Vírus okozza a halpusztulást a soroksári Duna-ágon?

Tényleg vírus okozza a halpusztulást az RSD-n, vagy a szennyezett víz az oka?

57484518_2262490267107296_6455534518190211072_o.jpgElőször egy kicsit tamáskodtak a horgász szövetségben, de mára kiderült valóban komoly problémára utalhat a nagy testű pontyok elhullása. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Facebook oldalán megjelent közlemény szerint megkezdték a vizsgálatokat és a probléma feltárását a szövetség munkatársai.

Az április 15-i cikkem megjelenésekor még néhányan nekem feszítették a kérdést: mikor, kik és hol láttak elhullott pontyokat. Vagyis kérdésre kérdéssel feleltek: arra a kérdésemre, hogy fertőzöttek és betegek a halak, vagy a rossz vízminőség az oka a Ráckevei-Soroksári Dunaág hétvégi halpusztulásának? Akkor még tőlem várták a válaszokat, s arra kértek, hogy pontosítsam melyik hétvégén és hol észlelték egyre többen az RSD-ért aggódó természetvédő és horgász csoportokban a Ráckevei-Soroksári Dunaágon a hétvégi halpusztulást?

Azután megérkeztek az első „nem hivatalos” válaszok is, amik arról szóltak, hogy a fekélyesedés oka a téli legyengült állapot, az esetleges telepítési sérülések és a rossz vízminőség kombója. S ez szinte „természetes”.

De a 12.000 olvasónak és az RSD-ért aggódó és dolgozó horgászoknak köszönhetően azonban változott a helyzet. Mára kiderült, igazunk volt, a szokásosnál nagyobb a tavaszi halpusztulás, és láthatóan csak a pontyok betegednek meg. A horgászszövetség szerint a betegség nem a telepített állományból származik, hanem a telepítés utáni legyengült állapotukban fertőződtek meg a halak. Sőt azt állítják ez országos probléma, igazolásként egy tavaly májusi cikkre hivatkoznak, amelyik egy hasonló, egy kőrösvidéki pontypusztulás okait elemzi.

 

Bár folyamatosan jelezték a horgászok és rengeteg fényképet is felraktak különböző fórumokon, csak a napokban sikerült a halőröknek befogniuk egy még élő beteg példányt, melyet az illetékesek elküldtek vizsgálatra. A vizsgálat eredménye a jövő hét elejére várható. Egyes információk szerint (a horgász szövetség Facebook oldalán is erre hivatkoznak) az elhullást az ún. „ponty ödéma” okozza, melynek a Pox vírus a kiváltója. Ez a betegség 2013-ban Lengyelországból ide szállított tógazdasági telepített halakból jutott be a hazai vizekbe, és valószínű, hogy most kezd jelentősebb méreteket ölteni országszerte, s a legkülönbözőbb vízterületekről érkeznek a bejelentések, pl. Deseda, Balaton. 

A betegség a kopoltyút támadja meg, az ottani szövetek elhalása miatt a hal gyakorlatilag megfullad a vízben, az aljzaton maradva. A halak oldalán lévő fekélyes sebek a legyengült állapot miatti másodlagos fertőzések eredményei.

A szövetség szerint a gyógyulás érdekében túl sokat nem lehet tenni, a betegség általában magától eltűnik. A szövetség Facebook oldalán megjelent vélemények szerint az RSD víztömege nem teszi lehetővé a gyógyítást. Csak tógazdasági körülmények között lehet védekezni, különböző antibiotikumok és kemikáliák vízbe keverésével. Szerintük az éhezés segítheti a regenerálódást, mivel táplálkozás közben megnő az oxigén-igény. A horgászok tehát annyit tud(ná)nak tenni, hogy egy időre beszüntetik az etetést.

A horgász szövetség most azt ígéri, hogy a vizsgálati eredmények ismeretében az Új Dunaági Híradó májusi számában bővebb cikket jelentet meg a vizsgálat eredményéről és a betegségről is.

Ennél azért remélhetőleg többet is fognak tenni ez illetékes szervek. A magam részéről folytatom a munkát, szeretném, ha pontos válaszokat kapnánk és cselekednének az illetékes hatóságok.

Újabb halpusztulás a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon?

Fertőzöttek és betegek a halak, vagy a rossz vízminőség az oka a Ráckevei-Soroksári Dunaág hétvégi halpusztulásának? – Teszik fel a kérdést egyre többen az RSD-ért aggódó természetvédő és horgász csoportokban.

víz minőségét alapvetően négy tényező határozza meg:

  • a betáplált Duna víz minősége;
  • a közvetett és közvetlen szennyvízterhelés;
  • a horgászati tevékenység;
  • és a feliszapolódás.

A legjelentősebb szennyvízbebocsátó az FCSM Rt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe. Az elmúlt években Baranyi Krisztával, a legaktívabb ferencvárosi képviselővel többször foglalkoztunk a Dél-pesti Szennyvíztisztítóval. Míg én inkább a bűz és légszennyezéssel, ő a víz minőségével.

Vajon most is a szennyvíztisztító a „bűnös”?

Az R/S/D természetvédelmi értékei közé tartoznak az úszólápok, melyeket nád, gyékény, harmatkása, tavikáka vagy más mocsári, illetőleg vízparti növények alkotnak. A vízminőség alakulásában igen fontos szerepük van. A vízben lévő tápanyagokat felveszik, de nem juttatják vissza a vízi ökoszisztéma anyagciklusába, hanem tőzeg formájában elraktározzák. Az úszólápok ritka, védett növényfajok élőhelyei (orchidea-félék, tőzegmoha-fajok) és ritka, védett állatfajoknak (törpegémek, pettyes és kis vízicsibék, cigányrécék, stb.) is menedéket nyújtanak.

Még 2016-ban írtam, hogy profán módon a szaron csúszhat el a budapesti olimpiai pályázat, s a főváros szennyvize lesz az, ami mégis megállítja ezt a folyamatot. Budapesten ugyanis képtelenek voltak kezelni az olimpiai helyszínek szennyvízproblémáit, aztán a Momentum és az ellenzéki összefogás feloldotta a problémát, a szennyezett Duna maradt, az olimpiai álmok viszont egyelőre elszálltak.

Most viszont újra előkerült a téma: március 25-én Tasson, a „lopakodó Olimpia” kampány rendezvényén hallgathatták meg a bennfentes meghívottak a Ráckevei Duna-ág és mellékágai kotrása, és műtárgyépítés és rekonstrukció projekt lakossági tájékoztatóját.

Az RSD korábbi rehabilitációs projekt pontjai közül anno csak egyetlen valósult meg, pedig 4 fő pontból állt, 2010-ig ugyanis csak a közvetlen tisztítatlan szennyvízbevezetések megszüntetése valósult meg.

 A projekt nagyobb része:

  • a meder kotrása,
  • a Dél-Pesti szennyvíztisztító vizének átvezetése,
  • és tassi zsilip rendezése 2010 után elmaradt.

A bemutatón azonban most mindent is megígértek.  A lopakodó Olimpia tervei szerint ugyanis állítólag ezek a beruházások is hamarosan megindulnak.

Ennek első lépése 2020. III. negyedévéig befejeződő beruházás, aminek során Vízlépcső Vízerőtelep négyes funkciót fog ellátni a Dunaág vízszint szabályozásában:

  • megfelelő vízszintnél áramot termel;
  • ha nincs szükség az áramra, képes csak átereszteni adott vízszinteknél a vizet a felvízről az alvízre;
  • illetve mindkét irányban képes aktívan szivattyúzni, azaz nem csak az a Kis-Dunából a Nagy-Dunába, hanem ha szükséges vizet tud majd pótolni a Kis-Dunába.

A bemutatón résztvevők most is megkapták ígéretként, hogy a Dél-Pesti Szennyvíztisztító vizét átvezetik a nagy Duna-ágba. Szerintük ugyan mind szerves anyagtartalomra, foszforra, nitrogénre nézve jó bevezetett víz minősége, viszont a sótartalmát nem lehet gazdaságosan csökkenteni. S a tisztított szennyvíz sem alkalmas álló vízbe történő bevezetésre.

Arról persze szó sem esett, hogy ha a záportározók megtelnek akkor tisztítatlanul ömlik az RSD-be a szennyvíz.

Magyarul ígéretek vannak, az olimpiai álmok felélednek, csak furcsa mód a halak türelmetlenek és pusztulnak az RSD egyre hosszabb szakaszán.

Amint az illetékes szervektől érdemi válasz érkezik ismét jelentkezem a fejleményekkel.