Címke: polgármester

Beküldve:

Mi történt Diósdon – és miért ne tegyük ezt Pesterzsébeten?

A diósdi szúnyoggyérítés hatásait bemutató mérés erős nyomokat hagyott bennem.

Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.

Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad

Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.

Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?

Fentiek miatt nyílt levelet írtam a kerület polgármesterének, ami ezen a linken elérhető.

A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?

Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.

Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.

Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?

  • Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
  • Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!

Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.

Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!

Beküldve:

Nem leszünk rabszolgák a hivatalban sem!

Pesterzsébeten a jegyző álláspontja szerint a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint a rabszolgatörvény – vagyis az Mt. 109.§ (2) bekezdése -, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását.

Üröm az örömben, hogy a kerület intézményeiben azonban sajnos közel 800 fő esetében alkalmazhatják.

thinkstockphotos-157359854-e1492595382369.jpgJanuár 17-én döntött úgy a pesterzsébeti képviselőtestület, hogy nem tekinti eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért nem ért egyet a 2018. évi CXVI. törvényben megfogalmazott Munka Törvénykönyve módosításokkal, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

Emiatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasította az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.

A képviselőtestület azonban csak az önkormányzati cégek esetében élhetett ezen jogával. A Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei esetében nem.

Azért is tettem fel az ülésen a „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” napirend keretében kérdéseket a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) véleménye szerint ugyanis a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka).

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.

Dr. Demjanovich Orsolya jegyző írásban adott válasza részben ellentmondott a szakszervezet jogi állásfoglalásának, szerinte ugyanis a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ugyanis a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek (Kttv.) az Mt. már nem háttérjogszabálya.screenshot_2019-01-28_13_28_36.png

Ennek köszönhetően azonban a pesterzsébeti polgármesteri hivatalban az Mt. fenti szabályait nem alkalmazzák a köztisztviselői jogviszonyban dolgozókra. Így a hivatalban csupán négy főt érinthetne a változás. A kapott válasz szerint 2 fő esetében egyáltalán nem merül fel rendkívüli munkaidő (túlóra) alkalmazása, a másik 2 fő esetében előfordul, de eddig náluk is messze alatta maradt éves szinten még a 250 munkaórának is.

A jegyző válasza szerint „kijelenthető tehát, hogy a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint az Mt. 109.§ (2) bekezdése, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását”.

Az Önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra azonban a jegyző véleménye szerint is irányadó lehet a rabszolgatörvény miatti módosítás, ez 780-790 főt érinthet.

Öröm az ürömben, hogy készült felmérés az elmúlt időszak rendkívüli munkavégzéseit illetően. A jegyző szerint az intézményvezetőkkel való egyeztetés alapján az a következtetés vonható le, hogy a megelőző években egyetlen intézménynél sem volt szükséges 250 órát meghaladó rendkívüli munkaidő alkalmazása, s ez a jövőben sem lesz indokolt, bár sajnos erre ígéretet nem kaptunk.

Beküldve:

Nyílt levél a korrekt tájékoztatásért

Fontosnak tartom, hogy a kerületi polgárok minél szélesebb rétege ismerhesse meg, kik milyen módon kívánják vezetni városunkat a következő ciklusban. Bölcs döntést ugyanis csak kellő ismeretek birtokában hozhatunk.

Fentieket figyelembe véve az Organikus Káosz, Pesterzsébet népszerű közéleti blogja helyet kíván biztosítani minden pesterzsébeti polgármester-jelöltnek, hogy bemutathassa programját.

prpoaganda.jpg

Kedves pesterzsébeti polgármester-jelöltek!

Az Organikus Káosz, Pesterzsébet népszerű közéleti blogja helyet kíván biztosítani minden pesterzsébeti polgármester-jelöltnek, hogy bemutathassa programját.

Fontosnak tartom, hogy a kerületi polgárok minél szélesebb rétege ismerhesse meg, kik milyen módon kívánják vezetni városunkat a következő ciklusban. Bölcs döntést ugyanis csak kellő ismeretek birtokában hozhatunk.

Ezúton szeretném megkérni tehát Önöket, hogy válaszoljanak kérdéseimre, győzelmük esetén milyen Pesterzsébetért dolgoznak csapatukkal:

  • Mik lesznek a következő ciklus ötéves gazdasági programjában prioritásként meghatározva?
  • Milyen fejlesztések várhatóak?
  • Támogatja-e az óvoda összevonásokat?
  • Miután az iskolák államosítása számos helyen komoly problémákat okozott, milyen módon és hol kíván az önkormányzat proaktív módon segíteni?
  • Támogatja-e hogy stadion épüljön a Duna-parton?
  • Milyen módon javítaná a kerületben a közbiztonságot? Az Ön vezetésével csatlakozna-e a kerület a közösségi rendészeti programhoz? Milyen szerepet szán a kerületben az önkormányzatnak a bűnmegelőzésben?
  •  Átszervezné-e a közétkeztetést a kerületben?
  • A következő ciklusban milyen változásokért dolgozik a közlekedés javításáért?
  • Ismertesse a kerület ingatlan és ingó vagyonának gazdálkodásával kapcsolatos elképzeléseit!
  • Milyennek tartja a környezetvédelem helyzetét a kerületben és mit tenne a következő ciklusban? Mit tesz a Dél-pesti szennyvíztisztító bűzproblémájának kezeléséért?
  • Milyen változások várhatóak győzelme esetén a szociális és az egészségügyi rendszerben?
  • Mit szeretne a Duna-parttal és a Kiserdővel kezdeni?
  • Támogatja-e hogy a következő ciklusban az itt élők minél szélesebb köre véleményt formálhasson és a döntéshozatal részvételibbé váljon a kerületben? Ha igen miként tenné ezt?
  • Milyen lépéseket tesz a kerület gazdálkodásának átláthatóbbá tételéért, mik a legfontosabb problémák most?

Várom megtisztelő válaszukat!

Mach Péter
az Organikus Káosz szerkesztője

Beküldve:

Pesterzsébet 2012-es költségvetési előterjesztése is parlagfű-allergiássá válhat

Négy napja (pontosabban egy hosszú hétvégéje) lesz a kerületi képviselőknek Pesterzsébet 2012. évi költségvetési javaslatának megismerésére, áttanulmányozására és a kerület polgáraival történő egyeztetésre. A költségvetési koncepció elfogadásakor már tudni lehetett, hogy az abban foglaltak az eddigi évektől eltérően kevéssé dominálnak a novemberi decemberi törvénygyárnak és a forintárfolyam-válságnak köszönhetően. Ez lesz tehát az elmúlt húsz év leggyorsabban (kapkodóbban) és a legkisebb társadalmi részvételt biztosító módon készülő költségvetése a városrésznek. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a kormány gazdaságpolitikájának bukása után utolsó pillanatban teljesen átírt költségvetési és adójogszabályok megbénították az önkormányzatok pénzügyi osztályait, illetve a fokozott erőforráshiánnyal küszködő hivatal Pesterzsébeten is egyre nehezebben tudja ellátni közfeladatait.

A 2011. december 28-án a 161. számú Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott Magyarország 2012. évi költségvetésről szóló, CLXXXVIII. törvény ugyanis számos olyan meglepetést okoz (-ott) mellyel az azt elfogadó képviselők is csak ezekben a hetekben ismerkednek és ők sem értik melyik módosítást valójában mikor és miért szavazták meg. Bár Pesterzsébet önkormányzatának alpolgármestere szintén az Országgyűlés munkájában tevékenyen résztvevő képviselő, fentiek miatt ő sem tud elég segítséget nyújtani.

Persze nem számít kirívó esetnek a kerület költségvetésének előkészítése.

A gazdasági válság kellős közepén január első napjaiban a munkavállalók jelentős része nem tudja mekkora a januári bére, vagyis hogy munkájáért valójában mennyi bért visz haza. A vállalkozások a rájuk zúduló új adó és számviteli szabályokat nyögik, melyhez a szükséges rendeletek hatalmas csúszásokkal születnek meg, gyakran rengeteg hibával. A civilszervezetek most ismerkednek az új civil törvénnyel, amely teljesen átrajzolja eddigi működési modelljeiket, számos tevékenységükkel fel kell hagyniuk, másokat pedig csak üzletszerűen profitorientált szervezetekben lesz érdemes folytatni.

A költségvetési előterjesztés február 3-ra készül el, szombat és vasárnap a társadalmi részvétel elvének figyelembe vételével Polgármester úr egyeztet, akivel csak 48 óra alatt lehet és akar, a szakmai bizottságok 6-án rendkívüli üléseken megtárgyalják, majd 7-én a Képviselő-testület bölcsen dönt róla.

Furcsának tűnhet, de korántsem meglepő hogy, az erzsébeti parlagfű-koalíció tagjaként ez esetben nem kiabálnak hangosan szocialista képviselőtársaim sem. Itt nem zavarja a háttéralkuk, nyilvánosságot kizáró tárgyalásokon alapuló rendeletalkotás, hiszen ennek ők is részesei lehetnek.

Az idő rövidsége miatti szoros programozásból adódó kellemetlenségekért szíves elnézését és türelmét kéri a kerületi képviselőknek Pesterzsébet polgármestere Szabados Ákos.

A kérdés azonban az vajon ki kér elnézést azért, hogy közügyeink intézéséből, a kerület 2012. évi gazdálkodásának előkészítéséből ismét kiszorulnak az itt élő polgárok.

Idén sem kérdezik meg, hogy mely ágazatokat részesítenénk előnyben:

–    sportra (az ESMTK-ra, jégcsarnokra, uszodára) költsünk-e többet idén vagy a Csili színvonalának megtartására
–    a szociális biztonságát biztosítsuk-e inkább az itt élőknek a válság miatt vagy indítsunk zöldberuházásokat hogy csökkenjenek a rászorultak rezsiköltségei, biztosíthassuk a kerület fenntartható fejlődését
–    gyermekeink oktatását preferáljuk vagy közterületeink, parkjaink védelmét?

A Lehet Más a Politika önkormányzati képviselőjeként a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartom, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésem csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.

Meggyőződésem azonban, hogy a négy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.

Mindezek mellett a költségvetés előterjesztését amint hozzáférhető nyilvánosságra hozzuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.

 

Beküldve:

KÖZMEGHALLGATÁS A CSILIBEN

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

2011. szeptember 15.-én (csütörtök) 17-18 óra között, a
CSILI Művelődési Központ Vízvári termében
/1201 Budapest, Baross u 55./

KÖZMEGHALLGATÁST

tart.

 

Amikor egy probléma megoldódik magától:

Részlet a 2011. július 14-i jegyzőkönyvből:

ősz folyamán kérdezzék meg Pesterzsébet lakosait, hogy nekik mi a véleményük a „Budapest-programról”. Kéri, hogy vagy közmeghallgatást, vagy lakossági fórumot szervezzenek ebben az ügyben.

„KÖZMEGHALLGATÁS A CSILIBEN” bővebben

Beküldve:

Köszönjük a bizalmat!

Kedves erzsébetiek!

Vállaltuk a kihívást, hogy a valódi választás lehetőségét nyújtsuk. Fele annyi idő alatt kétszer annyi ajánlószelvényt összegyűjtve minden választókörzetben lehetett ránk szavazni. A választások során Önök pedig bebizonyították a szavazataikkal, hogy nem dönthetnek a fejünk felett, a részvételünk nélkül!

Köszönjük a bizalmat.
Mi vállaltuk, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állunk ki a kerületben élők ügyeiért.
Betartjuk az ígéreteinket:
– átláthatóbbá tesszük a közügyek intézését, a kerület pénzügyeit.
– mindent megteszünk, hogy ezen túl a pártoknak bérbe adott irodahelyiségek után az önkormányzat piaci árat kérjen, hisz ez a bevétel a kerület lakosait illeti,
– felvesszük a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel, érdekvédőkkel és elkezdjük szervezni szomszédsági kerekasztalokat, hogy részönkormányzatok jöhessenek létre.

Most vasárnap a döntés a mi kezünkben volt. Mi, akik a részvételi demokráciában hiszünk Pesterzsébeten mától képviselettel rendelkezünk az Önkormányzatban!

Kattintson egy jó dalért ide.

Beküldve:

A pesterzsébeti program kiemelt része

 

Augusztus 7-n a Kosutiban tartott "Alkoss velünk" kampánnyitó rendezvényünkön mutattuk be a kerületi programunkat. Akkor is azt ígértük (ma is tartjuk :)), a programot közösen alakítjuk, szerkesztjük az itt élőkkel, az általuk megfogalmazott  problémákra keressük a választ és nem az írósztal mögött álmodjuk meg Pesterzsébet új vízióját. A rendezvényen és egyéb fórumokon történt egyeztetések után elkészült a 2.0 változat.
A részvételi demokrácia viszont számunkra azt jelenti, hogy ez sem a végleges változat, alakítsuk tovább. A program elemeit egyesével közzétesszük és várjuk a reflexiókat, ötleteket, hozzászólásokat.
 
Kezdjük tehát az itt élők szerint a legfontosabb kérdéssel:
 
Közbiztonság (közösségi rendőrség, mediáció) 
 
A Pesterzsébeten élők a kerület legfontosabb problémájának a közbiztonság helyzetét tartják. A kerületben az erőszakos bűncselekmények száma sajnos rendkívül magas, az áldozatok között pedig sok a nő, gyermek és időskorú. Megoldást hosszú távon csak az erzsébetiekkel napi kapcsolatban álló, az ő igényeiket kielégítő közösségi rendőrség, a helyi társadalom által támogatott polgárőrség és a békés, szakmai segítséget felhasználó helyi konfliktuskezelési technikák jelentik. Stratégiánk meghatározó eleme a közbiztonság védelmében és a rendőrség ellenőrzésében való társadalmi részvétel. A rendőri tevékenység során kapjon nagyobb szerepet a bűnmegelőzés!
A kerületben már működő konzultatív fórumokon kiemelt szerepet kell biztosítani a helyi civil szervezeteknek. Törekedni kell arra, hogy a helyi rendőrség, polgárőrség kötelékében jelen legyenek a helyi kisebbség tagjai is, akik ismerik a problémákat, és megtalálják a megoldásokat.
Javasoljuk egy olyan szolgáltatás bevezetését, ami a mediáció technikáival segíti a konfliktusok békés megoldását és kiújulásuk megelőzését. A kerület foglalkoztasson mediátorokat! A mediáció az együttműködésen alapuló tárgyalásos konfliktuskezelés technikája, amelyet akkor használnak, amikor egy nyílt konfliktus szereplői már egyáltalán nem, vagy nem hatékonyan kommunikálnak egymással. Egy hajóban evezünk!
 
 
 
 

 

Beküldve:

Meghívó

 

A Lehet Más a Politika (LMP) szeretettel meghívja Támogatói Szalonjára. A Támogató Szalon abból a célból jött létre, hogy egyfelől az LMP megismertesse elképzeléseit, egyes szakpolitikai javaslatait a gazdasági-szellemi élet szereplőivel, másfelől lehetőség nyíljon az érdeklődők részéről véleményük kifejtésére, kérdéseik feltevésére, és támogatások felajánlására az elképzelések megvalósításához.

„Meghívó” bővebben