Pesterzsébet is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz?

A pesterzsébeti képviselő-testület elé került az az önálló képviselői indítványom, amely kezdeményezi, hogy kerületünk is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz . A javaslatot hét képviselő közösen nyújtotta be, mert hisszük, hogy ez a program valódi segítséget nyújthat a kerület lakóinak, különösen a panelházakban élőknek.

Mi is az a Zöld Panelprogram?

A főváros által elindított Budapesti Zöld Panelprogram célja, hogy segítse a panel- és egyéb iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítését. Ez nem csupán környezetvédelmi szempontból előremutató, de konkrét, kézzelfogható előnyöket is jelent:

  • Csökkennek a rezsiköltségek: kevesebb fűtés, kisebb számlák.
  • Egészségesebb otthonok: megszűnnek a huzatok, javul a hőkomfort, csökken a penészedés.
  • Nő az ingatlan értéke: akár 10-15%-kal is.
  • Zöldebb, élhetőbb Pesterzsébet: kisebb szén-dioxid-kibocsátás, jobb levegőminőség.

Hogyan működik a program?

A program két szakaszból áll:

  1. Projektelőkészítés – 100%-os, vissza nem térítendő támogatás az előkészítő dokumentációra (max. 2 millió Ft/épület).
  2. Beruházás – akár 50%-os vissza nem térítendő támogatás, minimum 10% önerő és maximum 60% banki hitel kombinációjával.

A program az 1+1 forint elve alapján működik: a támogatás felét a kerületi önkormányzat, másik felét a főváros biztosítja.

Kik vehetnek részt?

A támogatásra azok a pesterzsébeti társasházak és lakásszövetkezetek jogosultak, amelyek:

  • 1946 és 1995 között épültek panel vagy iparosított technológiával,
  • legalább 10 lakásosak,
  • ahol a lakások legalább 70%-a magántulajdonban van.

Miért fontos ez Pesterzsébetnek?

Kerületünkben jelentős számú olyan lakóépület található, amely megfelel ezeknek a feltételeknek – ezek állapota sok esetben leromlott, korszerűsítésre szorul. A lakók többsége nem rendelkezik elegendő önerővel, hogy saját erőből elindítsa ezeket a beruházásokat. A program célzottan támogatja a sérülékenyebb, alacsonyabb jövedelmű közösségeket is, tehát szociálisan is érzékeny megoldást kínál.

Mi a következő lépés?

Az indítvány javasolja, hogy:

  • Pesterzsébet Önkormányzata hivatalosan is csatlakozzon a programhoz,
  • biztosítsa a szükséges kerületi forrást a támogatáshoz,
  • kezdeményezze az együttműködési megállapodást a Fővárossal,
  • és kérje a Kormány közreműködését abban, hogy állami vagy uniós forrásból országos szintű támogatást is kaphassanak ezek a fejlesztések.

Ezen kívül a javaslat kiemeli, hogy a polgármester tájékoztassa a lakosságot a pályázati lehetőségekről – hiszen a lakók, közösségek aktív részvétele kulcsfontosságú a sikerhez.

A Budapesti Zöld Panelprogram nemcsak arról szól, hogy korszerűbbek lesznek az épületeink. Ez egy olyan eszköz, amellyel csökkenthetjük a kerület ökológiai lábnyomát, növelhetjük a lakások értékét, és segíthetjük a pesterzsébeti családokat abban, hogy kevesebbet költsenek a mindennapi életre, és jobb körülmények között éljenek.

Pesterzsébetnek ott a helye ebben a programban – mert zöld, fenntartható és élhető kerületet csak közösen építhetünk.

Önök támogatják a csatlakozást?

Szavazzon itt:

https://www.facebook.com/groups/zoldpesterzsebet/permalink/3665116430285019

PESTERZSÉBET UTAT MUTAT! – A főváros is kiírta a társasházak részére a „Fogadd örökbe!” pályázatát

Amikor egy álom megvalósul: 9 éve indítottuk el a javaslatomra Pesterzsébeten az „Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért” és a „Fogadd örökbe!” projektjeinket. Számos kerület vette át a kezdeményezésünket és hozott létre hasonló pályázatokat, támogatási rendszereket, idén a főváros is elindítja hasonló tematikájú pályázatát.

A fővárosi pályázat a pesterzsébeti pályázatokhoz hasonló, azokat ötvözi:

A pályázat célja, hogy a helyi lakóközösségekkel együttműködve a lakótelepi zöldfelületek minősége javuljon. Emellett erősíteni szeretnék a helyi közösségek összetartozását a városi kertészkedés népszerűsítésével.

A pályázatra olyan lakótelepi társasházak és lakásszövetkezetek jelentkezhetnek, melyek szomszédságában kerületi vagy fővárosi tulajdonú közterületi zöldterület van.

A nyertes pályázók gondozásba vehetnek közterületi zöldfelületeket és azt közösségi kertgondozás keretében egy évig fenntarthatják. Ehhez a fővárosi önkormányzat ad támogatást.

A tartalom a hirdetés után folytatódik

IA pályázatot 2024. április 1-jén éjfélig lehet benyújtani ide kattintva. 

A pályázati támogatás keretösszege: 22 millió forint. A támogatás az érvényes pályázatok között a beérkezett pályázatok által összesen gondozásba vett terület arányába kerül felosztásra. Minimális támogatási összeg 50.000, a maximális 380.000 forintA pályázat utófinanszírozott. Önrészre nincs szükség.

Csak a pályázat leadása után megkezdett alábbi tevékenységek számolhatók el:

  • növény és vetőmag beszerzés
  • a kertgondozáshoz szükséges eszközök, anyagok beszerzése (kerti szerszámok, termőföld, talajjavító anyagok, a kert kialakításához, fenntartásához szükséges anyagok és berendezések, stb.)
  • a fentiek szállítási díja
  • a kertgondozás vízdíja
  • közösségformáló esemény költsége (legfeljebb a támogatás 20 százalékáig)

A díjazottoknak a gondozásba vett zöldfelületeket 2024. november 30-ig kell gondozniuk, ezt követően 30 napon belül kell beszámolójukat benyújtani a költségeiket igazoló számlákkal. A költségek megtérítése a beszámoló jóváhagyását követően történik.

A tervek szerint a legszínvonalasabban fenntartott zöldfelületek gondozóit 2025 folyamán külön elismerésben részesíti a Főváros.

A két kerületi pályázatunk itt is elérhető:

Jó szívvel ajánlom mind a három pályázatot, pályázzanak és tegyük szebbé, zöldebbé, élhetőbbé Pesterzsébetet!

Sok sikert kívánok mindazoknak, akik egyetértenek a pesterzsébeti és a fővárosi közösségépítő pályázatok szellemiségével, és hajlandók aktív, tevőleges szerepet vállalni benne!

Tarlóst a pesterzsébeti fák is zavarják!

Harmadára csökken a fák mennyisége és több, mint félévet csúszik (a strand elkészültéig) a parkolók átadása a Pesterzsébeti Jódós-sós Fürdőnél.

Ígéretem szerint az elkövetkező hónapokban többször is foglalkozom a pesterzsébeti „Várkert bazárként” átadott kampányfürdővel. A felmerülő kérdések közül eddig kettőre érkezett válasz – köszönet V. Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársamnak a segítségért -, s sajnos mindkettő több szomorúságot, mint örömöt okoz az itt élőknek.

48391705_2227434697289878_2023285069384253440_o.jpgDe kezdem az egyetlen jó hírrel: a fővárosi önkormányzat elképzelése szerint újabb, és újabb területeket von majd be a próbaüzembe, majd remélhetőleg 2019 április 20-án el tudja kezdeni a teljes fürdő műszaki átadását. Ez szerintük jó esetben azt jelenti, hogy a teljes létesítményt 2019 nyár elején megnyitják a közönségnek. Ráadásul a jogerős engedély rögzíti, hogy a tervezett tevékenységhez szükséges parkolást telken belül kell biztosítani, ahhoz a közút területe nem vehető igénybe (persze sajnos ez azt is jelenti, hogy amíg „próbaüzemben” tartanak nyitva addig nem kötelesek megoldani a felmerülő közlekedési problémákat).

S akkor jöjjenek a kevésbé örömteliek:

Hatástanulmány készíttetése nem volt előírás, így nem is készült. Így érdemi vizsgálat nem foglalkozott sem a beruházás miatti közlekedési változásokkal, sem a terület beépítési növekedésének és a lombkorona csökkenésének hatásaival.

Bár hatástanulmány nem készült, de a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot mellékelni kellett az engedélykérelemhez. Bár a beruházó először ezt nem csatolta és a Járási Hivatal PE-06/KTF/23884-2/2017. számú végzésében ennek benyújtására hívta fel a Kérelmezőt, később 2017. június 26. napján mégis benyújtotta. (Amint megismerem a tartalmát beszámolok róla.)

Eldőlt: összességében harmadára csökken a fák és cserjék száma a nyáron átadásra kerülő Pesterzsébeti Jódos-sós Gyógyfürdő és Strand komplexumban.

A fakivágások kapcsán a Fővárosi Önkormányzat hivatalos válasza a 1268/2017. (VIII. 30.) Főv. Kgy. határozatra hivatkozik. Eszerint a közgyűlés úgy döntött, hogy gondoskodik arról, hogy 2025-ig a Fővárosi Önkormányzat által igazgatott közterületeken egyetlen kanadai nyárfa (populus x canadensis) se maradjon.

A területen 279 db fa, és cserje volt, nagy többségben kanadai nyárfa, melyből 227 db került kivágásra. A még meghagyott nyárfákat is az elkövetkező években ki kívánják vágni. A néhány darab nem kanadai nyárfát azért kellett eltávolítani, mert elöregedett, beteg egyedek voltak.

Válaszukban kiemelték, hogy a fővárosi önkormányzatnak, nincs tudomása arról, hogy a területen szeméttel, és sittel lettek volna fák betemetve. Akkor most mutatom:

Az építési engedély alapján a fapótlás 330 előnevelt fa telepítésével biztosítható. Ebből a területen csupán 95 db fa kerül elhelyezésre, a többi 235 db egyedet a kerület közterületein fog a beruházó elhelyezni.

Az ültetendő előnevelt, földlabdás fák törzsátmérője legalább 15-16 cm, a magasság legalább 220 cm, az öltetés legalább 1 m3 ültető közegben valósul meg.

A közterületre ültetetendő fák fasori fák lesznek, ültetéskor 1×1 m3 ültetőgödörrel, talajcserével, 3 db teli fa karóval és gégecső kihelyezésével, 1 év utógondozással. Ma levelet írtam a polgármesternek és a szerződésben nevesített Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató vezetőjének, hogy a fapótlásokat a fakivágásokkal súlyosan érintett Gubacsi lakótelepen kezdjék meg és próbálják a beépítettség növelés és zöldfelületirtás miatti károkat annak környezetében orvosolni.

A közterületre ültetett fák fajtái:

  • Gömbakác (Robinia pseudoacacia Umbraculifera)
  • Gömbkőris (Fraxinus excelsior nana)
  • Gömbjuhar (Acer platanoides globosum)
  • Vérszilva (Prunus cerasifera woodii)
  • Ezüsthárs (Tilia tomentosa)
  • Díszkörte (Pyrus calleryana chanticleer) 

A fák fajtái esetleg ezen fákkal hasonló adottságú változataik legyenek, amelyek jól bírják a fasori (erős környezeti káros hatások), homokos talajt. A főutak mentén a fasorokban található üres helyekre pótlásként, az ezüsthárs fákat pedig a lakótelepek parkjaiba pótoltatják. A pontos helyszínek egyeztetése érdekében a pótlás elvégzését közvetlenül megelőzően a beruházó a kapcsolatot a kerületi Szociális foglalkoztatóval fogja felvenni.

A parkolással kapcsolatos kérdésekre is érkeztek válaszok, mind a főváros, mind a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. részéről.

A legrosszabb hír, hogy a parkoló a strandrész átadásakor fog csak elkészülni. Ez a most átnézett engedélyek alapján azt is jelenti, hogy a strand átadásáig valójában a fürdő sem kerül átadásra, hiszen nem kaphat használatba vételi engedélyt, így jövő nyárig a fürdő biztos, hogy csak próbaüzemben fog működni. Viszont az engedélyben foglaltak szerint az átadáskor a parkolást a telken belül kell biztosítani, de sajnos csak akkor.

A Fővárosi Önkormányzat azt állítja jogszabály szerint a meglévő állapotban 495 db parkolóhely volt, az új igény 471 db, így az építkezés akár parkolóhely létesítés nélkül is engedélyezhető lett volna. Az építési engedély 11. oldala ennek némileg ellentmond, nem véletlen, hogy 98 db új parkolóhelyet létesítenek, a fürdő területén belül.

Egyelőre azonban sajnos így néz ki a parkolók helye:

Az útügyi szakhatósági hozzájárulásokat az alábbi feltétekkel kapta meg a beruházás:

  1. A Budapest Közút Zrt. Forgalomtechnikai Igazgatóság 2017. június 26-án kelt, 46/5775-2/2017 iktató számú forgalomtechnikai kezelői hozzájárulásában szereplő előírásokat be kell tartani.
  2. Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzatának Alpolgármestere 2017. július 7-én kelt, VF-19057/2017 ügyiratszámú közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulásában szereplő előírásokat be kell tartani.
  3. A tervezett tevékenységhez szükséges parkolást telken belül kell biztosítani, ahhoz a közút területe nem vehető igénybe.
  4. A létesítmény használatbavételének engedélyezési eljárásában a BFKH III. KH Útügyi Osztálytól ismét szakhatósági állásfoglalást kell kérni.

2016-ban nem hagytuk teljesen tönkremenni a fürdő épületét: kérésemre a fenntartó megjavította a tetőt. Sikerült megmentenünk az enyészettől, most pedig azért küzdünk, hogy a gyógyulni vágyók és az itt élők számára egyaránt valódi értékké váljon ez az egyedülálló, patinás gyógyfürdő.jodos_sos_1.png

Januárban folytatjuk!

Minden jó, hajó a vége? – Üröm az örömben

Már régóta szükség van a BKV menetrend szerinti hajójárataira, s bár maga az alapötlet nagyon jó, a jelenlegi megvalósítás távolról sem nevezhető optimálisnak, finoman fogalmazva nagy csalódást okozott. Egyfelől az új hajójáratnak nemkívánatos mellékhatása az, hogy a turistahajózást olyan mértékben kiváltja, hogy az erre szakosodott járatokat hónapok alatt teljesen tönkreteszi, másfelől időben sem versenyképes a többi közlekedési alternatívával, továbbá a jelenlegi útvonalszakasz csupán újabb párhuzamos, kvázi felesleges közlekedési alternatívát jelent mostani formájában.
A járat útvonalán a két partot számos híd köti össze, és hatékony tömegközlekedési hálózattal segítik elő a partközi közlekedést. Gyakorlatilag felesleges lenne tehát a Pest és Buda közötti cikk-cakkos útvonal, ami bár a kikötők eredeti elhelyezkedéséhez alkalmazkodik, és elvileg elősegíti a két part közötti közlekedést, valójában ezzel alaposan megnövekszik a menetidő így a mindennapi közlekedés (pl. munkába járás) helyett csak sétahajókázásra lesz alkalmas.

Jelenleg XXI. és XXII. kerület között csak hatalmas kerülővel lehet közlekedni, és ez Budafok, Tétény és Csepel mellett Pesterzsébetet is érzékenyen érinti. A Nagy-Duna-ágon Rákóczi híd (volt Lágymányosi híd) és a Deák Ferenc híd (déli M0-s híd) között égetően hiányzik a tervekben már régen dédelgetett híd, de pénzhiány miatt belátható időn belül ebből nagy valószínűséggel nem lesz semmi. Ennek a hídnak a megépítéséig e térség a tömegközlekedésének hatásfokát leginkább ezzel a hajóval lehetne a számottevő mértékben és egyben legtakarékosabban fejleszteni, ezért rendkívül indokolt a járat útvonalának mielőbbi meghosszabbítása.
Biztos vagyok abban, hogy hatékonyabb közösségi tervezéssel a jelenleginél jobb hajóútvonal létesült volna.

A villamoshálózat fejlesztése Pesterzsébeten

Dél-Pest és ezen belül Pesterzsébet közlekedése még nem megoldott, az elmúlt években ugyan elindultak fejlesztések, majd jó néhány elképzelés hol pénzhiány, hol a politikai akarat hiánya miatt leállt egy időre (ilyen például a 3-as villamos meghosszabbítása, amely ügyet pont a ma a városházi többségért küzdő fideszes képviselők hátráltatták). 

„A villamoshálózat fejlesztése Pesterzsébeten” bővebben