Nem leszünk rabszolgák a hivatalban sem!

Pesterzsébeten a jegyző álláspontja szerint a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint a rabszolgatörvény – vagyis az Mt. 109.§ (2) bekezdése -, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását.

Üröm az örömben, hogy a kerület intézményeiben azonban sajnos közel 800 fő esetében alkalmazhatják.

thinkstockphotos-157359854-e1492595382369.jpgJanuár 17-én döntött úgy a pesterzsébeti képviselőtestület, hogy nem tekinti eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért nem ért egyet a 2018. évi CXVI. törvényben megfogalmazott Munka Törvénykönyve módosításokkal, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

Emiatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasította az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.

A képviselőtestület azonban csak az önkormányzati cégek esetében élhetett ezen jogával. A Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei esetében nem.

Azért is tettem fel az ülésen a „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” napirend keretében kérdéseket a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) véleménye szerint ugyanis a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka).

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.

Dr. Demjanovich Orsolya jegyző írásban adott válasza részben ellentmondott a szakszervezet jogi állásfoglalásának, szerinte ugyanis a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ugyanis a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek (Kttv.) az Mt. már nem háttérjogszabálya.screenshot_2019-01-28_13_28_36.png

Ennek köszönhetően azonban a pesterzsébeti polgármesteri hivatalban az Mt. fenti szabályait nem alkalmazzák a köztisztviselői jogviszonyban dolgozókra. Így a hivatalban csupán négy főt érinthetne a változás. A kapott válasz szerint 2 fő esetében egyáltalán nem merül fel rendkívüli munkaidő (túlóra) alkalmazása, a másik 2 fő esetében előfordul, de eddig náluk is messze alatta maradt éves szinten még a 250 munkaórának is.

A jegyző válasza szerint „kijelenthető tehát, hogy a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint az Mt. 109.§ (2) bekezdése, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását”.

Az Önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra azonban a jegyző véleménye szerint is irányadó lehet a rabszolgatörvény miatti módosítás, ez 780-790 főt érinthet.

Öröm az ürömben, hogy készült felmérés az elmúlt időszak rendkívüli munkavégzéseit illetően. A jegyző szerint az intézményvezetőkkel való egyeztetés alapján az a következtetés vonható le, hogy a megelőző években egyetlen intézménynél sem volt szükséges 250 órát meghaladó rendkívüli munkaidő alkalmazása, s ez a jövőben sem lesz indokolt, bár sajnos erre ígéretet nem kaptunk.

Nyílt levél a korrekt tájékoztatásért

Fontosnak tartom, hogy a kerületi polgárok minél szélesebb rétege ismerhesse meg, kik milyen módon kívánják vezetni városunkat a következő ciklusban. Bölcs döntést ugyanis csak kellő ismeretek birtokában hozhatunk.

Fentieket figyelembe véve az Organikus Káosz, Pesterzsébet népszerű közéleti blogja helyet kíván biztosítani minden pesterzsébeti polgármester-jelöltnek, hogy bemutathassa programját.

prpoaganda.jpg

Kedves pesterzsébeti polgármester-jelöltek!

Az Organikus Káosz, Pesterzsébet népszerű közéleti blogja helyet kíván biztosítani minden pesterzsébeti polgármester-jelöltnek, hogy bemutathassa programját.

Fontosnak tartom, hogy a kerületi polgárok minél szélesebb rétege ismerhesse meg, kik milyen módon kívánják vezetni városunkat a következő ciklusban. Bölcs döntést ugyanis csak kellő ismeretek birtokában hozhatunk.

Ezúton szeretném megkérni tehát Önöket, hogy válaszoljanak kérdéseimre, győzelmük esetén milyen Pesterzsébetért dolgoznak csapatukkal:

  • Mik lesznek a következő ciklus ötéves gazdasági programjában prioritásként meghatározva?
  • Milyen fejlesztések várhatóak?
  • Támogatja-e az óvoda összevonásokat?
  • Miután az iskolák államosítása számos helyen komoly problémákat okozott, milyen módon és hol kíván az önkormányzat proaktív módon segíteni?
  • Támogatja-e hogy stadion épüljön a Duna-parton?
  • Milyen módon javítaná a kerületben a közbiztonságot? Az Ön vezetésével csatlakozna-e a kerület a közösségi rendészeti programhoz? Milyen szerepet szán a kerületben az önkormányzatnak a bűnmegelőzésben?
  •  Átszervezné-e a közétkeztetést a kerületben?
  • A következő ciklusban milyen változásokért dolgozik a közlekedés javításáért?
  • Ismertesse a kerület ingatlan és ingó vagyonának gazdálkodásával kapcsolatos elképzeléseit!
  • Milyennek tartja a környezetvédelem helyzetét a kerületben és mit tenne a következő ciklusban? Mit tesz a Dél-pesti szennyvíztisztító bűzproblémájának kezeléséért?
  • Milyen változások várhatóak győzelme esetén a szociális és az egészségügyi rendszerben?
  • Mit szeretne a Duna-parttal és a Kiserdővel kezdeni?
  • Támogatja-e hogy a következő ciklusban az itt élők minél szélesebb köre véleményt formálhasson és a döntéshozatal részvételibbé váljon a kerületben? Ha igen miként tenné ezt?
  • Milyen lépéseket tesz a kerület gazdálkodásának átláthatóbbá tételéért, mik a legfontosabb problémák most?

Várom megtisztelő válaszukat!

Mach Péter
az Organikus Káosz szerkesztője

Pesterzsébet 2012-es költségvetési előterjesztése is parlagfű-allergiássá válhat

Négy napja (pontosabban egy hosszú hétvégéje) lesz a kerületi képviselőknek Pesterzsébet 2012. évi költségvetési javaslatának megismerésére, áttanulmányozására és a kerület polgáraival történő egyeztetésre. A költségvetési koncepció elfogadásakor már tudni lehetett, hogy az abban foglaltak az eddigi évektől eltérően kevéssé dominálnak a novemberi decemberi törvénygyárnak és a forintárfolyam-válságnak köszönhetően. Ez lesz tehát az elmúlt húsz év leggyorsabban (kapkodóbban) és a legkisebb társadalmi részvételt biztosító módon készülő költségvetése a városrésznek. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a kormány gazdaságpolitikájának bukása után utolsó pillanatban teljesen átírt költségvetési és adójogszabályok megbénították az önkormányzatok pénzügyi osztályait, illetve a fokozott erőforráshiánnyal küszködő hivatal Pesterzsébeten is egyre nehezebben tudja ellátni közfeladatait.

A 2011. december 28-án a 161. számú Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott Magyarország 2012. évi költségvetésről szóló, CLXXXVIII. törvény ugyanis számos olyan meglepetést okoz (-ott) mellyel az azt elfogadó képviselők is csak ezekben a hetekben ismerkednek és ők sem értik melyik módosítást valójában mikor és miért szavazták meg. Bár Pesterzsébet önkormányzatának alpolgármestere szintén az Országgyűlés munkájában tevékenyen résztvevő képviselő, fentiek miatt ő sem tud elég segítséget nyújtani.

Persze nem számít kirívó esetnek a kerület költségvetésének előkészítése.

A gazdasági válság kellős közepén január első napjaiban a munkavállalók jelentős része nem tudja mekkora a januári bére, vagyis hogy munkájáért valójában mennyi bért visz haza. A vállalkozások a rájuk zúduló új adó és számviteli szabályokat nyögik, melyhez a szükséges rendeletek hatalmas csúszásokkal születnek meg, gyakran rengeteg hibával. A civilszervezetek most ismerkednek az új civil törvénnyel, amely teljesen átrajzolja eddigi működési modelljeiket, számos tevékenységükkel fel kell hagyniuk, másokat pedig csak üzletszerűen profitorientált szervezetekben lesz érdemes folytatni.

A költségvetési előterjesztés február 3-ra készül el, szombat és vasárnap a társadalmi részvétel elvének figyelembe vételével Polgármester úr egyeztet, akivel csak 48 óra alatt lehet és akar, a szakmai bizottságok 6-án rendkívüli üléseken megtárgyalják, majd 7-én a Képviselő-testület bölcsen dönt róla.

Furcsának tűnhet, de korántsem meglepő hogy, az erzsébeti parlagfű-koalíció tagjaként ez esetben nem kiabálnak hangosan szocialista képviselőtársaim sem. Itt nem zavarja a háttéralkuk, nyilvánosságot kizáró tárgyalásokon alapuló rendeletalkotás, hiszen ennek ők is részesei lehetnek.

Az idő rövidsége miatti szoros programozásból adódó kellemetlenségekért szíves elnézését és türelmét kéri a kerületi képviselőknek Pesterzsébet polgármestere Szabados Ákos.

A kérdés azonban az vajon ki kér elnézést azért, hogy közügyeink intézéséből, a kerület 2012. évi gazdálkodásának előkészítéséből ismét kiszorulnak az itt élő polgárok.

Idén sem kérdezik meg, hogy mely ágazatokat részesítenénk előnyben:

–    sportra (az ESMTK-ra, jégcsarnokra, uszodára) költsünk-e többet idén vagy a Csili színvonalának megtartására
–    a szociális biztonságát biztosítsuk-e inkább az itt élőknek a válság miatt vagy indítsunk zöldberuházásokat hogy csökkenjenek a rászorultak rezsiköltségei, biztosíthassuk a kerület fenntartható fejlődését
–    gyermekeink oktatását preferáljuk vagy közterületeink, parkjaink védelmét?

A Lehet Más a Politika önkormányzati képviselőjeként a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartom, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésem csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.

Meggyőződésem azonban, hogy a négy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.

Mindezek mellett a költségvetés előterjesztését amint hozzáférhető nyilvánosságra hozzuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.

 

KÖZMEGHALLGATÁS A CSILIBEN

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete

2011. szeptember 15.-én (csütörtök) 17-18 óra között, a
CSILI Művelődési Központ Vízvári termében
/1201 Budapest, Baross u 55./

KÖZMEGHALLGATÁST

tart.


 

Amikor egy probléma megoldódik magától:

Részlet a 2011. július 14-i jegyzőkönyvből:

ősz folyamán kérdezzék meg Pesterzsébet lakosait, hogy nekik mi a véleményük a „Budapest-programról”. Kéri, hogy vagy közmeghallgatást, vagy lakossági fórumot szervezzenek ebben az ügyben.

Köszönjük a bizalmat!

Kedves erzsébetiek!

Vállaltuk a kihívást, hogy a valódi választás lehetőségét nyújtsuk. Fele annyi idő alatt kétszer annyi ajánlószelvényt összegyűjtve minden választókörzetben lehetett ránk szavazni. A választások során Önök pedig bebizonyították a szavazataikkal, hogy nem dönthetnek a fejünk felett, a részvételünk nélkül!

Köszönjük a bizalmat.
Mi vállaltuk, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állunk ki a kerületben élők ügyeiért.
Betartjuk az ígéreteinket:
– átláthatóbbá tesszük a közügyek intézését, a kerület pénzügyeit.
– mindent megteszünk, hogy ezen túl a pártoknak bérbe adott irodahelyiségek után az önkormányzat piaci árat kérjen, hisz ez a bevétel a kerület lakosait illeti,
– felvesszük a kapcsolatot a helyi civil szervezetekkel, érdekvédőkkel és elkezdjük szervezni szomszédsági kerekasztalokat, hogy részönkormányzatok jöhessenek létre.

Most vasárnap a döntés a mi kezünkben volt. Mi, akik a részvételi demokráciában hiszünk Pesterzsébeten mától képviselettel rendelkezünk az Önkormányzatban!

Kattintson egy jó dalért ide.

A pesterzsébeti program kiemelt része

 

Augusztus 7-n a Kosutiban tartott "Alkoss velünk" kampánnyitó rendezvényünkön mutattuk be a kerületi programunkat. Akkor is azt ígértük (ma is tartjuk :)), a programot közösen alakítjuk, szerkesztjük az itt élőkkel, az általuk megfogalmazott  problémákra keressük a választ és nem az írósztal mögött álmodjuk meg Pesterzsébet új vízióját. A rendezvényen és egyéb fórumokon történt egyeztetések után elkészült a 2.0 változat.
A részvételi demokrácia viszont számunkra azt jelenti, hogy ez sem a végleges változat, alakítsuk tovább. A program elemeit egyesével közzétesszük és várjuk a reflexiókat, ötleteket, hozzászólásokat.
 
Kezdjük tehát az itt élők szerint a legfontosabb kérdéssel:
 
Közbiztonság (közösségi rendőrség, mediáció) 
 
A Pesterzsébeten élők a kerület legfontosabb problémájának a közbiztonság helyzetét tartják. A kerületben az erőszakos bűncselekmények száma sajnos rendkívül magas, az áldozatok között pedig sok a nő, gyermek és időskorú. Megoldást hosszú távon csak az erzsébetiekkel napi kapcsolatban álló, az ő igényeiket kielégítő közösségi rendőrség, a helyi társadalom által támogatott polgárőrség és a békés, szakmai segítséget felhasználó helyi konfliktuskezelési technikák jelentik. Stratégiánk meghatározó eleme a közbiztonság védelmében és a rendőrség ellenőrzésében való társadalmi részvétel. A rendőri tevékenység során kapjon nagyobb szerepet a bűnmegelőzés!
A kerületben már működő konzultatív fórumokon kiemelt szerepet kell biztosítani a helyi civil szervezeteknek. Törekedni kell arra, hogy a helyi rendőrség, polgárőrség kötelékében jelen legyenek a helyi kisebbség tagjai is, akik ismerik a problémákat, és megtalálják a megoldásokat.
Javasoljuk egy olyan szolgáltatás bevezetését, ami a mediáció technikáival segíti a konfliktusok békés megoldását és kiújulásuk megelőzését. A kerület foglalkoztasson mediátorokat! A mediáció az együttműködésen alapuló tárgyalásos konfliktuskezelés technikája, amelyet akkor használnak, amikor egy nyílt konfliktus szereplői már egyáltalán nem, vagy nem hatékonyan kommunikálnak egymással. Egy hajóban evezünk!
 
 
 
 

 

Meghívó

 

A Lehet Más a Politika (LMP) szeretettel meghívja Támogatói Szalonjára. A Támogató Szalon abból a célból jött létre, hogy egyfelől az LMP megismertesse elképzeléseit, egyes szakpolitikai javaslatait a gazdasági-szellemi élet szereplőivel, másfelől lehetőség nyíljon az érdeklődők részéről véleményük kifejtésére, kérdéseik feltevésére, és támogatások felajánlására az elképzelések megvalósításához.

„Meghívó” bővebben