Bejegyzések

Beküldve:

Egy elképzelés szintjén álló stadionról

2013-ben Pesterzsébet várhatóan legnagyobb fejlesztése és ingatlanbiznisze a Zodony utcai stadion építése és a régi ESMTK stadion ingatlanjának értékesítése lesz.

A képviselő-testület már a 2012. évi költségvetésben elkülönítette a tervezés költségeit, az elkövetkező évekre pedig elkészítette a törlesztési tervét is a szükséges kb. 350 millió Forint hitelnek.

A városvezetés összehangoltan más kerületekkel a közösségi terek csökkentése árán (a kerületi ingatlanvagyon értékesítésének bevételéből) fejleszt néhány kiemelt sportlétesítményt. Ez történik a XVI. kerületben és más peremkerületekben is.

Evvel én kerületi képviselőként nem értek egyet, szerintem megfontolt gazdálkodás szükséges a meglévő vagyonnal és hosszú távú koncepciók készítése a szükséges fejlesztésekről lehetőleg a lakosságot is bevonva. Ezért kérdeztem rá immár másodszor képviselő-testületi ülésen a Zodony utcai sportteleppel kapcsolatos fejlesztési tervekre. Sajnos azonnal a kérdéseimre választ nem tudtak adni, de később írásban megtették, vagy legalábbis úgy tettek, mintha megtették volna.

Fontos, a kerület sportéletét hosszú időre befolyásoló döntés ez (pláne ha hozzávesszük az uszoda üzemeltetésével kapcsolatos változásokat). Csak már megint a pesterzsébeti polgárok maradnak ki a döntés-előkészítésből, a tervezésből.

A stadion az "elképzelés szintjén áll" -ahogy aljegyző asszony írja -, itt hát a lehetőség hogy bevonják a lakosságot a közösségi tervezésbe, ehelyett azonban már megint úgy döntöttek: csak a jó meleg csend, az kell nekik.

Bezárnak sportlétesítményeket, ifjúsági irodákat, csökkentik a teret hátha a közösségek is megszűnnek ezáltal. Lajstromozza a Hivatal a civilszervezeteket és pályázatok helyett egyesével támogatja a számára kedveset.

Nem indít komposztáló programot a kerület -inkább kapja más a támogatást – és közösségi kertet sem üzemeltet hiába jár csodájára a szomszéd kispesti kertnek.

Átvette az önkormányzat a Máltai játszótér üzemeltetését, péntek délután amikor elugrottunk a gyerekekkel oda, lelakatolt kapu és a lenti tábla fogadott minket. A játszótér este hatkor bezár amikor nyolc után sötétedik.

Nem tud mit kezdeni a városvezetés a civil kezdeményezésekkel, nem hisz az öngondoskodásban, a közösség erejében. Nem érti Őket, vajon miért tesz valaki ingyen és hátsó szándék nélkül egy közösségért, s főleg mi történik ha rájönnek így is lehet egy kerület ügyeit intézni.

Azt még érteni vélem hogy reszketni méltóztatnak, de pont a kismamáktól?

 

 

Beküldve:

Együtt a Kiserdőért! – 2012. április 20.

 A takarítási akción idén is részt vettek a kerületi iskolások, nyugdíjasok, helyi lokálpatrióta és környezetvédő polgárok.

Köszönet a szervezőknek:

A Szociális Foglalkoztató, a PEPI, a Csili és a Polgármesteri Hivatal munkatársainak.

 

 

 

 

Beküldve:

A 2012. április 26-i rendkívüli testületi ülés napirendje

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. április 26-án ) 1400 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben rendkívüli ülést tart.

Napirendek:

 
1.      Javaslat a szociális célú nyári gyermekétkeztetési támogatás igénybevételére

 

2.      Javaslat az 1. számú felnőtt háziorvosi körzet (Jókai Mór u. 74-76.) alapellátási feladatainak biztosítására

3.      Javaslat a KMOP-4.6.1-11”Nevelési intézmények fejlesztése c. konstrukciójához”

4.      Javaslat a XX. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság dolgozóinak Szent Flórián napi jutalmazására

A napirendek előterjesztései csak 25-én lesznek elérhetőek.

Várom kérdéseiket, véleményeiket.

Mach Péter

önkormányzati képviselő

Beküldve:

Nem öntöttek tiszta vizet a pohárba, avagy mi lehet az uszoda-ügy hátterében

Tegnap tartotta ülését Pesterzsébet Önkormányzatának Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága mely két olyan napirendet is tárgyalt melynek érintettje voltam.

 
Tárgyalta önálló képviselői indítványomat a Lehet Más a beszerzés, avagy javaslat felelős fogyasztási és beszerzési gyakorlat kialakításáról a kerületi önkormányzatnál, illetve intézményeinél, és cégeinél.
 
Illetve a februári testületi ülésen elfogadott módosító indítványom alapján a bizottság tagjai meghallgatták a vagyongazdálkodási osztály vezetőjének tájékoztatóját a Pesterzsébet Uszoda szolgáltatási koncessziós szerződés keretén belül üzemeltetésre vonatkozó eseti beszerzési eljárás lefolytatásáról.
 
Befogadott módosító indítványomnak köszönhetően ugyanis a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és az Oktatási és Kulturális Bizottság elé kellett terjeszteni a pályázatban meghatározott közszolgáltatási feladatokkal, feltételekkel kapcsolatos előterjesztést, hogy megvédhessük a kerületi lakosok és gyermekeink érdekeit. A bizottság tagjai nyilván sikeresen meg is védték mindenki érdekét, azt azonban hogy miért költünk majd el éves szinten akár százmillió forintot az adófizetők pénzéből és mit jelent ez a kerületi óvodások, kisiskolások vagy nyugdíjasok számára sajnos csak néhányan ismerhetjük meg, ugyanis a Bizottság zárt ülésen tárgyalta az előterjesztést.
 
Az MSZP-FIDESZ parlagfű-koalíció tagjai (a legfontosabb, a kerületi fejlesztésekről és vagyongazdálkodásról döntő bizottságba ugyanis csak ők kerülhettek be) közül senkinek nem jutott eszébe ugyanis, hogy jelezze ilyen ügyekben nem szabad titkolózni. Egy olyan tájékoztatót ugyanis, amely a kerületi polgárok érdekeinek védelmére jött létre és a közszolgáltatások színvonalának megtartásával kapcsolatos, – illetve azzal hogy maradt-e értelme a kerületnek hosszú évekre eladósodni vagy most herdáljuk el az eddig megszerzett közjavaink – illik megosztani a kerület polgáraival is.
 
Mert az bizony közügy és nem üzleti titok:
 
–          hogy biztosítja-e az Önkormányzat a továbbiakban is kerületi iskolások úszásoktatását egy részben pályázati pénzekből épült tanuszodában vagy sem,
–          hogy biztosít-e szabad vízfelületet a kerületi óvodásoknak, hogy ismerkedhessenek a vízzel,
–          hogy biztosítja-e hogy a kerületi polgárok megfizethető áron bejussanak az uszodába,
–          hogy nyitva lesz a kerületi lakosok számára, hogy munkába indulás előtt vagy után is szabadon látogathassák,
–          hogy biztosítjuk-e a lehetőséget a további munkára a sportiskolásoknak és kerületi egyesületeknek.
 
A kerületi vezetés szerint azonban ezek olyan információk, melyeket ha megismernek az itt élők az gazdasági hátrányt okoz, ezért ezekre a kérdésekre csupán néhányan ismerjük a pontos választ.
 
Múltkori bejegyzésemben már írtam róla, hogy az uszoda üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli). Mindez lényegében az eddig alkalmazott konstrukció továbbfolytatását jelentené, azzal a különbséggel, hogy az új Kbt. szabályai szerint szolgáltatási koncesszió esetén nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása a szerződés megkötéséhez és a Beszerzési Szabályzatunkat sem kell alkalmazni ebben az esetben.
 
Vagyis készült egy eseti ajánlatkérés a beszerzés lefolytatására melynek feltételei a választók előtt ismeretlenek.  Ilyen a narancsuralmi beszerzési gyakorlat.
 
Én ezt ajánlottam helyette:
 
Lehet Más a beszerzés, avagy javaslat felelős fogyasztási és beszerzési gyakorlat kialakítására a kerületi önkormányzatnál, illetve intézményeinél, és cégeinél.
 
Közismert állítás, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási módok nem fenntarthatók és ezért különös hangsúlyt kap a fenntartható, környezettudatos fogyasztás, a természeti erőforrások takarékos használata.
 
Pesterzsébet önkormányzatának olyan beszerzési gyakorlatot kell kialakítania, amivel jó példát mutat a többi cég, intézmény és végső soron a kerületi lakosok számára. Törekedni kell a környezetbarát (újrahasználható vagy újrahasznosítható, anyag- és energiaszegény), egészséges termékek fogyasztásának előnyben részesítésére és a fogyasztás szociális szempontjainak (pl. helyi kereskedelem támogatása, méltányos kereskedelemből származó termékek beszerzése) érvényesítésére.
 
Először célszerű felmérni a kerület jelenlegi beszerzési gyakorlatát, piackutatást kell végezni a fenntarthatóbb beszerzési lehetőségekről és ezek árairól, majd ezt követően ezeket a szempontokat alkalmazni kell a közbeszerzések során. A részletes vizsgálat rávilágít majd arra, hogy a jól alkalmazott környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesítése nem jelent egyben drágulást!
A vizsgálat nyilván részben erősíti az eddig is követett gyakorlatot – az önkormányzati rendezvényeken, az ebédlőben, büfében előnyben részesíteni a helyi vagy méltányos kereskedelemből származó termékeket, szolgáltatókat – ,másrészt kiegészíti és új megoldási javaslatokat eredményezhet.
 
További lehetőség például a takarítási gyakorlat áttekintése (tisztítószerek, energiafelhasználás) és javítása, de ide tartozhat a kerületi önkormányzat mobilitási gyakorlatának áttekintése és tudatossá tétele.
 
A bizottság tagjai pedig döntöttek és 5:2 arányban elutasították az előterjesztésemet.
 
Elutasították, hogy a jelenlegi beszerzési gyakorlat áttekintésén alapuló javaslatokat dolgozzunk ki egy felelős, etikus, fenntartható fogyasztást ösztönző beszerzési gyakorlat megvalósítására a kerületi önkormányzat hivatalában és hasonló elvárásokat fogalmazzunk meg a kerületi intézmények és cégek számára.

 

 

Beküldve:

Kiállítás a légszennyezésről

A Levegő Munkacsoport elnöke Lukács András nyitotta meg a vándorkiállítást április 3-án 11 órakor a Városháza I. emeleti folyosóján.

A kiállítás húsz nagyalakú plakáton a vonatkozó kormányhatározatból vett idézetekhez kapcsolódva mutatja be a szálló por (PM10) szennyezés veszélyeit, valamint azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány és hivatalai, valamint az önkormányzatok lényegesen csökkenteni tudják a részecskeszennyezést.
 
A kiállítás megnyitójának érdekessége hogy a napokban tette közzé a Levegő Munkacsoport a 2011. évi légszennyezettség adatokkal kapcsolatos véleményét. A tavalyi év során ugyanis Budapesten tovább nőtt azon napok száma, amikor a levegő szennyezettsége túllépte az egészségügyi határértéket. A szennyezés hatékony csökkentésére készített kiváló kormányzati tervek továbbra is a minisztériumi íróasztalfiókokat gazdagítják, ugyanakkor a Magyarországgal szemben indított uniós jogsértési eljárás bírósági szakaszba léphet húsba vágó következményekkel.
 
A tárlatot április 13-áig tekinthetik meg a Városházba látogatók, bár eldugva és a lakosság elől bujtatva, de fontos kiállítás nyílt a kerületben, érdemes felsétálni az emeletre annak, aki a földszinten ügyeit intézi vagy csak arra sétál a Kosutiban.
 
 
A kerületi városvezetés és a környezetvédelem kapcsolatát jól mutatja, hogy a meghívóban szereplővel ellentétben Szabados Ákos nem vett részt a megnyitón. Az alpolgármesterek egy közös fotóra ugyan összeálltak és némi előre megírt az erzsébeti helyzetet kerülő mondatot is meghallgathattunk, majd azóta is ott lógnak a plakátok magányosan a folyosón.
 
Pedig lehetne kerületi szinten is tenni a légszennyezés csökkentése érdekében, a kerékpárutak átgondolása, átgondoltabb forgalomszervezés, a komposztáló program folytatása sokat javíthatna a helyzeten. A Kosuti átalakítása, a forgalomcsillapító intézkedések, a Duna-part rehabilitációja az elmúlt két évben leállt, a komposztáló programmal kapcsolatos és közösségi kerttel kapcsolatos  indítványaimat elutasították és csak a költségvetés hiányának szinten tartása maradt az egyetlen szempont. A probléma azonban az, hogy mire kimászunk a gödörből azt vesszük majd észre, hogy Pesterzsébet lakhatatlan és élhetetlen városrésszé alakul. A kiállítás arra is rámutat nem minden esetben pénzkérdés környezetünk, levegőnk tisztaságának védelme.
 
A remény hal meg utoljára: hátha az elkövetkező két hétben a kerület polgármestere és a hivatal osztályvezetői is megállnak egy-egy percre a plakátok előtt és elgondolkoznak az azon található gondolatokról. Pláne ha már a kiállítást maguknak a Hivatalba, és nem a kerületi lakóknak mondjuk a Csilibe szervezték.

 

Beküldve:

Talpra magyar!

font-family:"Times New Roman","serif";mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-language:HU;mso-bidi-font-weight:bold”>Elindult a visszaszámlálás!


font-family:"Times New Roman","serif";mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-language:HU;mso-bidi-font-weight:bold”>Kitelepülések, aláírás-gyűjtőpontok Pesterzsébeten:

2012. március 30. 14 és 19 óra között 2012. március 31-én 9 és 12 óraTovábbi gyűjtőhelyek itt megtalálhatóak.

Ha szeretnéd hogy érte menjünk a kitöltött ívnek, vagy elkerültél minket:

pesterzsebet@lehetmas.hu

font-family:"Times New Roman","serif";mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-language:HU;mso-bidi-font-weight:bold”>Most kell belehúzni:
Talpra magyar!

Beküldve:

Városházi napló, avagy ami a Pesterzsébet Újságból kimarad

Az ülés megkezdése előtt szétosztottam a városatyák között a Lehet Más a Politika Népszavazás 2012 szórólapjait, majd ellenzéki képviselőtársaim igent mondtak a kiszámítható munkára, a tanulásra, a tisztességes megélhetésre és a biztonságos nyugdíjra vagyis aláírták a gyűjtőívet.

13 napirendi pontot tárgyalt a testület. A polgármesteri beszámoló elfogadása után a Budapesti Rendőr-főkapitányság részére 500.000,- Ft-ot + 27% EHO adományoztunk, amely a XX-XXIII. kerületi Rendőrkapitányság állományának Szent György napi jutalmazására használható majd fel.

Két testvérvárosi kapcsolataink ápolásáról szól javaslatról is döntött a testület. Delegációt küld a kerületünk az ukrán Alusta-ba a város alapításának 110. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatra, illetve 700.000 Ft-tal támogatjuk Székelykeresztúr évente megrendezésre kerülő városi ünnepségét, melynek díszvendége 2012-ben Pesterzsébet lesz. Felvetésemet elfogadva a testület úgy döntött még ebben félévben elkészít és megtárgyal egy előterjesztést Pesterzsébet testvárosi kapcsolatának komplex kezeléséről, rövid és hosszú távú progarmot alkot róla, hogy ezentúl ne ad hoc módon kerüljenek elő az ezzel kapcsolatos ötletek, javaslatok.

Ezek után módosítottuk a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése engedélyezésének szabályait, továbbá a többletszolgáltatás ellentételezéseként az önkormányzat és az anyakönyvvezetők részére fizetendő díjat.

A soron következő napirend előterjesztője Harsányi László JOBBIK-os képviselő volt és a képviselő-testületi ülések nyilvánosságának kiszélesítését szolgálta.
A napirend pikantériáját az adta, hogy az utolsó pillanatban a Hivatal beterjesztette a TV20 Kft (amely eddig a televíziós műsorokért, a Pesterzsébet Újságért és a kerület honlapjáért is felelt) végelszámolással történő megszüntetésére irányuló javaslatát.

A képviselői előterjesztés arról szólt hogy az Önkormányzat a www.onkormányzatitv.hu oldalon keresztül nyomon követhetővé kívánja tegye a képviselő-testületi ülésen zajló eseményeket, annak érdekében, hogy a választópolgárok bármikor, akár otthonukból megtekinthessék azokat. A javaslat szerint a Képviselő-testület felkéri a Polgármester urat, hogy vegye fel a kapcsolatot a GLOBOMAX  Zrt-vel a közvetítő rendszer kiépítése érdekében.

Komoróczi László MSZP-s képviselő módosító indítványt nyujtott be, hogy ne csak egy lehetőséget vizsgáljon a Hivatal, hanem vegye fel más piaci szereplőkkel is a kapcsolatot, nyújtson be a testületnek egy újabb javaslatot. Mivel az eredeti javaslat valóban csak egy piaci szereplő ajánlatát tartalmazta és az előző évek tapasztalati alapján ennél olcsóbban is megoldható a közvetítés én ezt a variációt támogattam. Meglepetésre a FIDESZ frakció is támogatta a javaslatot, így júniusban a testület újra tárgyal a közvetítések ügyéről.

Ezek után 4 röviden tárgyalt nagy többséggel (az első kivételével egyhangúlag) elfogadott napirendek következtek. A testület módosította az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendeletet (ebben az esetben én tartózkodtam), majd elfogadtuk a Budavári, az Újbudai és Hegyvidéki Önkormányzattal ellátási szerződés megkötésére irányuló javaslatot.

Módosította testület Pesterzsébet Önkormányzatának Egészségügyi Szolgálata Alapító Okiratát és végül elfogadtuk az Önkormányzat 2011. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót. 

A 9. napirendi pontban a Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnázium épületének hasznosításáról döntött a testület. Az MSZP frakció az átadott és megszüntetésre ítélt iskola megmentéséért állt ki, teszem hozzá későn és erőtlenül. Amikor a döntést a testület anno meghozta még sebeiket nyalogatták ahelyett, hogy szervezett keretek között kiálltak volna az intézmény mellett.

A javaslat szerint a testület az Iskola megszűnése után az ingatlanokat korlátozottan forgalomképes vagyonból forgalomképessé minősíti 2012. július 1-jétől és  bérbe adja az Önkormányzat az épületeket. A közoktatási feladatok átadása után az épület további hasznosításával kapcsolatban több megkeresés is érkezett. Idén január elején a SZÁMALK Oktatási és Informatikai Zrt. elnöke jelezte Önkormányzatunk felé arra vonatkozó igényét, hogy az intézmény oktatási céllal történő fenntartását átvennék, ugyanerre vonatkozóan érkezett megkeresés a Nagy-Szivárvány Alapítvány részéről is. Pesterzsébet Önkormányzata Vagyongazdálkodási Osztályának számítása szerint azonban az eddigi ajánlatoknál 50%-kal is magasabb összeget is lehet kapni ha nem kizárólag oktatási célra lehetne hasznosítani az épületet.

A javaslattal kapcsolatban jeleztem, hogy hosszú távon kifizetődőbb lehet ha ezentúl is oktatási célból hasznosítja a kerület az ingatlant. A kerületben fővárosi szinten magas a munkanélküliség és ennek egyik fontos oka az itt élők iskolázottsági adatai. Egy leszakadó peremkerületben, ahol folyamatosan csökkenek az adóbevételek és szegényedik a lakosság elsőrendű szempont kell legyen a munkanélküliség csökkentése. Fővárosi kerületként ennek egyik hatékony eszköze a szakképzés erősítése, ezért módosító indítványt nyújtottam be hogy csupán oktatási célu hasznosításra legyen kiírva a pályázat. Szabados Ákos válaszában a fiskális szempontok fontosságára fektette a hangsúlyt, szerinte most a költségvetés egyenlegének biztosítása a legfontosabb, 2012-ben nincs lehetőség hosszú távú stratégiákban gondolkodni, a túlélés a cél.

Dr. Vas Imre alpolgármester egyet értett az oktatás szerepének fontosságával majd egyesével odaballagott minden frakciótárásához és megkérte szavazzon nemmel.

A javaslatomat a többség ezek után leszavazta és a feltétel nélküli pályáztatás mellett döntött.

Ezek után 2 zárt napirend következett egy fegyelmi ügy és az Integrit Kft. könyvvizsgálójának megválasztása.

Végül pedig jött a feketeleves. A testület a bölcsődei térítési díjak bevezetéséről döntött. A FIDESZ frakció módosító indítványának befogadása után a testület többsége elfogadta a rendeletet.

A vita során beszámoltam róla, hogy tegnap egy közösségi portálon feltettem a döntéssel kapcsolatban az alábbi kérdést:
 
Az eddig beérkező vélemények azt tükrözik, hogy az erzsébeti szülők többsége nem támogatja a térítési díj bevezetését. Meggyőződésem, hogy egy alaposan előkészített – hatásvizsgálatok és költségkalkulációk birtokában – lefolytatott társadalmi egyeztetés során egy komplex család és szociálpolitikai program részeként a javaslatot többen is támogatták volna (per pillanat nem éri el a támogatottsága a szülői vélemények 10%-át sem), de ez legyen a gondja annak, aki a javaslatot minden komolyabb előkészítési és egyeztetési folyamat nélkül beterjesztette.
 

Szembesítettem a FIDESZ frakciót, hogy 2009-ben ellenzékben egy hasonló ügyben nem támogattak egy javaslatot mert nem tartalmazott hatástanulmányt, most hogy hatalomra kerültek már nem tartják fontosnak annak elkészítését, sőt egy napot adnak a szülőknek annak véleményezésére.

Jeleztem értem és átérzem Szabados Ákos polgármester úr problémáját, a kerület vezetőjeként meg akarja óvni a bölcsődéket a kormány családellenes ámokfutásától. A problémára városvezetőként úgy tekint vagy megmarad az eddig jól működő bölcsődei intézményhálózat – de ezért rövid távon olyan családpolitikai intézkedést vezetünk be helyi szinten amely rontja a nők munkaerőpiaci helyzetét és súlyosbítja a városrész demográfiai helyzetét – vagy hagyjuk lerohadni.

A helyzetet azonban én nem látom ennyire súlyosnak és fontos elvi döntésnek tartom, hogy milyen jövő képet mutatunk Pesterzsébet polgárainak. Én olyat szeretnék amely biztosítja hogy az erzsébeti nőknek egyszerre lehet gyermeke és munkája, ezért a költségvetés tervezésekor erre fektetnék nagyobb hangsúlyt akár Ukrajnai testvárvárosi kapcsolatok, vagy profi foci klubok rovására is.

A díj bevezetését a polgármester, a FIDESZ frakció, a Demokratikus Koalíció és a JOBBIK Magyarországért Mozgalom képviselője támogatta.

Én és az MSZP farkció tagjai nemmel szavaztunk. 

 A módosítás után így alakultak a fizetendő díjak:
 

Bölcsődei  gondozási díj(Ft/nap/fő) 

Jövedelem

összege

0-40.000Ft.-között

40.001-100.000Ft.-

100.001-től

Intézményi térítési díj

0Ft

80Ft

300Ft

1941Ft
Beküldve:

Lehet munkám és gyerekem?

 

Pesterzsébet Önkormányzata ma dönt a bölcsődei térítési díjak bevezetéséről. A kerületünkben szokássá váló egynapos társadalmi egyeztetés során kaptam az alábbi olvasói véleményt:
 
"Kisfia született! Gratulálok!" "Egészséges kislány, Apuka! Gratulálok!" – boldog mosollyal, egymás szemébe kapaszkodva ízlelgeti ezeket a szavakat napról napra minden szülő. Család születik, boldogság, gondoskodás, de ezzel együtt új életforma, változások is. A nő büszkén küldi a babafotókat kollégáinak, a férfi pedig aggódva számolja újra és újra a családi költségvetést. Mennyi kell a pelenkára, a gyerekorvosnak, babakocsit inkább használtan vesznek. De a baba vidám kacagása, a napról napra látható fejlődés hosszú hónapokra feledtetni képes a gondokat. A rosszkedv lassan kúszik a családok életébe. A férfi munkahelye bizonytalanná válik, a nő fényképeire már a kutya sem kíváncsi a régi munkahelyen. A mindennapok monotonitása, a banánpürés otthoni melegítők és a játszótéri beszélgetések elindítják az anyát a depresszió lejtőjén. Vannak, akik vidáman felvállalva élik meg ősanyaságukat, s csak titokban álmodnak egy esti színházról vagy a párjukkal töltött hosszú hétvégéről. Mások rosszkedvűek, a konyhapénzt számolgatják és néhány forinttal olcsóbb bevásárlás érdekében elbabakocsiznak a világ végére. Megint mások pedig arra gondolnak, hogy az életük akkor teljes, ha nem csak az anyaság szerepét élik át.
 
Milyen szerepei vannak egy nőnek? Lássuk: feleség, társ, szerető, gyermek, testvér és anya, de munkatárs, vezető vagy művész is egyben. Ha az egészséges egyensúly felborul a szerepek között, akkor súlyos mentális problémák kezdődhetnek. A depresszió, kilátástalanság és kiégés nem csak a munkahelyre jellemző gond: bármely szerepben megélhető, ha a kihívások mértéke túlzó, s a sikerélmény csekély.
 
Mit is akar ezzel mondani? Miért is kevés a sikerélmény a gyermeknevelésben? Normális ez a nő, aki ilyet leír? – kérdezhetik joggal. Nos, igen, normális. Háromgyermekes anya. Aki tapasztalatból tudja, hogy annak a nőnek, aki korábban felelősségteljes vezetői munkát végzett, nap mint nap szellemi kihívásokkal szembesült, kreatívan alkothatok és teljesítményét munkatársai és főnökei is elismerték, csak időszakosan elegendő a babavilág.
 
Az első hónapokban, tán az első évben is jól esik a pihenés, a munkahelyi nyomás alóli felszabadulás. Új feladatként ott az újszülött, aki egész napos gondoskodást igényel. De egy idő után a nőben rejlő belső gyermek, a szelleme, értelme éhezni kezd…. Hiába tökéletes anya és hibátlanul ragyog otthon a lakás, az elme alkotói vágyát csak időszakosan köti le a szalvétatechnika és a kötögetés. Milyen sok kismama lesz a számítógép rabja? Mennyien menekülnek a blogírásba és találják meg cset-oldalakon a hasonló gondokkal küzdő kismamák társaságát?
 
No és mennyien küzdenek azzal, hogy női szerepüket immár alig tudják megélni. Ugyan, a játszótérre csak nem veszek kiskosztümöt és magas sarkút… A férfi fizetéséből tán nem minden hónapban telik fodrászra és kozmetikusra sem, mint régen. Új fehérneműket sem vesztek magatoknak, ugye, anyukák?
 
Több-kevesebb gondolkodási idő után aztán megszületik a döntés: az anya visszamegy dolgozni. Mert szükség van a keresetére, mert szüksége van kihívásokra és szellemi munkára, felnőtt emberek és nem csak anyatársak társaságára. Mert ha nem megy vissza, akkor betöltik az állását, hiszen minél többet tölt távol munkahelyétől, annál valószínűbb, hogy főnökei már rég elfelejtették korábbi munkabírását, kreativitását és problémamegoldó képességeit. A családi döntés meghozatala után sorra veszik a lehetőségeket: Mi legyen a kicsivel? Egészséges, érett gyermek, valahol egy és két éves kor között. A gyermektársaságot kedveli, de még nem játszik együtt más gyermekekkel. Egyértelmű, hogy gondoskodás, biztonságos környezetet és szakértő nevelést igényel abban az időben is, amikor az anya nincs otthon. Szerencsés családokban szóba jöhet egy nagymama, aki szívesen vállalja a kis unoka nevelését. Mások a bébiszitter vagy egy magánbölcsőde mellett döntenek, mert akkor a gyermek saját, ismert és védett környezetében töltheti a napokat. Nézzük a költségeket! A nagymama nyilván nem kér pénzt, legfeljebb a napi túró rudit és joghurtot meg a gyümölcsöket szerzik be. A magánnapközi, magánbölcsi vagy a bébiszitter már jóval költségesebb megoldás. Az előbbiekben havi 80 és 100 ezer forint közti összeget kérnek, a bébiszitter óránként egy ezrest elviszi, ami havi szinten – még kedvezményeket is beszámítva és nyolc órás munkahetet feltételezve – 120-160 ezer forint. Azoknak az anyáknak, akik nettó fizetése meghaladja ezt az összeget, megnyugtató megoldás lehet a két megoldás egyike. Hány ilyen anyukát ismernek? A többség számára tehát marad az önkormányzati bölcsőde, mint költségkímélő kényszermegoldás. Illetve maradt, eddig a megoldás. Mert mostantól a bölcsődei díjak bevezetése lehetetlenné teszi a kisgyermekes családok életét. Ha az anya visszamegy dolgozni, de fizetése egy jelentős részét a gyermek bölcsődei ellátására fizeti ki, akkor joggal kérdezi, hogy mi a célja az intézkedésnek.
 
Ne szüljünk több gyermeket? Ne dolgozzanak a nők? Csak az szüljön, ahol a nagymama vállalni tudja a kicsi ellátását? Attól, hogy egy nő anyává válik, már nem megbecsült munkaerő? Merre tart az ország így?
 
Európában utolsók között kullogunk minden statisztikában: kevesebb nő vállal, vállalhat politikai szerepet, kisebb a vállalati felsővezetők közt a nők aránya. Svédországban már az apáknak is kötelező néhány hónapot "gyesen" tölteni, hogy megtapasztalják az anyaság vitathatatlanul értékes és nemes kihívásának a másik oldalát, az egyhangúságot és a depressziót.
 
Kedves anyukák, dolgozó nők! Meddig akarjuk még tűrni, hogy a fakanál és a babakocsi mellé kényszerít minket az ország vezetése?
Napocska
  
—————————————————————————————
 
Tegnap egy közösségi portálon feltettem a döntéssel kapcsolatban az alábbi kérdést:
 
 
Az eddig beérkező vélemények azt tükrözik, hogy az erzsébeti szülők többsége nem támogatja a térítési díj bevezetését. Meggyőződésem, hogy egy alaposan előkészített – hatásvizsgálatok és költségkalkulációk birtokában – lefolytatott társadalmi egyeztetés során egy komplex család és szociálpolitikai program részeként a javaslatot többen is támogatták volna (per pillanat nem éri el a támogatottsága a szülői vélemények 10%-át sem), de ez legyen a gondja annak, aki a javaslatot minden komolyabb előkészítési és egyeztetési folyamat nélkül beterjesztette.
 
Én a javaslatra nemmel fogok szavazni, köszönöm mindenkinek az együttműködést és véleménynyilvánítást.
 
Mach Péter
Pesterzsébet önkormányzati képviselője
Lehet Más a Politika

 

Beküldve:

Mi döntünk, te meg csak fizess!

Az utolsó pillanatban szemlesütve – talán kicsit elszégyellve magát,- de benyújtotta a rendelettervezetét a bölcsődei térítési díjakról Szabados Ákos polgármester úr.

A rendelet előkészítése részben sikeresnek tekinthető: az érintett szülők jövedelmi viszonyairól az intézményvezetők begyűjtötték a szüksége adatokat és ezáltal kalkulálható mekkora részét vállalják ezentúl az ellátás költségeinek a szülők.

Újra van televíziója a kerületnek, megújult a honlapja és havonta megjelenik a Pesterzsébet Újság, a lehetőség adott, hogy a döntéshozók megismerhessék az itt élők véleményét, ötleteit, az általuk javasolt döntési pontokat. A hajlandóság és a jó szándék az hiányzik, de nagyon.

A probléma felvetése jogos, a bölcsődei térítési díjak bevezetése a jövedelmi viszonyok figyelembe vételével indokolt lehet. Egyrészt a kerület az elmúlt években fővárosi szinten is kimagasló teljesítményt nyújt ezen a téren, a férőhelyek számát tekintve az elsők között szerepelünk. Ha szükséges a szülők hozzájárulása hogy megmentsük az elmúlt évek eredményeit a kormány döntéseinek következményeitől, akkor bele kell nyúljunk a pénztárcánkba. Ehhez azonban konkrét ígéretek, intézkedési tervek kellettek volna, én például szívesen fizetnék ha biztosítanak róla hogy a Mediterrán lakóparkba születő gyerekeknek biztosítják a bölcsődei ellátást, no pláne létesítenek egyet közelebb. Ez a döntési mechanizmus viszont több kárt, mint hasznot eredményez, jó volt eddig kisgyermekes erzsébeti szülőnek lenni (bölcsődei férőhelyek, remek óvodák, sportolási lehetőségek), érthetetlen hogy miért kell mindent elrontani (OK, érthető az itt élők véleményét figyelmen kívül hagyva csak rosszul lehet dönteni).

A rendelettervezet és a térítési díjakat tartalmazó mellékletek innen letölthetőek.