Pesterzsébetet és Kispestet is sikerült összekötni egy se eleje, se vége kerékpárúttal!
Fotók: Sümeghi Mátyás
Újabb kerékpárbarát fejlesztés valósult meg: a pesterzsébeti Nagysándor József utcát és a kispesti Hunyadi utcát összekötő (a Nagykőrösi út feletti) felüljárót felújították, és csináltak rá biciklisávot is mindkét irányba! Régóta várták már a Kispesten dolgozó, vagy iskolába járó kerületi kerékpárosok.
Üröm az örömben azonban, hogy ezt is Patyomkin herceg tervezte és sem eleje, sem vége nincs az útnak, így a forgalmas autóutaktól nem berzenkedő kerékpárosok, akik eddig is használták a felüljárót azok most nagyobb biztonságban közlekedhetnek, aki azonban eddig kikerülte ezt az útvonalat várhatóan ezentúl is így tesz. Nem kicsit dühítő egy ilyen fejlesztést látni, még akkor is ha ebben az esetben nagy esély van rá, hogy nem sokáig marad így és hamarosan legalább a Köteles utcáig kiépül az irányhelyes kerékpárút folytatása.
Pesterzsébet Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen pályázatot nyert ugyanis a XX. kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésére, aminek egyik fontos iránya Kispest-Pesterzsébet összekötése Nagysándor – Hunyadi felüljárón keresztül. Innen letölthető a VEKOP 5.3.1-15-2016-0004 kódszámú, „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú pályázaton belül elkészült Kerékpárforgalmi Hálózati Terv.
A most elkészült Kerékpáros Hálózati Terv tartalmazza a kerületen belüli tervezési terület lehatárolását, a meglévő és tervezett kerékpárutakat és kerékpársávokat, a fejleszteni kívánt útvonalakat, valamint a fejlesztés ütemezését.
Két hete kérdeztem meg a blogom olvasóit, hogy beengednék-e a kerékpárosokat a Kosutiba. A terv tartalmazta ugyanis, hogy a Pesterzsébet fő tengelyét alkotó Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakasza, amelyen jelenleg kerékpárral nem lehet közlekedni. A kerületi ittlakunk.hu honlap és a „Pesterzsébeti szülők” illetve a „Pesterzsébet, ittlakunk.hu” Facebook csoportok aktív közreműködésének köszönhetően egy hét alatt közel háromszázan (298-an) töltötték ki a kérdőívemet.
A képviselő-testület megismerve a felmérés eredményét hosszabb vita után az eredeti határozati javaslatot módosította és módosító indítványomat elfogadva úgy döntött, hogy:
1) Nem támogatja a VEKOP 5.3.1-15-2016-00004 kódszámú, „Közlekedésbiztonsági fejlesztések Budapest XX. kerületében” tárgyú pályázat kapcsán készített Kerékpárforgalmi Hálózati Tervben szereplő, Kossuth Lajos utca jelenlegi sétáló utcai szakaszán a kerékpáros forgalom áthaladásának megvalósulását az abban szereplő módon.
Kezdeményezi, hogy a Kerékpárforgalmi Hálózati Tervben hangsúlyosan szerepeljen a sétáló utcán átmenő kerékpáros forgalom kiváltását biztosító nyomvonalak fejlesztése, és az ottani közintézmények és boltok, gyógyszertárak kerékpáros megközelíthetősége.
2) Felkéri a hivatalt, hogy az októberi Képviselő-testületi ülésre a BKK-val közösen készítsenek szakmai javaslatot a Kossuth Lajos utca „sétáló” szakaszán, vagy amentén elhelyezkedő közintézmények és egyéb, a lakosság számára kiemelten fontos épületek (Polgármesteri Hivatal, ügyeletes gyógyszertár) kerékpáros megközelítésének megteremtésére
3) Kezdeményezi kerékpárosok számára megnyitott autóbusz forgalmi sáv kialakítását a Topánka utca Baross utca és Ady Endre utca közötti szakaszán mindkét irányba.
4) Felkéri a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.
A határozat 3. pontja, melyet Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára fogadott el a testület, komoly változást hozhat, a javaslatnak köszönhetően élhetőbbé válhat a Topánka utca, nemcsak a kerékpárosoknak nyújt érdemi segítséget, de javítja gyalogosátkelőhelyek biztonságát, és biztosítja buszok pontosabb érkezését.
A múlt héten ígértem egy hosszabb írást a teljes projektről is, íme:
Az ebben a ciklusban összeállított 5 éves gazdasági programunk az alábbi kerékpáros közlekedésfejlesztési célokat határozta meg:
- Kerékpáros kapcsolat javítása a Duna-parttal és a szomszédos kerületekkel.
- Kerékpáros híd építése Gubacs felé.
- Észak-déli és kelet-nyugat irányú kerékpáros nyomvonalak megvalósítása.
- Hálózati szemlélet szükséges.
A hálózati terv készítésekor ennek figyelembe vételét kértük a tervezőktől, akiknek fontos feladata volt a Balázs Mór tervvel és Budapest Integrált Településfejlesztési Stratégiájával is összehangolni azt.
Ma Pesterzsébeten kevés kiépített kerékpáros létesítmény (út, tároló) van és azok is rosszul kialakítottak. A Topánka utcai indirekt vezetésű önálló kerékpárúton általános a gyalogos-kerékpáros konfliktus. A kerületközpont főutcája, a Kossuth utca felé elindul egy gyalog- és kerékpárút a Helsinki úton, de ez a nyomvonal az első szervizútnál véget ér. A csepeli kapcsolatot jelentő Csepeli átjáró – Gubacsi híd nyomvonalon, a híd északi oldalán önálló kerékpárút halad át, de a Topánka utcai kerékpáros kapcsolat hiányos, kerékpárral nem közlekedhető átjárón, rossz burkolatú útpályán vezet. Pesterzsébet lakóterületeinek és központjának közlekedési kapcsolata a fő rekreációs területet jelentő Duna-parttal (és a Vizisport utcán haladó EuroVelo6 nyomvonallal) hiányos, a kötöttpályás nyomvonalak és a nagyforgalmú Helsinki út biztonságos keresztezésének korlátozott lehetőségei miatt. A kerületi kerékpártárolók zöme alkalmatlan biciklik lakatolására (kiemelten rosszul sikerült például a Polgármesteri Hivatal előtti, amely leginkább virágállványnak használható).
A projekt kezdeti lépéseként a pesterzsébeti önkormányzat is megkérdezte a lakosság véleményét a fejlesztendő nyomvonalakról, tényezőkről. Akkor a blogomon is megosztottam a kérdőívet és a kerékpáros klubbal közösen összesen 174 választ sikerült begyűjteni. A vélemények legtöbbje hiányolta a biztonságos kerékpáros nyomvonalakat a kerületben, megoldatlannak érezte a Duna-part megközelítését kerékpárral, az átkelési lehetőségek bővítését kérték a Helsinki úton és a Nagykőrösi úton
A kérdőívre adott válaszok és az egyeztetéseken résztvevő kerékpáros önkormányzati képviselők javaslatára az eredetileg csupán a Kispest-Pesterzsébet vonal fejlesztését tartalmazó elképzeléseket módosítania kellett a konzorcium tagjainak.
Fentiek miatt a terület kerékpározhatóságának vizsgálata során elsősorban az alábbi főbb tényezőket vizsgálták a tervezők:
- meglévő jelölt kerékpárforgalmi létesítmények (a vizsgált területen a Topánka utca – Helsinki út – Kossuth Lajos utca nyomvonal rövid szakaszain, valamint a Gubacsi hídra vezető hiányos nyomvonal és az EuroVelo6 kijelölt útvonala található:);
- terület adottságai (közúti és kötöttpályás nyomvonalak elválasztó hatása, keresztezési lehetőségek, fő forgalomvonzó létesítmények kerékpáros megközelíthetősége);
- forgalmi viszonyok;
- baleseti adatok;
- úthálózat forgalomszabályozása (sebesség- és forgalomcsillapított területek, egyirányúsítások).
A vizsgált területen jellemzően az alábbi problémák tapasztalhatók a kerékpáros közlekedés szempontjából:
- A városi, kerületközi kapcsolatokat akadályozza a határoló kötöttpályás nyomvonalak és a nagyvolumenű forgalommal terhelt közutak biztonságos keresztezésének hiánya,
- A rekreációs forgalmat vonzó Duna-part nehezen elérhető az egyetlen jelzőlámpás csomópontban való átkeléssel,
- A Csepeli átjáróra való feljutás kerékpárral körülményes, hiányos (felüljáró a vasútvonal felett és a szintbeni HÉV-átjáró nem alkalmas kerékpáros forgalomra)
- A kerületen belüli kerékpározást megnehezíti az átmenő utakon haladó forgalom nagysága, a kerékpárforgalmi létesítmények szinte teljes hiánya,
- A kerületközpont főutcájaként működő Kossuth utca és a Szent Erzsébet tér a kerékpárral közlekedők számára nem (vagy csak korlátozottan) átjárható
- Hiányzik a kerékpáros kapcsolat a Török Flóris utca északi szakaszán a Határ út kereskedelmi létesítménye irányába,
- A közútburkolaton haladó villamospályák rendkívül rossz állapotban vannak, így kerékpáros közlekedésre alkalmatlanok,
- A Topánka utcában meglévő, rövid kiépített kerékpárutat rendszeresen használják a gyalogosok, mert számukra közvetlenebb kapcsolatot jelent úti céljukkal,
- Az egyirányú utcák nincsenek megnyitva a kétirányú kerékpáros forgalom számára,
- Kerékpártároló létesítmények szinte teljes hiánya tapasztalható a főbb úti céloknál (iskolák, kereskedelmi és intézményi egységek)
- A nagyarányú parkolás mind a lakótelepeken, mind a kertvárosi utcákban konfliktusokat (de legalábbis helyhiányt) okoz a kerékpáros forgalom számára.
A megfogalmazott fejlesztési javaslatokat négy főbb csoportra osztották a tervezők:
- Kerékpárforgalmi főhálózat: az ezt alkotó városi és helyi főhálózati elemeken többnyire elválasztott kerékpáros létesítmények kialakítása szükséges. Az elválasztás módja és a létesítmény típusa a helyi adottságoktól és a forgalmi viszonyoktól függ. A vizsgált útvonalakon a meglévő létesítmény korrekciója, korszerűsítése vagy teljesen új létesítése merülhet föl.
- Kerékpárosbarát mellékúthálózat érdekében területi jellegű kerékpárosbarát fejlesztések szükségesek. Ezek közé tartozik minden olyan útszakasz, ami nem főhálózati elem. Alapvető cél a vizsgált terület általánosan kerékpározhatóvá tétele, ezért területi szemlélettel vizsgáltuk a mellékutakat és lakóutcákat, és a kerékpározhatóság feltételeinek javítására tettünk vonalas vagy övezeti javaslatokat (pl.: forgalom-, illetve sebességcsökkentés, egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpáros közlekedésre, kerékpáros akadálymentesítés, forgalomcsillapított övezetek kialakítása stb.).
- Csomóponti korrekciók célja a csomóponti kanyarodó mozgások segítése, kapcsolódó kerékpáros létesítmények átvezetésének biztonságos kialakítása; és a baleseti gócok, balesetveszélyes kialakítások és akadályok megszüntetése. Eszközei lehetnek például az előretolt kerékpáros felállóhely, indirekt balrakanyarodási lehetőség kialakítása, kiskorrekciók, stb.).
- Kerékpártárolás és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: a vonalas infrastruktúra mellett ugyanilyen fontos biztosítani, hogy a célpontot jelentő létesítményeknél (iskolák, üzletek, rendelők, stb.) a kerékpár biztonságos elhelyezésére is legyen lehetőség. A kerékpározás fejlesztését további szolgáltatások biztosításával is lehet támogatni (pl.: szervizpontok és információs pontok létesítése, útirányjelző táblarendszer fejlesztése, stb.).
A hálózati terv az alábbi ütemezéssel készült:
1. ütem: 2017-2019 során megvalósítható kerékpárosbarát fejlesztések:
- I/a. ütem: VEKOP forrásból, tárgyi projekt keretében;
- I/b. ütem: más forrásból vagy más beruházás részeként megvalósítandó fejlesztés.
2. ütem 2020-2022 között megvalósítható nagyobb volumenű vagy más beruházással együtt megvalósuló fejlesztések.
1/a. ütem (az elnyert pályázati forrásból):
- A Nagysándor József utcától északra eső forgalomcsillapított övezetek kialakítása,
- Topánka utca (Baross utca – Török Flóris utca) kerékpárosok által is használható buszsávok kialakítása,
- Kossuth utca (Szent Imre herceg utca – Jókai utca szakasz kivételével) (itt a képviselő-testület döntése alapján módosítani kell a terveket)
- Határ út (Köteles utca – Nagykőrösi út): irányhelyes kétoldali kerékpárút
- Virág Benedek utca – Knézich utca – Szent Imre herceg utca
- Helsinki út szervizútja
- Vörösmarty utca, Török Flóris utca (villamospályával érintett szakasz) – egyirányúsítás
- Zilah utca – Dobos utca
- Nagysándor József utca (Köteles utca – Nagykőrösi út) – irányhelyes kerékpársávok kijelölése
- Török Flóris utca menti kerékpáros hálózati elemek (kivéve a Kövező utca – Székelyhíd utca szakaszt)Tinódi utca
- Közműhelytelep utca – kerékpársávok
- EuroVelo6 átvezetése a Gubacsi hídhoz
1/b. ütem: A más forrásból megvalósítandó, de rövidtávon szükséges beavatkozások ( a gyalogos-kerékpáros híd forrása már biztosított):
- Nagysándor József utcától délre javasolt két Tempo30 övezet kialakítása
- Kerékpáros híd (Kossuth utca – Zodony utca)
- Közműhelytelep utca – kerékpársáv
- EuroVelo 6 nyomvonalának felújítása
- Kerékpársávok kiépítése a Hunyadi utcai felüljárón (elkészült)
- Határ úti kerékpáros létesítmény
A most kialakított hálózati tervet nagy előre lépésnek tartom, főleg a VEKOP pályázaton nyertes konzorcium első elképzeléseinek és terveinek ismeretében.
A képviselők és a szakértők kérésére lett egyre nyitottabb, eredetileg csupán a Nagysándor – Hunyadi felüljáró irányába képzelték el a fejlesztéseket, most gyakorlatilag a legfontosabb irányok mindegyikének fejlesztését tartalmazza az anyag és már a pályázati forrásból biztosított fejlesztések – kiegészülve az új gyalogos-kerékpáros híddal és most befejeződött kispesti felüljáróval – is komoly változást hozhatnak.
Forrás: Közlekedésbiztonsági fejlesztések Budapest XX. kerületében, Kerékpárforgalmi Hálózati Terv
Nyilván fontos, hogy kerékpárral is jó legyen közlekedni (meg BKV-val, stb.), de amíg az oktatás és az egészségügy olyan állapotban van amilyenben, nincs értelme ezzel tölteni az időt és az adófizetők drága pénzét.
@Pekárovics Gábor: Már miért kell ezeket a dolgokat szembeállítani? A városi kerékpáros fejlesztések, az közlekedési kérdés, amúgy a költségvonzat a többi közlekedési ághoz képest minimális, leginkább szemléletbeli kérdés, hogy ezek az amúgy is szükséges beruházások során megvalósulnak-e.
Annak pedig, hogy egy városban milyen színvonalon lehet kerékpározni és hányan választják ezt a közlekedési módot, van egy nyilvánvaló egészségügyi vonzata is.
A szerzőnek: a helyszínt csak kevéssé ismerem, de a háborgást nem teljesen értem. A budapesti kerékpáros közlekedés egyik legnagyobb gátja pont az, hogy vannak az útvonalakat elvágó „falak”: vasút, autópálya-bevezető, Duna stb..
Egy felüljárón áttekerni sokkal kellemetlenebb, mint hasonló forgalmú sík, városi úton haladni: feljutni nehéz, lassú, az autók gyorsan mennek és semmi lassító tényezőre nem számítanak, a keresztmetszet többnyire túl keskeny. Ilyen helyen megoldani a viszonylag védett átjutást, az csomó embernek segíthet úgy is, ha a nem folytatódik (most még) a kijelölt útvonal. Persze ettől a további fejlesztések még biztos fontosak, de most ennyi készült el, nem értem, hogy ezzel mi a gond.
Nincs két hete, hogy átadták a felüljárót- újítgatják már vagy fél éve.
Erre ez a hülye beírja, hogy se eleje, se vége.
Nem gondolja a méltóságos kerékpáros úr, hogy esetleg ez egy lépés, és majd folytatják?
Ja, de „ebben az esetben nagy esély van rá, hogy nem sokáig marad így és hamarosan legalább a Köteles utcáig kiépül az irányhelyes kerékpárút folytatása.”
Te, faszari, ha valami egy folyamat, akkor miért kezdesz nyikorogni, amikor csak a negyedénél járnak?
Három megoldást látok. Az egyik ez, átadják azt a szakaszt amivel készek. A másik, hogy addig nem adnak át semmit, amíg az egész nincs kész. Igaz, hogy állni fog 2 kerület, de legalább nem lesz se eleje, se vége kerékpárút. A harmadik, hogy a szaros biciklisávot csak a legvégén festik fel. Melyikkel lennél boldog és elégedett?
Se eleje se vége? Hisz ott a vége a fényképen! Látod? Vége!
Ismét tökéletes példát láthattunk az agyatlan kerékpárosra.
Van egy rossz hírem. Az autóutak is hasonló módon épülnek, megépül egy szakasz, elmehetsz rajta a végéig, néha mindkét irányba van egy ideiglenes vége, oszt onnan mész tovább a kerülőutakon amíg el nem készül a folytatása.
A világ így működik folyamatosan haladunk előre, amire te gondolsz, hogy azonnal nektek mindent, az csak a te utópisztikus fejedben létezik.
Amúgy mesélj, hol szokott az benneteket zavarni, hogy nincs felfestett kerékpárút, amikor még az sem használjátok ami elkészült.
Két komment a Kossuthihoz:
1. azon a burkolaton baromi kényelmetlen bringázni.
2. a kerékpárral közlekedők jellemzően nem akkor közlekednek, amikor a sétálóutca tele van fagylaltot nyaló emberekkel. lehetne időkorláttal engedélyezni a kerékpározást. win-win.
Vajk
@Comandante en Jefe: Mert az oktatás és eü a legfontosabb, minden más csak utána jöhet.
@Pekárovics Gábor:
2010-ben készítettem egy felmérést a kerületben, akkor a megkérdezettek döntő többsége a közbiztonságot emelte ki a legfontosabb problémának, majd a közlekedést, munkanélküliséget. 2017-ben az egészségügyet tartják annak.
Ma egyrészt ezt el kell ismerni, a növekvő elszegényedés és a társadalom kettészakadása ellenére sem nőtt az erőszakos bűncselekmények száma (persze például az illegális hulladék, és a 100 M feletti lopás törvényessé tétele más kérdés), másrészt a regnáló kormány oly mértékben tette tönkre az egészségügyet (ezt nem volt nehéz, mert előtte sem csináltak vele semmi) és az oktatást (ezt a Fidesz úgy tűnik egyedül képes volt lenullázni 8 év alatt), hogy valóban ma ez a két ügy amit a társadalom a legnagyobb gondként érzékel.
De ettől még érdemes komplexen kezelni a kérdést, a fővárosban szorosan ott lohol a közösségi közlekedés és az illegális hulladék ügye a megkérdezetteknél, pedig még működik a BKV és az FKF is elvégzi a munka felét, kétharmadát, ha leáll az M3, ha jövő télen nem oldják meg az M2 problémáját, ha leállnak a rozoga buszok vagy hetekre ott áll a kuka elszállítatlanul már nem fog.
Az, hogy egy felüljáró felújítása során kiemelt szempont lett egy kerékpársáv elhelyezése is, az nem rontja az egészségügy és az oktatás helyzetét, de nagyon sokat segít az itt élők élethelyzetén.
@Comandante en Jefe:
A cikket azért írtam, mert a vekop eredményeiről, az új kerékpár hálózati tervről szerettem volna beszámolni, s persze a képviselő-testület döntéséről, mivel az ülés előtt felmérést végeztem a blogom olvasóinak körében és illett annak a cc 300 embernek beszámolni arról, hogy mi lett az eredménye.
Az eleje pedig azért született, mert 2 napon belül 3 kerékpáros keresett meg azzal, hogy mikor lesz befejezve a kerékpárút, miért ott van vége, szerintük ez így kevés kerékpáros problémáját kezeli, az elvégződést csiszolhatnák…
Ha elkészül egy beruházás egy szelete akkor szerintem az a minimum, hogy az azt használók megismerjék mikor folytatják, mire számíthatnak, mikortól tudnak majd arra közlekedni biztonságosan. Ez most kimaradt, bár általában kimarad, s ezért egyre kevésbé hiányoljuk. 🙁
Egyetértek azzal, hogy egy nagyon színvonalas hálózati terv született, és óriási előrelépés lesz ez Pesterzsébet kerékpározhatósága szempontjából. Azt ne felejtsük el ilyenkor,
hogy a távolságok miatt a bicikli elsősorban a kerületen belüli közlekedést tudja kiszolgálni. Ott viszont a mainál akár sokkal nagyobb arányban. A kerületieknek csak fel kell ismerniük, hogy Erzsébeten belül bárhonnan bárhova oda lehet érni 15 perc alatt bringával – ha megvalósulnak a fejlesztések, a mainál nyilván kellemesebb körülmények között.
A felüljárón meg tényleg nem érdemes fanyalogni, inkább örülni kell neki – fejleszteni csak lépésről lépésre lehet. Annak is, hogy a BKK teljesen magától tervezett rá kerékpársávot. A pesterzsébeti folytatás, ahogy írtad, meg lesz oldva, és elvileg a kispesti is, de valószínűleg ott sem teljesen közvetlenül, hanem elkanyarodva egy párhuzamos utcába – a parkolás miatt ugyanis nem javasolt a tervező a Hunyadi utcára kerékpársávot.