Hiába reménykedik Tarlós és a kormány: akkor is van szmog, ha nem mérik!
A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét.
Ehhez kapcsolódó kéthetes hír, hogy bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. Az Európai Bizottság azért kezdeményezte az eljárást, mert nem lát kellő garanciákat arra, hogy a magyar kormány által benyújtott intézkedési terv valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegő szennyezettségét, különösen a szálló por (PM10) határérték feletti mennyiségét. A Greenpeace szerint a budapesti Széna téren a nitrogén-dioxid órás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt.
De hogy érint ez minket, erzsébetieket? Mekkora a szmog Pesterzsébeten?
Amikor megkérdeztem a Pesterzsébeten élőket, szerintük vajon hány mérőállomás méri a légszennyezettséget, meglepő választ kaptam. A többség nem tudta elképzelni, hogy egy sem.
Pedig a fővárosban csupán 28 több pontos mérőállomás üzemel.
S igen, jól látható a térképen: Pesterzsébeten, illetve a jellemző légmozgások irányába eső Soroksáron egy sem. Így a levegő minőségéről nem állnak rendelkezésre mérési eredmények, így a terület levegőterheltségére is csak következtetni lehet.
Persze aki laikusként a szomszédos Csepelen, a helyszínen érdeklődik az adatok iránt az is ezzel találkozik:
Utoljára 2011 végén a Török Flóris u. 89. szám alatti manuális mérőállomási ponton mérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, azóta se kép, se hang.
Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás! Az egészséges élethez ugyanis hozzá tartozik a tiszta levegő is.
Pesterzsébet nem rendelkezik jelentős ipari tevékenységgel, azonban erősen kitett a környező, jellemző légáramlási irányokba eső kerületekből érkező ipari légszennyezőknek. A főváros belsőbb részein kibocsátott légszennyezőanyagok a jellemző légáramlási viszonyoknak megfelelően ugyanis Pesterzsébet és Csepel irányába távozik. Emellett jelentős légszennyezőanyag-kibocsátó ágazat a helyi és átmenő közlekedés, továbbá allergén polleneket termelő növények jelenléte. valamint a helyi energiatermelés és a lakossági fűtés. Ez utóbbi az elmúlt években komoly légszennyezést okoz a festett fa és szeméttüzelés miatt. A távfűtéssel nem ellátott területeken, különösen a szegregálódó településrészekben általános probléma, hogy a téli időszakban a levegő tisztasága nem megfelelő. Gazdasági megfontolásokból tömeges a visszatérés a fával való tüzelésre, vagy más (akár szemét) szilárd anyagok tüzelésére, ami jelentősen rontja a levegő minőségét, fokozza a szmog kockázatát.
A jövő héten fogadja el a kerület ötéves környezetvédelmi programját, melynek fontos eleme, a levegő minőségének megőrzése és javítása. Ahhoz azonban, hogy komolyan vehető cselekvési terveket készítsünk, ismernünk kellene a valós légszennyezettséget.
A Párbeszéd pesterzsébeti képviselőjeként ezért javasolni fogom a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről.
A Levegő Munkacsoport elnöke Lukács András nyitotta meg a vándorkiállítást április 3-án 11 órakor a Városháza I. emeleti folyosóján.
A tárlatot április 13-áig tekinthetik meg a Városházba látogatók, bár eldugva és a lakosság elől bujtatva, de fontos kiállítás nyílt a kerületben, érdemes felsétálni az emeletre annak, aki a földszinten ügyeit intézi vagy csak arra sétál a Kosutiban.
Pedig lehetne kerületi szinten is tenni a légszennyezés csökkentése érdekében, a kerékpárutak átgondolása, átgondoltabb forgalomszervezés, a komposztáló program folytatása sokat javíthatna a helyzeten. A Kosuti átalakítása, a forgalomcsillapító intézkedések, a Duna-part rehabilitációja az elmúlt két évben leállt, a komposztáló programmal kapcsolatos és közösségi kerttel kapcsolatos indítványaimat elutasították és csak a költségvetés hiányának szinten tartása maradt az egyetlen szempont. A probléma azonban az, hogy mire kimászunk a gödörből azt vesszük majd észre, hogy Pesterzsébet lakhatatlan és élhetetlen városrésszé alakul. A kiállítás arra is rámutat nem minden esetben pénzkérdés környezetünk, levegőnk tisztaságának védelme.
A remény hal meg utoljára: hátha az elkövetkező két hétben a kerület polgármestere és a hivatal osztályvezetői is megállnak egy-egy percre a plakátok előtt és elgondolkoznak az azon található gondolatokról. Pláne ha már a kiállítást maguknak a Hivatalba, és nem a kerületi lakóknak mondjuk a Csilibe szervezték.