A Levegő Munkacsoport elnöke Lukács András nyitotta meg a vándorkiállítást április 3-án 11 órakor a Városháza I. emeleti folyosóján.
A kiállítás húsz nagyalakú plakáton a vonatkozó kormányhatározatból vett idézetekhez kapcsolódva mutatja be a szálló por (PM10) szennyezés veszélyeit, valamint azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány és hivatalai, valamint az önkormányzatok lényegesen csökkenteni tudják a részecskeszennyezést.
A kiállítás megnyitójának érdekessége hogy a napokban tette közzé a Levegő Munkacsoport a 2011. évi légszennyezettség adatokkal kapcsolatos véleményét. A tavalyi év során ugyanis Budapesten tovább nőtt azon napok száma, amikor a levegő szennyezettsége túllépte az egészségügyi határértéket. A szennyezés hatékony csökkentésére készített kiváló kormányzati tervek továbbra is a minisztériumi íróasztalfiókokat gazdagítják, ugyanakkor a Magyarországgal szemben indított uniós jogsértési eljárás bírósági szakaszba léphet húsba vágó következményekkel.
A tárlatot április 13-áig tekinthetik meg a Városházba látogatók, bár eldugva és a lakosság elől bujtatva, de fontos kiállítás nyílt a kerületben, érdemes felsétálni az emeletre annak, aki a földszinten ügyeit intézi vagy csak arra sétál a Kosutiban.A kerületi városvezetés és a környezetvédelem kapcsolatát jól mutatja, hogy a meghívóban szereplővel ellentétben Szabados Ákos nem vett részt a megnyitón. Az alpolgármesterek egy közös fotóra ugyan összeálltak és némi előre megírt az erzsébeti helyzetet kerülő mondatot is meghallgathattunk, majd azóta is ott lógnak a plakátok magányosan a folyosón.
Pedig lehetne kerületi szinten is tenni a légszennyezés csökkentése érdekében, a kerékpárutak átgondolása, átgondoltabb forgalomszervezés, a komposztáló program folytatása sokat javíthatna a helyzeten. A Kosuti átalakítása, a forgalomcsillapító intézkedések, a Duna-part rehabilitációja az elmúlt két évben leállt, a komposztáló programmal kapcsolatos és közösségi kerttel kapcsolatos indítványaimat elutasították és csak a költségvetés hiányának szinten tartása maradt az egyetlen szempont. A probléma azonban az, hogy mire kimászunk a gödörből azt vesszük majd észre, hogy Pesterzsébet lakhatatlan és élhetetlen városrésszé alakul. A kiállítás arra is rámutat nem minden esetben pénzkérdés környezetünk, levegőnk tisztaságának védelme.
A remény hal meg utoljára: hátha az elkövetkező két hétben a kerület polgármestere és a hivatal osztályvezetői is megállnak egy-egy percre a plakátok előtt és elgondolkoznak az azon található gondolatokról. Pláne ha már a kiállítást maguknak a Hivatalba, és nem a kerületi lakóknak mondjuk a Csilibe szervezték.
Pesterzsébet környezetvédelmi tanácsnokaként egyik fontos feladatom a kerület költségvetési javaslatainak véleményezése. Hiszem, hogy lassan, az évek múlásával tanácsnok társaim is követik példámat, addig is eredményként értékelem, hogy a környezet- és természetvédelem területét kiemelten tárgyaljuk a vita során és új szempontok színesíthetik a döntés-előkészítés folyamatát.
Bár LMP-től független, civil szervezet (Humusz) szervezéséről van szó, a Duna szerelmeseként úgy gondolom, hogy mind erkölcsileg, mind pedig tényleges cselekvéssel támogatandó.