Új Széchenyi Terv – blöff volt a zöld gazdaságélénkítés

Az Új Széchenyi Terv kapcsán kiderült, hogy a kormánynak esze ágában sincs betartania a zöld gazdaságfejlesztésről szóló ígéreteit, és nem fog a szektor fellendítésével elegendő új munkahelyeket teremteni. Az LMP szerint a Fidesz-KDNP kabinet blöffölt, és szembe megy saját ígéreteivel, a rá bízott ország érdekeivel, illetve az európai gazdasági trendekkel.

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár még nyáron bejelentette, hogy évi százezer lakás felújításával idén januártól megkezdődik a nemzeti épületkorszerűsítési program, amivel az épületek energiafogyasztása radikálisan csökkenne. Ehhez képest az Új Széchenyi Terv úgynevezett Zöldgazdaság-fejlesztési program a célra a beígért évi százmilliárdos keret helyett három évre mindössze nyolcmilliárd forintot tartalmaz. Ennyi pénz jó, ha összesen tízezer lakás felújítására elég. Az Új Széchenyi Tervben ráadásul még utalás sincs az államtitkár által beharangozott zöld bank létrehozására, amely az önerőt biztosítaná a korszerűsítésekhez. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a programhoz kapcsolódó kilencven-százezer új munkahely megteremtése is teljesen irreális, az ezzel kapcsolatos kijelentések üres ígéretek voltak.

A megújuló energiatermelés EU-nak is benyújtott közel tizenöt százalékos célarányának elérésére évente körülbelül százhúsz-százötven milliárd forintot kellene költeni, ám az Új Széchenyi Tervben ennek alig tizedét találjuk. Így a gyakran hangoztatott hetven-nyolcvanezer új munkahely megteremtése ebben az esetben is illuzórikus.

Épületenergetikára és megújuló energiatermelésre nagyjából annyi pénz fog jutni, mint 2009-2010-ben. A kormány továbbra is háromszor akkora összeggel támogatja a fosszilis energiahordozók használatát, mint amennyivel a jövőnk számára kulcsfontosságú megújulók terjedését. Szó sincs tehát arról a zöld fordulatról, amelyet az Új Széchenyi Terv bejelentése óta lépten-nyomon hallottunk kormánypárti politikusoktól. Ez nem csak a jövő generációk számára rossz hír. A fenti programok komoly gazdaságélénkítő hatása elsősorban az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatását segítette volna – a kormány éppen azt a réteget hagyja cserben, ahol a legnagyobb a munkanélküliség.

A zöld gazdaságélénkítés folyamatosan lebegtetett ötlete csúnya blöff volt az Orbán-kormány részéről. Nyomát sem találjuk az adórendszeri változásokban, a költségvetésben és az Új Széchenyi Tervben sem. Ha a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség komolyan vette volna saját nyilatkozatait és az LMP zöld fordulatot szolgáló, a költségvetést és adórendszert érintő átalakító javaslatait, akkor most például nem lenne szükség az Orbán Viktor által a külföldi sajtón keresztül megüzent megszorításokra. Ez a kabinet szembe megy az európai gazdasági trendekkel, saját ígéreteivel és a rá bízott ország érdekével.

Budapest, 2011. január 14.

Jávor Benedek
országgyűlési képviselő,
a Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke

Van-e élet Pesterzsébeten a rántott húson túl? 2. rész

Részsikerként értékelhetik a kerületben élők, hogy ha a karácsonyi nagybevásárlásról nem is szívesen mondanak le Pesterzsébet Polgármesteri Hivatalában, januárban itt is megkezdődik a munka. A területért felelős hivatali osztály munkatársai számoltak, osztottak, szoroztak és ugyan a jogszabályban előrtakhoz képest talán kicsit késve  némi rábeszélés hatására, de nem hagyták elveszni a kerületet illető idegenforgalmi adó megmaradt részét és kidolgozták a szükséges előterjesztést. Az ügy előzményeit már előző bejegyzésemben taglaltam és felvetettem, hogy a hivatal és a polgármester  hibás és jogszerűtlen döntésén felül azért érdemes az esettel hosszabban foglalkozni, mert valós és érezhető kár érte a kerületet. A mellékelt határozati javaslat szerint  Pesterzsébetet a tavaly – a kormánypárti országgyűlési képviselőink (dr Vas Imre és Földesi Gyula) hathatós közreműködésével – elfogadott adójogszabálymódosítás miatt 34.238.000 Ft kár érte.

Ez a forráselvonás látszólag ugyan egy milliárdos költségvetés készítésekor csekély összegnek tűnik, de  a kerület költségvetési koncepciója szerint ekkora összeg jut a teljes Informatikai Fejlesztési Programra 2011-ben. Sőt, hogy hazabeszéljek ez az összeg a koncepcióban szereplő Környezetvédelmi Alap tételnek több mint a duplája.

Íme a határozati javaslat előterjesztése:  

Orbán Viktor azt üzente… (1. rész)

 

Orbán Viktor üzenete:

„Senkit nem hagyunk az út szélén!”

 

Nem is sejthettük, hogy ezt a többször kimondott szép ígéretet Orbán Viktor szokásától eltérően meg is kívánja valósítani, de  törekvései – belátom – igazolják szavait. Sajnos. Mert nem úgy, ahogy szeretnénk. Ha ugyanis valaki ezt a mondatot hallja, akkor segítő kezekre, biztos támaszra gondol, nem pedig árokba lökésre. Ma pedig pont ezt tapasztalhatjuk. Akinek alacsony a jövedelme, azt plusz adóval sújtják (főleg, ha egyedülálló, akinek amúgy is nehezebb fenntartani otthonát); aki hajléktalan, az zaklatást (kvázi még az utcáról is kilakoltatják őket); aki a nyugdíját alapozza, az időskori létbizonytalanságot; aki szabadságra éhezik, az diktatúrát; aki a lelkiismeretes munkához biztos állást, az indoklás nélküli felmondást lehetővé tevő törvényt; aki igazságot, az hazugságot; aki átláthatóságot, az ködösítést; és még sorolhatnám.

Pár héttel a választás után azt gondoltam: a demokrácia kb. a rendszerváltás előtti időket idézi. Azóta azt tapasztalom, hogy a demokráciát tekintve pár hónap alatt többévtizedes időutazást tettünk… a múltba. Mintha a ’70-es években lennénk, de mégsem: akkoriban nem volt olyan törvény, ami az indoklás nélküli felmondás MELLETT szólt volna! A  Fidesz -KDNP megalkotta! Így már háromszor is meggondolja az ember, mikor nyissa ki a száját. Csak  ez magyarázhatja azt, hogy nem volt emiatt hatalmas sztrájkhullám.

 

Még csak hét hónap telt el a negyvennyolcból…

Tartok attól, hogy ha elfogadják az új alkotmánytervezetet, akkor a demokráciánk még régebbi időket idéz majd. Remélem, odáig nem jutunk, hogy a Terror Házát modernizálják, kibővítik, és sötét funkciójában hasznosítják hatékonyabban, mint valaha!

 

Orbán, már rég elárulta, azt az ideát, amiért a rendszerváltás idején küzdött. Azt a morális tőkét, amit akkor teremtett sokadmagával heorikus küzdelmek árán, először kisajátította, aztán szépen elkótyavetyélte – kamatostul. Vajon ha a nyolcvanas évek végén tudta volna, hogy milyen ember lesz belőle, távol tartja-e magát a politikától?

Vajon mit üzent volna akkor „mostani énjének”?

Nem tudom.

Mindössze azt, ami nyilvánvaló is volt. A Fidesz a kampányában jól megfogalmazta programját. Csak sokan azt hitték, hogy az csupán a jelmondatuk. Sajnos nem. Ez a végső céljuk, a teljes programjuk:

„Csak a Fidesz!” és „Újra Fidesz!”, és ebből következik, hogy „Mindig Fidesz!”

Valljuk be, ez őszinte, világos, egyenes kormányprogram. (Akarom írni: pártprogram" – bár lehet, hogy nekik a kettő ugyanazt jelenti.) Kár, hogy Magyarország és a többség nem érdekli őket (a választások után). Beleértve a szavazóik nagy részét is. Mert ott is vannak jövőjüket féltő magánnyugdíjpénztár tagok, ott is vannak igazságot keresők…

Most sok minden olyan, mint régen. Csak az uralkodó szín változott vörösről narancsra, a megszólítás elvtársakról polgártársakra, kommunista ideológia „keresztény” ideológiára (bár a valódi kereszténység olyan távol van ettől, hogy azt már fényévekben se lehet mérni).

 

Gyurcsány Ferenc azt mondta: „El lehet menni Magyarországról!” Orbán Viktor és tábora tovább lép: mindent megtesz azért, hogy az embereknek ne is legyen maradása.

Sajnos sikerrel.

Átlátható városgazdálkodás Pesterzsébeten

2010. december 9-én A Korrupciómentes Világnapon napirend előtt felszólaltam.

lmperzsebet.blog.hu/2011/01/04/napirend_elotti_2010_december_9

Az októberi önkormányzati választások során olyan Önkormányzatot ígértünk ahol  a gazdálkodás átlátható, egyszerű és könnyen betartható szabályok mentén, minden erzsébeti számára ellenőrizhető módon, nyíltan és hatékonyan folyik. Az alábbi levél szerint van fogadókészség a kerületben tevékenykedő pártok és a városvezetés részéről is ennek átgondolására. A folyamatról a továbbiakban is beszámolunk.

Tisztelt Képviselő Úr! Kedves Péter!

A 2010. december 9-i testületi ülésen Ön javaslatot fogalmazott meg,  mely a korrupció elleni  fellépés, és a nyilvánosság biztosítása érdekében vizsgálatot  indítványozott önkormányzatunk  gazdálkodása vonatkozásában.
Polgármester Úr ezt támogatva, javasolta hogy a frakcióvezetőkkel  történő egyeztetést követően  a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tűzze e témát napirendjére.

A testület erről határozatban nem rendelkezett, azonban magam is azt  gondolom, hogy minden ilyen  felvetést szükséges az illetékes testületeknek megtárgyalni.
Ennek érdekében kérem, hogy az egyeztetéseket mielőbb bonyolítsuk le,  mely alapján a hivatal az  előterjesztést elkészítheti.

 A testületi ülés jegyzőkönyvének idevonatkozó részét mellékelem.
 A PEB következő ülésének várható időpontja 2010. január 20.

 Együttműködését köszönve, üdvözlettel:

 Kovács Eszter PEB elnök

A ma esti beszélgetéshez…

Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét.

孔夫子 azaz Konfuciusz

Van-e élet Pesterzsébeten a rántott húson túl?

 

Van-e élet Pesterzsébeten a rántott húson túl?

 

A kérdés sajnos nem pontos. Az alábbiakban közölt levelezés alapján viszont megállapítható Pesterzsébet Polgármesteri Hivatalában december 21-én ebéd után valóban megállt az élet, talán a józanész is elfogyott.

Egy érdekes levélváltás ihlette ezt az írásomat. Az alább ismertetett eset remélhetőleg kárt nem okoz a kerületnek azonban rengeteg tanulsággal szolgál. A történet röviden: az Országgyűlés 2010 novemberében egy saláta törvénybe elrejtve módosította a helyi adókról szóló törvényt. A módosítás szerint az eddig a főváros által beszedett idegenforgalmi adót ezentúl a kerületek szedhetik be ha erről rendelet alkotnak, ha mégis szeretnék hogy a főváros szedje be ezentúl is akkor kerület képviselőtestületének erről döntenie kell. Pesterzsébeten azonban a polgármester egy személyben azt a döntést hozta, hogy testületi felhatalmazás nélkül az adó beszedését és elosztását rábízza a fővárosra.

A városrészt irányító Szabados Ákos polgármester úr jogszerűtlen, autoriter döntése helyett a lent hivatkozott jogszabályban meghatározott (és a kerületi szmsz-ben szintén szabályozott) testületi határozat az eddigi ismert adatok alapján nagy valószínűséggel szintén elhalasztotta volna a kerületben az idegenforgalmi adó bevezetését. Bár ez ügyben semmilyen háttérszámítás nem készült, az hogy a döntés esetleg milyen hatással lehet a költségvetésre fel sem merült, hiszen a lent közzétett levelezés szerint csak egy hét volt Karácsonyig, és az ajándékvásárlás fontosabb volt a kerület ügyeinél. A karácsonyi kocsonya és nagybevásárlás egyrészt fontosabb tehát a kerület pénzügyi stabilitásánál, másrészt fontosabb a jogszabályok következetes betartásánál is. Évek óta folyik a huzavona a kerületek és a főváros között a forrásmegosztás miatt, a gazdagabb kerületek szeretnének a helyileg odatartozó befizetésekből minél nagyobb részt megtartani, a szegényebbek a túlélésért küzdenek, a főváros pedig forrást szeretne a koncepciója megvalósításához. Az eddig alkalmazott 47/53%-os főváros kerületek leosztás, és a kerületek közötti újraelosztás során érdekek ütköztek. A hosszú és komoly konfliktusokkal és vitákkal fűszerezett egyeztetések helyett a fülke forradalom győztesei itt is az egyszerűbb megoldást választották, egy elbújtatott módosító indítvány egy salátatörvényben és a gazdag belvárosi kerületek a győztes mindent visz politikája alapján magukhoz vették a teljes összeget A külső peremkerületek pedig csendben iskolákat és óvodákat zárnak be, logopédusokat és szociális munkásokat bocsátanak el, csökkentik a hivatalokban dolgozók létszámát, lerombolják az évek alatt felépített intézményrendszerüket.

Az idei költségvetés koncepciójában szereplő 48 millió Ft Pesterzsébet döntésétől függetlenül várhatóan sajnos jóval kevesebb lesz, a képviselőtestület tájékozottságáról ad tanúbizonyságot (az enyémről is), hogy a dec. 09-i koncepcióról szóló szavazásnál fel sem merült, hogy a 48 milliós terv már nem reális. Ami viszont még kiábrándítóbb, hogy sem az apparátus, sem a kerület országgyűlési képviselői nem tájékoztatták a testületet erről a fontos tényről, pedig utóbbiak néhány héttel előtte szavaztak róla. A kerület kormánypárti képviselőinek támogatásával tehát nagyjából ugyanannyi pénzt elvontak a kerülettől, mint amennyit december 7-én a Parlamentben lobbijuknak köszönhetően megszereztek a a költségvetési módosítások szavazása során. Földesi Gyula és dr. Vas Imre képviselők joggal voltak büszkék a kerület útfelújításra fordítható plusz 48 millió forintjára december 9-én a testületi ülésen, a kerület vezetőjeként Szabados Ákos polgármester meg is köszönte. A dolog pikantériája hogy akkor már túl voltak azon a parlamenti szavazáson ahol nagyjából ugyanennyivel megkárosították a kerületet, vagyis a babérok learatása után illene bocsánatot is kérni a kerület lakóitól e másik döntésük miatt.

Hiszem, hogy lehet másképp is intézni közügyeinket, és hiszem, hogy a szolidaritás és összefogás hosszú távon kifizetődőbb, mint rövidtávon koncentrikusan kívülről befelé haladva kifosztani és tönkretenni a fővárost.

Az alábbiakban pedig olvasható a fenti írást megihlető, talán joggal felbosszantó levelezés: 

 

Napirend előtti 2010. december 9.

Kicsit megkésve de törve nem:

 

 

 

Íme a december 9-i testületi ülésen elmondott napirend előtti felszólalásom szövege:

 

Ma van a Korrupcióellenes Világnap. Az ENSZ-közgyűlés 2003. október 31-én elfogadott korrupcióellenes megállapodása rendelkezett a korrupcióellenes világnap megtartásáról, hogy ráirányítsa a figyelmet a jelenség romboló hatására, és hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé a visszaszorítása érdekében

Az egyezmény létrejöttében fontos szerepet játszott a Transparency International független nemzetközi szervezet, amely jelentős szerepet vállal a világnapi emlékezés eseményeinek szervezésében is. Ennek a szervezetnek a most megjelent Korrupció Érzékelési indexe szerint Magyarországon a korrupció megítélése rosszabb a régiós átlagnál, hazánk az elmúlt évben négy helyet esett vissza a rangsorban. Most először megelőzött bennünket Litvánia és Lengyelország is.

Az LMP üzenete a magyar EU-elnökség elé

A Lehet Más a Politika reméli, hogy az Európai Unió soros elnökségével járó nemzetközi figyelem segítségével kiküszöbölhető az a presztízsveszteség, amit az országnak az elmúlt két hónapban a kormány európai szemmel egzotikus törvényhozási teljesítménye okozott. Az ökopárt az elnökségi prioritások közül különösen fontosnak tartja a roma integráció ügyét és kész minden segítséget megadni ahhoz, hogy a következő fél év minden tekintetben sikerrel záruljon.

A magyar elnökség sikere az egész ország érdeke. Vannak aggodalmaink az elnökség előkészítettségével kapcsolatban, a kormányzat teljesítményét azonban tényleges tevékenysége alapján kívánjuk megítélni. A kormánypártok nem támogatták az elnökség költségvetését növelni szándékozó indítványainkat, ennek ellenére bízunk benne, hogy az adott pénzügyi keretek között is sikeresek lehetünk. Számos belpolitikai kérdésben élesen szemben állunk a kabinet politikájával, a közös cél érdekében azonban készek vagyunk minden segítséget megadni. Ez nem jeleni azt, hogy a továbbiakban ne illetnénk határozott kritikával az elfogadhatatlan lépéseket. A kormánypártoknak tudniuk kell, hogy ha kitartanak alkotmányozási menetrendjük és gyakorlatuk mellett, úgy a következő fél évben számos belpolitikai vita a nemzetközi sajtó fokozott érdeklődése mellett fog lezajlani.

Az elnökség lehetőséget kínál arra is, hogy Orbán Viktor kormánya nagyobb gyakorlatot szerezzen az Európai Unióban szokásos politikai működési módok, a partnerekkel való kiszámítható együttműködés, civilizált vita és széleskörű egyeztetés terén. Meggyőződésünk szerint az ország sokat nyerne, ha ezeket a normákat a kabinet minél alaposabban elsajátítaná és itthon is gyakorolná.

Az elnökségi prioritások között rendkívül fontosnak tartjuk a roma integráció ügyét. Felajánljuk segítségünket ahhoz, hogy a magyar elnökség ne csak az uniós állásfoglalások szintjén, hanem az európai civil társadalom bevonásával próbálja felhívni a figyelmet erre a különösen fontos társadalmi ügyre, és keresse a közös megoldási lehetőségeket. Nagyon örülnénk, ha a Duna stratégia nem csupán jámbor fejlesztési óhajok gyűjteménye lenne, hanem valódi stratégia, amely figyelembe veszi a térség ökológiai követelményeit és európai forrásokat is mozgósítva kapcsolja össze a Duna menti régiók fejlesztési igényeit. Bízunk benne, hogy a következő hónapokban komoly előrelépést tehetünk a felelős ipari termelés és gazdálkodás normáinak újrafogalmazásában, érvényre juttatásában. Az évtized legsúlyosabb ipari katasztrófája közvetlenül csak Magyarországot érintette, a környezeti biztonság azonban határokon átívelő kérdés. Az LMP minden segítséget megad ahhoz, hogy az elnökség idején új, innovatív megoldások is felkerüljenek az Unió napirendjére.

Mile Lajos
országgyűlési képviselő
alelnök, Európai ügyek bizottsága

Dorosz Dávid
országgyűlési képviselő
Külügyi és határon túli magyarok bizottsága