LMP-s részsiker Pesterzsébeten!

Még sem hoz a nyuszi a képviselő-testület tagjainak és szakértőinek  laptopokat Húsvétkor.

Tavaly év végén egy 2010-es költségvetési módosító csomag előterjesztésében elrejtve laptop-juttatást szavaztak meg a képviselők saját maguknak és a külsős bizottsági tagoknak. A képviselő-testület szinte konszenzussal hozta meg a döntését, egyetlen képviselő szavazott ellene (jómagam). Mivel a szavazás előtt a pulpituson ülő Polgármester úr nem adott lehetőséget a véleményem kifejtésére, a szavazás után ügyrendi felszólalást tettem. Akkor elmondtam, hogy egyrészt nem tartom korrektnek azt az eljárást, hogy egy előterjesztés bizottsági módosító indítványába rejtve döntünk ilyen fajsúlyú kérdésről (kb. 30-35 darab laptop beszerzése), másrészt amikor egy súlyos megszorításokat, elbocsátásokat és intézményi összevonásokat tartalmazó költségvetés tervezésébe fogunk akkor több millió forintot költsünk saját juttatásaink növelésére, harmadrészt a külsős bizottsági tagok laptop-juttatását még egy kevésbé szoros költségvetés esetén is túlzásnak tartom. Néhány ellenzéki képviselőtársam csak ekkor szembesült vele mit is szavazott meg valójában.

Akkor a városvezetés egy környezetkímélő és zöld önkormányzat vízióját festette le ahol a papírfelhasználás csökken a képviselők pedig digitálisan tárolják az előterjesztéseket. Mivel be kellett látnom a fejlődés bizony lemondásokkal is jár, és a képviselői informatikai forradalomnak bizony költségei vannak ezt pedig további megszorításokkal kell biztosítani, kissé rosszul is éreztem magam hogy környezetvédelmi tanácsnokként  váltam a fenntartható fejlődés kerékkötőjévé.
A jövő tehát elkezdődött, – ugyan az ülésterem fideszes padsorai közül az egyikben még az áram sincs bevezetve a konnektorokba,mivel igény eddig nem merült fel rá, s Tesla-transzformátort sem láttam a székek mögé rejtve, némileg csökkentve a többségi álláspont hitelességét – ami jár az jár, márpedig a laptop az jár a képviselőknek.
 
A Városháza Nagytermében 2011. február 04-én azonban valami történt, és a         költségvetés egyeztetése miatt összehívott rendkívüli intézményvezetői értekezleten az alábbiakat mondta Földesi Gyula alpolgármester úr:
 
Földesi Gyula tájékoztat arról, hogy a helyi közélet szereplői is takarékoskodnak. Polgármester úrral úgy döntöttek, hogy a polgármesteri és hivatali autó beszerzését leállítják, a képviselők, és külsős bizottsági tagok nem kapnak laptopot. A Hivatalon belül a cafeteriát minimálisra (198.200,-Ft) csökkentették. A Hivatalon belül is igyekszünk csökkentéseket végrehajtani. Az informatikára még találni kell pénzt, és az iskolákban a régi monitorokat síkképernyős monitorra kell cserélni. Vannak intézmények, ahol már erre ígéretet tett. Inkább a gyermekeken kíván segíteni, mint, hogy a képviselőket luxuscikkekkel lássák el.
 
Ugyan a magam részéről kicsit furcsállom, hogy a Polgármester úr és helyettese nem a saját házuk tájékán kezdte a söprögetést, hanem önhatalmúlag egy képviselő-testületi döntést írtak felül, de kicsire nem adunk. A döntésük ugyan jogszerűtlen, de ennek ellenére bölcs és igazságos Pesterzsébet jelenlegi gazdasági helyzetében.

 

Megjegyzés: az eredeti bejegyzésben jogszerűtlennek minősítettem a döntést, de a hivatal jogászai által készített szakértői anyag ismeretében ezt az állításomat visszavonom, ez esetben ugyanis felülbírálhatta a testület döntését a polgármester likviditási problémák miatt. Másrészt a hivatali autó beszerzésének (lecserélésének) elhalasztása szintén tekinthető fontos gesztusnak, bár ezt jogosítvánnyal nem rendelkező harcos környezetvédőként én keveslem. Elnézést kérek tehát az érintettektől és köszönöm a hivatal dolgozóinak a tájékoztatást.

 

A részvételi költségvetés program bukása

A héten Szabados Ákos polgármester aláírta Pesterzsébet 2011. évi költségvetésének tervezetét és tegnap végre közkinccsé is tették . Mivel az ördög a részletekben lakozik és az előterjesztés értelmezése még előttünk áll, egyelőre csak remélni tudom hogy a polgármester úr körültekintőbben járt el, mint Magyar Köztársaság elnöke, akit a néphit szerint csúnyán megviccelt egy nyitott wc-ablak

Mivel jövő hét szerdán a képviselőtestület dönt is róla, a Lehet Más a Politika pesterzsébeti csoportja választási programjának egyik fontos elemét nem tudja idén elindítani. Írhatnám, hogy tőlünk független okokból, de egyrészt minek, másrészt fontos tanulsággal is szolgál mindannyiunk számára.  Ugyanis, ha nincs működő civilszféra a kerületben, ha nincs erős érdekképviselet és a városvezetést alkotó pártoknak és a képviseleti demokrácia pesterzsébeti „magyar narancsos” változatának nincs erős ellenzéke, akkor helyettünk (és sajnos nem értünk) döntenek ezekben a kérdésekben.

 Egyszerűbben fogalmazva:
 
(FIDESZ-MSZP) városvezetés – részvételi demokrácia        1:0
 
A 2011. évi pesterzsébeti megszorító csomag elfogadása két lépcsős volt, januárban döntött a testület az intézményi összevonásokról, bezárásokról, elbocsátásokról. Megszorításokra a kormány önkormányzatokat sújtó megszorítási csomagja és a köznyelvben csak „Csányi Sándor választási kötvényének” becézett svájci frank alapú kötvény kibocsátás az oka, a konstrukció ugyanis a törlesztést és a költségeket az októberi választások utáni időpontra időzítette. Az új városvezetés azonban ott folytatja ahol elődje abbahagyta, sőt…
Az elmúlt negyedév ugyanis azt bizonyítja, hogy nincsenek jó kezekben a kerület pénzügyei. Nincsenek elemzésekkel alátámasztott előterjesztések, nincsenek számítások, nem készülnek hatástanulmányok. A kerület nehéz gazdasági helyzete miatt szükséges összevonásokat, lakbéremeléseket és létszámleépítéseket a képviselők többsége anélkül szavazta meg, hogy tisztában lett volna annak következményeiről. Az igazán megdöbbentő azonban az volt, hogy nem csak a döntések hosszú távú következményeivel nem foglalkozott senki. A kerületi fiskális politika teljes csődjét jelentették azok a válaszok, hogy a csoportos létszámleépítés többletköltségeit nem tudták meghatározni, a kerület vagyongazdálkodásának dologi kiadásait és az átszervezések többletköltségeit még megsaccolni is képtelen volt az előterjesztő. Olyan kérdések pedig ezek után fel sem merülhettek, hogy egy ötven százalékos lakbéremelés milyen mértékben növelheti a késedelmesen fizetők számát, és ez milyen többletköltséget róhat az önkormányzatra.
 
Az előzmények után íme tehát a második felvonás:
 
 
Az idő rövidsége miatt elsősorban két területre próbálunk koncentrálni a következő napokban:
– a kerület környezetvédelmével kapcsolatos bevételeket és költségeket próbáljuk elemzni, ebben a témakörben szeretnénk néhány módosító indítványt is készíteni.
– A januári testületi ülésen ugyan úgy döntöttünk hogy a kerületben működő Bűnmegelőzési Centrumot bezárjuk, de az ehhez kapcsolódó módosító indítványomat elfogadta a testület és szeptemberre egy rövid távú cselekvési programot és egy hosszabb távú bűnmegelőzési stratégiát vitat majd a képviselő-testület. A stratégia meghatározó eleme a közbiztonság védelmében és a rendőrség ellenőrzésében való társadalmi részvétel kell legyen. Az ehhez szükséges forrást azonban sajnos nem biztosítja a 2011. évi költségvetés előterjesztése.
 
Minden ötletet, javaslatot szívesen várunk!
 
 

 

Megmaradt a Pince

 

 Megosztom az örömhírt:

 

 

 Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete  részére

Budapest, 2011. február 1.

1201 Budapest Kossuth Lajos tér 1.

Tisztelt Képviselő-testület!

Ezúton köszönjük, hogy a Pince Ifjúsági Iroda feladatának és munkatársainak megtartása mellett döntöttek a januári képviselő-testületi ülésen. Munkánkkal továbbra is a kerületi fiatalok érdekét kívánjuk szolgálni.

A Pincébe járó fiatalok nevében is köszönettel:

  • Benkő Fruzsina    ifjúságsegítő 
  • Kormos Piroska    irodavezető-ifjúságsegítő 
  • Kovai Cecília       ifjúságsegítő   
  • Híres Angéla       intézményvezető

                                                    

Képviselői fogadóóra

 

 

 

Mach Péter a Lehet Más a Politika önkormányzati képviselője, környezetvédelmi tanácsnok 2011. január 31-én, hétfőn 16 és 17 óra között fogadóórát tartott a Zöld Oviban (1203 Bp, Csepeli Átjáró 10/a).

 

 

 

 

A fogadórán kiemelt problémaként a Gubacsi-híd melletti lakóházakat érintő zajszennyezés merült fel. Csúcsidőben (ami a csepeli közeledési viszonyok miatt hétköznap délután 15 óra és 18 óra között és délelőtt 7 és 9 óra között sajnos állandónak mondható) a Csepeli Átjáróra nyíló ablakokat nem lehet kinyitni, a szellőztetés nem megoldható. A problémát súlyosbítja hogy a Zöld Ovi három termét is érinti a probléma, nyáron a gyerekeket is zavarja pihenésükben és a játékban a személyautók és tehergépjárművek okozta zaj. Bár csupán néhány lakóházat és az óvodát érinti, de megítélésem szerint az Önkormányzatnak foglalkoznia kell az üggyel.

ÁSZ jelentés Pesterzsébet gazdálkodásáról

Ma tette közzé honlapján az Állami Számvevőszék a kerület gazdalkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről szóló ellenőrzését.

A lent elérhető jelentés több hiányosságot is feltárt, amely bizonyos működési területeken közepes kockázatot jelentettek.

Ilyen területek:

– a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folymatba épített ellenőrzési feladatok szabályzása kapcsán

– a pénzügyi-számviteli tevékenységhez kapcsolódó informatikai feladatok szabályozottsága kapcsán

A feltárt szabálytalanságok miatt az alábbi javaslatot tette:

 A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében:

1. intézkedjen az Ötv. 92. § (13) bekezdés b) pontja alapján arról, hogy a Pénzügyi bizottság kísérje figyelemmel a bevételi előirányzatok teljesítésének alakulását, értékelje a befolyásoló okokat;
2. tegyen javaslatot a Képviselő-testületnek, hogy az Áht. 94. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a jelentés 20. oldal második bekezdésétől a 21. oldal második bekez dés végéig, a 24. oldal második bekezdésétől a 25. oldal első bekezdés végéig, az 52. oldal első francia bekezdésében, az 59. oldaltól a 60. oldal első bekezdésének végéig, a 67. oldal első francia bekezdése, a 68. oldal ötödik francia bekezdésétől a 69. oldal első bekezdés végéig rögzített jogszabálysértések tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 51. § (1) bekezdése alapján indítsa meg a jegyző elleni fegyelmi eljárást;
3. kezdeményezze, hogy a számvevőszéki jelentésben foglaltakat a Képviselő-testület tárgyalja meg és a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében készíttessen intézkedési tervet a határidők és felelősök megjelölésével;
4. biztosítsa, hogy csak olyan kifizetést teljesítsenek a kötvényszámlán elkülönített be- vételből, amelyre a Képviselő-testület engedélyt adott;

 

Fentiekre figyelemmel a testületi ülés után remélem bővebb információkkal is szolgálhatok.

Az Állami Számvevőszék jelentése Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2010. évi ellenőrzéséről.

 

Valljon színt az OTP!

Dr. Erőss Gábor tavasszal a kerületben országgyűlési képviselőjelöltként mérette meg magát, a választások óta sem hagyta abba azonban naplójának írását. Tegnap elment maradni, erről olvashatnak az érdeklődők.

Részvételi költségvetést a fiskális politika helyett!

Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestülete várhatóan február tizedikén tartandó rendkívüli ülésén fogadja el a 2011. évi költségvetést. A decemberben elfogadott költségvetési koncepció azonban számos olyan megszorítást (intézmény megszüntetést, összevonást) is tartalmaz, melyről már január 27-én dönt a képviselőtestület. Mondhatnánk azt is, hogy előre fogyasztjuk el a fekete levest. A Lehet Más a Politika önkormányzati képviselőjeként a kerület súlyos anyagi gondjai miatt decemberben megszavaztam a költségvetési koncepciót azzal az igénnyel, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressük meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért és Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Erre akkor ígéretet kaptam a városvezetéstől a most beterjesztett határozati javaslatok azonban nem ezt tartalmazzák, előzetes egyeztetés sem a kerület civil szervezeteivel, sem az intézmények működtetőivel sem az önkormányzati képviselőkkel sem a pártokkal nem zajlott le. Ebben a politikai közegben nyilván naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de mi akkor is megpróbáljuk, mert tudjuk, hosszú távon csak ez nyújthat alternatívát egy autoriter városvezetés szakmailag megalapozatlan, csak fiskális szempontok alapján összeállított költségvetésével szemben.

Az elkövetkező hetekben a költségvetés jónéhány fejezetét nyitjuk meg és próbáljuk lefordítani közérthetővé, hogy ne csak a Hivatal pénzügyi osztályán dolgozók, hanem mi itt élők is megérthessük miről is dönt a képvielőtestület február 10-én, és a kellő mennyiségű információ birtokában részt is vehessünk a döntésekben. A költségvetést módosító javaslatainkat Önökkel együtt készítjük és a blog felületén megvitatjuk azt, ehhez eddig talán a kerületben kevéssé használt és ismert webes felületű szavazási és egyéb technikákat is felhasználunk.

Addig is a január 27-i testületi ülés napirendjét közzétesszük. A napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések letölthetőek itt. A megszorítócsomaghoz tartozó napirendi pontokkal kapcsolatban még a héten feltesszük javaslatainkat.

 

Új Széchenyi Terv – blöff volt a zöld gazdaságélénkítés

Az Új Széchenyi Terv kapcsán kiderült, hogy a kormánynak esze ágában sincs betartania a zöld gazdaságfejlesztésről szóló ígéreteit, és nem fog a szektor fellendítésével elegendő új munkahelyeket teremteni. Az LMP szerint a Fidesz-KDNP kabinet blöffölt, és szembe megy saját ígéreteivel, a rá bízott ország érdekeivel, illetve az európai gazdasági trendekkel.

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár még nyáron bejelentette, hogy évi százezer lakás felújításával idén januártól megkezdődik a nemzeti épületkorszerűsítési program, amivel az épületek energiafogyasztása radikálisan csökkenne. Ehhez képest az Új Széchenyi Terv úgynevezett Zöldgazdaság-fejlesztési program a célra a beígért évi százmilliárdos keret helyett három évre mindössze nyolcmilliárd forintot tartalmaz. Ennyi pénz jó, ha összesen tízezer lakás felújítására elég. Az Új Széchenyi Tervben ráadásul még utalás sincs az államtitkár által beharangozott zöld bank létrehozására, amely az önerőt biztosítaná a korszerűsítésekhez. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a programhoz kapcsolódó kilencven-százezer új munkahely megteremtése is teljesen irreális, az ezzel kapcsolatos kijelentések üres ígéretek voltak.

A megújuló energiatermelés EU-nak is benyújtott közel tizenöt százalékos célarányának elérésére évente körülbelül százhúsz-százötven milliárd forintot kellene költeni, ám az Új Széchenyi Tervben ennek alig tizedét találjuk. Így a gyakran hangoztatott hetven-nyolcvanezer új munkahely megteremtése ebben az esetben is illuzórikus.

Épületenergetikára és megújuló energiatermelésre nagyjából annyi pénz fog jutni, mint 2009-2010-ben. A kormány továbbra is háromszor akkora összeggel támogatja a fosszilis energiahordozók használatát, mint amennyivel a jövőnk számára kulcsfontosságú megújulók terjedését. Szó sincs tehát arról a zöld fordulatról, amelyet az Új Széchenyi Terv bejelentése óta lépten-nyomon hallottunk kormánypárti politikusoktól. Ez nem csak a jövő generációk számára rossz hír. A fenti programok komoly gazdaságélénkítő hatása elsősorban az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatását segítette volna – a kormány éppen azt a réteget hagyja cserben, ahol a legnagyobb a munkanélküliség.

A zöld gazdaságélénkítés folyamatosan lebegtetett ötlete csúnya blöff volt az Orbán-kormány részéről. Nyomát sem találjuk az adórendszeri változásokban, a költségvetésben és az Új Széchenyi Tervben sem. Ha a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség komolyan vette volna saját nyilatkozatait és az LMP zöld fordulatot szolgáló, a költségvetést és adórendszert érintő átalakító javaslatait, akkor most például nem lenne szükség az Orbán Viktor által a külföldi sajtón keresztül megüzent megszorításokra. Ez a kabinet szembe megy az európai gazdasági trendekkel, saját ígéreteivel és a rá bízott ország érdekével.

Budapest, 2011. január 14.

Jávor Benedek
országgyűlési képviselő,
a Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke