Címke: soroksár

Beküldve:

Pesterzsébet sem akar méreglerakatot a szomszédba! -napirendre vesszük a kérdést

  • Tudta, hogy ha igazak a sajtóhírek akkor Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit?
  • Tudta, hogy a kínai vegyianyag elosztó központot, Budapesten belül a soroksári BILK területére tervezik?
  • Tudta, hogy a Belgrád-Budapest kínai vasút terveinek pont a Soroksár-Pesterzsébet szakaszát tartják titokban?
  • Tudta. hogy kiemelt fejlesztési területté minősítette át a kormány Pesterzsébet Gubacsi-hídtól északra eső részét, hogy oda egy új Manhattan projektként 30-50 emeletes tömbházakat építhessen?
  • Tudta, hogy Karácsony Gergely javaslatára Budapest közgyűlése úgy döntött, hogy véderdővel kívánja megakadályozni a Soroksárra tervezett kínai méreglerakatot?

Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere egyéb elfoglaltsága miatt ma nem tudott kiállni a pesterzsébetiekért, nem vett részt a fővárosi közgyűlésen, s nem szavazott arról, hogy megakadályozzuk a soroksári vegyianyagelosztó felépítését.

Négy képviselőtársammal azonban határozati javaslatot nyújtottunk be, melyhez a Közösen Pesterzsébet képviselői csoport tagjai is csatlakoztak.

Így július 13-án tárgyalni fogja a képviselőtestület a kérdést, a javaslatunk itt olvasható:

Tárgy: Önálló képviselői indítvány a kínai vasút pesterzsébeti szakaszának nyilvánosságáról és a Soroksárra tervezett vegyianyag elosztóközpontról

Tisztelt Képviselő-testület!

Június 28-án Budapest Főváros közgyűlése úgy döntött, véderdővel próbálja megakadályozni a kormány azon szándékát, hogy vegyianyag elosztóközpontot hozzon létre Soroksáron a lakott területek közvetlen környezetében.

Ha igazak a sajtóhírek akkor Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyagtermelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit.

A sajtóhírek szerint a kínai vegyianyag elosztó központot, Budapesten belül a soroksári BILK területére vagy annak közvetlen környezetébe tervezik. Pesterzsébet pontosan ismeri mivel jár egy vegyiüzem, telep Budapesten: az Illatos úti vegyiművek szennyezése ugyanis mind a mai napig veszélyezteti a pesterzsébeti családok egészségét, talaj- és rétegvizét.

A Kinából érkező áru jelentős része az elosztón keresztül várhatóan a köznyelvben kínai vasútnak hívott150-es vasútvonalon halad majd át Pesterzsébeten is, – pár méterre a német nemzetiségi gimnáziumtól és közel óvodáinkhoz, lakóházainkhoz -, úgy, hogy a vasútvonal fejlesztésének pesterzsébeti szakaszát érintő tervei mind a mai napig titkosak.

Bár a helyi önkormányzatokat az állam folyamatosan fosztja meg a cselekvés lehetőségétől, lakosaink érdekeinek védelmében kötelességünk megszólalni ebben az ügyben.

A fent felsorolt érvekre támaszkodva az alább határozati javaslattal élünk:

Határozati javaslat:

Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestülete felkéri a polgármestert,

  1. hogy továbbítsa a képviselőtestület azon nyilatkozatát, hogy támogatja a Budapest Főváros közgyűlésnek a „Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár egyes területeit érintő településrendezési eszközök módosításának megindításával” kapcsolatos döntését.
  2. Kezdeményezzen tárgyalásokat az Illatos úti Vegyiművek szennyezésével kapcsolatban a Pest Megyei Kormányhivatallal, a katasztrófavédelemmel és az illetékes minisztériummal, a talaj- és rétegvízszennyezés felméréséről és felszámolásáról.
  3. Szerezze be a szükséges terveket, iratanyagokat, előterjesztéseket és szervezzen lakossági fórumot a Belgrád-Budapest vasút pesterzsébeti szakaszának és a Duna-part Gubacsi hídtól északra eső területének fejlesztési terveiről, a beruházások ütemezéséről.

Határidő: 2023. szeptember 30

Felelős: Szabados Ákos polgármester


Beküldve:

Már csak egy hónapig élvezhető a soroksári kerékpáros szlalompálya

A soroksári önkormányzat tájékoztatás szerint november 4-ig áramtalanítják az adott villanyoszlopot, majd áthelyezik és a most átadott kerékpárutat újraaszfaltozzák.
 
A kerület alpolgármesterének tájékoztatás szerint:
 
„A kerékpárutat a jelenleg még ott álló villanyoszlop áthelyezésével terveztette és engedélyeztette az Önkormányzat. Az ELMŰ-nek legkésőbb 2020. november 4-ig kell áramtalanítást elvégezni. Ezt követően nyílik lehetőség az oszlop áthelyezésére. ” 
 
Az elmúlt napokban a Molnár-sziget, Kis-ág Fórumon és a Magyar Kerékpárosklub Dél-pesti Területi Szervezete oldalán megjelent képek alapján sokan foglalkoztunk az üggyel, most úgy tűnik a rendezni fogják.
 
Hogy jó-e, hogy egy út egy részét átadás után 2 hónapon belül újraaszfaltozzák, annak megválaszolása legyen az érintett képviselők dolga.

Beküldve:

Kerékpárút apró szépséghibával

Soroksáron tavaly ősszel vágtak bele a Natura 2000 határán, a Gyáli patak hídja felé a Vadevezős utcán kerékpárút építésébe.

A Molnár-sziget, Kis-ág Fórumon örömmel olvastam, hogy végre befejezték az aszfaltozást, sőt az utolsó pillanatban még az extrémsportok rajongóinak szlalompályát is beleterveztek.

Képek forrásai: Molnár sziget, Kis-ág Fórum és Magyar Kerékpárosklub Dél-pesti Területi Szervezete

Beküldve:

Vírus okozza a halpusztulást a soroksári Duna-ágon?

Tényleg vírus okozza a halpusztulást az RSD-n, vagy a szennyezett víz az oka?

57484518_2262490267107296_6455534518190211072_o.jpgElőször egy kicsit tamáskodtak a horgász szövetségben, de mára kiderült valóban komoly problémára utalhat a nagy testű pontyok elhullása. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Facebook oldalán megjelent közlemény szerint megkezdték a vizsgálatokat és a probléma feltárását a szövetség munkatársai.

Az április 15-i cikkem megjelenésekor még néhányan nekem feszítették a kérdést: mikor, kik és hol láttak elhullott pontyokat. Vagyis kérdésre kérdéssel feleltek: arra a kérdésemre, hogy fertőzöttek és betegek a halak, vagy a rossz vízminőség az oka a Ráckevei-Soroksári Dunaág hétvégi halpusztulásának? Akkor még tőlem várták a válaszokat, s arra kértek, hogy pontosítsam melyik hétvégén és hol észlelték egyre többen az RSD-ért aggódó természetvédő és horgász csoportokban a Ráckevei-Soroksári Dunaágon a hétvégi halpusztulást?

Azután megérkeztek az első „nem hivatalos” válaszok is, amik arról szóltak, hogy a fekélyesedés oka a téli legyengült állapot, az esetleges telepítési sérülések és a rossz vízminőség kombója. S ez szinte „természetes”.

De a 12.000 olvasónak és az RSD-ért aggódó és dolgozó horgászoknak köszönhetően azonban változott a helyzet. Mára kiderült, igazunk volt, a szokásosnál nagyobb a tavaszi halpusztulás, és láthatóan csak a pontyok betegednek meg. A horgászszövetség szerint a betegség nem a telepített állományból származik, hanem a telepítés utáni legyengült állapotukban fertőződtek meg a halak. Sőt azt állítják ez országos probléma, igazolásként egy tavaly májusi cikkre hivatkoznak, amelyik egy hasonló, egy kőrösvidéki pontypusztulás okait elemzi.

 

Bár folyamatosan jelezték a horgászok és rengeteg fényképet is felraktak különböző fórumokon, csak a napokban sikerült a halőröknek befogniuk egy még élő beteg példányt, melyet az illetékesek elküldtek vizsgálatra. A vizsgálat eredménye a jövő hét elejére várható. Egyes információk szerint (a horgász szövetség Facebook oldalán is erre hivatkoznak) az elhullást az ún. „ponty ödéma” okozza, melynek a Pox vírus a kiváltója. Ez a betegség 2013-ban Lengyelországból ide szállított tógazdasági telepített halakból jutott be a hazai vizekbe, és valószínű, hogy most kezd jelentősebb méreteket ölteni országszerte, s a legkülönbözőbb vízterületekről érkeznek a bejelentések, pl. Deseda, Balaton. 

A betegség a kopoltyút támadja meg, az ottani szövetek elhalása miatt a hal gyakorlatilag megfullad a vízben, az aljzaton maradva. A halak oldalán lévő fekélyes sebek a legyengült állapot miatti másodlagos fertőzések eredményei.

A szövetség szerint a gyógyulás érdekében túl sokat nem lehet tenni, a betegség általában magától eltűnik. A szövetség Facebook oldalán megjelent vélemények szerint az RSD víztömege nem teszi lehetővé a gyógyítást. Csak tógazdasági körülmények között lehet védekezni, különböző antibiotikumok és kemikáliák vízbe keverésével. Szerintük az éhezés segítheti a regenerálódást, mivel táplálkozás közben megnő az oxigén-igény. A horgászok tehát annyit tud(ná)nak tenni, hogy egy időre beszüntetik az etetést.

A horgász szövetség most azt ígéri, hogy a vizsgálati eredmények ismeretében az Új Dunaági Híradó májusi számában bővebb cikket jelentet meg a vizsgálat eredményéről és a betegségről is.

Ennél azért remélhetőleg többet is fognak tenni ez illetékes szervek. A magam részéről folytatom a munkát, szeretném, ha pontos válaszokat kapnánk és cselekednének az illetékes hatóságok.

Beküldve:

A FIDESZ nem ad pénzt kármentesítésre, hiszen az Illatos úton is minden rendben van

A kolontári vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján bámulatos ostobaságról tett tanúságot a Fidesz, amikor a vitát is elfojtotta arról, hogy miképp kezeljük a környezeti kockázatokat. Az Illatos úton, Zagyvaszántón és szerte az országban ma is elhagyott veszélyes hulladék-telepek mérgezik az embereket.

screenshot_2015-09-29_23_02_09.pngA PM javaslata egy 5 milliárdos környezeti kármentesítési alap létrehozásáról szólt, amit a szennyezők és kockázatos ipari tevékenységet végzők töltöttek volna fel. Ez az alap lehetővé tenné a mérgező telepek felszámolását, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását – a Fidesz erre mondott nemet. Napirendre se vették az Országgyűlésben Szabó Tímea javaslatát.

Az Illatos úti kárelhárítás a felszínen lévő méreghordók egy részének elszállításával még csak elkezdődött, a további méreganyagok összegyűjtése, a talaj és a talajvíz ártalmatlanítása, a környezetbe kikerült mérgező vegyületek ártalmatlanítása még hátravan . Ez kormányzati becslés szerint is sokmilliárdos ráfordítást igényel. 

A „nincs vészhelyzet”, illetve „a kormány megoldotta a problémát a méreghordók elszállításával” típusú kormányzati kommunikációs állítások ellenére ugyanis katasztrofális állapotok uralkodnak az Illatos úti egykori vegyi üzem környékén: van olyan mérgező vegyület, amelyből az egészségügyi határérték több mint 200 ezerszerese mérhető a környezetben. 

karmentesites.jpgRáadásul a város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. A kerületi önkormányzatok (Kispest, Pesterzsébet) saját hatáskörben megkezdték a mérések előkészítését, de egy teljes, a lakott területeket is mérő, átfogó kúthálózat kiépítésére (s a FIDESZ-kormány alatt gallyra vágott, másfélmilliárdból létrehozott kármentesítő-rendszer helyreállítására – ez egy 105 kútból álló rendszer volt: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmazott -) nincs forrásuk.

Új egészségügyi kockázatértékelésre is szükség van, kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.

Bár javaslatomra Pesterzsébet Önkormányzata levelet is küldött az ÁNTSZ Tisztiorvosi Szolgálatnak, amelyben kértük, hogy az eddigi vizsgálatok és mérések alapján egészségügyi vizsgálatokat, kockázatbecslést is végezzen Pesterzsébeten. Felmérve, hogy ez a szennyezés milyen egészségügyi problémákat okozhatott, milyen módon csökkenthető az egészségkárosodás kockázata s tegye meg a szükséges lépéseket. Elsőre azonban lepattantunk: amíg nem történik meg a teljes kárfelmérése a területnek, mely területeken milyen mérgekkel szennyezett a talaj és talajvíz addig nem tudnak, s nem is akarnak segíteni.

Ugyanakkor az országban még számos, az Illatos útihoz hasonló gazdátlan méreg lerakat található, ahol a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása, a környezet értékeinek és a lakosság egészségének megvédése az állam felelősségi körébe tartozik. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása a hatályos alaptörvény és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szerint is olyan, az alkotmányból levezethető kötelezettség, amelynek végső felelőse az állam, illetve a környezet védelmét szolgáló kormányzati felügyeletű intézményrendszer. A benyújtott javaslatunkban szereplő keretösszeg egy óvatos becslés a feladat megkezdésének, a legsürgősebb kármentesítési teendők ellátásának forrásigényére.

A szavazás napján kaptam meg például Soroksár polgármesterének és a Pest Megyei Kormányhivatalnak a levelét a soroksári veszélyes hulladéklerakóról.

Soroksáron az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található. Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók. Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.

Júliusban számoltam be arról, hogy Pesterzsébeti képviselők kezdeményezésének és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata 4 év után intézkedik, 15 millió Ft forrást biztosít a kármentesítésre és méréseket végez a Lenke – Bólyai utca sarkánál.

A most érkező levelek azonban feketébb képet festenek: Soroksár és a Kormányhivatal továbbra is csak egymással hadakozik, ahelyett hogy a telepet számolnák fel és megkezdenék a környék kármentesítését. A kormányhivatal 2015. június 25-én kelt határozatában foglaltak szerint az adott ingatlanon jogellenese elhelyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékot az önkormányzatnak kell besorolni majd megsemmisítésre elszállítani. Az önkormányzat pedig ezt természetesen megfellebbezte, a jogorvoslati eljárás pedig azóta is folyik. A mérgek és szennyező anyagokkal teli hordók pedig zavartalanul rohadnak a telepen.

A kormányhivatal arról is tájékoztatott (mondjuk ezt láttam enélkül is), hogy a területen talaj- és talajvíz vizsgálatok nem történtek, kármentesítési eljárás nem indult. Az ugyanis a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kompetenciája. A Katasztrófavédelem pedig nemrégy  még az Illatos úton sem látta szükségesnek beavatkozni. S ha végre meg is kezdi az eljárást, pénze nem igazán lesz rá, hiszen kármentesítő alap nincs. 

A FIDESZ be van oltva józan ész ellen. A FIDESZ azzal, hogy nemet mondott a kármentesítő alap létrehozására, fontos üzenetet küldött Magyarországnak: ha rajtuk múlik, akkor maradnak a mérgező hulladéktelepek szerte az országban.

Beküldve:

Újabb környezetszennyezés Pesterzsébet határán

Az Illatos úti környezetszennyezés feltárásakor is jeleztük: nem egyedi esetről van szó, számos ilyen hely található még az országban, sőt a fővárosban is.

Pénteken ismét Pesterzsébet talajvizét, és környezetét veszélyeztető cég telephelyére mentünk el felmérni a károkat. Naná, hogy ismét egy szomszéd kerületbe, most azonban nem Ferencváros, hanem Soroksár felé vettük az irányt. Nem kellett azonban sokat kerékpároznom, Pesterzsébeten a Lenke – Bólyai János saroknál leszálltam és átsétáltam 10 métert az utca túloldalára s már Soroksáron, egy illegális hulladékkal körülvett fakerítésnél is találtam magam. 

20150619_104418.png

Már a bejárat előtt hátrahőköl az ember a hatalmas illegális hulladéklerakattól, belépve a telepre pedig még szomorúbb kép fogad.

Bár az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található, a Lenke – Bólyai utca sarkánál.

Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók.

Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.  

Az Illatos úti kárelhárítás a felszínen lévő méreghordók egy részének elszállításával még csak elkezdődött, a további méreganyagok összegyűjtése, a talaj és réteg- illetve a talajvíz ártalmatlanítása, a környezetbe kikerült mérgező vegyületek ártalmatlanítása még hátravan . Ez kormányzati becslés szerint is sokmilliárdos ráfordítást igényel . Ugyanakkor az országban még számos, az Illatos útihoz hasonló gazdátlan méreg lerakat található, – ilyen a pénteken feltárt soroksári lerakat is – ahol a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása, a környezet értékeinek és a lakosság egészségének megvédése az állam felelősségi körébe tartozhat.

A Lenke-Bólyai sarkán lévő lerakat kármentesítésére egyelőre úgy tűnik Soroksár Önkormányzat egyedül is képes (bár a talaj és talajvíz mérések még hátravannak), de más helyeken erre az adott önkormányzatok egyedül nem képesek. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása a hatályos alaptörvény és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szerint is olyan, az alkotmányból levezethető kötelezettség, amelynek végső felelőse az állam, illetve a környezet védelmét szolgáló kormányzati felügyeletű intézményrendszer.

Ezért is nyújtott be törvényjavaslatot Párbeszéd Magyarországért egy Országos Környezeti Kármentesítési Alap létrehozására, hogy már az idén is álljon rendelkezésre 5 milliárd forint erre a célra. S ezért is felháborító, hogy az előzetes ígéreteit be nem tartva 2016-ra sem állított be erre a célra forrásokat a költségvetésbe a kormány.

Az Illatos úthoz hasonlóan itt is fontos az önkormányzatok szerepe, a Budapesti Vegyi Művek esetében a tulajdonosok között szerepel az adott önkormányzat, itt pedig az ingatlan tulajdonosáról derült ki, hogy az valójában Soroksár Önkormányzata. A bérlő pedig a felszámolás alatt álló Péter és Gönczi Kft. fa. 

Információim szerint az adott terület anno parkolóként lett bérbe adva. Hogy miért nem vette észre senki a felszámolás megindítása előtt, hogy itt valójában veszélyes hulladékot tárolnak, nos az bizony merő rejtély. A Google képein is látszanak a hordók, s nyilván Földesi Gyulának a körzet fideszes volt országgyűlési képviselőjének is tudnia kellett a problémáról. De természetesen pont annyit foglalkozott ezzel a problémával is, mint az Illatos útival: semmit.

A választások komoly fordulatot hozott az ügyben, ugyanis Szabó Szabolcs Soroksár új országgyűlési képviselője elődjével ellentétben fogékonynak bizonyult a környezeti problémák megszüntetésére és ezen a bejáráson is részt vett.

A bejárás után kapott jegyzőkönyveket, tanulmányokat és leveleket elolvasva megállapítható, hogy ebben az esetben a felszámolóbiztos megkezdte a hulladék elszállítását, egy részét átcsomagolták és hasznosítható lomokat, illetve a veszélyes hulladék egy részét is elszállították a telephelyről.

A pénz azonban itt is elfogyott és veszélyes hulladék maradt még jócskán. Nyilván a szennyező fizet elve ebben az esetben sem tud érvényesülni, ráadásul a polgári perek megindítására és és büntetőfeljelentésekre még várni kell, mert eddig ezek csak részlegesen történtek meg. 

A szennyező anyag pedig a nyakunkon, úgyhogy Soroksár Önkormányzata a következő, akinek állnia kell a költségeket, mint a terület tulajdonosa, és gondoskodni a kármentesítésről és a hulladékok elszállításáról, ezt nem fogja tudni továbbhárítani, így akár gyorsan és hatékonyan hozzá is láthatnak! 

(További fejleményekkel és a kapott tanulmányok anyagainak részletesebb elemzésével később jelentkezem).

Beküldve:

A FÖLD NAPJA – SOROKSÁR

Az Együtt Soroksárért Egyesület megkeresett mint Pesterzsébet Önkormányzatának környezetvédelmi tanácsnokát hogy az intézmények, a lakosság és a civil szervezetek bevonásával a Föld Napjához igazodóan szervezzünk összehangolt környezettisztítási akciónapokat. Pesterzsébet Önkormányzata idén is megszervezi a " Mentsük meg a Kiserdőt" kerületi takarítási akciót április 29-én, ezért az idő rövidsége miatt sajnos nem láttam esélyét még egy hasonló akciónak két héten belül. A kerületek közötti együttműködést azonban fontosnak tartom és remélem jövőre együtt szervez majd a két Önkormányzat hasonló akciót.

Addig is soroksári lokálpatrióta és környezetvédő szimpatizánsainkat és blogolvasóinkat arra biztatom ne hagyják ki a lehetőséget: