Pesterzsébet is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz?

A pesterzsébeti képviselő-testület elé került az az önálló képviselői indítványom, amely kezdeményezi, hogy kerületünk is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz . A javaslatot hét képviselő közösen nyújtotta be, mert hisszük, hogy ez a program valódi segítséget nyújthat a kerület lakóinak, különösen a panelházakban élőknek.

Mi is az a Zöld Panelprogram?

A főváros által elindított Budapesti Zöld Panelprogram célja, hogy segítse a panel- és egyéb iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítését. Ez nem csupán környezetvédelmi szempontból előremutató, de konkrét, kézzelfogható előnyöket is jelent:

  • Csökkennek a rezsiköltségek: kevesebb fűtés, kisebb számlák.
  • Egészségesebb otthonok: megszűnnek a huzatok, javul a hőkomfort, csökken a penészedés.
  • Nő az ingatlan értéke: akár 10-15%-kal is.
  • Zöldebb, élhetőbb Pesterzsébet: kisebb szén-dioxid-kibocsátás, jobb levegőminőség.

Hogyan működik a program?

A program két szakaszból áll:

  1. Projektelőkészítés – 100%-os, vissza nem térítendő támogatás az előkészítő dokumentációra (max. 2 millió Ft/épület).
  2. Beruházás – akár 50%-os vissza nem térítendő támogatás, minimum 10% önerő és maximum 60% banki hitel kombinációjával.

A program az 1+1 forint elve alapján működik: a támogatás felét a kerületi önkormányzat, másik felét a főváros biztosítja.

Kik vehetnek részt?

A támogatásra azok a pesterzsébeti társasházak és lakásszövetkezetek jogosultak, amelyek:

  • 1946 és 1995 között épültek panel vagy iparosított technológiával,
  • legalább 10 lakásosak,
  • ahol a lakások legalább 70%-a magántulajdonban van.

Miért fontos ez Pesterzsébetnek?

Kerületünkben jelentős számú olyan lakóépület található, amely megfelel ezeknek a feltételeknek – ezek állapota sok esetben leromlott, korszerűsítésre szorul. A lakók többsége nem rendelkezik elegendő önerővel, hogy saját erőből elindítsa ezeket a beruházásokat. A program célzottan támogatja a sérülékenyebb, alacsonyabb jövedelmű közösségeket is, tehát szociálisan is érzékeny megoldást kínál.

Mi a következő lépés?

Az indítvány javasolja, hogy:

  • Pesterzsébet Önkormányzata hivatalosan is csatlakozzon a programhoz,
  • biztosítsa a szükséges kerületi forrást a támogatáshoz,
  • kezdeményezze az együttműködési megállapodást a Fővárossal,
  • és kérje a Kormány közreműködését abban, hogy állami vagy uniós forrásból országos szintű támogatást is kaphassanak ezek a fejlesztések.

Ezen kívül a javaslat kiemeli, hogy a polgármester tájékoztassa a lakosságot a pályázati lehetőségekről – hiszen a lakók, közösségek aktív részvétele kulcsfontosságú a sikerhez.

A Budapesti Zöld Panelprogram nemcsak arról szól, hogy korszerűbbek lesznek az épületeink. Ez egy olyan eszköz, amellyel csökkenthetjük a kerület ökológiai lábnyomát, növelhetjük a lakások értékét, és segíthetjük a pesterzsébeti családokat abban, hogy kevesebbet költsenek a mindennapi életre, és jobb körülmények között éljenek.

Pesterzsébetnek ott a helye ebben a programban – mert zöld, fenntartható és élhető kerületet csak közösen építhetünk.

Önök támogatják a csatlakozást?

Szavazzon itt:

https://www.facebook.com/groups/zoldpesterzsebet/permalink/3665116430285019

Új Széchenyi Terv – blöff volt a zöld gazdaságélénkítés

Az Új Széchenyi Terv kapcsán kiderült, hogy a kormánynak esze ágában sincs betartania a zöld gazdaságfejlesztésről szóló ígéreteit, és nem fog a szektor fellendítésével elegendő új munkahelyeket teremteni. Az LMP szerint a Fidesz-KDNP kabinet blöffölt, és szembe megy saját ígéreteivel, a rá bízott ország érdekeivel, illetve az európai gazdasági trendekkel.

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár még nyáron bejelentette, hogy évi százezer lakás felújításával idén januártól megkezdődik a nemzeti épületkorszerűsítési program, amivel az épületek energiafogyasztása radikálisan csökkenne. Ehhez képest az Új Széchenyi Terv úgynevezett Zöldgazdaság-fejlesztési program a célra a beígért évi százmilliárdos keret helyett három évre mindössze nyolcmilliárd forintot tartalmaz. Ennyi pénz jó, ha összesen tízezer lakás felújítására elég. Az Új Széchenyi Tervben ráadásul még utalás sincs az államtitkár által beharangozott zöld bank létrehozására, amely az önerőt biztosítaná a korszerűsítésekhez. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy a programhoz kapcsolódó kilencven-százezer új munkahely megteremtése is teljesen irreális, az ezzel kapcsolatos kijelentések üres ígéretek voltak.

A megújuló energiatermelés EU-nak is benyújtott közel tizenöt százalékos célarányának elérésére évente körülbelül százhúsz-százötven milliárd forintot kellene költeni, ám az Új Széchenyi Tervben ennek alig tizedét találjuk. Így a gyakran hangoztatott hetven-nyolcvanezer új munkahely megteremtése ebben az esetben is illuzórikus.

Épületenergetikára és megújuló energiatermelésre nagyjából annyi pénz fog jutni, mint 2009-2010-ben. A kormány továbbra is háromszor akkora összeggel támogatja a fosszilis energiahordozók használatát, mint amennyivel a jövőnk számára kulcsfontosságú megújulók terjedését. Szó sincs tehát arról a zöld fordulatról, amelyet az Új Széchenyi Terv bejelentése óta lépten-nyomon hallottunk kormánypárti politikusoktól. Ez nem csak a jövő generációk számára rossz hír. A fenti programok komoly gazdaságélénkítő hatása elsősorban az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatását segítette volna – a kormány éppen azt a réteget hagyja cserben, ahol a legnagyobb a munkanélküliség.

A zöld gazdaságélénkítés folyamatosan lebegtetett ötlete csúnya blöff volt az Orbán-kormány részéről. Nyomát sem találjuk az adórendszeri változásokban, a költségvetésben és az Új Széchenyi Tervben sem. Ha a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség komolyan vette volna saját nyilatkozatait és az LMP zöld fordulatot szolgáló, a költségvetést és adórendszert érintő átalakító javaslatait, akkor most például nem lenne szükség az Orbán Viktor által a külföldi sajtón keresztül megüzent megszorításokra. Ez a kabinet szembe megy az európai gazdasági trendekkel, saját ígéreteivel és a rá bízott ország érdekével.

Budapest, 2011. január 14.

Jávor Benedek
országgyűlési képviselő,
a Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke