Kosz, mocsok és rothadt vánkos,
Így üdvözöl Ferencváros!
A Föld napját hagyományosan azért ünnepeljük meg, hogy világszerte felhívjuk a figyelmet a felelőtlen és kizsákmányoló emberi tevékenység veszélyeire, a sokszínű élővilág, a Föld egész élő rendszerének védelmére és a fenntartható gondolkodás szükségességére. A Párbeszéd képviselőjeként meggyőződésem, hogy a saját lakóhelyünkön, személyes aktivitással tehetünk a legtöbbet a környezetünkért.
Sajnos a kellemes tavaszi hózápor megviccelt bennünket hétközben, és emiatt elhalasztottuk egy héttel a Duna-part takarítást. Szerencsére sikerült a legtöbb aktivistát elérnünk, és így egyetlen pár várt ránk ma délelőtt a hajóállomásnál, tőlük ezúton is, ismételten elnézést kérek. Ha már Föld Napja és Duna-part, s ha már ott vagyok, gondoltam végigtekerem a sikeres népszavazási kampánnyal megakadályozott LOPIMPIA 2024 legfontosabb evezős helyszíneit, a versenypálya tervezett vonalának partszakaszait. Tavaly pesterzsébeti és ferencvárosi civilekkel kétszer is végigtakarítottuk a helyszínt, akkor Ferencváros Önkormányzata is végre hajlandó volt kitakarítani és a kidőlt fákat eltávolítani.
Idén ilyen állapotok fogadtak a ferencvárosi partszakaszon (ezúton is köszönöm a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztatónak, hogy az erzsébetin nem).
A Duna ferencvárosi szakasza idén is a főváros legelhanyagoltabb része, illegális hulladéklerakók tömege, szemét-szemét hátán, kommunális hulladék, kidobott ágyak, rekamiék, TV-k…
De hazudnék, ha azt állítanám nem történtek fejlesztések a területen, íme:
Ha ezt valaki meg tudná nekem magyarázni miért történt, ki adott rá engedélyt és miért gondolta, hogy ezt így kell megoldani, az segítsen megértenem. Fel nem foghatom miért kellett az épület egyik felét felújítani, a másik felét pedig így hagyni.
Tegnap V. Naszályi Márta képviselőtársam meghívására részt vettem a „Föld Napja – városi zöldfelületek” konferencián, ahol bemutattam a pesterzsébeti közösségi tervezéses projektjeinket.
A beszélgetés során a legtöbbször felmerült kérdés az volt miként lehet meghonosítani, hogy a fejlesztések ne ad hoc történjenek, hogyan lehet meghonosítani a stratégiai tervezés folyamatait az önkormányzatokban, a közműcégek vezetésében. Miként lehet elérni, hogy részvételibbé váljanak a tervezést megelőző döntések, hogyan alakíthatóak ki a közösségi tervezés feltételei. Nem így.
Kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy eddig állandó problémát jelentett Ferencváros és Pesterzsébet határvonalának megállapítása ezen a partszakaszon. Most precízen kijelölték. S nyilván sorolhatnánk jobbnál jobb ötleteket, de nehéz komoly érveket felhozni ilyen eszement fejlesztések mellett.
Hétfőn utánajárok a hivatalokban ki a felelős a történtekért, s a fejleményekkel még jelentkezem.
A Párbeszéd szerint a Magyarországon élők számára a legnagyobb környezeti kockázatot a természeti örökségért felelőtlen Orbán-kormány és vazallus önkormányzataik jelentik, ám egyre több példa mutatja, hogy civil kiállással azt is meg lehet védni, amit a hatalom pusztulásra ítélt.
Ezért is:
– Ha zavar a teleszemetelt Duna-part.
– Ha szúrja a szemed, hogy a lakókörnyezeted közelében ekkora a szemét.
– Ha tisztább és rendezettebb partszakaszon szeretnél kerékpározni és futni.
– Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól.
– Ha zavar, a nádas állapota.
Idén ha elegen leszünk, akkor a soroksári partszakaszra is elmegyünk.
Zsákokat és kesztyűt biztosítunk, próbálunk hajókat és egyéb segítséget szerezni a nádas megtisztításához.