Hónap: 2019 szeptember

Amikor 2014 őszén képviselőnek választottak az egyik legfontosabb célként fogalmaztam meg magamnak, hogy megállítsam a kerületben az esztelen facsonkításokat, hogy ne ismétlődhessenek meg olyan őrült környezetromboló intézkedések, mint a szennyvíztisztító légszennyezésétől Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot óvó véderdő átsorolása. S ne csak megállítsuk a fakivágásokat, de újakat is ültessünk!

Ma elmondhatom, hogy jó úton haladunk: 2018. november elsejétől rendelet védi a fákat Pesterzsébeten. A beruházások, fejlesztések tervezése során egyre több helyen figyelembe veszik a fásszárú növények védelmét, ahol pedig nem ott a „Közösen Pesterzsébetért” képviselői és a lakók harcolják ezt ki, például a Baross-Topánka parképítés során, vagy a Mátyás király téri templomépítéskor.

Bevezettük a „Fogadd örökbe!” és az „Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért” pályázatokat is. Meggyőződésem ugyanis, ha fontos a környezetünk és teszünk is érte, akkor arra az egész kerület büszke lehet. Közös érdekünk a járdáink, parkjaink, kertjeink és udvaraink tisztántartása.  

Az egész kerületnek fontos a növényzet védelme, komposztálók használata, a szelektív hulladékgyűjtés, a konyhai kiskertek, veteményesek létesítése. Pesterzsébet attól lesz szebb és élhetőbb, ha kertjei, parkjai, sziklakertjei sokszínűek, és gondozottak. Akkor kelünk reggel dalos madarak hangjára ha nem hanyagoljuk el gondozásukat, ha madáretetőket, odúkat telepítünk.

Nagyon hosszú folyamat volt, számos falat kellett áttörni ahhoz, hogy az egykor a véderdőt teljesen letaroltató, strandfürdő fáinak megcsonkítását tétlenül néző városvezetést sikerüljön meggyőzni: klímavészhelyzet van és a fák kivágása növeli a szmogot, rontja lakókörnyezetünk hőmérsékleti viszonyait, hogy a fák nem csak szépek, hanem élhetőbbé teszik a kerületet.

Megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat a kerületben, hogy ne lehessen majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!

Jelentem, betartom, amit ígérek: hatályban van „A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.

Az elmúlt öt évben, ahova hívtak mentem, s hol sikerrel megállítottam a csonkítást, hol a szakértői anyagokat bekérve a fapótlás előírását sikerült elérnem.

A rendelet megalkotása előtt sziszifuszi munka volt minden egyes fát megvédeni, néha sikerült bérleti szerződésekbe, beruházások engedélyezéseibe becsempészni a favédelmet, ilyen volt amikor elértem, hogy 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán, mert a kerület a területhasználati szerződésben rögzítette, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.

Sajnos azonban ennek ellenére születnek néha meglepő fakivágások ma is, ilyenkor csak a kivágás után értesülünk róla, s szembesülünk azzal, hogy egy újabb buszmegálló maradt árnyék nélkül.

Az elmúlt évek során folyamatosan próbáltam meggyőzni képviselőtársaimat, hogy az építési szabályzatok, területfejlesztési szerződések, megállapodások megkötésekor az Önkormányzat ragaszkodjon a zöldfelületeink megtartásához, annak fejlesztéséhez.

Néha sikerül: a javaslatomra a Sissi lakópark melletti beruházásnál visszaállítottuk a 35%-os zöldfelület arányt nem engedve annak további csökkentését a lakótelepen. S persze néha alulmaradok: ilyen volt az InterSpar zöldfelületeinek csökkentése is, ahol Szabados Ákos és a FIDESZ keresztül vitte akaratát.

Az InterSpar területén így a zöldfelüleletek aránya 35-röl 10%-ra csökkent, döntésüknek köszönhetően sajnos pont a városközpontban növelik az átlaghőmérsékletet, ráadásul a mostani 10% állapota sem méltó sem a SPAR-hoz, sem a kerülethez és egyik okozója a lakótelep rossz, fülledt levegőjének.

A faültetések terén is sikerült előre lépnünk, a Baba park minden évben gyarapodik, tavaly komoly fasorrekonstrukció indult el és egyre több helyszínen kapcsolódnak be a lakók is a faültetésekbe, örökbefogadásokba.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként megkértem a hivatalt, hogy készítsen egy beszámolót az idei történésekről, hogy a tények is beszéljenek (ezúton is köszönöm a kerület zöldfelületi referensének és a környezetvédő ügyintézőjének, illetve a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató munkatársainak a munkáját):

A 2019-es évben kerületünkben a fasorfenntartást nyílt közbeszerzéses eljárás eredményeképpen az Alpinia Építő Kft. végzi. Az Önkormányzat megbízásából kivágott, elsősorban balesetveszélyes és kiszáradt fák száma közterületi utcafasorból 2019. szeptember 10-ig: 148 db. Ez a szám magába foglalja a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 26/2018. (X. 26.) önkormányzati rendelet szerinti 50 %-nál nagyobb mértékű szükséges ifjításokat is, szám szerint 42 db fa esetében.

Az Önkormányzati beruházások során kivágott fák száma 2019. szeptember 10-ig: 41 db.

Az érintett beruházások:

• XX. Baross utca és a Bp. XX. Topánka u. 4-6. közötti zöldfelületi rekonstrukció, magába foglalva a régi „dühöngő” elbontását;
• XX. Pöltenberg utca úttest- és járdafelújítása teljes hosszában;
• XX. Királyhágó utca úttest- és járdafelújítás 2019. szeptember 10-ig felújított szakasza.

 Az intézmények belső udvarából összesen 12 db balesetveszélyes vagy kiszáradt fa kivágására került sor az alábbi helyszínekről:

• Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda Gyöngyszem Tagóvoda,
• Vörösmarty Bölcsőde,
• Kossuth Bölcsőde,
• Pesterzsébeti Baross Német Nemzetiségi Óvoda,
• Mártírok Bölcsőde,
• Nagy Győri utcai Szociális Szolgáltató Központ.

 Az Önkormányzat előírt pótlási kötelezettsége a fentiek szerint tehát egy éven belül összesen: 201 db fa.

Az Önkormányzat 2019. szeptember 10-ig összesen 19 db fát ültetett:

• XX. Baross „dühöngő” területén 10 db
• XX. Pöltenberg utca 5 db
• Topánka utcai régi bérletpénztár helyén létesült zöldfelületen 4 db

Ezen felül a Bp. XX. Jókai Mór utcába 10 db növénykandeláber került kihelyezésre, mely „alternatív fa”-ként más kerületek mintájára a fapótlás részeként tekintendő.

A 2019. november havi faültetés során kb. 200 facsemete telepítését tervezzük. A pótlások során első sorban a kivágással azonos területen igyekszünk elvégezni az ültetést. Amennyiben erre nincs lehetőség, a lakossági és intézményi igényeket is figyelembe véve történik a helyszínek kijelölése.

A pótlások során a fahely- és fajta kijelölésénél az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

• A föld alatt és levegőben futó közművek, kábelek elhelyezkedése;
• A zöldsáv mérete, adottságai (a szabvány szerinti ültetőgödör mérete 1x1x1m, az öntözhető, vízáteresztő felület nagysága pedig 2,25 m² kell legyen);  
• Az utcában van-e domináns fafaj, létezik-e abból gömb habitusú – ha van légvezeték;
• A településkép védelméről szóló 17/2019. (V.21.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 1. pontja szerinti táji- vagy termőhelyi adottságoknak megfelelő fajták figyelembevétele;
• A csemete várostűrő képessége legyen jó, lehetőség szerint kártevőkkel és kórokozókkal szemben rezisztens legyen;
• Parkokban szeretnénk a törpe díszfák helyett őshonos nagy lombkoronájú egyedeket ültetni (pl.: hárs, platán, tölgy);
• Ültetési szokások: Pesterzsébet külső területein a mai napig szokás az utcasorba gyümölcsfákat ültetni. Ezek a fák permetezés és metszésigényesek, a kiöregedő lakosság helyett nem tudja felvállalni az Önkormányzat ezeknek a fáknak a szakszerű gondozását. Ezekbe az utcákba lehetőség szerint gyümölcsfa alanyból nemesített városi díszfákat ültetünk (pl.: díszalma, májusfa stb.), hogy a városrész falusias hangulata a tavasszal virágba boruló fákkal megmaradjon.

 A kerület közterületeire tervezett ültetendő fajok: hárs, korai juhar, gömbjuhar, gömbkőris, gömbakác, júdásfa, gömbginkgó, díszalma.

 A Főkert Zrt. idén is végzett faápolási munkálatokat a kerületben, ennek során összesen egy fa került kivágásra, melynek pótlását a 2018. és 2019. év során a „10 000 új fát Budapestre” akció során elültetett körülbelül 400 db csemete ültetése fedezi.

Egyéb, nem Önkormányzati beruházással összefüggő fapótlás:

A Pesterzsébeti Sós-Jódos Gyógy- és Strandfürdő felújítása során a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által kivágott fák egy részének pótlása szerződés szerint közterületen valósul(t) meg. Eddig 40 db gömbkőris került elültetésre a Bp. XX. Pöltenberg utcában, 2019. novemberben pedig további 195 facsemetét ültetnek el a kerület közterületein közös egyeztetés eredményeképpen a Bp. XX. Jókai Mór utcában, a Virág Benedek utcában, a Török Flóris utcában, valamint a Tátra téren, a Magyarok Nagyasszonya terén és a Vasútsoron. A tervezett ültetendő fajok: hárs, platán, gömbkőris, korai juhar, gömbjuhar, illetve virágzó díszalma.

A hatósági fakivágási engedélyeztetési eljárások során 2019. szeptember 10-ig 8 db közterületi és 89 db magánterületi fa kivágására adott a Jegyző engedélyt. Az engedélyekben előírt pótlás mértéke közterületen 11 db csemete ültetése és pénzbeni megváltásként bruttó 280.000 Ft befizetése, magánterületre pedig 89 db csemete ültetése volt. A pénzbeni megváltás összegét közterületi fa pótlásra fogja fordítani az Önkormányzat.

Két hónapja, amikor a regnáló pesterzsébeti polgármester fideszes coming outja borzolta a kedélyeket, azt írtam, hogy idén végre keresnünk kell egy olyan jelöltet, aki képes a helyreállításon és a romok eltakarításán túl Pesterzsébet megújulását is képviselni. 

Azóta Szabados Ákos már egy lovagkereszt büszke tulajdonosa, óriásplakátjaival, gigantjaival van telepakolva a város. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy minden pillanatnyi politikai haszon, melyre a Fidesszel kötött alkuja miatt most számít, éppen saját életműve szempontjából irreleváns, sőt, káros.

De azt is állítottam, hogy változásra van szükség a városvezetésben, s ehhez Szabados Ákos pártváltásának van a legkevesebb köze. Ugyanis tudjuk és látjuk: valami megtört 2010-ben, s az elmúlt 9 évben nem vette észre, hogy Pesterzsébet olyan kerületté vált, ahol megállt az idő, amelyet lassan, de biztosan lehagynak a környező peremkerületek – s ezért ő a felelős.

Pesterzsébetnek felül kell emelkedni a pártpolitikán, alkalmas vezetést kell választania. Ezért írtam már több hónapja, hogy azt a polgármester-jelöltet támogatom, aki a hatalmi játszmák helyett:

• együttműködik a fővárosi közgyűlésben ellenzéki képviselőtársaival, hogy fejlődő pályára állhasson Budapest;
• a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elvét követi, és részt vállal a klímaváltozás elleni harcban;
• dolgozni fog egy átláthatóbban és szervezetebben, hatékonyabban működő hivatalért, a lakókat jobban bevonó, részvételibb döntéshozatali folyamatokért;
• aki megvédi élő és épített környezetünket, fejleszti Pesterzsébetet, de nem csak a Duna-parton és a Kosutiban, mert a városközponttól távolabb is van élet;
• aki átalakítja a kerület támogatási rendszereit, kialakít egy olyan rendszert, amely újabb és újabb csoportoknak tud segítséget nyújtani lakhatási gondjaiknak kezelésére;
• mindent megtesz a szegregáció megállításáért az oktatásban, aki kiáll azért, hogy az erzsébeti betegeket ugyanolyan körülmények között lássák el, mint a budaiakat;
• felszámolja az illegális szeméthalmokat a kerületben, megállítja a zaj- és bűzszennyezést.

Szabados Ákos válasz helyett inkább csapatot váltott, a kooperáció, az együttműködés helyett úgy döntött bólogató Jánosokra van szüksége.

Balog Róbert azonban az alábbi választ adta júliusban a feltételrendszerre: a mai megbeszélés alapján megerősítem, hogy az alábbi gondolatokat elfogadom, mint alapvető értéket, és megválasztásom esetén azokat képviselni, érvényesítésükére törekedni fogok a hétköznapokban.

Azóta túl vagyunk programjának átbeszélésén, megvitatásán is. S ez megerősített abban, hogy Ő és a „Közösen Pesterzsébetért” programja valódi változást hozhat a kerületnek. Pesterzsébetnek ugyanis szüksége van egy határozott és az itt élőkért kiállni hajlandó polgármesterre és testületre ahhoz, hogy elfoglalja az itt élőket megillető helyet Pest déli területén és Budapest egészében. Az őszi önkormányzati választásokon egyetlen cél kell vezéreljen mindenkit: tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel álljunk ki a kerületben és a fővárosban élők ügyeiért! A feladatunk pedig nem kevesebb, mint olyan szakpolitikai fejlesztési terveken alapuló stratégia összeállítása, majd megvitatása a lakossággal, amelynek végrehajtása hosszabb távon kiutat mutat, irányt szab a napi működésnek.

S erre most adódott egy esély, éljünk vele! 

NEM LESZ STADION!

2015-ben 3 éves kemény harc után sikerült megakadályoznunk Szabados Ákost és a Fideszt abban, hogy egy új stadiont építsen Pesterzsébeten a Duna-parton.

Akkor a lakók összefogásának, harcos kiállásának és a „Közösen Pesterzsébetért” képviselőinek volt köszönhető, hogy sikerült megállítani a folyamatokat.

Stadionépítés helyett jövőre végre megépülhet a Duna-parti sétány, s végre birtokba vehetjük a teljes partszakaszt.

Ez is egy ok arra, hogy miért támogatom a változást, s hogy miért gondolom úgy, hogy ne Szabados Ákos és a Fidesz vezesse továbbra is a várost.

Amikor jó Pesterzsébetinek lenni: idén is örökbe fogadtak egy játszóteret és három kutyafuttatót a szülők és kutyások a kerületben. Joggal lehetünk büszkék: Pesterzsébeten vezettük be először a „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!” részvételi alapon működő projektet.

Eltelt egy újabb ciklus, ilyenkor illik beszámolni a munkánkról, számvetést készíteni. Kilenc éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért. Kilenc éve kezdtem politizálni, célul tűzve a helyi közösségek építését.

Büszke vagyok arra, hogy mára a Duna-part lakótelepei (a Mediterrán lakópark és a Gubacsi lakótelep) váltak a kerület legaktívabb lakóközösségeivé garázsvásárokkal, közösség által fenntartott játszóterekkel, Duna-part takarításokkal, faültetésekkel, közösségi virágoskerttel, közösségi tervezéssel indított közlekedés-fejlesztéssel, műanyagmentes pékséggel, futókörökkel…

Az egész kerületre nézve igazi sikerként azonban Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunkat tekintem, amely alapján immár harmadszor írta ki tavasszal a Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága a „Fogadd örökbe!” pályázatot.  Kezdeményezésünk lényege az volt, hogy a szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést. 

Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyásoknak módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

A lakossági pályázatok során a nyertes közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll. Az adott közösség kérésére -amennyiben azt részvételi módon megalkotja, és a fenntartó is elfogadja – a játszótér házirendjét is elhelyezi egy táblán. Így ösztönözve az örökbefogadó közösségeket arra, hogy a játszóteret, a futtatót és közvetlen környezetét is rendezetten tartsa.

A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra. A nagyobb rongálások (pl. kerítés megszaggatás) során többször tapasztalni, hogy bejelentés nem érkezik, így nem szerez róla tudomást a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató. Ha egy közösség magáénak érzi az örökbefogadott játszóteret vagy kutyafuttatót, bízhatunk abban, hogy a bejelentések is proaktívabban lehetnek, s hamarabb tudnak intézkedni az illetékesek.

Három nyertes pályázóhoz mentem el a héten megnézni holt tart a közösség.

A Gubacsi játszi közössége esetén a játékosság, a gyermekek bevonása, a festések kreativitása, az új aszfaltjátékok, a színes kertkompozíciók nyűgöztek le talán leginkább.

A Kutyaszív kutyafuttatós közösség esetén a pontos tervezés, a használt eszközök újrahasznosítása, a színek kavalkádja, a biztonságra törekvés volt imponáló.

A Foxi Maxi csapata bámulatos szakértelemmel betonozott, ráadásul a pályázók munkájának köszönhetően végre van ivókút, az összefogásnak köszönhetően pedig rendezettebbé vált a futtató.

Meggyőződésem, hogy a közösségek fejlesztése jó irány, cselekednünk kell, közösen Pesterzsébetért, mert változásra, megújulásra van szükség!