét. Ezek a problémák részben általános városi jelenségek, részben pedig a kerület sajátos helyzetéből fakadnak.
1. Hőség, zöldfelületek kiszáradása és városi hősziget-hatás
A tartós kánikula, a városi hősziget-hatás és a csapadékhiány miatt a fák, a fű és a zöldterületek gyorsan kiszáradnak, ami nemcsak a környezet minőségét, de a lakók komfortérzetét is rontja.
Az árnyékos, zöld területek hiánya tovább súlyosbítja a hőérzetet, különösen az idősek és gyermekek számára.
2. Közbiztonság, hajléktalanság, utcai vizelés
A nyári hónapokban fokozódik a közterületi rongálás, garázdaság, valamint az utcán élő hajléktalanok jelenléte is gyakoribb, ami köztisztasági és szociális feszültségeket okoz.
Az utcai vizelés, szintén visszatérő gond, amely rontja a közterületek állapotát.
3. Illegális hulladéklerakás, köztisztaság
A nyári szabadtéri programok, piknikek, megnövekedett forgalom miatt több hulladék keletkezik, az illegális szemétlerakás pedig tovább rontja a környezetet.
A játszóterek, parkok, fitneszparkok tisztán tartása és biztonságossá tétele kiemelt feladat.
4. Kellemetlen szaghatások
A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a csatornahálózat nyári bűzhatása visszatérő panasz, főleg szélcsendes, forró napokon.
Ezek a szagok jelentősen rontják a lakók életminőségét, különösen a telephez közeli részeken.
5. Zajszennyezés
A Csepeli-szigeten tartott nagyszabású koncertek, fesztiválok zaja áthallatszik Pesterzsébetre, ami sokak számára zavaró.
6. Közlekedési infrastruktúra és járdák állapota
A járdák, utak rossz állapota, a gyalogátkelők felújításának elmaradása balesetveszélyt jelent, különösen a megnövekedett nyári gyalogosforgalom idején.
7. Egészségügyi és szociális kihívások
A hőség miatt gyakoribbak a hőártalmak (napszúrás, hőkimerülés), különösen veszélyeztetettek az idősek, gyermekek, krónikus betegek.
A szociális biztonság, a gyermekek és fiatalok védelme, a hajléktalanellátás fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.
S mi a Földesi-Szabados újság nyári slágertémája a következő számban?
Körkérdés arról, hogy a képviselők hogyan töltik a nyári szabadságukat.
Kövessétek a blogomat, ha Pesterzsébet valódi problémáira is kíváncsi vagytok a luxizás helyett!
Az elmúlt időszakban Pesterzsébet határán, Soroksár Duna-partján jelentős területeken megjelent a japán keserűfű (Fallopia japonica), amely az egyik legveszélyesebb invazív növényfaj Magyarországon.
Terjedése különösen aggasztó a Duna-parti nádasokban, hiszen komoly környezeti problémákat okozhat.
Még most kell lépnünk, hogy ne járjunk úgy, mint Csobánka, Pomáz, Pilisborosjenő, Pilisszentkereszt, Szentendre. Ezeken a Dera-patak menti településeken már összefogás indult a japán keserűfű visszaszorítására, és rendszeres irtási akciókat szerveznek, de jelentős területeket foglalt el a növény.
Miért veszélyes a japán keserűfű a nádasokra?
A japán keserűfű gyors növekedésével és terjedésével kiszorítja az őshonos növényeket, köztük a nádat is, amely a vizes élőhelyek egyik legfontosabb fajaként kulcsszerepet játszik a helyi ökoszisztémában. A keserűfű sűrű, zárt állományokat alkot, így csökkenti a biológiai sokféleséget, átalakítja az élőhely szerkezetét, és veszélyezteti a nádasokhoz kötődő állatfajokat, például madarakat, kétéltűeket és rovarokat.
A nádasok pusztulása további súlyos következményekkel járhat: romlik a vízminőség, csökken a természetes partvédelem, és sérül a Duna-part ökológiai egyensúlya. Az invazív növények visszaszorítása rendkívül nehéz, mivel a japán keserűfű akár egy apró gyökérdarabból is újra kihajt, így kiirtása évekig is eltarthat.
Miért fontos az összefogás?
A japán keserűfű elleni hatékony fellépés csak a Duna-parti kerületek összefogásával lehetséges. Az összehangolt munka, a korai felismerés, a lakosság bevonása és a szakértők támogatása nélkül a növény gyorsan elterjedhet, és hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okozhat a Duna-part élővilágában.
Mit tehetünk?
Azonnali beavatkozás a frissen megjelent állományoknál.
A növények gyökerestől való eltávolítása, a maradványok biztonságos kezelése.
Lakossági tájékoztatás és bevonás a felderítésbe és védekezésbe.
Önkormányzati és civil összefogás, szakmai támogatás igénybevétele.
A természetes élőhelyek védelme és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében most van szükség gyors, összehangolt cselekvésre!
Fentiek miatt a holnapi testületi ülésen egy szoros Soroksár-Pesterzsébet együttműködést kezdeményezek és június közepén egy közös akcióra hívok mindenkit, aki fontosnak és megőrzendő értéknek tartja az RSD pesterzsébeti és soroksári szakaszának élővilágát.
