Benne van a módosítónk is: a kültéri árnyékolás felmérése és beárazása. Ez utóbbi egy apró sornak tűnhet a határozatban, de szerintem a döntés egyik legfontosabb része.
Csaszny Gábor javaslatára a hivatal felmérte az összes telephelyet: hol lehet klímát szerelni, mi kell hozzá, mennyibe kerül. Az eredményt részletesen megírtam a Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése című bejegyzésben. Röviden: tizenhárom intézményben a hálózat elbírja a terhelést, ott nettó 20 millió forintból 48 klíma felszerelhető. Hét épületben viszont annyira rossz a villamoshálózat, hogy ott évekig tartó tervezés és átépítés nélkül nem lesz klíma.
Ezt a hét épületet az eredeti javaslat egyelőre azzal kezelte, hogy készüljenek el a hálózat tervei. Ez szükséges, csak éppen egyetlen gyereknek sem lesz tőle hűvösebb 2027 nyarán, ezért bizony itt is megoldást kell majd találnunk.
II. Ahol a hálózat átépítése nélkül megoldható, a 2027-es költségvetésbe elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre kell előirányzatot tervezni.
III. Ahol csak a teljes villamoshálózat átépítése után lehet klimatizálni, el kell készíttetni a hálózat terveit.
IV. A módosítónk: a polgármesternek fel kell mérnie és be kell áraznia a kültéri árnyékolás lehetőségeit (külső redőny és zsalúzia a déli és nyugati ablakokra, napvitorla és árnyékoló háló az udvarokra, lombhullató fák a homlokzatok és udvarok elé). Az eredményt előirányzati javaslattal együtt a 2027-es költségvetés tervezésekor a testület elé kell terjeszteni, elsősorban azokban az intézményekben, ahol 2027-ben nem lesz klíma.
Mert olcsó, gyors, és ott is működik, ahol a klíma nem.
Működik. A külső árnyékolás a mérések szerint több fokkal csökkenti a belső hőmérsékletet. A Loughborough Egyetem ikerházas kísérletében több mint 6 °C volt a különbség, légkondicionálás nélkül (CIBSE Journal). A lényeg a „külső”: a belső roló csak akkor fogja meg a napot, amikor a hő már bent van a szobában. A külső redőny a napsugárzás elől zárja el az ablakot.
Olcsó. Egy külső redőny 22–55 ezer forint darabonként, egy fa elültetése egy óvoda udvarán néhány tízezer forinttól indul. A hét „nehéz” intézményre nagyságrendileg 8–10 millió forintot becsülök. Ez a fele annak, amibe a klímás csomag kerül.
Nem kell hozzá hálózat. Egy zsalugáter egy árnyékoló nem fogyaszt áramot, nem terheli a vezetéket, nem rontja az épület energetikai besorolását, és nincs éves karbantartási díja sem. S ott is segít, ahol a klíma a villamoshálózat miatt rövidtávon nem opció.
Elkészülhet 2027 nyarára. Egy hálózat-átépítés tervezéssel, engedélyezéssel évekig tart. Egy redőnyt tavasszal fel lehet szerelni, egy fát ősszel el lehet ültetni.
Ott is segít, ahol lesz klíma. Egy árnyékolt épületben a klímának kevesebbet kell dolgoznia, kisebb a villanyszámla, és jobban ki lehet használni a korlátozott hálózati kapacitást. A fa pedig az udvart is hűti, ahol a gyerekek délelőtt játszanak.
És nem utolsósorban: ez zöld megoldás. Egy fa húsz-negyven évig ad árnyékot, közben megköti a port és a szén-dioxidot, és semmit nem kér cserébe. Hosszú távon ez a klímaalkalmazkodás, nem az, hogy minden falra gépet szerelünk.
A határozat elfogadása csak az első lépés. Az árnyékolás, a hálózatkiépítés, napelemrendszer-kialakítás felmérési eredményének és a projektek konkrét árazásának a 2027-es költségvetés tervezésekor kell a testület elé kerülnie. Figyelni fogom, hogy ez megtörténjen, és konkrét tételek legyenek a költségvetésben.
Köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy támogatták Csaszny Gábor kezdeményezését és a módosítónkat. A következő lépés a költségvetés: ott dől el, hogy 2027 nyarán tényleg hűvösebb lesz-e a gyerekeknek.
Június 20-án indult az első hőhullám, és tizenegy napig tartott. Június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, augusztus elején Budapesten, a Szent Gellért téren szintén 42 fokot. Aki ezt a nyarat végigélte egy panelben vagy egy szigetelés nélküli, hetvenes évekbeli óvodaépületben, annak nem kell magyarázni, miről beszélek.
Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a hivatal elkészítette a kerületi óvodák és bölcsődék általános felmérését: hol lehet klimatizálni, mi kell hozzá, és mennyibe kerül. Végre egy szuperül összerakott anyag, nem mindennap kapunk ilyet, ezért is meglepő, hogy a képviselők a végén az excel táblázatot kinyomtatva, meghajtogatva, majd rettenetes felbontásban visszaszkennelve, fejjel lefelé kapták meg.
A mesterséges intelligencia korában nyilván csak apró szurkálódás, hiszen pár perc alatt feldolgozhatóvá tehető, de pontosan mutatja mire mondtunk nemet április 12-én., s minek kellene nagyon gyorsan véget vetni.
Jó reggelt Pesterzsébet, a klímakatasztrófa már itt kopogtat!
A globális felmelegedés nem hangulat kérdése, hanem tény. A légkörben felhalmozódó szén-dioxid visszatartja a hőt, és emiatt a Föld átlaghőmérséklete évtizedek óta emelkedik. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2015 és 2025 közötti tizenegy év volt a valaha mért legmelegebb tizenegy év (WMO). Magyarországon az évi középhőmérséklet 1901 óta 1,2 °C-kal nőtt (OMSZ).
Ehhez jön a hőkupola: egy magaslégköri nyomásrendszer napokra ráül a térségre, a levegő nem tud kicserélődni, és még éjszaka sem hűl le. Ez már nem kivételes esemény, hanem visszatérő nyári üzemmód. Aki tehát arra vár, hogy majd „jönnek normálisabb nyarak”, az rosszul tervez.
Mert a legkisebbek hőszabályozása még nem működik úgy, mint a miénk. Hamarabb kiszáradnak, könnyebben kapja el őket a hőkimerültség és a hőguta, és nem tudják megmondani, hogy „most már nem bírom”. A hőség egészségügyi kockázata éppen a csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél a legnagyobb.
És ezek az intézmények nyáron is nyitva vannak. A gyerek ott tölti a nap legmelegebb óráit, ott alszik délután, egy 30 fokos csoportszobában. Nem kényeztetésről beszélünk, hanem arról, hogy egy kétéves ne hőgutával jöjjön haza a bölcsődéből. Nem véletlen, hogy évek óta szülők szerelnek fel klímát a saját pénzükön – ami tiszteletre méltó, de nem így kellene működnie egy önkormányzatnak.
Azt is tegyük hozzá: a klíma nem varázsgép. Népegészségügyi szabály, hogy legfeljebb 8 fokkal lehet hidegebbre állítani a kültérinél, és óránként negyedórát szellőztetni kell, ha nincs CO2-mérő. Ez így helyes – a cél nem a hűtőkamra, hanem az elviselhető hőmérséklet.
S akkor mit csináljunk 2027-ben?
A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a klíma ára a beruházás kisebb része. Kell hozzá külön betáplálás a villanyórától, érintésvédelmi jegyzőkönyv (kb. 60 ezer forint épületenként) és új energetikai tanúsítvány (kb. 200 ezer), mert a klíma lerontja az épület energetikai besorolását. Ezt napelemmel lehet visszahozni, ami 4–5 év alatt megtérül, és pont akkor termel, amikor az intézmény üzemel.
Tizenhárom telephelyen a villamoshálózat elbírja a terhelést, vagyis a klimatizálás átépítés nélkül megvalósítható: Kerekerdő, Gyermekmosoly, Mákvirág, Nyitnikék, Békaponty, Kékcinke, Gyöngyszem, Lurkóház, a két német nemzetiségi óvoda (Baross utca 79. és 81.), valamint a Vörösmarty, a Mártírok és az Ady Bölcsőde.
Összeadtam a melléklet tételeit. Íme a 2027-es csomag:
Költségelem
Összeg
Klímaberendezések (48 db)
12 000 000 Ft
Villanyszerelés
4 600 000 Ft
Érintésvédelmi jegyzőkönyvek
780 000 Ft
Energetikai tanúsítványok
2 600 000 Ft
Beruházás összesen
19 980 000 Ft
Napelem 9 helyszínen (kb. 98 kWp)
51 800 000 Ft
Mindösszesen napelemmel
71 780 000 Ft
Éves karbantartás (13 épület)
1 300 000 Ft / év
Vagyis 48 klíma tizenhárom épületben, mindennel együtt, nettó 20 millió forint. Ez egy kerületi költségvetésben nem csillagászati összeg – ennyibe kerül egy rendezvénysorozat vagy egy díszvilágítás. A napelem ezen felül 51,8 millió, ami viszont megtérül, tehát nem kiadás, hanem befektetés. Négy helyszínen (Békaponty, a két Baross utcai óvoda, Mártírok Bölcsőde) árnyékos a terület, ott a napelem kiesik.
Egy dologban viszont választani kell: a Nyitnikék tagóvoda és a Kossuth Bölcsőde közös villamoshálózaton van, oda vagy az egyikbe, vagy a másikba kerülhet több gép. Ezt nem lehet elkenni, ezt el kell dönteni.
Hét telephelyen a helyzet érdemben nehezebb, és itt legyünk őszinték: 2027-ben ezek nagy valószínűséggel nem oldódnak meg.
Bóbita (Kalmár Ilona sétány 1.) és Vackor (Lázár utca 18.): nincs önálló árambekötésük, a szomszédos iskola elöregedett hálózatán vannak. Itt önálló bekötés, teljes hálózati újratervezés, engedélyezés és kivitelezés kell. A Bóbitánál a melléklet a teljes villamoshálózat kiépítését – klimatizálással és festéssel – kb. 60 millió forintra teszi. Ez több éves beruházás, aminek a tervezés az első lépése. Épp ezért a tervezést nem 2028-ban, hanem most kell elindítani.
Gyermekkert, Gézengúz, Kincskereső, Kossuth Bölcsőde, Köztársaság Bölcsőde: a hálózat tovább nem terhelhető. Van, ahol már minden csoportszoba klimatizált, máshol éppen ezért nem kerülhet fel több gép. Itt először villamoshálózati felmérés kell, és csak utána tudunk bármit ígérni.
Ezekben az épületekben – mivel távfűtésesek – van egy másik, jobb út is: a sajtóhírek szerint várható energetikai pályázati forrásból „mélyfelújítás”, azaz vezetékcsere, szigetelés, hőszivattyús hűtés-fűtés. Ez drágább és lassabb, viszont tartós megoldás, szemben azzal, ha csak gépeket akasztunk egy rossz épület falára. Ehhez viszont pályázatra kész terveknek kell a fiókban lenniük. Ha a kiírás megjelenik, és mi akkor kezdünk kapkodni, megint lekéssük.
A beszámoló azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés tervezésénél legyen előirányzat elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre – ott, ahol a hálózat átépítése nélkül megy. A nehéz épületeknél pedig induljon el a villamoshálózat tervezése.
Én ezt támogatom, de nem elég elfogadni egy beszámolót. Egy elfogadott beszámolótól még egyetlen csoportszoba sem lesz hűvösebb. Ahhoz forint kell a költségvetés megfelelő sorára, és hozzá határidő.
Magyarul a lehetőség adott: a képviselő-testület kezében a döntés. A nem akarásnak nyögés a vége, a cselekvésnek klimatizált óvodák és bölcsődék.
2025 decemberében a pesterzsébeti képviselőtestület Csaszny Gábor önálló képviselői indítványára egyhangúlag döntött arról, hogy 2026 májusára napirendre veszi a saját tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor előkészítésének ügyét, és felkéri a Hivatalt a megvalósítás feltételeinek vizsgálatára.
A mostani előterjesztés tehát elvileg ennek a javaslatnak az eredménye – gyakorlatban viszont nem azt mutatja meg, hogyan lehetne tábort venni, hanem gondosan leírja, miért ne vágjunk bele. Egy klasszikus „nesze semmi, fogd meg jól”: papíron teljesített feladat, valójában kiüresített politikai döntés.
A májusi testületi ülés napirendjén „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlása lehetőségének vizsgálatára” címmel szerepel ez a hivatali anyag. Első ránézésre úgy tűnik, pontosan azt tartalmazza, amit a testület kért: nézzük meg, milyen feltételekkel tudna a kerület saját tábort venni a gyerekeinknek, családjainknak, időseinknek.
Ha azonban végigolvassuk, gyorsan kiderül: a Hivatal lelkiismeretesen összegyűjtötte a vonatkozó jogszabályokat, felsorolta a közegészségügyi és működtetési előírásokat, s amíg lefőtt a kávé blöffölt egy nagyot az ingatlanárakkal, felújítási és működési költségekkel – majd levonta az egyetlen következtetést, amire így biztosan ki lehet jutni: „jelen gazdasági helyzetben ne legyen saját tábor, mert drága”.
Technikailag ez egy elvégzett faladat, politikailag és szakmailag viszont nagyon kevés. A 2025‑ös határozat nem azt kérte, hogy a Hivatal bebizonyítsa, miért nem fér bele a gyermektábor a mostani költségvetésbe, hanem azt, hogy tárja fel, milyen utakon, milyen konstrukciókban, milyen ütemezéssel lehetne mégis megvalósítani egy olyan beruházást, amely évtizedekre biztosítaná Pesterzsébet gyerekeinek és időseinek elérhető nyaralását.
Ehhez képest az előterjesztésben nincs egyetlen alternatív forgatókönyv, nincs „A, B, C” opció, nincs szó közös tulajdonú táborról, hosszú távú bérletről, pályázati forrásokról, több lépcsőben megvalósított fejlesztésről. Van viszont egy sommás mondat: költségvetési forrás hiányában a Hivatal nem támogatja a vásárlást. Ez nem vizsgálat, hanem lebeszélés – nem a képviselő‑testület korábbi, egyhangú akaratából indul ki, hanem a jelenlegi számokból, és abból, hogy azokból semmihez sem nyúlunk hozzá, templomok felújítására, politikai kifizetőhelyek fenntartására van pénz, a gyerekek táboroztatására nincs.
A hivatali előterjesztés szövege:
————————————————————————————————————–
Tisztelt Képviselő-testület!
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a 2025. december 04-ei ülésén tárgyalta Csaszny Gábor képviselő által előterjesztett „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlására, a kerületi családok és idősek rekreációjának biztosítása érdekében” című önálló képviselői indítványt, mely arra irányult, hogy az Önkormányzat vásároljon gyermek- és ifjúsági tábor céljára alkalmas ingatlant, melynek fedezete a költségvetés egyéb helyiség és telekértékesítési számlájáról kerülhet biztosításra.
A Képviselő-testület a fenti indítvány és a 2025. decemberi 4-ei ülésen elhangzott észrevételek alapján a 336/2025. (XII.04.) Ök. sz. határozatával arról döntött, hogy a „Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlására, a kerületi családok és idősek rekreációjának biztosítása érdekében” című indítvány a 2026. májusi Képviselő-testületi ülésre ismét kerüljön előterjesztésre, azzal, hogy a Hivatal vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy a fenti cél megvalósításához szükséges feltételek fennállnak-e.
Fentiek alapján a Polgármesteri Hivatal Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztálya (a továbbiakban: KESZO) megvizsgálta az ifjúsági tábor létesítésének jogszabályi, tárgyi és személyi feltételeit, illetve azt, hogy a feltételek megvalósításához milyen anyagi források szükségesek.
A táboroztatásra vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket a gyermekek táboroztatásának közegészségügyi feltételeiről szóló 6/2025. (II.25.) BM. rendelet (a továbbiakban: BM rendelet), valamint a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A BM rendelet meghatározza a táboroztatás általános közegészségügyi feltételeit, így többek között az alábbiakat:
az egész évben működő, továbbá a 300 fő feletti időszakosan működő táborokat teljes közművesítéssel kell ellátni,
a 300 főt meg nem haladó táborokban gondoskodni kell az ivóvíz-minőségű víz biztosításáról, valamint a csapadék és a keletkező szennyvíz elhelyezéséről,
a táborokat illemhelyhasználati és tisztálkodási lehetőséggel kell megtervezni, megvalósítani és fenntartani,
a táborozás időtartama alatt gondoskodni kell a helyiségek rendszeres és hatékony takarításáról,
a táborozás időtartama alatt biztosítani kell az egészségre káros rovarok és rágcsálók irtását,
biztosítani kell az étkezés helyszínének tisztaságát és rendszeres fertőtlenítését,
a táborokban a résztvevők számára biztosítani kell a szabadtéri mozgás lehetőségét,
a tábor területén lévő játszótéri eszközök tekintetében gondoskodni kell a játszótéri eszközök biztonságosságáról, a tábor szervezőjének gondoskodnia kell a tábor területén lévő homokozó esetén a homok szükség szerinti, de legalább évenkénti fertőtlenítéséről vagy teljes cseréjéről, a használaton kívüli homokozó lefedéséről,
a táborokban biztosítani kell a napsugárzás elleni megfelelő védelmet,
a táborozás során gondoskodni kell a hulladék megfelelő tárolásáról és rendszeres elszállításáról.
A bentlakásos táboroztatás közegészségügyi feltételeire vonatkozóan a BM rendelet a fentiek mellett, további feltételeket határoz meg, melyek jelentősen emelik a fenntartási költségeket.
Fentiek mellett szükséges gondoskodni továbbá az ingatlan őrzéséről, a személyzetről (gondnok, kertész, gyermekfelügyelő, orvosi személyzet, konyhai dolgozó, takarító személyzet), valamint a folyamatos karbantartási költségek fedezetének biztosításáról.
Megállapítható, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett a jogszabályi feltételeknek megfelelő ingatlan vételára, továbbá a kapcsolódó felújítási, átalakítási költsége jelentősen meghaladja az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit. Az ingatlanpiacon hirdetett, méret és elhelyezkedés alapján alkalmas ingatlanok vételára több száz millió forint költséget jelent, amit tovább növel a felújítás és felszerelés, valamint eszközbeszerzés költsége.
A költségek tekintetében azt is figyelembe kell venni, hogy az esetleges megvásárlást követően az ingatlan fenntartása és üzemeltetése további rendszeres nagyösszegű kiadást jelentene az Önkormányzat számára.
A Pénzügyi és Számviteli Osztállyal történt egyeztetés alapján az Önkormányzat költségvetése jelenleg nem teszi lehetővé egy ilyen mértékű, önként vállalt feladat megvalósítását.
A költségek csökkentése érdekében a KESZO áttekintette a környező kerületekkel való együttműködés lehetőségét. A XVIII. kerületi és a XXI. kerületi Önkormányzat rendelkezik saját ingatlannal, melyet táboroztatásra biztosítanak és a nyári hónapokban teljes kapacitással működnek, így az együttműködésnek nincs realitása.
A XXIII. kerület megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a nyári gyermektáboroztatást részben a Molnár-szigeten található „Tündérkertben” biztosítják, ahol tálalókonyha hiányában az étkezést nem tudják a helyszínen megoldani, így az csak a délelőtti órákban nyújt lehetőséget a gyermekek felügyeletére. A közös tábor kialakítása vonatkozásában pénzügyi forrással a XXIII. kerület sem rendelkezik.
Fentiek alapján a becsült költségekre tekintettel egy ilyen mértékű beruházás több százmillió forintos kiadást jelent, melyet az Önkormányzat jelenlegi gazdasági helyzetében nem javasolt megvalósítani.
Fentiek alapján kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg és hozzon döntést a határozati javaslatról.
Határozati javaslat:
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy költségvetési forrás hiányában nem támogatja önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlását.
A határozati javaslat elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel.
Az előterjesztést tárgyalja: Egészségügyi, Szociális és Idősügyi Bizottság
Pénzügyi, Ellenőrzési és Jogi Bizottság
Az előterjesztés egyeztetve: Lehoczki Péterné PSZO osztályvezetővel
Az előterjesztést készítette: Dr. Kántor-Papp Gabriella KESZO osztályvezető
Lukácsné dr. Gátmezei Gabriella KESZO osztályvezető-helyettes
2026. május 07-én (csütörtökön)10órakor a Díszteremben tartjuk a következő, – az áprilisi országgyűlési választást követő első – képviselő-testületi ülést tart.
Eddig 30 napirendi pont érkezett be, a megszokottak szerint a fontosabb előterjesztésekről külön cikkben számolok majd be:
Beszámoló a polgármester két ülés között eltelt időszak munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Beszámoló a Budapesti Rendőr-főkapitányság XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság 2025. évi tevékenységéről Az anyag elérhető, s tartalmaz mindent, mit nyomdafesték eltűr, de az elmúlt 15 hónap teljesítményét egyetlen szóval is össze lehet foglalni.
Javaslat a tevékenységüket Pesterzsébeten kifejtő civil szervezetek 2026. évi helyi programjai végrehajtásának támogatására kiírt pályázat elbírálására Az elosztási javaslat később lesz elérhető, remélem idén már nem az MSZP-FIDESZ taxikártya koalíció akarata fog érvényesülni, hanem lehetőség nyílik a progresszív civil önszerveződések kiemelet támogatására.
Javaslat az elismerések adományozásáról szóló 23/2025. (IX. 26.) önkormányzati rendelet módosítására A javaslat szerint, a Pesterzsébet Gyermekeiért kitüntető címet a Képviselő-testület a jövőben – a jelenlegi egy helyett – évente két személynek adományozza.
Javaslat a Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára és közvetítésére Erről Fekete Katalin képviselőtársam fog remélem hosszabban írni. érdemes az oldalát keresni ezzel kapcsolatban.
Javaslat képviselői irodával kapcsolatos határozat módosítására
Beszámoló a 2025. évi adóztatási tevékenységről
Tájékoztató a kerület parkolási problémáinak megoldására vonatkozó lehetőségekről, a parkolási rendelet megalkotásának feltételeiről A javaslatomra elfogadott képviselőtestületi határozatban foglaltak helyett egész mást tartalmaz az anyag. A polgármester szeretné megakadályozni a folyamatot. Az eddig történtekről és a mostani előterjesztésről is bővebben írok majd.
Tájékoztató a választási célú plakátok elhelyezéséről Elolvastam, hogy másnak ne kelljen: teljesen érthetetlen, zagyva anyag, arról, hogy mit lehet tenni, hogy a kiemelt tereinken ne jelenjenek meg választási plakátok, a kormány gyűlöletplakátjairól és a polgármester felelősségéről egyetlen sort sem tartalmaz.
Javaslat tulajdonosi döntés meghozatalára a Bp. XX. Vízisport u. 20-28. szám alatt található Magyar Evezős Szövetség által bérelt terület fejlesztése érdekében Fontos ügy: hosszabban fogok róla külön cikkben írni.
Javaslat az INTEGRIT-XX. Kft. 2025. évi mérleg-beszámolójának elfogadására A beszámolót érdemes elolvasni, sok érdekes információt tartalmaz. Javaslatomra dönteni fog a képviselőtestület arról is, hogy az Integrit-XX Kft. ne legyen a továbbiakban politikai kifizetőhely, felezzük meg s az erre fordított pénzt valódi tevékenységre fordítsák.
Javaslat az INTEGRIT-XX. Kft. könyvvizsgáló szerződésének meghosszabbítására
Javaslat a Bp. XX. Ónodi u. 14. szám alatti iskolaépületre kötött bérleti szerződés hatályának meghosszabbítására
Javaslat a Zöld Duna Kft-vel a bérleti jog megváltására vonatkozó megállapodás megkötésére és a létesítmény üzemeltetésbe adására az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület részére Fontos a körzetemet érintő javaslat, írok róla majd hosszabban.
Javaslat a Bp. XX. Rákóczi u. 25. szám alatti Társasház életveszélyes tűzfalának veszélytelenítésével kapcsolatos költségek megelőlegezésére
Javaslat a vásárokról és piacokról szóló 13/2016. (IV.21.) önkormányzati rendelet módosítására és a 2026. július 1-jétől fizetendő helyhasználati díjak megállapítására
Javaslat a Bp. XX. kerület Kossuth Lajos utca 22-24. fsz. 2. és fsz. 3. szám alatti ingatlanokra vonatkozó versenyeztetési eljárás eredményének megállapítására és a további hasznosításra vonatkozó döntés meghozatalára
Javaslat az új kerületi Településterv részét képező Kerületi Építési Szabályzat elkészítésére és a településkép védelméről szóló rendelet módosítására vonatkozó eljárás megindítására, valamint a tervezési szerződés megkötésére
Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Ifjúságpolitikai Koncepciójának (2026-2030) elfogadására
Javaslat a Pesterzsébeti Baross Német Nemzetiségi Óvoda igazgatói feladatainak ellátására vonatkozó pályázatok elbírálására
Javaslat a Pesterzsébeti Egyesített Óvoda igazgatói feladatainak ellátására vonatkozó pályázatok elbírálására
Javaslat a tartósan betöltetlen felnőtt háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetek betöltésének elősegítése céljából támogatási rendszer kialakítására
Javaslat Pesterzsébet Önkormányzatának Szociális Foglalkoztatója (1201 Budapest, Baross utca 91-95.) Alapító Okiratának módosítására
Javaslat önkormányzati tulajdonú gyermek- és ifjúsági tábor vásárlása lehetőségének vizsgálatára Erről Csaszny Gábor képviselőtársam fog remélem hosszabban írni. érdemes az oldalát keresni ezzel kapcsolatban.
Javaslat hozzájárulás utólagos megadására Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata által az „Idősbarát Önkormányzat Díj” elnyerésére benyújtott pályázathoz – Később érhető el –
Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2025. évre vonatkozó éves ellenőrzési jelentésének jóváhagyására
Javaslat a GAMESZ 2025. évre vonatkozó éves ellenőrzési jelentésének jóváhagyására
Beszámoló Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2025. évi költségvetésének végrehajtásáról
Jó hírrel kezdődik az év a helyi nyugdíjasoknak: 2026-ban is él a Pesterzsébet Önkormányzata és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közötti együttműködés, amelynek köszönhetően féláron válthatnak belépőt a Jódos–Sós Gyógyfürdő és Strandfürdőbe.
A kedvezmény nem csak a 65 év felettieknek jár, hanem minden pesterzsébeti nyugdíjasnak, január 1. és december 16. között. A kedvezményes jegy ára 2 000 forint (a 4 000 helyett), nyáron pedig a napágybérlés is csak 800 forintba kerül (1 600 helyett).
Fontos apróságok: a fürdőbelépő csak kedden és szerdán, 8 és 19 óra között használható, és az akció hétvégén nem érvényes. A kedvezmény az alapzónás szolgáltatásokra vonatkozik, a szaunavilágra nem.
A fürdőbelépéshez szükség van egy fürdőkuponra, amit a Polgármesteri Hivatal földszint 17-es irodájában lehet átvenni január 5-től, ügyfélfogadási időben. A fürdőkupon átvételéhez be kell mutatni egy érvényes lakcímkártyát, továbbá a nyugdíjas igazolványt. A kupon öt alkalommal használható fel, és csak az veheti igénybe, aki személyesen átvette – ezt a fürdő is ellenőrzi!
Ha van tapasztalatotok a kedvezménnyel, írjátok meg kommentben.
Pesterzsébeten új középiskolai szociális tanulmányi ösztöndíj indul: a jól tanuló, rászoruló kerületi középiskolások havi 8–10 ezer forintot kaphatnak a tanév alatt, szeptembertől júniusig. Ez bérletre, tanszerre, ruhára vagy érettségi felkészülésre fordítható pénz, ami tényleg számít egy családnak, ahol minden fillér számít. Igaz, a feltételek szigorúak, így a hivatal számai szerint csak tucatnyi diák férhet hozzá – de ez már önmagában is előrelépés a kerületben élő szorgalmas fiatalok felé!
Ez jó hír, még akkor is, ha nagyon szűk kört érint – s az ezt korrigáló módosító indítványunkat a többség elutasította.
Hogyan igényeld majd az új ösztöndíjat?
A középiskolai szociális tanulmányi ösztöndíjra a szülő, törvényes képviselő vagy nagykorú diák nyújthatja be a kérelmet majd az önkormányzatnál.
Mikor? A lezárt tanév után július 1-től a következő év június 30-ig, tehát gyakorlatilag egész évben.
Mit kell csatolni? Családi jövedelemigazolásokat, a gyerek iskolalátogatási igazolását (149/1997. kormányrendelet szerint), plusz a korábbi tanév bizonyítványát vagy KRÉTA-hitelesítést.
Mennyit kapsz? Havi 8 000 Ft, jeles átlag esetén 10 000 Ft, szeptember 1-től június 30-ig (késői kérelemnél a beadástól).
Figyelem: Ha kiköltözöl a kerületből, utolsó kerületben töltött napig jár.
Hol intézed? Az önkormányzat szociális osztályánál – kérjétek a nyomtatványt személyesen vagy nézzétek meg a pesterzsebet.hu-n!
Miért csak félig tele a pohár?
A havi 8–10 ezer forint bérletre, tanszerre, ruhára megy – ez számít egy rászoruló családnál. De a jövedelmi szűrő olyan szigorú, hogy a hivatal számai szerinti becslések szerint egy tucatnál több diák aligha fér bele kerület-szerte. Sok szorgalmas gyerek kimarad, csak mert egy hajszálnyival nem passzol a szűk dobozba.
Miért lett volna jobb a mi verziónk?
Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára által készített javaslatunk arról szólt, hogy ne újítsunk külön szűk ösztöndíjat, hanem a meglévő sokkal szélesebb réteget elérő szociális tanulmányi támogatást tegyük havi rendszerességűvé az emelt összeggel! Az évi egyszeri 40 ezres helyett havi 10 ezres, egy évig, minden jogosultnak: 5–8. osztályban 4,5-ös, 9–12-ben 4,2-es átlaggal, megfelelő jövedelemmel.
Ez azt jelenti:
Több gyerek (a teljes meglévő kör, nem csak egy szűkebb csoport).
Rendszeres pénz, ami tervezhető: bérlet, korrepetálás, érettségi díj.
Nincs bonyolult új rendszer, csak finomhangolás a régiben.
Így sokkal többen kaptak volna segítséget, nem csak 10–12 család.
Mi a baj a most elfogadott új rendszerrel?
A minimálbéremelés miatt sok család „kiesik”, pedig a rezsi, kaja, tanszer ára az egekben. Egy szűk ösztöndíj nem oldja meg: a többségnek csak a pofont jelenti, hogy „közel voltál, de nem”.
Pesterzsébet tele van olyan gyerekkel, akik szorgalmasak, de a családi kassza miatt lemaradnak. Ha csak néhányuknak adunk havi pénzt, az üzenet rossz, mert elveszi a reményt. Mi inkább azt üzennénk: „ha jól tanulsz és rászorulsz, mi mögötted állunk – mindannyian!”
Jöjjenek a kérelmek az új ösztöndíjra, de nyomjuk tovább a bővítést: több diák, több esély, jobb kerület!
Ha egyetértesz, oszd meg – együtt tesszük jobbá Pesterzsébetet.
Tudom, hogy a Szőlő utcai botrány, az állami gyermekvédelem teljes fejre állása, s az arra adott kormányzati kommunikáció,- amely szerint az a gyerek, aki oda került az annyit is érdemel – most kiemelt hír, de Pesterzsébet is fontos gyermekvédelmi kérdésben döntött.
A csütörtöki testületi ülésen élénk vita zajlott a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) és az önkormányzat közötti együttműködési megállapodásról, (a megállapodás tervezete a cikk végén).
Bár a javaslat első látásra ártatlannak tűnt, hamar világossá vált: képviselőtársaim szerint Csepelen a Ficsak aktívan részt vesz a helyi fideszes Király Nóra országgyűlési képviselőjelölt kampányában, számos rendezvényen a politikai szereplők mellett jelenik meg, és csokiosztással, látványos akciókkal igyekszik családokat bevonni a politikai kommunikációba.
Személy szerint elfogadhatatlannak tartom, ha a gyerekek világa pártpolitikai kampányeszközzé válik. Erről már 2016-ban is határozottan kiálltam, amikor szigorú szabályokat vezettünk be az oktatási és nevelési intézményeinkben történő politikai megjelenések tiltására (részletek itt).
Az akkori határozatunk ezt mondta ki:
„A közoktatás és köznevelés fontos eleme a közös európai és alkotmányos értékeink közvetítése mellett a demokráciára nevelés is. Demokráciára azonban csak akkor képes nevelni, ha a pártpolitika a törvényi tiltásoknak megfelelően nem jut be az iskolákba és óvodákba.
Pesterzsébet képviselő-testületének tagjai nem kívánják az oktatási és nevelési intézményeket eszközként felhasználni nézeteik terjesztésére, népszerűségük növelésére, ezért vállalják – és erre felszólítják politikustársaikat is – , hogy:
Nem küldik és nem viszik politikai pártok adományait a kerület iskoláiba és óvodáiba.
Nem küldenek és nem visznek pártpolitikai tevékenységüket népszerűsítő szövegeket az adott intézményekbe sem a gyerekeknek, sem pedig a pedagógusoknak.
Pesterzsébeti iskolában és óvodában pártjuk politikai akciójáról, ajándékozásáról nem készítenek a nyilvánosság számára sem beszámolót, sem felvételt.
Iskolai, óvodai látogatást, részvételt óvodai, iskolai ünnepségen nem használnak fel pártjuk népszerűségének növelésére.”
Ezért most azt javasoltam, hogy ezt egészítsük ki az önkormányzati gyermekrendezvényeinkkel is, s a Ficsakkal tervezett együttműködésről csak a választások után tárgyaljunk – mentesen minden kampányhatástól.
A fideszes Szabados–Nemes taxikártya koalíció azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az együttműködés már a választási időszakban is életbe lépjen. Így a képviselő-testület többsége elutasította nemcsak a javaslat elhalasztását, hanem azt is, hogy a választások után újra napirendre kerüljön.
Pesterzsébet számára a gyermekeink pártpolitikától mentes világa nem alku tárgya. Ha kell, újra és újra ki fogunk állni érte.
A december 4-én a Díszteremben tartott tájékoztatáson Nyul Zoltán helyettes államtitkár úr részletesen ismertette a Tátra téri piac terveit.
Mint képviselő, számomra fontos volt, hogy ne csak a beruházás technikai részleteiről, hanem a piac történelmi és kulturális szerepéről is szó essen. Ezért felvetettem, hogy a piac megújulásával együtt méltó megemlékezés is szülessen az épület tervezőjéről, Vermes Józsefről. A kerület a javaslatomra erről már januárban döntött. Szerintem egy ilyen jelentős épületnek nemcsak a funkcionalitása, hanem az emlékezete is fontos szerepet játszik a város életében.
A minisztérium képviselője kifejtette, hogy az emléktábla vagy más megemlékezési forma kérdése a helyi közösség és az építészeti szakma véleményét is figyelembe veszi majd. Azt ígérték, hogy a beruházással párhuzamosan zajlik az egyeztetés, és a megoldás el fogja nyerni a helyi és szakmai közönség elfogadását. Ez azért is jó, mert így mindenki hozzájárulhat, hogy a piac ne csak újra épüljön fel, hanem az emlékezete is megmaradjon. Azt is hangsúlyozta, hogy a megoldásnak a magyar közvéleményben is méltó helyet kell kapnia, és a széles közönség is emlékezni tudjon Vermes József munkájára.
Remélem, hogy a jövőben a piac nemcsak funkcionálisan, hanem történelmileg és kulturálisan is méltó helyet kap majd a város életében. Fontosnak tartom, hogy a megújulás ne csak a falakat, hanem a közösségi emlékezetet is újraépítse. A Tátra téri csarnok egyik legértékesebb építészeti öröksége a kerületnek.
Sokszor halljuk, hogy „a demokrácia drága dolog”. De mi van akkor, ha a drága nem a választási rendszerre, hanem a rossz döntések következményeire vonatkozik? Nézzük meg konkrétan: mennyibe került eddig egyetlen szavazat, amit a Fidesz kormányra adtak le az országgyűlési választásokon?
Az elmúlt napok, hetek, hónapok a kormány ígérgetéseiről szóltak: adókedvezmények, 30.000 Ft utalvány a nyugdíjasoknak, olcsó hitel, az elmaradt béremelés pótlása a közszférában. Mindenki tudja, hogy ezeket a juttatásokat egyszer vissza kell fizetni a magas inflációban, a magas ÁFA-ban, a horribilisen magas bankköltségekben, a fizetős egészségügyben, az egyre gyakoribb áramkimaradásokban, vízhiányban, a magántanárokra és drága gyógyszerekre költve. De vajon mit veszítünk még egy fideszre adott vokssal?
Az elmúlt négy választáson (2010, 2014, 2018, 2022) összesen 10,852,818 érvényes szavazat érkezett a Fidesz listájára. Ez a szám elég stabil támogatói bázist jelez – és még inkább azt, hogy ez a szavazói tömb döntötte el az elmúlt másfél évtized politikai és gazdasági irányát.
De mit kaptunk ezért a tízmillió szavazatért cserébe?
Stadionország – 600 milliárdért
A Fidesz-kormányzás egyik leglátványosabb szimbóluma a stadionépítési láz. Összesen kb. 600 milliárd forint közpénzt költöttek el különböző sportlétesítményekre. Ebben benne van a Puskás Aréna 150-190 milliárdos gigaprojektje is, de vidéki kisvárosok szinte kihasználatlan stadionjai is, amelyekben a közönség száma gyakran nem éri el a személyzet létszámát.
Az elvesztett EU-s pénzek – 7,800 milliárd forint
Jelenleg kb. 20 milliárd euró, vagyis mintegy 7,800 milliárd forint uniós fejlesztési forrás van befagyasztva, vagy már el is úszott – elsősorban a korrupció, az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya és az uniós normák semmibevétele miatt.
Ezek a források olyan fejlesztésekre mehettek volna, mint az oktatás, az egészségügy, a közlekedés vagy a klímavédelem – tehát olyan dolgokra, amelyek valóban az emberek életminőségét javítják, nem egy politikai elit hatalmát betonozzák be.
A mindent átszövő korrupció
A NER gazdasági modelljének szerves része a közpénzek kiszervezése haveri cégekbe, a túlárazott közbeszerzések, az ellenőrizetlen alapítványok rendszere. Bár nehéz pontosan forintosítani, szakértői becslések szerint évtizedes távlatban ezermilliárdos nagyságrendű gazdasági veszteséget okoz a korrupció Magyarországnak – csökkenő versenyképességgel, elmaradó beruházásokkal és végső soron tömeges elvándorlással fizetünk érte.
A nagy összegzés
Ha a három fő tételt – stadionépítések, EU-s pénzek elmaradása és a korrupció gazdasági ára – összeadjuk, akár 8,000–9,000 milliárd forintos veszteségről beszélhetünk az elmúlt másfél évtizedben.
Ez azt jelenti, hogy egy Fideszre leadott szavazat az országnak körülbelül 738,000–830,000 forintjába került eddig.
És ki fizette ki mindezt?
Te. Én. Mi. A magyarok. Mert miközben a gazdasági kár elvont számokban mérhető, a következményeket nagyon is közvetlenül érezzük:
Kórházi várólistákban.
Bezárt iskolákban és elvándorolt tanárokban.
A rohadó vasúti pályákban, a leomló Gubacsi hídban, a közlekedési káoszban.
A klímaalkalmazkodás teljes hiányában, a kiszolgáltatott energiaszektorban.
És abban, hogy a fiatalok már nem hisznek abban, hogy ebben az országban érdemes tervezni a jövőt.
Egy szavazat gazdasági döntés is
A demokrácia lényege a választás szabadsága. De a döntés következményeit nem lehet kikerülni. Minden egyes szavazat, amit valaki leadott a Fideszre, hozzájárult ehhez a veszteségtörténethez. És miközben egyéni szinten talán nem is tűnik jelentősnek, országos szinten ez ezermilliárdokra rúgó károkat okozott – generációkon át.
A nyári hőségben mindannyian érezzük, mennyire megterhelő lehet a kánikula.
Ne feledkezzünk meg azokról, akik ebben a forróságban is dolgoznak értünk – postások, futárok, kézbesítők, kukások, közterületen dolgozók.
Sokan ugyanis nem tehetik meg, hogy a legnagyobb melegben árnyékba húzódjanak vagy klimatizált helyiségben pihenjenek. A postások, futárok, kukások nap mint nap a tűző napon dolgoznak, hogy ellássák nélkülözhetetlen feladataikat.
Ők azok, akik a legnagyobb hőségben is gondoskodnak arról, hogy a leveleink, csomagjaink megérkezzenek, vagy a hulladék elszállításra kerüljön. Sokszor egy pohár friss víz is hatalmas segítséget jelenthet számukra.
A kánikula idején kínáljunk meg egy pohár vízzel minden nálunk dolgozó postást, futárt vagy kukást.
Egy apró gesztus, ami sokat jelenthet! Mutassuk meg együtt, hogy törődünk azokkal, akik értünk dolgoznak a legnehezebb körülmények között is. Csatlakozz te is, és tedd szebbé a mindennapjainkat!
