népszavazás Archívum - Organikus Káosz

A Fidesz sokadszor bizonyította be: fél a választóktól. Képviselőik mindent megtesznek azért, nehogy részvételi alapon dönthessünk bármiről. Se a budapesti olimpiáról, se a Városliget beépítéséről, se a Duna-part elcsúfításáról, se semmiről. Szerintük ugyanis mi választók nem értünk hozzá, így dönteni sem tudunk róla, megoldják tehát ők helyettünk.

Pesterzsébeten a fideszes képviselők a törvényben szabályozott minimumnál jóval magasabb mértékben szerették volna meghatározni a népszavazás kiírásának kritériumát, hogy esélyünk se legyen részvételi alapon dönteni bármiről is a kerületben (szerencsére elbuktak).

BRÉKING: A képviselő-testület is leszavazta a FIDESZ-frakció népszavazást ellehetetlenítő javaslatát!

A fővárosban azonban csatát nyertek a bérrettegők: összesen háromszor szavazták le, hogy népszavazás döntsön a budapesti olimpiáról.

Félnek tehát piszkosul. A félelemnek persze van alapja is: többségben vannak azok, akik hajlandóak lennének vizitdíjat fizetni azért, hogy javuljon az állami egészségügy színvonala – derül ki a Publicus Intézet felméréséből. Csak jöjjenek haza az orvosok és nővérek, ne kelljen féléveket várni a vizsgálatokra és éveket műtétekre! Magyarul egyszer volt Budán kutyavásár, ma már nem mehetnek biztosra egy népszavazás kiírásakor, akár nemet is mondhat az ország a kormány elképzeléseire. Nemet az Olimpiára, nemet a Városliget beépítésére, nemet a Duna-partot elcsúfító mobilgátra, vagy nemet akár a kötelező vasárnapi zárvatartásra. (Ez utóbbiról amúgy egymás után négy vasárnap is szavaz most a lakosság. Az első adventi vasárnap tapasztalatai alapján leszögezhető: elsöprő többség szeretné visszaállítani a vásárnapok hagyományát. A KDNP család és hagyományellenes intézkedése ugyanis a CBA oligarcháin kívül mindenkit zavar.)

Pesterzsébeten a Jogi és Közbiztonság ülésén tárgyaltuk a „A helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről” szóló 20/2001. (VI. 14.) Ök. számú rendeletet. A hatályos önkormányzati rendelet szerint a „Helyi népszavazás megtartását a választópolgárok legalább 10 százaléka kezdeményezheti a polgármesternél”. A fideszes képviselők által támogatott javaslat ezt a határt szerette volna jelentősen megemelni, ráadásul a Polgármesteri Hivatal is támogatta őket ebben a becses cselekedetükben. De ez is kevés volt, hatalmasat buktak: egyedül maradtak, még a Jobbik sem támogatta antidemokratikus álláspontjukat, így nem sikerült átvinniük akaratukat a többségen, ma képviselő-testületi ülésen persze még javíthatnak.

Azóta sem értem igazán a történteket, ugyanis a kerületben a Fidesz van ellenzékben. A többséget biztosító képviselők bíznak a választók bölcsességében és nem akarják ellehetetleníteni a népszavazás intézményét – hiába dolgozza ki annak lehetőségét a hivatal -, az ellenzéki fideszesek azonban bérrettegnek és el akarják venni ennek lehetőségét. Azon kívül, hogy félnek a választóktól sok értelmét nem látom cselekedetüknek, a fideszesek ellenzékiként az őket is segítő népszavazás intézményét próbálják gyengíteni.

A fővárosi közgyűlésben háromszor is nekifutottak a népszavazás kérdésének. Először egy módosító indítványt szavaztak le. A 2. napirendi pont volt az olimpia rendezésével kapcsolatos főváros-kormány-MOB megállapodás, amihez módosítót nyújtott be az ellenzék be, hogy legyen népszavazás az olimpia megrendezéséről. Ezt a módosítót a közgyűlés nem szavazta meg.

Majd Karácsony Gergely zuglói polgármester javaslatáról döntöttek a képviselők. A PM ugyanis Budapest olimpiai pályázatáról, a Városliget beépítéséről, valamint a Római-part árvízvédelmi megoldásáról is helyi népszavazást szeretne. Hamburg példája is azt mutatja, nincs szükség oktrojált, vagyis a helyiek által nem támogatott olimpiára. Meg kell kérdezni a fővárosban élőket valóban szeretnének-e olimpiát.

Ötvenes éveket idéző abszurd színjátékként kétszer is szavaztak a javaslatról, először ugyanis három fideszes polgármester is támogatta a javaslatot. Kocsis Máté azonban új szavazást kért, Tarlós főpolgármester pedig jelezte, hogy ki fogják elemezni a narancsközpontban ki miként szavazott az ügyben. Így aztán a bátorság hamar elfogyott, fülüket és farkukat behúzva szavaztak a renitensek is, másodszorra már egyetlen fideszes képviselő sem merte támogatni a javaslatot. Bátorság elvtársak, bátorság! Lesz ez rosszabb is ha hagyják magukat ilyen mértékben megalázni.

Amíg tehát Pesterzsébeten győzött a józan ész, addig a fővárosi közgyűlésben a félelem igazgat. Így nincs más út: folytatni a népszavazási kezdeményezést.

Ön szerint is?

Legyen-e népszavazás Budapesten?Karácsony Gergely: tegnap a fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés leszavazta a né…

Szerző: Párbeszéd Magyarországért, 2015. december 3.

Hogyan vehetünk részt a közügyeinkkel kapcsolatos döntésekben a Közgéptársaságban, avagy a részvételiség intézményének megcsúfolása.

részvétel 3.jpg Vasárnap érvénytelen, s így eredménytelen lett a Nagykőrösön tartott, az esetleges megyeváltást is firtató „négy kérdéses” népszavazás, mivel a választópolgároknak csupán 32,76 százaléka járult az urnákhoz.

Négy kérdésre válaszolhattak a nagykőrösi polgárok:

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye. hordószónok(1).jpg

Papíron a fenti kritériumnak megfelelően kiírt népszavazás mégis eleve kudarcra volt ítélve. Nem kevés közpénzt költöttünk el tehát olyan komoly döntési helyzetet teremtő kérdések megválaszolására hogy vajon egyetértünk-e azzal hogy több munkahely létesüljön. A rezsicsökkentési aláírásgyűjtéssel sokban hasonlító kezdeményezés azonban nem csak azért káros, mert az erre fordított anyagi erőforrásokat másra is fordíthatta volna az adott közösség, hanem mert értéktelenné teszi a részvételiség intézményeit. Ha sikerül a mindenkori hatalomnak elhitetni polgáraival, hogy a közügyeinkkel kapcsolatos döntések arról szólnak, hogy legyen több pénz, ingyen sör, olcsó rezsi és tojás akkor eléri célját és elveszi azoktól a döntés jogát akiket megillet.

Meggyőződésem ugyanis, hogy az állampolgári részvétel a közösséget érintő döntésekben alkotmányos alapjog kell legyen. Rögzíteni kell, hogy a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás mellérendelt formái a demokratikus hatalomgyakorlásnak. Fontos a szubszidiaritás: a helyi önkormányzati rendszer kialakítása, illetve a hatáskörök és feladatok telepítése során törekedni kell arra, hogy a leginkább érintett, önkormányzatisággal felruházott közösségek hozhassák meg a döntéseket.

A nagykőrösi népszavazás azonban nem ilyen volt, nem valódi helyi problémákat megfogalmazó kezdeményezések javaslatára kiírt népszavazásról volt ugyanis szó. Sikerült a helyi narancsuralmi propagandát összekeverni a valódi részvétellel. Egyrészt valós igény és lakossági érdeklődés nélkül nem működik a népszavazás intézménye, másrészt nem is alkalmas minden esetben a helyi vélemények és igények becsatornázására.

Az LMP pont ebből kiindulva javasolta anno, hogy az új alaptörvény teremtse meg a részönkormányzatiság (város-, településrészi önkormányzatok) alkotmányos alapjait is. A feladatok területi elven történő megszervezésére legyen biztosítva a települési önkormányzatok társulási szabadsága kistérségek létrehozására.

A települési önkormányzat a helyben élők közvetlen részvételét – a népszavazáson, népi kezdeményezésen kívül – más formában is teremtse meg. A kötelező helyi népszavazási tárgykörök bővítését javasoltuk az önkormányzati törzsvagyon, a közszolgáltatások magánkézbe adása, a költségvetés meghatározott hányadát elérő fejlesztési programok kérdésében való döntésekben. Valósuljon meg az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének szabályozása. Növeljük a közpénzügyek átláthatóságát a költségvetési folyamat szabályozásával, a közvetlen részvétel megvalósításával a költségvetés elfogadásában.

Évek óta próbálkozom Pesterzsébeten részvételi költségvetés projekt elindításával. (Az 1% SZJA támogatás mintájára a költségvetés bevételének meghatározott mértékéig (pl. 0,1 – 1% vagy konkrét összeg pl. 10 – 100 millió Ft) felhasználásáról a részvételi költségvetés szabályai alapján lehessen dönteni.)

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak a meghatározása és működésének ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott es átlátható, évente ismétlődő vita- es tervezési folyamaton keresztül. A költségvetési folyamat területi és tematikus szinten zajlik. A lakosok tematikus beszélgetéseket kezdenek egyes kiemelt témakörökben, mint a közlekedés vagy az oktatás, megfogalmazzák a problémákat és a feladatokat. Rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre. A döntés politikai felelőssége továbbra is a képviselőtestületé marad, de a döntéshozatalban szükséges javaslatuk figyelembevétele.

A részvételi demokrácia immár az európai társadalmi modell szerves része. A Lisszaboni Szerződés hivatalosan is elismeri a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia egymást kiegészítő jellegét; ezt a két fogalmat a 10., illetve a 11. cikkben fejti ki. A 10. cikk (3) bekezdése a polgárokat felruházza azzal a joggal, hogy „részt [vehessenek] az Unió demokratikus életében”, és kimondja, hogy „[a] döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”, ami utalás a szubszidiaritás elvének betartására vonatkozó követelményre. Ezáltal a részvétel polgári joggá, a szubszidiaritás pedig a részvételi demokrácia egyik pillérévé válik.

11. cikk

1. Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

2. Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.

3. Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat.

4. Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

Úgy tűnik ebben a kérdésben is unortodox politikát képvisel a kormánytöbbség.

S egyelőre úgy tűnik itt is bukásra van ítélve, csak sajnos minden ilyen lépés után egyre nehezebb újra felépíteni az országot.