Nem várt eredmény a Tarlós-Lázár bokszgálán: 6 milliárdos megszorítás a kerületeknek
Jön Orbán újabb fővárosi megszorítócsomagja: nem várt eredményt hozott ugyanis a Tarlós-Lázár bokszgála. A meccsen ugyanis szétpofozták az eddig békésen szemlélődő nézőket: a főváros – kormány BKV finanszírozási csörtét úgy zárják le, hogy százmilliós nagyságrendű elvonásokkal (összesen kb. 6 milliárddal) sújtják a kerületeket. Az elmúlt hetekben naponta szálltak a verbális pofonok a felek között. Most azonban eldőlni látszik: ezt a meccset Lázárék nyerték, Tarlós megrogyott, s egyelőre képtelen válaszolni a fejleményekre.
Orbán a FIDESZ kongresszusán megint átvert mindenkit: bejelentette az új építésű ingatlanok ÁFA csökkentését, amely növekedést, javuló gazdaságot jelent és egy árva szóval sem említette az újabb megszorításokat. Beszédének egyetlen eleme az ÁFA-csökkentés volt, amelyet az ellenzéki pártok szakértői közül is többem támogattak. Bár lakhatási válság kezelését nem ezzel a lépéssel kellene kezdeni, s számos olyan sürgető lépés vár a kormányra és az önkormányzatokra, amely az ÁFA-csökkentésnél nagyobb hatásfokkal segíthetne:
- az üreslakás probléma kezelése
- a bérlakás szektor rendezése
- a lakásfelújítási, energetikai programok elindítása.
Az áfacsökkentéssel elsősorban nem a lakhatási válság által leginkább érintettek fognak a legjobban járni, azonban vitathatatlanul érdemi hatása lehet ennek is a lakáspiacra. A most elfogadott törvény szerint 2016. január 1-jétől 2019. végéig lesz öt százalék az áfa új építésű ingatlanok esetén. Családi ház esetén a 300 négyzetméternél kisebb, többlakásos társasház esetén a 150 négyzetméternél kisebb lakásokra lehet majd alkalmazni az alacsonyabb áfakulcsot. A kormány reményei szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.
Majd jött megint az átverés: az ÁFA-csökkentést tartalmazó salátatörvénybe a kormány belecsempészte újabb megszorítócsomagját. Két év alatt az iparűzési adóbevételek 3%-át vonják el a kerületektől.
Budapest a bűnös város: hiába szavazták meg immár másodszor is Tarlóst főpolgármesternek az itt élők, a miniszterelnök nem felejti el, hogy egyszer miattunk veszítette el a választást, s kellett 8 évre ellenzékbe vonulnia. A fővárosnak a tömegközlekedéssel kapcsolatos kiadásait a helyi adókból kell fedeznie – mondja ki a kormány által most beterjesztett „gazdaságélénkítő” megszorítás-csomag. A főváros több mint száz milliárd forintos helyi iparűzési adóbevételre tesz szert évente – ezentúl ezt jogszabályban meghatározott módon és mértékben erre kell majd fordítaniuk. Kemény választ kapott tehát Tarlós István főpolgármester sürgető levelére, amelyben a BKV/BKK, illetve a tömegközlekedés veszteségeinek részbeni megtérítését kérte a költségvetéstől.
Ami viszont ennél is komolyabb gondokat okozhat, hogy két év alatt az IPA bevételek 3%-át vonják el a kerületektől. A törvényi változtatás szerint a jövőben a helyi iparűzési adó kerületek és főváros közti elosztás a főváros javára történő módosítása nagyjából 6 milliárdos elvonást jelent, kerületenként is százmilliós nagyságrendű megszorítást.
A normatív támogatáson felüli nem kötelező feladatok közül számos ellátását kell újra gondolniuk tehát a kerületeknek. Az újabb kormányzati intézkedéseken alapuló átszervezések épp az ifjúságvédelmet helyezik partvonalon túlra és kénytelek helyben forrásokat találni rá az önkormányzatok. Félő tehát, hogy pont ezt, vagy ehhez hasonló szolgáltatásokat szüntetnek majd meg több helyen.
A most megszavazott megszorításcsomag ráadásul duplán öngól: amellett, hogy a kerületeket szinte megoldhatatlan helyzet elé állította a költségvetés tervezésekor, még csak nem is nyújt fedezetet a BKV problémájának megoldására sem.
Ha valóban az a helyzet, ahogyan most az adóügyi törvények változását értelmezik, akkor az továbbra sem oldja meg teljes körűen a BKV problémáit, sőt a helyzet rosszabb, mint amilyen volt. Így reagált például a most lepofozott Tarlós István a jogszabálymódosításra.
Minden tiszteletem mellett: ha két frusztrált, kielégületlen csődör egymásnak megy a nyilvánosság előtt, akkor utána ne a pesterzsébeti szociális rendszertől, a zöldfelületeink gondozásától, az óvodáinktól vonják meg a forrásokat! Oldják meg a problémáikat egymás között, vagy kesztyűzzék le.
Nem zavar a cicaharcuk, csak csendben, négy fal között és ne a mi pénzünkön tegyék!
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása
22. § A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény
2016. január elsejétől:
a) 3. §-ában a „fővárosi önkormányzatot 51%” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzatot 52,5%” szöveg, a „kerületi önkormányzatokat együttesen 49%” szövegrész helyébe a „kerületi önkormányzatokat együttesen 47,5%” szöveg, a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 51%-ból 4 százalékpontnak megfelelő összeget a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5%-ból a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget” szöveg,
2017. január elsejétől:
b) 3. §-ában a „fővárosi önkormányzatot 52,5%” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzatot 54%” szöveg, a „kerületi önkormányzatokat együttesen 47,5%” szövegrész helyébe a „kerületi önkormányzatokat együttesen 46%” szöveg, a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 52,5%-ból” szövegrész helyébe a „fővárosi önkormányzat az őt megillető 54%- ból” szöveg lép
Romokban a menzareform: Pesterzsébeten váltani akarnak
Nem kérnek a libatollas pulykapörköltből, a kukoricafőzelékekből és a felismerhetetlen „vízlevesekből” a képviselők. Forrnak az indulatok a menza körül Pesterzsébeten, romokban az „egészséges menza” reform. A FIDESZ-frakció kiáll választottja mellett és semmilyen kritikát nem hajlandó elfogadni (szerintük nem csak egészséges, de finom és tápláló is a menza, a panaszok pedig csak azt mutatják, hogy a gyerekek vannak elkényeztetve, nyafkák és válogatósak, amúgy is ha valóban éhes a gyerek megeszik bármit). A többiek viszont megunták az elmúlt években tapasztalt minőségromlást és azonnali intézkedéseket sürgetnek.
Szerintem a reformkonyha és az egészséges étel is lehet finom és tápláló. A menzareform nem jelenti azt, hogy ehetetlen az étel, ezt csak Pesterzsébeten gondolják így.
2012 őszén kezdetem először foglalkozni a pesterzsébeti menzakérdéssel, mert szeptemberben a szülők jelezték, hogy ismét romlott az óvodákban az ebéd minősége. A testületi ülésen benyújtott panaszomnak köszönhetően PR-fogásként minden szülő kapott egy műnyomott, színes brossurát a szolgáltatóról. Kötelező konyhalátogatásra rendelték októberben az óvodai és iskolai munkaközösséget, akiknek panaszt benyújtani akkoriban „tilos” volt. Novemberben aztán jött a feketeleves: az erős marketingmunkán felül az ülésre beterjesztették a közétkeztetési szerződés módosítását is, bebetonozták az alacsony minőséget, és számos buktatót építettek be a minőségellenőrzési folyamatokba. A legnagyobb vitát a mintavételezési eljárás módosítása gerjesztette, azóta kiderült jogos volt a felvetésem.
2013 a száznapos tojás és a 27 grammra zsugorodó csirkecomb botránytól volt hangos. A folyamatos minőségromlást mutatja, hogy akkor még a megkérdezett tanulók véleménye így volt összegezhető: „Ha jó az ebéd, akkor kevés, ha nem jó, akkor sok.” Ma már ennél rosszabb a véleményük. Majd az év végén még egyszer sikerült reflektor fénybe kerülniük, konyhalátogatásra és avatásra hívták a képviselőket, az egyeztetett időpontban azonban a bejáratnál csupán kosz és dzsuva fogadta őket és egy, az elemekkel küzdő fiatalember partvissal a kezében.
2014 a választások éveként csendben telt, majd az önkormányzati választások után a fideszes többséget a „Csak Pesterzsébet!” csapata váltotta. Első intézkedésként átvállaltuk az „egészséges menza” program többletköltségeit a szülőktől, hogy ne kelljen drasztikusan emelni a menza árát.
Három év hiába való küzdelme után pedig kiderült, végre nem vagyok egyedül, az első ciklusukat kezdő baloldali képviselőtársaim értetlenül álltak ugyanis azzal a hatalmas szülői panaszáradattal szemben, ami már a testület felállítást követően megjelent. Szülőként, óvodai pedagógusként pedig megértették: valami nagy baj van Pesterzsébeten a menzával és foglalkozni kell az üggyel. Az intézményekből éhesen távozó óvodások és iskolások, az ehetetlen meleg ételről inkább lemondó kisnyugdíjasok száma aggasztó méreteket öltött. Valami elpattant a képviselőtársaimban: elérte azt a színvonalat (a béka segge) a pesterzsébeti közétkeztetés, hogy azonnali cselekvésre szánta el magát a képviselő-testület baloldali többsége.
A novemberi testületi ülésen robbant a bomba, a képviselők nemet mondtak a szolgáltató újabb áremelési ultimátumára és a teljes közétkeztetés felülvizsgálatát kezdeményezték. A fideszes képviselőkön kívül mindenki egyetértett abban, hogy ez nem folytatható tovább: változtatni kell a szolgáltatás minőségén.
Részlet a 2015. novemberi testületi ülés jegyzőkönyvéből:
11./ napirendi pont: Javaslat közétkeztetési nyersanyagnorma rendezésére
Szabados Ákos: Megnyitja a napirendi pontot. A Pensio Kft-től hagyományosan minden év végén megérkezik a levél, s szeretnék, ha az étkezési normákat magasabb díjjal számolnák.
…
Fekete Katalin (DK): Említette Szabados Ákos polgármester úr, hogy minden évben kéri a Pensió Kft. a normatíva emelését. Ezt 2015-ben meg is emelték. Ezzel nem lenne baj, ha a szülőktől nem kapnának olyan visszajelzést, hogy nem jó az étel minősége, illetve most már a mennyiségre is panaszkodnak a szülők. Éhesen mennek haza a gyerekek. Tegnap grízes tészta lett volna, azonban például a saját gyermeke azt mondta, hogy „lekváros tésztát” kaptak. Fel sem ismerhető az étel, amit kapott. Javasolja, hogy a jövő évben folytassanak tárgyalásokat a Pensió Kft-vel a minőség javítása érdekében, mert a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan.
Mach Péter (PM): Véleménye szerint az étel minősége nem jó. Határozottan állítja, hogy a reformkonyha és az egészséges étkezés nem jelenti azt, hogy ehetetlen az étel. Megköszöni Fekete Katalin képviselő asszony javaslatát, támogatja azt. Személy szerint meggyőzhető, hogy emeljenek a normatíván, de az csak és kizárólag a minőség biztosításával együtt lehetséges.
Komoróczy László (MSZP): Rendkívül sok panasz érkezik az étkeztetéssel kapcsolatosan. Az idén év elején 0 %-kos infláció mellett rendkívül jelentősen emelték a Pensió Kft. díjazását, pontosan az új rendeletre hivatkozva. Úgy gondolja, hogy most ennek az emelés iránti kérelemnek nincs reális lehetősége. …
Kaiser György (FIDESZ): Ez egy rögzült téma. Rendkívül nehéz igazságot tenni. Mint gyakorló szülő tudja, hogy olyat főzni, amely a gyereknek jó, szinte lehetetlen. Amennyiben csak a gyerekek véleményét viszik csak alapul, akkor biztos, hogy rossz úton járnak. A saját gyermeke, ha egy 1 mm-es sárgarépadarabot meglát az ételben, akkor ahhoz hozzá sem nyúl, de még ahhoz sem, amihez a sárgarépa hozzáért. A felesége nem főz rosszul, de van olyan étel, amelyhez a gyerek hozzá sem nyúl. Lehet, hogy az iskolában is vannak jó ételek, s amíg az egyik gyerek hozzá sem nyúl, addig a másik megeszi. … Nehéz igazságot tenni. … Hozzáteszi, hogy olyan gyereket nem látott, aki éhen halt volna ettől az ételtől, hiszen ha valaki éhes, akkor megeszi az ebédet. …
Szabados Ákos: Azon a véleményen van, ha most a dolog tartalmi részét nem tekintik, csak azt, hogy ebben az évben már volt egy nem is jelentéktelen mértékű emelés, miközben nem tapasztaltak a minőség területén áttörést, akkor – úgy ítéli meg – a döntés, az elutasítás helyes. A jövő évre vonatkozóan a minőségen javítani kell, s utána érdemes arról tárgyalni, hogy ennek legyen, kell-e valamilyen egyéb támogatásban részesülnie, avagy megoldható abból az összegből, amely jelenleg is a rendelkezésükre áll. Szükségesnek tartja az intézményekben a vélemények összegyűjtését. Azonban az is igaz, hogy elsősorban nem a gyerekek véleményén kell alapulnia ennek, mert ez valóban tévútra visz mindenkit.
Nagy Lászlóné (MSZP): Kaiser György képviselő gyermeke bizonyára kevés ételt enne meg az óvodákban, mert bizony tömény répából állnak az ételek. A leves, ahogyan a gyerekek nevezik „vízleves” répával. A minőséggel van a gond. Rendkívül sok ételt kapnak a gyerekek, amely puffasztó jellegű, emészthetetlen. A kukorica, a bab, a lencse egy héten többször is előfordul. Ezt nem mondaná egészségesnek. A vajas dolgok sem heti háromszor jelennek meg, hanem legalább heti négyszer úgy, hogy reggelire és uzsonnára is az van. Felhívja a figyelmet arra, hogy a mennyiség is kevesebb lett. Nem nevezné egészséges táplálkozásnak, sőt minőséginek sem azt, amikor a krumplira egy kevés spenótot tud rátenni az óvodásoknak.
Mach Péter (PM): Nyilván nem halnak éhen a gyerekek, de szülőként elmondhatja, hogy nagy traumát okozott számára az, hogy ha ő ment délután a gyerekért, akkor vinni kellett nekik ételt, mert éhesen jöttek ki az óvodából. Ez nem jó, hiszen ez azt jelenti, hogy napközben nem nagyon eszik a gyerek, csak délután, ha érte megy a szülő. Ráadásul a gyermekek panaszai mellett megjelentek az idősgondozottaké is, az utóbbi hónapokban teménytelen mennyiségben.
Kovács Eszter (MSZP): Egyetért Mach Péterrel, most nemcsak a gyerekek étkeztetéséről beszélnek, hanem a szociális ellátásban lévők étkeztetéséről is. A Szociális Bizottság ülésén az intézményvezető úr pontosan meg tudta mondani, hogy mekkora normatíva csökkentést eredményez az, hogy milyen minőségű ételt kapnak az idősek. Az idősek el tudják dönteni, hogy mi az, ami ehető, mi az, ami nem. Úgy gondolja, hogy ilyen szempontból is kell ezt vizsgálni, s szükséges is a vizsgálat.
Nagy Lászlóné képviselőtársam ,a Szociális Bizottság elnöke, (civilben óvónéni) december 8-án fotózta a libatollas pulykapörköltet. Ami újszerűnek mondható a közétkeztetésben (egyfajta ízkavalkádot biztosít a szárnyasok világából) és valóban forradalmi változás a két éve még mindenkit sakkban tartó penziós 100 napos tojáshoz képest.
A probléma azonban nem is igazán ez, hanem, hogy Pesterzsébeten az egészséges menza-program minden csak nem egészséges. Az íztelen ételeket kifogásoló panaszok száma természetesen a kerületünkben is nőtt, bár ez már három éve jellemző az erzsébeti menzára – három év alatt nem sikerült felismerhető leveseket kiszállítani a cégnek, az óvónők a kiakasztott étlapokról mondják meg a gyerekeknek mit esznek éppen -. A visszajelzések szerint ugyanis leginkább kukoricával tömik a gyerekeket, kukoricaleves, kukoricás rizs, kukoricás zöldborsós köret.
Azóta folyik a munka: Fekete Katalin képviselőtársam, az oktatási bizottság elnöke folyamatosan látogatja az iskolákat és óvodákat és veszi fel a panaszokat, kóstolja meg a napi menüt. Kitartó munkájának köszönhetően az oktatási bizottság januárban ismét tárgyalja az ügyet, mert mi betartjuk amit ígérünk: élhető Pesterzsébetet építünk, ahol a gyermekek nem éhesen távoznak délutánonként az iskolákból és óvodákból.
Addig is ossza meg velünk tapasztalatát a kerületi közétkeztetésről:
Írja meg kommentben a véleményét, vagy küldjön levelet Fekete Katalin képviselő társamnak vagy nekem az alábbi címek egyikére:
fekete.katalin@pesterzsebet.hu
Fideszes bérrettegők esete a népszavazással
A Fidesz sokadszor bizonyította be: fél a választóktól. Képviselőik mindent megtesznek azért, nehogy részvételi alapon dönthessünk bármiről. Se a budapesti olimpiáról, se a Városliget beépítéséről, se a Duna-part elcsúfításáról, se semmiről. Szerintük ugyanis mi választók nem értünk hozzá, így dönteni sem tudunk róla, megoldják tehát ők helyettünk.
Pesterzsébeten a fideszes képviselők a törvényben szabályozott minimumnál jóval magasabb mértékben szerették volna meghatározni a népszavazás kiírásának kritériumát, hogy esélyünk se legyen részvételi alapon dönteni bármiről is a kerületben (szerencsére elbuktak).
BRÉKING: A képviselő-testület is leszavazta a FIDESZ-frakció népszavazást ellehetetlenítő javaslatát!
A fővárosban azonban csatát nyertek a bérrettegők: összesen háromszor szavazták le, hogy népszavazás döntsön a budapesti olimpiáról.
Félnek tehát piszkosul. A félelemnek persze van alapja is: többségben vannak azok, akik hajlandóak lennének vizitdíjat fizetni azért, hogy javuljon az állami egészségügy színvonala – derül ki a Publicus Intézet felméréséből. Csak jöjjenek haza az orvosok és nővérek, ne kelljen féléveket várni a vizsgálatokra és éveket műtétekre! Magyarul egyszer volt Budán kutyavásár, ma már nem mehetnek biztosra egy népszavazás kiírásakor, akár nemet is mondhat az ország a kormány elképzeléseire. Nemet az Olimpiára, nemet a Városliget beépítésére, nemet a Duna-partot elcsúfító mobilgátra, vagy nemet akár a kötelező vasárnapi zárvatartásra. (Ez utóbbiról amúgy egymás után négy vasárnap is szavaz most a lakosság. Az első adventi vasárnap tapasztalatai alapján leszögezhető: elsöprő többség szeretné visszaállítani a vásárnapok hagyományát. A KDNP család és hagyományellenes intézkedése ugyanis a CBA oligarcháin kívül mindenkit zavar.)
Pesterzsébeten a Jogi és Közbiztonság ülésén tárgyaltuk a „A helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről” szóló 20/2001. (VI. 14.) Ök. számú rendeletet. A hatályos önkormányzati rendelet szerint a „Helyi népszavazás megtartását a választópolgárok legalább 10 százaléka kezdeményezheti a polgármesternél”. A fideszes képviselők által támogatott javaslat ezt a határt szerette volna jelentősen megemelni, ráadásul a Polgármesteri Hivatal is támogatta őket ebben a becses cselekedetükben. De ez is kevés volt, hatalmasat buktak: egyedül maradtak, még a Jobbik sem támogatta antidemokratikus álláspontjukat, így nem sikerült átvinniük akaratukat a többségen, ma képviselő-testületi ülésen persze még javíthatnak.
Azóta sem értem igazán a történteket, ugyanis a kerületben a Fidesz van ellenzékben. A többséget biztosító képviselők bíznak a választók bölcsességében és nem akarják ellehetetleníteni a népszavazás intézményét – hiába dolgozza ki annak lehetőségét a hivatal -, az ellenzéki fideszesek azonban bérrettegnek és el akarják venni ennek lehetőségét. Azon kívül, hogy félnek a választóktól sok értelmét nem látom cselekedetüknek, a fideszesek ellenzékiként az őket is segítő népszavazás intézményét próbálják gyengíteni.
A fővárosi közgyűlésben háromszor is nekifutottak a népszavazás kérdésének. Először egy módosító indítványt szavaztak le. A 2. napirendi pont volt az olimpia rendezésével kapcsolatos főváros-kormány-MOB megállapodás, amihez módosítót nyújtott be az ellenzék be, hogy legyen népszavazás az olimpia megrendezéséről. Ezt a módosítót a közgyűlés nem szavazta meg.
Majd Karácsony Gergely zuglói polgármester javaslatáról döntöttek a képviselők. A PM ugyanis Budapest olimpiai pályázatáról, a Városliget beépítéséről, valamint a Római-part árvízvédelmi megoldásáról is helyi népszavazást szeretne. Hamburg példája is azt mutatja, nincs szükség oktrojált, vagyis a helyiek által nem támogatott olimpiára. Meg kell kérdezni a fővárosban élőket valóban szeretnének-e olimpiát.
Ötvenes éveket idéző abszurd színjátékként kétszer is szavaztak a javaslatról, először ugyanis három fideszes polgármester is támogatta a javaslatot. Kocsis Máté azonban új szavazást kért, Tarlós főpolgármester pedig jelezte, hogy ki fogják elemezni a narancsközpontban ki miként szavazott az ügyben. Így aztán a bátorság hamar elfogyott, fülüket és farkukat behúzva szavaztak a renitensek is, másodszorra már egyetlen fideszes képviselő sem merte támogatni a javaslatot. Bátorság elvtársak, bátorság! Lesz ez rosszabb is ha hagyják magukat ilyen mértékben megalázni.
Amíg tehát Pesterzsébeten győzött a józan ész, addig a fővárosi közgyűlésben a félelem igazgat. Így nincs más út: folytatni a népszavazási kezdeményezést.
Ön szerint is?
Legyen-e népszavazás Budapesten?Karácsony Gergely: tegnap a fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés leszavazta a né…