„Ha majd kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, kifogtad az utolsó halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető.”
Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, ősszel már nem lehet engedély nélkül, büntetlenül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!
Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most a Margitszigeten is kivágták a fákat egy teniszstadion építése miatt.
A kora tavaszi ifjítások, fametszések során is barbár támadások tehetetlen szemlélői voltunk eddig, az egész országra jellemző az is, hogy a közműszolgáltatók a fák metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket.
Pesterzsébeten a strand és jódos-sós fürdő építésekor nem volt szempont a fák lombja és az árnyék, sajnos itt is áldozatul estek a parti fák a beruházásnak. A facsonkítások pedig havi rendszerességgel problémát okoznak. Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókjának és az ELMÜ-nek a facsonkításai okoztak komoly, de jogos felháborodást. Kettévágott törzsek, megfelezett lombkoronák, lassan pusztuló fák mutatták az ELMÜ gallyazási útvonalát.
Ilyenkor joggal merül fel, hogy kapjanak a többi közműével azonos jogokat a fák és a fasorok is, majd amikor az indulat csökken alább hagy a lelkesedés. Sajnos ma a kormányrendelet úgy szól, hogy a fa által okozott károkért a kezelő felel, amivel sikerült közellenséggé tenni a fákat, mind a közműcégek, mind a parkokat, közterületeket kezelők szemében. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a gallyazás nem a fák ápolásának céljával történik, hanem a másik közmű védelmében (űrszelvény biztosítása). Vagyis nem arra figyelnek, hogy a fának mi volna jó, hanem arra, hogy minél messzebb legyen a vezetéktől és minél később kelljen legközelebb arra járni, minél csököttebbre visszavágott csonkok legyenek a területen. Ráadásul a nem szakszerű gallyazásnál (csonkítás, ifjítás), előfordul, hogy a kéreg szakad, a metszlap sérül és nincs sebkezelve. Ennek következtében a seb bekorhad idővel és veszélyessé válik a fa. Visszavágásnál persze az ezt jól tűrő fák ismét kihajtanak, de ezek a hajtások nem szervesülnek olyan jól a fa koronarendszerébe, mint az organikus ágak, ezek sokkal törékenyebbek.
Ezért a szakszerűtlen metszéseknél, csonklásoknál a fa értéke mind esztétikai, mind ökológiai szempontból erősen csökken. Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben!
Először a saját tulajdonú, de bérbeadott ingatlanjaink esetében kezdtük meg a munkát: Februárban a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.
A Madarak és Fák Napjára pedig többszörös egyeztetések után elkészült a Fásszárú növények védelméről szóló rendeletünk. A képviselőtestület csütörtökön elfogadta a rendelettervezet szövegét, most a társadalmi egyeztetés zajlik. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményével és a beérkező észrevételekkel, kérésekkel kiegészítve még a nyáron elfogadhatjuk a rendeletet, és ősszel már nem lehet majd engedély nélkül, büntetlenül fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben.
Ezúton is köszönöm Kernné dr. Kulcsár Dóra osztályvezető asszony segítségét és munkáját, Komoróczy László, Csaszny Márton és Fekete Katalin képviselőtársaim javaslatait, a Megújuló Pesterzsébet frakció támogatását és a képviselő-testületnek, hogy pártállástól függetlenül egyhangúan támogatta a rendelettervezetet!
„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
Az Önkormányzat mostani szabályozása megengedőbb a családi és társasházak területén fekvő fák esetében és jóval szigorúbb feltételeket szabott saját maga számára, de egy fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.
A rendelet hatályba lépése után fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad.
A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, s a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell majd gondoskodni.
Nagyon fontos eleme a rendeletnek, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén. Ez gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben ősszel is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.
A rendelet szövege innen letölthető.
HATÁROZAT
Budapest Főváros xx. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy
dönt, hogy
I. a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezet szövegét jóváhagyja.
II. felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a rendelettervezet szomszédos önkormányzatok részére, valamint a környezetvédelmi igazgatási szervnek történő megküldéséről.
III. felkéri a polgármestert, hogy a környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének megérkezését követően terjessze a rendelettervezetet a javasolt módosításokkal kiegészítve a képviselő-testület soron következő ülése elé a rendelet megalkotása érdekében.
Felelős: Szabados Ákos polgármester
Határidő: adott
