Feneket mutatott a részvételiségre fogékony lakóközösségnek az Önkormányzat. A pesterzsébeti uszoda mellé, a fagyis napernyők és a kerékpártolók mellé dugja el Pesterzsébet Önkormányzata Hartung Sándor „Átváltozás” című alkotását. Sem a képviselő-testület, sem az itt élők véleményét nem kérdezték meg róla. Az előző, fideszes városvezetés döntése alapján készül el a szobor (várhatóan május végére), a méltó elhelyezésről – sok más mulasztásuk mellett – már nem gondoskodtak. Nyilván egy hibás, kellően nem előkészített döntés korrekciójakor nehéz elvárni egy komolyan előkészített közösségi tervezés-projekt elindítását, ezt elismerem. De ilyen módon elhelyezni köztéri szobrokat nincs értelme.
A festőművész első szoboralkotásáról szerintem illetlenség esztétikai vitát kezdeményezni, köztéri szobraink szerepét az itt élők fogják meghatározni. S ez így van jól: komoly ellenérzéseket váltott ki a Kosutiban elhelyezett Sissi szobor is, többen (köztük jómagam is) giccsnek tartották, ma azonban a Pesterzsébet egyik legkedveltebb köztéri alkotásává vált: gyerekek másznak fel rá, nyugdíjasok pihennek meg mellette. Szeretjük, mert szerethető.
Ilyenné válhatna a Duna-parton talapzat nélkül, könnyen megközelíthető családbarát módon elhelyezve Hartung Sándor szobra is.
Nekem azonban meggyőződésem: a gyerekek kedvenc zsibongója, a Duna-part fagylaltozója nem megfelelő helyszín egy 2 méter magas, méretes talapzaton álló szobor elhelyezésére. A szomszédos lakóparkban élő munkába vagy iskolába vagy óvodába igyekvőket a főépítész javaslata szerint csupán egy csupasz fenék köszöntené. A délutáni csúcsidőszakban mindenki csak kerülgetni fogja, elhelyezése zavaró, láthatóan semmilyen helyi ismerettel nem rendelkezett a döntést meghozó szobor-bizottság.
Az uszoda parkját üzemeltető ESMTK-ra pedig komoly feladat hárul az állítólag a felső részén törékeny alkotás megóvásakor. Állandó csata az ott görkorizó, gördeszkázó és rohangáló gyermekekkel, az őket óvó szülőkkel.
