Címke: családon_belüli_erőszak

Ma, amikor nemzetiszínű pántlikákkal díszített csokrokat és szegfűt osztogató képviselőjelöltek lepik el az utcát, tegyük érthetővé: nem csak egyetlen napon kell a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!

2013-ban a nőnap témája a gazdasági válság és a nők helyzete volt, az idei nemzetközi nőnap témája pedig a nők elleni erőszak megelőzése. Mindkét ügyben komoly elmaradásaink vannak, akad hát munka elég. Ezért tartottam fontosnak, hogy Somodi Klarissza politikus társammal közösen ültessünk virágot. Nem egy pillanatnyi gesztus a nőknek, hanem egy élhetőbb, zöldebb kerület minden anyának, gyereknek és családnak.

Az első nőnap 103. évfordulójának alkalmából a szeretteinknek és barátainknak, munkatársainknak kiosztott virágokon túl itt az idő felhívni a figyelmet a nők esélyegyenlőtlenségére is. A gazdasági válság ráadásul növelte az esélyegyenlőtlenséget, nő körükben a munkanélküliség, és a szociális szolgáltatások visszavágásának árát is gyakran ők fizetik meg.

Az EU Alapjogi Ügynöksége által készített felmérés szerint az EU-ban minden harmadik nő volt már áldozata fizikai vagy szexuális erőszaknak, ami az esetek többségében hosszú távú fizikai vagy érzelmi következményekkel jár. De a probléma valódi súlya még feltáratlan, mivel sok erőszakos esetet nem jelentenek.

Mondjunk nemet a családi erőszakra!

A nők a férfiaknál átlagban 17%-kal keresnek kevesebbet, és a munkaerő-piaci helyzetük is bizonytalanabb, ez pedig még inkább kiszolgáltatottabbá teszi őket. A nők körében a részmunkaidőben dolgozók aránya 32%, míg a férfiak esetében ez a szám 8%. A nőket a szociális kiadások megvágása is érzékenyen érintette. Sokan közülük azért kénytelenek feladni állásukat, hogy gondoskodni tudjanak gyermekeikről vagy idősebb rokonaikról. Az egyedülálló anyák helyzete különösen nehéz.
„A válság hatása hosszú távon is érezhető lesz. A nők már a válság előtt is nagyobb eséllyel veszítették el gyakran bizonytalan állásukat, és dolgoztak részmunkaidőben. Fizetésük is alacsonyabb volt a férfiaknál, előrelépési lehetőségük is gyakran korlátozott volt. A helyzet a válság miatt tovább romlott. A foglalkoztatáspolitika központi kérdése, hogy a válság miként érinti a nők munkaerő-piaci helyzetét. Meg kell akadályoznunk, hogy a nők lecsússzanak”.

A magyar nők munkaerő-piaci helyzete sajnos számos tekintetben rosszabb, mint a más európai országokban élőké. A gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága hazánkban a legalacsonyabb az Európai Unióban, mivel a 3 év alatti gyermeket nevelők alig 10%-a dolgozik, ami az uniós átlag harmada. A dolgozó nők alacsonyabb fizetésre számíthatnak, mint a férfiak, melyet jól mutat, hogy a női munkavállalók a férfiak alapfizetésének csupán 93 százalékát kapják meg, ráadásul a prémiumaik és teljesítmény alapú kifizetéseik is jóval alacsonyabbak.

Ugyanez igaz a női felső vezetőkre: bérük 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. A mai világban nem könnyű egyszerre anyának és dolgozó nőnek lenni.

Alakítsuk családbaráttá a munkahelyeket, hogy ne kelljen választani: gyerek vagy munka.
Biztosítsuk az esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon, ugyanazért a munkáért járjon ugyanannyi bér.

S végül, de nem utolsósorban:

Több női politikust!

„Tudod a küldetés, egy ültetés
Nem mindenki nő
De hogy ezek a mások leültessenek
Nem akarhatja ő
Leírva láttál és képen is
De most megismersz majd más oldalamról
Töménytelen fényben itt ülök a napon”