Ez a cicaharc lesz a végső,
csak összefogni hát!
és nemzetközivé lesz
holnapra a világ!
Örömhír ért ma reggel: kiderült, hogy Gréczy Zsolt is olvassa a blogomat. Sajtóközlemény is lett belőle azonnal, viccnek kicsit durva lenne, úgyhogy komolyan vettem.
Ennek ellenére, most nem csapom le a magas labdát.
Mindent megírtam az előző két írásomban, csak ismételni tudnám magam. Sajnálom, ha nem sikerült meggyőznöm, hogy a karitatív egyesületek, alapítványok, civil kezdeményezések hiteltelenítése, az ügyük és élelmiszer csomagjaik, adományaik pártcímkézése bűn. S ez akkor is igaz, ha a DK pártaktivistái Zalában, Baranyában és szerte az országban merő jóindulatból akarják saját kezükbe venni a rászorultak csomagjainak elosztását. A rászorultság ugyanis nem a párttagkönyvek színétől függ.
http://machpeter.blog.hu/…/egy_felresikerult_etelosztas_mar…
Mindegy, ebben láthatóan nem közeledtek az elmúlt egy hétben az álláspontok. De számos valóban súlyos, megoldandó feladat áll előttünk Pesterzsébeten és az országban egyaránt, ez a cicaharc kezd unalmassá válni.
Gyakorlatilag megszünteti ugyanis a Gucci-kormány az aktívkorúak állami támogatását: csak a pár hónapig járó álláskeresési támogatás, illetve a közmunkaprogram révén kaphatnak bármilyen állami támogatást.
A szociális ellátások drasztikus átalakítása, egyes támogatások megszüntetése, az elvonások drámai következményekhez vezetnek. 2015-ben a méltányossági közgyógyellátások fedezete nullára csökken, megszűnik az óvodáztatási támogatás, az adósságkezelő szolgáltatás, a lakásfenntartási támogatás és a rendszeres szociális segély. Vagy adót vetünk ki, hogy biztosítsuk a fedezetet, vagy ellátatlanul hagyjuk a szegényeket,
Az önkormányzatok tehát januárban és februárban fejvesztve próbálják megoldani, hogy biztosítsák a nyakukba szakadt szociális támogatásokat.
Keressük inkább erre a megoldást, ez ugyanis a feladatunk, erre kaptunk felhatalmazást, a civilek adományait pedig bízzuk inkább az intézményekre és civil szervezetekre!
BUÉK!
Be kell vallanom férfiasan, az sem tetszik, ahogy január másodikán a civilek demonstrációján a show-t próbálják ellopni a DK szimpatizánsai pártzászlóikkal és transzparenseikkel. Nem tetszik, hogy pont ugyanazon eszközökkel élnek, mint a bukásra ítélt Orbán-rendszer. Nem tetszik, hogy képtelenek megérteni mit jelent európainak lenni, mi az alulról szerveződő mozgalmak, civil egyesületek, alapítványok feladata és mi a szerepe a parlamentáris demokrácia alappillérét jelentő pártoknak.
Amit viszont ma tettek, azt ennél súlyosabb dolognak tartom. Itt a tél és egy egy olyan országban élünk, melyben már-már a háborús évekre emlékeztető módon terjed a szegénység. Látni kell, hogy több százezer ember számára már a napi egy meleg ételhez való hozzájutás megoldhatatlan problémát jelent. Természetesen nem gondolom, hogy egy ételosztás, meg fogja oldani a teljesen elhibázott gazdaságpolitika okozta krízist, de az ezzel foglalkozó egyesületek, alapítványok, civil kezdeményezések elhiteltelenítése, az ügyük és élelmiszer csomagjaik, adományaik pártcímkézése bűn. S ez akkor is igaz, ha a DK pártaktivistái Zalában, Baranyában és szerte az országban merő jóindulatból akarják saját kezükbe venni a rászorultak csomagjainak elosztását. A rászorultság ugyanis nem a párttagkönyvek színétől függ, ha ezt nem érti meg az ellenzék sem, akkor hosszú távon csak újratermeli Orbán mutyiországát.
Nos, azt kék, pártlogós dzsekikbe öltözött aktivisták autókba pakoltak és úgy elhordták félóra alatt mintha igaz sem lett volna, hogy itt rászorult gyermekeket várnak.
Csak Pesterzsébet!