A múlt héten kezdtek aláírásgyűjtésbe a Pesterzsébeti lakótelepen élők, mert az egyik napról a másikra megjelentek a munkások egy területen és ledózerolták a rossz állapotban lévő dühöngőt, hogy parkosítsák a területet és egy kis közösségi teret alakítsanak ki padokkal a régi betonos sportpálya helyett.
A markolók és a munkások azonban nem kímélték a kerítés és az aljzat bontásakor a fák gyökérzetét, s annak rendje és módja szerint ki is szerették volna vágni. Amikor kimentem és lefényképeztem a látványt egyre biztosabbá vált, hogy számos fát sajnos ki kell majd vágni, mert menthetetlennek tűntek, gyökérzetük jelentős részét elvágták.
Sokan kérdezik miért gondolom úgy, hogy változásra van szükség Pesterzsébeten.
Hát az ilyen „siker” történetek miatt: ha hosszú éveken keresztül elhanyagoljuk a zöldfelületeink, ha tervezés és előkészítés nélkül vágunk bele, akkor egy parkosítás és közösségi tér kialakítása is fakivágásokat és jelentős lombkorona veszteséget jelenthet. Ha nem avatjuk be a közösségi terek funkcióinak rejtelmeibe és nem osztjuk meg terveket a lakókkal. Ha csak azzal szembesülnek, hogy bontanak és minden fára egy hatalmas vörös keresztet festenek, miközben barbár módra kaszabolják le az egyik fa ágát, akkor jogosan háborodnak fel és okkal kezdenek aláírásgyűjtésbe.
Tavalyelőtt megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben!
Tavaly októberben kihirdetésre került és november elsejétől hatályba is lépett „A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.
A Baross – Topánka utcai fák esetében kikértem a szakértői véleményt, amit most közzé is teszek. Kattintson ide a jelentésért!
A jelentés szerint a fent említett park építési terület, korábban sportpálya helyezkedett itt el. Jelentős földmunkák zajlanak, mellyel megváltozik a jelenlegi talajszint magassága. A talaj felső rétegének eltávolításával gyakorlatilag minden egyes vizsgált fa gyökérzete jelentősen károsodott, mely a fák egészségi állapotára hosszú távon kedvezőtlen hatással van, bizonyos esetekben a károsodás olyan mértékű, hogy a fa stabilitását is veszélyezteti. A vizsgált fák egy korábban elbontott kerítés mentén álltak, egy részük magoncként fejlődött ki. A fák nagy részénél a vaskerítés is súlyos károsodást okozott a gyökérnyak és a törzs magasságában.
A jelentést megerősítette az cikk elején írt állításomat: ha tervezés és előkészítés nélkül vágunk bele, akkor egy parkosítás és közösségi tér kialakítása is fakivágásokat és jelentős lombkorona veszteséget jelenthet. Hosszú távon szebbé, rendezettebbé válik az adott zöldfelület, s a fapótlás is szebb, formásabb lombkoronával ajándékozza meg az itt élőket, de néhány évig bizony nagyon hiányozni fog a most elvesző lombkorona mennyisége.
Magyarul hiába csinálnak oda bármit, azt senki sem fogja használni mert nem lesz árnyék. Mire pedig árnyék lesz, a vandálok végeznek az egésszel. 🙁 Évek óta azt érzem, hogy a fa az minimum szükséges rossz, de még inkább ellenség, amivel beruházások során nem kell törődni, vagy egyenesen irtani kell. Én a Vécseyn élek és egyre jobban aggódom a gyönyörű fákért. A park füvét azt menetrend szerűen elintézik minden nyáron. Tarvágást csinálnak a legnagyobb kánikula előtt, locsolás pedig semmi. Lassan úgy néz ki a terület mint a Krüger nemzeti park, csak épp oroszlánok nincsenek.