Felcsútnak méltó versenytársa akadt, futball nagyhatalommá válik a Mediterrán-lakópark. Szabadtéri koncertek, majálisok, focimeccsek várnak a csendes, Duna-parti zöldövezetbe költöző kisgyermekes szülőkre.Tavaly novemberben írtam utoljára a fejleményekről, akkor a megkérdezett 973 lakó háromnegyede ellenezte a beruházást. Ez a döntést meghozó MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció tagjait láthatólag nem befolyásolta, s az építészek, tájépítészek véleménye sem.
Pesterzsébet képviselőtestülete tegnap elfogadta, hogy a Budapest, XX. Zodony utca 2. szám alatti 170187/30, 170187/83, valamint 170187/82 hrsz-ú ingatlanokon egy NBII-es követelményeknek megfelelő labdarúgópálya épüljön. A tervek szerint a beruházás nagyobb részben állami támogatással valósul meg. Az épülő sportközpont 1 db NBII-es követelményeknek megfelelő 2500 néző befogadására alkalmas centerpályának, és a hozzá tartozó székház, valamint öltözőrendszernek, 2 db szabvány méretű füves labdarúgó edzőpályának, 1 db szabvány méretű labdarúgó műfüves pályának, 1 db 24X48 m-es több funkciós sportcsarnoknak, továbbá 2 db 20X40 m-es műfüves edzőpályának adna otthont, valamint a meglévő öltöző átalakítására is sor kerülne.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája TVI/17.572-2/2012-NFM iktatószámú, 2012. december 17-én kelt levelében tájékoztatást adott ki az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti hivatásos labdarúgó kluboknak nyújtott állami támogatás szabályairól.
A Bizottságnak a magyar sportágazat támogatása adókedvezményt tartalmazó támogatási program kapcsán hozott jóváhagyó határozatában engedélyezte, hogy a látvány-csapatsportágakban – így a labdarúgásban is – működő hivatásos sportegyesületek, sporttal foglalkozó egyéb jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére a tárgyi eszközökkel kapcsolatos beruházásokra és ezek felújítására 70%-os intenzitással támogatást lehessen nyújtani.
Tekintettel arra, hogy a támogatásban kizárólag csapatsportágakban működő hivatásos sportegyesületek, sporttal foglalkozó egyéb jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vehetnek részt, önkormányzatok pedig nem, így Pesterzsébet Önkormányzata közvetlenül nem pályázhat a sportközpont megépítésére.
Az Önkormányzat az ESMTK Labdarúgó Egylet Sportszolgáltató Kft-be (a továbbiakban: Kft.) történő belépéssel és az abban szerzett üzletrésszel oldja meg a pályázaton történő részvételt.
A Budapest Főváros XX., Ady Endre utca 148-150. szám alatti ingatlanokat (a régi ESMTK stadion) apportálja be az Önkormányzat a Kft-be, az apport szolgáltatásával Pesterzsébet Önkormányzata a Kft-ben 98,687.%-os üzletrészt szerezne a másik két tulajdon Harót János és az ESMTK mellett. Az ügyet pénzügyi szempontból az teszi némileg pikánssá, hogy a most 300,8 milliósra értékelt ingatlankomplexum leendő értékesítése miatt annak átsorolása várható és így akár duplájára emelkedhet a forgalmi értéke. Az értékesítésből befolyt haszon azonban a Kft. tulajdonosai között fog megoszlani. Folyosói pletykák évek óta az ingatlan értékesítéséről szólnak (állítólag sokan szeretnék megszerezni a területet), most megkezdődhet a ciklus legnagyobb ingatlan biznisze.
A testületi ülésen folyó vita során bebizonyosodott, hogy mindkét nagy párt érdekelt az ingatlanügyeletben, támogatták is a szavazás során a projektet. A javaslathoz az ülésen számos fontos dokumentumot elfelejtettek csatolni. A vita során többször is megismételt kérésemre, nyilvánosságra hozták és kiosztották az értékbecslés és a Reorg-Consult Kft. által készített hatástanulmányt, a napirendet 30 percre fel is kellett függeszteni hogy az ellenzéki képviselők is megismerhessék az anyagokat. (Az anyagokat a második részben fogom ismertetni)
Tavaly novemberben írtam utoljára a fejleményekről, akkor a megkérdezett 973 lakó háromnegyed ellenezte a beruházást. Ez a döntést meghozó MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció tagjait láthatólag nem befolyásolta, az építészek, tájépítészek véleménye sem.
A jövő héten beszámolok az elkészült látványtervekről is, arról hogy ez miként érinti a lakótelepen és lakóparkban élőket, milyen hatása lehet a Duna-part fejlesztéseire, fejlődésére.
Vajon épülhet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a lakók ellenkezése, és ellenállása, az elfogadott Duna-parti fejlesztési terveknek ellentmondó stadion egy zöldövezeti lakótelep és a főváros egyik utolsó természetes partszakaszának közvetlen környezetében?
S vajon milyen eredményeket képesek elérni a lakókörnyezetükért aggódó civilek az egyeztetések során?
Folyt. köv.
Határozat pontos szövege: