Egy pesterzsébeti gyereknek ugyanakkora joga van a minőségi közoktatáshoz, mint egy budainak!

Meglepő módon – a Fidesz frakció személyeskedő, a valódi problémákat eltusolni kívánó felszólásai mellett – valódi vita zajlott a kerületi közoktatásról a testületi ülésen két iskola ingatlanjának egyházi kézbe adásának kapcsán.

Bár a döntés borítékolható volt (az új taxikártya koalíció csont nélkül megszavazta az átadást), a párbeszéd létrejötte, a kerületi oktatásról folyó diskurzus önmagában előrelépés még akkor is, ha sokan másfélét gondolunk a gyermekcentrikus közoktatásról, esélyegyenlőségről, nevelésről.

Az előzményekről a linkre kattintva olvashat, a cikk további részében pedig az érdemi vitán elhangzottakat foglalom össze, a személyeskedő, pártpolitikai hozzászólásokat, részeket és a döntést megelőző (amúgy nagyon fontos) jogi felvetéseketkivágva, elsősorban arra koncentrálva, hogy a vita során ki mit képviselt oktatási kérdésekben.

Havasi Zoltán (FIDESZ): Fontosnak tartja, hogy a lakosságot különböző felületeken tájékoztassák a kerületben zajló fontos ügyekről, kérdésekről, testületi döntésekről. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez csak akkor szolgálja a kerületben élők érdekeit, hogy ha törekednek a teljes körű tájékoztatásra….

Buc-Horváth Gabriella (FIDESZ): A bizottsági üléseken is jelezte, hogy a hivatal, illetve személy szerint, mint az oktatásért felelős alpolgármester körbejárta mind a két iskolával kapcsolatos nézeteket. Megkérdezte az iskolák igazgatóit, a tanárokat, a szülőket, és nem utolsó sorban a képviselő-testület tagját Jurák Tamás képviselőt is, aki elég pozitívan nyilatkozott arról, hogy az iskolákban nagyon jó felszereltséggel, nagyon jó feltételek között dolgoznak. Mi itt a probléma? Hiszen csak addig lehet ezt az épületet használni, amíg iskolának használják. Amíg átadták az iskolákat, addig mind a két iskolában nagyfokú felújítások voltak. Arról nem is beszélve, hogy olyan feltételeket biztosítottak a tanároknak, a gyerekeknek… megjelentek a digitális táblák, megkapták a digitális eszközöket. Amennyiben ezt a feladatot nem végzik, nem oktatásra használják az épületet, akkor automatikusan visszaszáll az önkormányzatra a tulajdonjog. Ennek függvényében szavazzon a képviselő-testület!

Mach Péter (Zöldek): Megszólítottak bizottsági ülésen is, és ha jól értem akkor most itt a képviselő-testületi ülésen is. …. Személy szerint egy blogposztot írtam a kerület oktatási helyzetéről, azzal most is azonosulni tudok. Ráadásul egy blogposzt műfajából adódóan szubjektív, az mégiscsak egy véleménycikk.

Az állításom a cikkben, hogy önkormányzati képviselőként aggodalommal tölt el, ha egy iskolában a 2022-es kompetencia felmérés matematikai és szövegértés eredménye alapján a végzősök 70%-a nem éri el az alapszintet, sőt 50%-a a minimum szintet sem!

Ha erről az alapállításról gondolja azt Havasi Zoltán alpolgármester, hogy félreviszi az embereket, akkor ezt érdemes megvitatni.

Az a felvetésem, a problémám, hogy azok a képviselők, akik most a teremben ülnek pontosan tudják, hogy a rendelőintézetet is átadta az önkormányzat az államnak, levéve ezzel a problémát a kerület nyakából, azt gondolván, hogy az állam ezt sokkal jobban fogja csinálni nálunk, nagyobb erőforrást felhasználva, szervezettebben. Jobban, mint ahogyan az önkormányzat tette.

S a végeredmény: lehet, hogy az önkormányzat sem csinálná jobban, de ahogyan most működik az maga a borzalom. Abban ugyanis közös nevezőre kell jutnunk, hogy nincsenek jó állapotban a rendelőintézet bizonyos szolgáltatásai. S ebbe most az önkormányzatnak nincs beleszólása és ez bizony nem jó!

Ebből az irányból próbáltam a cikket is megírni, nyilván kiemelve  egy kompetencia felmérést, összehasonlítva a többi kerületi iskola kompetencia felméréséval, sőt megvizsgálva a 2023-as eredményekkel, hogy egyszeri esetnek vagy általánosnak tekinthető-e a valóban kiugróan rossz eredmény?

Három kérdéscsokrot dolgozott fel, tudom most néhányan azt gondolják, hogy most rabolni fogom a testület idejét, pedig amíg lehet beszélni erről, addig beszéljünk erről, utána minek!

Beszéljenek arról, hogy egy fenntartóváltás esetén bizony meg kell vizsgálni, hogy segíti-e a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való jogát ez a fenntartó váltás, és ebben azt kell állítsa, a szülőkkel történő beszélgetések és a felmérések adatait megvizsgálva – hogy a két iskola oktatási színvonala között – nagyon nagy különbség. Abban az esetben, hogy ha akár a képviselőtestület, akár az önkormányzat úgy érzi, hogy nem minden iskolája nyújtja azt, hogy az itt élőknek a közoktatáshoz való alapjogát minőségi szinten biztosítsák, akkor ebben ez esetben az önkormányzat mit tehet, akkor, ha állami kézben van, s az állam felügyeli, vagy ha az egyház felügyeli, milyen módon tudnak segíteni? Milyen szakmai segítséget tudunk nyújtani a fenntartó felé?

Ellenzékiként persze könnyen állíthatom, de ettől még tény: nagyon súlyosnak érzem a kerületi oktatás helyzetét, és nagyon nagy felelősségét látom az új városvezetésnek, hogy ezt megoldja.

Nyilván az előző városvezetésnek is van benne felelőssége, de például anno nagyon jó megállapodást kötöttek a József Attila Általános Iskola esetében az egyházzal. Az Ő képviselőjük a levelében nem is fenyegette perrel az önkormányzatot. A megállapodást betartotta, ez az iskola fejlődik. Lehet vitatni, hogy jól, vagy rosszul, de személy szerint érzi a fejlődést annak alapján, amit a szülők mondanak, a kompetencia felmérések nem mutatják ennek az ellenkezőjét.

Van egy másik iskola, ahol azt érzi, hogy ez nem abba az irányba megy. Tudja, hogy elfogadva azt, hogy dönt majd most a testület, még egyszer kéri a városvezetést, hogy gondolják végig azt, nagyon kevés beleszólása, lehetősége van az önkormányzatnak, hogy az itt élőknek az alap közoktatáshoz való jogának a minőségét biztosítsa, ezzel a döntéssel még kevesebb lesz!

Márpedig közös célunk kellene legyen, hogy Pesterzsébeten ugyanolyan lehetőségei legyenek egy szülőnek, hogy milyen iskolába íratja be a gyerekét, mint Budán, mert egy kerületi gyereknek ugyanakkora joga van a minőségi közoktatáshoz, mint egy budainak!

Ez így volt tíz éve, és így van most is! Véleménye szerint ezzel lehet majd vitatkozni, mert még rosszabb a helyzet.

Szabados Ákos (FIDESZ): Nyilvánvalóan nem itt kell ezt itt megvitatni. Lehet vitatkozni, ez egyértelmű! Hozzáteszi, hogy amit ez a kerület az elmúlt években, vagy évtizedekben az utánpótlás-nevelésben és a gyerekek számára a testnevelés-oktatásban tett, az véleménye szerint fővárosi szinten is példaértékű, akár a jégcsarnokot, akár az uszodát veszik alapul. Még sorolhatna néhány dolgot, ideértve akár a Duna-parti csónakházat, az ESMTK támogatását, a korcsolya, az úszásoktatást. Úgy gondolja, hogy az elmúlt évtizedekben mind szakmailag, mind egyéb módon is – függetlenül a kompetencia felmérésektől – jelentős és komoly összegeket költött az önkormányzat arra, hogy ne szenvedjenek ilyen értelemben hátrányt a pesterzsébeti gyerekek. Tegyék hozzá, hogy az a rendszer, ami működik ebben a városban, azt a rendszert annak idején sajnos az úgynevezett – annak idején elfogadott – önkormányzati törvényben és a forrásmegosztásban az előző többség – beleértve önmagát is – követte el, aminek eredményeképpen a XIII. kerület egészen másfajta életszínvonalat biztosít az ottani lakosoknak, és a budai kerületek is másfajta lehetőségekkel bírnak. Két cikluson keresztül nem látott fővárosi főpolgármestert ebben a kerületben. Utoljára az irodájában Tarlós István járt személyesen. Számtalan olyan momentum hiányzik, amely ettől az ügytől sokkal messzebbre viszi a történetet. Alapjaiban kellene néhány dologhoz hozzányúlni. Elsősorban hozzá kellene nyúlni ahhoz a rendszerhez, ami most van, a huszonnégy, kvázi „kiskirálysághoz”, mert ez egy pazarló, nem jól működő rendszer és ezt személy szerint többször, több fórumon az elmúlt években, évtizedekben is elmondta. Ezen belül is egy kis szegmensét meghúzni, az azt jelenti, hogy akkor bátornak kell lenni, az egész szövetet fel kell bontani. Személy szerint szurkol annak, hogy az önkormányzati törvényhez nyúljon hozzá a kormányzat. Nem biztos abban, hogy ez a 2026-os választások előtt megtörténik, de hozzá kellene nyúlni ahhoz a részhez, amely Budapestről szól. Erre azért volna szükség, hogy hatékonyabb, jobban átlátható, egalizáltabb rendszer szülessék pontosan azért, hogy ne azon kelljen vitatkozni az Attila utcai, a Vörösmarty utcai iskolában, vagy pedig egy rózsadombi iskolában tudnak többet nyújtani a gyerekeknek. Úgy gondolja, hogy bízzanak a saját pedagógusaikban, az egyháznak abban a fajta elszántságában, aminek nem az a célja, hogy tulajdonhoz jusson, hanem az, hogy minőségibb oktatást tudjon nyújtani, karitatív tevékenységet végezzen. Nyilvánvalóan a saját értékrendje szerint próbálja az egyház az oda járó tanulókat kezelni, és valamilyen mértékben tájékoztatni. Ettől még az Ő oktatás, nevelés iránti elszántságukat az önkormányzatnak valóban segíteni kell. Egyetértés van abban, hogy meg kell nézni, hogy az önkormányzatnak milyen lehetőségei vannak. Sajnos nem túl sok van, közvetett lehetőségük például – amivel éltek is – a sporton keresztül teljesült be. Meg kell nézni, hogy milyen lehetőségeket lehet még ezek mellett felsorakoztatni.

Szalontai Tibor (MSZP): Örül annak, hogy kicsit szélesebb kontextusban kezdtek beszélni a dologról, mert személy szerint is szeretné ilyen távban elmondani a véleményét. Úgy gondolja, hogy az önkormányzatoknál a helyi közösségeknél nincs jobb lehetőség arra, hogy megfelelő oktatást, egészségügyet és egyéb szolgáltatásokat lehessen biztosítani, csak az önkormányzatoknak oda kell adnia a megfelelő feltételeket. Jelen állás szerint nem ez a politika fő iránya, hanem az állam felé történtő elmozdítása a feladatoknak, ami véleménye szerint a dolgot kevésbé teszi hatékonnyá. Amit Buc-Horváth Gabriella alpolgármester asszony elmondott, hogy amióta egyházi fenntartásban folyik az oktatás, azóta a József Attila Általános iskolában a feltételek kedvezőbbek lettek. Ez nem az egyházi fenntartás dicsérete, hanem ez az állami fenntartás kritikája, mert ha már az állam átvette a fenntartást és nem segítette az oktatás minőségét megfelelő feltételrendszer kialakításával, akkor ez az Ő kritikájuk. Úgy gondolja, hogy az önkormányzat igyekszik ebben segítséget nyújtani akár az egyháznak, akár bárki másnak, aki fenntartó, ez természetes, hiszen a gyerek az első! A munka, az oktatás, a nevelés minősége szempontjából vajon van-e jelentősége annak, hogy saját tulajdonban folyik-e a munka, vagy más által fenntartott tulajdonban?  Ezt a kérdést a levegőben hagyja, de úgy gondolja, hogy nincs különbség. Jelenleg sem akadályozza meg az egyházakat abban, hogy jó fenntartók legyenek, jó oktatás legyen! Elvi problémái vannak a dologgal, nemcsak a tulajdonba adással, hanem az egész konstrukcióval, ennek ellenére annak szurkol, hogy mindkét iskolában jobb legyen az oktatás, nevelés színvonala.

Gyuricza-Somodi Klára (Momentum): A sport terén érezte magát megszólítva. Számára azért esett rosszul az a levél, amelyet az iskola írt, amelyben azt írták, hogy amennyiben nem kapják meg az épület tulajdonjogát, akkor Ők perre viszik a dolgot, mert sokat próbál tenni az önkormányzat a pesterzsébeti gyermekekért az utánpótlás és a sport terén. Volt egy iskola, amelyet nehezen lehetett bevonni a diákolimpiába is. Ez pont a Vörösmarty Általános Iskola volt. Hihetetlen számára, hogy 5-10 aranylábú focistája nincs az iskolának, aki részt vegyen a diákolimpián és kicsit focizzon a Zodony utcában. Kéri, hogy próbálják meg rávenni Őket, hogy a kerületi rendezvényeken – ami a gyerekek mozgásának lehetősége, és célja – vegyenek részt. Ennek fontosnak kell lenni! Kéri Buc-Horváth Gabiella alpolgármester asszonyt, hogy járjon közben, hogy vegyenek részt minél több kerületi rendezvényen, és a diákolimpián.

Csaszny Gábor (LMP): Nem szándékozott a napirendhez hozzászólni, de az iskola az ő választási körzetében van. Kérdezi, hogy ha az megtörténik, hogy augusztus végén megszüntetik, mint az evangélikus iskolákat, akkor hova kerülnek a gyerekek? Komolyon ezt kellene mérlegelni, és bármennyibe kerül is… de az épületet visszaadják oktatók nélkül?

Havasi Zoltán (FIDESZ): Megköszöni, hogy Mach Péter aggódik értük, megnyugtatja, hogy el fogják bírni ennek a tehernek a súlyát és azért fognak dolgozni, hogy a kerületet tudják építeni. … Hozzáteszi, hogy ez a vita szerinte nem ehhez az előterjesztéshez kapcsolódik. … Itt most teljesen másról döntöttek. Az más kérdés, hogy ugyanakkor az önkormányzatnak kötelessége megvizsgálni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudják segíteni az összes kerületi oktatási intézmény azért, hogy növekedjen, javuljon a kerületi oktatás színvonala, nemcsak az egyházi iskolákban, hanem valamennyi iskola tekintetében. Úgy gondolja, hogy fontos, hogy az egyházakkal jó alapokon nyugvó kapcsolatot alakítsanak ki és építsenek. Ez is a kerület javát szolgálja, mint ahogy valamennyi kerületi közösséggel való értelmes párbeszéd kialakítására kell törekedni.

Jobb lesz-e a pesterzsébeti diákoknak, ha az egyházak einstandolják az iskoláinkat?

Csütörtökön dönt a képviselőtestület arról, hogy ingyenesen átadja-e az önkormányzat az ingatlan és ingóságvagyonát a József Attila Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és a Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola fenntartójának.

Ön hogy döntene? Szavazzon a linkre kattintva!

A fővárosi önkormányzatok jelentős része úgy döntött, hogy bérbe vagy ingyenes használatba ad az egyházaknak ingatlanokat, ingóságokat köznevelési célból, – kölcsönösen előnyös szerződést kötve a fenntartókkal -, de a tulajdonjogot nem adja át.  A döntések egy része jónak, mások hibásnak bizonyultak. Van ahol a döntés érdemi javulást nem okozott a kerület oktatásnak színvonalában, sőt növelte az állami intézményekben a szegregációt, más esetekben szerves részéve váltak a kerület oktatásának és javították annak minőségét.

Az állam azonban jogszabályban rögzítette, hogy az önkormányzatok teljesítménytől, eredményességtől, a kerületi köznevelésben ténylegesen betöltött szerepüktől függetlenül ingyenesen adja át a vagyonát az egyházaknak.

A XV, XIX és XX. kerületi önkormányzatok azonban alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az einstanddal kapcsolatban. Idén májusban azonban azt elutasították, nem is kellett sokat várni: a két kerületi egyházi iskola ingatlanjának és ingóságainak ingyenes átadását kérelmezte szeptemberben a két fenntartó. (Bővebben az alkotmányossági panaszról a linken olvashat).

Számos szülővel beszélgettem, elemeztem az elmúlt évek kompetencia felméréseit, a fenntartók ígéreteinek betartását, milyen módon és minőségben tudják biztosítani az oktatás színvonalát, a diákok sportolási, nyelvtanulási lehetőségeit, milyen a zeneoktatás.

Önkormányzati képviselőként aggodalommal tölt el ha egy iskolánkban a 2022-es kompetenciafelmérés matematika és szövegértés eredményei alapján a végzősök 70%-a nem éri az alapszintet, sőt 50%-uk a minimumszintet sem.

S nem érzem, hogy az átadás után érdemi, minőségi fejlődés indult volna el az adott intézmény oktatásában. A 2023-as eredmények pédául ezen a linken böngészhetőek.

Íme néhány fontos adat a 2023-as felmérésből:

József Attila Katolikus Nyelvoktató Német
Nemzetiségi Általános Iskola

Vörösmarty Mihály Református Általános
Iskola

A két iskola eredménye szignifikánsan eltér nem csak a szülőkkel történő beszélgetések, de a felmérések alapján is. Emiatt 3 nagyon fontos dilemmát látok a kérdésben: szakmait, gazdaságit, tulajdonjogit. Nem titkolom, az elsőt tartom a legfontosabbnak.

A 3 kérdéscsokor:

  • Milyen szakmai változások történtek a fenntartóváltás után? Segíti-e a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát? Milyen szakmai segítséget tud nyújtani az önkormányzat/állam, ha a fenntartó ezt nem tudja biztosítani?

Itt nagyon súlyosnak érzem a helyzetet és a FIDESZ-MSZP városvezetés felelősségének tartom, hogy lépéseket tegyen ez ügyben.

  • Milyen gazdasági segítséget nyújthatunk, hogy biztosítsuk a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát?

Ebből a szempontból nagyon komoly különbség van a két most tárgyalt iskola esetében. A József Attila Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola esetében a javaslatunkra hasznos és sikeres megállapodást kötött az önkormányzat a fenntartóval. Ennek köszönhetően folyamatosan, arról az önkormányzatot tájékoztatva zajlanak a fejlesztések az ingatlanban.

A másik iskola esetében ilyen megállapodás nem született.

Az önkormányzat és a pesterzsébeti szülők, diákok érdeke az, hogy mindkét iskolával ugyanolyan megállapodás szülessen és elvégezze a fenntartó a szükséges fejlesztéseket, hogy Pesterzsébeten is hasonló feltételekkel lehessen tanulni, mint a Duna túloldalán. Ennek azonban a biztosítéka pont az, hogy az iskolák feladatellátásához szükséges ingó és ingatlan vagyon térítésmentes átadására ne kerül sor.

  • Milyen módon tudja a kerület biztosítani az egyházi iskolákban tanuló pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való alapjogát, ha átadja az ingatlant és ingóságokat az egyháznak? S ha ilyen biztosíték nincs, akkor megtegye-e ezt?

A válaszom erre a legegyszerűbb: ha az átadással elveszíti a biztosítékait a kerület, hogy ezekben az intézményekben minőségi közoktatáshoz jussanak a pesterzsébetiek akkor ne tegye meg. Vagyis szükséges, bár nem elégséges feltétel az, hogy a két fenntartó biztosítsa, hogy a két iskola felzárkózzon a fővárosi iskolák átlagához és ezt a színvonalat hosszútávon is tartsa.

Pesterzsébet megvédi a gyermekeit!

Pesterzsébet ismét példát mutat a többieknek: képviselői úgy döntöttek nemet mondanak arra, hogy biodíszletként gyermekeket használjanak fel politikai álláspontjuk vagy tevékenységük népszerűsítésére és erre szólítják fel politikustársaikat is. Nem kívánják az oktatási és nevelési intézményeket eszközként felhasználni nézeteik terjesztésére, népszerűségük növelésére.
_ncs_modified_20150419154116_maxw_640_imageversion_default_ar-150418911.jpgAz elmúlt hónapokban számos olyan eseményről számolt be a média, amelyek során politikusok gyerekeket használtak biodíszletként ahhoz, hogy politikai álláspontjukat vagy tevékenységüket népszerűsítsék. A rendszerváltás egyik fontos alaptétele volt, hogy az oktatási és nevelési intézményekben nincs helye a pártpolitikának. Teljesen mindegy, hogy kormányablak átadásáról, politikusok által óvodában felolvasott meséről, pártok gyermekelőadással fűszerezett ajándékozási akciójáról, képviselők születésnapjára szervezett óvodai műsorról van szó, a jelenleg is hatályos köznevelési törvény egyértelműen fogalmaz: tilos a pártpolitizálás közoktatási intézményben.

A múlt héten vetettem fel a blogomon a problémát és megkérdeztem a kerületben élőket róla:

Ön helyesli, ha pártpolitikusok járnak óvodákba kampányolni?

A válaszadók 89%-a ellenezte, s csupán 11% gondolta úgy, hogy ez belefér.

Akkor azt ígértem a soron következő testületi ülésre napirendre vetetem a kérdést. Kezdeményezésemre kilenc képviselőtársammal közösen határozati javaslatot nyújtottunk be.

A köznevelési törvény betartatása és a diákok, szülők jogainak védelme mindenekelőtt az intézményvezetők, a pedagógusok és nevelők felelőssége. A politikusoknak ugyanakkor kötelezettsége, hogy ne idézzenek elő olyan helyzetet, amelyben a pedagógusoknak, nevelőknek, akik sok tekintetben kiszolgáltatottak, a „politikai pedofíliától” kelljen megvédeniük a gyerekeket. 1392315363_6566.jpg

Kilencünk beadványa alapján az Eötvös Károly Intézet ajánlását is figyelembe véve, Pesterzsébet Képviselő-testületete, az alábbi határozati javaslatot fogadta el.

Határozat

A közoktatás és köznevelés fontos eleme a közös európai és alkotmányos értékeink közvetítése mellett a demokráciára nevelés is. Demokráciára azonban csak akkor képes nevelni, ha a pártpolitika a törvényi tiltásoknak megfelelően nem jut be az iskolákba és óvodákba.

Pesterzsébet képviselő-testületének tagjai nem kívánják az oktatási és nevelési intézményeket eszközként felhasználni nézeteik terjesztésére, népszerűségük növelésére, ezért vállalják – és erre felszólítják politikustársaikat is – , hogy:

 

  1. Nem küldik és nem viszik politikai pártok adományait a kerület iskoláiba és óvodáiba.
  2. Nem küldenek és nem visznek pártpolitikai tevékenységüket népszerűsítő szövegeket az adott intézményekbe sem a gyerekeknek, sem pedig a pedagógusoknak.
  3. Pesterzsébeti iskolában és óvodában pártjuk politikai akciójáról, ajándékozásáról nem készítenek a nyilvánosság számára sem beszámolót, sem felvételt.
  4. Iskolai, óvodai látogatást, részvételt óvodai, iskolai ünnepségen nem használnak fel pártjuk népszerűségének növelésére.

Köszönöm

  • Csaszny Márton,
  • Fekete Katalin,
  • Komoróczy László,
  • Kovács Eszter,
  • Nagy Lászlóné,
  • Nemes László,
  • Nemesné Németh Judit,
  • Somodi Klára képviselőtársaimnak az együttműködést és közös munkát.

S köszönöm Gémesi Emesének és Völgyesi Krisztiánnak hogy szintén támogatták a javaslatot.

Hiszem, hogy bölcs döntést hozott a képviselő-testület józan többsége: a pártpolitikának nincs helye az óvodáinkban és iskoláinkban!

Kérdések és válaszok az iskolai beiratkozásokról

iskolás.jpgA májusi testületi ülésen kérdéseket tettem fel Szabados Ákos polgármesternek és Körmendyné Kökény Eszter osztályvezető asszonynak milyen módon érintették a pesterzsébeti diákokat és szüleiket a változások az iskolai beiratkozások során.

A kérdéseim az alábbiak voltak:

  • Hány osztály indult 28 fő felett a kerületben?
  • Volt-e olyan iskola ahonnan körzetes gyermeket másik kerületi iskolába kellett küldeni?
  • Nőtt-e a speciális tanrendű, tagozatos osztályok esetén a túljelentkezés az idén?

Emlékeztetőül:

Válsághelyzet alakult ki, mert a kormány nem készült fel időben a tanévkezdésre, a részben a jogszabályváltozásoknak köszönhető megnövekedett iskolaköteles gyerekszámra nem voltak felkészülve a fogadó iskolák. A Kormány úgy reagált a válsághelyzetre, hogy néhány nappal a beiratkozások előtt, március 28-án a Klebelsberg Központ vezetője jogszabály-módosítást kezdeményezett, hogy nagyobb létszámmal is indulhassanak osztályok szeptembertől: „Ez azt jelenti, hogy 27 helyett akár 32 gyerekkel is indulhatnának osztályok”.

A testületi ülésen szóban nem kaptam választ, így írásban küldték meg azt:

Mach Péter képviselő úr

részére

Tisztelt Képviselő Úr!

A 2013. 05. 09-ei ülésén az általános iskolai beiratkozással kapcsolatban feltett kérésére a következő tájékoztatást adom.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény alapján az intézmények fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, így az általános iskolai beiratkozás ügyintézése az ő feladtuk.

Kérdéseire a Budapest XX. kerületi Járási Tankerületi Igazgatóságtól az alábbi tájékoztatást kaptuk:

A beiratkozás adatainak összesítését követően 19 elsős osztály indul, ebből 11 osztály létszáma több 25 főnél. A legalacsonyabb létszám egy 14 fős osztály.

A német nemzetiségi oktatás és a sport iránt volt nagyobb érdeklődés. A szülők választásában az iskolák híre, és az óvodapedagógusok véleménye volt a meghatározó.

Az iskolák jelzése szerint 25 elutasítás történt, ebből hárman fellebbeztek. Az ügyek még nem zárultak le.

A legnagyobb gondot a beiratkozáskor lakcímváltozás okozta. Sokan még a beíratás első napján (a második napon zárva volt a Kormányhivatal) jelentkeztek át új állandó lakcímre. Annak ellenére, hogy csak egy választott iskolába lehetett idén jelentkezni, még mindig voltak, akik több helyre jelentkeztek. Volt olyan intézmény, amelyik idén sem tartotta be teljesen a beíratás menetét.

A végleges osztálylétszámok csak szeptemberre alakulnak ki, mert még mindig vannak szülők, akik a fennmaradó üres helyekre akár más kerületbe is elviszik a gyerekeket, valamint a természetes költözések miatt.

Még mindig van mozgás, szinte naponta változnak a létszámok.

Budapest, 2013. május 24.

Szabados Ákos

polgármester

Önök mit tapasztaltak?

A hatalmas első napi tumultuson kívül okozott-e komoly problémákat a kormány intézkedéssorozata vagy Pesterzsébet ismét kimaradt a botrányokból?

Madarak és fák napja Pesterzsébeten

„…évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.”

madarak_es_fak_napja 1.jpgPesterzsébet idén is kiírta a Madarak és Fák napi környezetszépítő pályázatot. Immár hagyománynak tekinthetjük, hogy a kerületi iskolák és óvodák évente beszámolnak környezetvédő, parképítő tevékenységükről és május elején egy ünnepség keretében osztjuk ki a díjakat.

Az idei pályázatok elbírálására is bizottság alakult, együtt dolgoztunk benne a kerületi oktatásért felelős és a környezetvédelem ügyét képviselő hivatalvezetők és önkormányzati képviselők.

A bizottság tagjaként örömmel vettem részt idén is az értékelésben. Örömöt és reményt jelentett a kerületi óvodák és iskolák kertjeit, parkjait és balkonjait, zöldfelületeit megismerni.

Örömöt, mert a kezdeményezésnek is köszönhetően az erzsébeti óvodák és iskolák zöld felületei gondozottak és megművelésük a pedagógia programok részét képezi, például az óvodai csoportonként kialakított és gondozott ágyások.

És reményt, mert azt tapasztaltuk, hogy az erzsébeti gyermekek a felnőtteknél is jobban tudják mit jelent vigyázni természeti értékeinkre, szeretni és gondozni a körülöttünk élő növényeket és állatokat.

Reményt, mert valódi közösségi kertek vesznek minket körül a kerületben az iskolák és óvodák udvarain. Palántákat ültetnek, hagymákat dugványoznak. Gondozzák a gondosan kialakított ágyásokat, botanikus kerteket. Óvodások és kisiskolások csíráztatják a kiültetésre kerülő növényeket, így nyomon követhetik a növény fejlődését a magtól egészen a termő kifejlett zöldségig. Egyre több helyen jelennek meg a fűszernövények és zöldségek, sőt ribizli, szőlő és egres is a veteményesekben a dísznövények mellett.

A kertek ülőpadokkal, kerti cserjékkel és sziklakertekkel gyarapodtak. Több intézményben a lehullott levelek és a lenyírt fű már nem hulladék, hanem a talaj minőségét javító komposztanyag. Egyre több intézményben honosodik meg az egy gyermek – egy virág akció.

madarak_es_fak_napja 2.jpgS egyre többet törődünk madarainkkal és állatainkkal is, nem csak a minket körülvevő növényekkel, fákkal, virágokkal és cserjékkel. Egyre több helyen találkozhatunk madárodúkkal, kerti tavakkal.

Faludy György költő szerint azért szeretjük a madarakat, mert az ember mellett az egyetlen élőlények, melyek jókedvükben fütyülnek és énekelnek.

A pályázatokat böngészve jó kedvű lettem én is, mert ezek a kertek öngondoskodásra nevelnek, a közös ásás, locsolás fejleszti a felelősség érzetet és érdekes elfoglaltságot jelentenek nemcsak a gyerekeknek, de a szülőknek és a pedagógusoknak egyaránt.

Szülők készítik elő az ágyásokat, segítenek földcserében, mulcsozásban, árokásásban és öntöző berendezések kiépítésében.

Külön kiemelném a Gyulai István Iskolában idén kialakításra kerülő Irodalmi virágoskertet. Ez a gyerekek önálló könyvtári kutatómunkájára épülő kiállítás. A kiállítás alapját a tanulókkal közösen kiültetett növények, virágok és a hozzá kötődő kültéri faliújságon megtekinthető versek, dalok, prózák kompozíciója.

Idén az értékelés során az iskolák közül 2, az óvodák közül pedig 3 intézményt emeltünk ki a többi közül.

Az értékelés során azt figyelembe is vettük, hogy az adott intézmények nevelési és pedagógiai programjai különböznek egymástól. Ami egy Zöld Ovinál szinte kötelező elem, az egy másfajta nevelési program alapján működő intézménynél plusz befektetett energiát jelent.

Hogy mire voltunk igazán kíváncsiak és mi alapján döntöttünk:

Fontos szempont volt a környezet rendezettsége, a tisztaság, a növényzet védelme. Külön figyeltük, hogy mely intézményekben milyen módon vesznek részt a szülők, az ovisok vagy iskolások a növények gondozásában.

Idén fontos szempont volt, hogy az elmúlt évhez képest mely intézményekben mutatkozott fejlődés a tavalyi állapotokhoz képest.

Nem elsősorban a legszebb, leggondozottabb intézményeket, hanem az elmúlt év munkájának köszönhető változást díjaztuk tehát. Vizsgáltuk, hogy a veteményesek, tanösvények, sziklakertek mennyire informatívak, sokszínűek. S nem utolsósorban arra is kíváncsiak voltunk a tantermekben, folyosókon, óvodai szobákban mennyi virág van és mennyire harmonizál a környezettel.

Kiemelt iskolák:

1) József Attila Általános Iskola

2) Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Kiemelt óvodák:

1) BAROSS OVI KINDERGARTEN Baross u. 81. alatti tagóvodája

2) Gyermekmosoly Óvoda Lajtha László utca 5-7 alatti tagóvodája

3) és a Nagysándor József utcai Kerekerdő Óvoda,

A pályázó kisiskolások és óvodások példát mutattak nekünk szülőknek arra miként tudjuk beengedni a kerületbe a jó levegőt, a zöldet és a tisztaságot. Hogy parkjainkat, kertjeinket óvni és gondozni kell, hogy természetes vizeink tisztasága hosszú távon nemcsak a kellemes folyóparti pihenést, hanem ivóvízkészletünket is biztosítja.

Szóval nem fogyott el minden remény, a felnövekvő új generáció már tudja, hogyan kell harmóniában élni a természettel, addig pedig némi önmegtartóztatás a felnőttek részéről és megmenekülhet a kékbolygó.

 

Átmegy-e a pótvizsgán a városvezetés?

potvizsga_felkeszules_1.jpg

Újra napirenden a Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ügye Pesterzsébeten.

Néhány hónapja szakmai alázatból és konfliktus-kezelésből elégtelenre vizsgázott Pesterzsébet városvezetése.

„Unortodox” módon zajlott az igazgatóváltás az erzsébeti zeneiskolában: volt régi pályázat, új pályázat, aláírásgyűjtés, képviselő-testületi taktikázás és sok halogatás, nincs viszont a mai napig igazgató.

A képviselők többsége szerint az iskola pedagógusai, a szülők, az itt élők nem voltak képesek dönteni arról, hogy ki legyen az iskolaigazgató, ezért a testület nem volt hajlandó kinevezni azt a személyt, aki mind szakmailag alkalmas rá, mind pedig az iskola pedagógusai és a szülők elégedettek vele, és alkalmasnak tartották erre a posztra.

Most pótvizsgára bocsáttatott, csütörtökön dönt ugyanis a testület az ismételten kiírt pályázat alapján az új igazgató személyéről. Az intézmény volt vezetője már nem pályázott.

2012. október 4-ig egyetlen pályázat érkezett be. A pályázat megfelelt a jogszabályi előírásoknak, valamint a pályázati kiírás követelményeinek. A nevelőtestület egy elnökből és két tagból álló előkészítő bizottságot hozott létre.

Az előkészítő bizottság a hatályos jogszabályok szerint járt el, írásban bekérte a véleményeket és azokat csatolták a jegyzőkönyvhöz, megszervezték és levezették a nevelőtestületi és az alkalmazotti értekezletet. Az egyes fórumok jogosultjai a pályázatokról az alábbi véleményt alkották.

A Lajtha László Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a 2012. november 14-én megtartott nevelőtestületi értekezleten 45 főből 39-en voltak jelen. A szavazásra jogosultak száma 39 fő. A titkos szavazás eredménye: a 39 érvényes szavazatból 21 fő támogatta a pályázó vezetői programját (54%), 18 fő nem támogatja a vezetői programot, 46%.

Az alkalmazotti értekezleten 61 főből 46-an vettek részt. A szavazásra jogosultak száma 46 fő. A titkos vélemény-nyilvánítás során a 45 érvényes szavazatból a pályázót 17 fő, (38%) tartotta alkalmasnak az intézményvezetői feladatok ellátására, 28 fő nem tartotta alkalmasnak.

A pályázó nyilatkozott arról, hogy nyílt ülést kér.

Fentiek miatt a szülők, érdeklődő pesterzsébeti polgárok, a tantestület tagjai is részt vehetnek az ülésen és megismerhetik a döntést megelőző vita során felmerülő érveket és ellenérveket.

A pályázat anyaga tehát a honlapon, az értekezlet jegyzőkönyve az Oktatási, Kulturális és Sport Osztályon megtekinthető.

Bölcs döntést!