Hétfő este, még nyaralás közben írtam cikket a lomtalanításról, mit kellene változtatni, miért tartom rossznak a mai rendszert. Majd másnap nyaraltam tovább és bejártuk az eplényi bringaréna temérdek pályáját a fiúkkal. Állítólag a cselekvő politikus nemcsak dumál, hanem beleugrik a közepébe, néha még olyankor is ha nincs a közelében kamera, pláne ha van. Úgyhogy illett egy éjszakát a lomisok között töltenem.
Meggyőződésem, hogy a Budapesten bevezetett kerületre bontott évenkénti lomtalanítás rendszere kényelmetlen, és hetekre csatatérré változtatja a kerületek bizonyos részeit. Természetesen túlélhető, sőt az erősebb lakóközösségek, a lakók együttműködésének köszönhetően jelentősen csökkenthetik a problémákat. A rendvédelmi osztály, a rendőrség és a polgárőrség pedig közös járőrözésekkel, a bejelentések utáni gyors és hatékony helyszíni intézkedéseivel segítheti a zökkenőmentesebb lomtalanítást.
Az elmúlt években nem bántam kesztyűs kézzel sem a pesterzsébeti polgárőrökkel, sem a rendvédelmi osztály munkatársaival az illegális hulladék elleni harc kapcsán. Többször jeleztem elégedetlenségemet, méltatlankodtam, hiányoltam a komplex akcióikat, keveselltem az eredményeket. Gyanítom, nem én vagyok körükben a legnépszerűbb kerületi képviselő.
Pedig ráadásul az elmúlt másfél évben valóban komoly változások történtek, beindultak a tavaszi, mindhárom szervezet közös munkáján alapuló akcióhetek. Nőtt a tettenérések száma, mobilkamerákat helyeztünk ki a legfertőzöttebb lerakókhoz… A szemét mennyisége persze ennek ellenére csak nő.
Ezért is készítettünk képviselőtársaimmal egy a kérdőívet, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét. Erre a linkre kattintva kitölthető.
Ekkor vágta a képembe Gémesi Emese polgárőr képviselőtársam, hogy ne csak dumáljak, hanem nézzem meg, mit csinálnak valójában ilyenkor a polgárőrök és a rendészek. Ezúton is köszönöm neki, a Pesterzsébeti Polgárőrség vezetőjének és Puskás Péter Pálnak a rendvédelmi osztály vezetőjének, hogy lehetőséget biztosítottak rá.
Úgyhogy négytől tízig a járőrökkel tartottam, örök pacifistaként az elején kissé bizonytalanul üldögéltem a hátsó ülésen egy hatalmas öv és tomtonfa mellett, de kiszállva a rendvédelmi osztály vadiúj járőrautójából és lemerülni a lomisok világába valóban érdekes volt, s talán a jelenlétünk segítette, hogy az adott körzetben kevesebb konfliktus alakuljon ki, járhatóbb maradjon a közút és ne váljon nyilvános WC-vé néhány parkunk.
A lomizás 2012 óta ezeken az FKF által szervezett lomtalanításokon akár bűncselekmény is lehet, hiszen lopásnak minősül. Ha egy-egy megrakott kisfurgonba vagy utánfutóba halmozott lomhulladék értéke meghaladja az 50 e Ft-ot akár két évet is kaphat ha az üzletszerűséget is bizonyítják.
Vajon kinek jó ez? A lakóknak biztos nem, mert az egyszerű szabálysértési bírságok helyett komoly intézkedéseket igényel a jogszabály, így vagy egy-két helyszínre szűkíti a rendőrjárőrök tevékenységét, vagy nem élnek a büntetés lehetőségével és más módszerekhez folyamodnak. Egy hatalmas, kapufás öngólt lőtt magának az állam a szabályozással.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 43. § (2) bekezdésében szerint a lomtalanításkor kihelyezett tárgyak a kihelyezés pillanatában értéktől függetlenül a szolgáltató – Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. – tulajdonába kerülnek. Ebből következik, hogy aki ezekből a dolgokból eltulajdonít, az lopást követ el. Lomhulladékok jogtalan eltulajdonítása során előfordulhat, hogy az FKF Zrt. kára meghaladja az 50.000 Ft-ot. Ilyen esetben a Btk. és a 2012. évi C. törvény alapján az elkövető lopás vétsége miatt akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást üzletszerűen követik el, vagyis ha lopások által valaki rendszeres haszonszerzésre törekszik. (Kisebb értékre elkövetett lopás vétsége esetén a kár 50.000 – 500.000 Ft közötti.)
A Btk. és a 2012. évi II. törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerint amennyiben a lopást 50.000 Ft-ot meg nem haladó értékre követik el, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg.
A szabálysértési törvény az elzárással is büntethető szabálysértések között rendelkezik a tulajdon elleni szabálysértésről. Főszabály szerint a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb tartama 60 nap. A pénzbírság legalacsonyabb összege 5.000 Ft, legmagasabb összege szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300.000 Ft.
Ráadásul a rendőr is csak ember: nem szívesen ültet le nehézsorsú embereket, veszi el a megélhetésüket. Nem is csökkent tehát az elmúlt években a lomisok száma, a járőrözés legfontosabb tapasztalata azonban, hogy a lakók odafigyelésének köszönhetően, ahol szervezetten, pontosan határidőre és az utcában egyetlen helyre pakoltak ki, ott élhető maradt a városrész. Ahol persze nem, ott viszont egész utcákat temetett el a lom. Ahol a lakókat nem zavarta, hogy a házuk elé pakolják a szemetet ott pedig életterük részévé vált, volt, ahol a parkoló autót is ellepte a szemét.
Érdekes tapasztalat volt, hogy a jó és eredményes járőrnek csak sokadik és nem is a leghasznosabb eszköze a büntetés, az időben érkezés, a kellő hangsúly, a problémák kezelése több eredménnyel jár.
Persze az éjszakai munka gyakran túlmutat a kedves beszélgetéseken, mosolygós figyelmeztetéseken. A végén megmutatta magát az erzsébeti éjszaka másik oldala is: sikerült a kutyaharapást egy láncos-baseballütős akcióval gyógyító utcai páros szétválasztásával és egy rendőri intézkedéssel zárni a járőrszolgálatot. A járőrök ilyenkor hajnalig tanúskodnak, jegyzőkönyveznek, túlóráznak, cserébe persze egy betört koponyával kevesebb lett a munkájuknak köszönhetően.
Aki polgárőrnek állna, ne habozzon, jelentkezzen itt, aki viszont másként szeretne tenni egy tisztább és élhetőbb Pesterzsébetért, azt várjuk szeptember 17-én a Duna-parton egy lakossági fórummal egybekötött takarítási akción.
A közbiztonság állapota mára olyan helyzetet teremtett, hogy a narancsos városvezetés az utolsó utáni pillanatban megváltoztatta álláspontját. Bár 2010-ben úgy döntöttek nem az önkormányzat feladata a bűnmegelőzés a kerületben, hanem csupán a rendőrség ügye, végre felismerték: ez a politika nem folytatható. Visszaléptek a közalapítvány megszűntetésétől, sőt komoly erőforrást biztosítottak a további működéshez. Frissíti a képviselő-testület a sportkoncepciót és tavalyi döntésének megfelelően két év után ismét támogatja a helyi közösségek erősödését (közösségi kertek, civil szervezetek…).
Környezetvédelmi tanácsnokként külön öröm hogy bekerült egy figyelő szolgálat Pesterzsébet illegális szemétlerakó-helyeinek felderítése, megfigyelése céljából. A Pesterzsébeti Polgárőrség tájékoztatja az Önkormányzatot az illegális szemét-lerakóhelyek földrajzi helyéről, és az illegális szemétlerakókat figyelmezteti a tevékenység felfüggesztésére, elszállítására, valamint szabálysértési eljárást kezdeményez ellenük.
A polgármesteri beszámoló után kérdést intéztem a polgármester úrhoz hogy miért szabotálta el egy a testületi határozatban foglaltak elvégzését és miért nem nyújtotta be a kerület rövidtávú bűnmegelőzési cselekvési programját határidőre. Polgármester úr ugyan kérdésemre nem válaszolt, csak megtörten ült a pulpituson, helyette megtette ezt FIDESZ-es képviselőtársa, mivel a városvezetés ezt utána nem korrigálta ez tekinthető a hivatalos álláspontnak az adott kérdésben.