Nem leszünk rabszolgák a hivatalban sem!

Pesterzsébeten a jegyző álláspontja szerint a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint a rabszolgatörvény – vagyis az Mt. 109.§ (2) bekezdése -, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását.

Üröm az örömben, hogy a kerület intézményeiben azonban sajnos közel 800 fő esetében alkalmazhatják.

thinkstockphotos-157359854-e1492595382369.jpgJanuár 17-én döntött úgy a pesterzsébeti képviselőtestület, hogy nem tekinti eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért nem ért egyet a 2018. évi CXVI. törvényben megfogalmazott Munka Törvénykönyve módosításokkal, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

Emiatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasította az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.

A képviselőtestület azonban csak az önkormányzati cégek esetében élhetett ezen jogával. A Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei esetében nem.

Azért is tettem fel az ülésen a „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” napirend keretében kérdéseket a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) véleménye szerint ugyanis a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka).

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.

Dr. Demjanovich Orsolya jegyző írásban adott válasza részben ellentmondott a szakszervezet jogi állásfoglalásának, szerinte ugyanis a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ugyanis a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek (Kttv.) az Mt. már nem háttérjogszabálya.screenshot_2019-01-28_13_28_36.png

Ennek köszönhetően azonban a pesterzsébeti polgármesteri hivatalban az Mt. fenti szabályait nem alkalmazzák a köztisztviselői jogviszonyban dolgozókra. Így a hivatalban csupán négy főt érinthetne a változás. A kapott válasz szerint 2 fő esetében egyáltalán nem merül fel rendkívüli munkaidő (túlóra) alkalmazása, a másik 2 fő esetében előfordul, de eddig náluk is messze alatta maradt éves szinten még a 250 munkaórának is.

A jegyző válasza szerint „kijelenthető tehát, hogy a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint az Mt. 109.§ (2) bekezdése, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását”.

Az Önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra azonban a jegyző véleménye szerint is irányadó lehet a rabszolgatörvény miatti módosítás, ez 780-790 főt érinthet.

Öröm az ürömben, hogy készült felmérés az elmúlt időszak rendkívüli munkavégzéseit illetően. A jegyző szerint az intézményvezetőkkel való egyeztetés alapján az a következtetés vonható le, hogy a megelőző években egyetlen intézménynél sem volt szükséges 250 órát meghaladó rendkívüli munkaidő alkalmazása, s ez a jövőben sem lesz indokolt, bár sajnos erre ígéretet nem kaptunk.

Pesterzsébet bojkottálja a rabszolgatörvényt

Bár a kerület polgármestere ellenállt, sőt pirruszi győzelmet is aratott a testületi ülés elején, tegnap Pesterzsébet még is csatlakozott a rabszolgatörvény elleni bojkotthoz. Sőt a képviselőtestület e döntésével példát is kíván mutatni, ezért felkéri a pesterzsébeti munkáltatókat, hogy ne alkalmazzák a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvény” néven ismertté vált új módosításait, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

sztra_jk.jpgMeggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat, s ebben segítséget kell nyújtania az ellenzéki többségű önkormányzatoknak is azzal, hogy példát mutatnak, nem tekintik eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, s nem élnek vissza a rabszolgatörvény nyújtotta lehetőségekkel.

December 20-án az ellenzéki képviselők úgy döntöttek, hogy közösen lépnek fel Pesterzsébeten is: ellenzéki összefogás támogatta, hogy előterjesztés készüljön arról, hogy a kerület is csatlakozzon a rabszolgatörvény elleni bojkotthoz.

A karácsonyi szünetet követően hosszú egyeztetések zajlottak, hogy mindenki számára elfogadható, a pártpolitikát elkerülő, kerület vezetése által is elfogadható határozat szülessen. A kerület polgármestere azonban végül nem támogatta , hogy ne élhessen a jogszabály adta lehetőségekkel.

Ahogy várható volt a tegnapi testületi ülésre így meg is bomlott az egység, egy képviselő az utolsó percekben kihátrált az együttműködésből. A polgármester az ülés elején sikeresen meg is fúrta, hogy napirendre kerülhessen az előterjesztés.

A testületi ülés végén azonban nem hagyott nyugodni az ügy, interpellációt nyújtottam be a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.

A polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. (199) törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.

49345076_1100043123510063_1763196555906514944_o.jpgAz interpellációm elmondása után, ahhoz kapcsolódóan Nemes László alpolgármester kezdeményezésére, határozati javaslatot nyújtott be 8 képviselő (Csaszny Márton, Fekete Katalin, Mach Péter, Komoróczy László, Nemes László, Kovács Eszter, Nemesné Németh Judit és Nagy Lászlóné), s bár a testületi ülésről Szabados Ákos és az ügyben őt támogató Fidesz frakció kivonult, a testület nagy többséggel megszavazta. (Külön köszönöm Völgyesi Krisztián frakciótársamnak, hogy bár távol maradt a vitától, a végén támogatta a bojkottot.)

Határozat:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete:

1, Nem tekinti eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért nem ért egyet a 2018. évi CXVI. törvényben megfogalmazott Munka Törvénykönyve módosításokkal, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

2, A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasítja az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.

3, Döntésével példát kíván mutatni, ezért felkéri a pesterzsébeti munkáltatókat, hogy ne alkalmazzák a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvény” néven ismertté vált új módosításait, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

Határidő: azonnal

Felelős: Szabados Ákos polgármester

 

Pesterzsébet is fellép a bérrabszolgaság ellen

49342485_1100043510176691_213730191262875648_o.jpg

Martin Ostphoto 

Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat, s ebben segítséget kell nyújtania az ellenzéki többségű önkormányzatoknak is azzal, hogy példát mutatnak, nem tekintik eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, s nem élnek vissza a rabszolgatörvény nyújtotta lehetőségekkel.

Decemberben a kormánypropaganda teljes gépezete azon dolgozott, hogy megcáfolja a szakszervezetek és az ellenzék állításait a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban.  A kormánypárt médiamunkásai próbálták menteni a menthetetlent, de nem jártak sikerrel.

Most a munkáskövetelések képviselőit próbálják lejáratni, az országot a multinacionális cégeknek és saját oligarcháiknak kiszolgáltató kormányerők Sorosra mutogatnak, s azt állítják Soros-bérencek az ellenük aktívan fellépők, Soros fizeti a kiszolgáltatott munkavállalókat, a dolgozói szegénység ellen küzdőket, s az oktatásban erősödő szegregáció és esélyegyenlőtlenség ellen fellépőket.

De most sem jártak sikerrel: a társadalom elégedetlen többsége ma a szakszervezetek hatékony fellépésére és általános sztrájkra vár, ugyanis ma már nem csak a rabszolgatörvény eltörlése a cél, hanem hogy úgy módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit. Az is cél, hogy emeljék a minimálbért legalább két számjegyű mértékben, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit, és szabályozzák újra és biztosítsák a sztrájkjogot.

49345076_1100043123510063_1763196555906514944_o.jpgAz ellenzék szombaton, a Kossuth téren egységesnek bizonyult: nem hagyta magát megosztani, s közösen lépett fel tegnap is a rabszolgatörvény ellen. S közösen lép fel Pesterzsébeten is: ellenzéki összefogás támogatja, hogy a kerület is csatlakozzon a rabszolgatörvény elleni bojkotthoz! 

Pesterzsébet alulírott képviselői is csatlakozunk a szegedi kezdeményezéshez és a soron következő testületi ülésen kezdeményezzük, hogy Pesterzsébet Önkormányzata ne alkalmazza a rabszolgatörvényben szereplő, a munkavállalókra nézve hátrányos módosításokat.

Célunk, hogy Pesterzsébet Önkormányzata mutasson példát a helyi vállalkozóknak, gazdasági szereplőknek. Mi ugyanis nem tekintjük eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért az önkormányzat tulajdonában lévő és működő cégeknél a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvény” néven ismertté vált módosítása által lehetővé tett változtatásokat – különösen a túlmunka-időkeret „önként vállalt túlmunkának” nevezett megemelését 400 órára és a túlóra tárgyéven túli kifizetését – nem kívánjuk alkalmazni.

Budapest, 2018. december 20.

Mach Péter Párbeszéd
Somodi Klára független
Csaszny Márton MSZP
Kovács Eszter MSZP
Komoróczy László MSZP
Nagy László Simonné MSZP
Fekete Katalin DK
Nemes László DK
Nemesné Németh Judit DK

Ön is betiltaná a lakossági tűzijátékot?

kutya_fireworksnation_980x480.jpgÚjév napján Pesterzsébeten is hadrendbe sorakoztak a kutyatartók, s egy 2014-es petíció Pesterzsébetre történő adaptációjára gyűjtenek aláírásokat. Saját Facebook csoportot is alakítottak, ahol szervezik az ellenállást: azt követelik tiltsák be egész Pesterzsébeten a rakétázást.

Az indulatok érezhetően elszabadultak, és az eddig békésen egymás mellett élő kutyás és szülői közösségek is egymásnak estek az ügyben. Az indulatok persze részben érthetőek, számos településen kénytelenek ilyenkor ügyeletet tartani az állatvédő civil szervezetek (Pesterzsébeten is), az újév az elkóborolt állatok keresésével telik jónéhány kertes házban élő, kutyás családnál. Sokan félnek a hangoktól, fényektől. A sétáltatás pedig komoly szervezést igényel ilyenkor. Másrészt az indulatos, személyeskedő, egymás nemiszerveinek méretével érvelő viták nyilván nem vezetnek sehová.

Vajon valóban a tiltás a megoldás, vagy van más út is?

Petárdázni egész évben tilos, a legtöbb baleset és probléma azonban még most is ennek a tiltott eszköznek a használatából ered. Illegálisan vásárolt, rossz minőségű, ellenőrizhetetlen pirotechnikai eszközök lepik el pár napra a településeket. A tűzijátékok többségét a felhasználók ma már legálisan, ellenőrzött módon vásárolják, a zártabb lakóövezetekben, erősebb közösségekben ennek kezdett hagyománya is kialakulni, rendet raknak maguk után a családok és betartják a szabályokat. A nagyobb lakótelepeken, a belvárosban azonban évről évre romlik a helyzet, nő a zaj és légszennyezés, nő az illegális eszközök száma.

Több önkormányzat is szigorította az elmúlt években a tűzijátékokkal kapcsolatos szabályait.

Köztük is a leghíresebb Tata városa: a szilveszteri tűzijáték és petárdázás tiltásának köszönhetően hosszú idő után most először maradtak meg a vadludak a tatai Öreg-tavon. A tatai Öreg-tó Európa egyik legjelentősebb vadlúd gyülekezőhelye, ám a sok ezernyi madár többsége vagy mindegyike a szilveszteri tűzijátékok hatására hosszú évek óta elmenekült ezen az éjszakán, és sokszor hetekig is eltartott, mire visszamerészkedtek, de már jóval kisebb számban. Idén a helyi szabályozásnak köszönhetően a ludak nagy része, több mint tízezer madár itt maradt, amire évek óta nem volt példa. Öröm az ürömben, hogy Duna-parti futóként állíthatom Pesterzsébeten szerencsére eddig nem volt érezhető, hogy a tűzijáték miatt csökkent volna  a vízimadarak populációja, pedig a szomszédos csepeli vízpartokon és egy Duna-parti szórakozóhelyen mindennapos a zajjal járó fényjáték.

A tiltást támogatók elsősorban a háziállatok és a természetben élő állatok védelmével, a talaj-, víz- és légszennyezéssel és azzal érvelnek, hogy a kisgyermekekre, idősekre veszélyt jelent az intenzív zaj és fényhatás.

strangers_21957_1.jpgA szabályozott körülmények között tűzijátékkal ünneplők pedig azzal, hogy mióta ellenőrzött körülmények között vásárolható, biztosított a biztonságos tárolása, kellő tájékoztatást kaphatnak a felhasználók, azóta jelentősen csökkent a balesetek száma. Számos kisgyermekes lakóközösség ilyenkor délután vagy kora este, forró teás, forraltboros, süteményes szilveszteri jószomszédi összejövetelt szervez, ők sértve érzik magukat, hogy a renitensek miatt most mindenki be akarja ezeket is tiltani.

Környezetvédőként számos érvet validnak érzek, s azt gondolom szigorúbb szabályozásra lenne szükség a sűrűn lakott övezetekben és a védett természeti értékeink közelében is. Attól viszont óvnám magunkat, hogy érvek és ellenérvek ütköztetésen nélkül kiöntsük a koszos vízzel a gyereket is. 

A vadon élő madarak, az erdei vadak számára rettenetesen sokkolóak a petárdázás dörejei és a sorozatosan robbanó rakéták keltette felvillanások. Fejvesztve próbálnak menekülni az éjszakában – de nincsen hová, a robbanások több kilométerről is látszanak, hallatszanak. A teljes, amúgy létszám gondok miatt ellenőrizetlen tiltás hasznosságának azonban ellentmond, hogy nem csökken, hanem pont nő az évek óta tiltott petárdázás miatti balesetek száma, sőt használatuk sem csökkent a kerületben.

S nem lehet egy jogszabállyal kiváltani a felelős állattartás szerepét sem, azt, hogy figyelünk háziállatainkra, nem hagyjuk egyedül őket, biztos menedéket, otthont biztosítunk és segítjük leküzdeni félelmüket. A ridegen tartott, kertből soha ki nem engedett, a közvetlen környezetét nem is ismerő, gyakran megláncolt kutyák tartása ugyanis embertelen és cseppet sem cool, s bizony nem csak újévkor okoz problémát.

A fenti szavazástól függetlenül kezdeményezem, hogy a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság februárban vagy márciusban napirendre vegye a tűzijáték kerületi környezeti hatásait, annak helyi szabályozási lehetőségeit. 

Meggyőződésem ugyanis, hogy a hasonló problémákra az a priori ismeretek birtokában közös, a felek érdekeit figyelembe vevő álláspont kialakítása és valós cselekvés nyújt megoldást.

A petíciót eredetileg 2014-ben a Csendes Többség elnevezésű közösség indította, ezt vették most át több kerületben, így Pesterzsébeten is:

Kérjük a xx.kerületben szilveszterkor meggondolatlanul engedélyezett rakétázás betiltását, indokaink a következők:
– az illuminált alkalmi, mindenféle előképzettség nélküli „pirotechnikusok” kezében a rakéták ön- és közveszélyesek!
– a hozzá nem értő használatkor a lakott területeken rendszeresen keletkeznek tűzesetek, melyek jelentős anyagi kárral és esetenként emberéletben esett kárral is járnak
– a tüzijáték rakéták hanghatása a csecsemőknek maradandó pszichés károsodást okoz
– a kisgyermekek szintén megijednek és nem tudnak pihenni
– az idős, beteg emberek halálra rémülnek
– a háziállatok a zaj és fényhatástól sokkot kaphatnak, az esetek jelentős részében ez azonnali pusztulásukkal is járhat (kisemlősök, egzotikus díszmadarak)
– a zaj és fényhatástól sokkos állatok kitörhetnek, elveszhetnek, balesetet okozhatnak, emberre támadhatnak 
– a természetben élő állatok szintén sokkot kaphatnak, azonnal elpusztulhatnak, végső kimerülésig rohanhatnak, a pihenő madarak pihenő helyüket elhagyva, vakon repülve súlyosan, vagy halálosan sérülhetnek
– a fellőtt rakéták súlyos sérülést és pusztulást okozhatnak a vonuló madaraknak, illetve az éjszakai életmódot élő madaraknak
– a nagy mennyiségben kilőtt rakéták füstje hozzájárul a szmog kialakulásához, illetve a kialakult helyzet nagyságrendekkel történő romlásához, amely a lakosságnak súlyos egészségkárosodást okoz
– a rakétákból kilövéskor felszabaduló káros anyagok szennyezik a talajt és az élővizeket