május 2017 - Organikus Káosz

2017.05.25.

A FIDESZ no-go zónákkal riogat Pesterzsébeten

A FIDESZ nem akar no-go zónákat Pesterzsébeten, viszont feszültséget és gyűlöletet kelteni, stigmatizálni, bűnbakot találni az elmúlt kétéves tevékenységük katasztrófális teljesítményére, láthatóan annál inkább. Nem várták ugyanis meg a nyári szünet végét, kedden elstartolt a kampány Pesterzsébeten is.

A FIDESZ tavaszvégi indítása pedig minden idők legkeményebb kampányát ígéri a kerületben. A Nemzeti Konzultáció 2017 pesterzsébeti fórumán Hidvéghi Balázs a FIDESZ kommunikációs igazgatója lőtte el startpisztolyt, s mindjárt sikerült nagyot robbantania. A kommunikációs igazgató úr ugyanis nem szeretné, ha „lemondanának” Pesterzsébetről vagy Magyarország bármely más területéről, és no-go zónák alakulnának ki. Úgy fogalmazott Magyarországon nem kívánatosak az Észak-Afrikára hasonlító no-go zónák. Az úri közönség táncolt.

Gyomorforgató kampány vár még ránk ha nem állítjuk meg, rasszizmus, gyűlöletpropaganda és félelemkeltés. Ezt ígéri most a Fidesz, s erre kell nemet mondanunk!

A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH négy szegregátumot és tizenkettő szegregációval veszélyeztetett területet jelölt meg a kerületben.

A”Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében készült tanulmány szerint négy szegregátum közül kettő az Erzsébetfalva városrészben, egy a Gubacsipuszta városrészben, egy pedig a Pacsirtatelepen található.

A területek a kerületnél kedvezőbb korszerkezettel rendelkeznek. Nem az elöregedés, hanem sokkal inkább a szegregációs folyamatok, például a fiatalabb generáció alacsony státusza és lecsúszása veszélyezteti a szegregátumokat. A szegregációs mutató jóval meghaladja a kerületi értéket (7%) a négy területen. Az erzsébetfalvai szegregátumokban 35 és 34%. A Gubacsipuszta városrészben található szegregátum esetében 28, a Pacsirtatelepen 27%. Pesterzsébeten az egyszobás lakások aránya 12,1%-os volt 2011-ben. Az Erzsébetfalván található két szegregált területen ennek sokszorosát látjuk: eléri a 46%-os arányt is. Összességében elmondható, hogy a fentiekben vizsgált, a szegregációs folyamatokkal összefüggő mutatók értelmében Erzsébetfalva városrész rendelkezik a legkedvezőtlenebb társadalmi adottságokkal.

Pesterzsébet elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. A kerület lakásfenntartással, lakásmegtartással kapcsolatos intézkedéseinek általános alapelve, hogy minden olyan intézkedést meg kell hozni, ami a hajléktalanná válás ellen hat, ami biztosítja a hátralékkal küzdők további lakhatását.

A tanulmányban is lefektetett módon a kerület anti-szegregációs programjának céljai:

Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez.
Az esélyegyenlőség, a szegregáció- mentesség biztosítása a településen
Lakhatási integráció biztosítása
Oktatási integráció biztosítása
Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása
A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása
Közösségi terek biztosítása

Pesterzsébet Önkormányzata igyekszik az élet minden területén olyan döntéseket hozni, illetve munkáját úgy végezni, hogy azzal a szegregátumok kialakulásának lehetőségét elkerülje, és a meglévő szociális illetve társadalmi különbségeket csökkentse. Ebben kellene partnerként viselkedni a kormánynak, ehhez kellene segítséget nyújtania a helyi Fidesznek és nem a meglévő szociális feszültségeket növelni.

Nem migránsozni kell és burkolt rasszista megjegyzésekkel összekacsintgatni az erre fogékony „úri közönséggel”, hanem cselekedni a kerületért!

Nem riogatni kell, hanem kezelni a főváros egyik legszegényebb peremkerületében a szociális feszültségeket!

Ugyanis a főváros peremkerületében a saját bőrünkön érezzük mit jelent az, hogy nem hagynak senkit az árok szélén. Semmit! Szétcincálták a szociális védőhálót, épp a közmunkaprogramot verik szét és építik le, ennek köszönhetően nő az illegális hulladék mennyisége, nehezebben birkózik meg a kerület a zöldfelületeinek karbantartásával, romlik az itt élők életminősége. Szegregálják a közoktatást és néhány éve még híres elitiskolákban vezetik be az Arizona programot.

S most, hogy mindent tönkretettek: elkezdenek félelmet kelteni és riogatni.

A Fidesz kommunikációs igazgatója nem szeretné, ha „lemondanának” Pesterzsébetről. De hogy mit szeretne a lemondás helyett azt nem árulta el. Pedig lenne mit tenni: a gyűlöletpropaganda helyett segítsen megoldani az itt élők valós problémáit.

A félelemkeltés helyett építsünk egy élhetőbb és biztonságosabb kerületet, ebben partnerek leszünk. A gyűlöletkampányukra azonban semmi szükség, ezért nem kell kijönni közénk!

2017.05.11.

Einstand a Duna-parton

BREAKING!!!

Győztünk! Megoldódni látszik a Duna-parti kerékpárút lezárásának kérdése.

Az index.hu információi szerint a kerítést építő Laterex Kft., – tájékoztatása szerint – mégsem épít kerítést, csak az oszlopok maradnak.

A kihelyezett táblán pedig ezentúl csak az illegális szemétlerakóknak szól a tiltás, nem a kerékpárosoknak. A cég cáfolja, hogy le akarná zárni a kerékpárutat. A Magánterület, belépni tilos! táblát nem a kerékpárosoknak, hanem a gépkocsival behajtó illegális szemétlerakók akadályozására helyezték el.

Az oszlopok nem akadályozzák a kerékpárosok és gyalogosok közlekedését, sőt a cég megjegyzi, hogy a kerékpárutat ők tartják karban.

Mondjuk erre azért annyira ne legyen büszke!

Tegnap reggel jelezték pesterzsébeti kerékpárosok, barátaim és lakóparki szomszédaim, hogy valakik a Duna-parton (is) futó EuroVelo 6-os kerékpárút lezárására készülnek. A kerékpárút ferencvárosi szakaszának egy részét ugyanis elkezdték lekeríteni. Mindez – mint a kerítésépítőktől a kerékpárosok megtudták – a Laterex kft. és a Ferencvárosi Önkormányzat között folyó területi vita eredménye.

Ma reggel kimentem megnézni, egy tábla ugyan már most is óva int attól, hogy illetéktelenül behatoljak, de egyelőre csak a kerítés oszlopai állnak.

A Laterex Kft. képviselője szerint azonban szombatra lesz kész a kerítés. Aminek következtében a teljes Soroksári úttal párhuzamos Duna-parti szakasz gyakorlatilag használhatatlan zsákutcává válik majd a kerékpárosok és gyalogosok számára.

Az ügyben a Magyar Kerékpáros Klub tagjai is elkezdtek nyomozni, ők annyit tudtak meg, hogy az önkormányzat és a Laterex Kft. között a jogvita alapja az, hogy a 2024-es Nolimpia kapcsán felmérések készültek és kiderült a Laterex Építő Zrt. illetéktelenül parkolónak használ egy önkormányzati területet, amire visszamenőlegesen súlyos összegeket kellene fizetniük. Erre ők meg lezárták az E6 kerékpárutat, ami elmondásuk szerint, telekkönyvileg hozzájuk tartozik. A kerékpárosok szerint a 83/2014-es kormányrendelet vonatkozik erre a partszakaszra is, így ha a terület nem nagyvízi mederkezelési terv hatálya alá esik, akkor ilyen kerítést nem lehetne építeni. Ha pedig nagyvízi mederkezelési terv hatálya alá esik, akkor minimum szakhatósági engedély kell, amennyiben megfelel a feltételeknek. Ilyennel azonban nagy valószínűséggel a cég nem rendelkezik.

A mai testületi ülésen felkértem Szabados Ákos polgármester úrat, hogy egyrészt segítsen abban, hogy tisztán láthassunk az ügyben mi is történik valójában, s meddig fajulhat el az önkormányzat és a cég közötti cicaharc, másrészt járjon közbe az erzsébeti kerékpárosok érdekében, hogy ne zárják le a Duna-parti kerékpárutat.

Bár elsőre könnyen megoldható problémának tűnik, s jogszerűtlennek a cég lépése, sajnos Ferencváros Önkormányzata mostoha gyerekként kezeli ezt a területet, s félő, hogy most sem áll szándékában gyorsan megoldani a helyzetet.

Tavaly a pesterzsébeti „Átalakuló Duna-part”, a ferencvárosi „Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez” és a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató szervezésében, civilek, dél-pesti lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok közös akciót szerveztek és rendbe raktuk a teljes ferencvárosi és pesterzsébeti partszakaszt. A kezdeményezésünk hatására akkor Ferencváros Önkormányzata is rendbe tette a zöldfelületeket és elvitte a kidőlt és kivágott fákat.

Idén csak Pesterzsébeten szerveztünk akciót. Így most Ferencvárosban ez a kép fogadott:

Illegális hulladéklerakatok egymás hegyén hátán.

Szombat este jelentkezünk! 🙂

2017.05.08.

Nem kell a cirkusz a Duna-parton!

Az ESMTK fura ura visszavágott: a Duna-parton élők tiltakozására Pesterzsébet két éve úgy döntött nem építhet stadiont a Mediterrán lakópark mellé. Most zebrákkal és tevékkel támad (az elefánt dübörgést még nem hallani), cirkuszt telepít stadionálma helyére.

Pesterzsébet képviselő-testülete 2015 októberében határozatban rögzítette nem épít a a kerület legfontosabb természeti értékének tartott Duna-partra stadiont. Akkori döntésünk szerint a Zodony utcai élőfüves nagypályát csak utánpótlás képzés és bajnokság, illetve tömegsport számára lehet hasznosítani. Vajon ezek közül melyik a cirkusz?

A duplacsavar az ügyben, hogy nem csak az itt élőket nem tájékoztatta, de a terület tulajdonosát, Pesterzsébet Önkormányzatát sem. Azon kérdésemre ugyanis, hogy miért elefántokkal támad ellenem, a polgármester jelezte, hogy sem ő, sem a hivatal nem tud az ESMTK cirkuszbizniszéről.

Kellemesen nyárias az idő, az uszodában fagylalt is kapható, kicsit arrébb pedig tevék kérődznek és zebrák rohangálnak és építik lassan a sátrat is, s nyilván jön majd az elefántdübörgés is. A parkolókat teljesen elfoglalták, zajvédelemnek nyoma sincs. Az itt élők pedig joggal dühösek, átverve érzik magukat.

A főváros a Zodony utcai sporttelep ingatlanát a kerületi önkormányzatnak azzal a kikötéssel adományozta, hogy csak sportcélra hasznosítható. Eddig ezt sikerült is betartani, senki sem gondolta, hogy pont a kerület patinás sportegyesülete fogja megszegni az ígéretét.

A Gubacsi lakótelepi és Mediterrán lakóparki lakói aláírást gyűjtenek, és tiltakoznak, hogy előzetes egyeztetések és felmérések nélkül ne telepítsenek cirkuszt a Zodony utcai sportcentrumba.

Nyilván van ennél fontosabb ügy is, ilyen például a szomszédos véderdő átsorolása, a Dél-pesti szennyvíztisztító működési zavarai és bűzszennyezése, vagy az, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésekor figyelmen kívül hagyják a zajvédelmi feladatokat.

Ennek ellenére fontos üzenet lesz, hogy megtehet-e ilyet egy sportlétesítmény üzemeltetője a tulajdonos beleegyezése nélkül, az itt lakók ellenkezése dacára.

Pedig lehet, hogy csak körültekintő szervezés kérdése lett volna az egész. Ha az ESMTK elnöke a pénzügyi haszon mellett bármi mást is figyelembe vett volna és felméri a helyszínt, alkalmas-e rá, hogyan oldható meg a zajvédelem, hova telepítik a parkolókat, miként juthatnak el az információk a lakókhoz, akkor most ez a poszt sem született volna.

De az itt élőket senki nem értesítette az eseményről, sem az ESMTK, mint a terület üzemeltetője, sem Pesterzsébet Önkormányzata a terület tulajdonosa. Az esemény szervezői nem tájékoztattak senkit sem arról, hogy a közlekedési és parkolási gondokat miként próbálják megoldani, sem arról, hogy milyen zajvédelmi megoldásokat terveznek a környező lakóházak nyugalmának megőrzése érdekében.

Aki a környéken lakik, itt tudja aláírni a petíciót:

2017.05.05.

Kell-e nekünk a kínai vasút?

Év elején még úgy tűnt, 2015 novemberében nemcsak felháborító, környezetünket romboló és egészségünket veszélyeztető volt, de ráadásul értelmetlen is a fák kiírtása Pesterzsébeten, a vasúti vágányok mellett. Akkor rekordgyorsasággal vágta ki a MÁV a pesterzsébeti vasútállomás melletti töltések mentén az összes fát. Kezdődik a MÁV körvasút déli fejlesztése is – ígérték – az eddigi egy vágányt, kettő váltja, s megújulnak a megállók is. Ráadásul a vasútállomás melletti „Könyöklő” néven ismert műintézmény bontásáról is döntött az Önkormányzat, így a teljes terület megújulhat írtam akkor.

A fejlesztéseket a természeti környezet gaj(lly)ra vágásával kezdték, minden fát kivágtak. Ezzel egyrészt a Soroksári út mentén sikerült jelentősen növelni az amúgy is jelentős légszennyezettséget, másrészt tönkre vágták a Duna-part zajvédelmét.

Azóta eltelt másfél év, kedden munkába menet örömmel tapasztaltam, hogy hosszadalmas jogi procedúrák lezárulta után valóban megkezdték a leromlott állapotú pléhkocsma bontását.

S innen ment minden mint a karikacsapás, másfél év Csipkerózsika-álom után felgyorsultak az események: megszavazták a parlamentben, így már idén elindulhat a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai tehervagonok számára történő kibővítése – írja a Világgazdaság. Azt, hogy komolyan gondolják a dolgot, már áprilisban le lehetett szűrni abból, hogy a Metrans kínai áruk dömpingjére tervezett csepeli terminálját kiszolgáló Gubacsi vasúti-híd felújítása is megkezdődik.

De mit is jelent ez nekünk Pesterzsébetieknek:

Egyrészt:

kényelmesebb és biztonságosabb kerékpáros hidat,
stabil és biztonságos vasúti hidat.
megújuló megállót, fedett padokat.

Másrészt:

növekedő teherforgalmat a vasúti hídon, ami várhatóan komolyabb dugókat okozhat majd a közúti forgalomban is.
növekedő zajterhelést, zajszennyezést, zajvédelemre a beruházó pedig nem hajlandó költeni, – a pesterzsébeti kéréseinket – legalábbis lesöpörte az asztalról.
a személyforgalom további leépítését, ha az itt élők nem fognak össze.

De nézzük meg külön is a két fejlesztést!

Közel 10 milliárd forintból újítják fel (gyakorlatilag építik újra) ugyanis a Gubacsi-híd vasúti vágányokat és a kerékpárútat tartalmazó részét. A híd felújítása valójában a Metrans csepeli terminálját köti majd össze a Budapest-Belgrád vasútvonallal, ahonnan a kínai áruk dömpingjében reménykedik a kormány és üzlettársai. A beruházók a vasúti teherforgalom növekedésével számolnak, már ma is egyre gyakrabban találkozhatunik esténként tehervonattal a Gubacsi vasúti hídon, a kormány elképzelései szerint viszont ennek sokszorosa jelenik majd meg, ha elkészül a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése. Aktív kerékpárosként mindig elcsodálkozom milyen állapotban van a híd, statikus barátom pedig mindig a fejét csóválja és sietősebbeket lép ha a takarítóakcióink közben a híd alatt kell elsétálnia. Ideje volt tehát a felújításnak és külön öröm, hogy gyakorlatilag teljesen elkülönülő kerékpáros-híd is újjáépül a vasúti híd felújtásával egy időben. Azt, hogy miért közpénzen és EU-s forrásból biztosítjuk Metrans profitját és a kínai áruk dömpingjét a brüsszeli bürokaták persze nehezen fogják megérteni, de a Nemzeti Együttműködés és Szabadrablás Rendszerében ez törvényszerűnek és logikusnak mondható.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével Orbán és Putyin újabb álmát valósíthatjuk meg: kínai áruk dömpingjét segíteni az európai piacra, a görögországi pireuszi kikötőből Nyugat-Európába. Bár nem minden habostorta és az elemzők szerint valójában csupán akkora sikert hoz ez is, mint az Európa legkisebb kisvasútja címre törő felcsúti kisvasút. A kínai gazdasági kapcsolatok fétise olyannyira erős a kormányzati körökben, hogy a személyforgalom leépítésén és nem fejlesztésén dolgoznak. A 150-es vonalon közlekedő elővárosi vasútvonalat ugyanis láthatóan nem szeretnék továbbfejleszteni és nem érdekel senkit, hogy a térség egyik fontos közösségi közlekedési vonalává fejlődhetne.

A fejlesztés ugyanis akkor lenne rentábilis, ha nincs alternatívája, de az adriai kikötők használatával kikerülhetőek vagyunk és így a projekt megtérülése is kétséges. Az erre felvett hitel kamataival együtt a beruházás végösszege elérheti a 750 milliárd forintot. A Figyelő korábbi elemzése szerint évi legfeljebb 1600, vagyis napi 4,4 vonattal lehet majd számolni, ami a vonalon 1,6 millió tonnával nagyobb áruforgalmat jelent. Ezek alapján a beruházás megtérülése 2400 évre tehető. Nem meglepő módon a projekt megvalósíthatósági tanulmányát gyorsan titkosította is a kormány.

Mi tehetnek az itt élők ebben a helyzetben?

Próbáljuk meg kihozni a helyzetből a legtöbbet:

El kell érnünk, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen.
El kell érnünk, hogy az M3-as metró felújításakor sűrűbben járjanak.
El kell érnünk, hogy mind a vasúti híd felújításakor, mind a vasútvonal bővítésekor biztosítsák a lakott területek zajvédelmét.

Javaslatomra tavaly a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy döntött, hogy felkéri a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen, az ügy sikeres kezelése esetén pedig járjon el a hivatal a BKK felé a 119-es busz vasúti menetrendhez való igazításával kapcsolatban.

Sajnos a MÁV nem volt nyitott a kezdeményezésre és elutasította a kérést, azonban hivatalos tájékoztatások alapján idén nyáron megkezdődhet az M3-as metró déli szakaszának felújítása.

Ami újabb lehetőséget nyújt arra, hogy az elővárosi vasutat felélesszük. A metró pótlása az elmúlt 10 év legnagyobb közlekedésszervezési kihívása, hiszen ilyen sok utast közel lehetetlen a felszínen elszállítani, a pótlóbuszok térségében pedig beláthatatlan mértékű torlódások prognosztizálhatóak, melyek természetesen nem csak az autóval, hanem az autóbuszokkal közlekedőkre is jelentős negatív hatással lennének. A vasútvonalak pótlásba való bevonása nélkül a lakosságnak csak két rossz választása marad: a tömött metrópótlók használata, illetve dugóban álló autókban való üldögélés.

Ráadásul komoly szakmai segítséget is kapott Dél-Pest: javaslatcsomagot egy fiatal, ambiciózus, a fenntartható közösségi közlekedésért dolgozó szakemberekből álló csapattól.

Úgyhogy folytatjuk, nem adjuk fel és megpróbáljuk elérni, hogy ha a MÁV nem is, de a fővárosi önkormányzat komolyan vegye a dél-pestiek kérését. A fejleményekkel még jelentkezem.

Addig is írd alá a petíciónkat! 🙂