Újabb halpusztulás a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon?

Fertőzöttek és betegek a halak, vagy a rossz vízminőség az oka a Ráckevei-Soroksári Dunaág hétvégi halpusztulásának? – Teszik fel a kérdést egyre többen az RSD-ért aggódó természetvédő és horgász csoportokban.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A víz minőségét alapvetően négy tényező határozza meg:

• a betáplált Duna víz minősége;
• a közvetett és közvetlen szennyvízterhelés;
• a horgászati tevékenység;
• és a feliszapolódás.

A legjelentősebb szennyvízbebocsátó az FCSM Rt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe. Az elmúlt években Baranyi Krisztával, a legaktívabb ferencvárosi képviselővel többször foglalkoztunk a Dél-pesti Szennyvíztisztítóval. Míg én inkább a bűz és légszennyezéssel, ő a víz minőségével.

Vajon most is a szennyvíztisztító a „bűnös”?

Az R/S/D természetvédelmi értékei közé tartoznak az úszólápok, melyeket nád, gyékény, harmatkása, tavikáka vagy más mocsári, illetőleg vízparti növények alkotnak. A vízminőség alakulásában igen fontos szerepük van. A vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. Az úszólápok ritka, védett növényfajok élőhelyei (orchidea-félék, tőzegmoha-fajok) és ritka, védett állatfajoknak (törpegémek, pettyes és kis vízicsibék, cigányrécék, stb.) is menedéket nyújtanak.

Még 2016-ban írtam, hogy profán módon a szaron csúszhat el a budapesti olimpiai pályázat, s a főváros szennyvize lesz az, ami mégis megállítja ezt a folyamatot. Budapesten ugyanis képtelenek voltak kezelni az olimpiai helyszínek szennyvízproblémáit, aztán a Momentum és az ellenzéki összefogás feloldotta a problémát, a szennyezett Duna maradt, az olimpiai álmok viszont egyelőre elszálltak.

Most viszont újra előkerült a téma: március 25-én Tasson, a „lopakodó Olimpia” kampány rendezvényén hallgathatták meg a bennfentes meghívottak a Ráckevei Duna-ág és mellékágai kotrása, és műtárgyépítés és rekonstrukció projekt lakossági tájékoztatóját.

Az RSD korábbi rehabilitációs projekt pontjai közül anno csak egyetlen valósult meg, pedig 4 fő pontból állt, 2010-ig ugyanis csak a közvetlen tisztítatlan szennyvízbevezetések megszüntetése valósult meg.

 A projekt nagyobb része:

• a meder kotrása,
• a Dél-Pesti szennyvíztisztító vizének átvezetése,
• és tassi zsilip rendezése 2010 után elmaradt.

A bemutatón azonban most mindent is megígértek.  A lopakodó Olimpia tervei szerint ugyanis állítólag ezek a beruházások is hamarosan megindulnak.

Ennek első lépése 2020. III. negyedévéig befejeződő beruházás, aminek során Vízlépcső Vízerőtelep négyes funkciót fog ellátni a Dunaág vízszint szabályozásában:

• megfelelő vízszintnél áramot termel;
• ha nincs szükség az áramra, képes csak átereszteni adott vízszinteknél a vizet a felvízről az alvízre;
• illetve mindkét irányban képes aktívan szivattyúzni, azaz nem csak az a Kis-Dunából a Nagy-Dunába, hanem ha szükséges vizet tud majd pótolni a Kis-Dunába.

A bemutatón résztvevők most is megkapták ígéretként, hogy a Dél-Pesti Szennyvíztisztító vizét átvezetik a nagy Duna-ágba. Szerintük ugyan mind szerves anyagtartalomra, foszforra, nitrogénre nézve jó bevezetett víz minősége, viszont a sótartalmát nem lehet gazdaságosan csökkenteni. S a tisztított szennyvíz sem alkalmas álló vízbe történő bevezetésre.

Arról persze szó sem esett, hogy ha a záportározók megtelnek akkor tisztítatlanul ömlik az RSD-be a szennyvíz.

Magyarul ígéretek vannak, az olimpiai álmok felélednek, csak furcsa mód a halak türelmetlenek és pusztulnak az RSD egyre hosszabb szakaszán.

Amint az illetékes szervektől érdemi válasz érkezik ismét jelentkezem a fejleményekkel.